Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-21 / 198. szám, csütörtök

4 UJ sw 19")2 augusztus 21. Az „ERKEL" nagysikerű bemutatója Fii ni Erkel Ferencnek, a magyar himnusz szerzőjének életéről DÉNES GYÖRGY C J VERSEIBŐL: I L lj ii Ica épül A kőmüvepek serény keze új, modem utcaképet formál, a levegőben enyhe illat és göndörödö, rózsa-színű por száll. Még egy év, vagy annyi sem talán és kész a mű, az utca talpig ép. Ha arra jársz majd csendes nyári estén, kedves gyermekek szaladnak eléd. N Űj lakók, új boldog foglalók hancúroznak selyem-bársony gyepén s te megállsz és bölcsen mosolyogsz a vígan zsongó utca szögletén. Zeng], zuhogj csak nyöngyhabú patak Zengj, zuhogj csak gyöngyhabú patak s te drága fény, locsold a fákat, \ a hegyeken már hervad a bánat 0 f és szél cibálja fönt a lombokat. I • i Hűsen csillog este a sok csillag ! s táboroznak álmaim az éjben, * megifjodok, mint a mag a mélyben, ^ mint a nyár, ha kalászokat ringat. I i i • így ifjodik népem is csodálva fellegekig viharzó növését, így tölti be bátor küldetését a jövendő roppant óriása. Sz ivarvany \ ^ikor hazafelé mentem Gyöngyvirág bokra ringott ! a fény csorgató tavaszban. fiatal lombok árnyán, ? emlékezem: vígan énekeltem, távolban köd borongott, s a harmat porzott alattam. de fölgyúlt a szivárvány. ! • Egyik szárnya keletre hajlott • a másik meg nyugatra | s a csendes, békés falvakat aranyágával összefogta. I A kis szláv leány Anyám •bölcsőjét j önt ringatták Tovasodorta messze földre valahol a Krivány alatt. Búsult is anyám, szegény fis szivem, dobogó nagy szivem S £yermekletkéből lassan kihalt uz anyáméból szakadt. otmon, szülő s a remény . .. Sudár fenyvesnek susogása Asszony lett, sorsával megbékélt, zsongatta álomba őt 1 Köddé vált a Nagy-Kriváfty, s a kis szláv lány ámulva nézte £s a< én bölcsöm fóictl dúdolt u ködbefúl

p tetőt. anyám, a kis szláv leány. Vagy-Krivány orma integetve Csali a fenyvesek sírnak tovább egyszer csak tovasuhant. a Kagy-Krivány oldalán, Sorsának árju vitte anyám, rfíerl itt maradt és nem tért vissza mint levélt a szélfuvam. soha többé jó anyám. Víl Nejedlý hadsereg-művészegyüttese Nankingban szer epei A nagy zeneszerzők életéről sok regényt írtak és sok film készült. Beethoven, Mozart, Liszt. Glinka, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Chopin, Wagner és Verdi élete ée munkássága hálás anyagnak bizonyult írónak és filmrendezőnek. A népes sort most Erkel Ferencnek, a nagy ma. gyar operaszerzönek, a magyar himnusz megalkotójának halhatatlan alakja egészíti ki. Erkel olyan zenész, olyan operáköltő, akinek müveit, a Báthory Máriát, a Hunyadi Lászlót, a Bánk bánt és a Dózsa Györgyöt még a magyar dolgozó nép sem ismerte, hiszen az Operaház csak egy szük kiváltságos réteg részére volt elér. hetö. A felszabadulás nyitotta meg a dolgozó nép előtt az Operaház kapuit és a Magyar Dolgozók Pártjának, a párt-vezette kultúrforrada. lomnak kellett jönnie, hogy ezt a nagy zeneszerzőt a magyar nép végre érdeméhez méltóan megismerhesse és muzsikáját megszeresse, szívébe zárja. Szerencsés gondolat volt tehát életéről filmet készíteni, legnagyobb alkotásait nemcsak a magyar dolgozói: előtt, hanem az ország hatá. rain túl is ismertté tenni. Az első magyar operafilm, — amely az idei Karlové Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál hét első dijainak egyikét, a Zenedíjat nyerte el, — nagy népnevelő munkát fog végezni a magyar dolgozók közt és lebilincselő fonná, ban ismertté teszi az egész haladó világban Erkel muzsikáját. Alig van operaszerző, aki emberi és zenei tekintetben olyan nagy utat tett volna, mint éppen Erkel Ferenc, az első magyai- operafilm hő se. Pályája elején olasz zeneköltök, Donizetti és Bellini hatása alatt állt; a Báthory Máriában, első operájában csak egészen bátortalan kézzel nyúlt a magyar népzene gyöngyeihez és ez a próbálkozása is sikertelen maradt. Csak később, a nemzeti függetlenségi harc idején érlelődött meg benne élete célja: a nemzeti zene megteremtése. A „Hunyadi László" már ennek a cél. kitűzésnek jegyében alkotódott és a magyar operairodalomnak örökbecsű müve lett. A szabadságharc leverése után Erkel újabb oélt tűzött ki maga elé: a néma nemzet megszólaltatását. A „Bánk bán" nemesek forradalmáról szól az idegen merániai udvari erkölcsök, az elnyomás ellen és Tiborc keservében a pór fájdalmát sírja el a tragédia, író Katona Józsefhez méltó drámai erővel. Elete alkonyán Erkel eljutott annak felismeréséig, hogy a népet kell megszólaltatni, a népet kell harcija vinni, hogy a nemzet fejlődjék. így irta meg Dózsa Györgyöt, a parasztforradalom drámáját. Sajnos, a romantikában megrekedt, drámai levegőt nélkülöző szövegkönyv, Jókai Mór munkája, nem adott Erkelnek sok lehetőséget, hogy Dózga forradalmi alakját a Bánk bán zenéjének nagyságával muzsikába, szárnyaló dalba öntse. A fesztiválon átütő nagy sikert aratott és a magyar alkotmányünnep alkalmából Pozsonyban bemutatott film, — amely bizonyára rövidesen egész köztársaságunk dolgozó népe elé kerül, — még egy figyelemreméltó tanulságot rejt magában. Megcáfolja a magyar nép belső ellenségeinek azt a híresztelését, hogy a kommunisták a himnuszt elnyomják. A filmben talán éppen a himnusz zenéje megkomponálásának jelenete a legsikerültebb, a főszerepet alakító Pécsi Sándor, ebben a jelenetben meggyőző színészi játékával a legmüvé szibbet adja, amit eddig magyar film mutatott. Kiváló a Kossuth-díjas Keleti Márton rendezői munkája is. Bár „operafilmről" van szó, a rendezés elérte, hogy a zenét nem érezzük betétnek, ' hanem a cselekmény ré. szenek: a zenész Erkel kora nagy kérdéseire, a forradalomra, az elnyomatásra zenéjével felel. — Ha nem is tudjuk, ki volt Hunyadi László vagy Bánk bán, feltétlenül megértjük ezt a nagyszerű forradalmi zenét. Erkel művészi alkotómunkáját ragyogóan kifejezték a fllni eszközeivel. Erkel zenéje *zi> rosan kapcsolódik a forradalmi ese menyekhez, — mondotta Karlové Varyban Nonev elvtárs, a bolgár filmküldöttség vezetője. De idéznem kell František Dvorzsák elvtársnak, a cseh filmgyártás művészeti vezetőjének a bemutató napján mondott szavait is: — Az „Erk4l" nagy meglepetés. Hőse közel kerül a nagy tömegek, hez. Aki a filliwt látni fogja Csehszlovákiában, lehetetlen, hogy ne jusson eszébe u mi Smetanánk ha eszébe jut, hibáztatni fog ben. nünket azért, mert Smetanáról még nem készítettünk filmet. * A fesztiválon alkalmunk volt a Kossuth-díjas Keleti Mártonnal, az „Erkel"; rendezőjével elbeszélgetni. — Miféle célkitűzésekkel ké. szült ez az új filmjük? — tettem fel az első kérdést. — Mit akartak vele kifejezésre juttatni? — Elsősorban azt, felelte Keleti Márton, — hogy korának közönye, s aHabsbuig elnyomás ellenére Erkel mégis vállalkozott arra a feladatra, hogy nemzeti opera ™ 'szülessen a magyar népzenéből: Erkel olyan, korban élt, amikor Magyarország a Habsburg önkény alatt szenvedett, s amikor a különböző intendánsok és „szakértők" azt hirdettek, hogy nincs szükség nemzeti operára. Fel adatunk volt megmutatni nagy zeneszerzőnk útját a zenés operafilm eszközeivel a Hunyadi Lászlótól a Bánk bánig és Dózsa Györgyig. Erkel a Hunyadi Lászlóban az eskiiszegö király ellen emel vádat, aki a törökverő nemzeti hös, Hunyadi János fiát álnokul kivégezteti. A Bánk bánban Erkel az elnyomó idegenek ellen támadó főúr tragédia, ját festi és ugyanakkor az elnyomott magyar nép keserveit szólaltatja meg, a Dózs Györgyben pedig nagy parasztforradalmárunk dicső tetteinek állít örök emléket. — Ki támogatta Erkelt munkájában? Ki állott melléje és ki ismerte fel mindjárt zsenijét, zenéjének nagyságát ? — Elsősorban Liszt Ferenc. 'Találkozásuk hiteles festésére és drámaiságára különösen nagy gondot fordítottunk és örömmel tölt el bennünket, hogy Csiaureii elvtárs, a Sztálin-díjjal ötszörösen kitüntetett nagy szovjet filmrendező kritikája, ban éppen ennék a találkozásnak drámaiság'át dicséri. Liszten kívül Erkelnek kevés biztatója és támogatója volt. Erőt és ihletet meríteni tehát a néphez fordult, s mikor az elnyomás alatt a nép hallgatott, el» határozta, hogy megszólaltatja, —folytatja Keleti Márton. — Küzdelmes élete végén az általa megalakí. tott magyar munkásdalegyletek tartották benne a lelket. Ezek erősítették benne a tudatot, hogy élete és küzdelmes munkája mégsem volt hiábavaló. — Filmjükön látni, hogy sokat tanultak a szovjet filmdolgozóktól, az Erkel-film esetében különösen a tavaly bemutatott nagyszerű Muszorgszkij.filmböl. — Igen, a szovjet elvtársaktól rengeteget tanultunk és tanulunk elsö::orban Sztálin elvtárstól, aki azt mondotta, hogy a legkisebb népnek is joga és kötelessége, hogy a maga kulturális értékeivel hozzájáruljon az emberiség közös kincstárának gyarapításához. Mi is ezzel a szándékkal készítettük ezt a filmet, Erkel zenés operafilmjét és az az óhajtásunk, hogy ismerjék és szeressék meg rajta keresztül a magyar nép. nek ezt a nagy muzsikusát. Nem kétséges, hogy az Erkel-film. amely mélyen és meggyőzően bizo nyitja a művészet nemzeti voltának szükségességét, dolgozóink körében ugyanolyan meleg fogadtatásra fog találni, mint a „Déryné" vagy a szövetkezeti mozgalmunkban oly példásan utat mutató „Tűzkeresztség". Egri Viktor. KüLTÖRhiREK A Szovjetunió drámai irodalma sok értékes müvei gazdagszik: Lavrenyov nemsokára befejezi „Lermontov" cimü színdarabját, Katajev pedig a „Hatalmat a tanácsoknak' című alkotását. Dmityerko: „Go^^ dolatok Kaihovkáról" cimü szinda. rabján dolgozik, Stol: az „Észak: sark"-ról, Ulug Zade pedig a tádzsik népről ír színdarabot. • Az angol kormány egyik legutób bi rendelete érteimében a leghire. sebb múzeumok és képtárak egy részét elzárták a nagyközönség elöl A döntés oka — mint az egyik lap írja, — az, hogy az angol kincstái ból nem jut 30 ezer font a képtára) és múzeumok termeit őrző hadirök. kanbak fizetésére, mert erre a 30 ezer fontra, mint a többi 4 miHiárdra is, Churchilléknek szükségük var további hadirokkantak előállítására, a fegyverkezésre. Az angol kormánynak évenként csak egyetlen harckocsival kellene kevesebbel gyártania és máris bőségesen telne a múzeumok fenntartására. • Julián Strykowszki ismert lengye, író, akit az olasz kormány kiutasított Olaszországból, megérkezel'. Varaóba. A kiutasítás közvetlen ok;. Strykowszki „Futás Fragaiába" című regénye volt, amely a kalábria. parasztoknak a földért foiytatot, harcáról szól s melyet most fordítottak le olasz nyelvre. • Marx.Engels szótárt axl ki a berlini Nemet Nyelv- és Irodalmi Intézet. Jelenleg az intézet a Goetheszótáron dolgozik, amelyhez ez évben S00 ezer adat készüi el. Az új német irodalom osztálya Wiellancl, Jean Paul, Ottó Ludwig, Theodor Fontáne. F. M. Klinger, Klopstock és más német klasszikusok szövegkritikai kiadását tervezi. Befejez: az intézet a Német Nagyszótárt is. amelynek eddig 335 füzete jeleni meg. A bei-lini Német Nyelv- é^ Irodalmi Intézetnek munkájában , iNémet Demokratikus Köztársaság nyelvtudósain kívül több nyugatnémetországi tudós is i-észtvesz. • Augusztus 18.án kezdetüket vették a cseh országrészekben is a dolgozók filmfesztiváljai. Prágában a „Holnap mindenütt táncolni fognak" című csehszlovák filmet, Cseszké-Budejovicén a „Lehullott bilincsek" cimü szovjet színesfilmet, míg Kladnón a „Nagy kaland" című csehszlovák filmet mutatták be. A fesztiválokat a kormány vezető férfiai ünnepélyes keretek közt nyitották meg,. számos kiváló művész és filmdolgozó jelenlétében. A Karlové Vary.

i VII. Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott és hatalmas sikert aratott filmek a cseh dolgozók előtt is óriási tetszést keltettek. • Kínában a népdalgyűjtést államilag szervezett formában végzik. Legutóbb egyetlen körzetben 2000 daliamot gyűjtöttek össze. A híres dobtánc hozz. jartozik az iskolai oktatáshoz. A földmüveléssel foglalkozó dolgozók a teaszedést, pásztorkodást, aratást bemutató táncművészetüket mindennapos munká. jukból fejlesztették ki. Zenei főiskolájukon a régi hagyományokat őrző hangszerek mellett zongorán tanítják Beethoven, Bach, Csajkovszkij, Mozart müveit. A zongoratanszakon leggyakrabban Liszt mü. veit játszák. • Tito kormánya, míg a. becsületes, a jugoszláv munkásosztályhoz hü írókat bebörtönzi vagy koncentrációs táborokba küldi, addig áruló, kollaboráns és fasiszta írókat ültet a Jugoszláv írószövetségbe. A titóista írószövetség új tagjai közé tartpzik két horvát „író", akik a német és oiasi megszállás alatt fasiszta írói tevékenységet folytat, tak: Ante Cetineo és Olinko DelorA Süihua kínai sajtóügynökség jelenti, hogy Vit Nejedlý hadseregművészegyüttese sikeres pekingi szereplése után művészi turnéra indult a Kínai Népköztársaság területén. . Meglátogatja Nankingcjt, Sanghajt, Hancsout, Kantont, Buhant. Csunkint, Csentunt és más kínai városokat. A hadsereg-művészegyüttes a jelentés szerint augusztus 16-án ért Nankingba, ahol az állomáson a kíko. Cetineot kollaboráns tevékenységéért a háború után a népbíróság börtönre ítélte. • Ernst Fischer. az Osztrák Kommunista Párt parlamenti képviselője júliusban a baloldali blokk nevében követelte, hogy hozzanak törvényt az osztrák fiatalság lelkét mérgező bűnügyi filmek és ponyvaregények terjesztői ellen. Beszédé, ben figyelmeztetett arra, hogy legutóbb számos esetben újra bebizonyosodott, hogy a fiatalkorú bűnözők tetteiket az állati ösztönöket felébresztő filmek és szennyiratok hatása alatt követték el. A filmek nai népi felszabadító hadsereg, a tö' megszervezetek és a művészeti dolgozók fogadták. A 3. tábori hadsereg vezérkari főnöke, valamint Csan Ai-pin, a keleí-kínai katonai körzet parancsnoka a csehszlovák hadsereg-együttes tiszteletére fogadást r-ríideztek, amelyen résztvettek a kínai felszabadító hadsereg legkiválóbb l-:4j>¥iselői. A fogadás őszinte manífesztáció volt a csehszlovák-kínai I barátság mellett. | és ponyvaregények káros hatását I még növeli az aljas ösztönöket előre felkorbácsoló reklám. Ennek bizonyítására bemutatott a parlamentben néhány filmplakátot és ponyvaregény címlapot. Idézett- is néhány részletet az említett féremüvekbö', amelyek tömeggyilkosságok, meztelen nők megkorbácsolása és más szadista, perverz jelenetek váltották egymást. Ezeknek a filmeknek és ponyva termékeknek többsége Amerikából és Nyügat-Németországból kerül Ausztriába, — mondta Ernst Fischer, — ezért a törvényt az osztrák ifjúság érdekében elsösor. ban a káros müvek ausztriai terjesztői ellen kell meghozni.