Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-17 / 116. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek

! - * A HUKO ÉPFTA® Bratisiiava, 1952 május 17, szombat V. évfolyam, 116. szám éfattanfcAa Irfraaj> aia&t teknoott doigratasik épftfcszéot fcemr tesäjesŕí&séa. a no vény a s A® utóbbi napok ködvflzfi esős SdSjárása rendkívüli módon elősegítette a növényzet rohamos fejlődését. A meleg esők hatására a gabonafélék erőteljes fejlődésnek indultak, a kapásnövények pedig, még azok is, amelyeket megkésve vetettek el, kikeltek, gyorsan fejlődnek s a énkor, répa, a napraforgó, a kukorica és a többi kapásak már a kapa alá nőttek s éppen az esőzések következtében ápolásuk rendJrivfl sGiWJssg válí. Azonban a csapadék nemcsak a nSvényzet fejlődését segítette elő, hanenj a gyomét is, Márpedig ha, idejében nem kezdünk hozza a gyem irtásához, ha nem veEssSk fel a gyom elleni harcot úgy, hogy azt a növényzet egész fejlfiflési ideje alatt eredményesen pusztítani tudjuk, akkor hiába volf; az „aranyat érő" májusi esőzés, a fejlődő növényzetet elnyomja a gyom, s a drága esapadékot is elszívja előle a földből. Az elkövetkezendő napok és hetek munkájától függ, hogy földjeinkről majd milyen termést takarítunk be. Ha sikeresen harcolunk a gyom eüea, ha minden növénynek a maga idejében megadjuk a sifikséges ápolási munkákat, akkor biztosítottul; a gazdag termí-st. Tehát, hogy milyen termesSnk lesz, hogy mennyire tudjuk fokozni a földek hektáronkénti hozamát, az nagymértékben az idejében és jói elvégzett nővényápo"si munkáktól függ. A mezőgazdasági munkák nebe. zebbje, e munkák dandárja* a növényápolási munkákkal veszi kezdetét. Nemcsak azért, mert a gyomlálás, az egyelés és a kapálás sokkal több munkát ad és sokkal több emberi munkaerőt igényel, mint a vetés, hanem azért is, mert koratavasszal csak egy munka, a vetés állt parasztságunk előtt, míg most, a növényápolássá! egybeesik a lucerna, majd a rétek kaszálása, a késő tavasziak ve. tés

e és még később az aratás. A növényápolási munkák tehát sokkal nagyobb felkészültséget, nagyobb tervszerűséget kívánnak meg, mint a vetés munkái s főleg idejében kell gondoskodni az ezekhez a munkákhoz szükséges munkaerőkről, hogy min. den növényápolási mutska elvégzését úgy tudjuk biztosítani, hogy az ne menjen az egyéb munkák rovására. Éppen a munkaerő biztosítása s nem utolsósorban a növényápolási munkák megszervezése terén még mindig sok a tennivaló. Habár a múlt év hibáin okulva sok szövetkezetben és állami birtokon rohamos javulás állt be ezen a téren, mégi

s még távolról sem mondhatjuk azt, hogy elegendő munkaerőt biztosítottak ezekre a munkákra, sem pedig azt, hogy a tervszerű növényápolási munka biztosítva volna minden gazdaságban. Sokhelyütt még mindig a munkaerőhiányra panaszkodnak; a munkák megszervezésére, a tervszerű munkára meg azt mondják, hogy majd min. díg azon dolgozunk, ami éppen a legsürgősebb. Hogy aztán ezeken a helyeken, hogyan oldják meg a kérdést, ha a kukoricát is kapálni kell, a répát is egyelni kell és a lucernát is kaszálni kell, — azt már bizonyította a tapasztalat. Egyik munkát sem végzik el rendesen, mert a tervszerű munka helyett csak kapkodnak, minden munkába belekapnak és egyikkel sem haladnak. A mult évben nem ®gy szövetkezetben súlyos károkat, ttjbb hcijen milliós károkat idézett elő a növényápolási munkák elhanyagolása, a tervszerűtlen és szervezet, len munka, az egyáltalán nem helytálló és nem indokolt munkaerőhiány. Sok szövetkezet tanult a múlt hibáin, a tagok megtanulták, hogyha a munkákat elhanyagolják, ezzel nemcsak népgazdaságunkat károsítják meg, hanem szövetkezetüket és saját magokat is, mert liissen, ha gyenge a termés, akkor kevesebb a közös íiaszon. bíB VM36 részesedés ls. E tapasztalatokon oknlva. szövetkezeteink többségében az idén már felkészülten, szervezetten fogtak hozzá a növényápolási munkákhoz. A szövetkezetek tagjai megfogadták Pártunk és kormányunk útmutatását: a kapásngvénye. kei nemcsak az egyes munkacsoportok között osztották fel, hanem minden egyes tag számára egész évi megművelésre kijelölték a megfelelő parcellát, amelyen a betakarításig minden mimkát köteles elvégezni s a munkák idejében való elvégzéséért, a termésért személyszerint felelés. Ennek a módszernek roppant nagy előnyei már most megmutatkoznak. A tavalyi évhez viszonyítva a növényápolási munkák sokkal jobbam haladnak, sok ssüvetkezethen már befejezték a kukorica első kapálását és kiegyelték a cukorrépát. A hidasj szövetkezet & múlt évben elrettentő példája volt a rossz gazdálkodásnak, a szervezetlen munkának és a sokat emlegetett munkaerőhiánynak. A szervezetien és elhanyagolt munka súlyos károkat okozott a szövetkezetnek. Tavaly a szövetkezet tagjai munkaerőhiánnyal indokol, ták a munkákban való elmaradásukat, de a saját zsebüket ért károsodás arra tanította meg őket, hogy komolyabban utánanézzenek: hátha akad mégis munkaerő a szövetkezeten belfil. S ncincaak hogy akadt, de bőven van munkaerő. A gyerekek számára napközi otthont létesítettek s így az asszonyoknak lehetőséget adtak rá, hogy bekapcsolódjanak a szövetkezet munkáiba, s ma már 30—40 asszony dolgozik állandóan a szövetkezet földjein. Tavaly a gyom lepte el a hidasiak kukoricáját, az idén felhasználva a szovjet tapasztalatokat, négyzetesen vetették el a kukoricát, s így annak ápolását a legkevesebb emberi munkaerővel biztosítani tudják. A növényápolási munkákban minden óra késedelem súlyos, sokszor helyrehozhatatlan károkat okoz. A gyom szívósabb és gyorsabban fejlődik mint a kultúrnövényzet és ha nem pusztítjuk ki idejében, tönkreteszi egész termésünket. Ha nem tartjak állandóan porhanyóan a kukorica földjét, akkor elpárolog a drága csapadék és majd nyár idején, mikor a kukoricának a legnagyobb szüksége lenne a nedvességre, földje már kiszáradt, cserepes lett és a kukorica elsárgul, gyenge termést ad. Ha nem ritkítják ki idejében a cukorrépát, akkor az felnyúlik, silány lesz, de silány lesz a termése is. Saját szánktól vonjuk el ezzel a nélkülözhetetlen cukrot. A kedvező esős időjárás minden feltételét megteremtette a bő termésnek. Dolgozó parasztságunk szorgalmán, jó munkáján múlik, hogy ezeket a kedvező feltételeket kihasználva az Idejében és szakszerűen elvégzett növényápolási munkákkal biztosítsák és növeljék a föld termé. ti Akció Bizottsaga Élésénél •agyjelentőségű ülése A Nemzet Arcvonal Központi Akció Bizottsága bővített elnökségének brünni ülésén az ülés délelőtti részében a vita folyamán, gazdasági- és közéletünk számos kiváló egyénisége, kitüntetett dolgozóink szólaltak fel. Többek között Jindrich Scerba karvini bányász, Bohumír Szládek kladnói hengerész, Sztaniszlav Sefrle EFSz elnök, Imrich Felső, az apátfalusi Polana textilüzem élmimkása, dr. Leopold Holcsík, a brünni kerületi egészségügyi központ orvosa, Marek Szmida erdő- és faipari miniszter és mások. Az ülés délutáni részében a vita során, amelyet František Kubacs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Akció Bizottságának főtitkára vezetett, szólásra emelkedtek: Jozef Kotyátko, köztársasági érdemrenddel kitüntetett kladnói bányász, dr. Hromádka, a Komenský evangélikus hittudományi fakultás dékánja, ing. Jozef Krejcsi, a chomutovi hengermüvek főmérnöke, a Munkaérdemrend viselője, Julius Bránik megbízott, a Szlovák Tervhivatal elnöke, František Balas, köztársasági érdemrenddel kitüntetett mozdonyvezető és mások. A magasszínvonalú vitában visszatükröződtek népünk hatalmas aikotó sikerei. Különösen kitűntek legjobb dolgozónőinknek felszólalásai, amelyek arrjl tanúskodtak, hogy a nők a férfiak oldalán iparunk ós Egységes Földműves Szövetkezeteink és egész gazdasági életünk építésének méltó résztvevői. A felszólalók beszédéből dolgozó népünknek, Klement, Gottwald, köztársasági elnökhöz, a Csehszlovákiai Kommunista Párthoz, Köztársaságunk kormányához és minden dolgozó tanítójához, Sztálin generalisszimuszhoz való mély ragaszkodása és szeretete áj-aöt ki. A vita résztvevői élénken reagáltak Antonin Zápotocky kormányelnök beszédére és Idfejeztók szilárd eltökéltségüket, hogy elhárítnak az útból minden akadályt, amely fékezné a szocializmus felépítéséhez vezető gyors utunkat. A vitát Gusztáv Kiment, nehézgépiparügyi miniszter értékelte és zárta be. A vita befejező részében Oldrich Lukes, & brünni Állami Színház tagja, felolvasta az ülés résztvevőinek Klement Gottwald elvtárshoz intézett levelét, melyet azok állva hallgattak Végig. 2 it3»ÖBKS tsiaa bivftett eiüiisegéiie „KLEMENT GOTTWALD, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, PRÄGA—VAK. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÜR, fogadja a csehek és szlovákok Nemzeti Arcvonala Központi Akció Bizottsága bővített elnöksége brünni május 15-i ülésének résztvevőitől mély odaadásunk nyilvánítását. A csehek és szlovákok megújhodott Nemzeti Arcvonala összes rétegeinek képviselői, valamint a legjobb ipari és mezőgazdasági dolgozók, akik a tárgyaláson résztvettek, Ismét igazolták annak az útaiak a helyességét, amelyen biztonságban vezeti városaink és falvaink dolgozóit a boldog szocialista jövő felé. A dolgozók ünnepének és Csehszlovákia szovjet hadsereg által való felszabadítása hetedik évfordulójának idei hatalmas ünnepségei világosan megmutatták, hogy a dolgozó nép egysége a közös építő igyekezetben jelentősen tovább erősödött és még jobban elmélyült népünk Szovjetunió iránti barátsága és szeretete r

s hogy tovább növekedik dolgozóink öntudatos ereje a világbékéért folyó liarcbajo. Napról-napra növekszik népünk ellenállása a nyngatj Imperialisták koreai háborús gaztettei és új világháború előidézésére irányuló szándékaili ellen. Dolgozó népünk elszánta magát hazánk védelmére bármilyen ellenséges támadás eSíen és Ipari és mezőgazdasági építéisébeai elért sikereit fokozza és rendszeresen növeli országa gazdasági és véderejét. A párt- és kormányhatározatok és az Ön boka tanácsai szerint dolgozóink az ötéves terv teljesítésében munkateljesítményeik megjavítására törekednek, elsősorban a szénbányászatban, az építészetben, a gépiparban, az egységes földműves szövetkezetekben és tuz álíaini birtokokon. A hiányosságok kiküszöbölésére azonban még nem követtek cl mindent, nem használták ki még az öszszes lehetőségeket és nem alkalmazták még következetesen a szovjet nép gazdag tapasztalatait az ország szocialista építkezésében. A csehek és szlovákok megújhodott Nemzeti Arcvonala azért a Csehszlovákiai Kommunista Párt vezetésével még hathatósabban fogj

a mozgósítani dolgozóinkat az akadályok leküzdésére és a szovjet nép fényes példája nyomán merész építő terveink öntudatos teljesítésére ás túlszárnyalására. Győztesen vertük vissza a hazai és a külföldi reakció minden gaz kísérletét, amely a kapitalizmus országunkban való megújítására irányult. Az ellenséges ügynökök leleplezésével és ártalmatlanná tételével, kezdve az áruló Zenkltfil, Maiertől, Lettriehtői, Srámektől és társaiktól 1913 februárjában egészen Saláa&zky, Švermova, Síing, Cleanentís és társaik csalárd bandájáig létrejött araiak a további előfeltétele, hogy dolgozó népünk szilárd egységbea, a munkásosztály vezetésével a szocialista építésben gyor

s iramban döntő sikereket érjen el. Nincs erő, amely képes lenne megakadályozni a szocializmus győzelmét drága hazánkban. Kötelezzük magunkat Köztársasági Elnök úr, hogy mktdent elkövetünk, hogy még jobban megszilárduljon a csehek és szlovákok megújhodott Nemzeti Arcvonalába tömörült dolgozó népünk építő, harcos egysége Csehszlovákiai Kommunista Pártenkkal az élén és az Ön vezetésével. Mindent elkövetünk, hogy tovább erősödjön és szilárduljon dolgozó népünk szolidaritása a hatalmas világbť-ketáborral, hogy még jobban elmélyüljön és megszilárduljon a Szovjetunióval való barátságunk és szövetséggnk, amely a haladás, a demokrácia, a szocializmus és a tartós béke egész világon való győzelmének szilárd biztosítéka. Éljen Csehszlovákia dolgozó népének egysége a szocializmusért és a tartós bSkéért folytatott harcban! Éljen felszabadítónkkal, a Szovjet, unióval való felbonthatatlan barátságunk; Éljen a nagy Sztálin!" mi liipns mm Bszotsssga mmm elRokssssnsk ulmm Jozef Nepomucky, földművelésügyi miniszter értékelte mezőgazdaságunk a Nemzeti Arcvonal Központi Akoió Bizottságának utolsó ülése óta elért eredményeit és hangsúlyozta a munkálatok jó végrehajtásának és szervezési biztosításának jelentőségét főleg a tavaszi munkálatok első részének befejezésében. Be kell ültetni a burgonya területek utolsó darabjait is azokban a kerületekben és járásokban, ahol ezt még nem tették meg, elő kell készíteni a kapásnövények jó és korai megművelését, főleg a cukorrépáét és fel kell készülni a szénakaszálásra. A kedvező természeti feltételek következtében mutatkozó gazdag termés — mondotta — nagy feladatok elé állit bennünket, nemcsak az aratás megszervezésében, hanem a cséplés korai megvalósításában és főleg az állami beszolgáltatások elraktározásában és teljesítésében. Az állattenyésztés szakaszán is mondhatjuk, hogy vannak kezdeti sikereink, amelyek abban tükröződnek, hogy a szarvasmarhák és sertések elválasztása igen jó, azonban fokozni kell a hasznosságot. Heiyesen mondotta a kormámyelnök elvtárs, hogy a súlypont itt az EFSz-eken van. A súlypont azonban állami birtokaink minden gazdaságán és a gépállomásokon is fekszik, amelyek az újjászervezésükről sziló Párt- és kormányhatározat után új szervezeti jelleget öltenek ég a szocializmus falun való fejlődésének még jobb lendítő karjává, eszközévé válnak. Sikereink központja azonban falvaink minden becsületes kis- és kazépparaszt.|ának házacskájában is rejlik. Meg kell nyerni minden középparasztot, küzdelmet kell érte folytat, ni a falusi gazdagokkal, hogy biztosítani tudiuk Egységes Földműves Szövetkezeteink megszilárdítását és magasabb termelési formákra /aló áttérését, hogy valóra váltsuk a szocializmus falun való žpitéss további útjának elegyengetését, új egységes földműves szövetkezetek alapításával. ŕ