Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-01 / 129. szám, vasárnap

2 U1&Z0 1952 június 1 társ az SzKP IX. kongresszusán hangsúlyozta — a csehszlovák munkásosztály azon törekvésében, hogy az összes haladó erőkkel megszilárdítsa a népi demokrácia és a szocializmus felépítésének alapjait. Ezért szükséges volt szétzúzni a „prágai centralizmus" elleni harc ellenforradalmi, burzsoa-nacionalista ideológiáját, amit Siroky elvtárs megtett. Siroky elvtárs azt mondotta: „Ez a harc a csehszlovák munkásosztály egysége ellen irányuló harc volt, és harc a munkásosztály azon törekvése ellen, hogy a nemzetellenes kapitalista reakciót leverje, és harc a szocializmus felépítésére való törekvése ellen. A szocialista felépítésben az erős, központilag vezetett tervgazdaság Szlovákia iparosítása sikeres szocialista programmjának elöföltétele". Továbbá a következőket mondotta: „A szlovák politika és gazdasági szervek feladata nem az és nem szabad, hogy az legyen, hogy Szlovákia gazdasági fejlődését elszigetelje a csehszlovák gazdaságtól, hanem a lehető legszorosabban, a lehető legszervesebben be kell tagolni Szlovákia gazdasági fejlődését az összállami gazdaság fejlesztésébe". Szlovákia iparosítása nyomán a munkásosztály számbelileg és ideológiailag gyorsan fejlődött Szlovákiában. A szlovákiai munkásosztály pozíciói, azaz a szocializmus és haladás pozíciói megszilárdultak és kiterjedtek a burzsoá reakció elleni harcban." „Szlovákia — jelentette ki Siroky elvtárs az SzKP XX. kongresszusán — ma ae SzKP kongresszusán, szülő Kommunista Pártjának kongreszszusán — azért mutathatja fel dolgozó népének oly nagy sikereit, a szocialista iparosítás, a munkatermelékenység emelése, a mezőgazdaság gépesítése, az iskolaügy és kultúra fejlesztése terén, mert Gottwald elvtárs bölcs és körültekintő vezetése alatt végleg legyőzték és elsöpörték az áruló ludák-agrár reakciót és a szlovák munkásosztály a Kommunista Párt vezetésével a cseh mukásosztállyal való forradalmi egységben előre halad a szocializmus felé." Szlbvákia szocialista iparosításának kérdésére, mint a nemzetiségi kérdés megoldásának módszerére, Si roky elvtárs visszatér az ötéves terv fokozott faladataival kapcsolatban az SzKP KB 1951 április 18-i üiésén: „Arról van szó és abban rejlik a nemzetiségi kérdés megoldásának lényege nálunk, hogy Pártunk és kormányunk mindent megtesz, hogy Szlovákia a lehető leggyorsabban és legsikereseb ben legyőzze gazdasági elmaradottságát, hogy a szlovák nép a lehető leggyorsabban behozhassa azt, amit a történelmi fejlődésben a nemzetiségi elnyomás hibájából és a kapitalista rendszer kétszeres kizsákmányolása miatt elmulasztott, hogy Pártunk és kormányunk ezt a törekvését állandóan fokozza és hogy ebben az irányban Szlovákiának mind szélesebbkörü, tartalmasabb és rendszeresebb segítséget nyújt. Ebben rejlik a CsKP KB-nak Szlovákia gyorsított ütemü szocialista iparosításáról szóló határozatainak nagy politikai je lentősége." Az iparosítás problémái Siroky elvtárs, mint a szocialista iparosítás szervezője, valamennyi kérdéshez a szocialista felépítésről szóló lenini-sztálini tanítás szempontjából nyúl és e tanítást mély tudással alkalmazza a konkrét valóságra. A szociális iparosítás kérdéseit ele mezve mindig a nap legégetőbb prob lémáival foglalkozik, feltárja a fo gyatékosságok gyökereit és megmu tatja a fogyatékosságok kiküszöbölé séhez vezető utat. Siroky elvtárs elemzései visszatükröztetik Szlovákia szocialista iparosításának egész fej lődését, összes fázisában valamennyi sikereivel és fogyatékosságaival és egyúttal a tapasztalatok és tanulmányok gazdag forrását is alkotják. Fáradhatatlan és rendszeres politikai szervezőmunkával biztosította, hogy bővüljenek és megszilárduljanak szocializmus alapjai Szlovákiában, hogy 'megszilárduljon a csehszlovák gazdaság egysége és államunk védet mi készsége, hogy állandóan emelkedjék a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala. Az iparosítás első időszakában a Párt irányvonalának bizonyos elferdülésére került sor. Mértéken felül fejlődött a könnyűipar, a textil- és bőripar, amely behozott nyersanyag- l ség emelése és a termelési folyamat j gal dolgozik és nagy piacnehézségekkel küzd. Az a veszély lépett fel, hogy az ipar alapvető ágazatainak Szlovákiában nem lesz olyan súlyuk, mint amilyennek kell lenniök a szocialista felépítés szükségleteinek szempontjából köztársaságunkban. Siroky elvtárs feltárva e veszélyt és megcáfolva néhány elvtárs hamis elképzelését arról, hogy mindegy, milyen ipart építünk, a Pártot Szlovákiában határozottan a nehézipar építésére irányította. Az SzKP IX. kongreszusán erről a következőket mondotta: „A jövőben a. felépítésben • a fősúlyt a nehézipar fejlesztésére kell fektetnünk, főleg az energetikára, a bányászatra, kohászatra, a nehéz- és finom gépiparra, a kerámiai iparra, a cementiparra, a technikai porcellánra és technikai kerámiára, továbbá azokra az ágazatokra, ahol saját nyersanyagunkat hasaiáljuk fel." A CsKP KB néhány hónap múlva jóváhagyta Gottwald elvtárs beszámolója alapján az ötéves terv fokozott feladatait, amelyek a nehézipar fejlesztése ütemének fokozott emeemelését jelezték Szlovákiában. Siroky elvtárs gondoskodott arról, hogy az alapvető iparágak építésének vonala necsak a tervezésben, hanem a gyakorlatban is megnyilvánuljon az összes szervek, üzemek és berendezések minden téren való gondoskodásában. és segítségében. Felépítésünk számára elsőrendű jelentőséggel bír a munkaerők kérdésének helyes megoldása. Ezen a téren eleinte jelentős mértékben kezdetlegesség uralkodott és a munkaerők megnyerésének módszereiről helytelen nézetek terjedtek el: Ezért Siroky elvtárs bővebben foglalkozott e kérdéssel, többek között az SzKP KB 1949 január 24-i és november 10-i ülésein és e kérdést beható elemzésnek vetette alá valamint az e kérdéssel összefüggő hullámzásokat és távolmaradásokat is. Hangsúlyozottan rámutatott arra, l;ogy a látszólagos munkaerő „hiány" csak annak a ténynek visszája, hogy nincsenek munkanélküliek. Ez a szocialista felépítés törvényszerű jelensége és csupán azt jelenti, hogy a munkaerők automatikus özönlésével már nem lehet számolni és hogy az intézkedések és tervszerű gondoskodások egész sorára van szükség, hogy az új munkaerőszükségletek fedezve lehessenek. „Tervgazdálkodásunkat — jelentette ki Siroky elvtárs 1949 január 24-én — elsősorban mint az emberek megszervezett és öntudatos együttműködését értelmezzük. Ha ez így van, gondoskodnunk kell arról, hogy a munkafolyamatba az összes munkaképes emberek célszerűen legyenek beállítva." Az új kerületi nemzeti bizottságoknak a következő nagyon időszerű szavakat mondotta: „Első kötelességeik egyike az lesz, hogy kerületeikben sikerrel tudják teljesíteni a munkába való bekapcsolás feladatát. A kerületekben és járásokban lévő dolgozóinknak emellett tpdatosítaniok kell azt, hogy a mi rendszerünkben minden törekvésünk célja az ember és az embereka jóléte, hogy a munkába való betagolás feladata politikai feladat." Azonban ezen a téren elért jelentős eredmények ellenére az alapvető iparágakba és az építkezésekre való munkaerötoborzás kérdése, valamint a távolmaradások és hullámzások kérdése is egyik legégetőbb kérdés marad, mivel munkánk ezen a téren számos lényeges fogyatékosságot mutat. Siroky elvtárs a legnagyobb figyelemmel kíséri a szocialista munkaverseny fejlődését és nagy erőfeszítéseket tesz. A szocialista munkaversenyhez való viszonyában visszatükröződik Siroky elvtársnak dolgozó népünk alkotóerejébe, munkásaink, szövetkezeteseink, ifjúságunk, nőink azon képességébe vetett megingathatatlan bizalma, hogy meg tudják oldani a legnehezebb feladatokat is az összes munkahelyeken. „Megmutatkozott, — mondotta Siroky elvtárs már az ötéves terv kezdetén az SzKP KB 1949 január 24-i ülésén — menynyi alkotó energiát tudunk felébreszteni és megnyerni hazánk felépítése számára, ha a szocialista munkaversenyt úgy tudjuk megszervezni, ahogy arra a világ első szocialista államának nagy szervezői, Lenin és Sztálin tanítanak bennünket." És milyen munkaversenyre van szükségünk? „Olyan szocialista munkaversenyt kell kifejleszteni, — figyelmeztet minket Siroky elvtárs — amelynek fő pontjait a munkatermelékeny. gazdaságossá tétele fogják alkotni, tehát a termelési és adminisztratív költségek csökkentése, olyan munkaversenyt, amelyben teljesen érvényesülni tud a munkások, parasztok, mérnökök alkotó kezdeményezése." A Nemzeti Arcvonal szlovákiai Akcióbizottsága kibővített elnökségének ülésén 1952 február 8-án Siroky elvtárs a következőket mondotta: „Szlovákia szocialista iparosítása nagy feladatainak teljesítése azt jelenti, hogy hallatlan mértékben ki kell fejleszteni a politikai tömegmunkát mindennapi agitációval és propagandával, azt jelenti, hogy naponta meg kell szilárdítani a munkásosztály szövetségét a kis- és középparasztokkal. Ennek elsősorban meg kell nyilvánulnia a legszélesebb tömegek aktív részvételében a szocializmus telepítésében, továbbá a szocializmus lelkes építői számának állandó növekedésében, olyan emberekében, akiknek új a munkához való viszonyuk, olyan emberekében, akik tudatában vannak a nehéz, de éppen ezért gyönyörű történelmi feladatoknak, amelyeket x szocializmus felépitésév' valósítunk meg köztársaságunkban Szlovákia szocialista iparosításával, a szocializmus nagy építkezéseivel, a szocialista szövetkezeti nagytermelés építésével a falvakon." Ugyanezen az ülésen Siroky elvtárs kifejtette a gépesítés kérdését, valamint a gépek feletti uralomnak és a fejlett szovjet technika elsajátításának, mint a szocialista felépítés mostani időszaka egyik alapvető és főfeladatának kérdését is. „A szovjet gépekkel — hangsúlyozza Siroky elv társ — elérkezik hozzánk a világ legfejlettebb technikája." Figyelmen kívül hagyva a gépesítés nagy jelentőségét és a gépesítési eszközök helyes kihasználásának jelentőségét, ennek a kérdésnek kevés figyelmet szentelnek és ezen a téren a gyakorlatban még óriási fogyatékos-'gok mutatkoznak." „A gépekhez való viszony — emlékeztet bennünket Siroky elvtárs — nemcsak technikai kérdés, amint azt, sajnos, még sokán hiszik. Ez elsőrendű politikai kérdés, mert a gép a szocializmus felépítésének fontos eszköze, mert a géphez való viszony a szocialista felépítésben kifejezi a szocializmushoz való viszonyt." Szlovákia szocialista iparosítása és hazánk szocialista felépítése által 'ban, megvalósíthatatlan volna a Szovjetunió nagyvonalú és setlen segítsége nélkül. Ez a tudat erősíti népünk háláját és barátságát a szovjet nép iránt, szeretetünket és odaadásunkat az emberiség új korszakának nagy alkotója, Sztálin elvtárs iránt. A Szovjetunió nagy és felbecsülhetetlen segítsége nem utolsó sorban abban áll, hogy önzetlenül rendelkezésünkre bocsátja a szocialista felépítésben szerzett óriási tapasztalatait, hogy minden szakaszon megtanulhatjuk a szovjet elvtársaktól, hogyan kell dolgoznunk, hogy rendelkezésünkre bocsátják a technika, a tervezés és a gazdaság megszervezése terén elért nagy vívmányaikat. A szlovák nemzet ma látja — mondotta Siroky elvtárs az SzKP IX. kongresszusán — hogy az élet kapuját a szovjet nép nyitotta meg előtte. Látja és tudatosítja azt, hogy köztársaságunk szocialista felépíté sének és ezzel Szlovákia szocialista iparosításának alapvető tényezője a Szovjetunió segítségére való támasz kodás — és így folytatta: „Óriási je lentöségü számunkra az a tapasztalat, amelyet a szovjet nép a szocializmus felépítésében szerzett, az a tapasztalat, amelyet átveszünk és érvényesítünk a mj felépítésünkben Lenin és Sztálin, a világ első szocia lista államának alapítói és alkotói, feltárták a szocialista gazdaságtan törvényeit és az elmélet és a gyakorlat szoros egységében kidolgozták a szocialista felépítés és szocialista ipa rosítás általános érvényű alapelveit. A szovjet mezőgazdaság kollektivizálásának világtörténelmi sikeréi mér hetetlenül megkönnyítik számunkra a kis- és középparasztoknak a szo cialista szövetkezeti nagytermelésre való megnyerését és lehetővé teszik a falu gyorsított szocialista^átépíté sét. A szovjet tapasztalatok elsajátításában még nagy fogyatékosságok mutatkoznak. Ez év februárjában Si roky elvtárs újból hangsúlyozta, mily szükséges gyorsan és alaposan elsa játítani a szovjet munkamódszereket és munkamegszervezést, a munka 1921 május elsején Eperjes, Vezekény, Nádszeg, községek mezőgazdasági munkásai a környező majorokban dolgozó urasági cselédek, béresek, részesaratók az akkori Tallóson | jában. Ö, mint gyengélkedő, én mint megtartott tüntető népgyűlésre vonultunk fel, hogy meghallgassuk a népgyűlés szónokát, a fiatal Siroky elvtársat. Akkor láttam először ..." emlékszik vissza a húszas évek harcokban gazdag napjaira Gombos Ferenc elvtárs, régi, harcos kommunista. Szinte meglepődöm — kérdést akarok feltenni Gombos elvtársnak mikor régi mozgalmi dal egy réseze csendül fel ajkáról „Asszonyaink, gyermektink " újból elismétli, hogy dallamára rátaláljon ... Asszonyaink, gyermekeink; mind szenved, szenved ez a nép, Gyáva, aki még mostan is fél, félti rongyos életét. Fegyverbe hát éhező proletár! — Döntsd porba azt a sok vén burzsoát. Gyáva, akj még mostan is fél, félti rongyos életét! Ezt énekeltük cigányzene kisérettel Tallós utcáin, mikor a gyűlésre felvonultunk. Arra a kérdésre, hogy miről beszélt Siroky elvtárs — a következőképpen válaszolt. „Az 1871-es francia forradalomról, hogyan szálltak síkra a francia dolgozók a 8-órás munkaidő bevezetéséért, május elsejének a dolgozók ünnepévé avatásáért, a szabadság kivívásáért. Részletesen nem emlékszem már a beszédre, de Siroky elvtárs szavai, melyet hozzánk proletárokhoz inntézett, meggyújtotta bennünk a szikrát, for. radalmasítólag hatottak ránk szavai. A proletársors úgy hozta, hogy szeRégi harcos visszaemlékezik Siroky elvtársra mélyesen is megismerhettem Siroky elvtársat. 1932-ben 3 hétig együtt voltam vele a pozsonyi Kecske-utcai törvényszék börtönének maródszobásebesült. (1932. február 29-én Nádszegenn lezajlott tüntetés alkalmával csendőrszurony döfte át combomat.) A három bét alatt módomban volt megkérdezni tőle azt, ami nagyon is érdekelt, hogy a szocializmus hogyan fog megvalósulni. Kérdésemre Siroky elvtárs a következőképpen válaszolt: „Most az egyiknek felhalmozott vagyona vaun, a másiknak pedig nincs semmije. Akkor államosítva lesznek a bankok, gyárak, bányák, nagyüzemek, nagybirtokok, zsírosparasztok (100 holdon felüli birtokosok) földjei. Nem lesz elnyomás, nem lesz kizsákmányolás." Egy alkalommal a következő esetet beszélte el Siroky elvtárs: „Csendőrrel utaztam együtt ég a csendőr azt mondta nekem, hogy a kommunisták nem fognak győzni. Egy példát is hozott fel a csendőr; hogy a ladik a -tiétek (már mint na kommunistáké), de az evező a miénk. Ez arra értendő, hogy a dolgozó nép a kommunistákkal tart, de a kormány az ő kezükben van, vagyis a burzsoázia kezében. Erre én kinevette,

m őt és mondtam neki: „Micsoda beszéd az? Itt van ez a kenyér a kezemben, ha nincs k'ésem hozzá, akkor nem eszem meg? Kidobom az ablakon? Nem! Fogom a kenyeret, török be- , lőle és úgy eszem, mégis megeszem!" Siroky elvtárs, mint ifjú munkás, már akkor, 1921-ben, a szabadság kivívásáért harcoló tömegek élér

e állt és irányított bennünket," — jegyezte meg végül Gombos elvtárs. N. Kovács István. A „Vörös Fülek" forró üdvözletét küldi Siroky elvtársnak 50. születésnapjára Viliam Siroky elvtárs 50-ik születésnapjának ünnepén mi, füleki dolgozók, forró üdvözletünket küldjük neked, hálánk és szeretetünk jeléül pedig megfogadjuk, hogy lankadatlan erővel fogunk továbbra is küzdeni a szocializmus gyors felépítéséért hazánkban. Siroky elvtárs a múltban és a jelenben is pártunk irányvonalának hűséges betartásával harcolt nemzetiségre való tekintet nélkül a dolgozók jogaiért, Szlovákia dolgozó népének életszínvonalának emeléséért. Szlovákia iparosításának prograimmját már a harmincas évek derekán Besztercebányán elhangzott beszédében megemlítette. Hogy ez milyen nagyjelentőségű volt, most látjuk, amikor a Szovjetunió által történt felszabadulásunk után a Kommunista Párt vezetésével és irányításával a dolgozó nép lett sorsának irányitója. Szlovákia nagyfokú iparosítását kezdtük meg, új, hatalmas gyárak egész sorát építettük fel és építjük a továbbiakat, amelyek népi demokráciánk megdönthetetlen erősségét, gazdaságát jelentik. Mi, füleki dolgozók is új gyárat kapunk. A régi, Hulita-idejéből való sötét műhelyeket fokozatosan lebontjuk és egyidejűleg új üzemet építünk helyébe, amelyben örömteljessé válik országépítő termelőmunkánk. Mi, „Vörös Fülek" dolgozói, szeretettel és hálával gondolunk Siroky elvtársra, aki a múltban is értünk küzdött a munkásosztály felemelkedéséért, hogy szabad hazában, a dicső. felszabadító Szovjetunió oldalán Pártunk ég Gottwald elvtárs köré tömörülve építhessük hazánkban a szocializmust. Virág Géza, Fülek. formákat, a vezetés módszereit fent és lent, a vezető szerveknél épúgy, mint az üzemekben és a munkahelyeken. Hogy mily találóak Siroky elvtárs szavai, arra a mindennapi élet új, meg új bizonyítékokat szolgáltat. Szemléltető és meggyőző példák állnak rendelkezésünkre, hogy milyen pompás eredményeket lehet elérni az iparban wés a mezőgazdaságban a szovjet sztahanovista munkamódszerek átvételével; ennek ellenére mégis csak egyesek azok, akik ezeket a munkamódszereket elsajátították és elsajátítják. Ebben a törekvésben a nagyobb szívósság és következetesség annál is inkább helyénvaló, mert ez segítségünkre van számos fogyatékosság leleplezésében, üzemeink és az Egységes Földműves Szövetkezetek munkájának szervezésében. Mint ahogy szovjet segítség nélkül és a szovjet tapasztalatok elsajátítása nélkül nem építhetnénk fel a szocializmust, épúgy nem építhetnénk fel azt drága pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése nélkül sem. Pártunk hazánk szocialista felépítésének lelke és szervezője. Siroky elvtárs ezért szentel oly szeretetteljes mindennapi és rendszeres gondosságot a Pártnak, a Párt szervezeti felépítésének, az összes párttagok politikai és ideológiai fejlődésének. Az összes fogyatékosságokat kiküszöböljük, ha biztosítjuk Pártunk jó munkáját, — erre tanít bennünket Siroky elvtárs. * A termelőerők fejlődésének gyors irama, amit a nemzetgazdaság fejlesztésének állami tervében kitüztünk, megköveteli az összes alkotóerők megfeszítését. A szocialista iparosítás rohamos fejlődése naponta új problémákat és új nehézségeket vetfel. Siroky elvtárs a Párt valamenynyi dolgozójának és az összes többi becsületes dolgozónak például szolgál, hogyan kell bolsevik szívóssággal legyőzni a nehézségeket. Arra tanítja a dolgozókat, hogy legyenek következetesek és kitartók a feladatok teljesítésében, legyenek könyörtelenek a hibák iránt, legyenek igényesek sajátmagukkal és másokkal szemben, legyenek operatívak és következetesek minden döntésben. Az idén a terv néhány fontos feladatának teljesításében elmaradunk. A Siroky elvtárs 50. születésnapjának tiszteletére megindult széleskörű kötelezettségvállalási mozgalom, amely jelentős sikereket hozott szocialista felépítésünkben, arról tanúskodik, hogy munkásaink, technikusaink, szövetkezeteseink el vannak határozva arra, hogy behozzák a mulasztottakat és biztosítják Szlovákia szocialista iparosításának további sikeres fejlesztését. I