Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-21 / 198. szám, csütörtök

1952 augusztus 20. (II

SZ0 3 A bratislavai kerülét elsőnek az országban teljesítette a gabonabegyüjtés tervét Augusztus 20-án, szerdán a bratislavai kerület elsőnek az országban 100.24 százalékra teljesítette a gabonabegyüjtés tervét. Ezt az örömtel. jes hírt a következő táviratban közölték Gottwald elvtárssal: Drága Gottwald elvtárs! Örömmel értesítjük, hogy ma, augusztus 20-án 10.10 órakor a bratislavai kerület globálisan 100.24 százalékra teljesítette a gabonabegyüjtés tervét. Ebből a szerződéses g&boUa 96.94 százalék, a szerződésen felüli ^etllg 3.80 százalék. Eredményünkkel tehát 10 nappal megrövidítettük a kormány által kitűzött határidőt s a mult évhez viszonyítva 31 nappal előbb elvégeztük a gabonabegyűjtést. Munkánkban tovább haladunk. Eredményünk az EFSz-ek és a kis és középföldmüvesek öntudatos munka és beadási fegyelmének a következménye. Feladatunk teljesítésében érdemet szereztek továbbá a párt és a népi igazgatás funkcionáriusai, a begyűjtési apparátus, a traktorállomások és az állami birtokok dolgozói, akik szem előtt tartva a pártnak és a kormánynak a korai begyűjtésről szóló határozatát, a begyűjtést az „első gabonát a cséplőgéptől az államnak" — jelszó alapján szervezték meg. Az idei aratás, cséplés és begyűjtés további hatalmas lépést jelent n tömegpolitikai é» szervezési politikai munka terén falvainkban; megnő, vekedett a helyi funkcionáriusok és párttagok, valamint a népi igazgatás dolgozóinak aktivitása, megszilárdult a helyi pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok tevékenysége, új tehetséges káderek fejlődtek a szövetkezeti tagok, a traktorállomások és állami birtokok, valamint a begyűjtési apparátus dolgozói között. Az aratás, cséplés és begyűjtés alatt, vagyis augusztus 20-ig 1827 új szövetkezeti tagot szereztünk a kis- és középlöldművesek soraiból mint. egy 20.031 hektár földterülettel. Megalakítottunk 14 új EFSz.t és 16 meglévő szövetkezetünk magasabb típusú munkamódszerre tért át. Mezőgazdaságunk szocialista szektorának ereje megmutatkozott az állami birtokok és EFSz-ek gazdasági eredményeiben, ahol a hektárhozamok a magángazdálkodóékhoz viszonyítva általában 15 százalékkal magasabbak. Az eredmények mellett nem szabad megfeledkeznünk a hiányosságokról sem, amelyek főleg abban mutatkoztak, hogy nem tudtuk következetesen biztosítani a párt és kormány iránymutatását a tarlóhántás gyors elvégzéséről, a „kasza után az ekét" — jelszóval es így ma ezen a téren eléggé hátramaradtunk. 'Hasonlóképpen a cséplés megszervezésében is lemaradtunk az aratás gyors elvégzése után, mert nem fordítottunk elég figyelmet a traktorállomások felkészültségére, nem alkalmaztuk kezdettől fogva az éjjeli váltást és nem használtuk ki teljesen a szovjet kombájnokat, amelyek egyébként megnyerték a szövetkezeti tagok, valamint a kis- és középföldművesek szeretetét és teljes elisme. rését. Levonva a tanulságot eddigi hiányosságainkból és szem előtt tartva az Ön bölcs tanácsait és utasításalt, drága Gottwald elvtárs, falun való munkánkat még jobban megjavítjuk, nagy mértékl>en alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat, megnyerünk az EFSz ek szániára sokezer kis- és középföldművest, kérlelhetetlen harcot vezetünk a kulákság ellen és következetesen őrködünk az állami fegyelem betartása fölött. Minden erőnket latbavetjük arra, hogy biztosítsuk a közellátást és dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelkedését azáltal, hogy a gabonabegyüjtés jó tapasztalatait felhasználjuk a többi mezőgazdasági termékek begyűjtésé ben. így járulunk hozzá a világbéke megszilárdításához. Augusitin Michalicska, az SzKP kerületi bizottságának vezető titkára, I Rudolf Martanovics, a kerületi nemzeti bizottság elnöke, Jozef Vadovics, a kerületi begyűjtési minisztérium meghatalmazottja, Gejza Martinka, a kerületi földműves raktárszövetkezet vezetője. További járások teljesítették a gabonabegyüjtés tervét a nyitrai kerületben A nytrai kerület azon járásai közé, amelyek teljesítették a- begyűjtés tervét, a partizánskei járás is hozzákapcsolódott augusztus 19-én, amikor negyediknek a kerületben százszázalékra teljesítette a gabonabegyüjtés tervét, A munka jó megszervezésével sikerült a Ijegyüjtési dolgozóknak a begyűjtés határideje előtt egy nappal teljesíteni a tervet. Ez alkalommal táviratot küldtek Gottwald elvtársnak, amelyben beszámolnak sikerükről. A gabonabegyűjtésben tovább haladnak. A vágsellyei járás is teljesítette augusztus 19-én a gabonabegyüjtés tervét 100.14 százalékra. A királyhelmeei járásban elsőnek Bodrogszög teljesítette a gabonabeadást A királyhelmeei járásban Bodrogszög nyerte meg a járás begyűjtési vándorzászlaját. A község kis- és középföldmüvesei elsőnek a járásban, 145 százalékra tettek eleget gabonabeadási kötelezettségüknek. A vándorzászlót ünnepélyes keretek közt vették át. A kis- és középföldmüveseket e győzelem még nagyobb munkalendületre buzdítja és szilárd elhatározásuk, hogy a jövőben még odaadóbban és még hűségesebben fognak harcolni dolgozó népünk közellátásáért. Girinyl Zoltán, Bodrogszög. A málasi állami gazdaságon befejezték a trágyahordást az őszi vetések alá A zselízi igazgatósághoz tartozó málasi gazdaság dolgozói a szovjet tapasztalatok felhasználásával c§yr

e jobban fokozzák munkateljesítményeiket. A gazdaság földterülete 524 hektár, rninc jó termőföld. Az aratási és cséplési munkák sikéres elvégzése után a dolgozók azonnal hozzáláttak a tarlóhántáshoz, amit ugyancsak rövid idő alatt befejeztek. Sőt mi több, a trágyahordást is befejezték már az őszi vetések alá. A trágyahordásban Vámo^ József ért el szép eredményeket. Napi hat forduló helyett tizet tett meg é

s így normáját 180 százalékra teljesítette. Dobrovolni Lajos 8 és félszer fordult naponta a trágyahordásban. Normáját tehát 135 százalékra teljesítette. D

e vannak kiváló dolgozók az állattenyésztésben is. Dávid József pl. állandóan 200 százalékra teljesíti tervét. Forrong n föld Csilizközben Csallóközben a Nagy-Duna mentén elterülő hatalmas rónaság ma gában öleli a nagytnegyeri járás délenfekvö községeit, az úgynevezett Csilizközt. Csilizközben ma az új és boldogabb élet távlataira kell gondolnunk* amikor a múltban örökösen gürcölő parasztok munkától megkérgesedett kezében ceruza, toll és a szövetkezetbe való belépési nyilatkozat fölé hajolva a mosolygó arcokat nézzük. A jólét és boldogság sohasem látogatta Csílizköz dolgozó parasztságát a kapitalista rendszerben. Jólétről egyedül a kis- és kö. zépparasztok évszázados elnyomói, 'a kulákok beszélhettek, akik annak ellenére, hogy a Duna-partján fekvő községek: Medve. Szap, Csiliznyá rad, Kulcsod, Bögellő lakosainak lényegesen kisebb százalékát képezték, mégis a drága fekete föld termésének minden hasznát ők élvezték. A természet csapásai még jobban elkeserítették Csilizköz parasztságának életét A régi rendszer goijoszságá-n kívül még a természet csapásai is nehezítették és a szó szoros értelmében elviselhetetlenné tették az itt élő lakosság életét. Nem egy esz tendöben előfordult, hogy háromszor szántották meg a földet, háromszor vetették el a magot, de egyszer sem arattak. Különösen Szap határban a fel-feltörő talajvíz olykor esztendőkön keresztül tönkretette a parasztok keserves munkáját... és a kártérítés? Azt a csekély összeget is, melyet, az akkori kapitalista állani utalt ki a vízikárosultaiknak, elzsebelte a bíró, a sógor, a ko ma, vagy a falu kiválasztott emberei, a képviselő testület tagjai osztoztak rajta. A falu ..szemétjének", — ahogy akkor megbélyegezték a kis- és középparasztokat, — meg kellett elégedniök az ígéretekkel. Es ez az örökös bizonytalanság, a meg nem valósult ígéretek annyira hitetlenné tették Csilizköz paraszt ságát, hogy egyesek tehetetlenségük, be belenyugodtak a „sors kegyetlenségeibe", vagyis istencsapásként vették azt. hogy napról napra kevesebb a kenyér, keservesebb az élet. Népidemokráciánk segített, hogy a természet csapásai minél kisebb károkat okozzanak a termelésben Az időnként fel-feltörő talajvizet a felszabadulás után, különösen azokon a helyeken, ahol legjobban fenyegette a termést, csatornázással levezették a Dunába. A kis- és középparasztok munkája könnyebbé vált, mert mindig több és több gépi segítséget kaptak és az idei aratásnál már nem egy parasztnak a föld jén önkötözőgép aratott. Ez azon. ban nem volt kielégítő ahhoz, hogy a nadrágszíj parcellákon a gépeket gazdaságosan kihasználják, a földek hektárhozama sem érte el azt a mennyiséget, amelyre a szocializmus rohamos fejlődése folytán dol gozó népünknek síziiksége van. Te. hát elérkezett az idő, hogy e községek dolgozó parasztjai összefogjanak és leküzdve a kulákság és a reakció hamis propagandáját, összefogva egymást megértve a nagyüze. mi gazdálkodás formájában műveljék a földet. Csilizköz dolgozó parasztjai azonban látták, hogy a környező falvakon mind jobban »és jobban meg. szilárdúlnak a szövetkezetek és az újhoz való vonzódás legyőzte a kulákság hamis állításait és az idei aratás után megmozdultak a községek dolgozó parasztjai. Ma forrong a föld Csilizközben. Soha ilyen történelmi jelentőségű nagy napokat nem élt át Csilizköz parasztsága. Akármelyik községet nézzük éjjel vagy nappal, a falu apraja-nagyja a szövetkezetről beszél. Szinte versenyeznek agymással, hogy melyik községben tudnak több tagot szerezni a szövetkezetnek. Medvén, Kulcsodon, Szapon. Bögellön, egykét nap alatt új szövetkezetek ala kultak, s csaknem az egész falu rálépett a közös gazdálkodás útjára. E községek példája nyomán Csiliznyáradon is megmozdult a falu né pe. „Nem maradunk mi sem eí Csilizköz többi községei mögött" Mi hozta Csilizközben ezt a hatalmas lendületet, ami úgyszólván elsöpörte a reakciót és a kulákságot. Tálán a reakció engedett a maga „igazából" ? Éppen ellenkezőleg. Az elmúlt napokban, amikor a járási pártbizottság a járási nemzeti bizottsággal együtt feladatul tűzte ki: megvalósítjuk pártunknak és kormányunknak a szövetezetek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló határozatát, nyomban, az eddigieknél még nagyobb erővel indult ellentámadásba a kulákság és a reakció. Azonban a kulákság aknamunkáját legyőzte a kommunisták átütő erejű jó meggyőző és felvilágosító munkája. Ne gondoljuk, hogy könnyű volt meggyőzni a medvei kis- és középparasztokat arról, hogy a szövetkezetben sokká'; könnyebben dolgoz-, nak, jobbra fordul sorsuk és megszabadulnak az év.'zázados gondoktól, amikor a kulákság úton-útfélen azt hangoztatta, hogy „elveszik a földet" és ti csak ..cselédek" lesztek a szövetkezetben. Hogy milyen türelemre volt szüksége a kommunistáknak, arra példa Morvái Ignác kczépparaszttal való beszélgetős is. Már-már úgylátszott, hogy Morvái bácsi aláírja a belépési nyilatkozatot, de az arcán látni lehetett, hogy magában viaskodik. Háromszor elindult hazulról a helyi nemzeti bizottság irodájába azzal az elhatározással. hogy a szövetkezet tagja lesz, de a „rossz nyelvek" útközben megingatták. Háromszor határozta el. amire régen vágyott: a nagybani gazdá'kodás részese akar lenni s mégis az segített, amikor negyedszer is elindult és a felesége szívére kötötte: ..Te ember, ha még egyszer úgy jössz vissza, mint nem szövetkezeti tag, többé szóba sem állok veled. Hát nekünk nem lesz jobb, ha könnyebben élünk ? Igenis, kell, hogy a szövetkezet tagja légy. Több, mint 20 éve vagyunk együtt, görcöltünk látástól-vakulásig a gyerekekkel együtt, s mihasznunk belőle? Azt a kis pénzt, amit gabonáért kaptunk, azt is odaadtuk adóra és árendára." De nemcsak Medvén' hanem Kulcsodon is, amikor már megértették a kis- és középparasztok, hogy a szövetkezetben csak jóra fordul a sorsuk, nem Sajnálták a fáradságot és maguk is népnevelők lettek. Gál Rudolf 8 hektáros kulcsodi középparaszt elsőnek lépett a szövetkezetbe és ö maga is hozzáfogott a tagszerzéshSz. És megmagyarázta a kisés középparasztoknak, hogy ne féljenek az újtól és jusson eszükbe a mult, amikor annyit gürcöltek és dolgoztak és soha jóban nem volt részük. Ilyenkor aztán sajátmagukat okolták azért, hogy eddig is hallgattak azokra, akik örökösen fékezöi voltak a fejlődésnek. Később erős elhatározással fogták meg a tollat, hogy aláírják a belépési nyilatkozatot. így aztán Csilizköz községeiben napról-napra több dolgozó paraszt találta meg az útat a boldoguláshoz. Alig pár nappal ezelőtt alakult meg a szövetkezet Kulcsodon s már boldogan tervezgetnek a jövőről, a közös állatállomány összehozásáról és türelmetlenül várják a mérnököket, hogy az új szövetkezet 400 hektárnyi szántóterületén elvégezzék a tagosítást. Bögellön a szövetkezet megalakulása utáni napon valamennyien szinte manifesztációs módon a faluban lévő összes igavonóval hozzáfogtak a tarlóhántáshoz. Olyan most Bögellő határa, mint a hangyaboly. Szorgalmasan és nagy reményekkel telv

e kezdték meg a közős gazdálkodás elsö ^napját Szapon is, amikor 71 újjászületett kisés középparaszt 260 hektár földterületen -megkezdi a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. .. Megindult az élet Csilizközben, az erdők, a földek, mind-mind a közösség és a kis- é

s középparasztok vagyonát képezik. Jelentőségteljes lépés ez a nagymegyeri járásban. A járás pártbizottságának és a járási nemzeti bizottságnak pártunk és kormányunk a szövetkezetek megszilárdításáról szóló határozata erőt öntött és megmutatta a helyes útat, hogy jó meggyőző és felvilágosító munkával az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok ezreit nyerhetjük meg a I közös gazdálkodásnak. A járási pártbizottság lelkesen fogott hozzá, hogy a párt- és kormányhatározat • megvalósításával a tömegekkei való szoros együttműködéssel, a kis- és középparasztokkal folyó beszélgetésekkel megszilárdítsák a járást s , ezzel az egész járás mezőgazdaságát. Hogy mennyirj szükséges volt a nagymegyeri járásban a szövetkezetek kifejlesztése és a szocialista mezögS^dasági szektor kifejlesztése, arra fényeg bizonyíték az idei cséplésnél s a gabonabegyüjtésnél szerzett tapasztalat. Az egyéni gazdaságok nagyon lemaradtak a szövetkezeti termelés mögött A járási gabonabegyűjtési apparátus dolgozóinak kétszeres erővel kellett hozzáfogni, hogy a gabonabegyűjtés tervét teljesítsék, s itt mutatkozott meg a szövetkezeti és egyéni gazdáikodás közti különbség, mert a szövetkezetek teljesítették, sőt túlteljesítették a gabonabeadást, míg az egyénileg dolgozó parasztok csak döcögve tudtak elérni eredményeket. Egy héttel ezelőtt indult meg a tagszerzési kampány. A járási pártbizottság irányításával azokba a községekbe, ahol nem volt szövetkezet, vagy ahol a falunak jelentősebb része még egyénileg gazdálkodott, állandó népnevelöket osztottak be, akik a nap minden percét a kis- és középparasztokkal való beszélgetésekre. használták fel. Megmagyarázták, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban minden tag végzett munkája szerint részesül jutalmazásban és hogy a szövetkezetben a lógósok saját kárukon okulva! fizetnek rá, ha mások munkájából akarnak élni. A kommunisták kitartó és jó munkájának meg lett az eredménye. m Hat nap alatt a nagymegyeri járásban 671 új szövetkezeti tag 3005 hektár földdel a közös gazdálkodás útjára lépett A járás népnevelői bebizonyították, hogy a n<jp nyelvén beszélnek és hogy a gyakorlati példákból soha nem látott példák születtek a tagszerzési kampány ideje alatt. Szervező munkák irányításában nagyrésze volt Farraga és Arvai elvtársaknak, akik éjt napallá téve hol az egyik, hol a másik községben jelentek meg, hogy a népnevelőket egyes kérdésekben kisegítsék és tanácsokkal lássák el azokat, akik esetleges hibákba esve, rosszul végezték munkájukat. Előfordult egyes községekben, hogy a szervező munkánál megfeledkeztek az osztályharcról, vagyis „megkönyörültek" a kulákon és bevették a szövetkezetbe. Ez ellen a népnevelök gyűlésén keményen állást foglalt a pártbizottság titkára. „Nehezebb lesz a további munkánk, ha most az osztályharcot háttérbe- szorítva bevesszük a kulákot a szövetkezetbe, hisz az osztályidegen elemeket úgyis ki kell zárni a szövetkezetből. Nincs irgalom egyetlen kulák számára sem. Most, a tagszerzési kampány alatt még következetesebb\ harcot kell folytatnunk a kulákok ellen" — mondotta Farraga elvtárs. A nagymegyeri járás 6 napos tagszerzési kampányának eredményei azt mutatják, hogy jó munkájuk nyomán egész sor községben új szövetkezetek alakultak, s úgyszólván forrong a föld egész Csilizközben, de ezzel még nem mondhatják befejezettnek munkájukat és az eddiginél még nagyobb odaadással, a kulákok elleni harc- fokozásával kell legyőzniök a reakció munkáját, hogy az egyénileg gazdálkodó kisés középparasztok újabb százaival erősödjenek a járás s egyben országunk szövetkezetei. Méry Ferenc / fi