Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-19 / 196. szám, kedd

1952 augusztus 19. UJSZ0 A szovjet kormány jegyzéke a nyugati kormányokhoz az osztrák államszerződésről Ä Szovjetunió külügyminisztériuma március 13-án jegyzéket kapott az E~yesült Államoktól, Nagybritanniától* és Franciaországtól az osztrák államszerződés kérdésével kapcsolatban. A jegyzékben.,az említett kormányok javaslatit terjesztettek elő az osztrák úgynevezett „rövidített szerződés" általuk összeállított új tervének megvitatásárae Ausztriára vonatkozó úgynevezett ,',rövidített szerzödés"-röl a Szovjet, unij, az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányának képviselői korábban nem tárgyaltak. A szóbanforgó tervezet nem foglalja magában a független és demokratikus osztrák állam helyreállításával kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket. Augusztus 14-én a Szovjetunió külügyminisztériuma megküldte az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország moszkvai nagykövetségének a szov. jet kormány válaszjegyzékét az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányának említett jegyzékére vonatkozóan. A szovjet kormánynak az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzéke többi között hangoztatja: „Mint ismeretes, a Szovjetunió az Egyesült Államok és Nagybritannia külügyminisztereinek moszkvai tanácskozásán, 1943 októberében jóváhagyott, Ausztriáról szólj nyilatkozatban — melyhez Franciaország is csatlakozott — az említett országok kormányai kijelentették^ hogy „kívánják a szabad és független Ausztria felállítását". Ezután az 1945. potsdami értekezleten meghatározták a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagybritannia Ausztriával kapcsolatos általános politikájának elveit. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország 1946 decemberében Newyorkban tartott külügyminiszteri tanácskozásán, az említett négyhatalmi határozatoknak megfelelően határozatot hoztak az osztrák államszerződés tervezetének elkészítéséről, a négy hatalom 1949 júniusában Pá. rizsban tartott külügyminiszteri tanácskozásán pedig Ausztriára vonatkozóan mind politikai, mind gazdasági tekintetben fontos határozatok alapján a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország képviselői kőzött néhány cikkely kivételével, megegyezés jött létre az osztrák államszerződés trevezetéről. A szovjet kormány több ízben javasolta az osztrák államszerződéstervezet függőben maradt cikke, lyeinek megtárgyalását. Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányai rendszeresen elutasították az osztrák államszerződés előkészítésének befejezésére irányuló szovjet javaslatot. Ilymódon az osztrák államszerződéstervezet előkészítésével kapcsolatban kialakult helyzetért a felelősséget teljes mértékben az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya viseli. Az Egyesült Államok kormánya, valamint Nagybritannia és Franciaország kormánya most javasolja a három hatalom által előkészített úgynevezett „rövidített szerződés" tervezetének megtárgyalását. Ilymódon az osztrák államszerződést, amelynek célja a fentemlített nemzetközi egyezmények teljesítésének biztosítása és a független és demokratikus Ausztria helyreáll!, tása, fel akarják cseréim az említett, úgynevezett osztrák „rövidített szerződés"-sel, bár ez a „ rövidített szerződés" nem tartalmaz olyan tételeket, amelyek elősegíthetik a valóban független és demokratikus osztrák állam helyreállítását. Az osztrák „rövidített szerződés" javasolt tervezete nem biztosítja az osztrák népnek a demokratikus szabadságjogokat. így nem szögezi le az osztrák népnek azt a jogát, hogy szabadon válassza kormányát általános, egyenlő, titkos választással, míg ezt a jogot teljes mértékben biztosítja az osztrák államszer. zödés tervezete. Meg kell állapítani azt is, hogy az osztrák „rövidített szerződés" tervezete olyan fontos kérdést is megkerül, mint az, hogy Ausztriának joga van nc-nizeti fegyveres erőkre, amelyek az ország védelme szempontjából szükségesek, míg az osztrák államszerződés tervezete tartalmaz olyan tételeket, amelyekben a négy hatalo

m kormánya megegyezett és amelyek biztosítják Ausztria jogát nemzeti fegyveres erőkre. Ilymódon az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya által javasolt osztrák „rövidített szerződés" egyáltalán nem felel meg a szabad, független és demokratikus Ausztria helyreállítására irányuló ama feladatoknak, amelyeket a négy hatalom Ausztriá. ról szóló említett nyilatkozata kimondott. A szovjet kormány szigorúan ragaszkodva azokhoz a nemzetközi kötelezettségekhez, amelyeket Ausztria irányában vállalt, készségét fejezi ki a szerződés előkészítésének befejezésére. A szovjet kormány egyúttal szükségesnek tartja előzetesen megállapítani, kész-e az Egyesült Államok kormánya, valamint Nagybritannia és Franciaország kormánya visz. szavonni az úgynevezett osztrák „rövidített szerződés"-re vonatkozó javaslatát, amely — mint a fent kifejtettekből látható — ijem segítheti elő a valóban független és demokratikus osztrák állam j helyreállítását és nem felel meg a négy hatalom között létrejött egyezményeknek. Hasonló jegyzéket juttattak el Nagybritannia és Franciaország kormányához is. Meg akarják gyilkolni Manolisz Glezoszt: Visszautasították szabadonbocsátási kérelmét Augusztus 14-én a pireuszi alsófokú bíróság elutasította Manolisz Glezosznak azt a kérelmét, hogy rossz egészségi állapotára való tekintettel bocsássák szabadon. A bírósági ülésen az orvosszakértők elismerték, hogy ha Glezosz továbbra is a bör tönben mar ad, ez végzetes hatást gyakorolhat egészségére. A bíróság ülése után Glezoszt visszavitték az Egina-szigeti börtön, be. A magyar kormány tiltakozó Jegyzéke a példátlan és felháborító jugoszláv provokáció ügyében A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma f. hó 16-án az alábbi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követséghez: A Magyar Népköztársaság Kormánya számtalan esetben tiltakozott a jugoszláv kormánynál a jugoszláv fegyveres és légierők sorozatos szervezett és egyre agresszívebb jelleget öltő határmenti támadásai ellen. A jugoszláv kormány azonban — amint erre a Magyar Népköztársaság Kormánya legutóbb 1952. június 27-én kelt 00628/52. számú jegyzékében is rámutatott — rnándezideig figyelmen kívül hagyta a Magyar Népköztársaság Kormányá nak tiltakozásait és a jugoszláv kormány felelősségét illető figyelmeztetéseit s ezekre újabb, az eddigieknél még súlyosabb határmenti támadásokkal, határsértésekkel, határ- és légiprovökációkkal válaszolt. A jugoszláv kormány egyre fokozódó bűnös magatartásának vilá gos bizonyítéka a legutóbbi példátlan és felháborító provokáció. 1952 augusztus 5-én 02.05 h-kor, a letenyei szigettől keletre kb 600 m-re, a magyar és jugoszláv partoldalt összekötő közúti hidat a jugoszláv fegyveres erő tagjai szándékosan felrobbantották. A , robbanás következtében a magyar területen lévő, magyar tulajdont képező hídrész vizbezuhant. A robbanás a Magyar Népköztársaságnak tetemes anyagi kárt okozott, amely még fokozódik azáltal, hogy a Mura által szállított hordalék a híd roncsain fenakadva, árvízzel fenyegeti a Letenye környékén lévő kb. 12.000 kat. holdnyi területet. A jugoszláv fegyveres erő által el. követett fenti provokáció előre megfontolt, szándékos voltát az alábbiakbizonyítják : 1. A jugoszláv fegyveres erő tagjai a jugoszláv kormány utasítására a hidat már korábban aláaknáz, ták, 1952 június 13-án egy 80 főből álló jugoszláv műszaki egység a jugoszláv oldalon lévő pillérekből a régi robbanóanyagot kiszedte és helyette új robbanóanyag-tölteléket helyezett el, melyeket elektromos vezeték útján kötöttek össze a hídfő közelében lévő cserjésben elhelyezett robbantószerkezettel. 2. A híd roncsain pontosan megállapítható, hogy a robbantást szakszerűen készítették elő és hajtották végre négy helyen: a) a jugoszláv parton; b) a híd jugoszláv területi vízben lévő pillérében; c) a jugoszláv part felöli mező vasszerkezetén; d) a közös hídmező jugoszláv részén. A robbantást elektromos úton hajtották végre; a szálvezetékeket pontosan meg lehet állapítani egészen a robbanás helyéig. 3. A jugoszláv fegyveres erő tagjai a hídon rendszeres szolgálatot teljesítettek, a robbantást megelőző napon azonban az őrszolgálatot teljesen megszüntették és az est folyamán a jugoszláv hídlábnál lévő őrbódét a jugoszláv teriilet belsejébe szállították. Ugyanaznap, augusztus 4_én 23.00 h-kor a szolgálatot teljesítő magyar határőr egy 3 főből álló jugoszláv műszaki csoportot észlelt, akik a híd szerkezetében elhelyezett robbanótöltetek körül dolgoztak. A Magyar Népköztársaság Kormánya már korábban tudomást szerzett arról, hogy jugoszláv szervek a magyar-jugoszláv határon lévő hidakat aláaknázták. A Magyar Népköztársaság Követsége 1951. január 24-d jegyzékében tiltakozott a miurakeresztuTkotoribai vasúti hídnak jugoszláv részről történt aláaknázása ellen és magyarázatot kprt arra vonatkozólag, „mi indította a jugoszláv hatóságokat ennek a nemzetközi jog-ellenes akciónak végrehajtására". A jugoszláv kormány a magyar kormány jegyzékét mindezideig válasz nélkül hagyta. A jugoszláv kormánynak a Magyar Népköztársaság és a magyar nép ellen irányuló, az imperialisták háborús terveit szolgáló ellenséges tevékenységét a fentieken kívül a jugoszláv fegyveres és légierők egyre agresszívebbé váló ható r menti üzelmei is bizonyítják. Az utóbbi időben elkövetett súlyos jugoszláv határprovokációk közül js kiemelkedik az alábbi két kirívó eset: 1. 1952. július 15-én 13.30 h-kor a kunbajai határőrs működési területén ä magasfigyelöben szolgálatot teljesítő magyar járőrre a jugoszláv fegyveres erö tagjai a felsötavankuti templomtól mintegy 300 m-re északra, a kunbajai templomtól kb. 3500 m-re délkeletre eső jugoszláv területről lövést adtak le. Az átlőtt gyújtólövedék a magyar magasfigyelö állványába csapódott be, aminek következtében a magasfigvelö lángralobbant és teljesen leégett. Az a tény, hogy a magyar járőr felé (Folytatás a 4. oldalon) súlyozta, hogy „nem tűrhetjük meg többé azt, hogy ne tudjuk biztosítani a terv teljesítését, tartalékaink bőven vannak, csak a munkát kell szigorúbbá tenni, hogy a tervteljesítés ügye mindannyiunk legégetőbb kérdésévé váljék. Nekünk kommu. nistáknak kell megmutatni, hogyan kell harcolni a terv teljesítéséért, amfit eddig nem voltunk képesek elérni és arra dolgozóinkat mozgósítani. Aprólékos munkákon is fennakadtunk, amivel ' késleltettük feladatainknak idejében való teljesítését. Pártunk és kormányunk hisz bennünk, új iskolákat kapunk, melyekben a ^íunkaerőtartalékok képzett seregét neveljük ki, még sok új lakást építünk dolgozóink, nak. szüntelenül javítjuk a munkástársainkról való szocialista gondoskodást. Ez a nagyarányú fejlődés ösztönözzön bennünket harcra az egyes dolgozóknál és párttagoknál is észlel'.-etö felelőtlenség ellen. Sajátítsuk el a szovjet elvtársak tanítását a : inkának ritmikus megszervezésére, és ne csak a munkaerők hullámzása ellen, han'em a munkamenet hullámzása ellen is küzdjünk, hogy ne kelljen az utolsó percben menteni azt, ami menthető. Az b zemi pártszervezet, az tizem vezetősége és a szakszervezet most harcoi indítottak a termelés gazdaságosabbá tételéért, ami főleg az anyaggal való takarékoskodásra, a munkaerők gazdaságos elhelyezésére, valamint a dolgozóknak a mun kából való kimaradása magas százalékának megszüntetésére irányul. A komplex üzemi terv bevezetése módot nyújt arra, hogy az üzemrészlegek közötti munkaátadásban eddig észlelt súlyos hibákat kiküszöböljék. Egyes osztályok eddig gyakran elkésve adták át egymásnak a munkát. Az egyes osztályvezetők, sőt gyakran maguk a kommunisták is azzal takarták a munkaszervezésben, az anyagelosz. tásban tapasztalt gyenge pontjaikat, hogy „anyaghiány miatt" nem tudtak dolgozóinknak kellő munkát biztosítani. Kommunisták nem beszélhetnek így, főleg akkor nem, amikor az üzem bőven el van látva an3'aggal. Kellő raktározási helyiség hiányában több gép és nyersanyag rom. lásnak van kitéve. Előfordult az is, hogy egyes osztályokon anyagpocsékolás történt. Gyakran maguk a kommunisták, mint például Pavlovics elvtárs, aki a pártvezetöség tagja is, nem tudott kellő időben gondoskodni a második üzemrészleg anyagellátásának biztosításáról. Megtörtént az is, hogy a negyedik üzemrészlegben az előírt színesfém helyett értékesebb anyagot használtak fel, amivel rontották az üzem jó gazdálkodását. Az „anyaghiány", mint színlelt objektív nehézség, a napokban a munkaerők gazdaságos elhelyezésében is éreztette káros hatását. Wieder elvtárs az első üzemrészlegben a közelmúltban 21, a napokban újabb 30 átképzésre hozzá beosztott dolgozónak biztosított munkát; a második üzemrészleg mestere Gucki elvtárs azonban nem vette fel a munkásállományba a hozzá beosz. tott új munkaerőket, mivel „anyaghiány" miatt nem tud nekik mun kát biztosítani. Végre tudatosítani kell a mestereknek, a kommunistáknak, akik az említett téves né. zetet vallják, hogy a szocialista munkaszervezés tökéletes szovjet módszereinek elsajátításával gyor san kiküszöbölhetik a szervezi* munkában észlelhető nehézségekot. A gyártás gazdaságosabbá téte lének érdekében folytassák tovább a kötelezettségek vállalásának az anyagtakarékosságra megkezdett irányítását is. A negyedik üzemrészleg dolgozói elfogadva a prágai kerület kommunistáinak hazafias felhívását, kötelezettséget vállaltak, hogy a- negyedik tervév második felében 100 ezer korona értékű hul. ladékanyagot takarítanak meg. Az üzelh fenntartó műhelyének dolgozói felajánlották, hogy két vagon hulladékvasat gyűjtenek össze és megtakarítanak 100 kg színesfémet is. A harmadik üzemrészleg dolgozói az év végéig 65 ezer korona értékű elektródát takarítanak meg, valamint a' második félévben következetesebb munkaellenörzéssel 148 ezer koronával csökkentik az áram, gáz, acetilén és oxigén használatát. Wieder elvtárs kezdeményezésére a pártszervezet tervszerű harcot in. dit a munkából való igazolatlan kimaradások magas százalékának csökkentéséért is. Wieder elvtárs kötelezettséget vállalt, hogy a maga osztályán az év végéig politikai meggyőző munkával 19.2%-ról 10 százalékra szorítja le a kimaradás százalékát és ebben versenyre hív. ta ki az üzem többi üzemrészlegét. Az üzemben az igazolatlanul kimaradók száma júliusban 8.29'< -ot. ugusztus első két hetében pedig " " százalékot tett ki. A szakszervezeti üzemi csoport eddig sikeresen küzdött a dolgozók szakképzettségének emeléséért, az újítómozgalom kifejlesztéséért. Csak az elmúlt hónapban, amikor ver šenvt hirdettek ki a legegyszerűbb újítási javaslat benyújtására, erre a dolgozók 40 újítási javaslat beadásával feleltek, ami azelőtt hosz. szú hónapokon keresztül sem történt meg De a szocialista munka verseny kifejlesztésében elmaradtak. Ez az utóbbi időben formaivá vált. A szocialista munkaverseny, nek nem volt állandó formája. Eddig csak az időközönként vállalt kötelezettségek alapján folyt a verseny, ahelyett, hogy állandó formát választottak volna és a kötelezettségek a munkaverseny elmélyítését szolgálnák. Az üzemi pártszervezet figyelme kiterjedt erre is és célul tűzte ki, hogy a kommunisták haté. kony segítségével kifejlesztik az üzemben a munkaversenyt. Az üzemi tanács erre legutóbbi gyűlésén határozatot fogadott el, hogy kihirdetik az üzemrészlegelj a műhelyek, a munkacsoportok, a müsza. kiak és a dolgozók között a legjobb részleg, csoport, munkás, stb., címének elnyeréséért folyó versenyt. Az üzem munkájának megjavításában a legnagyobb segítséget az üzemben tartózkodó szovjet elvtársak nyújtották, akik az üzem vezetőivel együtt dolgozták ki valamennyi üzemrészleg részére a komplex munkatervet, mely nemcsak a teljesítménytervet, hanem a pénzügyi, béralap, stb. tervet is magában foglalja. így sikerült a hosszúéves szovjet tapasztalatok értékesítésével központosífaniok üzemükben a tervezést és ezáltal megalapozni a dolgozók iránvitpťt mozgósítását a "terv teljesítésére, a- kötelezettségek vállalására, ezek ellenőrzésére, valamint a szocialista munkaverseny kifejlesztésére. Elsőízben történik most a komáromi hajógyár eddigi történetében, hogy reális alapokon nyugvó tervezéssel teszik kezdeményezőbbekké dolgozóinkat a reájuk háruló szocialista építő feladatok teljesítésében. a verseny és újítómozgalom kii;., !«aztésében A baráti szovjet elvtársak óriási jelentőségű, önzetlen segítsége főként abban nyilvánul meg, hogy tapasztalataik, a haladó szovjet technológiai ismereteik átadásával az üzem áttérhetett az eddigi kisüzemi gyártásról a nagyüzemi, specializált szériagyártásra. Ezzel nem. csak a termelékenység nagyarányú növelését, hanem a dolgozók gyorsabb szakkiképzését is lehetővé tet. ték. A szovjet elvtársaknak az a felmérhetetlen értékű segítsége nemcsak a szervező munkában nyilvánul meg, hanem nagyteljesitmé. nyű szovjet gépeket is bocsátottak az üzem rendelkezésére. Fél- ' J egész automata forrasztó gépeket kaptak a komáromi dolgozók a baráti Szovjetuniótól, amivel a hoszszas és fárasztó kézi erővel történő forrasztást helyettesítik. A szovjet félautomata forrasztó géppel egy műszak alatt 120—150 méter ma. gasminőségü forrasztást végezhetnek, míg eddig kézzel egy műszak alatt csak 30 méteres gyengébbminőségű forrasztást tudtak elérni. Ezeknek a gépeknek még meg van az az előnyük is, hogy három hét alatt betanult munkás is dolgozhat velük; még olyan munkát is végezhet, amihez eddig kéziforrasztással több éves tapasztalat volt szükséges. A komáromi Skoda-üzem műszaki dolgozói Krcsmirik igazgató kezdeményezésére, a szovjet dolgozók iránt érzett hálájuk kifejezéséül nagyará. nyú akciót indítottak az orosz nyelv elsajátítására, hogy a hajók építéséről szóló gazdag szovjet műszaki irodalmat eredetiben tanulmányoz, hassák és az üzemükben tartózkodó szovjet elvtársakkal könnyebben megértethessék magukat értékes ••apasztalataik átvétele érdekében is. ' Petrőci líáliut. I 1