Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-06 / 212. szám, szombat

1952 szeptember 10 UJ SZO 5 A cseh kerületek 100.2 százalékra teljesítették a gabonabegyűjtés tervét A női bizottságok konferenciája a füleki járásban A közelmúltban tartották meg: a füleki járásban működő nöi bizottságok első konferenciáját, amelyen 174 nötag jelent meg. Minaresik elvtárs, a járási Nemzeti Bizottság alelnöke, beszédében rámutatott & helyi Nemzeti Bizottság mellett működő női bizottság munkájának jelentőségére. Továbbá ismertette a nöi bizottságok feladatait, valamint a többi tömegszervezettél való együttműködés fontosságát. Malata és Kubinyec elvtársak a továbbiakban beszéltek a nemzet közi politikai helyzetről, a tűzvédelmi és egészségügyi kérdésekről a községekben. Bielik elvtárs, a füleki raktárszövetkezet igazgatója, ismertette a felvásárlás nehézségeit éa> egyben kérte, a jelenlévő nöi bizottsági tagokat, hogy teljes odaadással le. gyenek segítségére a raktárszövetkezetnek, hogy minél előbb biztosíthassák a'felvásárlást mind a gabona, mind a húsbeszolgáltatás terén. A vita, során a nöi bizottságok tagjai előadták nehézségeiket, rámutattak jól vagy rosszul végzett munkájukra. így a füleki női bizottság szépen dolgozik. Kéthetenként pontosan tartanak üléseket és az itt meghozott határozatokat előterjesztik a helyi Nemzeti Bizottság tanácsának, hogy az észlelt hibákat saját hatáskörében küszöbölje ki. Továbbá a női bizottság brigád i . kat szervezett a mezőgazdaság megsegítésére és így maguk a nöi bizottságok tagjai 440 brigádórát dolgoztak le a mezőgazdaságban. A ragyolcai női bizottság is jól működik, . különösen a község szocializálása terén, amennyiben a többi tömegszervezetekkel együtt az EFSz III. típusa részéA rózsahegyi-rybárpolei Leninről elnevezett 'gyapotüzem dolgozói már a május 1-i ünnepségek alkalmával kötelezettséget vállaltok, hogy az ötéves terv negyedik évének feladatait december 21-ig, Sztálin elvtárs születése napjáig teljesítik.

1 A könnyüiparügyi minisztérium üzemei országos versenyének második negyedévi értékelése alkalmából, amelyben elnyerték a gyapotipari főigazgatóság második díját, a munkaosztályokon megtárgyalták a komárovi Buzuluk-üzem dolgoAz üzemi pártszervezet nemrégiben megtartott gyűlésén értékelte az eddigi eredményeket s arra a megállapításra jutott, hogy a szép eredmények mellett sem érték el azt, amit e téren el kellett volna érniük. Még mindig vannak egyes műszaki részlegek, amelyek 100mialatt teljesítik tervüket. Azonban örvendetes tény, hogy az ilyen jelenségek egyre ritkábbak lesznek. •Fliegel Antal csoportja a kazánház berendezésének karbantartási munkálatait ^50%-ra teljesítette, emellett teljesen selejtmentesen dolgozott. Nóvák Gáspár hegesztő csoportja, mely a kazán, csövek hegesztését végzi, 197% ra teljesíti tervét. Gáspár Sándor, Reznicsek M. és Vajkai I. elvtársak a műszaki berendezés karbantartási munkálatainál szocialista kötelezettségeid vállaltak, hogy e munkát augusztus 16-ig teljesítik, beleszámítva a szabat, ságidó't is s így megtakaritanali 576 noimana ot. Ezt a kötelessé get magasan túlteljesítették, mert a tervezett munkát augiiszre 30 kis- és középparasztot nyertek meg. Az állami birtokokon a nöi bizottság tagjai 1633 brigádórát dolgoztak le. Az ipolynyitrai női bizottság valamivel gyengébben dolgozik, de itt ki kell emelni Alács Margit' elnökiig szervezőkészségét, a köz. ség szocializálása terén, aki a III. típusú EFSz részére egyma. ga 18 kis- és középparasztot nyert meg. Külön rá kell mutatni a korláti nöi bizottság tagjaira, a kőbányában dolgozó munkások feleségeüe, akik bebizonyították, hogy egyedül is képesek jól vezetni az EFSz-t, mert ebben a szövetkezetben kizárólag nök dolgoznak, férfi segítség nélkül. Az utóbbi időben 14 kis. és kö zépparasztot szergztek meg a szövetkezetnek. Ezen eredmények mellett meg kell említeni a hiányokait is. Fülekpüspöki, "Balogfala, Geb, Jablonec, Hodejov, Galisa, Sávoly községek vezetői nem tartották érdemesnek a női bizottságok tagjait kiértesíteni, hogy jelenlétükkel is emelték volna a járási konferencia értékét. Az egyes női bizottságok gyengébben dolgoznak, de a füleki járási Nemzeti Bizottság gondoskodott ezek működésének megjavításáról. A járási konferencia lefolyását és színvonalát Kiss elvtárs, a kerület instruktora értékelte ki, aki megállapította, hogy e konferencia színvonala nagyon, jó volt és a vita során 25 nő szólal'- fel. A járási konferencia határozatot fogadott el az EFSz további fejlesztéséről, új szövetkezetek alapításáról. A konferenciáról üdvözlő távira. tot'küldtek Gottwjild elvtársnak és Siro'.ky elvtársnak. Tóth Sándor. zóinak felhívását és két termelőosztály eddigi kötelezettségvállalásainak határidejét megrövidítette. A »Kiittl« elnevezésű, teljes sn automatizált szövőműhely kollektívája felajánlotta, hogy idei feladatait már december 19-ig teljesíti és az eredeti határidőt így két nappal megrövidíti. A nemesítő osztály munkakollektívája kötelezettségét majdnem egy hónappal előbb teljesíti és az idei feladatokat november 23-ig, Gott, wald elvtárs 56-ik születése napjáig befejezi. tus 1-ére befejezték, amivel újabb 312 normaórát takarítottak meg. Rózsa János csoportja a gépiiberendezés javításainál Korabelnyiková módszerét alkalmazza. Az eset. leges anyaghiányt a már kiselejtezett anyagok újramegmuinkálásával teszi ismét használhatóvá. Az esztergályos elvtársak, bár csökkentett létszámmal dolgoznak, minden megrendelést 100%-ra és teljesen selejtmentesen végeznek el. Az asntalosmühelyben igen érdekes kötelezettséget vállaltak a fürészelt áru hulladékának teljes kiisználására.. Ezt olyan sikerrel teljesítették hogy augusztus hó. napban 1183 köbméter fürészelt anyagot takarítottak meg. A gabonamalom munkaközössége igen merész munkakötelezettséget vállalt: a kapacitás kihasználását 103%-ra teljesíti. Ezeken az, eredményeken felbuzdulva elhatároztuk, hogy a szocia^ lista munkaversenyt üzemünkben kiszélesítjük s az- elért eredményeket havonta egyszer értékeljük. Ifj. Hegedűs Ferenc, Oroszka. Szeptember 3-ig a cseh-viclékek a gabonabegyüjtés tervét globálisan 100.2 százalékra teljesítették. E siker elérésében mindenekelőtt a jihlavai, a briinni, a gottwaldovoi, / a hradeci, a cseszkebudejovicei, a par. dubicei és a prágai kerületek szereztek érdemet, amelyek a kormány által kitűzött határidő előtt teljesítették a beadást. Az első helyen a jihlavai kerület áll, amely szeptemA szövetkezetek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről sZóló párt- és kormányhatározat megjelenése óta napról napra több és több olyan községben alakult meg a szövetkezet, ahol eddig a szövetkezeti gazdálkodásnak még az alacsonyabb formái sem voltak meg. Még több azonban az olyan községek száma, ahol bár a szövetkezeti gazdálkodás magasabb formában működött, azonban a község túlnyomó része még a szövetkezetnek nem volt tagja s most hetek alatt az egész község dolgozó parasztsága belépett a szövetkezetbe. Ilyen szövetkezeti község ma már Béla is. Hároméves gazdálkodás után Béla kis_ és középparasztjai elérkezettnek látták az időt, hogy felhagyjanak a régimódi gazdálkodással é

s az újat válasszák, mely szebbé és boldogabbá teszi életüket. — Három éven keresztül figyelték a munkánkat a szövetkezeten kívül álló gazdatársaink — mondja Sóty János a szövetkezet elnöke, vastag bajuszát végigsimítva. — Igaz, a mi községünkben a felszabadulás után azonnal megalakult a szövetkezet, mert az úgynevezett Roszhold-féle szövetkezet rengeteg ráfizetéssel fejezte be működését. A bélai kommunisták azonban nem nyugodtak bele abba, hogy a spekulánsok r és szerencsevadászok által alapított szövetkezet örökre eíyegye a bélai gazdák kedvét a szövetkezeti gazdálkodástól. - 1949-ben újból megalakítottak egy szövetkezetet, dé most már olyant, melyben nem hemzsegnek a naplopók, a szerencsevadászok, hanem becsületes munkások veszik kezükbe a Roszholdék által terméketlennek mondott föld megművelését. A bélai szövetkeze}; tagjai hároméves szorgalmas munkával bebizonyították, Hogy a föld nagyon is jó, csak becsületesen kell megdolgozni. Már az első évben szép jövedelmet, hozott a föld a szövetkezeti tagoknak. Ez azonban még nem volt elég bizonyíték arra, hogy a falu egyénileg gazdálkodóit • megnyerjék a szövetkezeti gondolatnak. — Várjuk meg még a következő évet — szokták mondogatni ;a szövetkezeti tagoknak, ha próbálták óket megnyerni a közös gazdálkodásnak. Igy telt ei aztán még két év. Azt azonban meg kell állapítanunk, hogy állandóan nagy érdeklődéssel figyelték a szövetkezeti gazdálkodás menetét. ( — • Pártunk és kormányunk felhívása után újból csak odaálltunk gazdatársaink elé — mondja a szövetkezet agronómusa. — Most már hároméves tapasztalattal és a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit bizonyító tényekkel felfegyverkezve. A három éven keresztül elért sikereknek tudhatjuk be, hogy pár hét alatt falunk szövetkezeti községgé alakult. Ne

m volt olyan erő, amely megállíthatta volna a bélai gazdákat elhatározásukban, amikor egymás kezéből kiragadva ß tollat, írták alá a belépési nyilatkozatot. A bélai szövetkezet tagjai a pártás kormányhatározat megjelenése után, már az , aratás alatt próbálták meggyőzni az egyénileg gazdálkodókat. Munkaközben i

s a beszéd fővonalát a szövetkezeti gazdálkodás képezte. Igaz, hogy most már a fősúlyt nem is a meggyőző munkára kellett fektetni, mert ha valamelyik szövetkezeti tag a szövetkezeti gazdálkodás- eredményeiről kezdett beszélni, az egyénileg gazdálkodók csak legyintettek. — Ezt már mi mind tudjuk, mär három éven keresztül ezer lehetőségünk nyílt arra, hogy meggyőződjünk a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. Példákkal is bebizonyítottátok, hogy mennyivel előbbre ber 3-ig már 109.5 százalékos teljesítményt ért el. A jihlavai kerület egyben az országban a második kerület, amelyben az összes járások teljesítették a begyűjtést az idei termésből. A kerület dolgozói Gottwald elvtársnak küldött táviratukban megjegyezték, hogy a humkolci és a moravskébudejovicei járásokat kivéve, amelyek a határidőre teljesítették a beadást, minden járás megrövidítette a begyűjtés idejét legalább 14 nappal. Utoljára, mégpedig szeptember 4-én a veiké meziíiéi járás tett eleget a beadásnak. A kerület vezetői megígérték Gottwald elvtársnak, hogy szeptember 15-ig valamennyi szerződést ellenőrzik és emellett a lehető legtöbb gabonát gyűjtenek be terven felül. Egy szövetkezeti kö&ség története vagytok a termelés terén. Inkább a szövetkezeti gazdálkodás i rendszabályai érdekelnek most már minket. A cséplés befejezése után, amikor a szövetkezet beadási kötelezettsé gének i

s eleget tett és még a szövetkezeti tagok részére is maradt bőségeseij gabona, megtört a jég. Ez újabb bizonyítéka volt J a nagyüzemi gazdálkodás utolérhetetlen ségének, mert a rossz időjárás miatt volt sok ölyan egyénileg gazdálkodó is, akiknek alig termett annyi amit az államnak adtak. A szövetkezetnek pedig a beadás teljesítése után is bőségesen maradt keliyérnekvalója. Az egyénileg gazdálko dók látták azt, hogy a legnagyobb iparkodásuk mellett sem tudnak versenyre kelni a szövetkezeti gazdálkodással. Hektáronként nem bír ják azt a mennyiséget kitermelni, mint a szövetkezet. A meggyőződés azután uralkodott minden beszéd fölött. Döntöttek. Szlávik József 3.9 hektáros gazda volt az első, aki benyitott a szövetkezet irodájába. A szövetkezet elnöke csodálkozva nézte, vájjon mit akarhat Szlávik József itt az irodában, hiszen olyan régen nem volt náluk. Az alaosonytermetíi, 40 év körüli ember feltűnően erős hangon kezdett beszélni. Hangjából az őszinteség csendült ki. — Sóty elvtárs, meggondoltam a dolgot. Már egy éve halasztgatom napról napra a szövetkezetbe való félvételem kérdését. ' De most már döntöttem. Veletek akarok dolg-ózni, A szövetkezet elnöke mosolyogva vett elő az íróasztal fiókjából egy belépési nyilatkozatot. Közösen kitöltötték, Szlávik Józsi pedig öröm tői ragyogó arccal aláírta. Szlávik József példáját ketten követték. Hudivár István és Juhász Béla. Az ö belépésük után azonban négy napig semmi sem történt. Hiába voltak előkészítve . a szövetkezet irodájában a belépési nyilatkozatok, egyetlen e,-7 gazda sem nyitott be a szövetkezet irodájába azzal a szándékkal, hogy tagja akar lenni a szövetkezetnek. . A szövetkezet elnöke is észrevette, hogy itt valami történt. Rövid tanácskozást tartottak a pártszervezettel és az újonnan belépett szö vetkezeti tagokkal. Ezen a tanácskozáson elhatározták, hogy agitációs párokat szerveznek, amelyek minden földművessel egyénileg be szélgetnek a Szövetkezetbe való belépésről. így is történt. A szövetkezet elnökének a vezetésével kettős cso portokat szerveztek. Ezek a csoportok felkeresték az egyénileg gázdAl kodókat, elbeszélgettek velük, ki kérdezték, mi az oka annak, hogy most egyszerre megváltozott a nézetük,- mintha félnének a szövetke zettől. — Dehogy is változott meg a mi nézetünk — volt majdnem mindenhol a válasz. — De hát még a Tóth testvérek se .iratkoztak be Az elhangzott beszélgetések után már tudták honnan fúj a szél. Azt is tudták, mit kell cselekedniük, ha azt akarják, hogy a falu dolgozó parasztjai hozzájuk csatlakozzanak Tudták, hogy itt a legkönnyebben csak akkor mennek valamire, ha a Tóth-testvéreket megnyerik a közös gazdálkodásnak. A szövetkezet elnöke most kiadta a jelszót: első és legfontosabb teendő megnyerni a Tóth-testvéreket. Szlávik József ekkor előlépett és kijelentette: ',.Sóty elvtárs, én vállalom Tóthék meggyőzését." Mindenki csodálkozva nézett rá. — Hát próbáld meg Szlávik elvtárs — hiszen szomszédok is vagytok. A Tóth testvérek a faluban a legjobb gazda hírnevének ölvendenek. Tisztességes, becsületes embereknek ismeri őket mindenki. És jó gazdáknak is. Ök termelték a legtöbb és a legjobb minőségű gabonát, kukoricát és a legkülönfélébb gazdasági termékeket. Ezeket az embereket kellett Szlávik Józsinak meggyőzni. A szövetkezetben mindenki tudta, hogy most attól függ a község sorsa, hogyan foglalnak állást a Tóth-testvérek. Szlávik József a meggyőző munkát Tóth Józseféknél és Tóth PiStáéknái kezdte, mivel azt lehet mondani, hogy szomszédok is vol-/ tak. A munk^ először nem- ment könnyen. SzláVik elvtár

s is láitta, hogy nem a legnagyobb elragadtatással néznek rá. Azonban hem csüggedt. Az egyik családtól ment a másikhoz, míg végre Tóth József gondolkodási időt | kért. Csakhogy alig ért haza Szlávik József, Tóth Józsi kopogott be hozzájuk. Még pedig nem is egyedül, hanem testvérével, Pistával. — Hallod-e Józsi, én meggondoltam a dolgot. Fiammal együtt belépek a szövetkezetbe. Már megyek is az irodába ... — Hát akkor én i

s — szólalt meg Pista. — Gyerünk együtt. Egy ,nappal Tóth Józsefék után újabb meglepetés történt. Tóth Ignác és Tóth Dezső is belépett a szövetkezetbe. Belépésük után egy félóra elteltével már mindenki tudta, hogy a Tóth-testvérek teljes létszámban beléptek a szövetkezetbe. Ami ezekután történt, azt már nehéz volna leírni, mert a szövetkezet irodáját úgy elárasztották az öntudatra ébredő gazdák, hogy bajos dolog lett volna megállapítani, milyen sorrendben történt a belépés. Ki írta alá reggel és ki írta alá délelőtt 11 órakor. Csak azt lehet megállapítani, hogy augusztus 7-én Sóty elvtárs, a szövetkezet elnöke boldogan jelentette, hogy a község minden földművese belépett a szövetkezetbe. A megnövekedett .szövetkezet azonnal hozzáfogott az őszi munkák előkészítéséhez. A szövetkezet udvarából egymásután indulnak ki a trágyával megrakott nyikorgó szekerek. Hordják a trágyát a földekre, de arra is ügyelnek, hogy mindennap annyit hordjanak ki, ameny. nyit a hatalmas hernyótalpas traktor be tud szántani. Nem akarják, hogy a kiszáradás miatt a trágya veszítsen tápértékéből. A dohányföldeken és szárítókban í

s nagy a forgalom. Nótás ajkú fiatal leányok és asszonyok törik a dohányt, szakértő kézzel készítik elő a szárításra. Ügy vigyáznak a dohány levelére, mint a szeműit fényére, mert azt tartják, hogy a gyönyörű dohányból egy levél is Scár volna, ha tönkremenne. A borospincék előtt is nagy az izgalom. Közeledik a szüret —• mondja Juhász János vincellér. Muszáj a hordókat rendbe tenni, ha jó bort akarunk inni. A hatalmas hordókat kivülrőlbelülről gondosan kimossák, kitisztítják. A hordókba vizet öntenek, beleeresztenek egy jó vastag láncot és addig forgatják jobbra-balra, addig cserélgetik benne a vizet, míg olyan tiszta víz nem . jön ki belőlük, •mint amilyent beleöntöttek. Az úgynevezett „gyomormosás" • után a hordókon lévő abroncsokat szép pirosra befestik, hogy a rozsda ne . fogja őket. A hordókat olajos rongygyal áttörlik, a belsejüket kikénezik, aztán vissza gurítják a kimeszelt pincébe. A gondos előkészületek után nyugodtan néznek az elkövetkezendő szüret elé. Tudják, hogy ezekután jó bort tudnak adni az államnak, de jó bort isznak ők maguk is. Szarka István Á rózsahegyi Lenin-üzem doHgozoí elfogadták a Buzuluk-üzem felhívását Az oroszkai cukorgyár teljesíti tervet