Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-14 / 192. szám, csütörtök

í % 1952 augusztus 20. (

I

ISZ0 3 A falusi politikai tömegmunka csehszlovákiai tapasztalatai Csehszlovákia dolgozói a Szov jetunió ragyogó példája nyomán, s a Szovjetunió óriási politikai, gazda sági és erkölcsi segítségére támaszkodva. nagyszerű sikereket értek el a szocializmushoz vezető úton. A nehézipar, különösen pedig a gépgyártás továbbfejlesztésével, tizmeg tízezer traktor -és mezőgazdasági gép gyártásával, a műtrágyagyártás fokozásával megteremtjük a mezőgazdaság szocialista átszerve zésének, az árugabonatermelés fokozásának és a kis. és középparaszti munkatermelékenység emelésének anyagi feltételeit. Legkiválóbb parasztjaink a szovjet kolhozisták példájára nagyüzemi, szövetkezeti szocialista gazdálkodásba kezdtek. Parasztságunknak ez a része lépést akar tartani a gyorsan fejlődő ipari termeléssel. Az egységes mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai rendre elhárítják az útjukba kerülő nehézségeket és fogyatékosságokat, s mindinkább megbirkóznak a rájukváró feladatokkal. Slánsky, Svermová. Sling és társai, az imperialisták szolgálatába szegődött árulók és kémek jelentősen megszaporították a szocializmus falusi építésének útján fölmerült nehézségeket; ezek a kémek és árulók minden eszközzel gátolták a falu szocialista alakítását. Bűnös, pártellenes tervek valóraváltása végett megkísérelték, hogy letérítsék a pártot a helyes útról, eltántorítsák a lenini-sztálini tanítástól; mindenképpen akadályozták a dicső SzK(b)P tapasztalatainak felhasználását, s a világ legfejlettebb mezőgazdasága, az élenjáró szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak elsajátítását. Szándékosan gyöngítették az alapszervezetek pártpolitikai munkáját; arra törekedtek, hogy megbontsák a párt és a néptömegek kapcsolatát. Közigazgatási beavatkozásokkal, zaklatásokkal, sőt olykor erőszakkal rémületbe akarták hajszolni és megzavarni a kis- és középparasztokat; szerették volna, ha ezek szembehelyezkednek a pártnak é3 a kormánynak a nagyüzemi szövetkezeti mezőgazdasági termelés meghonosítása céljából tett intézkedéseivel. Ezek a kártevők nem az osztályellenséggel: a kuláksággal szembeni kíméletlen harcra, a kulákság korlátozására és kiszorítására buzdították a falusi pártszervezeteket — ellenkezőleg, a pártszervezetek és pártmunkások közt a „jó és rossz" kulákról szóló elméietet terjesztették, azt az elméletet, hogy a kulákokat nemcsak föl lehet, hanem föl is kell venni a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe. Teljesen érthető, hogy ennek az aljas bandának leleplezése és szétzúzása után sokkal eredményesebben dolgozhattunk a párt IX. kongresszusán megadott irányvonal valóraváltásáért, a szocializmus falusi építéséért. A termelőerők hatalmasarányú fejlődésének, a szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság megteremtésének időszakában legfontosabb feladatunk, hogy a párt politikáját a dolgozók nagy tömegeihez eljuttasuk. Ezért az egész párt, minden kommunista végezzen mindennapos munkát a-dolgozó tömegek közt. Amikor a kommunisták rendszeres felvilágosító munkát végeznek. s fölfedik és kiküszöbölik a fogyatékosságokat. egyszersmind' tanítsák is a tömegeket, s ugyanakkor tanuljanak is tőlük. Állandó szoros kapcsolatban legyenek velük vonják be a dolgozók millióit a szocializmus építésébe. Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának 1951. februári te jes ülésén Gottwald elvtárs ezt mondotta: „Meg kell szUárdítanunk a meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, magasabb t£» pusú szövetkezetekké kell változtatnunk őket, lý kell terjesztenünk a közös szövetkezeti állattenyésztést. Növelnünk kell a meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak számát. Fokozatosan új mezőgazdasági termelőszövetkezeteket kell létesítenünk azokban a falvakban, ahol még nincsenek. E téren szigorúan tartsuk szem előtt az önkéntesség és a példákkal való meggyőzés elvét." Tavaly sok mezőgazdasági termelőszövetkezetünk jelentős sikereket ért el. A szövetkezetek együttesen megmunkált földjeinek területe az ország egész szántóterületének 19 százalékára rúgott, de ugyanakkor a szövetkezetek az egész árugabonamennyiségnek több mint 27 százalékát szolgáltatták be az államnak. A közös állattenyésztés céljaira többezer helyiséget építettek és alakítottak át. A szövetkezeti gazdaságokban növekedett a tehenek tejhozama és a jószág súlygyarapodása. A termelőszövetkezetek nagyobbik része a tervelőirányzatnak megfelelően díjazta a munkaegységeket, a szövetkezeti gazdaságok 11 százaléka pedig túl is haladta a tervben megszabott szintet. Ámde a sikerek mellett egész sor komoly hiányosság is mutatkozott. Emiatt egyes szövetkezetek nem érték el a kívánt gazdasági eredményeket; hiányosságaik fékezték a mezőgazdasági termelőszövetkezetek továbbfejlesztését. A Slánskybanda kártevésének következményeként mezőgazdaságunk szocialista szektorában meglassult a fejlődés üteme. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának politikai titkársága kimondta: a pártszervezetek a téli időszakban fokozzák a politikai tömegmunkát a termelőszövetkezetek beszámoló és vezetőségválasztó gyűléséinek előkészítése és megtartása során. A pártszervezetek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkájában megmutatkozó hiányosságok okainak felkutatásakor igen értékes tapasztalatokra tettek szert. Mindenekelőtt kiderült, hogy a szövetkezeti tagok még nem elég járatosak a nagyüzemi szövetkezeti gazdaságok vezetésében, hogy a termelőszövetkezetek egyes tagjai helytelen magatartást tanúsítanak a kollektív tulajdonnal és a szövetkezeti együttes munkával szemben. Ezenkívül 1 több termelőszövetkezetben a kulákok még folytatták kártékony munkájukat. A helyi funkcionáriusok a kulákok irányában gyakran békülékeny álláspontra helyezkedtek — ahelyett, hogy az egész falu előtt leleplezték volna a kulákokat. mint kizsákmányolókat s kiűzték volna a szövetkezetből. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek építésének kérdéseit az alapszervezetek — a területi és járási pártbizottságok hathatós segítségével — bizottsági üléseken és taggyűléseken tárgyalták meg. A politikai tömegmunka fellendülése, a falusi pártszervezetek fokozott segítsége a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és a szövetkezetek munkájában megmutatkozó hiányosságok bírálata is jelentős mértékben sarkalja a dolgozó parasztság tömegeit. Ugyancsak nagyjelentőségű volt, hogy a szövetkezeti tagok nagyrészének jelenlétében lefolyt, beszámoló- és vezetőségválasztó gyűlések, valamint vezetőségi ülések tüJINDRICH IÍHER Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának titkára zetesen megvitattfck a tervezés, a munkaszervezés kérdéseit, a munkanormák életbeléptetését, a munka igazságos díjazásának kérdéseit, a munkaképes szövetkezeti tggok kötelező munkaegység-íninimumát. a munkaegység pénzbeli ellenértékét és az állandó termelöbrigádok megteremtésének kérdéseit. A közvetlen és gyümölcsöző bírálat eredményeképpen megerősödtek a szövetkezeti vezetőségek, fokozódott a szövetkezeti tagok ébersége. Országunk legfontosabb területein mintegy ötszáz kulákot zártak ki a szövetkezetekből; ez a tény megmutatta, hogy számos egységes mezőgazdasági termelőszövetkezet és sok élenjáró kis- és középparaszt határozottan igyekszik szabadulni régi ellenségei: a kulákok befolyásától. A párt még nagyobb tapasztalatra tett szert a falusi pártnapokon. Itt megvitatják a nemzetközi és a belpolitikai helyzet kérdéseit, valamint az országra váró feladatokat. Jegyezzük meg, hogy eleinte sem az alapszervezetek, sem a kerületi pártbizottságok nem fordítottak kellő figyelmet a pártnapok előkészítésére és megtartására. Vidéken gyakran tiszavirágéletü kampánynak tekintették a pártnapok rendezését. De később megjavult a pártnapok előkészítése; az előadók előzetesen többször is felkeresik a pártszervezeteket, tanulmányozzák a falu életét. Ez lehetővé teszi számukra, hogy konkrétebb és élénkebb beszámolókat tartsanak, s hogy mondanivalójukat összehangolják a helyi élet legfontosabb kérdéseivel. Az ilyen beszámolók széleskörű viták kibontakozását indították el, hozzájárultak az előadó és a pártnap részvevői s ezzel a párt és a tömegek szoros kapcsolatának megteremtéséhez. A páftnapok az előadókra is fokozottabb követelményeket hárítottak. Ezért a területi és a járási pártbizottságok előadói aktívagyüléseket, szemináriumokat és• konzultációkat szerveznek. A területi pártbizottságok újabban a politikai tömegmunka egyes kérdéseivel összefüggő sajtóanyagot adnak ki s ebben az anyagban konkrét példákat sorolnak föl a járások és a falvak életéből. A pártnapok ilymódon hozzájárulnak az új előadók és népnevelök ezreinek neveléséhez, Ismertettük a dolgozó néppel a szocializmus építésének politikáját; bebizonyítottuk neki, hogy tovább kell fejlesztenünk a nehézipart, mint az életszínvonal emeléséinek és aa ország védelmi képessége fokozásának bázisát és föltételeit A dolgozó nép szívvel-lélekkel támogatta ezt a politikát. Újra beigazolódott, hogy népünk békét akar s toogy örömest áldozza miniden erejét a békeharsra. Ennek bizonyítéka az ezer meg ezer mezőgazdasági termelőszövetkezet és egész falvak munkafelajánlása. A pártnapokon élénken megvitatták a szocialista mezőgazdaság fölépítésével, az egységes mezőgazdasági szövetkezetek vezetésével, a gépállomások és állami gazdaságok munkájával összefüggő kérdéseket. Nem rejtettük véka alá a nehéz. Ségeket és hiáhyosságokat, de megmutattuk kiküszöbölésük és az ellenük való védekezés módozatait is. A népi kormányzati szervek munkájának bírálata megmutatta, milyen intézkedések szükségesek, hogy a nemzeti bizottságok teljesít, hessék a népi hatalom falusi feladatait. Mindez jelentősen emelte az alapszervezetek ezidei beszámoló és vezetőség választó gyűléseinek, valamint a járási pártkonferenciáknak gyakorlati és politikai szín. vonalát. Az állandó pártvezetés döntő tényező a szocialista mezőgazdaság építésében. A párt tevékenységétől, a kommunisták munkájától függ, mennyire győzzük meg a kisés középparasztot s mennyire von. juk be őket a szocialista falu építésébe, az egységes mezőgazdasági termelőszövetkezetek megteremtésébe. E feladat végrehajtása során rendkívüli nagyjelentőségüek a párt és a kormány határozatai az állattenyésztés fejlesztéséről, a gép. és traktorállomások, valamint az állami gazdaságok munkájának megjavításáról, az egységes mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősí. téséről és továbbfejlesztéséről és egyebekről. Ezek a határozatok megmutatják az egységes mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, a kis- ég közép parasztoknak, a gép és

o traktorállomások és az állami gazdaságok dolgozóinak azt az utat, amely a mezőgazdasági terme lés növeléséhez vezet s megszünteti a mezőgazdaság folytonos ehnara. dását a szocialista ipar fejlődésétől. A párt és a kormány e határozatok segítségével a szocialista falu építésének fő felac!atair

a összpontosítja a mezőgazdaság valamennyi' dolgozójának figyelmét. E fontos határozatok azt a feladatot tűzték a pártszervezetek elé, hogy széleskörű felvilágosító és agi. tációs kampánnyal népszerűsítsék a falu szocialista átépítésének valamennyi kérdését. Ezért arra törek szünk, hogy ezekhez a határozatokhoz minden falusi pártszervezet, gépállomás és állami gazdaság, minden kis. és középparaszt és mezőgazdasági dolgozó csatlakozzék. Az üzemi pártszervezeteknek feladata volt, hogy ismertessék ezeket a határozatokat a kommunistákkal, a pártonkívüli munkások, kai és alkalmazóiakkal, s tevékenyen támogassák a falusi pártszervezetek munkáját. Az említett határozatok megkövetelik, hogy helyesen osszák el a brigádokban és a munkacsoportokban az egységes mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a gép. és traktorállomások és állami gazdaságok legjobb munkásait, hogy valamennyiüket vonják Az amerikai hadsereg tagja megbélyegzi az agresszorok gaztetteit és az amerikai politika kétszínűségét Kedden, augusztus 12-én a sajtó és a csehszlovák rádió képviselői beszélgetést folytattak ifjabb Wil,is Bergennel, az amerikai hadsereg altisztjével, akinek kérésére a csehszlovák kormány tartózkodási engedélyt adott. Willis Bergen az újságírókkal folytatott beszélgetésé, ben rámutatott azokra az okokra, amelyek arra vezették, hogy átlépje Csehszlovákia határát. Ennek ok

a elsősorban az amerikai agresszív külpolitika, amely a koreai háborúhoz vezetett, valamint Nyugat-Németország dolgozóinak az amerikai megszállók általi gyarmati elnyomása ég kizsákmányolása. A koreai amerikai agresszió bor. za3ztó hatással volt. rá, valamint az a tény is, hogy a hadseregbe való belépése után Nyugat-Németországba küldték, ahol alkalma volt megismerni az amerikai megszállók módszereit. Ezzel kapcsolatban W. Bergen rámutatott arra, hogy a helyzet Nyugat-Németországban hasonló a koreai helyzethez. Az ame. rikai imperialisták a megszállott területeket itt is a béketábor országai ellen irányuló támadásra akarják felhasználni. A Németországban lévő amerikai egységek között sok katona van, aki nem ért egyet a koreai háborúval. Willis Bergen azután válaszolt az újságírók kérdéseire, amelyek az Egyesült Államok belső helyzetét érintették. Beszélt az embertelen faji megkülönböztetésről, amellyel főleg dél-karolinai tartózkodása alatt találkozott, valamint Washingtonban, az USA fővárosában. Az amerikai katonai parancsnokság Koreába aránytalanul sok néger katonát küld azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy az ő életüket tegye kockára az amerikai imperializmus érdekében. W. Bergen továbbá ecsetelte, hogy az amerikai uralkodó körök a nép között ellenséges hangulatot szítanak a Szovjetunió és a béketábor többi országai ellen. „A dolgozók azonban — mondotta — a Szovjetuniót, mint a béke barátját ismerik és ezért az USA kormányának ezirányú törekvései hiábavalók". Nyugat-Németország népe is egyre világosabban látja az amerikai politika valódi céljait és ne

m hajlandó e célokért harcolni. W. Bergen azután még néhány konkrét példát hozott fel az amerikaiak nyugatnémetországi háborús előkészületeiről és arról, hogyan szervezik be szolgálataikba a volt nácikat és háborús gonosztevőket. Befejezésül mély háláját fejezte ki a csehszlovák kormánynak ittartózkodása megengedéséért és abbeli kívánságának adott kifejezést, hogy részt^ehessen népünk építő törekvésében, amelynek boldog életéről csehszlovákiai tartózkodása alatt már meggyőződött. be a népnevelő munkába. Ugyan, akkor a pártszervezetek nagymértékben a tömegszervezetekre támaszkodnak, különösen a Nemzeti Bizottságokra és az Ifjúsági Szövetségre, konkrét feladatokkal bízzák meg őket, s fejlesztik a helyi Nem. zeti Bizottságok mellett működő nöbizottságok munkáját. Falvainkban könnyen vállalkozhatunk széleskörű propagandára és agitációra: van kultúrházunk, mozink, rádiónk. Mos^ még igyekezünk, hogy mindezzel a kitűzött feladatok végrehajtására mozgósít* suk a dolgozó parasztságot. Fontosak a járási újságok is, amelyek a köztársaság minden táján mintegy 400.000 példányban jelennek meg. Most, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának szervezőtitkársága határo. zatban intézkedett a vidéki újságok munkájának megjavításáról, s megtartották e lapok szerkesztőinek első országos konferenciáját: a vidéki lapok színvonala szemlátomást emelkedett. Eddigi munkánk eredményeiből kitűnik, hogy a párt még szorosabb kapcsolatba került a tömegekkel, s tekintélye a töme. gek előtt nőtt. Ez ugyancsak serkentette a mezőgazdaság szocialista szektorának kibővülését és megerősödését; az év első felében az egész szántóterületnek mintegy 32 százalékát a szocialista szektor művelte meg. A szerzett tapasztalatok alapján a területi, járási és falusi pártszervezetek politikailag előkészítették ez év legfontosabb kampányát: a termésbetakaritást és a beszolgálta, tást. A legtöbb faluban, ahol nincsenek egységes mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kis- és középparasztok úgynevezett termésbetakarító bizottságokat szerveztek. Ezek a bizottságok megtárgyalták az együttes munka megszervezését, a gépek helyes kihasználásának sorrendjét, s a többi fontos kérdéseket. A betakarítást tervszerű meg. szervezése szemléltetően megmutatta az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a kollektív munka előnyeit. Ugyanakkor a pártszervezetek még jobban kiterjesztették a politikai tömegmunkát hogy a kisés középparasztokat termelőszövetkezetekbe vonják be, s új, egységes mezőgazdasági termelőszövetkezeteket alakítsanak. Pártnapokon magyarázzák meg a párt és a kormány rendeleteit. Bzeken a pártnapokon gyakran a termelőszövetkezeti tagok számolnak be az egyénileg gazdálkodó parasztok, nak a, szövetkezetekben elélt jó eredményekről. A tömegszervezetek is gyakran tartanak előadásokat és beszámolókat a parasztoknak a szovjet mezőgazdaság kiváló eredményeiről, majd mezőgazdasági tárgyú tudományos és játékfilmeket vetítenek. Termelőszövetkezeti tagjainkra, kis- és középparasztjainkr

a lenyűgözően hatott a többszáz szovjet kombájn munkája mezögazdasá. gunk szocialista szektorának földjein. A szövetkezetekbe való beszervezés során, az agitáció egyik legjobb formája, hogy a népnevelők lakásukon keresik föl a dolgozó parasztokat. A népnevelők a pa. rasztnak és háznépének minden kérdésére megadják a választ. Ebben a munkában tevékenyen résztvesznek a területi és a járási pártbizottságok vezető pártmunkásai. A párt, Klement Gottwald elv. társ utasításához híven, türelmes meggyőzéssel vonja be a kis- és középparasztok ezreit és tízezreit a közös munkába, a szövetkezeti mozgalomba, a szocializmus építésébe. A párt az eddiginél is mélyrehatóbb és következetesebb politikai tömegmunkát végez, s erre ösz. tönzi az egész Nemzeti Frontot. A pártszervezetek fokozott politikai munkájának köszönhető, hogy a szövetkezés eszméje mindinkább meghódítja a dolgozó parasztságot, s hogy e nagy eszme ereje hozzájárul a falu szocialista átépítéséhez. (A Tartós békéért, népi demokráciáért legújabb számából).