Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-14 / 192. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek* SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 augusztus 14. csütörtök 2 Kčs V. évfolyam, 192. szám. c/t más sstÓMtbatt; 1 A trencséni kőművesek felhívására munkafelajánlásokat tettek a nagykürtösi építkezés dolgozói (2. old.) A „Dzseminzsibao" című lap a Kínai Népköztársaság 1953. költségvetéséről (3. old.) Milyen gépekkel építették a Lenin-csatornát (4. old.) A sárfiai EFSz versenyre hívta ki a csataji szövetkezetet az őszi munkákban (5. old-.) Tanulással szilárdítjuk a békét (6. old.) A falusi politikai tömegmunka csehszlovákiai tapasztalatai (7. old.) A szövetkezeti gazdálkodás növeli a kommunisták feladatait a mezőgazdaság fellendítésében Az idei gazdasági év döntő fordulatot hoz-ott a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésében, a szövetkezetek megszilárdításában és az új szövetkezeti tagok újabb ezreinek szerzésében. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, akik eddig még várakozó álláspontra helyezkedtek és elhatározásukat a szövetkezetek terméseredményeitől, a tagok jutalmazásától tették függővé, az idei év eredményei meggyőzték a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, arról, hogy egyénileg gazdálkodó paraszt kisparcella földjein az elavult gazdálkodási módszerekkel sohasem érhet el olyan termést, mint a szövetkezeti gazdaságok, ebből kifolyólag pedig természetes, hogy az egyénileg gazdálkodó paraszt jövedelme mégcsak megközelítőleg sem éri el a szövetkezeti paraszt jövedelmét. Ez a meglátás, a valóságra ébredés eredményezte, hogy az egyénileg gazdálkodók rohamos érdeklődéssel fordultak a szövetkezetek felé, s mint az új tagok tömeges jelentkezése is bizonyítja, nemcsak az egyes községekben, hanem egész járásokban is a szövetkezeti gazdálkodás döntően túlsúlyba került, sőt egyes járásokban befejezték a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérést, a földterület egy-két százalékát kivéve a földeken szövetkezeti gazdálkodás folyik. Óriási eredmények ezek, amelyek egyrészt szövetkezeteink meggyőző erővel ható jó munkáját és jó gazdálkodását, másrészt a falusi pártszervezetek' és a járási pártbizottságok, a nemzeti bizottságok és a széles népnevelő hálózat jó tömegpolitikai népnevelő munkáját bizonyítják. E sikerek és eredmények elérése a falusi pártmunkásokat és népnevelőket örömmel és büszkeséggel tölti el. A szocializmus építésében elért sikereinkre és eredményeinkre büszkének lenni helyes dolog, a jó munka sikere joggal töltheti el büszkeséggel az embert ós az elért sikerek és eredmények újabb és fokozottabb lendületet adnak a további sikerek és célok elérésére, azonban gyakori jelenség, hogy az öröm és a büszkeség az elégedettségbe, az önteltségbe, az elbizakodottságba, májd az ezekből származó hanyagságba, a felületes és bürokratikus munkába csap át. Ez pedig súlyos hiba, különösen a falusi munkában, ahol az önteltség, a bürokratizmus élesztő az ellenség bomlasztó, szocialista építésünket fékező szabotáló munkájában. A szövetkezetek fejlesztésében, az új szövetkezeti tagok szerzésében elért sikereink az eddiginél sokkal fokozottabb munkát, az eddiginél sokkal hatványozottabb éberséget, tudatosabb és elmélyültebb tömegpolitikai nevelő munkát követelnek meg a falusi dolgozóktól, elsősorban is a kommunistáktól, — nemhogy a babérjaikon való pihenést, az elégedettséget, az elbizakodottságot engednék meg. Sokan a falusi pártmunkások, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai és a népnevelők közül úgy gondolják, hogy ha egy községben, vagy pedig járásban túlsúlyba került a szövetkezeti gazdálkodás, akkor elvégezték feladatukat, eleget tettek a szocializmus építésében rájuk háruló feladatoknak és a szövetkezetek további sorsát önmagukra bízhatják, mivel, hogy a dolgok most már maguktól is mennek. Igen olcsó és rövid életű sikerek az ilyen eredmények. Akik ezzel megelégszenek. azok csak a látszólagos eredményeket, a százalékokat hajszolják és teljesen figyelmen kívül hagyják azt, hogy mi van a számok mögött, hogy elsősorban is a nagy sikerhajhászásban nem tévesztették-e szem elöl Lenin elvtárs tanítását, hogy egy pillanatra se szüntesd a harcot a kulák ellen." A minél nagyobb százalék elérése érdekében beengedték a kulákot is a szövetkezetbe, szövetségre léptek a kulákkal, mint ahogy azt tették a rimaszombati járásba tartozó Bátka községben is, ahol, hogy megalakíthassák a szövetkezetet, bevették oda a falu legnagyobb kulákjait is, mondván, hogy csak alakuljon meg a szövetkezet, a kulákokat majd kidobáljuk onnan. A somorjai járás vezető elvtársai büszkék a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás kifejlesztésében elért eredményeikre, s látszólag joggal. A járás földterületének 96 százalékán szövetkezeti gazdálkodás folyik, á hiányzó 4 százalékon pedig kis- és középparasztok még egyénileg gazdálkodnak. Ez a nagy százalék, a sikert hajhászó eredmény igen súlyos hibákat takar. Hova tűntek el a kulák gazdaságok, amelyek éppen ebben a járásban a földterületnek egy nagyon is jelentős részét képezték? Azt sem lehet mondani, hogy a s zö,e keze teker, kívüli 4 százalék lenne a kulák-gazdaságok, mert egyrészt a járás vezetői hangsúlyozták, hogy azon kis- ós középparasztok gazdálkodnak, másrészt, a kulák gazdaságok részesedése a járás földterületéből ennél jóval több. És tekintve, hogy a kulák-gazdaságokat a föld nem nyelte el, de mégcsak nem is számoltuk fel, sem a somorjai járásban, sem máshol a kulákokat, ennél fogva a járás kulákjai máshol nem lehetnek, mint a szövetkezetekben, mintahogy számos példa is bizonyítja, hogy a somorjai járás szövetkezeteibe kullancs módjára beférkőztek a kulákok. Mire tanítanak bennünket ezek a példák? Arra, hogy egyrészt a százalékhajhászás olcsó eredményeket hoz, másrészt, hogy a szövetkezeti gazdálkodásra veló áttérés, annak döntő súlyba kerülése nemhogy az elégedettséget, az elbizakodottságot engedné meg. hanem ellenkezőleg, az eredmények növelik a párt és az államapparátus feladatait a mezőgazdaságban, nemcsak az osztályharc kiélezése és sikeres megvívása terén, hanem a szövetkezetek megszilárdításában, azok gazdálkodásának fokozásában is. „ ... áttérés a kollektív gazdálkodásra — tanítja Sztálin elvtárs, — mint a gazdaság uralkodó formájára nem csökkenti, hanem növeli feladatainkat a mezőgazdaság terén, nem csökkenti, hanem növeli a kommunisták vezető szerepét a mezőgazdaság fellendítésében." Az osztályharc sikeres megvívása, a szövetkezeteknek az ellenséges elemektől való megtisztításán kívül ani k azok a feladatok, amelyek növelik a párt és az államapparátus munkáját, a kommunisták fokozottabb vezető szerepét a mezőgazdaságban? Elsősorban is a jó vezetés megteremtése, a szövetkezetek vezető funkcionáriusainak, az elnöknek, a csoportveztőknek, a könyvelőnek a kinevelése, akiknek munkáján, példamutatásán, fegyelmezettségén és öntudatán' áll, hogy a szövetkezet milyen irányban fejlődik. E vezető emberek kiválasztásánál; nevelésénél nemcsak arról van sző, hogy olyan. emberek legyenek, akiknek becsületességéhez k<'t-' ség nem fér, s akik bírják a többi A komárovi Buzuíuk-üzem felhívása visszhangra talált a heneoveeí fakombinát építésén A heneovee-i fakombinát építkezésén nincs oly munkaszakasz, amelynek dolgozói ne versenyeznének és ne rövidítenék meg a tervezett feladatok teljesítésének határidejét. A viziraktárak építkezési szakaszán Hnwiny J^nos, Lipovszky Pál és Makara Pál "betonozó csoportjai versenyeznek a víztartály fenekének betonkockákkal való kikövezésében. A versenyben Lipovszky Pál héttagú csoportja halad az élen, amely egy nap ala'tt 100 betonkockát helyez el a tervezett 80 helyett. Az ásásoknál minden munkacsoport versenyes, amelynek a második félévben 36.000 köbméter földet kell el távolítania. Ezt a feladatot kötelezettségvállalásuk alapján a versenyzők Sztálm elvtárs 73-ik születésnapjáig teljesítik. Hasonló kötelezettséget vállaltak a bágerkezelök, 54.000 köbméter földet ásnak ki, fs a betonozok, akik több, mint 30.000 köbméter betonozást végeznek el. A fűrésztelep belső részében már szerelik a gépeket. Sandala Károly csoportja a ko- márovi Buzuluk-üzem dolgozóinak felhívására kötelezettséget vállalt a gépek szerelési idejének megrövidítésére, úgyhogy a gépeket Sztálin elvtárs születésnapja alkalmából üzembe helyezik. A szocialista munkaverseny és a tervfeladatok túllépése lehetővé teszi a heneoveei fakombinát építőinek tizenegy építkezési akció, többek között víziraktárali, darupálya, víztartály, késztermékraktárak és 144 lakásegység befejezését a második félévben. A szocialista munkaverseny elmélyítésénél a heneoveei fakombinát építésén a szemléltető tervezés módszerét alkalmazzák. Minden munkaszakasznak a kifüggesztett táblán meg lesz a maga feltüntetett épülete. Az építkezések egyes szakaszait színes jelzéssel látják el és feljegyzik befejezésük határidejének napját. Ezenkívül feltüntetik, mennyi gépre, építőanyagra és munkaerőre van szükség minden egyes müvelet elvégzésére. A fakombinát épitését jelentősen meggyorsítja a központi betonkeverő műhely, amelyet szeptember 1-én helyeznek üzembe és ezáltal megjavítják a beton minőségét. Egy köbméter betonnál 20 kilogram cementet takarítanak meg és 12 munkást más munkaszakaszra helyezhetnek át. A központi betonkeverő műhellyel több mint 1 millió koronát takarítanak meg az építkezésen. A pozsonvi Kábelgyár dolgozói válaszolnak a komárovi Buzuluk-üzem dolgozóinak felhívására A komárovi Buzuluk-üzem dolgozóinak a Nagy Októberi Szoeia. lista Forradalom 35-ik évfordulójatiszteletére tett felhívása nagy vissz hangra talált a pozsonyi Ka'oelüzem dolgozói között. A kommunisták kezdeményezésére, akik a részleg3zervesetek gyűlésein megtárgyal ták és kiterjesztették a felhívást a szovjet munkamódszerek komplett bevezetésére irányuló versenyre, a ROH, a CsISz é» a Csehszlovák Szovjetbarátok Szövetsége szervezeteinek együttműködésével terjed a kötelezettségvállalási mozgalom. Az összes munkahelyeken a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35ik évfordulójának tiszteletére, a moszkvai J. V. Sztálin autógyár dolgozói példájának nyomán bevezetik a komplex anyagtakarókos-sági módszert, ami nagy színesfém. és üzemanyagmegtakarítással jár. A prágai kerület kommunistáinak felhívására, alkalmazzák a Bu revesztnik-üzem módszerét amely nek segítségével minden munkaműveletnél legalább 1 százalékkal csök k'sntik az önköltséget. Minden munkaosztályon a kulcsfontosságú gé péknél Nazarovova munkamódszerét alkalmazzák, az üzem öt osztályán pedig elmélyítik Lídia Korabei nikova munkamódszerét. A kommunizmus és a szocializmus építkezései számára termékeket gyártó osztá lyokban Csutkih-módszert alkalmaznak a selejtcsökkentésnél. A negyedik részlegszervezet kommunistái megnyerik a gépműhely, a lakatos és mechanikus műhely dolgozóit Bikov és Bortkevics szov jet lijító elvtársak munkamódszereinek. továbbá bevezetik az üzem újí« tójának, Szloboda elvtársnak munkamódszerét. A szovjet újítók pél dája nyomári az üzem legjobb dolgozóit és a műszakiakat a munka gépesítése érdekében megnyerik a komplex brigádalakítás gondolatának. Feltaláló és újitjL brigádokat létesítenek a műszaki eljárás javítására és az időveszteségek csökken tésére. A szovjet újitó módszerek komplex terjesztésére irányuló kötele zettségvállalások teljesítése lehetővé teszi a Kábel-üzem dolgozóinak ama kötelezettségvállalások teljesítését, amelyet a szovjet szakszervezeti dolgozóknak üzemükben tett látoga tásuk alkalmával tettek, hogy az ötéves terv negyedik évét december 21-ig, Sztálin generalisszimusz 73-ik születésnapjáig teljesítik. A komplex fémmegtakarításí mozgalom értékes eredményei N A nagyszombati Kovosmalt dolgozóinak kezdeményezésére megindított komplex fémmegtakarítási mozgalom értékes eredményt hozott népgazdaságunknak. A nehézgépiparügyi minisztérium fémszükségleti áru főigazgatóságának összes vállalatai, amelyek közé a nagyszombati Kovosmalt is tartozik, elfogadták a nagyszombatiak felhívását és július 31-ig 6.629.810 kg hengerelt anyag, öntvény és színesfém megtakarítására jelentettek be kököbellezeíftségvállalásokat. Az üzemek nagyrészében már megejtették a szerszámokon szükséges kisebb változásokat és igazításokat. A fémszükségleti áru főigazgatóság vállalatai ezért már 1,653.910 kg fémmegtakarítást mutatnak majd ki. A továbbiakban komoly változásokat hajtanak végre a szerkezeteken, műszaki eljárásokon, a termékek új normalizálásában és tipizálásában, amelyek a megtakarítások legnagyobb részét jelentik. A legtöbb öntvényt eddig a marianské údoly-i Moravia nemzeti vállalat dolgozói értek el, akik 500 tonnára vállalt kötelezettségükből eddig már 77.3 tonnát teljesítettek. Hasonló sikert érnek el a horovicei Alba-üzemben, ahol kötelezettséget vállaltak 104 tonna öntvény megtakarítására és már 74.41 tonna megtakarítást mutatnak föl. A hengerlőanyag megtakarításban az első helyet elődig a Moraviaüzem tartja, amely 77.3 tonnát takarított meg. Az év végéig tovább! megtakarításokkal több mint 1000 tonna hengerelt anyagot nyernek. Jó eredményeket érnek el a Sphinx és főleg a prágai Obal n. v. dolgozói is, ahol 120 tonna hengerelt anyag megtakarításra vállalt kötelezettségüknek több mint a felét teljesítették. t A színesfém megtakarításban eddig a mozgalom legjobb kezdeményezője a nagyszombati Kovosmaltüzem. Az üzem kollektívája eddig majdnem 300 tonna szmesfémet takarított meg. Ezenkívül 111.56 tonna hengereltanyag és 21.21 tonna öntvénymegtakarítást értek el.. tagok bizalmát és támogatását, hanem döntő körülmény és komoly nehézség, hogy ezek a többszáz, vagy sokszor többezer hektáros gazdaságok vezetésével megbízott emberek tegnap még néhány holdas parcellákon, elavult gazdálkodási módszerekkel dolgozó egyénileg gazdálkodó parasztok voltak. Márpedig — s ebből szármázik a második föfeladat, — óriási a különbség a néhány holdas egyéni gazdaság és a száz, meg az ezerhektáros nagyüzemi gazdaságok vezetése, irányítása között. Az ilyen többszáz egyéni gazdaságból összetevődött szövetkezeti gazdaság tervszerű munkát, tervszerű • termelést és tervszerű vezetést követel meg, s mindezek pedig megkövetelik, „hogy a kolhoz számára — mondja Sztálin elvtárs, — biztosítsunk bizonyos minimális számú, elemi műveltséggel bíró embert, akik képesek arra, hogy kidolgozzák a gazdaság terveit és a gazdaságot szervezetten vezessék." Ebből pedig mi következik? „Ebből az következik, — szögezi le Sztálin elvtárs. — hogy a kolhozrendszer nem csökkenti, hanem növeli a párt- és a kormány gondjait és felelősségét a mezőgazdaság fejlesztését illetően." Ezerszeresen érvényesek Sztálin elvtárs szavai a mi viszonyainkra, különösen most, amikor a járások egész sorában döntő súlyba került a szövetkezeti gazdálkodás. Nem szabad, hogy a járási és falusi pártszervezetek, az államhatalom járási és helyi képviselői beérve a szövetkezetek szervezése terén elért magas százalékokkal, megpihenjenek babérjaikon, elvégzettnek véljék feladataikat s a szövetkezetekkel való közvetlen élő kapcsolat és irányítás helyett a bürokratikus munkára, pl. a körlevelezésre térjenek át, mondván, hogy most már a szövetkezetek maguktól is fejlödnek. Az ilyen káros, az ellenség I romboló munkájának helyet adó opportunista álláspontot mindenütt erélyesen ki kell, küszöbölni. Minden kommunistának következetesen harcolnia kell a szövetkezetek megszilárdításáról szóló párt- és kormányhatározat minden egyes pontjának maradéktalan teljesítéséért, ami nemhogy csökkentené, hanem ellenkezőleg, növeli a kommunisták szerepét és munkáját a mezőgazdaság fellendítésében.