Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-09 / 188. szám, szombat

1952 augusztus 9. UJSZ0 3 A nyugatnémet hadiipart teljesen amerikai ellenőrzés alá helyezik Harris, a Marshall-terv nyugat­németországi igazgatóságának ve­zetője, az „Industriecurier" cimü düsseldorfi lapnak adott nyilatkoza­tában bejelentette,' hogy a nyugatnémet hadiipar tevékeny­ségének ellenőrzésére hat héten belül húsz amerikai szakember­ből álló „tanácsadótestületet" ala­kítanak. Ez a testület szorosan együttmükö­*dik majd az 1952 aprilisában hitleri minta szerint létesített nyugatnémet „termelési tanáccsal", amelynek 13 tagja van. így a döntéshez szüksé­ges többség mindenképpen az ame­rikaiak kezében lesz. Harris nyilatkozatában hangsú­lyozza: Az amerikai tanácsadó testü­let tagjai olyan szakemberek, akik jól értenek ahhoz, hogy „a rendel­kezésre álló üzemi berendezések és munkaerők jobb kihasználása révén fokozzák a termelést," Ez más sza­vakkal a nyugatnémetországi dolgozók fo­kozott kizsákmányolását jelenti. Jellemző, hogy a nyugatnémet „ter­melési tanácsban" a szakszervezeti szövetség 4 jobboldali vezetője is he­lyet foglal. Harris, aki egyben az amerikai főbiztosi hivatal gazdasági osztályá­nak vezetője is, kijelentette még, hogy az első időszakban negyven-öt­ven nyugatnémet konszernt és nagy­vállalatot helyeznek közvetlen ame­rikai ellenőrzés alá V Az amerikai intervenciósok újabb barbár repülőtámadásai Koreában Az amerikai légierő továbbra is barbárul bombázza és gépfegyverezi Északkorea békés városait és fal­vait. A repülőgépek és lökhajtásos vadászgépek nappal, a nehéz bom­bázógépek éjjel a mezőkre és faT--. vakra időzített és napalm bombákat dobnak le és gépfegyverezik a föl­deken dolgozó parasztokat. A ko­reai újságok augusztus 7-én közöl­ték a kc^ai központi sajtóiroda hírét, amely arról szól, hogy az amerikai légi kalózok barbár mó don bombázták és gépfegyverezték a Tedon, Kandon és Kansze körze­tekben lévő falvakat. Az Izvesztia a honolului tanácskozásokról A csendesóceáni szövetség tanácsa ülésezésének befejezése alkalmából, amelyet 1951 szeptemberében kezd­ték meg az USA, Ausztrália és Üj­zéland képviselői között, Kudrijavcev az Izvesztia hírmagyarázója azt írja, hogy ez a szövetség egyik láncszemét képezi azon agresszív tömbök rend­szerének, amellyel az USA uralkodó körei körül akarják fonni az egész világot. Ha azonban az amerikai im­perialistáknak sikerült összetákol­niok az agresszív északatlanti töm­böt, írja Kudriavcev, nem lehet ugyanezt mondani azokról a tömbök­ről, amelyeket az amerikaiak a kö­zelkeleten és a csendesóceáni térség­ben terveztek. Az USA legagresszívabb képviselői, mint pl. Dewey, New York állam kormányzója követelik, a csendes­óceáni egyezmény megalakítását, amely nemcsak Ausztráliát, Üjzélan­dot, a Fülöp-szigeteket és Japánt foglalná magába, hanem a Liszinman gondoskodjanak minden eszköz ta­karékos és gazdaságos kihasználá­sáról. Ilyen bizottságokat a Szov­jetunióban mindenütt létesítettek, ahol csak szakszervezeti dolgozók vannak. A bizottságok egyrészt ma­guk gyűjtenek ismereteket, más­részt figyelmeztetéseket kapnak a munkahelyekről, hol, mit lehetne takarékosabban végezni, hol törté­nik anyagpazarlás, stb. Az ellenőr­ző csoport azután a megállapított bajokkal és hiányokkal megismer­teti a dolgozókat és a/, üzem veze­tőségét és sürgeti ezek kiküszöbö­lését. A Szovjetunió pénzügymi­nisztériumának felügyelői is mun­kájukban főleg ezekre a csoportok­ra támaszkodnak. Az ellenőrző csu­, portok gyakorlati tevékenységében kifejezésre jut Molotov elvtárs irányelve, amelyet: a/, SzK(b)P XVIH. kongresszusán mondott ki, amelynek értelmében „el kell ér­nünk, hogy minden dolgozó a legki­sebbtől a leghagyobbig mindig az állammal és a nemzettel szemben való felelősségére gondoljon, hogy mindig emlékezzek arra a köteles­ségére, hogy őriznie kell a nemzeti vagyont, gazdaságosan kell vele bánnia, a költségekben be kell tar­tania a takarékosságot és védenie kell minden nemzeti kopejkát." Molotov elvtárs ezen irányvonalát nálunk, dolgozóink között életbe­léptetni, a párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezetek, valamint fel­ügyelő-ellenőrző dolgozóink jelentős feladata. E cél eléréséhez határo­zottan és hatékonyan hozzájárul vállalatainkban és üzemeinkben az ellenőrző szakszervezeti csoportok idejében való létesítése a Szovjet­unió példája nyomán, amely ragyo­gó példaképünk a szocialista tulaj­don védelmében, karbantartásában és gyarapításában is. DEKKA F. 1 Csankajsek és Baodaj klikkeket is. Dewey Burma, Indonézia, Maláj és India bekapcsolásáról is álmodozik Az amerikai sajtó hírmagyarázatai­ból. ítélve a honolului ülésezésnek el sősorban az volt a célja, hogy előké­szítse a talajt a csendesóceáni "-egyezmény esetleges kiszélesítésére. Az amerikai imperialistákat — folytatja Kudriavcev -— elsősorban Japánnak a csendesóceáni tömbbe való bekapcsolása érdekli, mert a ja­pán militarizmust, amelyet segítenek újjáéleszteni, leplezetlenül fő szövet­ségesüknek tartják abban a kalandor kísérletükben, hogy kiharcolják az Ázsia feletti uralmat. Azonban Japánnak a csendesóceáni tömbbe való bekapcsolása nem olyan egyszerű dolog — írja Kudriavcev. — Nem szabad megfeledkezni arról, ' hogy Ausztrália és Üjzéland uralko­dó körei országuk közvéleményének nyomására tavaly, amikor felmerült az USA-val való katonai szövetség megkötésének kérdése, amerikai kormánytól biztosítékot követeltek a japán militarizmus esetleges felújí­tása ellen. A honolului tanácskozások egyik fő célja, hogy az amerikaiak nyomást gyakoroljanak Ausztráliára és Üjzélandra abban ; az irányban, hogy a mostani Japáiit katonai szö­vetségesüknek tekintsék. A agresszív csendesóceáni egyez­mény kibővítésének útját — írja to­vább a cikk szerzője — más akadá­lyok is nehezítik: az USA és Anglia közötti éles ellentétek. Amikor az ÜSA megszervezte a csendesóceáni tömböt, nem javasolták Angliának, hogy belépjen a tömbbe. A csendes­óceáni tömb az amerikai imperialis­ták eszköze volt, hogy kivívják az Ázsia feletti uralmat és természete­sen a brit befolyás ellen irányult mind Ausztráliában, mind Üjzéland­ban, valamint Délkelet és Dél-Ázsiá­ban is. Azonban a csendesóceáni agresszív tömb összeállításának útjában a leg­főbb akadályt az ázsiai országokban a nemzeti felszabadító mozga,lom nö­vekvése jelenti. Éppen ezzel magya­rázható az a nagyjelentőségű tény, hogy az ázsiai államok nem akarnak belépni az Eszakatlanti tömb csen­desóceáni változatába, amelyet az Egyesült Államok készítenek elő. Az ázsiai nemzetek az amerikaiak véres koreai kalandjából, a Kínai Népköztársaság elleni provokációs politikájukból, valamint a japán mi­litarizmus felújításából meggyőződ­tek arról, hogy az USA által össze­tákolt társulatok és tömbök a csen­desóceáni körzetben elsősorban az ázsiai országok nemzeteinek szabad­sága és függetlensége ellen irányul­nak. Az ázsiai nemzetek elszántsága, hogy végsőkig harcoljanak a béké­ért, —• írja végezetül a cikk írója — legyőzhetetlen akadályt képez az amerikai imperialisták agresszív ter­vei megvalósításának útjában, ame­lyek ezen nemzetek szabadsága és függetlensége ellen irányulnak. Békegyíílés Albániában Az albán békehívek hizottsága Ti­ranában nagygyűlést tartott, ame­lyen a békevilágtanács rendkívüli ülésezésének határozataival foglalko zott. Medár Stilla egészségügyi minisz ter, aki a gyűlésen beszédet tartott a -következőket mondotta: „Az albán nép éppúgy mint a vi­lág összes békeszerető nemzetei, he­lyesli a békevilágtanács határozatait és csatlakozik hozzájuk, mert a bé­ke megvédésére irányulnak. Ezekben a határozatokban a helyes utat látja ahhoz, hogyan kell enyhíteni a nem­zetközi feszültséget és elkerülni a háborút. Az albán nép állandóan har­colni fog azért, hogy a békevilágta­nács határozatai megvalósuljanak. Ezután Nedzsija Hodzsa asszony, az albán nőszövetség elnöknője mon­dott beszédet a nemzetközi demokra­tikus nőszövetség végrehajtó bizott­ságának határozatairól. Nedzsija Hodzsa asszony ezeket mondotta: „Mi, a különféle országok küldöt­tei, mindnyájan kötelezettséget vál­laltunk, hogy minden erőnket a bé­keharc további megszilárdítására és arra fogjuk fordítani, hogy a népek békevédelmi kongresszusa, amely Bécsben fog lefolyni, megmutassa a békeerők túlsúlyát a háborús erők fe­lett. A gyűlés részvevői egyhangúlag jó­váhagyták az albán békehívek bizott­ságának határozatát, amelyben szo­lidaritásukat fejezik ki a békevilág­tanács rendkívüli ülésezésének hatá­rozataival. A francia dolgozók üzenete a belga dolgozókhoz A L'Humanité című lap közölte azt az üzenetet, amelyet a francia általá­nos szakszervezeti szövetség a belga dolgozók általános szakszervezeti szövetségéhez intézett. A francia ál­talános szakszervezeti szövetség üd­vözli a belga munkásosztályt és a belga katonák hősies harcát a kato­nai szolgálat meghosszabbítása ellen. A francia dolgozók — mondja az üzenet — ezt a harcot a francia nép nagy támogatásának tartják, amely szintén a katonai szolgálat meghosz­szabbítása ellen harcol. A békeharcosok üldözése az USA-ban Az Associated Press hírügynökség tudósítója jelenti Detroitból, hogy a képviselőház Amerika-ellenes tevé­kenység kivizsgálására alakult bi­zottságának tagja, Potter (Michigan állam) azt követelte, hogy a bizott­ság elé idézzék Charles Cotti ameri­kai diákot, aki nemrégiben beszédet mondott a helsinkii békevédelmi gyű­lésen. George Lawi'ence, a „Lawrenee technológiai intézet" elnöke, ahol Cotti tanul, kijelentette, hogy szüksé­ge van Cotti nyilatkozatának teljes szövegére, mielőtt döntene, hogy mi­lyen intézkedéseket tegyen Cotti el­len. Amint a helsinki tudósítások jelen­tették, Cotti a gyűlésen azt mondot­ta, hogy az olimpiai játékok a nem­zetek számára lelkesítő példát mu­tattak „a baráti együttműködésre," és hogy az ilyen együttműködés hoz zájárulhatna a koreai vérengzés meg szüntetéséhez és az atomháború ve szélyének elhárításához." Gazdasági kártevők a lipcsei törvényszék előtt A lipcsei törvényszék büntető ta­nácsa szerdán ítélkezett 24 gyáros kereskedő és szállóvállalkozó ügyé­ben. A vádlottak az 1949-től 1951­ig terjedő időszakban 4o0' szövőgé­pet csempésztek ki "a Német Demo­kratikus Köztársaságból Nyugat­Németországba. A gazdasági kártevők egy nyu. gatberlini bűnszövetkezet irányítá­sa alatt állottak. Ez a bűnszövetke­zet a Jiesseni tartományi kormány­tól másfél millió márka hitelt ka­pott, hogy a lopott .szövőgépekkel új textilgyárat létesítsen a hesseni AUendorfban, a nyugatnémet zsoldos hadsereg szövetszükségletének fede­zésére. A bíróság három vádlottat 15—15 évi, 20 vádlottat pedig 2—12 évi fegyházbüntetésre ítélt. A szovjet nök minden erejüket latbavetik a béke megőrzéséért A szovjet nők antifasiszta bizottsága a Nemzetközi , Demokratikus Nőszövetség határozatairól Moszkvában, augusztus 6-án nagy­gyűlést tartottak a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség Végrehajtó Bizottsága 13. ülésezése határoza­tairól, amely július második felében folyt le Bukarestben. A gyűlésen beszédet mondott Ni- na Popova, a szovjet nők antifasisz­ta bizottságának elnöknője, a szov­jet küldöttség vezetője, a Nemzet­közi Nőszövetség Végrehajtó Bizott­ságának ülésezésén. Popova kijelen, tette: „nem kétséges, hogy a Béke Világtanács rendkívüli ülésezésének határozatai és a Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség végrehajtó Bizottsága ülésezésének felhívása az egész világ nőihez, további hatal­mas fejlődésre készteti a koreai há­ború azonnali megszüntetéséért, a genfi jegyzőkönyvnek az összes kormányok által való ratifikálásáért folyó mozgalmat. N. Popova hang­súlyozta, hogy a Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség Végrehajtó Bizottságának ülésezése megmutat­ta, hogy a nök mind jobban megér­tették azt, hogy a béke megőrzésé, re mily mérhetetle n jelentősége van a német és a japán kérdés békés megoldásának. Beszámolójában rá­mutatott arra, hogy a kérdések megtárgyalásánál az ülésezésen, a vita során a plénum előtt és a bi­zottságokban megnyilvánult a nő­mozgalom kádereinek politikai érettsége és a nemzeti szervezetek növekvő aktivitása a békéért, a nök jogaiért és a gyermekek védelmé­ért folytatott harcban, A világ nő­mozgalmának élcsapata a szovjet nők, a kinai népköztársaság és a népi demokratikus országok női. „A szovjet nők, — mondotta Po­pova — minden erejüket a békés építő munkának szentelik, mert jól tudják, hogy munkájukkal hozzájá­rulnak hazájuk megszilárdításához és ezzel a nemzetek közötti béke megszilárdításához és megőrzéséhez A Ruhrvidéki bányászok követelik a munkásárulók kizárását a szakszervezetből A Ruhr.vidéki Hagenben levő Haspe kohömüvek dolgozói követel­ték a nyugatnémet szakszervezeti szövetség orszáffos kongresszusának azonnali összehívását. Követelték továbbá, hogy a kongresszuson ál­lapodjanak meg a leghatásosabb és legcélravezetőbb harci akció végre­hajtásában a bonni parlament által elfogadott üzemi rabszolgatörvény ellen. A Ruhr-vidéki kohászok határo­zatukban azt is követelik, hogy mindörökre zárják ki a szakszerve­zeti mozgalomból a munkásáruló szakszervezeti vezetőket: Fettet és társait, valamint azokat a bonni képviselőket, akik tagjai valamelyik szakszervezetnek és ennek ellenére megszavazták a jogfosztj üzemi szabályzatot. A hageni határozat ezenkívül a nyugatnémet fémipari dolgozók munkabéregyezményének felmondá­sát és 15 százalékos béremelést kö. vetel. A csikágói kohászok ismét sztrájkolnak A Daily Worker csikágói tudósí­tást közöl, amelyben beszámol ar­ról, hogy sok csikágói kohászati üzem munkásai — akik a kéthóna. pos munkabéremelést követelő sztrájk után újból felvették a mun­kát — ismét sztrájkolnak a kizsák­mányolás fokozódása ellen. „Egy Csikágó déli kerületében levő üzem munkásai — írj a a tudósítás — ki­jelentették: az üzem tulajdonosai fokozni akarják az „izzasztó" mun­kamódszert, hogy pótolják azt, amit az általános sztrájk alatt elvesztet­tek. Az United States Steel Corpora­tion üzemének többszáz munkása beszüntette a munkát tiltakozásul az ellen, hogy a társaság — jelen­tősen csökkentve a munkások szá. mát — kötelezte őket, hogy ugyan­annyit teljesítsenek, minit amennyit a régj létszámmal összesen termel­tek. Az Inland Steel Company vas­hengermüjében a munkások sztráj­kot jelentettek be, mert a társaság a termelés. 40 százalékos emelését követelte a munkások létszám- és munkabéremelése nélkül. A szakszervezeti sajtó rámutat, hogy mivel a vállalkozók a lehető legtöbbet akarnak keresni a kato­nai megrendeléseken, ezért fokoz­zák a munka intenzitását, ami arra vezet, hogy tömegesen áthágják a biztonsági szabályokat. Hivatalos — nyilvánvalóan kisebbített adatok szerint — 1951.ben az amerikai iparban majdnem két millió ember megsebesült és 16.000 meghalt munkabaleset következtében. Az olasz vasutasok 24 órás sztrájkba léptek Csütörtökön, augusztus 7-én az olasz vasútasok 24 órás általános sztrájkot kezdtek. A sztrájkot az Olasz Szakszervezeti Szövetséghez tartozó országos Vasútas Szakszer­vezet jelentette be, amely 110.000 dolgozót egyesít. M'assini szenátor, a szakszervezet titkára, sajtókonferencián kijelen­tette, a vasútasok követelik azok­nak a régi szabályoknak az eltörlé­sét, amelyeket még a fasiszta hata­lom állapított meg a vasutasokra nézve, a munkabérrendszer felül­vizsgálását, a z illetmények általá. nos emelését és a vasúti személyzet helyzetének egyenlővé tételét az ipari dolgozókkal, a munkabér és a munkajogok kérdésében. > Hírek a titóista Jugoszláviából A Trud című bolgár szakszerve­zeti lap írja: Jugoszláviában visz. szaállították a tőkés rendszert. Munkavédelemről, a dolgozók életé, nek és egészségének megvédéséről, az üzemek egészségügyi viszonyai nak megjavításáról tehát szó sem lehet. A titóista sajtóban gyakran lehet olvasni arról, hogy a gyenge, - be teg vagy öreg munkásokat, de kü­lönösen a terhes nőket egyszerűen elbocsátják. A „Tanjug", Titoék hi­vatalos hírügynösége a közelmúlt­ban hírül adta, hogy június 4-én csupán a zágrábi üzemekből 1500 munkást bocsátottak el azért, mert „már nem tudtak eleget termelni". Az üzemek legnagyobb része ré­gi, egészségtelen épületekben van. A gépek és a - berendezések elavul tak. Különösen elviselhetetlenek a mun­kaviszonyok a jugoszláv bányákban. Az aknák vizesek és levegőtlenek. A bányász megfeszített munkával napi 10—12, sőt 14 órát dolgozik. Ennek követekeztében igen gyako. riak a bányász szerencsétlenségek és a bányászok százai halnak n^eg. A bányákban nincs sem orvos, sem orvosi rendelő, söt még a men­töszekrények is hiányoznak. A jugoszláv dolgozók sökat szen­vednek az esőzésektől, különösen Belgrádban. A házakat nem gondoz­zák, az állam nem utal ki javításra pénzt, a háztetők rosszak, beáz nak és egy nagyobb eső vagy vrhar sok kellemetlenséget okoz a dolgo. zóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom