Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-04 / 210. szám, csütörtök

UJSZ0 1952 szeptember PAR IÉLET Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt IL kongresszusa Most, amikor közeledünk a dicső Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának nagyjelentőségű XIX. kongresszu. sához, tanulságos visszapillantást vetni az SZK(b)P történetének legjelentősebb kongresszusaira, amelyek alapkövei és győzelmes állomásai azon gigantikus munkának, amelyet a világ legerősebb vezető kommunista pártja, az SzK(b)P végzett a kizsákmányolás megszüntetéséért, a munkásosztály . hatalomrajutásáért, a szovjet nép és az egész világ dolgozóinak boldog és szép jövőjéért. Az OSzDMP II. kongresszusa 1903 július 17-én (30-án) nyílt mieg. A kongresszus külföldön, .illegálisan gyűlt össze. Kezdetben Brüsszelben ülésezett, később azonban a belga rendőrség felszólította a kongreszszus küldötteit, hogy hagyják el Belgiumot. Ekkor a kongresszus Londonba ment át. A kongresszusra huszonhat szer. vezet 43 küldöttje gyűlt egybe. Minden pártbizottságnak két küldött delegálására volt joga, de voltak olyanok, amelyek csak egyet küldtek. Ilymódon negyvenhárom küldött volt jelen ötvenegy szavazattal. A kongresszus főfeladata afe volt, „hogy tényleges pártot teremtsenek azoknak az elvi és szervezeti alapelveknek az alapján, amelyeket az „Iszkra" vetett fel és dolgozott ki". ,(Lenin müvei VI. köt. 164. old.) A kongresszus összetétele nem volt egyöntetű. A nyílt „ökonomistáknak" tekintettel elszenvedett vereségükre, a kongresszuson nem voltak képviselőik. De a kongresszusig sikerült olyan ügyesen álarc mögé rejtőzniük, hogy mégis be tudták csempészni néhány küldöttjüket. Ezeken kívül a Bund küldöttjei, akik csak szóban különböztek az „ökonomistáktól", valójában szintén az „ökonomistákkal" tartottak. Ilyenformán a kongresszuson nemcsak az „Iszkra" hívei, hanem ellenfelei is résztvettek. 'Az „Iszkra" hívei 33-an, tehát többségben voltak. De azok, akik íszkrásoknak tekintették magukat, nem voltak mind igazi leninista iszkrások. A küldöttek több csoportra tagozódtak. Lenin követőinek, a szilárd íszkrásoknak 24 szavazata volt, kilenc iszkrás Martovot támogatta. Ezek az ingadozó iszkrások voltak. A küldöttek egyrésze az „Iszkra" és ellenfelei kpzött ingadozott; tíz szavazatuk volt. Ezek alikották a centrumot. Az „Iszkra" nyílt ellenfelei nyolc szavazattal bírtak (3 „ökonomista" és 5 bundista). Elég volt, hogy az „Iszkra" követői közt sza kadás álljon be, hogy az „Iszkra". ellenségei kerüljenek fölénybe. Ebből látható, milyen bonyolult volt a helyzet a kongresszuson. Lenin miniden erejével arra törekedett, hogy a kongresszuson az „Iszkra" győzelmét biztosítsa. A kongresszus legfontosabb feladata a párt programmjának' elfogadása volt. A legfontosabb kérdés, amely a programm megtárgyalásánál a kongresszus opportunista részének ellenállását kiváltotta — a proletariátus diktatúrájának kérdé. se volt. Az opportunisták a kongresszus forradalmi részével sok más programmkérdésben sem értettek egyet. De úgy határoztak, hogy főképpen a proletariátus diktatúrájának kérdésében veszik fel a harcot, arra hivatkozva, hogy számos külföldi szociáldemokrata párt nem vette fel programmjába a proletáriátus diktatúrájára vonatkozó pontot és hogy ezért az oroszországi szociáldemokrácia prog^rammjához sem kell azt felvenni. A foundisták és a lengyel szociáldemokraták a nemzeti önrendelkezési jog ellen voltak. Lenin mindig azt tanította, hogy a munkásosztály köteles a nemzetiségi elnyomás ellen harcolni. Aki ellenzi a programmnak ezt a követelését, az Valójában azt javasolja, hogy mond janak le a proletár internacionalizmusról, hogy a nemzeti elnyomás cinkosai legyünk. Lenin mindezekre az ellenveté Bekre megsemmisítő csapást mért. A kongresszus az „Iszkra" által előterjesztett programmot fogadta eJ. Ez a Programm két részből állt, maximális és minimális programmból. A maximális programm a munkásosztály pártjának főfeladatáról, a szocialista forradalomról, a kapitalista uralom megdöntéséről, a proletariátus diktatúrájának megvalósításáról szólt. A minimális programm a pártnak azokat a legközelebbi feladatait tartalmazta, amelyeket még a kapitalista rend megdöntése, a proletariátus diktatúrájának létrehozása előtt kell megvalósítani: a cári önkényuralom megdöntését, demokratikus köztársaság kivívását, a munkások számára 8 órás munkaidőt, a faluban a jobbágyság csökevényeinek megszűntetését, azoknak a földeknek („otrjezki") a visszaadását, amelyeket a földesurak a parasztoktól elvettek. Később a bolsevikok a „szeletek" visszakövetelését az egész földesúri föld kisajátításának követelésével helyettesítették. A II. kongresszuson elfogadott programm a munkásosztály pártjának forradalmi programmja volt. Ez a programm érvényben maradt a párt XVIII. kongresszusáig, amikor pártunk, a proletárforradalom győzelme után új programmot fogadott el. A programm elfogadása uitám a párt II. kongresszusa a pártszervezeti szabályzat tervezetének megvitatására tért át. Miután a kongreszszus a programmot elfogadta és ezzel lerakta a párt ideológiai egyesisésének alapját, szükségessé vélt, hogy a kongresszus a párt szervezeti szabályzatát is elfogadja, hogy véget vessen szervezete kontárkodásának, a köfösdinek, a szervezeti szétdaraboltságnak, a párt oinb elüli vasfegyelem hiányának. Míg azonban a programm elfogadása aránylag könnyen ment, a párt szervezeti szabályzata körül, elkeseredett vita támadt a kongresszuson. A legélesebb ellentétek a szervejet! szabályzat első — a párttagságról szóló — pontjának fogalmazása miatt támadtak. Ki lehet tagja a pártnak, milyen legyen a párt összetétele, milyennek kell lennie a pái-tnak szervezetileg — szervezett egésznek-e vagy pedig valami formátlan alakulatnak — ezek a kérdések merültek fel a szervezeti szabályzat első pontjával kapcsolatban. Két szöveg állt egymással szemben: Lenin fogalmazása, amelyet Plechánov és az „Iszkra" szilárd hívei támogattak és Martov fogalmazása, amelyet Axelrod, Vjera Zaszulics és az ingadozó iszkrások, Trockij és a kongresszus valamenynyi nyílt apportullistája támogatott. Lenin fogalmazása úgy szólt, hogy a párt tagja az lehet, aki a párt programmját elismerj,, a pártot anyagilag támogatja és tagja valamely szervezetének. Martov fogalmazása a pái-ttágság' szükséges feltételének tartotta a párt programmjának elismerését és a párt anyagi támogatását; a párt valamely szervezetéhez való tartozást azonban nem tekintette a párttagság feltételének, s úgy vélte, hogy párttag az is, aki nem tag'ja a párt valamely szervezetének. Lenin a pártot szervezett csapatnak tekintette, amelynek nem az a tagja, aki a párthoz tartozónak tekinti magát, hanem az, akit a párt valamely szervezete felvesz és aki eszerint alárendeli magát a pártfegyelemnek. Martov ellenben szervezetileg formátlan valaminek tekintette a pártot, amelynek tagja fj az, aki a párt tagjának tekinti magát, aki tehát nem köteles a párt fegyelmének ajlájvetmi magát, minthogy a párt egyetlen szervezetéhez sem tartózik. Ilyenformán Martov fogalmazása, ellentétben a lenini fogalmazással, szélesen kitárta a párt kapuját az ingadozó, nem proletár elemiek előtt. A polgári demokratikus forradalom előestéjén a polgári értelmiség körében voltak olyan emberek, akik ideiglenesen rokonszenveztek a forradalommal. Olykor esetleg kisebbnagyobb szolgálatokat is tettek a pártnak. Végeredményben: az egyöntetű, harcos, gondosan szervezett párt helyett, amelyért Lenin és a leninisták a kongresszuson harcoltak, a martovisták egy tarka, szétforgácsolt alaktalan pártot akartak, amely már csak azért sem lehetett volna harcos párt, mert különböző elemekből állt volna és soraiban nem lehetett volna vasfegyelem. Ebben a kérdésben Martov többségre tett szert, mert az ingadozó iszkrások elszakadtak a szilárd iszkrásoktól, szövetségre léptek a centrummal és mert a nyilt opportunisták is csatlakoztak hozzájuk. A kongresszus 28 szavazattal 22 ellenében (egy küldött tartózkodott a szavazástól) az alapszabályok első pontját Martov fogalmazásában fo. gadt^ el. Miután az iszkrások közt a szervezeti szabályzat első pontjának kérdésében szakadás állt be, a kongt-ésszuson a harc még jcibban kiéleződött. A kongresszus már vége felé közeledett: meg kellett választani a párt vezető szerveit. Miután a bundisták kivonultak, a hét opportunista kiválásának következtében a kongresszus % erőviszonyai Lenin javára változtak meg. Lenin kezdettől fogva nagy figyelmet fordított a párt központi szerveinek összetételére. Feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy -a Központi Bizottságba csak állhatatos és következetes forradalmárokat vegyenek be. A martovisták arra törekedtek, hogy a Központi Bizottság többsége ingadozó, opportunista elemekből álljon. Ebben a kérdésben a kongresszus többsége Lenint követte. A Központi Bizottságba Lenin híveit választották be. Lenin javaslatára az „Iszkra" szerkesztőségéibe Lenint,. Pleehánovot és Martovot választották be. Martov azt követelte, hogy a szerkesztőségbe beválasszák az „Iszkra" hat előbbi munkatársát, akiknek többsége Martov követőiből állott. A kongresszus ezt a javaslatot szótöbbséggel elutasította és a Lenin javasolta háromtagú szerkesztőbizottságot választotta meg. Erre Martov kijelentette, hogy a Központi Lap szerkesztésében nem vesz részt. Ilymódon a kongresszus a párt központi szerveinek kérdésében megejtett szavazással megerősítette Martov követőinek vereségét és Lenin híveinek győzelmét. Ettől kezdve Lenin követőit, akik a kongresszusi választásokon többségben voltak, bolsevikoknak nevezték (bolsinriatvo oroszul többséget jelent), ellentétben Leni

n kisebbségben maradt ellenfeleivel, akiket mensevikieknek neveztek (mensin. sztvo oroszul kisebbség). A II. kognresszuB munkáját ösz. szegezve a következőket állapíthatjuk meg: 1. A kongresszus megerősítette a marxizmus győzelmét az „ökono. mizmus", a nyílt opportunizmus felett. 2. A kongresszus programmot és szervezeti szabályzatot fogadott el, megalapította a szociáldemokrata pártot és ezzel felépítette az egységes párt keretét. 3. A kongresszus feltárta azokat a komoly szervezeti nézeteltéréseket, amelyek a pártot két részre: bolsevikokra és mensevildekre osztották; a bolsevikok a forradalmi szociáldemokrácia szervezeti elveit védelmezik, a mensevikiek a szervezeti elmosódottság, az opportunizmus mocsarába süllyednek. 4. A kongresszus megmutatta, hogy a párt által már szétvert ré. gebbi opportunisták, az „ökonomis. ták" helyét a pártban új opportunisták, a mensevikiek kezdik elfoglalni. 5. A kongresszus a szervezeti kérdések területén nem állt a helyzet magaslatán, ingadozott, nem ritkán a mensevikiek oldalára hajlott és — noha végül javulás állt be — mégis, nemcsak nem tudta lelepléz. ni a mensevikiek opportunizmusát a szervezeti kérdésekben és a mensevikieket a pártban elszigetelni, lianem arra sem volt képes, hogy a párt elé ezt a feladatot kitűzze. Ez utóbbi körülmény egyik főoka volt annak, hogy a bolsevikok és a mensevikiek közötti harc a kongresz. szus után nemhogy elcsendesedett volna, hanem ellenkezőleg, még job ban kiéleződött. -HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL—i A „Krasznaja Zvjezda" beszámol arról, hogy Moszkváiban felépült a szmofenszk-téri magasépület. A hatalmas épület 189 méter magas, 28 emeletes. Összesen 1500 szóiba van benne. A magasiépület gyorsjáratú liftjei 35 másadperc alatt viszik fel utasaikat a 115 méter magasságban lévő 24. emeletre. Óriási méreteket ölt a szocialista verseny az SzK(b)P XIX. kongresszusa tiszteletére Több szenet a nemzetgazdaságnak. A Donyec-medence .» bányászai a XIX. kongresszus tiszteletére óriási lelkesedéssel és erejük minden meg. feszítésével arra törekednek, hogy magas munkaeredöiényeket él'jenek el. A Csisztyakovszki IILas számú bánya ismert imüszaki szakembere, az Ukrán Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselője, Vaszilij Kucsev elvtárs a múlt hónapban szaktársaival, Zavairevics és Vaszilcov elvtársaikkal a legmagasabb termelékenységet érték el a »Donbasz« nevű kombájnnal, 18.750 tonna antracitét termeltek ki, amely eredmény az egész* Donyec-meden. cében egyedülálló. Karaganda A széles alapokon folyó szocialista verseny eredményei azt mutatják, hogy a karagandai bányák nagy része imár teljesítette azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeknek teljesítését az év végéig vállalták. A toányakomlbinátokon a munka A XIX. kongresszus tiszteítetére Kucsev elvtárs és szaktársai vállalták, hogy a »Donlbasz«-kö<mjbájm egy 'hónapi temelékenyiségét 20.000 tonnára emelik. Jelenleg a brigád kétszeres energiával dolgozik és na. ponta 130 százalékra teljesíti normáját. A Vorosilov-nbánya munkaközösségének számláján már 15.000 tonna szén van terven félül. A bányá» szok egyhangúlag elhatározták, hogy október 5. tiszteletére ezt a magas teljesítményt anég 3000 tonnával növelik. A többi bányák munkásai is időelött teljesítették a mult hónapi tervet. bányászainál felét már gépekkel végzik. A bányászok a XIX. kongresszus irányelveit nagy lelkesedéssel fogadták és tiszteletére újabb, magasabb kötelezettségeket vállaltak. Munká. julkkai arra törekednek, hogy az építkezések árát minél nagyobb mértékben csökkentsék. A Sztálingrádi villanyeró'művek építőinél Augusztus 31-én múlt két éve, hogy közölték a sztálingrádi vízierőmüvek építéséről szóló kormányrendeletet. Az építkezés sokezer munkásból álló munkaközössége megfeszített munkával készült a második évfor. dulóra. Sokszáz ekszkavátorvezető, szkipper, technikus, sofför és töibbszáz brigád ezekben a napokiban sztahanovista műszakot tart a Párt XIX. 'kongresszusának tiHateletáre. Viktor Geraszimenko ekszkavátorvezető 1600 köbméter földmeny. nyiség helyett 3092 köbméter földmennyiséget vájt ki. Hasonló nagy eredményeket értek el a teherautók vezetői is, — Pronin, Rozsnyov, Golosznoj és a többi elvtársak. A hatodik autótranszport brigád válliaita, hogy a teherszállítás ez évi tervét a kon.! gresszus tiszteletére októlber 5-ig teljesíti. A Szovjetunió határtalan lehetőségeket ad az alkotó munkához tártalan lehetőségeket tárnak a tudományos dolgozók elé. Néhány nappal ezelőtt a »Hidroenergóprojekt« egyik osztálya határidő előtt befejezte nagy jelentőségű munkáját. Az Uszty-Kamenogoveszki villanytelep tervrajzainak kidolgozása volt ez' a munka és a tervrajzokat az illetékesek kitűnőknek találták. A tudományos dolgozók azonkí. vül, hogy újabb vízierőmüvek tervezésén dolgoznak folyamatosan, jelentős szocialista kötelezettségvállalásokat tettek. A leningrádi »Hidroenergopro. jekt« tudományos dolgozóinak munkaközössége, amely a kormánytól kitűzött feladatokon dolgozik a vi. zierőmüvek tervezésénél, már számos nagy erőmű építésének tervét készítette el. Legtöbbje ezeknek az erőmüveknek már teljes iramban dolgozik, egyhányada pedig most épül. Ezekben a napokban a szervezet minden osztályán -. XIX. kongreszszus irányelveinek megvitatása folyik a legforróbb hangulatban. A XIX. kongresszus irányelvei haElkészült Moszkvának hatalmas új magasépülete, a szmolcnsztófcéri magasépület