Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-05 / 132. szám, csütörtök

frildg proletárjai egyesüljetek 345 mm,,. P •A; v fi'Ä • r ŕ

1' •• JJ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA c/f nta

i szántban: Mondjátok el a világ' dolgozói nak, mit láttatok Koreában. (2. oid.) Dolgozóink tiltakoznak a fra neia kormány provokációi ellen. (2. old.) Egész Franciaországban hata bnas tüntetésekkel és tiltakozó sztrájkokkal szállnak szembe a kormány fasiszta gaztetteivel. (3. old.) Jelentés a kormány üléséről. (4. old.) A szocializmust építő falu életéből. (ő. old.) Szokol-egyesületeink kötelezet tségvállalásai a kongresszus tiszteletéire. (8. old.) Bratislava, 1952 június 5, csütörtök 2 Kčs V. évfolyam, 132. szám A német békeszerződésért és Európa tartós békéjéért A német kérdés felé fordul ma az egész világ közvéleményének figyelme. Nagymértékben a német kérdés megoldásától függ Európa és a világ békéjének sorsa. A német nép már régen várja ott igazságos békeszerződést és az 1945ben aláírt potsdami egyezmény érvényrejuttatását. A potsdami egyezmény kötelezte a négy nagyhatalmat a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Angliát és Franciaországot, hogy komolyan foglalkozzanak a német probléma békés megoldásával. A nyugati hatalmak azonban minden eszközzel akadályozzák a német kérdés békés rendezését, igyekeznek újjáéleszteni a német militarizmust, és NyugatNémetországot háborús támaszponttá akarják tenni a Szovjetunió, a népi demokráciák és a Német Demokratikus Köztársaság ellen. Éppen ez a célja annak az alkunak, amelyet-az amerikai, angol és francia imperialisták kötöttek a német revanspoTitikusokkal. A béke és a népek biztonsága ellen szőtt összeesküvésük jutott kifejezésre a Bonnban aláírt háborús egyezményben, amelyet a néptömegek félrevezetésére „keretszerződésnek" kereszteltek el. A valóságban külön szerződés e-z. Célja: Németország kettészakítottságának törvényesítése és elmélyítése, a német egység békés helyreállításának meghiúsítása. Ezfc a külön szerződést elejétől végig militarista sz.eJiem hatja át, A külön szerződéssel Nyugat-Németország lakosságát új agresszív háború előkészítéséljen akarják bevonni oly módon, hogy a revansra vágyó fasiszta tábornokok vezetésével felélesztik a hitleri Wehrmaohtot és Nyugat-Németországot bekapcsolják az úgynevezett „európai védelmi közösség"-be. Az a körülmény, hogy Nyugat-Németország belépett ebbe a képmutató módon „védelmi"-nek nevezett háborús hatalmi csoport ulásba, azt jelenti, hogy Nyugat-Németország az agresszív északatlanti tömb részévé válik. A háborús „keretszerződés" Nyugat-Németország lakosságát kiszolgáltatja az imperialista rablók kénye-kedvének. Bár az imperialista hatalmak azt mondják, hogy lemondanak az úgynevezett megszállási stat-umumról, ez a „szerződés" a valóságban továbbra is fenntartja Nyugat-Németország imperialista katonai megszállását. A „keretszerződés" értelmében az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország imperialistáinak joguk van NyugatNémetországban bármikor elrendelni a kivételes állapotot és ezzel az ürüggyel bármilyen, nekik tetsző intézkedést megtehetnek. Hy módon Nyugat-Németország lakosságát teljesen megfosztják mindennemű jogától arra, hogy életbevágó kérdéseiben ö maga dönthessen, nem is szólva arról, hogy a náci Wehrmacht újjáélesztésének jelentékeny költségein kívül az ő vállára nehezedik a megszálló csapatok eltartásának súlyos terhe is. A keretszerződés új lépés az amerikai angol imperialisták és lakájaik előkészületben lévő háborúja felé. Minden békeszerető ember, mindenki, aki nem hagyta magát behálózni a háborús uszítók aljas hazugságaitól, most meggyőződhet arról, milyen mélységesen igaz az az értékelés, amelyet a Szovjet kormánynak az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához intézett május "24-ki jegyzéke a keretszerződésről adott. „Az északatlanti tömb és az Adenauer-kormány említett megegyezésének valódi értelme — mondja a szovjet jegyzék — csak az lehet, hogy tovább fokozza a német revansisztákkal, Európa legagreszszívebb körei^ej való nyílt egyesülésre törekVo hatalmak, atlanti csoportosulásának támadó jellegét." Valamennyi becsületes német, minden német, akiben a hazafiságnak csak egy szikrája is él, mélységesen felháborodik Németország esküdt ellenségeinek e népellenes lépésén. A német nép határozottan elutasítja ezt a háborús szerződést. Elutasítja, mert nem akarja, hogy az Imperialista rablók rabságba döntsék hazáját. Nem akar elpusztulni idegen érdekekért: a Wall Street pénzeszsákjainak, iparmágnásainak és lakájainak kedvéért. Nincsen szüksége a keretszerződésre, amely sérti nemzeti méltóságát és az imperialista gangszterek rabságába dönti. A német nép szabad és független létét biztosító, válóban igazságos békeszerződést akar. Éppen ilyen szerződés megkötését javasolja Németországgal a Szovjetunió, aniely állandóan és következetesen harcolt és harcol Németország békés újraegyesítéséért, a német nép igazságos követeléseinek kielégítéséért. A szovjet javaslatokat a német nép és valamennyi ország minden jószámiékti embere támogatja. Hiszen ezek a javaslatok mutatják meg a német kérdés megoldásának egyetlen helyes, békés útját. A szovjet javaslatokat, ellentétben a háborús keretszerződéssel — az a törekvés hatja át, hogy a német nép egységes, demokratikus, békeszerető és független állam keretében építse újjá országát, s ebben az államban biztosítva legyen minden valóban demokratikus haladó erő sz.abad tevékenysége. A szovjet javaslatok Németországot egységes gazdasági egésznek tekintik és külön hagsúlyozzák, hogy Németországot nem terhelheti semmiféle korláI tozás békés gazdasági életének fejlesztésében, nem sújthatja semmiféle korlátozás abban a tekintetben, hogy más országokkal kereskedelmi kapcsolatba lépjen és kijusson a világpiacra. A május 24-i jegyzék újból hangsúlyozza, hogy a szovjetkormány továbhra is a német nép elidegeníthetetlen jogának tekinti azt, hogy az ország védelméhez szükséges nemzeti fegyveres erőkkel rendelkezzék. A szovjet javaslatok megmutatják, az európai béke megszilárdításának reális útját, vagyis megmutatják azt az utat, amely a nemzetközi helyzet megjavításához és a béke megszilárdításához vezet az egész világon. A szovjetkormánynak a német békeszerződés megkötésére irányuló javaslatai abból a következetes törekvéséből fakadnak, hogy elősegítse a népek békéjét, barátságát és együttműködését. Ezekben a napokban, midőn Németország sorsa eldől, a Szovjetunió újabb ragyogó bizonyítékát adta nagyszerű békepolitikájának. Megmutatta, hogy őszinte barátja a német népnek. A szál .tos és világos szovjet javaslatok zsákutcába juttatták az amerikai, angol és francia imperialistákat, — akik nemcsak a német nép, hanem saját népük akarata ellenére is — siettek aláírni a szégyenletes keretszerződést. A szovjet javaslatok világszerte hatalmas visszhangot keltettek. Az egész haladó emberiség, a béke minden harcosa mély megelégedéssel fogadta ezeket (Folytatás a 2. oldalon); Előre a negyedik évi tervfeladatok sikeres teljesítéséért Ötéves tervünk teljesítése során hatalmas építkezéseinknek rengetegnyersanyagra van szükségük. Az építkezések téglaszükségletét téglagyáraink munkásai fedezik. Hogy a nyersanyagellátás terén zavarok ne álljanak elő, nagyon fontos, hogy hazánk valamennyi téglagyára teljesítse tervét. Az üzemi párt- és szakszervezeti funkcionáriusoknak, valamint az üzemek műszaki vezetőségének minden erejükkel azon kell lenniök, hogy a munka jó megszervezésével és előkészítésével, valamint megfelelő politikai meggyőző munkával oda hassanak, hogy minden téglagyár a lehetőség szerint túlteljesítse a tervet. Az ipolyi téglagyárak losonci üzemében a kedvezőtlen időjárás miatt, de főként a tervszerű előkészítési munkálatok elégtelensége következtében későn kezdjék meg a folyamatos gyártási munkákat. Az április 23-i elkésett kezdés folytán május havi tervüket jóval 100%-on alúl teljesítették. Az üzemi pártszervezet és szakszervezet vezetősége nem tudta mozgósítani a munkásokat a rossz időjárás és a nyersanyag okozta nehézségek leküzdésére. Nem gondoskodtak a munkások politikai neveléséről, nem mutattak rá az üzemben felmerülő hiányosságokra. Ezáltal a hibák eltávolítása nehézségekbe ütközött és a munkafegyelem meglazult. Az üzem vezetősége hibát követett el abban, hogy a dolgozókkal nem tárgyalta meg közös üzemi gyűlésen az agyagbánya és a nyersanyag kérdését. A téglagyár t áshoz szükséges föld nem felel meg, mivel az agyag tetején levő kavicsos réteget nem tisztították meg a föld lerobbantása előtt. Ennek következtében az agyagos réteg összekeveredett a kavicsossal. Ez okozza azt, hogy a présből kikerült nyerstégla a szárító szín alatt szárítás közben sokszor szétomlik. De akadályozza a kavicsos nyersanyag a présgépnél, a csillézésnél és a téglarakodásnál dolgozó munkásokat is tervük teljesítésében. Ezeket a nehézségeket sokkal könnyebben lehetett volna megszüntetni, ha összüzemi gyűlésen megbeszélték volna a munkásokkal, közösen kerestek volna lehetőséget megoldásukra és meggyőző munkával nagyobb teljesítmények elérésére serkentették volna a munkásokat. Az üzem régi szakmunkása, Nagy József géplakatos, aki lelkiismeretes munkájával tevékenyen kiveszi részét az üzem tervteljesítéséből — nem helyesli, hogy kavicsos földdel dolgoznak. — Amióta itt dolgozom .— mondja Nagy József — még egyetlen esetre sem emlékszem, hogy a .téglagyártáshoz szükséges földet kaviccsal keverték volna össze. így is lehetne dolgozni, de ehhez olyan gépek kellenének, amelyekkel a kavicsot összezúzhatnánk. Ilyen modern gépeink nekünk nincsenek. Szívócska Mária közel 30 éve dolgozik az üzemben a présgép mellett. Sokévi munkája közben nagy tapasztalatokra tett szert. Még élénken emlékszik a múltra, anjikor az üzem magánkézben volt ős bizony sokszor munka nélkül maradtak a gyár munkásai, mert téglára nem volt szükség. Most lelkiismeretes munkával igyekszik legyőzni a terv teljesítését gátló akadályokat. A tervteljesítéssel kapcsolatban az a meggyőződése, hogy jó összmunkával, helyesebb munkaszervezéssel képesek lennének minden akadály legyőzésére és a terv 100%-os teljesítésére. Nagy hibának tartja, hogy a munka megkezdése óta ebben az évben még egyetlen üzemi gyűlést sem tartottak, — Pedig mi is tudnánk tanácsot adni a fontosabb kérdésekben — mondja meggyőződéssel Mária. ' Hazánk valamennyi üzemében hatalmas lendületű munkaverseny indult meg május elseje tiszteletére. A losonci téglaüzemben egyetlen egy munkafelajánlás sem történt. Az üzemi párt- és szakszervezeti funkcionáriusok hiányos politikai meggyőző munkájának következménye ez is. Nem használják fel a termelékenység és a termelés fokozására a munkások szocialista munkalendületét, a tömegakciókat nem készítik elő, nem szervezik azokat meg, ne

m kapcsolódnak azokba bele. Ha a vezető funkcionáriusok aktívabban látnák el feladataikat, úgy a tervteljesítéssel nem maradnának el és az üzem munkásai tevékenyebben vennék ki részüket hazánk szocialista felépítéséből. Kelemen Béla. A trineci samotozók megrövidítik a kemencék javítási idejét A trineci V. L. Molötov vasüzemben a samotozók kollektívái Adolf Mazur „Az építésben szerzett érdemekért" című kitüntetés viselőjének vezetésével a magas acél- és melegítőkelnncék javításán dolgoznak. Minden kollektíva bekapcsolódott a samotozók országos versenyébe és egymásközt i

s versenyeznek a legjobb műszak, a legjobb kőműves és segéd címéért. A múlt hjnapban a javítómunkások legjobb csoportja a Jozef Supík mester műszakja volt. A samotozók kollektívái segítenek az acélmunkásoknak az acéltermelési terv tejesítésében a tervezett javítások megrövidítésével. Májusban Jozef Supik, Jozef Sikora és Ján Vojkov munkacsoportjainak báro,m tervezett javítása volt. A samotozók a tervezett időt lerövidítik. Az elsőszámú acélműhelyben megjavították a keverőgép falait. A javítálst tíz napra tervezték, azonban mind a három műszak jó együttműködésével a javítás idejét 18 órával megrövidítették. A negyedik magaskemence 2-4 órára szétírt javítását a javítómunkások 20 óra alatt végezték el. „Március B/'-üzem a termelés gazdaságossá tételével teljesíti a Párt és a kormány határozatát A pozsonyi „Március 8-a" üzem dolgftzói meggyőződtek arról, hogy az elavult műszaki gazdasági normák az új viszonyoknak nem felelnek meg és csak fékezik a munka termelékenységének növelését és a gépberendezés kihasználását, A fésülő osztályon eddig minden dolgozó nő 12 fésülőgépet kezelt, amelyek tisztítását segédmunkásnők, tisztítönök végezték. E gépek kezelésében, amelyek így nem voltak kellőképpein kihasználva, nagy időveszteségek keletkeztek. Jozef Kvasznica indítványára újjászervezték a fésülögépeken végzendő müveleteket. Egy munkásnő most csak 8 fésülőgépet kezel, azonban egyben azok tisztítását is elvégzi. A fésütógéphez beállították a'volt tisztitónőket is, akik új beosztásukban hozzájárulnak a munkatermelékenység fokozásához és lehetőségük nyílik nagyobb keresetre. Az új munkamegszervezés már az első hetekben jó eredményekkel járt. Varga Matild és Valkus Anna teljesítménynormájukat 168.2%-ra, Kiss Erzsébet 167.8%-ra és Vörös Angela, volt tisztítónő, aki most 8 fésülőgépet kezel, 150%-ra teljesítik. Ezen az osztályon a munka újjászervezése után a munkaerők változatlan száma mellett a gépek kihasználása 11 %-kal növekedett. A füleki zománcgyár öntödéjében megalakult minőségi brigád tagjai felhívással fordulnak hazánk valamennyi öntődéjének dolgozóihoz, hogy kapcsolódjanak be az öntvények minőségének emelésére indított mozgalomba, amellyel nagyban elősegítik országos viszonylatban is a termelés gazdaságosabbá tételét és a szocialista munkaformák gyorsabb kifejlesztését. A füleki „Béke" minőségi brigád tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a brigád megszervezésében és tevékenységében szerzett tapasztalataikat átadják más üzemek dolgozóinak. Repa B., Fülek. A rozsnyói banyaüzemhez tartóz á rudnai vasércbánya bányászai egy emberként kapcsolódtak be az ötéve

s terv negyedik évének teljesítéséért vívott harcba. A májusi versenymozgalom és a jSiroky elvtárs születésnapjára indult kötelezettségvállalások teljesítése nagyban elősegítette a bánya tervének túlteljesítését. Az üzem valamennyi bányásza kötelezettséget vállalt, hogy a negyedik évi tervfeladatokat december 10-ig teljesiti. Pásztor András, Rudna. A kerületi vízgazdálkodási szolgálat komáromi üzemében dolgozó munkások május 31-i kötelezettségvállalásuk teljesítésével nagyban elősegítették üzemük negyedik évi tervfeladatainak teljesítését. A Vág szabályozásánál dolgozó munkások, az üzemi ácsok munkacsoportja és a következő csoportok napi 5 %-kal emelték munkateljesítményüket. Az üzemi műhelyben dolgozó szakmunkáscsoportok 3%-kai emelték teljesítményüket és 3%-kal csökkentették a selejt mennyiségét is. A bágerozásnál dolgozó hajóscsoportok a többi munkacsoportok példájára ugyancsak 5% kai fokozták napi munkateljesítményüket, az irodai munkaerők pedig napi munkájuk elvégzése után félórát dolgoznak I

e a termelésben. Juliász József, Kománaa,