Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-16 / 167. szám, szerda

->952 iúKus 16 (IISZ0 3 A Német Szocialista Egységpárt második psrtériekezletének történelmi jelentőségű határozata Amint lapunk tegnapi számában már jelentettük, a Német Szocialis­ta Egységpárt második pártértekez lete szombaton este Grotewohl elv­társ záróbeszédével befejeződött. A küldöttek előzőleg lelkes egyönte­tűséggel történelmi jelentőségű határozatot hoztak a szocializmus épí­tésének megkezdéséről a Német Demokratikus Köztársaságban. Viharos lelkesedés, több, mint tízperces tapsorkán fogadta az elnöklő Grotewohl elvtárs azon jelentését, hogy a pártértekezlet egyhangúlag jóváhagyta a szocializmus építésére vonatkozó határozatot. A pártértekezlet határozata, amellyel új, dicsőséges fejezet kezdődik a német dolgozó nép és egész Németország történetében, a többi között a következőket hangoztatja: 1. A Nyugat-Németországban lévő amerikai, angol és francia megszállók ellen folyó és a bonni csatlóskormány megdöntésére irá­nyuló nemzeti szabadságharc Né­metország összes békeszerető, ha­zafias erőinek feladata. Le kell leplezni a háborús uszítók vala­mennyi rendszabályát és mindazo­kat az elemeket, melyek igazolni akarják az új háború előkészíté­séi. 2. A legfontosabb feladat a kommunista, szociáldemokrata, a kereszténypárti és pártonkívüli munkások akcióegységének. a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének megterem­tése. valamennyi német hazafi tö­mörítése a békemozgalomban és a demokratikus Németország Nem­zeti Frontjában. A német hazafiak nagy szabadságküzdelme az ide­gen imperialista betolakodók és kizsákmányolók ellen, egyben el­szánt harcot követel a jobboldali szociáldemokrata és a jobboldali szakszervezeti vezetők ellen is. Ezek az elemek azzal, hogy szem­behelyezkednek a munkásság ak­cióegységével, segítséget nyújta­nak a német nemzet ellenségei­nek, támogatják a német, imperia­listák követeléseit, demagóg mes­terkedésekkel próbálják a tömege­ket visszatartani a harctól éé ez­zel eló'segítik, hogy a külföldi és a nyugat német monopoltőkések kizsákmányolják a munkásokat és más dolgozókat. 3. A Német Demokratikus Köz­társaság összes hazafias erőinek kötelessége, hogy megszilárdítsák testvéri szolidaritásukat a Német Kommunista Párttal, amely meg­erősíti sorait és minden erőfeszí­tést megtesz annak érdekében, hogy teljesíthesse történelmi fal­adatait. 4. A béke, a demokratikus hala­dás és a szocialista építés biztosí­tása a Német Demokratikus Köz­társaság határainak megerősítését és megvédését, a demokratikus népi hatalom, a demokratikus rend és a törvényesség megszilár­dítását és a legkorszerűbb hadi­eszközökkel felszerelt fegyveres haderő megszervezését követeli. 5. Még jobban meg kell szilár­dítani barátságunkat a Szovjet­unióval. a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas támaszá­val, valamint a Kínai Népköztár­sasággal és az európai és ázsiai népi demokratikus országokkal. Csu En-Lai elvtárs erélyes tiitakazó nyilatkozata az amerikai repülőgépek újabb provokációs támadása ügyében A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ HATÁROZAT VISSZHANGJA A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN. lelkesedéssel fogadta A Német Demokratikus Köztáirsa­ság és egész Németország dolgozó népe páratlan lelkesedéssel üdvözli a német Szocialista Egységpárt II. pártértekezletének a szocializmus építéséről hozott határozatát. Haladó szellemű idősebb és fia­tal dolgozók már néhány órával a történelmi határozat közzététele után kérték felvételüket a Német Szocialista Egységpárt tagjelöltjel sorába. A Német Demokratikus Köztár. saság ipari üzemeinek dolgozói tö­megesen új munikafelajánilásokat tettek, hogy meggyorsítsák a szocia­lizmus gazdasági alapjainak létre­hozását. Munkások, parasztok és értel­miségi dolgozók további tízezrei fejezik ki készségüket, hogy meg­védik a szocializmus útjára lépett Német Demokratikus Köztársasá­got és a munkásosztály hatalmát. A német munkásmozgalom vete­ránjai hangoztatják, hogy eíérték évtizedes harcaik célját, amelyért annyi áldozatot és nélkülözést vállal­tak. A Neues Deubschland hétfői száma megállapítja, hogy az egész német Szabadságot Henri Martinnak Franciaország-szerte erősödik a harc Henri Martin szabadonbocsátá­sáért, főleg július 14-e alkalmából, amelyet a francia hazafiak az idén a köztársasági szabadságjogok nap­jaként ünnepeltek. Henri Martint, „a béke tengerészét" a fasiszta francia hatóságok azért tartjuk börtönben, mert nem volt hajlandó a békés vietnami nép ellen harcolni. A Henri Martin védelmére alakult bizottságok népgyüléseket rendeznek, amelyeken népszerűsítik Henri Mar­tin hősies harcát a háború ellen és to­vábbi francia hazafiakat nyernek meg a szabadonbocsátásáért folyta­tott harcnak. Bordeaux kikötőjében az utóbbi napokban ezeken a gyűlé­seken mintegy ezer helyi lakos vett részt. A francia köztársasági elnöki hi­vatalba a sürgető levelek százai ér­keznek, amelyek azt követelik, hogy a francia uralkodó körök azonnal bocsássák szabadon Henri Martint, a nagy békeharcost. A L'Humanité című lap jelentése szerint a párizsi Saint-Thomas d'ach­vin negyed lakosainak küldöttsége is ezzel a kérelemmel járult az elnöki hivatal elé. Henri Martin szabadon­bocsátásának követelését, amelyet Besset, a francia nemzetgyűlés kom munista képviselője terjesztett elő, a Quy De-Dome megye 20.000 lakosa írta alá, valamint e negyed városi tanácsa, amely különböző politikai pártok képviselőiből áll. nép nagy szocializmus építéséről szóló határo­zatot, mert ez a határozat a jólét­hez, a békéhez, a német egység gyors helyreállításához vezet. A francia békehívek bizottságának ülésezése Július 12-ón és 13-án Párizsban tartották a francia békehívek bizott­ságának ülésezését, amelyen Ema­nuel d'Astier de la Vigerie beszámo­lóját tárgyalták meg, amelyet a bé­kehívek állandó bizottságának nevé­ben adott elő. Vigérie beszámolójában kiemelte azt a nagyjelentőségű feladatot, amely a francia népre hárul a nyu­gatnémet hadsereg felújítása és az amerikai háborús gyújtogatók ter­vei elleni harcban. A szónok hang­súlyozta, hogy a békeharcosok fel­adata Franciaország nemzeti függet­lenségének és az alkotmány által biztosított szabadságoknak védelme, Az ülésezésen Yves Farge, a fran­cia békehívek bizottságának elnöke mondott záróbeszédet, aki bejelen, tette a népek békevédelmi kongresz­szusa előkészítő kampányának meg­kezdését. Peking. — Csu-En-laj elvtárs, a Kínai Népköztársaság külügyminisz­tere szombaton erélyes tiltakozó nyi­latkozatot tett közzé az amerikai re­pülőgépek által végrehajtott provo­káció ügyében. Az amerikai repülő­gépek behatoltak Kína légiterébe és megsebesítettek, illetve megöltek számos kínai polgárt. Csu-En-laj külügyminiszter tilta­kozó nyilatkozatának teljes szövege a következő: „1952 július 11-én 18.57 órakor nyolc F—86-osC amerikai lökhaj­tásos vadászgép behatolt az Északkelet-Kínában lévő Antung légiterébe és indokolatlan táma­dást hajtott végre, miközben meg­ölt vagy megsebesített 49 kínai lakost. Ez újabb súlyos és köz­vetlen provokációs cselekmény, amire azután került a sor, hogy az Egyesült Államok kormánya nagyarányú baktériumliáborút in­dított Északkelet-Kína ellen. A Kínai NépköztáVsaság központi népi kormánya külön felhatalma­zása alapján a legerélyesebb til­takozást jelentem be. Az Egyesült Államok kormá­nya abból a célból, hogy a nem­zetközi feszültséget továbbra is fenntartsa és így fokozhassa a fegyverkezési kiadásokat és hábo­rús előkészületeket, a fegyverszü­neti tárgyalások Indokolatlan el­húzásán kívül a tárgyalások ide­je alatt egész sor közvetlen erő­szakos kifítvó cselekményt haj­tott végre a Kinai Népköztársa­ság ellen. Az Egyesűit Államok betolakodó erői és a kínai nép bé­kés életét közvetlenül érintő jalu­menti erőművek bombázása után most ennél is tovább mentek és előidézték a július 11-i incidenst. Ez nyilvánvaló bizonyítéka an­nak, hogy az Egyesült Államok kormányának előre megfontolt szándéka az, hogy a fegyverszü­neti tárgyalásokat zátonyra .jut­tassa, agresszív háborúját kiter­jessze és így megakadályozza a béke < helyreállítását a Távol-Ke­leten és Ázsiában. A Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya hangsúlyo­zottan és ünnepélyesen kijelenti, hogy az Egyesült Államok kormá­nyának a kínai nép ellen elköve­tett agressziós cselekménye sú­lyosbította a helyzetet a Távol­Keleten. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya kijelenti: az Egyesült Államok kormányát terheli a teljes felelősség az eb­ből súlyos helyzetből eredő követ­kezményekért." Di Vittorio felszólalása az olasz képviselőházban Párizs dolgozói nagy népi felvonulással ünnepelték július 14-ét Egész Franciaországban szomba­ton és vasárnap este utcai bálokon, a hagyományos ünnepségek során emlékeztek meg az 1789. évi júliusi nagy napokról. Vasárnap este több, mint G000 demokrata ünnepelte a Párizs­környéki montreuili városháza előtt július 14-ét. Az ünnepségen megjelent Jacques Duclos elvtárs, akit a tömeg leírhatatlan lelkese­déssel fogadott. Dániái Reonult, Montreuil polgár­mestere a dolgozók egységének je­lentőségét hangsúlyozta, amelyet a legszélesebb alapokra kell helyezni egész Franciaországban. Hétfőn délután a demokratikus egyesületek megbízottaiból ala­kult rendezőbizottság felhívására a Bastille-tértől a Nation-térig nagy népi felvonulást tartottaáSc. A felvonuláson minden demokra­tikus egyesület és szervezet részt­vett. A rendező bizottságban résztvettek a legkülönbözőbb pártállású személyiségek: kom­munisták, radikúJVteok, szocialis­ták, szakszervezetit harcosok, vi­lághírű írók, jogászok. Növekedik a sztrájkmozgalom Görögországban „A Hellas Press" hírügynökség jelentése beszámol arról, hogy Gö­rögországban egyre nagyobb mére­teket ölt a sztrájkmozgalom. Az angol kézben lévő távközlési intézet munkásai, alkalmazottai és tisztviselői pénteken reggel harmadik háromnapos sztrájkju­kat jelentették be. A sztrájkolók az áremelkedések­nek megfelelő béremelést követel­nek. Az athéni bank tisztviselői to­vább folytatják a sztrájkot, noha a kormány mindent megtesz a harc letörésére. A görög mezőgazdaság: bank pirgoszi fiókvállalatának tiszt­viselői sztrájkba léptek tiltakozásul az ellen, hogy a kormány nem volt hajlandó teljesíteni bérkövetelései­ket. " Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti július 14-én. Július 13-án a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal az egyes frontszakaszokon elkeseredett harcokat vívtak az ellenséggel és jelentős ember- és anyagvesztesége­ket okoztak neki. A keleti fronton Keszontól délre az ellenség az elmúlt nap folyamán tüzérségi támogatással több mint 20 támadást intézett, azonban visz szavertük. v A többi frontokon nem került sor különösebb változásokra. Július 14 én csapataink a nyugati partvidéken Nampho körzetben két ellenséges hajót süllyesztettek el. amelyek ágyúzták a parton lévő békés tele peket. , Légelhárító tüzérségünk éa az el­lenséges repülőgépekre vadászó lö­vészek július 14-én három ellenséges repülőgépet lőttek le és hat ellensé­ges gépet megrongáltak, amelyek barbár módon bombázták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság bé kés településeit. A legbarbárabb repülő­támadás Koreában Az amerikai repülőgépek * napon kénti támadásai, amelyek július 11-e óta támadják Fendzsant és a „re. pülőerödök éjjeli támadásai a leg­barbárabb repülőtámadás Fendzsan ellen a háború kezdete óta. A vá­ros keleti részében a naponkénti tá­madások folyamárv az amerikaiak tíz iskolát pusztítottak el, mintegy 110 tanulót öltek vagy sebesítettek meg és számos ember elpusztult kórházak, ambulatóriumok és orvo. si központok bombázása és gépfegy vérzésé következtében. De nemcsak gyógyintézeteket és iskolákat pusz­títottak el, hanem a városi színhá zat és más kultúr és népnevelő in­tézményeket is. A tények arról ta nuskodnak, hogy e repülötámadások célja elsősorban a békés lakosság kiirtása, mert Fendzsanban semmi­lyen katonai célpontok nincsenek. Giuseppe Di Vittorio, a CGIL főtitkára az olasz képviselőházban hozzászólt a hadügyi költségvetés­hez. Kifejtette, hogy az 518 milliárd lírás katonai ki­adások aránytalanul súlyos teher­ként nehezednek az olasz gazda­sági életre, amelyet az állandó tömeges munkanélküliség, ai or­szág egyes vidékeinek elmaradott voltaj a termelési potenciál jelen­tékeny részének kihasználatlansá­ga, a munkabér alacsony színvo­nala jellemez. Éppen ezért az ellenzék a Pacciardi miniszter által előterjesztett költ­ségvetés ellen szavaz. Midőn a kormány által benyúj­tott hadügyi költségvetés ellen fog­lalunk állást, — mondotta — ez nem azt jelenti, hogy az ország védel­mét ellenezzük. Csupán az a véle­ményünk, hogy nemzeti független­ségünket más eszközökkel kell vé­delmezni, mint amilyeneket a kor­mány választott. Azt ajánljuk, hogy 'országunk álljon elö olyan béke­védelmi kezdeményezéssel, aminek gezetül Di Vittorio. nemzetközi visszhangja lehet. Az ilyen lépés emelné Olaszország nemzetközi tekintélyét, lehetővé ten­né a katonai kiadások csökkentését és így az erőforrások nagy részét a békés gazdasági fejlődés szolgá­latába lehetne állítani. — Folytassanak békepolitikát, — mondotta di Vittorio a többség­hez fordulva — és támogatásunk­ra találnak. Di Vittorio a továbbiakban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a hadügyminisztérium üzemeiből el­bocsátottak 1300 dolgozót. Vala­menyi elbocsátott a CGIL-tag j a, kommunista, szocialista, & partizán­háború aktív résztvevője. így tehát politikai jellegű intézkedésről, szak­szervezeti és politikai megkülönböz­tetésről van szó. — A hadügyminiszternek azon­ban nincsen joga ilyen megkülön­böztető intézkedést tenni, minthogy a köztársaság alkotmánya ezt nem engedi meg, — állapította meg vé­Eisenhower - a Wall Street bábja A „Daily Worker" című londoni iap e napokban közölte Derek Kar­tun politikai hírmagyarázójának cikkét,, amelyben leleplezi annak hátterét, miért választották Eisen­howert az USA elnökjelöltjéül. Kartun cikkében olyan tényeket sorol fel, amelyek Eisenhowert, mint az USA ultrareakciós körök képviselőjeként jellemzik. Henry Cábot Lodge szenátor, aki Eisenhower választási kampányát vezette, azt mondotta, hogy Eisen­hower az eddigtnél sokkal nagyobb erőfeszítés kifejtésének a híve Ko­reában. „Maga Eisenhower — foly­tatja Kartun 1951 januárjában a nyugatnémet náciknak azt mondot­ta, hogy javaslatot terjesztett elö, hogy „feledjék el a multat". 1949­ben kijelentette: „Ha a biztonság minden, amit az amerikaiak akar­nak, akkor mehetnek a börtönbe." Eisenhower arról ismert, hogy tá­mogatja a gondolkodás ellenőrzé­sét az amerikai iskolákban és egye­temeken. 1948 áprilisában t kijelen­tette a szenátus bizottsága előtt, hogy a faji megkülönböztetésnek az amerikai hadseregben tovább kell tartania. És most köti öt a republi­kánus párt programmja, amely az intervenció fokozását hirdeti Euró­pában és Ázsiában, valamint a pots­dami és jaltai egyezmények elve­tését és a hidegháború korlátlan folytatását. Ez a Wall Street poli­tikája. Ezért áll Eisenhower mögött Thomas J. Wattson, az „Interna­egyetem továbbá most a társaság cional Busines Machines Inc." tár­sr.ság elnöke — jegyzi meg Kartun. Ez a cég Morgan konszernjének el­lenőrzése alatt áll. Wattson úr a háború előtt azáltal vált hírhedtté, hogy közvetlenül Adolf Hitlertől fogadott el kitüntetést. Ez alkalom­mal jobbját náci üdvözlésre emelte. És nem más, mint Wattson úr volt az, aki 1948 júniusában Eisenhower tábornokot a kolumbiai elnöki hivatalába helyezte. Eisenhowert támogatja Lucius Cay volt tábornok, „Continentál Can Corp." elnöke és a „Newmont Mining Co.' igazgatója, amely cégeket Morgan ellenőriz, továbbá Philipp V. Reed, a ..Generál Electic Corp." társaság elnöke és a Dupont érdekeket vé­delmező „Donald F. Carpenter." En­nek a két társaságnak — folytató­dik a cikk — főrészük van a több­milliárd dolláros atombomba meg­rendelésekben. A Morgan és a Du­pon konszernek érdekeinek fő tá­nasza elsősorban a hidegháború, a fegyverkezési programm, a hidro­génbomba és más tömegpusztító fegyverek termelésének fejlesztése. Ezért akarják éppen Eisenhowert az elnöki székbe helyezni, mert tud­ják róla hogy védelmezni fogja a fegyverkezési beruházásokat és a háború híve, amely biztosítja nekik az osztalékok állandó bezsebelését. Eisenhower, — írja végezetül Kartun — közvetlen képviselője mindannak, ami Amerikában rot­hadt, korrupt és veszedelmes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom