Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-09 / 188. szám, szombat

1952 augusztus 9. U J SZO 5 A népi demokráciához hű, harcos és becsületes dolgozókat a kulákokkal megalkuvó hátkai helyi nemzeti bizottság helyébe Bátka község összetételét úgy fejezhetjük ki, hogy lakásainak töhb mint a fele munkás és kisparaszt. Mégis a helyi nemzeti bizottságból ezeket a dolgozókat egy-kettő kivételével kiszorították. Mi lehet enne ka z»ka? Kiknek nem tetszett a munkások vagy a kisparasztok aktív miunkája a helyi nemzeti bizottságban? Elsősorban le kell szögeznünk azt a tényt, hogy a föld szétírása,, nyomán a községben 10 kulák család él. Ezek a kulákok ma i® markukban tartják a falu kis. és középparasztjait. Hogy ezt az állításunkat tényekkel igazoljuk, elsőnek megemlítjük a helyi nemzeti bizottság régebbi elnö kének, Babic Jánosnak kulákpoliti. káját. A község egyik nagy ku. lakjának, Mács Lajosnak Veje bevonult a néphadseregbe. Felesége jónak látta megkérni az elnököt, írja fel nevét a segélyre. Az elnök bizonyára „jószívű ember" volt, lehet máig is az, felírta a nevét. így történt, hogy a közös háztartásban élő kulák lánya férje után egyszerre 30.000 koronát kapott kézhez népi demokratikus államunktól az elnök jólelküségéböl. Mind a mai napig kapja havonként a 2.500.— koronát. Az első tényből mindjárt kivilág lik, mennyire tartotta fontosnak a helyi nemzeti bizottság elnöke pártunk irányvonalát. Mennyire tisztelte a bizottságba levőket, akikkel ezt az ügyet nem is tudatta. De nézzük meg közelebbről hogyan tölti be a községben funkcióit most a helyi nemzeti bizottság. Legyen egyenlőség a faluban — hangoztatják a funkcionáriusok — és vessünk ki mindenkire a földmennyiség figyelembevétele nélkül 6 kg hízott baromfit. Népi demokratikus rendszerünk az osztályharc tüzében ilyen egyenlőséget nem ismer. Nem is fog ismerni. A hibákért a helyi nemzeti bizottságot terheld a felelősség. Nézzük meg, kik a helyi nemzeti bizottság tagjai? Kezdj ült Kiszlinger Antal el. nőkön. A falu becsületes dolgozói nagyon jól tudják, hogy nem is olyan régen államosították cséplő gép garnitúráját. Semmiképpen sem lehlet megalkuvás nélküli harcosa épülő népi demokratikus hazánknak és nem is lesz az sohasem. Szőke Istvánnal, az iskolaügyi referensnél sem volt jobb a helyzet. Mikor egy-két hónappal ezelőtt népgyűlésen a falu munkásainak egyike, Simkó Elemér szemébe vágta, hogy a zöldségszedésnél mázsánként 10 kg-ot csalt, lesütötte a fejét és hallgatott. Később úgy magyarázta" a dolgot, hogy „ma nem lehet szólni, nem lehet vád ellen vedekezni". Bi. zsony, az ilyen vád ellen nem lehet. És csak a falu munkásain, kis- és középparasztjain múlik, hogy a csa lót felelősségre vonják. Az iskolaügy referense nem elégedett meg a csalással. Szeretett volna az ifjúság ügyeibe is beleavatkozni, azzal a jelszóval, hogy a fiatalok mindig az öregebbektől tanultak. Csakhogy az ifjúság ezt az embert ellenségeként ismeri, így a CsISz tagok, különösen Koták Ernő aktív munká jának az eredménye, hogy elszigetelhették az ifjúságtól. Breznai László, a gazdasági referens sem jobb a Deákné vásznánál. A bátkai dolgozók lemlékezniek még a fakimérésre, mennyit húzott mmden méternél a munkásoktól. Csak a helyi titkár vár még mindig leleplézésével. Nem tudni, mire vár? A gazdasági referens azzal igyekszik helyrehozni a falu elégedetlenkedőinek véleményét, hogy „beküldőm a kalapom a járásra és mindjárt ha. zaküldik az elégedetlenkedőt". Fontos itt megjegeyzni, hogy ezek az elégedetlenkedők éppen a munká. sok és a kisparasztok. Már a felsorolt tények is mutatják, hegy a falu dolgozóinak keményen össze kell fogndok a spekuláns, az ellenség elleni harcban, A középparasztfunkcionáriusoknak lehetőségük van a kulákok malmára hajtani a vizet, mert a helyi nemzeti bizottság egykét harcos tagját elhallgattatják. Ebben a faluban a középparasztokat még nem választották el a ku. lákoktól. Ügy mondogatják a helyi nemzeti bizottság tanácsadói, hogy a kisparasztok makacsabbak a kö. zépparasztokná! és ezzel az ürügy, gyei élnek. Nem adnaik nekik helyet a helyi nemzeti bizottságban. A felvilágosító munkát igyekeztek sutba dobni, ebből következik, hogy a faluban a munkások és kisparasztok még máig is „felsőbbrendűnek" éizik a kulákot. Ezek a hibák mind a heiyi nemzeti bizottság rossz munkájának eredményei. De a bizottság tanácsadói azzal is érveltek, hogy nincs munkásember a funkciók betöltésére. Pedig a tanácsadók egészen jól ismerik Péter Andrást, Pogonyi Árpádot, Lukács Lajost, Kovács Árpádot, Gél Zoltánt, Kerekes Istvánt, Bán Gézát, Koták Ernőt és Csík-Fejes Zoltán munkásokat és kisparasztokat. Miért nem bízták meg őket eddig is funkcióval? Vagy Bátka községben a párttal együtt haladó elemeket előnyösebbnek tartják háttérbe szorítani? A falu becsületes dolgozói mind/ent számon tartanak. Többek között azt Is, hogy a helyi nemzeti bizottság az őszi szántás százszázalékos elvégzését jelentette a járásnak, közben egy egész nyomás parlagon maradt. De megtörtént a faluban az is, hogy a tejbeszolgáltatást egy alkalommal a marhaállomány szerint vetették ki. Természetesen ezen az alapon a kulákok jóval kevesebbet adtak dolgozó népünknek, mint munkások vagy kisparasztok. Míg munkásnak és kisparasztnak álla műnk lehetőséget ad két-három te hén tartására is, a kulákok se tartanak többet, inkább kevesebbet. Világos, hogy ebben a kérdésben is a helyi nemzeti bizottság a munkás nak vagy a kisparasztnak ártott. És meddig megy az még így ? A legrövidebb időn belül változtatni kell e tarthatatlan állapoton. A faluban megszervezték a pionír csoportot. És kik lettek a pioní rok? Kuláklányok, egykét középparaszt gyermeke kivételével. Munkások gyermekei még véletlenül se kerültek bele. Molnár Ilona lánya sírva panaszolta édesanyjának ős hét testvérének, hogy kirekesztették a pionírok sorából. Az anyja elküldte a tanítóhoz, vegye be az lányát is közéjük. A tanítók így feleltek: „A pionírok csak jó tanulók lehetnek". Ez így is helyes. Csak ha a tanítók a munkások gyermekeivel behatóbban foglalkoztak volna és a földmennyiség figyelembe vétele nélkül osztályoznának, akkor a Molnár Ilona lánya is pionír lehetne. Különben mi keresnivalójuk van a kulák gyerekeknek a pionír szervezet vezető helyein? Hogyan lehet a faluban a szülői munkaközösség elnöke kulák? Nagyon jól tudjuk, pionírjaink az új életforma úttörői. Nekünk kulák.csemete úttörők nem kellenek. A füleki Kovosmalt újífóí elektromos szikrával élesítik az önkötözőgépek vágó szerkezetét A megmunkáló szerszámok és ké. j köszörűs és Ferencz József technisek éleinek elektromos szikra útján í ku

s négy önkötözögépet élesített való keményítését a füleki Kovosmaltban a szovjet minta szerint sikeresen használják. A gyár „Technikusok és újítók klubjának" tagjai e kiváló munkamódszert alkalmazták az önkötözőgépek kaszájának megélesítésére is.. A gépek vágószerkezetének elektromos szikrával való megkeményítését a galsai EFSzfeen próbálták ki. Vankó Kálmán meg az új módszerrel. Az eredmény az lett, hogy az egész aratás alatt csak kétszer kellett cserélni a késeket, vagyis a kaszák éle a keményítős után kb. 1 hétig eltartott. Ez nagy időmegtakarítást jelent, mert amint ismeretes, az aratógép kaszáitt naponta, de legjobb esetben kétnaponként kell élesíteni. Még egy tanulságos esetet érdemes megemlíteni a helyi nemzeti bizottság munkájából. Megengedték az egyik középparasztnak, hogy minden harmadik-negyedik darab földjét parlagon hagyja, ezzel támogatták szabotáló munkáját. Ilyen hibákkal tekintettek a falu dolgozói a szövetkezeti élet felé. S ezek a hibák árnyékot vetettek a szövetkezet megalakulására is a faluban. Közös aratásból vitték át földműveseinket a szövetkezetbe, de már a közös aratók összetétele sem volt egészséges. A csoport kulákokból és középarasztokból állott kisparasztok nélkül. Ebből következett minden hiba a szövetkezet megala kulása körül. Az agitátorok a közös aratókra fektettek nagy súlyt, az eremény megvolt. Csak éppen r.em a kulákok izolálásával történt az egységes földműves szövetkezet megalakulása. A középgazdák a kulákok felé fordultak és soraikba vették őket. Ebben a faluban a belépő ív első kitöltője az egyik legna. gyobb kulák volt Kis Fejes János. De bekerültek a többiek is. Az alakuló közgyűlésen egyre csak a „becsületes emberekről" beszéltek a gyűlés vezetői a „jó kulákok" leleplezése helyett. Bátkán, mint a járás többi községeiben, már egyszersmindenkorra tisztázni kell. hogy a kulák semmilyen körülmények között sem lehet az EFSz tagja. Még úgy sem, „hadd írja alá, később úgyis kidobjuk". Nem, ez anyit jelentene, mint zsákban macskát árulni. Nekünk nem a kulákokkal kompromisszumra lépő szövetkezetek kellenek, hanem olyanok, amelyek tisztán kis- és középparasztokból állanak. Miért nem jó a „hadd írja alá a kulák, úgyis kidobjuk" féle eljárás?. Mert nem követjük pártunk irányvonalát. Ha kulákokat veszünk a szövetkezetbe, akkor a kisebbeket megfosztjuk az osztályharc lehetőségétől, lefegyverezzük őket, sőt mi több, azért lépnek bele, mert a nagy gazdák is beléptek. Ezt a politikát nem ismerjük. A funkcionáriusok azzal érveltek, hogy a kisparaszt nagyobb ellensége & szövetkezetnek mint a középgazda. Ez nem igaz. A kisgazdával foglalkozni kell. Konkrét példákkal kell meggyőzni a szövetkezeti élet előnyeiről. És ha Bátkán így indultak volna a kisgazdákhoz, ha niév szerint leplezik előttük a falu osztályellenségeit, akkor a kis- és középgazdák egészséges szövetkezetet alakíthattak volna. De nem így történt. Az első gyűlésen ezemethunytak a kulákok befurakodása felett, csakhogy a szövetkezet megalakuljon. A vezetőség megválasztásakor pedig a kulákok leísplezőit, Koták Ernőt, Simkó Elemért ki akarták utasítani a gyűlésről azon a címen, hogy nem tagjai a szövetkezetnek, habár ők lg oda tartoztak. A járásból kiküldött elvtársak inkább azt hitték el, hogy a kulákok leleplezői bújtogatók, minthogy alaposan utánanéztek volna a kulák-csalafintaságnak. Nem vették észre a kulákokat, pedig van belőlük elég. Konkrétan: Kis Fejes János több évig cselédet tartott, cselédje ma is él: Csák János, Vagy Mács János, ki szintén csak cseléddel bírja földjét megdolgozni. Aztán Szívós Gyula; hány keserves évet töltött nála a szomszéd falubeli Győző fiú. Ifj. Mike Lajosnak, Farkas Jóska volt sokáig a cselédje. De nemcsak azt soroljuk a kulákok közé, aki állandó munkaerőt tartott, hanem azokat is. akinek birtoka meghaladja a 15 hektárt ,annak ellenére, hogy idegen munkaerőt nem alkal. mázott. Ne essünk abba a hibába, hogy 18—19 hektáros gazdát mivel nem volt cselédje, nem tartjuk ku Iáknak. Ha a bátkai földművesek virágzó szövetkezetlet akarnak teremteni, első és legfontosabb teendőjük megtisztítani soraikat a kulákoktól. Ez vezetőség (Adorján László, Kovács Árpád) és a tagság feladata. Minden lehetőségük megvan a III. típusú szövetkezeti tagoknak, hogy falujukban mintaszövetkezetet te A Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének határozata az állami népgazdasági terv új összeállítási módszerének biztosításáról Ferencz József, Fülek renitsenek. A köztársaság kormánya által április 16-án jóváhagyott a népgazdaság fejlődési tervének új összeállítási módszere eszköz a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának további fejlesztésére. A tervezésnek ez az lij módszere a munkásosztály hatékony fegyverévé válik az államfegyelem megbontása által gazdaságunk felforgatásóra törekvő minden kártevő és ellenség ellen folytatott harcában. Hatékony eszközzé válik a népgazdaság fejlődése helyes kapcsolatainak biztosításában, a termelés terjedelmének" és a munkatermelékenységnek emelkedésében. Döntő tényezővé válik a szocializmus felépítésének gyors üteméért folytatott harcban hazánkban. A július 8-i párt- és kormányhatározat, amely a Csehszlovák Köztársaság népgazdasági fejlődése állami tervének új összeállítási módszere szervezeti és politikai biztosításáról szól, megteremti népgazdaságunk tudományos tervezése és irányítása megjavításának alapfeltételeit. A szakszervezetre nézve ez azt jelenti, hogy e kérdésekkel jobban és mélyebben kell foglalkozni. Az üzemek műszaki gazdasági tervelnek összeállítása, a műszaki gazdasági normák, mint e tervek alapjának kérdése, és a népgazdasági fejlődés tervének mindennapos ellenőrzése elképzelhetetlen a dolgozók tevékeny részvétele nélkül. E feladatok teljesítésére a szakszervezetnek minden tagját mozgósítani kell. A Központi Szakszervezeti Tanács augusztus 7-i elnökségi ülésén megtárgyalta és végrehajtotta az állami terv összeállításának új módszeréről szóló párt- és kormányhatározat elemzését. Ezen elemzés alapján és a dolgozók széles részvételének biztosítása után a műszaki gazdasági tervek végleges összeállításában, amelyek a Csehszlovák Köztársaság népgazdasági fejlődése állami tervének feladataiból erednek, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége felhívja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom minden tagját és funkcionáriusát: 1. hogy részletesen ismerkedjenek meg a népgazdasági fejlődés tervének új összeállítási módszerével, amely a valóban tudományos, műszaki gazdasági tervezés alapja. Az új módszer arra- használja fel és irányítja a dolgozók kezdeményezését, hogy biztosítsa- a kormány által jóváhagyott terv teljesítését és túllépését. Ezért szükséges, hogy a dolgozók a kerületi aktívákon és üzemi gyűléseken, valamint a szakszervezeti nevelés során megismerkedjenek a tervezés új magasabb formájával, amelynek semmi köze sincs a választervezés előbbi formáihoz. Ugy kell megismertetni őket ezzel, hogy megmagyarázzák nekik azt a módszert, amellyel együtt fognak dolgozni az állami népgazdasági terv összeállításában; 2. hogy a műszaki gazdasági tervezés előkészítésének e folyapiatában a műszakiakkal való s^zoros együttműködésben segítsenek a haladó normák kialakításában és lerögzítésében, mégpedig a legjobb dolgozók, újítók, élmunkások bevonásával. Ezért meg kell ismerkedniük a haladó műszaki gazdasági normák jelentőségével és fontosságával, mert csak a haladó műszaki gazdasági normák küszöbölhetik ki az eddigi hiányosságokat és a termelési tervek nemegybekapcsolódását. A gépek és berendezések teljes üzemképessége kihasználásának, a nyersanyagok és félgyártmányok gazdaságos feldolgozásának biztosítékát nyújtják, ezek a normák továbbá a hajtóerővel és anyaggal való takarékoskodás és az érdem szerinti jutalmazás alapfeltételéül szolgálnak és a szocialista munkuverseny fejlődésének megbízható alapját képezik. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzem' csoportjai minden dolgozót megismertetnek az üzemben érvényes műszaki gazdasági normákkal és megtárgyalják azok teljesítését és túllépését. Minden érvényes normát közzé kell teňni a falitáblákon, üzemi folyóiratokban, villámhírekben, stb. A haladó normák teljesítésére és túllépésére megszervezik a szocialista munkaversenyt. A műszakiak és újítók körei beszélgetéseket rendeznek a tervezőkkel, mesterekkel és műszakiakkal a legjobb munkamódszereik jelentőségérői és gyakorlati felhasználásáról, a haladó műszaki gazdasági normák létrehozásában és műszaki gazdasági tervek összeállításában és teljesítésében; 8. hogy a tervező munkák második folyamatában, azaz az üzem műszaki-gazdasági tervének összeállításában biztosítják minden dolgozó tevékeny részvételét. A tervfeladatokat szét kell írni minden műhelyre és munkahelyre, és meg keü azokat tárgyalni minden dolgozóval. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagjai elsők lesznek a termelési önköltségek csökkentéséért, a gazdaságosság szigorú betartásáért, a haladó technika bevezetéséért, a termelés racionalizálásáért, a berendezés teljes kihasználásáért, az előforduló veszteségek, selejtek és fölösleges kiadások fölszámolásáért, a termelés minőségének javításáért, a pénzügyi eszközök meggyorsításáért és az adminisztratív apparátus egyszerűsítéséért és olcsóbbátevéséért folytatott küzdelemben. Az 1953. évi üzemi szerződések az üzem vezetőségének és a szakszervezet szerződésének eredményét képezik, a feladatok teljesítéséhez segítséget nyújtanak és az egész szakszervezet tevékenységé,nek programmját képezik. BOH funkcionáriusok és tagok! A tervteljesítés biztosítása a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom legfontosabb feladata. Ezeket az új módszereket össze kell kapcsolni a Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése által a ROH szervezeti politikai munkájának megjavításával kapcsolatban kitűzött 'feladatokkal. Ezért a ROH minden funkcionáriusának és tagjának ügyelnie kell arra, hogy a Csehszlovák Köztársaság népgazdasági fejlődése, állami terve új összeállítási módszerének politikai és szervezeti biztosításáról szóló párt- és kormányhatározatokat, amelyek az első gottwaldi ötéves terv sikeres teljesítésének és befejezésének előföltételét képezik, minél előbb életbe léptessék. Ezt akkor érjük el, ha az egész Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom állandóan figyelemmel követi és ellenőrzi e határozatok teljesítését és ha minden tagját ezek teljesítésére fogja irányítani. A párt és a kormány által jóváhagyott határozatokkal érvényre juttatjuk a Szovjetunió jól bevált hosszúéves tapasztalatait. A Szovjetunió ezen tapasztalataival, testvéri segítségével és támogatásával Csehszlovákia Kommunista Pártja és Klement Gottwald köztársasági elnök vezetésével biztosítjuk a munkásosztály hatalmának további megszilárdulását, biztosítjuk az ország védelmi képességét az imperialista támadók ellen és rohamosan felépítjük a szocaillzmust hazánkban. A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége. A Csehszlovák-Szovjetbarátok Szövetsége járási bizottságainak plenáris ülései A Csehszlovák Szovjetbarátok Szövetsége kerületi bizottságainak plenáris ülései után. melyeken megbeszélték CsSzBSz Központi Bizottsága ülésének jelentőségteljes határozatait, valamint a CsKP Központi Bizottsága ülésének határozatait, ezekben a napokban megtartják Szlovákiában a CsSzBSz járási bizottságainak plenáris üléseit. Az üléseken a szövetség dolgozói és funkcionáriusai megtárgyalják a Csehszlovák Szovjet Barátság Szövetségének további feladatait.