Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-05 / 132. szám, csütörtök

2 USSZ0 1952 június 5 Mondjátok el a világ dolgozóinak, mit* láttatok Koreában Heinrich Brandweiner professzor, a gráci egyetem volt nemzetközi jogi professzora, aki a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége bizottságának tagjaival 1952 márciusában több, mint két hetet töltött Koreában, újságírókkal ankétot tartott a Koreában látottakról és tapasztaltakról. Előadása után a hallgatók tettek fel kérdéseket, melyekre Brandweiner profeszszor válaszolt. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége bizottságának tagjai meglátogatták Észak- és Délphenan, Chvanhe, Kanvon tartományokat, Phenjan, Nampho, Kajcsen, Pekton, Antsszsu, Anak, Szimcshon, Szarivon, Vonszan és más városokat. Az idő rövidsége és a háború miatt a bizottság nem tudta megvizsgálni az összes vádakat, amelyeket az elébük terjesztett nyilatkozatok tartalmaztak, mert a bizottságnak elsősorban ki kellett vizsgálnia azt az igen komoly vádat, hogy az amerikái csapatok Koreában baktériumfegyvert alkalmaznak a hadsereg és a polgári lakosság ellen. A BIZOTTSÁG TAGJAI az ország különböző vidékeire utaztak s tanúvallomásokat vettek fel a helyszínen. Tanúkat hallgattak ki, akik rovarokat találtak szokatlan •körülmények között és anyagot gyűjtöttek a talált baktériumtartályok maradványairól, szakembereket hallgattak meg és adatokat gyűjtöttek az utóbbi évek egészségügyi viszonyairól és a betegségek hirtelen kitöréséről; hivatalos személyiségektől megfelelő adatokat kaptak és megismerkedtek a hivatalos személyek elé terjesztett okmányokkal és más anyagokkal. Az embernek az volt a benyomása, — mondotta Brandweiner professzor, — hogy a kihallgatott tanúk és a nyomozott tényekre vonatkozó tanúvallomást tevő egyszerű parasztok és más emberek teljesen őszintén és az igazságnak megfelelően vallottak. Az embereknél a baktériumok ledobásával előidézett fölháborodás és borzalom a legjellemzőbb. Azt lehet mondám, hogy amikór az egyszerű koreai parasztok, munkások, asszonyok, gyerekek vallottak, ezekkel a vallomásokkal legfőbb óhajuk az volt, hogy vigyük el az itt történteknek hírét, terjesszük a világ dolgozói elé, hogy lássák, milyen borzalmak, milyen kegyetlenségek történtek itt. A legszörnyűbb a dologban az, hogy a baktériumok aem a katonaságot, vagy a frontot érintik, hanem a senkinek sem vétő polgári lakosságot, amely helyzeténél fogva kevésbbé is tud védekezni, — mondotta Brandweiner professzor. — E cselekedetek következtében a koreai népben kivétel nélkül hatalmas arányú gyűlölet él mindennel és mindenkivel szemben, ami és aki a ' kapitalista világból jön és éppen ezért tiszteletreméltó az a bánásmód, amivel a koreai hadsereg a foglyul esett angolokicai és amerikaiakkal bánik. Azokban a táborokban, ahol megfordultunk, az angolok és amerikaiak mindenütt igen jó benyomást t ttek és maguk is azt állították, hogy jobb a húsellátásuk, mint magában az anyaországban. Az ország a lázas megfeszítettsí g állapotában van, az üzemek és a gépek a lehetőséghez képest TELJES KAPACITÁSSAL DOLGOZNAK, sok esetben a föld alatt. Igen nagy szükség van specialistákra, nagy szükség van fegyverekre és munícióra. De a hiányok és a nehézségek ellenére is a mi benyomásunk az volt, hogy a koreai nép éppen ezen embertelen kegyetlenségek miatt, a nép tömeges kiirtása miatt el van szánva, hogy a háborút a végső győzelemig folytatja. A helyzet ugyanis az, hogy az amerikaiak mindent bombáznak, nemcsak katonai célpontokat, hanem a polgári lakosságot, sőt a saját foglyulesett katonáikat is. Éppen az a jellemző, hogy minden gátlás nélkül kipróbálják Koreában mindazokat a haláltosztó fegyvereket, amelyeket a tudomány lejjújabb „vívmányai" termeltek ki. Az embernek az az érzése, hogy Korea kísérleti telepe mindannak, amit az amerikaiak egy esetleges harmadik háborúban a hadviselés terén ki akarnak próbálni. Ebben a tekintetben Koreát az amerikai agresszorok ugyanúgy használják fel támadó fegyvereik kipróbálására, mint a német és olasz fasiszta intervenció a spanyol polgárháborút. Ottlétünk alatt több jelentés érkezett arról is, hogy GÁZBOMBÁKAT DOBTAK LE repülőgépekről, különösen klórgáz bombákat. így például a bizottság megvizsgálta a Nampho .város népi bizottsága egészségügyi osztályának vezetője által eléje terjesztett bizonyítékokat. Ezt a várost 1951 május 6-án egész napon át többízben bombázták. Az utolsó bombatámadás alkalmából, midőn a lakósok az óvóhelyekre húzódtak, három „B-29"-es bombázó vegyi bombákat dobott négy kerületre. A bizottság tanulmányozta a fulladásos halál következtében elhulltak holttestén végzett boncolás eredményét. A bizonyítékok alapján megcáfolhatatlanul bebizonyítottnak látszik, hogy a Koreában működő amerikai csapatok - különféle vegyi fegyvereket használnak és hogy a vegyi fegyvereket számos esetben alkalmazzák a polgári lakosság ellen. Az egyik újságíró feltette a kérdést, milyen hatást váltott ki a koreai népből a Vörös Keresztnek az a törekvése, hogy a színhelyen akarja megvizsgálni a baktériumháború tényeit. Brandweiner professzor erre így válaszolt: „Mint már említettem a koreai népben hatalmas gyűlölet él mindennel szemben, ami a kapitalista világból jön. Éppen ezért a Vörös Kereszt törekvéseit sem fogadták nagy szeretettel. Tisztában vannak Koreában is azzal, hogy a Vörös Kereszt tulajdonképpen kiknek a szolgálatában áll, milyen érdekeket szolgál". Alkalmunk volt Fenjanban Kim Ir Szen-nel is beszélni és nagy hatást tett ránk az államfő higgadt, nýugodt, intelligens magatartása, ahogy bizalommal és hittel nAett az eljövendő események elé és meg volt győződve a koreai nép végső győzelméről. Az állandóan bombázott városban nehéz az élet, a lakosság elsősorban az élelem és a lakásgondokkal törődik, bár élelemben, kenyérben és rizsben nincs hiány. Az állandó légitámadások különleges helyzetet teremtenek, mert csak éjszaka lehet közlekedni. Ilyen körülmények között tiszteletreméltó, hogy négy napilapot jelentetnek meg, de én azt hiszem, — mondotta Brandweiner professzor, — hogy a lakosságiak nincs nagyon ideje az olvasásra, éppen az előbb említett okok miatt. A városnak van földalatti színháza is. A hallgatóság egyik tagja azt a kérdCst tette fel a professzornak, hogy vájjon a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége Bizottságának minden tagja kommunista-e? E kérdésre a következő választ kaptuk: Voltak a bizottság tagjai között kommunisták is, de a többség nem azokból állt. Kikből állt hát valójában a bizottság? A kővetkezőkből: Henrich Brandweiner, a gráci egyetem nemzetközi jogi professzora (Ausztria), Luigi Cavalieri (Olaszország), a bizottság alelnöke, Jack Gaster, londoni ügyvéd, (Anglia), Marc Jasguere (Franciaország), Co Po Nien, a nemzetközi kapcsolatok Pekingben székelő kínai népi intézete tudományos kutató osztályának igazgatója, (Kína), Marié Louise Moerensen asz szony, brüsszeli ügyvéd (Belgium), Letelba Rodriguez de Britto, rio de janeiroi ügyvéa (Brazília), Zsófia Waszilkovszká, a varsói legfelsőbb bíróság tagja (Lengyelország). Látjuk tehát ebből a névsorból is, h így a legkülönbözőbb országok legkülönbözőbb foglalkozási ágaihoz tartozó személyiségei vettek részt a bizottságban. Jószándékú emberek voltak, akiket csupán az IGAZSÁG KIDERÍTÉSÉNEK CÉLJA VEZET. Brandweiner professzor arról is említést tett, hogy Bécsben is nyilatkozott újságírók előtt. Az újságírók között voltak amerikaiak is, akik mindenképpen igyekeztek őt zavarba hozni kérdéseikkel. Azt firtatták, vájjon milyen érdek vezette őt, amikor az adatokat nyilvánosságra hozta. Az angol újságírókat csupán az érdekelte, hogy volt-e angol repülő is a baktériumbombát ledobók között. Amikor megnyugtatta őket, hogy az eddigi megállapítások szerint angol nem volt, akkor megnyugodtak. Egyébként a Brandweiner professzor elbeszéléséből kiderült az is, hogy az angof-amerikai megszállók ellen nemcsak Korea hősi n epe viseltetik elkeseredett gyűlölettel, hanem Ausztria népe is. Előfordul sok esetben, hogy a fiatal békeharcosokat, azokat, akik plakátokat ragasztanak, vagy IMPERIALISTAELLENES JELSZAVAKAT rajzolnak fel, az amerikaiak egyszerűen lelövik. Sokan eltűnnek közülük és sohasem kerülnek elő. Felmerült az a kérdés is, hogy milyen baktériumokat találtak különböző helyeken. — Például 1952 február 18-án Dél-Phenan tartományban Balnamri faluban találtak legyeket, pókokat és poloskákat. A rovarok az ismert koreai fajtákhoz képest szokatlanok voltak. A vizsgálat kimutatta, hogy ezeket a rovarokat pestisbaktériumokkal fertőzték meg. És február 25-én az említett faluban pestisjárvány tört ki. Ötven ember megbetegedett, közülük március 11-ig 34 meghalt. Több megbetegedés nem volt, mert a pestis nem terjedt tovább. A vizsgálat folyamán a következő fajtájú baktéritrmokat találták: kolera, pestis, tífusz, paratífusz, stb., bacillusokat. Brandweiner professzor válaszai arról tanúskodtak, hogy valóban mély megrendülést keltettek benne a koreai események, különösen a baktériumháború. Mondotta, hogy még ö is, aki átélte a második világháborút és nem egy bombázást látott, lelke mélyéig megrendülve állott a szörnyű rombolások és- szenvedések előtt. A hallgatóság között mély csend honolt, amikor Brandweiner professzor a koreai élményeiről beszélt. Az előadás befejeztével a hallgatóság nagy tapssal köszönte meg a kérdésekre adott tartalmas válaszokat és mindenkinek az volt az érzése, hogy sokat tanult az est folyamán és a hallottak csak megacélozták a hallgatókban a gyűlöletet az amerikai imperialisták és barbár módszereik ellen. Vidor István. V Dolgozóink tiltakoznak a francia kormány provokációi ellen A prágai csehszlovák állami autóbuszközlekedés központi igazgatóságának alkalmazottai mély felháborodással fogadták a francia kormánynak a szabadérzelmü francia nép és Franciaország hős Kommunista Pártja ellen indított támadásáról szóló jelentést, amelyek Jacques Duclosnak, Franciaország Kommunista Pártja titkárának törvényellenes letartóztatásával és a Párt központi lapjának, a L'Humanitének betiltásával elérték tetőfokukat és amelyet megelőzött e lap főszerkesztőjének, André Stíl, Sztálin-díjas kiváló haladó írónak jogellenes letartóztatása. A prágai francia nagykövetséghez intézett tiltakozó határozatukban többek között ezt írják: „Tiltakozunk a francia kormánynak ezen brutális intézkedése ellen és követeljük a világbéke és a nemzetek közti testvériség hős harcosainak azonnali szabadonbocsátását. Ugyanúgy felháborodottan tiltakozunk a háborús „általános szerződés" aláírása ellen, amely Nyugat-Németország rabszolgasorsba döntését jelenti, megakadályozza az egységes, békeszerető és független Németország létrehozását a Szovjetunió békejavaslata alapján és egyenes összeesküvés az európai béke ellen, mivel testvérgyilkos háborúhoz vezet. Forró üdvözletünket küldjük a francia népnek és szülő Kommunista Pártjának és ígérjük, hogy békeb arcunkat fokozottabb, szorgalmas munkával támogatjuk." A francia kormány terrorista cselekedeteiről szóló hír mélyen érintette szakszervezeti dolgozóinkat is. A prágai központi szövetkezeti tanács dolgozói tiltakozásukban • elítélik a francia kormány kirívó tetteit. „Biztosíthatjuk önöket, — írják a francia nagykövetségnek — hogy mi Csehszlovákia dolgozó népe azonosítjuk magunkat a világbéke megtartásáért és a munkásosztály Jogaiért küzdő, hős francia harcosokkal, Jacques Duclos és André Stil elvtársakkal. Az önök kormányának támadó lépése a munkásosztály és vezérei ellen, akik már egyszer felszabadították Franciaországot a fasiszta megszállás alól, hasonló lépés azokhoz, amelyekkel Hitler uralomra jutott és a fasizmus, a demokrácia és a szabadság ellen harcba indult. A bohumini Gusztáv Kiiment vasmüvek alkalmazottai ezeket írják: „A leghatározottabban elítéljük az úgynevezett demokratikus francia kormány brutális tetteit, amely nem átallott erőszakot és fegyvert használni Franciaország munkásosztálya ellen, amely Ridgway pestistábornok Párizsba érkezése ellen tüntetett. Végletekig fel vagyunk háborodva, hogy a kormány akaratából a francia városok utcáin a dolgozók vére folyt, hogy a barbár tetteket betetőzte Duclos elvtársnak, Franciaország Kommunista Pártja titkárának, és a munkásosztály más további hü tagjainak a letartóztatása. A legnagyobb megvetéssel és határozottság- . gal tiltakozunk azok ellen a tettek ellen, amelyek nyugaton játszódtak le az „általános szerződés" aláírásakor, mivel tudjuk, hogy a világ munkásosztálya és a világbéke elleni támadásról van szó a hitlerista fasiszták segítségével. Követeljük, hogy azonnal szüntessék meg Franciaország munkásosztályának üldözését és hogy annak vezéreit és a békeharc minden haladó harcosát azonnal engedjék ki a börtönből". 'A csehszlovák színházak művészei, műszakijai és dolgozói, a film, a rádió, a zene- és artistamüvészet alkalmazottai, a ROH, művész- és kultúrszolgálatfcan lévő alkalmazottainak szövetségébe tömörülve mély szolidaritásukat fejezik ki Franciaország Kommunista Pártjával és a harcoló francia néppel a következő szavakkal: „Szilárdan meg vagyunk győződve, hogy a francia nép igazságos harcában győzni fog, hogy Franciaországban is a nagy forradalmi tradíciók szellemében győzni fog a demokrácia a fasizmus felett, hogy a francia nép a világ összes békeeröinek oldalán megvédi a békét a háborús gyujtogatók ellen, akik mellé tetteivel a francia kormány is már régen felsorakozott". A füleki zománcgyár dolgozói a legmélyebb felháborodással vették hírül az amerikai imperialistákat kiszolgáló francia kormány újabb gaztettét, amikor Franciaország Kommunista Pártjának funkcionáriusait, Duclos elvtárssal (az élen börtönbe vetette és a hitleri gyilkos fasiszták példája nyomán letartóztatja a francia békeharcosok nagy tömegét. Az áruló francia kormány ezzel a tettével ki akarja szolgálni az amerikai imperialisták háborús tervei céljára a francia népet; francia földön szabad kezet nyújt a szabadságszerető hős koreai nép hóhérjának, Ridgway tábornoknak, aki a baktériumfegyverek használatának kezdeményezője volt. Az áruló francia kormány bármily népellenes gyilkos fasiszta eszközökhöz is nyúl, nem tudja megakadályozni a francia nép győzelmes békemozgalmát, amelynek élén annak irányitója, Franciaország Kommunista Pártja áll. „Mi, a füleki Kovosmalt dolgozói a legmélyebb fölháborodással tiltakozunk a népáruló francia kormány gaztettei ellen és kötelezzük magunkat, hogy szeretett Kommunista Pártunk vezetésével, Gottwald és Siroky elvtársakkal az élen, a dicső Szovjetunió oldalán még fokozottabb erővel, szocialista kötelezettségvállalások teljesítésével, a termelés emelésével, új, szocialista munkaformák kifejlesztésével erősítjük népi demo- ( I kratikus hazánkat." A Némei békeszerződéséri és Európa tartós békéjéért (Folytatás az 1. oldalról) a javaslatokat. A Szovjetunió javaslatait minden ország demokratikus sajtója fontos hozzájárulásnak tekinti a világbéke ügyéhez. A Szovjetunió újabb fcékekezdeményezése lelkesedéssel tölt el minden német hazafit, erőt ad neki a Németország demokratikus egységéért vívott kemény és nehéz harcban. Ezt az igazságos harcot vívják a becsületes emberek milliói egész Németországban. Ezek az emberek különböző megggyőzödésűek, különböző politikai nézeteket vallanak, de egy akarat tölti el őket: megmenteni a hazát a katasztrófától, melybe a háborús keretszerződés taszítja. Szélesedik és erősödik ennek a harcnak frontja. Az első vonalban a német nép élcsapata — Németország Szocialista Egységpártja és Németország Kommunista Pártja halad. A két párt a német munkásosztály legjobb forradalmi hagyományait testesíti meg, mindvégig következetesen harcol a német nép igazi nemzeti érdekeiért, igazi kifejezője a német nép történelmi törekvéseinek. Németország Szocialista Egységpártja és Németország Kommunista Pártja megmutatja a német népnek, milyen súlyos veszélybe döntötte a különszerződés aláírása. A két párt felhívásaiban megvilágítja, hogy a német népnek nem lehet más útja, mint az, hogy valamennyi jóakaratú német elszánt és áldozatos harcban egyesüljön a Szovjetunió javaslatai alapján megkötendő igazságos békéért. Ez az egyetlen út, amely elvezethet az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtéséhez. Ilye Németország fennállása „a békeszerető Szovjetunió fennállása mellett kizárja új európai háborúk lehetőségét, véget vet a vérontásnak Európában ós lehetetlenné teszi, hogy a világ imperialistái bilincsbe verjék az európai országokat". (J. Sztálin.) Napról napra erősödik az ellenállás egész Németországban a külföldi rablókkal s az őket alattvalói hűséggel kiszolgáló lakájaikkal szemben. Az igazságos békeszerződésért, az újrafelfegyverzés ellen, és Németország demokratikus egységéért vívott általános népharc sikere szempontjából elsőrangú fontossága van a munkásosztály egységének. Tények bizonyítják, hogy ahol a kommunista, szociáldemokrata, keresztény ős pártonkívüli munkások együttesen léptek akcióba, ott mindig a legnagyobb sikereket érték el harcukban. A munkásosztály akcióegységének megszilárdítása és kiszélesítése — ez ma az elsőrendű feladat. Nagy erő csak nagy cél érdekében születik. A német népben ma hatalmas erő bontakozik ki, meri a békéért, az egységes, független, jemokratikus, békeszerető Németország megteremtéséért harcol. A német népnek e célért vívott harcában szilárd támaszpontja van: a Német Demokratikus Köztársaság, amely minden német számára élő példája a valóban demokratikus, békeszerető német állämnak. A Német Demokratikus Köztársaság valamennyi becsületes németnek utat mutat a béke, a ragyogó jövő felé. Ebben az igazságos harcban a német népé lesz a győzelem. Biztosítja ezt a német nép hajlíthatatlan akarata, amellyel céljai megvalósítására törekszik, biztosítja ezt valamennyi békeszerető erőnek, a béke és demokrácia nagy Szovjetunió vezette hatalmas táborának testvéri támogatása. („A Tartós bókéért — népi demokráciáért" c. lap június 1-i vezércikke.)