Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-19 / 196. szám, kedd

1952 augusztus 19. UJSZ0 A szovjet kormány jegyzéke a nyugati kormányokhoz az osztrák államszerződésről Ä Szovjetunió külügyminisztériu­ma március 13-án jegyzéket kapott az E~yesült Államoktól, Nagybri­tanniától* és Franciaországtól az osztrák államszerződés kérdésével kapcsolatban. A jegyzékben.,az em­lített kormányok javaslatit terjesz­tettek elő az osztrák úgynevezett „rövidített szerződés" általuk össze­állított új tervének megvitatásárae Ausztriára vonatkozó úgynevezett ,',rövidített szerzödés"-röl a Szovjet, unij, az Egyesült Államok, Nagy­britannia és Franciaország kormá­nyának képviselői korábban nem tárgyaltak. A szóbanforgó tervezet nem fog­lalja magában a független és de­mokratikus osztrák állam helyre­állításával kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket. Augusztus 14-én a Szovjetunió külügyminisztériuma megküldte az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország moszkvai nagykövetségének a szov. jet kormány válaszjegyzékét az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányának emlí­tett jegyzékére vonatkozóan. A szovjet kormánynak az Egye­sült Államok kormányához intézett jegyzéke többi között hangoztatja: „Mint ismeretes, a Szovjetunió az Egyesült Államok és Nagybritannia külügyminisztereinek moszkvai ta­nácskozásán, 1943 októberében jó­váhagyott, Ausztriáról szólj nyilat­kozatban — melyhez Franciaország is csatlakozott — az említett orszá­gok kormányai kijelentették^ hogy „kívánják a szabad és független Ausztria felállítását". Ezután az 1945. potsdami értekezleten megha­tározták a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagybritannia Ausztriá­val kapcsolatos általános politikájá­nak elveit. A Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagybritannia és Francia­ország 1946 decemberében Newyork­ban tartott külügyminiszteri tanács­kozásán, az említett négyhatalmi határozatoknak megfelelően határozatot hoztak az osztrák ál­lamszerződés tervezetének elké­szítéséről, a négy hatalom 1949 júniusában Pá. rizsban tartott külügyminiszteri ta­nácskozásán pedig Ausztriára vo­natkozóan mind politikai, mind gazdasági tekintetben fontos hatá­rozatok alapján a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország képviselői kőzött néhány cikkely kivételével, meg­egyezés jött létre az osztrák ál­lamszerződés trevezetéről. A szovjet kormány több ízben java­solta az osztrák államszerződés­tervezet függőben maradt cikke, lyeinek megtárgyalását. Az Egyesült Államok, Nagybri­tannia és Franciaország kormányai rendszeresen elutasították az oszt­rák államszerződés előkészítésének befejezésére irányuló szovjet javas­latot. Ilymódon az osztrák állam­szerződéstervezet előkészítésével kapcsolatban kialakult helyzetért a felelősséget teljes mértékben az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya viseli. Az Egyesült Államok kormánya, valamint Nagybritannia és Francia­ország kormánya most javasolja a három hatalom által előkészített úgynevezett „rövidített szerződés" tervezetének megtárgyalását. Ilymódon az osztrák államszerző­dést, amelynek célja a fentemlített nemzetközi egyezmények teljesíté­sének biztosítása és a független és demokratikus Ausztria helyreáll!, tása, fel akarják cseréim az emlí­tett, úgynevezett osztrák „rövidí­tett szerződés"-sel, bár ez a „ rövidített szerződés" nem tartalmaz olyan tételeket, ame­lyek elősegíthetik a valóban füg­getlen és demokratikus osztrák állam helyreállítását. Az osztrák „rövidített szerződés" javasolt tervezete nem biztosítja az osztrák népnek a demokratikus szabadságjogokat. így nem szögezi le az osztrák népnek azt a jogát, hogy szabadon válassza kormányát általános, egyenlő, titkos választás­sal, míg ezt a jogot teljes mérték­ben biztosítja az osztrák államszer. zödés tervezete. Meg kell állapítani azt is, hogy az osztrák „rövidített szerződés" tervezete olyan fontos kérdést is megkerül, mint az, hogy Ausztriának joga van nc-nizeti fegyveres erőkre, amelyek az or­szág védelme szempontjából szük­ségesek, míg az osztrák államszerződés ter­vezete tartalmaz olyan tételeket, amelyekben a négy hatalo m kormá­nya megegyezett és amelyek bizto­sítják Ausztria jogát nemzeti fegy­veres erőkre. Ilymódon az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya által javasolt osztrák „rövidített szerződés" egyáltalán nem felel meg a szabad, független és demokratikus Ausztria helyreállí­tására irányuló ama feladatoknak, amelyeket a négy hatalom Ausztriá. ról szóló említett nyilatkozata ki­mondott. A szovjet kormány szigorúan ra­gaszkodva azokhoz a nemzetközi kötelezettségekhez, amelyeket Ausz­tria irányában vállalt, készségét fe­jezi ki a szerződés előkészítésének befejezésére. A szovjet kormány egyúttal szükségesnek tartja előze­tesen megállapítani, kész-e az Egyesült Államok kor­mánya, valamint Nagybritannia és Franciaország kormánya visz. szavonni az úgynevezett osztrák „rövidített szerződés"-re vonat­kozó javaslatát, amely — mint a fent kifejtettekből látható — ijem segítheti elő a való­ban független és demokratikus oszt­rák állam j helyreállítását és nem felel meg a négy hatalom között létrejött egyezményeknek. Hasonló jegyzéket juttattak el Nagybritannia és Franciaország kormányához is. Meg akarják gyilkolni Manolisz Glezoszt: Visszautasították szabadonbocsátási kérelmét Augusztus 14-én a pireuszi alsó­fokú bíróság elutasította Manolisz Glezosznak azt a kérelmét, hogy rossz egészségi állapotára való te­kintettel bocsássák szabadon. A bírósági ülésen az orvosszakér­tők elismerték, hogy ha Glezosz to­vábbra is a bör tönben mar ad, ez vég­zetes hatást gyakorolhat egészségé­re. A bíróság ülése után Glezoszt visszavitték az Egina-szigeti börtön, be. A magyar kormány tiltakozó Jegyzéke a példátlan és felháborító jugoszláv provokáció ügyében A Magyar Népköztársaság külügy­minisztériuma f. hó 16-án az aláb­bi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követséghez: A Magyar Népköztársaság Kor­mánya számtalan esetben tiltakozott a jugoszláv kormánynál a jugoszláv fegyveres és légierők sorozatos szervezett és egyre agresszívebb jelleget öltő határmenti támadásai ellen. A jugoszláv kormány azonban — amint erre a Magyar Népköztár­saság Kormánya legutóbb 1952. jú­nius 27-én kelt 00628/52. számú jegyzékében is rámutatott — rnánd­ezideig figyelmen kívül hagyta a Magyar Népköztársaság Kormányá nak tiltakozásait és a jugoszláv kor­mány felelősségét illető figyelmez­tetéseit s ezekre újabb, az eddigiek­nél még súlyosabb határmenti tá­madásokkal, határsértésekkel, ha­tár- és légiprovökációkkal válaszolt. A jugoszláv kormány egyre fo­kozódó bűnös magatartásának vilá gos bizonyítéka a legutóbbi példát­lan és felháborító provokáció. 1952 augusztus 5-én 02.05 h-kor, a letenyei szigettől keletre kb 600 m-re, a magyar és jugoszláv part­oldalt összekötő közúti hidat a ju­goszláv fegyveres erő tagjai szán­dékosan felrobbantották. A , robba­nás következtében a magyar terüle­ten lévő, magyar tulajdont képező hídrész vizbezuhant. A robbanás a Magyar Népköztársaságnak tetemes anyagi kárt okozott, amely még fo­kozódik azáltal, hogy a Mura által szállított hordalék a híd roncsain fenakadva, árvízzel fenyegeti a Le­tenye környékén lévő kb. 12.000 kat. holdnyi területet. A jugoszláv fegyveres erő által el. követett fenti provokáció előre meg­fontolt, szándékos voltát az alábbiak­bizonyítják : 1. A jugoszláv fegyveres erő tag­jai a jugoszláv kormány utasításá­ra a hidat már korábban aláaknáz, ták, 1952 június 13-án egy 80 fő­ből álló jugoszláv műszaki egység a jugoszláv oldalon lévő pillérekből a régi robbanóanyagot kiszedte és helyette új robbanóanyag-tölteléket helyezett el, melyeket elektromos vezeték útján kötöttek össze a híd­fő közelében lévő cserjésben elhe­lyezett robbantószerkezettel. 2. A híd roncsain pontosan meg­állapítható, hogy a robbantást szak­szerűen készítették elő és hajtották végre négy helyen: a) a jugoszláv parton; b) a híd jugoszláv területi vízben lévő pillérében; c) a jugo­szláv part felöli mező vasszerkeze­tén; d) a közös hídmező jugoszláv részén. A robbantást elektromos úton hajtották végre; a szálvezetékeket pontosan meg lehet állapítani egé­szen a robbanás helyéig. 3. A jugoszláv fegyveres erő tag­jai a hídon rendszeres szolgálatot teljesítettek, a robbantást megelőző napon azonban az őrszolgálatot tel­jesen megszüntették és az est folya­mán a jugoszláv hídlábnál lévő őr­bódét a jugoszláv teriilet belsejébe szállították. Ugyanaznap, augusztus 4_én 23.00 h-kor a szolgálatot telje­sítő magyar határőr egy 3 főből álló jugoszláv műszaki csoportot észlelt, akik a híd szerkezetében elhelyezett robbanótöltetek körül dolgoztak. A Magyar Népköztársaság Kor­mánya már korábban tudomást szerzett arról, hogy jugoszláv szer­vek a magyar-jugoszláv határon lé­vő hidakat aláaknázták. A Magyar Népköztársaság Követsége 1951. ja­nuár 24-d jegyzékében tiltakozott a miurakeresztuTkotoribai vasúti híd­nak jugoszláv részről történt alá­aknázása ellen és magyarázatot kprt arra vonatkozólag, „mi indította a jugoszláv hatóságokat ennek a nem­zetközi jog-ellenes akciónak végre­hajtására". A jugoszláv kormány a magyar kormány jegyzékét mind­ezideig válasz nélkül hagyta. A jugoszláv kormánynak a Ma­gyar Népköztársaság és a magyar nép ellen irányuló, az imperialisták háborús terveit szolgáló ellenséges tevékenységét a fentieken kívül a jugoszláv fegyveres és légierők egy­re agresszívebbé váló ható r menti üzelmei is bizonyítják. Az utóbbi időben elkövetett súlyos jugoszláv határprovokációk közül js kiemelke­dik az alábbi két kirívó eset: 1. 1952. július 15-én 13.30 h-kor a kunbajai határőrs működési terü­letén ä magasfigyelöben szolgálatot teljesítő magyar járőrre a jugoszláv fegyveres erö tagjai a felsötavanku­ti templomtól mintegy 300 m-re északra, a kunbajai templomtól kb. 3500 m-re délkeletre eső jugoszláv területről lövést adtak le. Az átlőtt gyújtólövedék a magyar magasfi­gyelö állványába csapódott be, ami­nek következtében a magasfigvelö lángralobbant és teljesen leégett. Az a tény, hogy a magyar járőr felé (Folytatás a 4. oldalon) súlyozta, hogy „nem tűrhetjük meg többé azt, hogy ne tudjuk biztosí­tani a terv teljesítését, tartalékaink bőven vannak, csak a munkát kell szigorúbbá tenni, hogy a tervtelje­sítés ügye mindannyiunk legégetőbb kérdésévé váljék. Nekünk kommu. nistáknak kell megmutatni, hogyan kell harcolni a terv teljesítéséért, amfit eddig nem voltunk képesek elérni és arra dolgozóinkat mozgó­sítani. Aprólékos munkákon is fennakadtunk, amivel ' késleltettük feladatainknak idejében való telje­sítését. Pártunk és kormányunk hisz bennünk, új iskolákat kapunk, melyekben a ^íunkaerőtartalékok képzett seregét neveljük ki, még sok új lakást építünk dolgozóink, nak. szüntelenül javítjuk a mun­kástársainkról való szocialista gon­doskodást. Ez a nagyarányú fejlő­dés ösztönözzön bennünket harcra az egyes dolgozóknál és párttagok­nál is észlel'.-etö felelőtlenség ellen. Sajátítsuk el a szovjet elvtársak tanítását a : inkának ritmikus megszervezésére, és ne csak a mun­kaerők hullámzása ellen, han'em a munkamenet hullámzása ellen is küzdjünk, hogy ne kelljen az utolsó percben menteni azt, ami menthető. Az b zemi pártszervezet, az tizem vezetősége és a szakszervezet most harcoi indítottak a termelés gazda­ságosabbá tételéért, ami főleg az anyaggal való takarékoskodásra, a munkaerők gazdaságos elhelyezésé­re, valamint a dolgozóknak a mun kából való kimaradása magas szá­zalékának megszüntetésére irányul. A komplex üzemi terv bevezetése módot nyújt arra, hogy az üzem­részlegek közötti munkaátadásban eddig észlelt súlyos hibákat kikü­szöböljék. Egyes osztályok eddig gyakran elkésve adták át egymás­nak a munkát. Az egyes osztály­vezetők, sőt gyakran maguk a kommunisták is azzal takarták a munkaszervezésben, az anyagelosz. tásban tapasztalt gyenge pontjai­kat, hogy „anyaghiány miatt" nem tudtak dolgozóinknak kellő munkát biztosítani. Kommunisták nem be­szélhetnek így, főleg akkor nem, amikor az üzem bőven el van látva an3'aggal. Kellő raktározási helyiség hiá­nyában több gép és nyersanyag rom. lásnak van kitéve. Előfordult az is, hogy egyes osztályokon anyagpo­csékolás történt. Gyakran maguk a kommunisták, mint például Pavlo­vics elvtárs, aki a pártvezetöség tag­ja is, nem tudott kellő időben gon­doskodni a második üzemrészleg anyagellátásának biztosításáról. Megtörtént az is, hogy a negyedik üzemrészlegben az előírt színesfém helyett értékesebb anyagot használ­tak fel, amivel rontották az üzem jó gazdálkodását. Az „anyaghiány", mint színlelt objektív nehézség, a napokban a munkaerők gazdaságos elhelyezésé­ben is éreztette káros hatását. Wie­der elvtárs az első üzemrészlegben a közelmúltban 21, a napokban újabb 30 átképzésre hozzá beosztott dolgozónak biztosított munkát; a második üzemrészleg mestere Gucki elvtárs azonban nem vette fel a munkásállományba a hozzá beosz. tott új munkaerőket, mivel „anyag­hiány" miatt nem tud nekik mun kát biztosítani. Végre tudatosítani kell a mestereknek, a kommunis­táknak, akik az említett téves né. zetet vallják, hogy a szocialista munkaszervezés tökéletes szovjet módszereinek elsajátításával gyor san kiküszöbölhetik a szervezi* munkában észlelhető nehézségekot. A gyártás gazdaságosabbá téte lének érdekében folytassák tovább a kötelezettségek vállalásának az anyagtakarékosságra megkezdett irányítását is. A negyedik üzem­részleg dolgozói elfogadva a prágai kerület kommunistáinak hazafias felhívását, kötelezettséget vállaltak, hogy a- negyedik tervév második felében 100 ezer korona értékű hul. ladékanyagot takarítanak meg. Az üzelh fenntartó műhelyének dolgo­zói felajánlották, hogy két vagon hulladékvasat gyűjtenek össze és megtakarítanak 100 kg színesfémet is. A harmadik üzemrészleg dolgo­zói az év végéig 65 ezer korona értékű elektródát takarítanak meg, valamint a' második félévben követ­kezetesebb munkaellenörzéssel 148 ezer koronával csökkentik az áram, gáz, acetilén és oxigén használatát. Wieder elvtárs kezdeményezésére a pártszervezet tervszerű harcot in. dit a munkából való igazolatlan ki­maradások magas százalékának csökkentéséért is. Wieder elvtárs kötelezettséget vállalt, hogy a ma­ga osztályán az év végéig politikai meggyőző munkával 19.2%-ról 10 százalékra szorítja le a kimaradás százalékát és ebben versenyre hív. ta ki az üzem többi üzemrészlegét. Az üzemben az igazolatlanul kima­radók száma júliusban 8.29'< -ot. ugusztus első két hetében pedig " " százalékot tett ki. A szakszervezeti üzemi csoport eddig sikeresen küzdött a dolgozók szakképzettségének emeléséért, az újítómozgalom kifejlesztéséért. Csak az elmúlt hónapban, amikor ver šenvt hirdettek ki a legegyszerűbb újítási javaslat benyújtására, erre a dolgozók 40 újítási javaslat be­adásával feleltek, ami azelőtt hosz. szú hónapokon keresztül sem tör­tént meg De a szocialista munka verseny kifejlesztésében elmarad­tak. Ez az utóbbi időben formaivá vált. A szocialista munkaverseny, nek nem volt állandó formája. Ed­dig csak az időközönként vállalt kötelezettségek alapján folyt a ver­seny, ahelyett, hogy állandó formát választottak volna és a kötelezett­ségek a munkaverseny elmélyítését szolgálnák. Az üzemi pártszervezet figyelme kiterjedt erre is és célul tűzte ki, hogy a kommunisták haté. kony segítségével kifejlesztik az üzemben a munkaversenyt. Az üze­mi tanács erre legutóbbi gyűlésén határozatot fogadott el, hogy kihir­detik az üzemrészlegelj a műhe­lyek, a munkacsoportok, a müsza. kiak és a dolgozók között a leg­jobb részleg, csoport, munkás, stb., címének elnyeréséért folyó ver­senyt. Az üzem munkájának megjavítá­sában a legnagyobb segítséget az üzemben tartózkodó szovjet elvtár­sak nyújtották, akik az üzem veze­tőivel együtt dolgozták ki vala­mennyi üzemrészleg részére a kom­plex munkatervet, mely nemcsak a teljesítménytervet, hanem a pénz­ügyi, béralap, stb. tervet is magá­ban foglalja. így sikerült a hosszú­éves szovjet tapasztalatok értékesí­tésével központosífaniok üzemük­ben a tervezést és ezáltal megala­pozni a dolgozók iránvitpťt mozgó­sítását a "terv teljesítésére, a- köte­lezettségek vállalására, ezek ellen­őrzésére, valamint a szocialista munkaverseny kifejlesztésére. Első­ízben történik most a komáromi ha­jógyár eddigi történetében, hogy reális alapokon nyugvó tervezéssel teszik kezdeményezőbbekké dolgo­zóinkat a reájuk háruló szocialista építő feladatok teljesítésében. a verseny és újítómozgalom kii;., !«aztésében A baráti szovjet elvtársak óriási jelentőségű, önzetlen segítsége fő­ként abban nyilvánul meg, hogy tapasztalataik, a haladó szovjet technológiai ismereteik átadásával az üzem áttérhetett az eddigi kis­üzemi gyártásról a nagyüzemi, spe­cializált szériagyártásra. Ezzel nem. csak a termelékenység nagyarányú növelését, hanem a dolgozók gyor­sabb szakkiképzését is lehetővé tet. ték. A szovjet elvtársaknak az a felmérhetetlen értékű segítsége nemcsak a szervező munkában nyil­vánul meg, hanem nagyteljesitmé. nyű szovjet gépeket is bocsátottak az üzem rendelkezésére. Fél- ' J egész automata forrasztó gépeket kaptak a komáromi dolgozók a ba­ráti Szovjetuniótól, amivel a hosz­szas és fárasztó kézi erővel történő forrasztást helyettesítik. A szovjet félautomata forrasztó géppel egy műszak alatt 120—150 méter ma. gasminőségü forrasztást végezhet­nek, míg eddig kézzel egy műszak alatt csak 30 méteres gyengébb­minőségű forrasztást tudtak elérni. Ezeknek a gépeknek még meg van az az előnyük is, hogy három hét alatt betanult munkás is dolgozhat velük; még olyan munkát is végez­het, amihez eddig kéziforrasztással több éves tapasztalat volt szüksé­ges. A komáromi Skoda-üzem műszaki dolgozói Krcsmirik igazgató kezde­ményezésére, a szovjet dolgozók iránt érzett hálájuk kifejezéséül nagyará. nyú akciót indítottak az orosz nyelv elsajátítására, hogy a hajók építé­séről szóló gazdag szovjet műszaki irodalmat eredetiben tanulmányoz, hassák és az üzemükben tartózkodó szovjet elvtársakkal könnyebben megértethessék magukat értékes ••apasztalataik átvétele érdekében is. ' Petrőci líáliut. I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom