Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-09 / 188. szám, szombat

2 ÜJSZ0 1952 augusztus 9. Befejeződött az I. csehszlovák liadseregfilmfesztivál prágai bemutatója Az I. csehszlovák hadseregfilm fesztivál prágai bemutatójának utolsó napján, szerdán az Iparpalota ünnepi díszben úszó termét zsúfolásig megtöltötték a csehszlovák hadsereg tagjai és élenjáró dolgozóink. A díszhelyeken helyet foglaltali Dr. Alexej Čepička hadseregtábornok, hadügyminiszter, Antonín Pospíšil közlekedésügyi miniszter. Csenek Hruska hadosztálytábornok hadügyminiszterhelyettes, Jozef Tesla, a CsKP Központi Bizottságának titkára és a népi demokratikus országok képviselői. A bolgár küldöttség nevében Ev genij Kumbiliev ezredes, a küldött ség vezetője, mondott beszédet, majd a magyar vendégek nevében Vágó Ernő alezredes tolmácsolta a magyar hadsereg és a dolgozó nép üdvözletét. A bemutatót „Katonanótánk zeng" című rövid bolgár és „Rákosi Mátyás harcos fiai között'' című magyar dokumentumfilmmel nyitották meg, amely Rákosi Mátyásnak, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárának az egyik nyári katonai kiképzőtáborban való tartózkodásáról szól. Utolsónak a csehszlovák hadseregfilmgyártás „Győzelmes menet" című színes dokumentumfelvételét mu tatták be. Kitüntették a HUKO kiváló dolgozóit E napokban adták át a HUKO legjobb építőinek a kitüntető jelvé. gyeket, melyeket a szocialista munkaverseny kifejlesztéseért végzett úttörő munkájukkal és a koreai műszak jó megszervezésével érdemeltek ki. Az első kitüntettek között vannak a Kozsej csoport tagjai: Kozsej, Szabói j Vince, Csorba Lajos, Bartos Kálmán, Vienglik András, Kohut István, Gulyás János, Hudek Jindra és Rujbár mester elv. társak. v A kitüntetett dolgozók nagy biisz. keszéggel vették át a példás munkájukért járó kitüntető jelvényeket. Ebből az alkalomból Bartos Kálmán és Gulyás Jano

s cigányszármazású elvtársak ígéretet tettek, hogy meggyőző munkával arra fognak törekedni, hogy a HUKO építkezésein dolgozó nagyszámú cigányszármazású munkástársaikat még nagyobb munkaeredmények elérésére ösztönözzék. A HUKO tanoncai közül ketten kapták meg eddig a jó munkáért járó kitüntető jelvényt, még pedig Vasulka és Zimka elvtársak. Balogh Kálmán munkáslevelező, HUKO. A kassai fakombinát újítómozgalma lehetővé teszi az egyenletes tervteljesítést A Keletszlovákiai Fakombinát ösz. szes üzemeiben az újítók és müsza kiak klubjai szép tevékenységet fejtenek ki. 1952 első félévében a fakombinát üzemeinek dolgozói ösz. szesen 33 újító javaslatot nyújtottak be, és ez év júliusában további 15öt terjesztettek be. Az újítók és műszakiak rendszeres aktíváin a klub tagjai minden újítójavaslatot megvitatnak és ügyelnek arra, hogy az újítójavaslatokat. minél nagyobb mértékben felhasználják a termelésben. A kamenyicai fakombinát üzemé ben értékes újító javaslatot nyújtott be Minich István, aki ezzel üzemé nek évente 30.000 koroíiát takarít meg. A gömbfának daruk által történő kirakodására tett újítójavaslatát már további három üzemben bevezették és fokozatosan kiterjesztik a fakombinát összes keletszlovákiai üzemeire. Az fijító módszer bevezetése az összes üzemekben évi 250.000 ko. rona megtakarítást jelent majd. Minich István másik újító javas lata >s lényegesen fokozza a mun ka tereinclékenységét. A hasábfáknak körfűrészeken való vágására/tett újító javaslata lehetővé teszi az eddigi napi 30 da rab fa helyett 300 darab feldolgo. zását. Faluból jöttek — nehéziparban dolgoznak A hengerdében a legtöbb gépet már nők kezelik. Derekasan megállják helyüket. Az' agyik gépkezelői fülkéből, amely horony magasságiig nyúlik a tetőzet fölé, egy fiatal, pi ros arcú lányka int lefelé. Élénk szemei fürgén siklanak a munkadarabra, egy húsz méteres izzó vasra. ' Ezt a vasat hengerli a gép bizonyos méretre. Mikor a vörösen izzó vas megadott méretű lett, kígyózva tovább szökken és új vaskorong kerül a hengerre. Kosik Margit ez a fiatal 18 éves lány. Az iskolából jött a podbrezo. vai üzembe kilenc hónappal ezelőtt. Pár hónapja mint gépkezelő végzi kötelességét. Simonyiból való, egy Rimaszombat melletti kis faluból. Először egyedül jött. A munka megtetszett neki és mikor hazament falujába, sokat mesélt 16 éves Anna húgának munkájáról. Anna is kedvet kapott a munkára, és egy szép napon ő is feljött a podbrezová! Šverma-iizembe. Most a két nővér itt dolgozik egy gépen. A két Kosdk nővér a munkában is egymás mellett van. Margit az első műszakban. Anna a másodikban dolgozik. Egymást váltják. Ez nagy segítség mindkettőnek, mert a váltás után és odahaza is megbeszélik tapasztalataikat s nagyobb eredményeket tudnak elérni. Margit egy percre megállítja gépét. Kahasználjuk ezt az időt és el beszélgetünk vele munkájáról. — Hogyan kezdted a munkát, amikor az üzembe kerültél? —\kér. dezzük Kosik Margittól. _ Először csak figyeltem és min den mozdulatot sokáig elnéztem, amig csak biztos nem lettem abban, hogy én is eltudnám látni a gép kezelését, — válaszolta Margit. — Egyik napon nem jött be a gépkezelő és én álltam a helyére. Először nagyon izgatott voltam, ami érthető is, mert ennek a gépnek a kezelése nagyon fontos munka feladat és sok függ a gépkezelőtől. De megbátorodtam és elmúlt a lámpa, lázam, aimi az első percekben elfő gott, nyugodt mozdulatokkal vé geztem a további munkát. Az első napon jól megáltam a helyem, és azóta is én kezelem a gépet. K B. Az állami munkaerőtartalékok kiépítéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres teljesítéséért Az állami munkaerötartalékok kiépítéséről szóló párt és kormányhatározat kiadása után Osztravában rögtön összejöttek az osztravai ke. rület legfontosabb Üzemeinek vállalati igazgatói, hogy tanácskozzanak a határozat példás teljesítéséről. Zbránek Ferencnek, a kerületi nemzeti bizottság elnökének és Košinár Istvánnak, az állami munkaerőtartalékok területi igazgatósága igazgatójának beszámolóiban és a vitában az aktíva résztvevői megvilágították a határozatból rájuk háruló feladatokat. Az osztravai kerületben ez főleg az állami munkaerötartalékok bányászati és kohászati szakiskolái építésének befejezése és további 11 nehézgépipari, építészeti, eröműipari, és általános gépipari szakiskolák kiépítése. A műszaki-szervezési feladat biz tosítása a cél úgy. hogy az osztravai kerület állami iskolái nagy szakképzettségű öntudatos dolgozókat neveljenek. A fősűly elsősorban az iskolák jó mesterekkel és tanítókkal való betöltésén, az elméleti tanítás tantermeinek és szertárainak a szükséges műszaki segédeszközökkel és berendezéssel való ellátásán van. Nagy fontosságot tulajdonítanak továbbá az internátusok, műhelyek és nevelési intézmények belső és külső kivitelének. A osztravai kerület vállalatai az összes üzemek vállalatigazgatóságai és minden alkalmazottja által kidolgozott terv alapján hajtják végre a műszaki-szervezési intézkedéseket. Az osztravai kerület egyes üzemei néhány vezető tényezője:iek a ne. velésügyi dolgozójának kezdeményezésére az osztravai kerületi Nemzeti Bizottság vállalatközti versenyt indított az állami munkaerőtartalékok iskoláinak legjobb kiépítéséért és ellátásáért. A íüleki Drevoindusztria-üzem dolgozói teljesítik szocialista kötelezettségeiket A füleki Drevoindusztria n. v. üzemfenntartó dolgozói, névszerint Gencs János, Mács Emil, Keresztes Gyula, Kovács Lajos, Nyeste Ferenc, Gécs László és Varga Gyula elvtársak szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy az összüzemi szabadság alatt a most felszerelésben levő nagy porszívóberendezést üzembe helyezik. Ugyanakkor elvállalták, h°gy a műhelyben két legfontosabb gépet bekötnek a porszívó csőbe. Ezt a szocialista felajánlást az üzemfenntartó osztály vezetői, Lemherd Ernő é

s Gyurgyik elvtársak szintén aláírták azzal a szándékkal, hogy a dolgozókat ebben a munkában a legmesszebbmenőén támogatják. A vállalkozás nagy feladatok elé állította az elvtársakat, mivel a megállapítások szerint ennek a mun. kának az elvégzéséhez több időre lett volna szükség. Az említett elvtársak azonban tudatában voltak annak, hogy ennek a munkának esetleges el nem készítése nagyban akadályozná a terv folyamatos teljesítését. Ezért rövid megbeszélésen közösen elhatározták, hogy még ha éjjel is fognak dolgozni, de a porszívónak az üzemi szabadság végén üzemben kell lennie, a munkát, azonnal alaposan meg is szerveaték és szétosztották egymásközött a feladatokat. A két. hetes munkának meg i

s lett az eredménye, A szabadságról bejövő munkások meglepetésére a porszívó üzembe volt helyezve és nem két, hanem 14 gépet kötöttek be a porszívö csőbe, minek hatására a munkahelyeken jobb körülmények között foghattak hozzá dolgozóink az üzemi terv teljesítéséhez. E szép szocialista kötelezettség teljesítésével az üzemfenntartó osztály dolgozói megmutatták, hogy megértették a tervév gyorsabb teljesítésének jelentőségét és minden erejükkel bekapcsolódtak a szocializmus felépítésébe s az akadályok leküzdésével haladnak előre feltartóztathatatlanul a szebb ég boldogabb holnap felé. Tóth István munkásleveiezö Fülek Köztársaságaink gazdasági alapját a szocialista gazdasági rendszer és a termelőeszközök szocialista tulajdona képezi. Azok a több mUliárdos értékek és pénzügyi eszközök, amelyekkel az állam és szervei rendelkeznek, szocialista tulajdont — nemzeti vagyont képeznek. Alkotmányunkban az áll, hogy minden állampolgár hazafias kötelessége, a nemzeti vagyon karbantartásának és gyarapításának támogatása és ügyelni arra, hogy a nemzeti vagyont ne rövidítsék és ne károsítsák meg. A nemzeti vagyon védelme az állam egyik funkciója és e védelemnek hatékony segítőtársa éppen az ellenőrzés. Az állami költségvetés és a vállalatok saját forrásaiból származó eszközök kiadásának terén az ellenőrzéssel biztosítjuk, hogy a kiadások szigorúan megfeleljenek a jóváhagyott költségvetésnek. Mivel állami költségvetésünk a népgazdasági terv döntő fontosságú pénzügyi ilapja és az állam pénzügyi alapterve, teljesítését különösképpen következetesen kell ellenőrizni. Ezért elkerülhetetlenül szükséges nagyméretű állami ellenőrzés megszervezése, amelynek feladata az állami fegyelem megszilárdítása az adminisztratív és gazdasági apparátus dolgozói felelősség tudatának fokozása, a rendetlenség, hanyagság és más egyéb káros tünetek kiirtása. Ennek a~ ellenőrzésnek fontos tartozéka a felügyelő-ellenőrző pénzügyi szolgálat. Dolgozói már sokat tettek szocialista társadalmunk érdekében ős a szocialista tulajdon nem kevés kártevőjét és megrablóját leplezték le. Például a Nyitra városi vendéglátó ipari üzemek felülvizsgálásánál megállapították, hogy az egyes üzemek vezetői a bevételeknél megrövidítették a vállalatot. Ily módon az 1949 és 1950-es évekAz ellenőrzés — a szocialista gazdaság hatékony segítőtársa ben az üzemek néhány vezetője 5,308.770 koronával gazdagodott meg. Hasonló állapotot észleltek a tornaaljai vendéglátóipari forgalmi és gazdasági kombinát közüzemnél is, ahol a vezető szintén körülbelül egymillió koronával gazdagodott a vállalat rovására. Az ellenőrzőfelügyelő szolgálat szenvei segítettek sok alkalmatlan ember leleplezésében is, és a mi a fő, több vállalatnak segítettek a vállalati számvitelbe és a rend bevezetésében az egész üzembe. így például a pozsonyi szerelőüzemben tartott felülvizsgálás idején hat kerületi üzemben megállapították, hogy az 1950-es gazdasági évben az anyagkészleteket nem tartották rendesen nyilván, elsősorban az igazgatók hibájának következtében. A könyvekbe beírt anyag nem felelt meg a valódi állománynak és leltározás során körülbelül 50,000.000 korona különbséget állapítottak meg. A felügyelő-ellenőrző pénzügyi szolgálatot eredetileg egyáltalában nem a^szocialista vállalkozás ellenőrzésére építették és feladata csupán az adócsalók kikeresésében és lefülelésében merült ki. A felügyelőeUenörző szolgálatnak saját küldetésére, — annak ellenőrzésére való áttérése, hogyan teljesítik a nemzeti és a közüzemek az állami költségvetésből rájuk háruló kötelességeiket és hogyan tartják be a pénzügyi fegyelmei — Szlánszky, Sling és Huszák kártevő bandájának ellenállásába ütközött, amely minden áron be akarta bizonyítani, hogy politikailag végre nem hajtható fiatal szocialista szektorunk ellenőrzése. A Szovjetunió tapasztalataival ellentétben, — amely igen tökéletesen kiépített belső és külső ellenőrzéssel rendelkezik, — a szocializmus ezen ellenségei fékezték és lehetetlenné tették hasonló ellenőrzés kiépítését nálunk. Ezért még nem sokkal ezelőtt nem volt Iriépítve sem külső, seni belső ellenőrzésünk. Most rohamosan ki kell építenünk mind a belső, vállalati és rezort ellenőrzést, mind a külső, az állami ellenőrzésügyi minisztérium, pénzügyi minisztérium, pénzügyi megbízotti hivatal és a kerületi Nemzeti Bizottság pénzügyi osztályai által végzett ellenőrzést. A hatékony ellenőrzés első és legfontosabb kelléke, hogy az ellenőrző, felügyelő dolgozók élvezzék a dolgozók teljes bizalmát. A felülvizsgált vállalat, hivatal, szövetkezet, vagy szerVezet összes dolgozóival való szoros együttműködés nélkül nem leplezhetik le sikeresen és gyorsan a gazdálkodásban felmerült hiányosságokat és nem segíthetnek e hiányosságok kiküszöbölésében. Nemrégiben még az volt a helyzet, hogy dolgozóink egy része úgy nézett az ellenőrzőkre, mint kellemetlen és felesleges emberekre, akik azért járnak a vállalatokba, hogy nyugtalanságot keltsenek és kicsinységeken fennakadnak csak azért, hogy valakit becsukatliassanak. Ezen állapotért Szlánszky és társai, a leleplezett elenségek, a felelősek és azoknak a gyűlöletes rágalmazása, akiknek van miért félniük a felügyelettől. Egészen mult év végéig az üzemek és vállalatok vezetőségei, valamint a Forradalmi Szakszervezetek nem tulajdonítottak kellő fontosságot a nemzeti vállalatok és a közüzemek gazdasági pénzügyi oldalának és ínég kevés az olyan vállalat, amelyeknek dolgozói tudnának arról, hogyan teljesítik a tervet a pénzügyi téren, tudnák, mennyit ér nek termékeik. Valahogy beléjük gyökerezett az a felfogás, amelyet igen buzgón támogattak rendszerünk ellenségei, hogy gazdaságunk pénzügyi oldala nem nagy fontosságú. A bármilyen áron való tervteljesítés volt az a jelszó, amely mellett igen jól élősködhettek rosszakaróink és amelyet szívesen és készségesen fogadtak nem ritkán a becsületes, ellenségeink által megtévesztett embereink is. Az ilyen állapot mellett azután nem csoda, hogy a vállalatokban az ellenőröket nem szívélyesen, sőt ellenségesen fogadták, hogy az alkalmatlan vagy ellenséges elemeknek gyakran sikerült „egységes frontot" alkotniok az ellenörök ellen. Persze ez csupán egyike ezen állapot okainak. A másik ok gyakran ellenőrző szerveink helytelen munkamódszerében gyökerezett. Megtörtént, hogy az ellenörök nem érdeklődtek a felülvizsgált vállalat együttműködése iránt, a tömegektől elszigetelten dolgoztak, nem ismertették meg a dolgozók tömegét a felügyelet jelentőségével, nem tanácskoztak velük, elhanyagolták a pártszervezetekkel való együttműködést és a tömegszervezeteket sem kapcsolták be a munkájukba. Ugyanígy megtörtént, hogy nem ismertették meg a dolgozókat a vállalatban megállapított hiányosságokkal és nem magya. rázták meg nekik, hogy mit kell tenniök, hogy ezeket kiküszöböljék. Pártunk érdeméből, amely az idén szélesméretű kampány keretében megismertette a dolgozókat a szigorú költségvetési és pénzügyi gazdálkodás jelentőségével, kedvező körülmények jöttek létre az ellenőrző szolgálat számára. Ma a nagyszombati Kovosmalt, az apátfalusi Poľana, a prágai kerület és legújabban a Buzuluk-üzem dolgozói kezdeményező mozgalmának segítségével, üzemeink dolgozói küzdenek az anyagmegtakarításért, az önköltség csökkentéséért és a pénzügyi eszközök forgalmának meggyorsításáért. Ilyen kedvező körülmények között most sok függ a pénzügyi felügyelő-ellenőrző szervektől és minőségüktől. Ma ezt tudatosítja a felügyelőszervek nagy része és igyekszik megnyerni a dolgozók teljes bizalmát. Persze ez nem könnyű dolog, mivel nagy követelményekkel lépünk itt fel az emberek minőségével szemben. Sztálin elvtárs a munkás-paraszt felügyelet felelős dolgozóinak 1920. évi I. íjsszoroszországi értekezletén azt mondotta, hogy „ .. .maguknak a munkás-paraszt felügyelő dolgozóknak kell tisztáknak, feddhetetleneknek és igazságukban könyörtelennek lenniök. Elkerülhet<)ilenül szükséges, hogy necsak formális, hanem erkölcsi joguk is legyen másokat ellenőrizni és tanítani." Sztálin elvtárs ezen szavaínak törvénynyé kell válnia — felügyelő-ellenőrző szolgálatunk minden tagja számára. Ilyen ellenőrök nevelésébe fogtunk legújabban a felügyelői tanfolyam megszervezésével, amelybe kiválogattuk a vállalatokban gazdag tapasztalatokkal rendelkező alkalmas munkásokat. Minden előfeltételük meg van ezeknek, hogy a szükséges elméleti ismeretek elsajátítása után jó ellenőrökké, — üzemeink és vállalataink segítőtársaivá váljanak. Jövendő' sikerük, vagy sikertelenségük elsősorban tőlük függ és attól a segítségtől, amelyet a. régi tapasztalt ellenőrök, dolgozóin!:, üzemi pártszervezeteink, a szakszerve, zetek és CsISz-szervezetek nyújtanak nekik. A Szovjetunióban rendkívül jól beváltak a szakszervezeti szövetségek által kialakított csoportok, amelyeknek feladata az is, ho^j