Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-08 / 108. szám, csütörtök

1952 május 8 ói m Az áüami birtokok munkájának és gazdálkodásának megjavításáért i ártunk Központi Bizottságáírcx elnöksége és köztársaságunk kormánya az utóbbi hónapokban több nagyjelentőségű határozatot hozott a mezőgazdasági termelés fokozására és a mezőgazdaság különböző ágazataiban dolgozók munkájának megjavítására. A legutóbb hozott ilyen határozat az állami birtokok gazdálkodásálnak megjavításáról szóló pártés kormányhatározat, amely konkréten meghatároasa azokat a feladatokat és intézkedéseket, amelyeknek teljesítésével állami birtokaink kiküszöbölhetik eddigi hiányosságaikat, leküzdhetik a fejlődésüket akadályozó nehézségeket ég feladataik teljesítésével a szocialista nagyüzemi gazdálkodás példaképévé válhatnak. Ez a határozat nemcsak megjelöli a feladatokat az állami birtokok számára hogy azok teljesítésével gazdálkodó sukat eredményesebbé tegyék, hanem ezt megelőzően feltárja mindazokat a hiányosságokat és akadályokat, amelyek legtöbb állami birtokunkon előfordultak s a határozat ezekből kiindulva teszi meg a szükséges intézkedéseket eltávolításukra. Pontos része a párt- és kormányhatározatnak, hogy amikor jelentős termelési feladatok elé állítja az állami gazdaságokat, ugyanakkor ennek megfelelően rendezi az állami birtokok munkásainak jutalmazását is, bevezeti a végzett munka arányában történő jutalmazást, a prémiumrendszert mind az állattenyésztésben, mind a növényi termelésben s ezáltal az állami birtokok munkásait közvetlenül érdekeltté teszi a terméshozam növelésében, az állattenyésztés hasznosságának fokozásában. Ezenfelül is nagyjelentőségű intézkedéseket foganatosít a határozat az állami birtokok munkásairól való gondoskodásban. Gondoskodik politikai és szakmabeli iskoláztatásukról, gyermekotthonok és bölcsődék, üzemi klubok létesítéséről, gondoskodik a határozat arról is, hogy az állami birtokok alkalmazottainak lakásviszonyait gyökeresen és a követelményeknek megfelelően megváltoztassák, hogy az alkalmazottak házhelyhez és családiház építéséhez kedvező állami kölcsönhöz jussanak. Régi kívánságát teljesíti a határozat az állami birtokok munkásainak, amikor lehetővé teszi, hogy a munkások háztartási szükségleteik fedezésére sertéseket tarthatnak és azok eltartásához szükséges takarmányt az állami birtokról beszerezhetik, — feltételezve, hogy a gazdaság teljesítette termelési és az állam iránti feladatait és kötelességeit. N incs mit szépíteni rajta, az állami birtokok annak dacára, hogy ehhez minden szükséges eszközt és segítséget megkaptak, mind a mai napig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem teljesítették azokat a termelési feladatokat, melyeket népgazdaságunk eléjük tűzött s ennél fogva még nem is váltak a szocialista nagyüzemi gazdáikodás példaképévé, nem szolgáltatták szemléltető bizonyítékát annak, hogy a mezőgazdasági termelés állandó fokozását, az ország bőséges élelmiszerellátását csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megteremtésével érhetjük el. És hogy az ezen a téren való lemaradás okai egyedül és kizárólag csak magukban az egyes gazdaságokban keresendők, hogy az alacsony termelékenység előidézője a maradi és elavult gazdálkodási módszerek és a munkák helytelen, rossz megszervezése: azt bizonyítja az is, hogy az előbb tett megállapítás nem általájrosítható, hogy úgyszólván kezdettől fogva voltak és egyre több azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek az új termelési módszerek alkalmazásával, a szovjet tapasztalatoknak minden téren való felhasználásával egyre nagyobb és egyre szebb eredményeket érnek el a ter melésben. Az alacsony termelékenységet nagymértékben okozta a mun kások helytelen bérezése, az egé szen a legutóbbi időkig érvényben volt „napszám", az órabérrendszer, amely egyformán jutalmazott minden munkást, habár az egyik ötször annyi értékűt is dolgozott, mint a másik, mert hiszen nem a munka mennyisége és minősége számított, hanem a munkában eltöltött idő. Az órabér nem a jó munkásokat, hanem a lógósokat részesítette előnyben, azokat, akik nagyszerűen értették módját annak, hogyan kell a napot eltölteni úgy, hogy egy szalmaszálat se tegyenek keresztbe. Gyökeres javulás állott be ezen a téren a mult esztendőben, amikor egyes gazdaságokon a munkák egyes fajára bevezették a normákat, s ennélfogva mindenki olyan bérezésben részesült, amilyen munkát végzett. Sok gazdaságban nehéz "olt ezt keresztülvinni — még a agutóbbi időben is voltak gazdaságok, ahol a munkások órabérre dolgoztak, — márcsak azért is, mert maguk a gazdaságok vezetői, nem egy .esetben volt ľôldbirtokosok, és kulákok, tehát ellenséges elemek, lebeszélték a munkásokat a normák bevezetéséről, mondván, hogy akkor még annyit sem fognak keresni, mint eddiig, a munka pedig jóval több lesz. Aljas, ellenséges propaganda volt ez, amelyet legfényesebben maga a gyakorlat cáfolt meg. A gyakorlat azt bizonyította, hogy a normák bevezetése után elsősorban is rohamos emelkedésnek indult a munka termelékenysége, de ezzel párhuzamosan emelkedett a munkások keresete is, nem egy esetben a kétszeresére, sőt háromszorosára annak, amit órabérben kerestek. Kiderült, hogy a normák bevezetésével biztosítva van a munka igazságos jutalmazása s ezzel a munkások érdekeltté vannak téve a munka termelékenységének fokozásában. Ennek kedvező hatása már az első hónapokban megmutatkozott. Megmutatkozott a -termelés fokozódása elsősorban is és leghamarabb az állattenyésztésben, tekintve, hogy a normákat főleg itt vezették be. A mult év második felében, ahogy a nagymegyeri állami birtok tehenészetében bevezették a normákat, az addigi 6 literes átlagtejhozam rövid idő alatt több mint 10 literre emelkedett, de az állatgondozók addigi 3—4000 koronás havi keresete is 7—8000, sőt 10.000 koronát is elért s mint a birtok egyik állatgondozója, Soóky elvtárs mondotta, a normák bevezetése nélkül soha nem emelkedett volna ilyen mértékben a tejhozam, de a munkások fizetése sem. Száz és ezer ilyen példát lehetne felhozni, ami mind azt, bizonyítja, hogy amint a munkások a végzett munka arányában, nem pedig a munkában eltöltött idő arányában kapták fizetésüket, a munka termelékenysége, a termelés fokozódása rohamosan nőtt. H iba volt azonban mégis s a párt- és kormányhatározat most ezt a hibát kiküszöböli. A hiba az volt, hogy a végzett munka arányában történő jutalmazást, valamint a tervezettnél magasabb termelési eredményeket elérő dolgozók prémiumjutalmazását csak az állattenyésztésben vezették be és nem vezették be a növényi termelésben is. A pártás kormánythatározat most azt a feladatot tűzte ki az állami birtokoknak, hogy a normák szerinti jutalmazást a munkák minden fajánál vezessék be és vezessék be a prémiumrendszert is ne csak az állattenyésztésben, hanem a növényi termelésben is. A prémiumrendszer bevezetése nemcsak a termelés fokozására hat serkentőleg, hanem nagyban elősegíti a munkák jobb megszervezését is, mert hiszen a prémiumrendszer csak úgy valósítható meg igazságosan, ha minden munkaosoport, sőt ezen belül minden egyes dolgozó számára egész évi megművelésre kijelölik azt a parcellát, amelyen a munkák idejében való elvégzéséért, a termésért személy szerint felelős. Állandóan és mindinkább előtérbe kell helyezni a személyi felelősség elvét, amivel egyrészt biztosítjuk a munka termelékenységének állandó emelkedését, másrészt tudatosítjuk a dolgozókban a szocialista gazdálkodás legfőbb alapelvét: minden munkás gazda maga munkahelyén. .Különösen niagy jelentőséggel bír állami birtokainkon a szovjet tapasz, falatoknak minél szélesebb méretek ben való alkalmazása. Ha pártunk és kormányunk azt a feladatot tűzi ki az állami gazdaság elé, hogy munká. jukkái és gazdálkodásukkal a szocialista nagyüzemi gazdálkodás pél daképévé váljanak, ennek elérését el sem képzelhetjük a szovjet tapaszta. latok alkalmazása nélkül. Múlt év. ben állami birtokainkon már jó ered ményeknek lehetett tekinteni a tehe nenkémti 5—6 literes fejési átlagot Mióta a múlt év őszétől mind na gyobb mértékben alkalmazzák Mali nyinova fejési módszerét, olyan ered ményeket értek el ezzel, hogy bizony ma már a 8—9 literes eredményeket elérőket az elmaradók között emle. getik. Nem ritkaság a 15—18 literes fejési átlag sem, de mint Nagy Ist. ván eredménye is bizonyítja, a i.yá rasdi állami birtokon, még ezeket az eredményeket is magasan fokőzni lehet, mert hiszen van olyan tehene, amelyiknél már márciusban elérte napi 38 litere? tejhozamot. A szovjet tapasztalatoknak, a legújabb termelési módszereknek gaz^a" tárháza áll rendelkezésünkre, csak elni kell velük a helyi viszonyoknak megfelelően észszerűen és bátran alkalmazni őket s nem szabad visszariadni a kezdeti nehézségektől, bátran fel kell venni a harcot az újjal szemben megnyilvánuló maradisággal. Ä munka termelékenységének fokozása, a termelés állandó emelése céljából az eddiginél sokkal nwgyobb mértékben ki kell szélesíteni és el kell mélyíteni a szocialista munkaversenyt és a termelési versenyeket. A szocialista verseny az a lenditő kerék, amely mind nagyobb, egyre fokozódó sikerek és eredmények elérésére serkenti a dolgozót. Bizonyítja ezt a legutóbbi, a május elseje tiszteletére tett felajánlások ég szocialista versenyek eredménye is. Ezzel l ap csolatban azonban fel kell vetni azt a még mindig elég sok helyen fellelhető hibát, hogy egyrészt a különböző versenyek és kötelezettségvállalások, az elsőbbségért indult harc, a nyilvánosság tudta nélkül, szinte suttyomban zajlik le, az eredményekről senkinek tudomása nincs, s így a verseny elsekélyesedik, ellaposodik, a dolgozók nemhogy újabb lendüle tet kapnának, hanem elkedvetlenednek; másrészt pedig, ha születnek versenykihívások és kötelezettségvállalások, azok teljesítését senki se ellenőrzi. Ha teljesítik őket jó, ha nem, az is jó, úgy gondolják, elég ha a felajánlásokat megtették. Az ilyen megnyilvánulások ellen a leghatáro. zottabban fei kell lépni, mert az ilyesmi nemhogy előbbre vinné a ter. melést, hanem éppen fékezőleg hat rája s nem utolsó sorban azzal, hogy a munkaverseny, a szocialista felajánlások jelentőségét lejáratja, szinte nevetségessé teszi. A szocialista munkaversenynek, a felajánlások teljesítésének a legnagyobb nyüvánosság előtt kell lezajlania. Leghelyesebb, ha a versenyt mindennap kiértékeljük és mind az élenjárókat, mind az elmaradókat kihirdetjük, neveiket a versenytáblán elhelyezzük és a versenyek kiértékelésénél — mint ahogy erre a határozat is nyomatékosan felhívja a figyelmet — a legnagyobb nyilvánosság előtt ismertetni kell az élenjárók munkamódszereit, hogy abból mások ig tanuljanak, hogy ezen módszerek alkalmazásával még nagyobb eredményeket érhessenek el. E: zek a legsürgősebb és legfontosabb feladatok állami gazdaságaink dolgozói előtt s az állami birtokok minden egyes alkalmazottjának nemcsak hazafias, állampolgári kötelessége, hanem saját jól felfogott egyéni érdeke is azt követeli meg, hogy e határozat hiánytalan teljesítéséért ereje és tudása teljes latbavetésével harcba induljon. Egegen megkezdték a cukorrépa és a mák kapálását Szövetkezetünk tagjai a tavaszi munkák idejében való elvégzésével készültek május elseje méltó megünneplésére, s kötelezettséget vállaltak, hogy a tavasziak vetését május elsejéig befejezik• Kötelezettségvállalásuknak eleget tettek, mert kitartó és szorgalmas munkával már 'április 26-án elvetettek mindent és megkezdték a növéayápolási munkákat. Annak ellenére, hogy vannak a szövetkezet tagjai között olyanok is, akik még nincsenek teljesen tisztában a közös gazdálkodás előnyeivel, elért eredményeink mégis azt mutatják, hogy nagyon megjavult a munkafegyelem s mindig több és több a szövetkezet élenjáró dolgozója. Példát vehetünk itt Leki Imréről, aki 57 éves kora ellenére a szövetkezet egyik legjobb dolgozója. A kora hajnali órákban már a lóistállóban szorgoskodik és ö az első, aki munkára kész a lovaival. A szövetkezet ifjabb dolgozói is példát vehetnek Leki Imréről. A tavaszi munkák sikeres elvégzésében nagy része volt az egegi traktoros brigádnak is, mert a munkák ideje alatt a legnagyobb szorgalommal dolgoztak, tervüket százszázaiékon felül teljesítették s mind az ipolysági járásban, mind a besztercebányai kerületben az elsők lettek. A tavasziak elvetése után munkacsoportjaink hozzáfogtak a növényápolási munkákhoz, a dohányos csoport pedig a dohány palántázáshoz. Az idén 20 hektár területen termelünk dohányt, s ehhez már elkészítettük az új, modern villanyműszárítót. A dohányápolási munkákban dicséretet érdemelnek a helyi nemzeti iskola pionírjai, akik 120 órát dolgoztak le a gyomláláson és szorgalmukkal felülmúlták a felnőtteket is és újabb kötelezettséget vállaltak, hogy az egységes földműves szövetkezetben 660 órát ledolgoznak. Azonkívül Micsurin-kört alakítottak, erre a célra a szövetkezet 18 ár földet bocsátott rendelkezésükre. Ezen a területen kísérleti telepet rendeznek be a kukorica, krumpli, paradicsom és uborka különféle fajtáinak, különféle módon való termesztésére és nemesítésére. A kis kertészeket e nemes munkában hathatósan támogatják Frank Ciril és Kuzma Géza tanítókA szövetkezet építkezési csoportja is odaadóan dolgozik. Most épül 100 szarvasmarha részére új istálló, melyet június 30-ig befejeznek. Kiss István és Pénzes kőművesek szép teljesítményeket érnek el és igyekeznek, hogy az istállót minél előbb átadhassák a szövetkezetnek. Azután nyomban megkezdik a sertéshizlalda építését, amire szintén nagy szükségünk van, mert hiányzó állatállományunkat felvásárlással fogjuk pótolni. Ugyancsak tervbe vettük 600 darab tyúk részére egy új farm felépítését is. Községünk egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai szintén igyekeztek a tavasziak vetésével. Földben van már a krumpli és a kukorica is és egyeseit már megkezdték a cukorrépa és a mák ápolási munkáit is. Hogy községünk ilyen szépen halad a tavaszi munkákkal, abban nagyrésze volt a helyi pártszervezet tagjainak is, akik a néppel való beszélgetés formájában állandó kapcsolatot tartattak fenn a község dolgozó parasztjaival és így megértették azt, hogy mennyire más most a dolgozó paraszt sora, mint a régi „jó. világban" volt. Hogy menynyire halad községünk a fejlődés útján, azt tényekkel is bizonyíthatjuk s a község minden dolgozója boldogan beszél arról, hogy mennyi jót adott nekünk a népi demokrácia. Községünk dolgozói már két év óta villanyfény mellett olvashatják az újságot, van helyi rádió hangszórónk s van egy olyan motoros tűzoltófecskendönk, amely percenként 800 liter vizet nyom. S mindezt a felszabadító Szovjetuniónak és népidemokratikus államrendszerünknek köszönhetjük. Hogyan éltünk a mutlban? Csak vissza kell emlékezni arra, amikor a munkanélküliek és koldusok tömege naponta járta a falvakat egy kis alamizsna, vagy alkalmi munka reményében- Falunk dolgozó parasztjainak legnagyobb része fülig eladósodva, fűhöz-fához kapkodva járt könyörögni egy újabb kölcsönért, hogy a kamatokat ki tudják fizetni. Bizony ilyen sorsuk volt régen a kisgazdáknak a mi falunkban is. Emlékszem arra, amikor Marcsek István 7 hektáros kisgazda (volt házigazdám) Egegről Pozsonyba kerékpáron ment, ami kb. 200 kilométerre van tőlünk. Emlékszem arra is, amikor én magam a napi 16 vagy 18 órás munkám mellett sokszor voltam olyan helyzetben, hogy a szomszédok kölcsönére kellett rászorulnom. Mennyivel jobban élünk már ma. Az ember jóformán csak kilép az utcára és autóbuszon vagy vonaton utazhat és minden dolgozó megtudja fizetni. A dolgozók gyermekei tanulhatnak, felsőbb iskolákba járhatnak, sőt egyetemre is, mert államunk a legmeszszebbmenő gondoskodásban részesíti őket. A múlttal tehát végérvényesen leszámolunk és nagy tempóban építjük a szocializmust. Akármerre mehetünk, mindenütt a nagy építkezések folynak, hatalmas gyárak, duzzasztógát, vasút, iskola, kórházak, amelyek mind-mind a dolgozó nép javát szolgálja. Vanek Géza, Egeg A sápi dolgozó parasztok példásan teljesítik, a kulákok pedig szabotálják a beszolgáltatás teljesítését A szocializmus példás építői közül, akik magukévá tették Pártunk és kormányunk Szlovákia össztervének teljesítésével foglalkozó határozatait, hogy ezzel biztosítsák dolgozóink ellátását, hathatósan kiveszik részüket a munkából a sápi dolgozó parasztok is, akik május elseje tiszteletére vállalt kötelezettségeik között a tojásbeszolgáltatás évi tervét 102 százalékra tel; esítették. Ezek közül jó példával jártak elöl Vince József sápi dolgozó paraszt, aki évi sertéshúsbeszolgáltatásának tervét 200 százalékra, a tojásbeszolgáltatását pedig százszázalékra teljesítette. Varga Béla sertésbeszolgáltatásának tervét 230 százalékra, Pasztorik Károly egész évi sertésbeszolgáltatási ervét 400 százalékra, tojásbezolgáltatási tervét 108 százaléka teljesítette, továbbá I.ukovics .ihály egész évi sertésbeszolgálatás

: tervét 250 százalékra telíesítette. Ezzel szemben vannak még ma is olyanok, akik Pártunk és kormányunk határozataival ellentétben szabotálni igyekeznek dolgozóink élelmiszerellátását. Ilyenek a szenei járá ban Kollár Lipót 27 hektáros pavlicei kulák, aki az előírt sertéshizlalási tervét, azzal, hogy megfelelő állatállományt nem tart, — nem teljesíti. Filipovics Augusztin 28 hektáros kráľovoi kulák, akinek vetésterületének megfelelően 35 sertést kellene tartania, csak ötöt tart és közélelmezésünk részére mindezideig még egyetlen egy kiló húst sem adott. Ilyenek továbbá Turenyics József 26 hektáros födémesi, Miske András nové sveti 28 hektáros, Rajk Márton 30 hektáros nagygróbi és Augusztin József 18 hektáros igrami kulákok, akik sertéshizlalási és tojásbeszolgáltatási tervüket nem teljesítik és mindmáig közellátásunk részére még semmit sem szolgáltattak be és az előírt állatállományt sem tartják be. Ezek azok, akik közellátásunkat és ezzel ötéves tervünket szabotálják és akik nemzetgazdaságunknak óriási károkat okoznak. Koska JánoSj Sseac.