Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-11 / 163. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 jť^ius 11, péntek 2 Kčs V. évfolyam, 163. szám c/f mai szántban ; A terv teljesítésének biztosítására (2. old.) Megvalósult a sztálini korszak első nagy épit. kezése (3. old.) A Szovjetunió új nagykövetének bemutatkozó fogadtatása Klement Gottwald köztársasági elnöknél. (3. old.) Hírek a népi demokráciákból (4. old.) Nagyjelentőségű határozatot hozott a Német Szo cialista Egységpárt konferenciája. (5. old.) Olimpiai híradó (6. old.) —A másodnövények vetésével a bőséges takarmányalapért »» Az állattenyésztés növeléséről és a húsellátás megjavításáról szóló párt- és kormányhatározat elsősorban arra mutat rá, hogy állattenyésztésünkben még nincs meg a tervszerinti állatállomány, tehát ha azt akarjuk, hogy dolgozóink részére elegendő húst és hústermékeket biztosítsunk, kell, hogy kifejlesszük állatállományunkat és növeljük az állatok hasznosságát. Pártunk és kormányunk nagyjelentőségű határozatára mind az állami birtokokon, mind a szövetkezetekben megtették a szükséges intézkedéseket arra, hogy növeljék az állatállományt és fokozzák a meglévő állatok hasznosságát. Ha pedig a,z állatállomány kifejlesztésére és az állatok hasznosságának emelésére megtettük a kellő intézkedéseket, szükségessé vált, hogy rohamosan fejlődő állattenyésztésünk részére elegendő takaraiánykészietet is biztosítsunk. És éppen ebben a kérdésben mutatkoznak komoly nehézségek. Noha az idei lucerna, bükköny, széna és általában a takarmány termésünk sokkal jobb, mint az elmúlt esztendőben, ez korántsem jelenti, hogy megtettünk mindent, hogy fejlődő állattenyésztésünk takarmányellátása minden téren biztosítva legyen. Nem egy helyen felmerül a tukiwiwányozás kérdése és n^m tudják mitévők legyenek, sőt több helyen azt mondják, hogy mi lesz akkor, ha állatállományunkat kifejlesztjük, viszont a meglévő földterületen nem tudunk annyi takarmányt termelni, amennyi az állatállomány részére elegendő volna. Pedig könnyű és egyszerű a megoldás: mezőgazdaságunkban sok lehetőség nyílik arra, hogy az új haladó agrotechnika vívmányainak segítségével emeljük a mezőgazdasági termelést, úgyszintén emeljük a rétek, a legelők, a kaszálók, a takarmány termés hektárhozamát. Állami gazdaságaink és szövetkezeteink túlnyomó része eddig is sok és kiváló módszerét alkalmazta a haladó mezőgazdasági termelés növelésének és elsősorban azokat, amelyeket a világ legfejlettebb mezőgazdaságától, a Szovjetunió szovhozaitól és kolhozaitól tanultunk. Gyakorlati példa erre a bajesi állami birtok, ahol a mult esztendőben a szovjet tapasztalatok alapján és a haladó agrotechnika helyes alkalmazásával a repcetermés betakarítása után kísérletképpen nyári krumplit ültettek, ami olyan eredménnyel járt, hogy az idén már több mint 4 hektáron termelnek az egyszer már terméstadó repeeföldcken nyr.ri krumplit. A megy ercsi állami birtokon ugyancsak a mult évben csalamádét vetettek. A csalaniádé jól bevált és bőséges silótakarmányt biztosított a birtok állatállománya részére. Alkalmazzuk mir': nagyobb mértékben a mezőgazdasági termelés új módszereit, melyek közül a legjelentősebbek egyike a másodtermelés. Termeljünk minél nagyobb területen tarlónövényeket. Azok helyes és szakszerű nevelésével minden biztosíték meg van arra, hogy növekvő állatállományunk részére elegendő és jó minőségű takarmánykeszletet biztosítunk. A másodnövények termesztésével több húst, tejet ós hústermékeket juttatunk dolgozóink asztalára. Sokan, különösen a maradi gondolkodású emberek közül felvetik, hogy a másodtermeléshez feltétlenül sok eső kell. Természetes és magát6'értetődő dolog, ha- több az eső jobb termést is érhetünk el. Viszont az idei esztendőben eléggé sok volt a. csapadék és minden előfeltétel meg van ahhoz, hogy még azokon a területeken is, ahol kevesebb volt az eső, jó termést érjünk el a másodnövények termesztésében ha. betartjuk az agrotechnikai rendszabályokat. Ügyelni kell arra, hogy a tarlónövények vetéséhez mélyebben megszántsuk a talajt, mint a tarlóhántásnál. A tarlókeverékeket az aratás után azonnal, lehetőleg 24 órán belül el kell vetni. A vetést a szokásnál mintegy 20—10 százalékkal mélyebben kell végezni, utána a földet meghengerezni. Az idei esztendőben mezőgazdaságunk valamennyi ágazatában nagy súlyt fektetnek a másodnövények, vagyis a tarlótakarmányok termesztésére. A komáromi járás egyes szövetkezeteiben maguk a szövetkezet tagjai kötelezettségvállalásokat tesznek, hogy hl inéi nagyobb területen elvégzik a tarlókeverékek vetését. A inegyeresi, az ekeli és a csallóközaranyosi traktorosok a szövetkezet dolgozóival kötelezettséget vállaltak, hogy minden táblán, ahová másodnövényeket fognak vetni, 20 óra leforgása alatt elvégzik az aratást, a kévék összehordását és keresztberakását, hogy addig, amíg meg van a föld nedvessége, elvégezzék a tarlóhántást és a másodnövények vetését. Ezzel a

z eljárással biztosítják a jó másodnövény termést. A királyhelmeei állami birtok dolgozói ugyancsak nagy érdeklődést tanúsítanak a másodnövények vetése iránt. Kötelezték magukat, hogy a rendes napi munkájuk mellett 3.5 hektár tarlókeveréket vetnek el, tehát öszszesen 210 hektár tarlókeverók vetésére tettek kötelezettségvállalást. A bajcsi állami birtokon az idén már több mint 200 hektáron vetettek másodnövényeket. Nagy Gábor, a nyári krumpli ültetésénél ezeket mondotta: „Nagyon jól sikerült tavaly is a nyári krumpli. Ezért az idén a repce betakarítása után azonnal megszántottuk a földet, mely előzőleg jó minőségű istállótrágyát kapott és nyomban hozzáfogtunk a krumpli ültetéséhez. Nem mondhatjuk azt sem, hogy kétszeres munkát végzünk, viszont a haszon kétszeres lesz, mert két jó termést veszünk ki a földből anélkül, hogy az a föld rovására menne." Az alsószecsei szövetkezet állatállománya a párt- és kormányhatározat után jóval megnövekedett. — „Kezdetben ugyan féltünk, — mondotta a szövetkezet agronómusa, — hogy földterületünkön nem tudunk megfelelő mennyiségű takarmányt biztosítani a fejlődő állatállomány részére, de most már tervbe vettük, hogy az aratás alatt a jóminőségű rozsföldekbe 20 hektáron sílótakarmányt, 7 hektár kölest, 7 hektár muhart, 5 hektár borsót vetünk és ezzel megoldottuk a kérdést. Bőséges takarmánykészletet biztosítunk állatainS részére." Országszerte készültek a tervek és készültek mezőgazdasági dolgozóink a másodnövények vetésére. Most már itt az ideje annak, hogy a terveket megvalósítsuk és biztosítsuk a tarlókeverékek vetését és ha elegendő mennyiségű vetőmaggal rendelkezünk, teljesítsük túl a másodnövények vetési tervét. Munkánk nem lesz hiábavaló, mert kétszeresen megtérül a fáradság, ha egy másik termést is leveszünk földjeinkről és az állatállományunk növekedésével, hasznosságával több hústermékeket adunk a kifzellátásnak. Méry Ferene, ELŐRE A TERMES BETAKARÍTASAERT Juhász János traktoros a szomotori állami birtokon egy nap alatt 24 hektáron végezte el a tarlóhántást A királyhelmeci járásban teljes lendülettel folyik a rozs és a búza aratása. Az aratás nyomában feldübörögnek a hatalmas hernyótalpas traktorok és nyomban elvégzik a tarlőhántást. Kimagasló eredményt ért el Juhász János traktoros, aki agregátra szerelt 5—6-soros ekével S—80-as jelzésű hernyptalpas traktorral 24 hektár tarlót szántott fel. Hogy teljesítményét továbbra is emelni tudja, az eddigi agregátra még egy 5-soros ekét is szerelt fel és így az átalakított agregáttal naponta 30—32 hektáron elvégzi a tarlóhántást. Az érsekú jvári szövetkezetben már e héten befejezik az aratást Az érsekújvári szövetkezetben 6 állandó munkacsoport dolgozik a

z aratásban. A csoportokat 12 szakaszra osztották fel és minden szakasz egy-egy önkötözögéppel dolgozik. Ezzel a jó munkamegszervezéssel és a tagok egyre nagyobb lendületével az érsekújvári szövetkeze teseknek sikerült 2 nap alatt 120 hektár rozsot learatni. E héten megkezdték a búza aratását és idáig 160 hektárt arattak le. Jól dolgozik az aratásban Hanuliák Gábor, aki önkötözögépével átlag nap*} 12—13 hektárt arat le. A tarlóhántást Krajcsir Sándor és Melisek István végzik éjjeli váltásban, akik normájukat 200 százalékban teljesítik. Eddig 80 hektáron végezték el a tarlóhántást. Az érsekújvári szövetkezet tagjainak még 672 hektár gabonát kell learatni. Az aratást 14, a cséplést pedig 21 napra tervezték, de már e héten elvégzik, mert Privigyéröl 10tagú brigád érkezett önkötözögéppel kisegítésképpen. E hatalmas gépierő segítségével e héten elvégzik az aratást. Az érsekújvári szövetkezet azután hozzáfog a csépléshez, hogy minél előbb teljesíthesse a gabonabeadást. Az ipolynyéki állami gazdaság dolgozói szocialista, mnnkaVtl^eitnyel TövMttik meg a cséplés idejét Soha ilyen nagy lendülettel nem készültek az ipolynyéki állami birtok dolgozói az aratásra, mint az idén. Annak tudatában, hogy az aratási és cséplési munkák idejében való elvégzésével biztosíthatjuk a termés szemveszteség nélküli és gyors, betakarítását, szocialista munkaversenyre hívták a felsötúri állami gazdaság dolgozóit. A verseny feltételei a következők: minden aratási és cséplési munkát minöségüeg és az agrotechnikai szabályok szerint határidő előtt elvégezni. Kötelezik magukat, hogy jó munkamegszervezéssel és a tervek pontos betartásával az aratást egy nappal a határidő előtt befejezik s az aratási és cséplési munkálatokra előirányzott beruházási összeget 1627.— koronával csökkentik. Az ipolynyéki állami birtokolja cséplést 14 napra tervezték, de azt Bredj\ik-féle cséplési módszerrel 12 nap alatt elvégzik. Hogy a verseny feltételei necsak papíron maradjanak, hanem azokat megvalósítsák, minden héten ellenőrzik a munkákat a csoport- és mtmkaszakaszvezetők is. A felsötúri gazdaság dolgozói a versenykihívást elfogadták azzal a feltétellel, hogy az ő birtokukon a 15 napra tervezett cséplési munkákat 10 nap alatt elvégzik s az e munkára tervezett beruházási költségeket 2000 koronával csökkentik. Kugler Emánuel, Zsolna. A garamkissallói szövetkezetben Hutura Béla csoportja első az aratási munkákban Garamkissallón július 3-án kezdték meg az aratást. A szövetkezet három csoportja egymással versenyezve indult a békearatás döntő csatájára. Legjobb eredményt pedig Hutura Béla csoportja érte el, mely mindenben a terv szerint igyekszik dolgozni és a csoport egyik tagja sem marad ki egy órára sem a munkából. De a szövetkezet valamennyi tagja is szorgalmasan és odaadón dolgozik és ennek tudható be 'az, hogy a rozs aratását rövid idő alatt befejezték. A gabonák teljesen megértek és hogy minél kevesebb szemveszteséggel begyüjthessék az idei terniést, a szövetkezet tagjai még vasárnap is dolgoznak. Müller Etel, Salló. A csatai szövetkezetben is aratják a búzát Július 4-én kezdték meg a csatai . dig 42 hektáron végezték el a búza szövetkezet tagjai a búza aratását. A jól szervezett munkacsoportokkal és az önkötözőgépek segítségével edaratását. Azonkívül aratják-a rozsot is. Vmbró Gizella, Csata. A kálnai traktorállomás kombájnosai kötelezettséget vállaltak, hogy az aratási és cséplési terv 120 százalékos teljesítésével határidő előtt elvégzik a gabona betakarítási munkáit A kálnai traktorállomás kombájnosai szocialista kötelezettséget vállaltak, éspedig: Három nappal megrövidítik az S 4-es jelzésű kombájnokra tervezett aratási és cséplési határidőt, tervüket 120 százalékra teljesítik, egyre nagyobb figyelmet szentelnek a minőségi munkának, hogy a termést a legkisebb szemveszteségge! takaríthassák be. Ügyelnek a gépek karbantartására, hogy az aratás és cséplés után üzemképes állapotban adhassák át s megtakarítanak 5 százalék üzemanyagot. Ekstein Sándor, Léva. A leleszi állami birtokon két váltásban csépelnek A leleszi állami birtokon a repcét és az őszi árpát már elcsépelték és megkezdték a többi kalászosok aratását. Ennek minél előbbi , sikeres elvégzésére a munkacsoportok páros versenyben állnak egyj mással. Az aratással egyidöben fel' készülnek a cséplésre is, amit két , váltásban fognak végezni. Az egyik váltásban 3 órától déli 12 óráig, a másikban pedig 12 órától este 9 óráig dolgoznak. A birtok minden dolgozója fokozottabb munkalendülettel harcol az idei termés sikeres i betakarításáért. Varga Ferenc, Lelesz. A kisabonyi szövetkezetben 28 mázsás átlagtermést értek el az ősziárpából Jó eredménnyel végződött az őszi árpa aratása és cséplése a kisabonyi szövetkezetben. Dokkal nagyobb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodók. Míg az egyénileg gazdálkodók földjein csak 18—20 mázsás volt a h ek tárhozam, addig^ a szövetkezet földjein 28—3ff mázsás termést értek el. Az aratás továbbra is teljes ütemben folyik és hogy minél előbb elvégezzék a gabona begyűjtési munkáit, a szövetkezet asszonyain kívül még a tanítók és tanulók is bekapcsolódtak az aratási munkákba és vállalták, hogy 12 hektáron az önkötözőgépek után összehordják a kévéket. Ügy, ahogy az őszi árpával is a tervezettnél magasabb hektár-hozamokat értek el, a többi kalászosokból is jó terméseredményre számítának a kisabonyi szövetkezet tagjai. Patasi István. Dunaszerdahely. Kraskó Pál traktoros 270 százalékra teljesíti napi tervét A csallóközaranyosi ifjúsági traktorosbrigád kimagasló eredményeket ér el az idei békearatásnál. Kötelezettséget vállaltak, hogy mindennap már reggel 5 órakor megkezdik a munkát és dolgoznak este 8 óráig. A szövetkezet tagjai ugyancsak ígéretet tettek, hogy mindennáp, amennyit az. aratógépek vágnak, annyi területen összehordják és keresztberakják a kévéket, hogy 24 órán belül a traktorosok az éjjeli váltásban elvégezhessék a tarlód hántást. Kimagasló eredményeiket, ér el az ! aratásnál Kraskó Pál traktoros, aki | önkötözögépével naponta átlag 13— 14 hektár gabonát learat, napi tervét 274 százaiélíra teljesíti. Jó eredményeket érnek el azonkívül Vicena Miklós 250 százalékos, Szus István és Csernus János 200 százalékos teljesítménnyel. éjjeli váltásban kiválóan dolgozik Vörös István traktoros. Az ifjúsági brigád traktorosai eddig elért sikereiken felbátorodva ígéretet tettek, hogy az aratást két nappal a határidő előtt befejezik.