Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-06 / 185. szám, szerda

2 U J SZO j 1952 augusztus 6. Az újonnan kinevezett miniszterek életrajza Bírósági tárgyalás a prosztejovi Budoucnost fogyasztási szövetkezet kártevői ellen Az olomouc környéki szövetkezeti tagok és a dölgozók kiküldöttjeinek jelenlétében folyt le a július 31-töl augusztus 2-ig terjedő napokban a prosztejovi Budoucnost fogyasztási szövetkezet kártevő csoportja elleni bírósági főtárgyalás. Az állambíróság szenátusa Jaroszlav Demczak elnökletével ült össze, a vádat dr. František Havelka ós dr. Ladiszlav Holubec képviselték. Bűncselekményeikért feleltek a köztársaság egyik legnagyobb fogyasztási szövetkezetének vezető tényezői és a prosztejovi Budoucnost igazgatói: Sztaniszlav Körinek és Frantizek Látal, Zdenek Havlik cégvezető, František Hrachovina főkönyvelő és Oldrich Musil, a szövetkezet egyik elárusítóhelyének vezetője. A dr. František Havelka államügyész által beterjesztett vád a tisztségükből vagy hivatásukból folyó kötelességek rendszeres megszegésével vádolja őket. Tevékenységükkel szándékosan akadályt gördítettek az egységes gazdasági terv teljesítésének útjába a belkereskedelem szakaszán és komoly zavart okoztak a Budoucnost szövetkezet működésében. Elsőnek a vádlott František Látal lépett a bíróság elé. Már 1919 óta dolgozott a Budoucnost szövetkezetben. Működésének hosszú évei alatt e népi fogyasztási szövetkezetben Látal teljesen azonosította magát a Budoucnost vezetőségében ülő szociáldemokrata likvidátorok és opportunisták reformista nézeteivel. A szövetkezet sutba dobta haladó forradalmi feladatait, hogy a munkásosztály támasza és segítőtársa legyen a kapitalista kizsákmányolók elleni küzdelemben. Amikor a vádlott Látal 1945 októberében a Budoucnost igazgatójává lett, továbbra is a kapitalista kereskedelem alapelvei szerint vezette a szövetkezetet. A szövetkezet tevékenységét a nyereséghajhászás jellemzi, nempedig a . fogyasztók szolgálatára, .tömegpolitikai munka kiterjesztésére irányuló tö-. rekvés, főleg a falvakon. A Budoucnost vezetői csak saját hasznukat tartották szemelött és nem törődtek a szocialista , építés érdekeivel. ,,A nyereség és osztalék hajhászás számomra működésem alfája és ómegája volt, — jelentette ki Látal vallomása során. Megengedtem és magam is résztvettem különféle piszkos üzleti üzérkedésekben, hogy minél nagyobb osztalékot kapjak. Ezzel nagy anyagi és erkölcsi kárt okoztam a szövetkezetnek és visszaéltem a munkásosztály belém vetett bizalmával. Elhanyagoltam a rendes gazda és népi fogyasztási funkcionárius kötelességeit". Látal azután arról vallott, milyen indokolatlan előnyökben részesítette a magánvállalkozókat csupán azért, hogy elégedetlenséget szítson a nemzeti vállailtji Szombaton, augusztus 2 án falut; gazdagok és kártevők négytagú csoportja felelt Szencen a pozsonykörnyéki járásbíróság szenátusa e.óit, A kulákok mint dolgozóink építő törekvéseinek ellenségei, felforgató tevékenységet fejtettek ki éj megrabolták a szenei EFSz va. gyonát. Baeigál Lajos, Ja'lrony András, Cliriány János és Szabi .Alajos falusi gazdagok az 1949, 1950-os éveiben befurakodtak i szenei II. típusú EFSzbe, hogy gátolják á szövetkezet fejlődését és hogj a többi szövetkezeti tagok rovatára maguk meggazdagodjanak. Minden hazug lilrl rögtön felhasználtak arra, j hogy bizalmatlanságot keltsenek a népi demokratikus állam és a szövetkezeti építés iránt. Főleg 1951-ben lebeszélték a kis és középparasztokat az EFSzbe való belépésről, a szövetkezet; tago kat pedig a II. típusú EFSz nek a III. típusra való áttéréséről, csak hogy tovább húzhassák a szövetke. zetbe beadott nagyterjedelmű .földjük után élvezett jutalmat. A vádlatok dolgozói között. Látal például AERO márkájú autót vet a Budoucnost számára. Kijavítása és rendbehozása után 20.000 koronáért megvette a maga részére. Látal, Körinek és Havlik vádlottak elintézték azt, hogy három egészen új személyautót ajándékozzanak nekik a „szövetkezet érdekében végzett munkájukért"

.Hra chovina főkönyvelő ezeket az autókat a Budoucnost leltárából mint amortizált tételeket írta ki. A vádlott Hrachovina a bíróság előtt beismerte, hogy e gaztettéért Látal elengedte neki azt a 20.000 korona tartozását, amelyért a Budoucnost-tól autót vett. Ezt kihasználva, csalással egyúttal törölte azt a 27.000 korona összegű adósságot is, amellyel a szövetkezetnek tartozott egy szövetkezeti pénzen vett vetítőgépért. A vádlott Hrachovina a kapitalista kiszolgáló gondolkozásával és nézeteivel állott a bíróság előtt, mint főkönyvelő hamis mérlegekkel kendőzte a szövetkezeti raktárakban elkövetett gazságokat és piszkos üzleteket, kezelte az úgynevezett „fekete alapot", amelyet a vádlott Havlik ösztönzésére létesített a szövetkezet vezetősége. A „fekete alap" legnagyobb tétele az 1948-as karácsonyi csomagakcióból eredő bevétel volt. A Budoucnost kártevő képviselői gondoskodtak arról, hogy 1 millió koronával gazdagodjanak meg, amelyet a csomagolás körül végzett munka helytelen jutalmazásával kerestek. Azonkívül nagymennyiségű kávét, teát, rizst és az akkori Ínséges évben nagymennyiségű gabonát rejtettek el egyrészt saját szükségletük, másrészt megvesztegetés céljaira. A főtárgyalás második napján kihallgatták a vádlott Muüilt. Ez a tipikus kapitalista cápa 1942-ban kezdett üzérkedni kölcsönzött tökével és már az első évben többmilliós forgalmat ért el. Eletében, egy becsületes üzletet sem kötött, amint azt vallomásában beismerte. A törvénytelen üzletekből annyira meggazdagodott, hogy költséges, tékozló életet élt, luxusvillát épített, amelynek berendezésére csupán a felszabadulás óta 1,250.000 koronát fordított. Musil a nagy gabonahiányt raktárából fedezte 400.000 korona összegben, a többi gabonáért pedig több mint 2 millió koronát kapott a Budoucnosttól, ezzel az összeggel azonban nem volt megelégedve és ezért Látal beleegyezésével Körinek majdnem félmillió korona összeget utalt ki neki a fizetésen felül. Musil ezért megvesztegetés címén 100.000 koronát adott Korineknek. Musil a bíróság előtt népi demokratikus rendszerünk ellenségeként és kíméletlen kapitalista kízsákmányolóként lépett fel, aki saját magát zárta ki a dolgozók társadalmából. A Budoucnostot ért minden kárért és a magánvállalkozók rossz beilleszlott Chrtány 36 hektárnyi föld tu. lajdonosa volt és a többi vádlottakhoz hasonlóan azt hitte, hogy továbbra is élősködni fog a becsületes dolgozók rovására. Kerülték a munkát és meglopták a szövetkezetet, amiben egy gondolatot követtek: szétbomlasztani a szövetkezetet. Már 1951-ben közvetlenül a cséplőgéptől naigymeninyiségü gabonát loptak el és rablásokat folytattak, később is egészen a nemzetbizton. sági szervek által történt leleple zésükig. Szabó Alajos kulák .5 mázsa gabonát és 5 zsák bükkönyt lopott el anélkül, hogy a többi vádlott erről tudott volna. Itt mutatkozott meg a falusi gazdag igazi arca, aki mint minden becstelen kapzsi, igyekezve minél többet harácsolni a maga részére, azokat is meglopja, akik vele együtt tartanak. A szövetkezeti vagyon szétrablá. sával akarták a falusi gazdagok megbontani a szövetkezet beszolgál tatási kötelezettségének teljesítését és megkárosítani a dolgozók ellátá sát. A vádlottak a tárgyalás során kedéséért a szövetkezeti raktárak elégtelén ellenőrzéséért, az elharapódzott korrupcióért és törvénytelen üzletéért a vádlott Körinek viseli a felelősséget. Azon típusú emberek közé tartozik, akik érdemeket szereztek a múltban, de elszakadtak a munkásosztálytól, nagy uraknak vélik magukat és azt hiszik, hogy büntetlenül megszeghetik a törvényeket és a vezető szervek határozatait. A' vádlott Körinek 1935 óta volt alkalmazva a Budoucnostban. A kizsákmányoló elemek reakciós köreiben elsajátította a jobboldali refermisták minden kártevő módszerét. A felszabadulás után a Budoucnost textilosztályának igazgatója lett, 1950 áprilisa óta pedig mint vezető igazgató működött. A magániparosok bekapcsolódása idejében az olomouci Nemzeti Bizottság belkereskedelmi felelőse volt, A dicsőség- és karrierhajhászás érdekében Körinek több funkciót vállalt, amelyeknek fedezniük kellett tékozló életmódját, vesztegetéseit és nagyobb, munkanélküli nyereségekhez kellett öt hozzásegíteni. Korineknek nagy része van az autók jogtalan elajándékozásában. Ezenkívül a Budoucnost alkalmazottainak luxusvillát építtetett. Az építkezésnél részben a Budoucnost építőanyagát is használták, amelyek hiányossága következtében a szövetkezet tagjainak és műhelyeinek megtagadta karbantartási munkák végrehajtását. A szövetkezettől nagymennyiségű élelmiszert és textilárut fogadott el megvesztegetésképpen. A bekapcsolódott kereskedőktől ajándékokat fogadott el és ezért szemet hunyt piszkos üzletek felett; Musiltól ezenfelül 100.000 korona összeget fogadott el megvesztegetésképpen. A bíróság ezután Havlik vádlottat hallgatta ki, aki a „fekete alap" megszervezője volt. A bírósági tárgyalás után meghallgatták a szakértők véleményét, majd dr. Ladislav Holubec államügyész elmondotta záróbeszédét. Rámutatott a vádlottak büntevékenységének. társadalmi veszedelmére. Leleplezte a gaz reformista jobboldali szociáldemokrata plattformot, amelyen a vádlottak a szocialista Tulajdon iránt kapitalista, becstelen magatartást tanúsítottak. Szombaton augusztus 2-án az állambíróság szenátusa meghozta az igazságos ítéletet. A vádlottakat bűnösnek mondták ki a büntettek elkövetésében és ezért Oldrich Musilt 20 évi, Sztaniszlav Korineket 18 évi, Zdenek Havlikot 15 évi és František Hrachovinát 13 évi-és František Látal t 9 évi szabadságvesztésre ítélték. Minden vádlottnál kimondták polgári jogaik elvesztését, egész vagyonuk elkobzását és ezenfelül pénzbüntetésre ítélték őket. A belkereskedelem slzakaszán minden tevékenységtől, vagy hivatástól örök időkre eltiltották a vádlottakat. kölcsönösen egymásra bizonyították a kártevő és szabotáló tevékeny, séget és egyik a másikra hárította a büntettet, Vallomásaik, valamint a tanúvallomások világosan bebizonyították, hogy szabotáló és kártevő cselekedeteikkel szét akarták bomlasztani a szövetkezetet, el akarták tántorítani a szövetkezeti tagokat a közös munkától és szabotálni a szocializmus építését falvainkon. A járásbíróság .szenátusa ezért az osztályellenségre oly jellegzetes gaztevékenységükért, Szabó Alajos és Jadrony András falusi gazdagokat tíz-tíz évi szabadságvesztésre és 100.000 korona pénzbüntetésre, Bacigál Lajos és Chrtány János falusi gazdagokat 7—7 évi szabadságveszteségre és 50.000 korona pénzbüntetésre ítélte. A vádlottak 10 évre elvesztették polgári jogaikat és vagyonukat az £llam javára elkobozták és a szenei járásból örök időkre kitiltották őket. A tárgyalást figyelemmel követ, ték a szenei és környékbeli kis- és középparasztok és szövetkezeti ta gok. Július Maurer, nehézgépipai-tigyi miniszter esztergályos családból származik. 1896 június 18 án szü letett. A saülök nehéz anyagi körülményei miatt 1910-ben abbahagyta tanulmányait és munkába lépett a korompai vasüzemekbe, ahol kitanulta az esztergályos szakmát. Az Oawitmk-Magyar Monarchia alatt Magyarországon különböző üzemben dolgozott, ahol résztvett a munkásmozgalomban. Az első C.- h. szlovák Köztársaság megalakulása után mint esztergályos a korompai vasmüvekben dolgozott. Július Maurer 1915-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Résztvett a szociáldemokrata párt opportunista politikája ellen folytatott harcban és résztvett a CsKP megalapításában. 1921-től 1925ig a CsKP kassai kerületi pártapparátusában dolgozott, eleinte mint járási, később mint kerületi titkár. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében és az első köZtáVsa*ág alatt üldözték és néhányszor bebörtönözték. 1925 októberében emigrált a Szovjetunióba és ott maradt egé. szen 1944-ig. Először mint esztergályos dolgozott, (1926 tói 1929-ig) majd később az állami apparátusban. (A Szovjetunió pénzügyi népbiztosságában). 1931-től 1934-ig a Szovjetunió akadémiáján a népgazdasági tervezés tamilmányozá.:ával foglalkozott. Az akadémiát kiváló eredménnyel végezte. Tanulmányának befejezése, után a moszkvai állami apparátusban dolgozott. A Honvédő Háború éveiben 1944 októberében a Szovjet Hadsereg soraiba lépett, ahol mint politikai dolgozó működött. Később részt, vett Csehszlovákia felszabadító harcaiban és 1945 óta különféle párt és nyilvános tisztségeket töltött be. Augusztus 4.én délelőtt dr. A. Čepička hadseregtábornok, hadügyminiszter Csenek Hruska hadosztálytábornok hadügyminiszterhelyette

s jelenlétében fogadta az I. Hadsereg Filmfesztiválon résztvevő külföldi katonai küldöttségek vezetőjét. A fogadtatáson megjelentek: Jü Pi tábornok,, a kínai küldöttség ve. zetöje, Evgenij Kumbiliev ezredes, a bolgár küldöttség vezetője, Henryk Werner ezredes, a lengyei kül-' döttség és Vágó Ernő alezredes, a magyar küldöttség vezetője. Dr. Alexej Cepičk

a hadseregtáElnöke volt a CsKP kassai kerületi bizottságának, a Nemzeti Arcvonal kassai kerületi akcióbizottságának, az Állami Tervhivatal ellenőrző osztályának meghatalmazottja, majd iparügyi megbízott helyettes volt. 1953 szeptember óta Július Maurer az Általános gépiparügyi miniszter helyetteseként működött. Maurer miniszter 1921 óta tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Az emigráció idejében tagja volt a Szovjetunió Kommunista (bol^-vik) Pártjának. Most az SzKP Központi Bizottságának tagja, a CsKP Köz. ponti bizottságának póttagja, a Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnökségi tagja és a Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének titkársági tagija. • Jozef Pospisil vasútügyi minisz. ter 1909 március 11-én született Bécsben. A felsőgépipari iskola elvégzése után a králove polei gépgyárban volt alkalmazva. Konsfruktevként dolgozott 1926-ig, amikor felvették a Csehszlovák AJamvasulaklic-z forgalmistának és 1945bsn megbízták az opátovi vasútállomás főnökének tisztségével. 194 libán beválasztották a Kerületi Nemzeti Bizottságba és 1943-ban meghívták a pardubicei kerületi Nemzeti Bi7.oits.ig elnökének tisztségére. Tevékeny politikai működéséért, fci'.og 1948 februárjában, február 25 ón II. fokú érdemrenddel tűntették ki. Az 1948 évi választások után Jozef Pospisilt megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek. 1951 decemberében a Csehszlovák Államvasutak központi igazgatóhelyettesévé lett, később közlekedésügyi mi.Tizterhelyettiesnek nevezték ki. bomok, hadügyminiszter üdvözölte Csehszlovákiában a küldöttségeket és méltatta e látogatások jelentőségét, majd hosszantartó szívélyes beszélgetést folytatott a vendégekkel. Helyreigazítás Lapunk tegnapi számának első oldalán az ,.Üj értékes felajánlásokkal készüljünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának megünneplésére" című cikkben elírás történt. A Buzuluk-üzem nem komáromi, hanem komárovi. Falusi gazdagok feletti igazságos Ítélet as EFSz felforgatásáért és megrablásáért I. F. Berjezin szovjet fökonzul meglátogatta a besztercebányai kerületet I. F\ Berjezin szovjet fökonzul Bohdanovszky Tibornak, a besztercebányai kerületi pártbizottság vezető titkárának és Bortel Lajosnak, a kerületi Nemzeti Bizottság' elnökének kíséretében, hétfőn, augusztus 4-én meglátogatta a podbrezovai Sverma-vasmüveket, a breznói CsKP IX. Kongresszusa üzemet, a tocsnicai és podrecsany-i EFSz-et, valamint a viglasi' állami állattenyésztési és takarmányozási kutató inténzetet. I. F. Berjezin szívélyesen elbeszélgetett dolgozóinkkal és szövetkezeti tagjainkkal közvetlen munkahelyeiken és a szovjet üzemek és kolhozok példáin rámutatott, arra, hogyan h-aladhatnak gyorsabban és bátrabban az örömteljesebb élet felé. Az I. Csehszlovák Hadsereg Filmfesztivál külföldi kiküldöttei dr. A. Čepička hadseregtábornok hadügyminiszternél Klement Gottwald köztársasági elnök ós Antonín Zánotooky kormányelnök beszélgetést folytatnak Jozef PospíSíl újonnan kinevezett vasú tügyi miniszterrel, (jobbról második) és Július Maurer nehézgépiparügyi miniszterrel (jobbról első), az alkotmány értelmében előirt fogadalom letétele után. /