Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-28 / 204. szám, csütörtök

SZO 333 1952 augusztus 24. UJ Ä szovjet kqrmány újabb nagyfontosságú békelépés® Az SzK(b)P Központi Bizottságának felhívása az összes területi, vidéki bizottságokhoz és a szövetséges köztársaságok Kommunista Pártjainak Központi Bizottságaihoz Ez év március 10-e óta — tehát csáknem félesztendeje — folyik jegyzékváltás a Szovjetunió és a három nyugati imperialista hatalom kormányai között a német kérdés­ben. A szovjetkormány, amely *a sztálini béképolitika szellemében évek óta sorozatos javaslatokat tesz a világ békéje egyik központi kérdése, a német kérdés békés ren­dezésére, ez év március lO.én ismét felhívta a nyugati hatalmakat: ül­jenek le a tárgyalóasztalhoz ennek a nagyfontosságú problémának a megoldása érdekében. A szovjet­kormány egyúttal konkrét javasla­tokat is terjeszt elö a német béke­szerződés előkészítése és az egysé ges, demokratikus, békeszerető Né­metország létrehozása érdekében. Csaknem fél esztendő telt el az­óta, hogy a szovjetkormány meg tette nagyjelentőségű békekezdemé. nyezését. Az imperialisták, — akik Nyugat-Németországot legfőbb európai háborús támaszpontjukká építik ki — mindent elkövettek, hogy elgáncsolják a német kérdés békés rendezését célzó újabb szovjet kezdeményezést is. Nyíltan nem mondhattak nemet a szovjet javas­latokra. Ezt gátolta aaját országaik népének a nyugatnémet újrafelfegy­verzés elleni viharos tiltakozása és az a határozott követelése, hogy mindent el kell követni a német kérdés békés rendezése érdekében, Az imperialisták ezért azon igyekez­tek, hogy fenntartsák a tárgyalási készség látszatát, "* közben pedig folytatták nyugatnémetországi há­borús előkészületeiket és nyélbe­ütötték a bonni háborús szerződést. Ez a magyarázata annak, hogy a közvetlen tárgyalásokat sürgető szovjet javaslatokra az imperialis­táik diplomáciai huzavonába kezd­tek. Ez a magyarázata annak, hogy csaknem fél esztendeje tartó diplo­máciai jegyzékváltások útvesztőjébe terelték a Szovjetuniónak a német békeszerződés előkészítésére, a né­met egység helyreállítására irányu­ló konkrét javaslatait, miközben a végnélküli huzavona spanyolfala mögött továbbfolytatják a nyugat­németországi amerikai agressziós támaszpont kiépítését. Az augusztus 23-i szovjet jegyzék leleplezi az imperialistáknak a bon­ni különszerződéssel kapcsolatos so. rozatos manővereit és azt az impe­rialista hazugságot is, hogy a bonni különszerződés lehetővé teszi Német­ország számára, hogy „széles kör­ben és szabadon egyesülhessen Európa más nemzeteivel". A bonni különszerződés — állapítja meg a szovjet jegyzék — „nyilt katonai szövetség, amelynek nyilvánvalóan agressziós céljai vannak. Ez az egyezmény törvényessé teszi a né­met militarizmus újjászületését, a fasiszta hitleri tábornokok vezette nyugatnémet zsoldoshadsereg meg. teremtését". A bonni különszerző­déssel a három imperialista hata­lom „megszilárdította jogát, hogy széles körben beavatkozhassék Nyu­gat-Németország belügyeibe, sőt, hogy a megszálló hatalmak fegyve­res erőinek segítségével erőszakol­hassa reá parancsuralmát Nyugat­Németországra' '. Az imperialisták tehát — hazug szólamaikkal ellentétben — nem. csak, hogy nem biztosítják a német nép cselekvési szabadságát, hanem háborús szerződések bilincseibe ve­rik. Az imperialisták — hazug szó latnaikkal ellentétben — nemcsak, hogy nem törekszenek a német egy­ség megvalósítására, az egységes, demokratikus, békeszerető Német­ország létrehozására, hanem a potsdami elvek nyilt lábbal tipr ásá­vai állandósítani akarják Német­ország szétszakítofctságát világgyuj* togató összeesküvésük érdekében. Ezért feszítenek ma Hitler tábor­nokai a pestistábornok Ridgway vezérkarában, ezért helyezik „be. csületszóra" szabadlábra az olyan háborús főbünösöket, mint Manstein és Kesselring, ezért helyezik vissza halálgyárai élére Kruppot és a töb­bi háborús bűnös náci nagyiparost. Angol polgári lap, a „Reynolds News" is kénytelen volt beismerni, hogy ez a politika, „a németek fel­fegyverzésének terve, valamint Kruppnak és a három nemzedék életén keresztül a háborúkon meg­gazdagodó régi klikk hatalmának visszaállítása a nyugati hatalmak legesztelenebb és legvisszataszitóbb lépése". A szovjet jegyzék ezt a bűnös po­litikát állítja pellengérre az egész világ népei előtt és leleplezi aj. im­perialisták diplomáciai mesterkedé­seit, amelyek „arra irányulnak, hogy továbbra is határozatlan időre elodázzák a Németországgal köten­dő békeszerződés s Németország egysége, újjáteremtése kérdésének megvizsgálását, következésképpen határozatlan időre Németországban tartsák a megszálló csapatokat". A szovjetkormány jegyzéke nyilt színvallásra kényszeríti az imperia­listákat azzal, hogy határidős ja­vaslatot tartalmaz a négy hatalom képviselői tanácskozásának összehí­vására. A szovjet jegyzék elejét veszi a további diplomáciai huza­vonának, amikor azt javasolja, hogy legkésőbb ez év októberére hívják össze a négy hatalom képviselőinek tanácskozását a következő napirend­del: a) a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítése; b) az össznémet kormány megalakítása; c) a szabad össznémet választások megtartása és a választások meg­tartásának németországi feltételeit vizsgáló bizottság, annak összetéte­le, funkciói és felhatalmazása. A szovjetkormány egyúttal javasolja, hogy a négyhatalmi tanácskozáson tárgyalják meg a megszálló csapa­tok Németországból való kivonásá­nak kérdését is, A szovjet javaslatok lehetetlenné teszik az imperialisták számára ed­digi halogató taktikájuk folytatá­sát. Lehetetlenné teszik számukra, hogy szavakban továbbra is állító­lagos tárgyalásd készségüket han­goztassák, miközben tettekkel min. dent elkövetnek a közvetlen tárgya­lások létrejöttének meghiúsítására. A négyhatalmi tanácskozásra java­solt napirend a német kérdiés ren. dezésének logikus és járható útja. Világos dolog, hogy a német kér­déssel kapcsolatos tárgyalások nem korlátozódhatnak csupán „a német­országi szabad választások megtar­tásához szükséges előfeltételeket vizsgáló bizottság összetételének, funkcióinak és felhatalmazásának kérdésére" — amint azt az impe­rialisták javasolják. Világos dolog, hogy a német kérdéssel kapcsolatos tárgyalásoknak fel kell ölelniök az olyan döntőfontosságú kérdéseket,' minit a német békeszerződés előké­szítése és az össznémet kormány megalakítása — ha valóban ered­ményes tanácskozásokat akarnak folytatni. Világos dolog, hogy a né­met népet nem 1 lehet kirekeszteni a Németország sorsdöntő kérdéseit érintő tárgyalásqkról. Ezért java­solja a szovjetkonmány, hogy az össznémet választások feltételeit vizsgáló bizottságot a négy nagy­hatalom hozzájárulásával németek alakítsák németekből s ezért java­solja a Szovjetunió, hogy a Német­országgal kapcsolatos négyhatalmi tanácskozásra „a megfelelő kérdé­sek tárgyalásához hívják meg... a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőit is." Az aug-usztus 23-i szovjet jegy­zék a szovjetkormány újabb nagy­fontosságú békelépése. A Szovjet­unió e* javallatokkal újból megmu­tatta az egész világ népeinek: ki az, aki következetesen és állhatato­san törekszik a népek létérdekeit érintő nemzetközi kérdések tárgya­lások útján történő békés rendezé­sére, s kik azok, akik módszeresen igyekeznek meghiúsítani a nemzet­közi feszültség csökkentésére irá­nyuló minden kísérletet. A szovjet javaslatokra választ vár az egész békeszerető emberiség. Választ várnak mindazok a népek, amelyek saját tapasztalataikból is­merik a német imperializmus rabló­étvágyát. És választ vár a német nép, amelynek akarata ellenére erőszakolták rá a bonni különszer­ződést Nyugat-Németországra az imperialisták, s amely tevékeny bé­keharccal mond nemet Adenauer é3 gazdái háborús ^megállapításaira. Választ vár a magyar nép is, amely­nek békés építőmunkáját közvetle­nül fenyegetik azok a gonosz erők, Németország Kommunista Pártja elnökségének nyilatkozata Németország Kommunista Párt­jának elnöksége kedden, augusztus 26-án a Szovjetunió jegyzékével kapcsolatban a következő nyilatko­zatot adta ki: „A Szovjetunió azzal a javaslatá­val, hogy legkésőbb októberig hív­ják čfesze a négy nagyhatalom ér­tekezletét a német képviselők rész­vételével, ismét bebizonyította, hogy a német nép legjobb barátja. Minden német, aki hazáját szere­ti, a lehető legforróbban üdvözli ezt a javaslatot, mert ez a javaslat leg­belsőbb óhajának felel meg. A négy nagyhatalom értekezlete tárgyalási rendjén tett javaslat — a békeszer­ződés előkészítése, az össznémet kormány megalakítása, a szabad össznémet választások megtartá­sa és a választások előfeltételeinek kivizsgálására alakítandó bizottság kérdése, a megszálló csapatok távo­zásának időpontja — ezek azok a kérdések, amelyek ma minden né­met számára létfontosságú. A német nemzet óhajára, hogy kössék meg a békeszerződést és is­mét egyesítsék hazájukat, amely óhajt a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya fejezett ki, a nyugati nagyhatalmak általános szerződéssel válaszolnak. A Szovjetunió azonban békeszer­ződésre és szabad választásokra, tett javaslattal válaszolt. A Szovjetunió törődik a német nemzet önrendelkezési jogéval és méltóságával. Azt javasolja, hogy a német képviselők vegyenek részt a békekonferencián és a választások előfeltételeinek megvizsgálását ma­gukra a németekre bízza. A nyugati nagyhatalmak azonban megsértik a német népet azzal, hogy rá akarnak kényszeríteni olyan államok képviselőiből álló vizsgáló bizottságot, mint Pakisz­tán és Brazília, amelyek saját or­szágukban sohasem tűrtek demo­kratikus választásokat. Most a német hazafiaknak Nyu­gat-Németországban magukhoz kell ragadniok a kezdeményezést! Most a német népnek alkalmaznia kell önrendelkezési jogát! Az első feladat most minden kö­rülmények között megakadályozni az általános szerződés ratifikálását. Nem szabad, hogy az általános szerződés további olvasására kerül­jön sor a szövetségi parlamentben! A szövetséges parlament képviselői­nek kötelessége, hogy a Szovjet­unió jegyzékében kifejezett indít­ványt megragadják és megegyezés­re jussanak a nfepi demokratikus köztársaság népi kamarájával az össznémet válasz&ások feltételeinek megteremtésében. Németek, fejezzétek ki akarato­tokat manifesztációkkal, küldjetek küldöttségeket a szövetségi parla­ment képviselőihez, alkalmazzátok a tömegakciók minden formáját, amelyekkel világosan kifejezésre juttatjátok, hogy a nép a békeszer­ződést akarja, és hogy az általános szerződés ellen van. Nyugat-Németországban a nép­szavazás folyamán már több mint 8 millió ember fejezte ki akaratát, hogy azonnal kössék meg a béke­szerződést. Az akcióegység megalakítása nélkülözhetetlen előfeltétel arra, hogy a nemzeti felszabadító moz­galmat és népünk igazságos ügyét győzelemre vezethessük". amelyeket az amerikai milliárdosok Nyugat-Németországból ismét rá akarnak szabadítani a békeszerető népekre. A népek egyértelmű és világos választ követelnek. A népek a Szov­jetunió békejavaslatainak elfogadá­sát követelik és fokozzák harcukat a sztálini békepolitika zászlaja alatt, hogy a háborús gyujtogatókra rá. kényszerítsék a békéért harcoló népmilliók akaratát. A moszkvai Pravda augusztus 26­án, kedden közölte az SzK(b)P Központi Bizottságának az összes területi bizottságokhoz, vidéki bi­zottságokhoz és a szövetséges köz­társaságok Kommunista Pártjai Központi Bizottságaihoz intézett felhívását. Az SzK(b)P Központi Bizottságá­nak határozata ezeket mondja: Az SzK(b)P Központi Bizottsága fel­adatul tűzi ki önöknek, hogy nagy­terjedelmű vitát fejtsenek ki az űj ötéves terv javaslatairól és a párt szervezeti szabályzatára tett javas­latokról és amennyiben lehetséges, ezt a vitát az alapszervezeteknél kezdjék. A vitába be kell kapcsolni az összes párttagokat és tagjelölte­ket és emellett biztosítani kell a teljes kritikai szabadságot. A párt­sajtónak rendelkezésre kell bocsáta­nia újságoldalait a pozitív, valamint kritikai cikkek közzétételére. Az SzK(b)P titkársága. • A moszkvai Pravda közli továbbá a moszkvai Pravda szerkesztőségé­nek felhívását: A szovjetnép úja/bb munkasike­rekkel készül az SzK(b)P XIX. kongresszusára. A moszkvai üze­mekben új erővel lángolt fel a szo­cialista munkaverseny. Moszkva egyik legkiválóbb üze­mében, a transzformátorgyárban, ahonnan hatalmas -villamosgépek indulnak szerte az országba a nagy építkezésekhez, a sztahanovisták nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az SzK(b)P Központi Bizottságá­nak a XIX. pártkongresszusra vo. natkozóan kiadott dokumentumait. A vállalat műhelyeiben és osztályain felolvassák és megbeszélik a kon­gresszus anyagát. A kovácsok, esz­tergályosok és szerelök a kongresz­szus tiszteletére sztahanovista mű­szakot vállaltak és hatalmas sike­reket érnek el. Az „Uj.Kína'' hírügynökség kü, löntudósítója jelenti: Az amerikai sajtó mélyen hall­gat arról, hogy Harriison képtelen választ adni Nam-Ir tábornoknak arra a felhívására: cáfolja meg azt a tényt, hogy az amerikaiak őrize­tében lévő kínai hadifoglyok közül sokat ejtőernyővel ledobtak Észak­Koreában, miután kémiskola elvég, zésére kényszerítették őket Tokio. ban. Az amerikai és brit hírügynök­ségek a fegyverszüneti küldöttsé­gek utolsó teljes létszámú ülése után egy szót sem közöltek erről, mert közléseik szétzúzták volna Tru­mannak a közelmúltban elhangzott nyilatkozatát: „Emberiességi és er­kölcsi okokból egyetlen egy hadi. foglyot sem küldhetünk haza aka rata ellenére." Nam-Ir tábornoknak tárgyi bizo­nyítékok és tanúvallomások vannak birtokában, amelyek bizonyítják, hogy Harrison ismét hazudott, amikor azt állította, hogy néhányan „el­szöktek" azok közül a kínai hadi­foglyok közül, akiknek a nevét törölték a hadifoglyok névjegyzé. kéből. A valóság ezzel szemben az, hogy ezeket a hadifoglyokat titkos ügy­nökökként ejtőernyővel ledobtak Észak-Koreába. Ezek a titkos ügy­nökké átképzett kínai hadifoglyok most a kínai népi önkéntesek kezé­ben vannak. Harrison a közelmúltban így nyi­latkozott az újságírók előtt: „Nincs annyi hadifogoly a kezünkön, ahá. nyat visszakövetelnek. Ez különös­képpen vonatkozik a visszakövetelt 20.000 kínaira." Hova tűntek el ezek? — vetődik fel önkénytelenül a kérdés. | A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártjának Központi Bizott­sága elhatározta, hogy felhívja az összes vezető pártszervezeteket, hogy vitát fejtsenek ki az új ötéves tervre és a Párt szervezeti szabály­ztára tett jav slatokról, elsősorban uz alapszervezetekben. A vitába be kell kapcsolni az összes párttagokat és tagjelölteket és emellett biztosi, tani kell a teljes kritikai szabadsá­got. A pártsajtónak fenn kell tarta­nia újságoldr .át mind a pozitív, mind a kritikai cikkek közlésére. A Központi Bizottság a moszk­vai Pravda szerkesztőségének meg­hagyta, hogy a Pravda oldalain kü­lön rovatot vezessen „Anyagok a XIX. pártkongresszusra" címmel, amelyben közzéteszi az elvtársak cikkeit és megjegyzéseit a kon­gresszus tárgyalási rendjének kér­déseivei kapcsolatban. A moszkvai Pravda szerkesztősé, ge felhívja 11 pArtszervezeteket és az egyes elvtársakat, hogy vegye, nek részt a kongresszus kérdéseiről szóló vitában és küldjék be a Prav­dához az erre vonatkozó cikkeiket és megjegyzéseiket. A leningrádi építők, — akiket fel. lelkesített az ország fejlesztésének hatalmas sztálini terve, •— tovább növelik ^ munkasikereiket. Az építők az összes részlegeken újabb felaján­lásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére. Leningrádban minden­féle új építkezések tarkítják az ut. cákat. A tengermelléki iparvállalatok, a halász- és bálnavadászhajók sze­mélyzete és a távolkeleti hajók ten­gerészei körében is hatalmas haza­fias lelkesedést keltett a XIX. párt. kongresszus összehívásának híre. A Szovjetunió különféle vidékeiről újabb hírek érkeznek a Közép­Volgavidék öntözőberendezése épí­tőinek, a karagandai bányászoknak, az uráli kohászoknak, a szibériai kolhozparasztoknak újabb munka­sikereiről. Kínai hadifoglyok ezreit ütlegel. > ték, tetoválták, kínozták vagy gyilkolták meg amiatt, mert nem voltak hajlandók ügynökként szol­gálni amerikai kémszervezetek­ben. Több olyan kínai hadifogoly, aki­ről Harrison azt mondta, hogy „el­szökött", tanúja annak, hogy mi­ként kényszerítették a kínai hadifog­lyokat arra, hogy titkos ügynökök legyenek és hogyan dobták le ejtő­ernyővel Észak-Koreába. Ezek a kí­naiak most a kínai népi önkénte­seknél tartózkodnak és élő vádira­tot jelentenek Harrison és Truman ellen. Vannak tanuk annak bizonyításá­ra, hogy több kínai hadifoglyot megcsonkítottak és felboncoltak kísérleti célokból Kocsedó szige­tén. Ezeknek a hadifoglyoknak a sírja — és a Kocsedo szigetén levő hadi­foglyok százai — néma tanúvallo­mások, amelyek elítélik a hadifog­lyok gyilkosait. Truman és az amerikai külügy­minisztérium nyilvánvalóan azt hi­szi, hogy a világ elfelejtette már a Kocsedo-szigeti vérfürdőket és most már nyíltan lehet beszélni až „em­beriességi és erkölcsi okokról" az­zal kapcsolatban, hogy megsemmi­sítik a koreai fegyverszünet létre­hozásába vetett reményeket. Az a körülmény, hogy az ameri­kaiak nem hajlandók hazaengedni az összes hadifoglyokat — amiről pedig a fegyverszünet-tervezet már elfogadott paragrafusai intézked­nek — nem egyéb a koreai béke szántszándékos meghiúsításánál és azt a célt szolgálja, hogy a csak­nem 14 hónapja tartó fegyverszü­neti tárgyalások kudarcba fullad­janak. A szovjet dolgozók újabb kötelezettségvállalásai az SzK(b)P XIX. kongresszusára Az amerikai imperialisták kémszolgálatra kényszerítik a kínai hadifoglyokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom