Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-08 / 108. szám, csütörtök

yl/tiAvikásleoelezőivik írják IIJ SZO 1952 május 8 Kolhozfalvak emberei Hiába acsarkodnak az imperialisták ütemben építünk * mi fokozott Ledőltek a korlátok és megnyíltak. a kapuk a széles néptömegek előtt a I tanulás, kultúra és az érvényesülés felé, melyet a múltban gondosan elzártak előttünk a jólétben dúskáló, magukat felsőbbrendüeknek tartó gazdagok. Azt akarták velünk elhitetni, hogy ők mindennek a mozgató erői" és, hogy nélkülük megáll a fejlődés menete. Nyaltig bent ültek a jólétben, elfoglalták a jól jövedelmező állásokat, mi meg dolgoztunk rájuk, fillérekért, hogy nyomorúságos életünket fenn tudjuk tartani. Amerikát a korlátlan lehetőségek hazájának hirdették, de mi ma tudjuk, milyen az a korlátlan lehetőség. A csalók, a gangszterek, a hóbortos diplomaták és milliomosok eldorádója, kik a humanizmus álarcát öltötték magukra, de közben a pénzszerzés őrületében készek feláldozni nem csak saját népüket, hanem az egész emberiséget. Most végső vergődésükben olyan gyalázatos dolgokat követnek el, ami még a legvéresebb hitleri terror idején sem fordult elő- Ök demokratáknak nevezik magukat, de az emberi aljasság legmélyebb fokára süllyedtek le. Koreában nem ismernek kegyelmet, se gyenge asszonyok, sem apró gyermekek iránt. Baktériumháborút folytatnak, medy a legbarbára'ob hadieszköz, ami eddig a történelem folyamán előfordult. Ezt sohasem felejti el az emberiség. És nem felejti el a görög hazafiak kivégzését sem. Az idő malmai lassan, de biztosan őrölnek. Eljön még a nagy leszámolás ideje, amikor nem lesz irgalom számukra és elveszik méltó, megérdemelt büntetésüket ezek a békétlenséget szító háborús hóhérok. A mi népi demokráciánkban meg vannak a korlátlan lehetőségek. Ezt bizonyítja mostani életünk is. Iskoláink, egyetemeink vannak, ahonnan egyszerű, de kiváló tudású emberek kerülnek ki az életbe, a népből, amely azelőtt kizsákmányolásra és nélkülözésre volt ítélve egész életén át. Gyárainkban munkásigazgatók, ifjitök, sztahanovisták nőttek máról holnapra, bebizonyítva azt, hogy nem az számít, hogy ki minek született, úrnak vagy szegénynek, hanem az, hogy kinek milyen rátermettsége van ahhoz, hogy a munkahelyén megállja a helyét. Ez a mi valódi demokráciánk egyik konkrét esete, mely kiemeli a néptömegekből a tehetségeket. Ilyen embereket ismerek én is. Kitűnő vezetők, mesterek, élni un k ások. Szükség van rájuk, különösen most, a hatalmá.3 iramban termelő iparunkban. Népidemokráciánkban nincs különbség köztünk, akár munkapadnál dolgozó munkások, álcár bányá mélyén dolgozó bányászok, akár traktort vezető traktorosok, akár íróasztalnál dolgozók vagyunk. Együttesen, egyesült erővel építjük hazánkban a szebb jövőt, a szocializmust. Lebeda József, Podbrezová. rÄ nagyabonyi CsISz-tagok felhívása A nagyabonyi CsISz-tagok még április 15-i taggyűlésükön elhatározták, hogy a májusi kötelezettségek keretében az EFSz-ben ezer darab szöllöoltványt elültetnek. Egy vasárnapi brigád során ebben a munkában harminchármán vettünk részt csoportunkból és egymással versenyezve, egy félnap alatt 1620 szöllöoltványt ültettünk el. Ezért dicséretet is » kaptunk az EFSz vezetőségétől ós a helyi Nemzeti Bizottságtól. Kivettük részünket a május előtti agitációból is és szép eredményeket értünk el. Csoportunk azonban nem marad le kulturális téren sem, az ifjúsági sajtó előfizetésében is jő példát mutat. Felszólítjuk azokat a CsISzcsoportokat, amelyek még nem vállaltak kötelezettségeket, hogy a győzelem ünnepére tegyenek felajánlásokat abban a tudatban, hogy ezzel a békét erősítik. Az ilyen munka hozzá fog járulni ahhoz is, hogy újabb tagokat nyerjünk meg a CsISz-nek. Mi nagyabonyi CsISz-tagok igyekezni fogunk, hogy csoportunk a dunaszerdahelyi járásban mindig első helyen járjon. Bátran akarunk haladni azon az úton, amelyet szülő pártunk és kormányunk tűzött ki elénk, mert tudatában vagyunk, hogy csak így érhetjük el a szocializmust. Majiáth Erzsébet. Az Uj Szó elintézte Nemrégiben levelet kaptunk az ipolybalogí helyi Nemzeti Bizottság funkcionáriusaitól, amelyben kritizálták azt, hogy a felsőbb közigazgatási szervek nem gondoskodtak a község tüzelőanyaggal való ellátásáról. Az ügyet a járási Nemzeti Bizottságon keresztül kivizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a kritika jogos volt. A hibát a szénlerakatok követték el, mivel a megrendelésekre nem fordítottak semilyen figyelmet. A szénlerakatok egyik alkalmazottját különféle machinációk miatt letartóztatták. A járási Nemzeti Bizottság biztosítja, hogy ez év folyamán hasonló hiba nem történik meg. • Ivanics János kálnai kovács kritizálta azt, hogy a helyi Nemzeti Bizottság nem utalt ki műhelyének szenet, úgyhogy nem tudta elvállalni a mezőgazdasági szerszámok javítását. Az ügy kivizsgálása során megállapítást nyert, hogy Ivanics nem kérvényezte a szenet az előírt határidőben. Mivel azonban a tavaszi munkálatok megkövetelték, hogy a műhely munkája ne álljon le, a kálnai helyi Nemzeti Bizottság közbenjárására a hármas számú szénlerakat megfelelő mennyiségű szenet bocsátott a műhely rendelkezésére. Több madari dolgozó panaszlevelet írt nekünk, hogy a helyi Nemzeti Bizottság az arra jogosultaknak már több hónap óta nem adja ki a ruhajegyeket. A levéllel kapcsolatban magyarázatot kértünk a Nemzeti Bizottság titkárától, aki válaszlevelében rámutatott arra, hogy a kritika jogos és a hibát a helyi Nemzeti Bizottság egyik alkalmazottja követte el. Tudniillik a járási Nemzeti Bizottságnak hiányos listát nyújtott be. A hibát okozó alkalmazottat elbocsátották. Azok a dolgozók pedig, akiknek jár a ruhajegy, ar.t megkapták. • A nagygéresi Rozvágy-utca több lakosa kérelemmel fordult hozzánk, hogy vezessék be utcájukba a villanyt. •Kérdést Intéztünk a királyhelmeci járási Nemzeti Bizottsághoz, vájjon ezt 5. kérelmet teljesíteni lehet-e. A járási Nemzeti Bizottság a Keletszlovákiai Villanymüvekhez fordult és onnan azt a választ kaptuk, hogy a villanyosítás . tervszerűen folyik és természetesen elsősorban az ipar, az új építkezések, az EFSz-ek és állami gépállomások szükségleteiről kell gondoskodni. Ami a nagygéresi lakosok kérelmét illeti, a kérés gazdasági szempontból indokolt és ezért mihelyt a pénzügyi és anyagi lehetőségek megengedik, a rozvágyi utcának villanyosítását is befoglalják tervükbe. A Szocialista Munka Hőse Ivan Paraszocska kombáinos A Szovjetunió Legfelső Tanácsa határozatának értelmében ívan Paraszocska kombájnosnak a krasznogvardeji gépállomás dolgozójának nemrégiben a Szocialista Munka Hőse címet adományozták. A kombájnra a 14-ik csillag keriilt, ami azt jelenti, hogy Ivan Paraszocska agregátja az aratás megkezdése óta 14.000 mázsa gabonát csépelt ki. A kolhoztagok őszinte jókívánságaikkal árasztották el a kombájnost, amit Paraszocska kombajnos nagy megindulással fogadott. — Hogy is lehetne ilyen gépen másképpen dolgozni — mondja a kombajnos és kezével a Sztalinyec 6-os traktorára mutat — csah nézzétek, milyen gyönyör,egy gép ez. Ivan Jevsztafjevics szereti a technikát és tökéletes mestere hivatásának. 1937 óta dolgozik a Krymen mint kombájnos és a krasztiogvardeji kolhoz földjeit már fejből ismeri. Es mégis minden aratás előtt valami izgalom vesz rajta erőt. Igy volt ez a mult év nyarán is. A kombajn már jóval az aratás megkezdése előtt teljesen elkészítve állt a sztyeppén- Az agregát munkacsoportja már részletesen ki volt oktatva és minden emberének feladata pontosan kijelölve. A kombajnos újból és újból átnézte gépét, felülvizsgálta az egyes alkatrészeket és amikor a gabonaérés ideje elkövetkezett, Ivan Jevsztafjevicset csak a sztyeppén lehetett látni. Áttekintette az egyes termények elhelyezését a földeken és a terepet, ahol majd dolgozni fog. A várvavárt pillanat elkövetkezett, és az agregát parancsnoka kiadta a jelszót: „Megyünk!" A kombájntól kezdtek autók és kocsik aranysárga gabonával megrakva távozni. Már az első napon teljesítette az gregát az előírt normát. A tempó emelkedett. Az aratás harmadik napján 35 hektárt aratott le a kombajn. A rendszeres vitákon az agitátor. Konachov elvtárs a következőket mondotta: — Ma meg akarlak benneteket ismertetni az aratás első napjainak eredményeivel a krasznogvardejevi gépállomáson. Agregátunh jól dolgozott, de csak a harmadik helyet érliik el. Liszenko és Parchomenko kombajnosok megelőztek bennünket... Az agitátor szavai elevenbe találtak. A jelenlevők szemei az agregát vezetőjére fordultak. — Tehát a szomszédjaink megelőzték — kezdett Paraszocska nyugodtan beszélni — ezen semmi különös nincs. Liszenko és Parchomenko tapasztalt hombajnosok és készséges embereik vannak. Ezért érthető, hogy a velük való versengés nem könnyű dolog. De nekünk is jó kollektívánk van és azt hiszem, hogy megmérkőzhetünk velükParaszocska kombajnos szavai fellelkesítették agregátjának tagjait. Ezek tudták, hogy Jván Jevsztafjevics nem az az ember, aki hiába beszél. A hombajnosok jelszava a munkaidő minden percének kihasználása lett. Az aratásnál óragrafikont vezettek be, amely lehetővé tette az agregát munkája feletti állandó felügyeletet, kiküszöbölte a felesleges időveszteségeket és emelte a munka termelékenységétEnnek segítségével a kombajnos a következő napokon már naponta több mint 45 hektár learatását érte cl. A kombájnnál végzett aratást éjjel is folytatták. Paraszocska kombajnos villamos világítást vezetett be a ko'mbajnra. Éjjelente az. agregát vezetője állandóan a földeken tartózkodott. Gondosan figyelte a gabona nedvtartalmát és ehhez mérten állította be gépét. A gép karbantartására rendszeresen ügyeltek. A kombajnos erre a dologra nem sajnált időt áldozni és ezért gépe állandóan hibátlanul dolgozott. Az agregáton a kollektív tagjai kölcsönös váltást vezettek be. Hogy a gépet ne kelljen leállítani, az emberek kölcsönösen a munkaközi szünetekben váltották egymást. Az. aratás üteme rohamosan emelkedett. Nemsokára Ivan Paraszocska kombájnos agregátja maga mögött hagyta a többi krasztiogvardeji gépállomás kombájnosait. A kombájnon büszkén lengett a gépállomás vörös vándorzászlaja, amelyet ez a kollektív az aratás végéig megtartottív an Paraszocska kombajnos egyik kezdeményezője lett a kombajnos agregátok kollektív Sztahanov-munkájának. Szabadidejében Anion Tabunscsik agregátján lehetett őt látni. Készségesen adta át tapasztalatait és adott értékes tanácsokat az ifjú kombajnosnak és amikor szükség volt, segített neki a gép technikai hibáinak eltávotításj/jan. Az aratás befejezéséig Tabunscsik kombajnos a legjobbak közé került — 25 munkanap alatt sikerült neki 3858 mázsa gabonát kicsépelni. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének határozata értelmében nemrégiben a munka vörös zászló rendjével tüntettek ki. Az aratás után Paraszocska kombajnos jó állapotban vezette vissza gépét a gépállomásra. Ilyen géppel — mondotta az állomás igazgatója — akár újból is ki lehetne menni aratásra, mert a kombajn megjavítására alig volt szükség. Paraszocska kombajnos átnézte a gép valamennyi alkatrészét »és megőrzésre adta le őket. Ivan Jevsztafjevics Paraszocskának a Szocialista Munka Hőse magas címével való kitüntetésének hírét a gépállomás valamennyi alkalmazottja nagy örömmel fogadta. A kormány kitüntette még Nyikolaj Vaszilijevics Lefcsevics és Petr Paraszocska agregátvezetőket is. A kiváló kombajnos és munkatársai megfogadták, hogy még jobban fognak dolgozni az 19^2es esztendő aratása alatt és új nagy sikereket fognak elérni a magas termelékenységért folytatott harcban. L. Cserkaaszkij A DIÓSGYŐRI NAGYKOHÓ Az elmúlt tél elején nagy munkába fogtak a Magyar Népköztársaság egyik legfontosabb nehézipari központjában: az északmagyarországi Diósgyőrött. A felemelt ötéves terv egyik nagy alkotásának létrehozásáért indítottak harcot a magyar dolgozók, a szovjetrendszerü kohókolosszusért, a hétszáz köbméteres óriáskohóért, amely egymagában több acélt ad majd a magyar nehéziparnak, mint az összes eddig működő diósgyőri kohók együttvéve. Az óriáskohó méreteiről, a felépítéséért végzett munka nagyságáról az alábbi néhány adat szemléltető képet ad: A kolió magassága eléri az 56 métert. A kohóépítéssel kapcsolatos földmunkák során 15.000 köbméter földet mozgattak meg. 60.000 köbméter vasbetont dolgoztak )>e, 15 kilométer hosszú vasúthálózatot készítettek ég 100 km elektromos vezetéket szereltek fel. Míg a kohótest körüli állványokon a kőművesek, a hegesztíik 10—50 ni magasan végezték munkájukat, lenn 30 méternyire a föld alatt vájárok dolgoztak a kohóhoz . vezető alagút építésén, leküzdve a feltörő vizet, a beomló földet. Soha még a magyar kohóépitők ilyen hatalmas feladat előtt nem álltak. S hogy most nemcsak a vállalt időre, de határidő előtt ontani kezdi az acélt az új óriáskohó, az elsősorban annak köszönhető, hogy a Szovjetunió a magyar kohóépitők rendelkezésére bocsátotta a kommunizmust építő ország e téren gyűjtött felbecsülhetetlen tapasztalatait. A magyar mérnökök a tervezésnél biztosan támaszkodhattak ezekre a tapasztalatokra, a kohó építéséhez szükséges speciális gépek is a Szovjetunióból érkeztek és a dolgozóknak szüntelen segítséget jelentettek a szovjet sztahanovisták munkamódszerei, tanításai. Szükség is volt a segítségre, szükség volt arra a nagy lelkesedésre, amely az óriáskohó építőit eltöltötte, hiszen az építkezés során rengeteg nehézséget, akadályt kellett legyözniök. Már a kohó szerelését megelőző feladat megoldása sem volt egyszerű. Hiszen ahol az óriásl;ohó épült, már. teljesen beépített terület volt, s a régi kohók, gáztartályok, csővezetékek, raktárak egész hálózatát kellett átrendezni ahhoz, hogy az óriáskohó megfelelő helyre kerülhessen. S a magyar dolgozók tudták, hogy ezt az átrendezést úgy kell végrehajtaniok, hogy a termelésben a legkisebb fennakadás se pálljon be, hiszen a gépgyárak türelmetlenül várják az acélt a diósgyőri kohókból. Nagymértékben segítette az óriáskohó építőit, hogy éppen azokban a napokban bontakozott ki az a lelkeshangú verseny, amellyel a magyar dolgozók szeretett vezérük, Rákosi Mátyás elvtárs, hatvanadik születésnapjának, március 9-étiek ünnepére készültek. Ebben a versenyben Diósgyőrött is, mint mindenütt az országban, nagyszerű munkahőstettek születtek. Ezek közül is egyik legszebb Modla Géza 24-esztendös főszerelő nevéhez fűződik. Modla elvtárs, aki két évvel ezelőtt még segédmunkás volt, a Rákosi elvtárs születésnapjára kibontakozott. verseny lendületében olyan problémákat, 0ldott nieg, amelyekkel szemben tehetetlenül álltak a gyakorlott kohómérnökök is. Arról volt szó, hogy egy liataiinas gáztartályt, amely az építkezés termetének közepén terpeszkedett, százötven méterrel arrébb kellett helyezni. A tervek szerint a gá/.tartályt széjjel kellett, volna szerelni, résielet'enkint új helyére szállítani. Ez természetesen nemcsak hosszú Időt rabolt volna el a kohóépítés,tfíl, de a gáztartály erre a hosszú időre teljesen ki esett volna a termelésből. Modla Géza új tervet dolgozott ki, amely szerint az egész tartályt szétszerelés nélkül, az eredetileg tervezett ideinek egyharmada alatt átfuvarozták új helyére. A magyar dolgozók lelkesedésének, kezdeményezőkészségének számog hasonló nagyszerű bizonyítékát szolgáltatta az óriáskohó épitésének eddigi négy hónapja. Csak ezzel a lelkesedéssel magyarázható, hogy a naprólnapra felmerülő újabb és újabb nehézségeket, problémákat sorra megoldották s a kohóépítők be tudták tartani fogadalmukat s április 4-én, az ország felszabadulásának hetedik évfordulóján, begyújthatták az óriáskohót, hogy abból a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepének, május elsejének tiszteletére megindulhasson az első csapoJás. Természetesen, egy ilyen hatalmas alkotás csak úgy jöhet létre, ha nemosak a helyszínen dolgozó munkások, hanem valamennyi érdekelt üzem dolgozói is felmérik az új teljesítmény jelentőségét s minden erőfeszítésük arra irányul, hogy segítséget nyújtsanak a kohóépítőknek. Nos, a diósgyőri óriáskohó egész sor üzemben lelkesítette jobb munkára a magyar dolgozókat. S nem véletlen az sem, hogy a diósgyőri óriáskohó határidő előtti elkészítéséért vívott harc nagymértékben még a munkafegyelem megszilárdításához, a dolgozók szocialista öntudatának neveléséhez is hozzájárult. így például éppen a Szellőzőműveknél a légvezetékek gyártásának ideje alatt 75 százalékkal csökkent az igazolatlanul mulasztott órák száma. De más üzemekben is hősies harc folyik a kohó működéséhez szükséges berendezések elkészítéséért. A nagykohó csapolása például 50 tonna űrtartalmú üstökbe történik, a 30 mm-es lemezből készült üstök súlya egyenként 6 és fél tonna. A lemezeket azonban az ózdi kohászati üzemek nem tudták határidőre elkészíteni. A Darúgyár dolgozói erre vállalták, hogy a maguk részéről helyrehozzák a késést s a négy hetet igénylő munkát — az üstök kovácsolását — tizenkét naip alatt elvégzik s így lehetővé teszik, hogy a kohóépítők betarthassák fogadalmukat és április 22-én valóban megkezdődhessék a csapolás. A diósgyőri óriáskohó az egész dolgozó magyar nép közös ügye lett, az egész dolgozó magyar nép segítette és feszült figyelemmel kisérte azt a hő'Si küzdelmet, amit a kohóépitők vívtak. S a mérnökök, kőművesek, ácsok, vasbetonszerelők, hegesztők, a brigádok és egyének nagyszerű helytállása, példamutatása, a szocialista építés iránti lelkesedése meghozta gyümölcsét. A diósgyőri óriáskohó, az ötéves terv egyik büszkesége, április 4-ke óta szárad, s április 27-től kezdve acéljával gazdagítja, erősíti a dolgozók hazáját, a békefront e büszke bástyáját.