Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-09 / 85. szám, szerda

1952 április 9 UJSZ0 A proletár nemzetköziség zászlaja alatt a népek szabadságáért és testvériségéért, — harcba a kozmopolitizmus ellen u. "Kozmopolitizmus és a proletár nemzetköziség Sokan összezavarják a fogalma­kat, összetévesztik a kozmopolitiz­must a proletár internacionalizmus sa!, mások viszont nem tudnak kü­lönbséget tenni a nacionalizmus és a kozmopolitizmus között. Ezek mind olyan kérdések, hogy tisztázá suk nélkül a kozmopolitizmus lé­nyegét, e burzsoá ideológia veszé­/ lyességét felismerni nem lehet. Vegyük tehát az első kérdést, tisz­tázzuk a kozmopolitizmus és a pro­letár internacionalizmus két ellen­tétes fogalmát. E két fogalom ösz­szetévesztésére legtöbbnyire az ad okot, hogy némelyek nem fedezik fel az óriási ellentéteket a „világ­polgárság", a „világkormány", az „egyetemes jólét" és más ehhez ha­sonló kozmopolita világjelszavak és a „világ kommunistái" a „proletár nemzetköziség", a „népek egyenjo­gúsága" szocialista jelszavak kö­zött. E fogalmak között pedig olyan nagy az ellentét, mint a tüz és a víz között. A kozmopolitizmus fogalmát már meghatároztuk. Ugy határoztuk meg a kozmopolitizmust, hogy az, a világuralomra törekvő amerikai im­perializmus, a nemzetközi töke bur­zsoá ideológiája és hogy ez a világ­uralomra törekvő Imperializmus nem a népek és nemzetek egyenjogúsá­gának tiszteletbentartásával, az egyes államok függetlenségének sérthetetlenségé vei jönne lérre, ha­nem ellenkezőleg, más népek és nem­zetek leigázásával. az egyes államok érdekeinek alárendelésével az ural­kodó, a „felsőbbrendű" fajnak, lé­nyegében a nemzetközi, az ameri­kai nagytőke érdekeinek. A kozmopolitizmusnak merő . el­lentéte a proletárnemzetköziség, amely a népek, a kis- és nagy né­pek egyenjogúságának elismerését hinteti és nem ismer semmiféle nemzeti elnyomást, nem ismer al­sóbbrendű és felsőbbrendű fajokat, nem ismeri az uralkodó és az elnyo­mott nemzetek fogainiát. A proletár nemzetköziség nem ismer gyarmati rendszert, nem ismer rabszolgasor­ban tartott népeket (India) és nem ismeŕ a világnak érdekszférákra való felosztását. A proletár nemzet­köziség csak egyet ismer, minden nemzet egyenjogúságát, a nemzeti függgetlenség s a nemzeti érdekek tiszteletbentartását. Amikor a pro­letár nemzetköziség a nemzetek ösz­szefogásának szükségességét hirde­ti, ugyanakkor anélkül, hogy ez más nemzetek érdekeinek a legkisebb megsértését is jelentené, a proietá­riátus minden ország dolgozó néne nemzeti szabadságának és függet­lenségének leghűbb védelmezője is A nemzeti szabadság és függetlenség védelmezője mindenkor a proletariá­tus volt és sohasem a burzsoázia, amely saját érdekeiért bármikor hajlandó volt áruba bocsátani nem­zete érdekeit. Eleven példa erre ne­künk az első Csehszlovák Köztársa­ságnak 1938-ban történt szétdarabo­lás*, amikor is egyedül csak az or­szág proletáriátusa szállt sikra az ország függetlenségének megőrzé­séért. ezzel szembon a Köztársaság burzsoáziája, nemzetiségre való te­kintet nélkül, gátlás nélkül meghó­dolt a német fasizmus előtt. Vagv: a francia nép a legjobb hazafiak ezrei* áldozta fel a német fasiz­mus elleni harcban és ugyanakkor a francia burzsoázia aljasan eladta az orszírot az imperialista Németor­szá smak. A Szovjetunió gyönyörű p .'Máját adja a proletár nemzetköziségnek, a nemzeti egyenjogúság elve hiány­talan tiszteletbentartásának. A Szov­jetunió sokféle nemzetisége testvéri megértésben, a proietár nemzetközi­ség szellemében, minden nemzet és nemzetiség érdekeinek és nemzeti és népi kultúrájának tiszteletbentar­tásával, e nemzetek és ,'iemzeiihégek gazdasági és kulturális életének fel­lendítésével építi közös hazáját, a Szovjetuniót. ,A Szovjetunió, a szov­jet nép prolétár nemzetköziségét, a Szovjetunió nemzetiségi politikáját f hűen fejezte ki Sztálin elvtárs a következőkben: „Sokan nem hiszik — mondotta Sztálin elvtárs — hogy egy nagy és egy kis nemzít között egyenjogúságon alapuló viszony áll­hat fenn. Mi, szovjet emberek, azon­ban azt tartjuk, hogy az ilyen vi­szony lehetséges és szükséges. A szovjet emberek azt tartják, hogy minden nemzetnek — függetlenül attól, hogy kicsi-e vagy nagy — megvannak a maga jó tulajdonsá­gai, a maga jellegzetességei, ame­lyekkel csak ez az egy nemzet ren­delkezik s amelyek nincsenek meg más nemzetekben. Ezek a tulajdon­ságok alkotják azt az értéket, amely­lyel minden egyes nemzet gyara­pítja a világkultúra közös kincses­házát. amely kiegészíti és gazdagít­ja ezt a kincsesházat. Ebben az ér­elemben minden nemzet — a kis­és nagy nemzetek egyaránt — egyenlő helyzetben van s minden egyes nemzet egyenértékű bármely má« nemzettel". Nem szöges ellentéte-e ez a bölcs sztálini megállapítás — amit a Szovjetunió a gyakorlatban is kö­vetkezetesen megvalósít — az im­perialisták kozmopolitizmusának, amely a kis nemzetek elnyomásán, az „uralkodó" nemzetek „felsőbb­rendűségén" alapszik. A sztálini nemzetiségi politika leghűbb kifeje­zője a proletár nemzetköziségnek, minden nemzet nemzeti szuverenitá sa tiszteletben tartásának és ellen­tétben az imperialista kozmopolitiz­mus erőszakos egybeolvasztási poli­tikájával, minden nép függetlensé­gét, a nemzetek és nemzetiségek szabad fejlődését, más népek iránti gyűlölet és ellenségeskedés kiirtását tűzte ki zászlajára és valósítja is meg a gyakorlatban. A Szovjetunió a proletár nemzet­köziség szellemében a népek szabad­ságáért, minden nemzet egyenjogú ságáért, a nemzeti függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletbentartá­sáért harcol. A világuralomra törek­vő amerikai imperializmus a bur­zsoá kozmopolitizmus szellemében a népek és a nemzetek leigázására, a nemzetek erőszakos egybeolvasztá­sára, a nemzeti érdekeknek a nem­zetközi töke érdekei alá rendelésére, a népek és a nemzetek szabadságá­nak eltiprásá.ra törekszik. A Szovjetuniót szeretni, a Szovjet­unió vezette hatalmas béketábor zászlaja alá állni, a proletár nem­zetköziség szellemében harcolni min­den nép és nemzet felszabadításáért és nemzeti függetlenségért egyben azt is jelenti: harcolni a kozmopoli­tizmus minüen megnyilvánulása el­len. Harcolni a kozmopilitizmus el­xen azt jelenti, harcolni az imperia­lista terjeszkedés ellen, harcolni a proletár nemzetköziség megvalósítá­sáért. a népek és nemzetek felsza­badításáért és egyenjogúságáéit* harcolni a világbékéért, az emberi jólétért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért. hanem egyedül és kizárólag csak saját népe elnyomásával és kizsák mányolásával a saját érdekeit. Élé­re lehet állítani a kérdést: a ma­gyar nép érdekeit, vagy pedig a magyar burzsoázia, a földbirtokosok és bankárok érdekeit szolgálta-e a Horthy-rendszer nacionalizmusa és soviniszta terjeszkedése? Mit vál­toztatott az itteni magyar dolgozó életén az első Csehszlovák Köztársa­ság szétdarabolása, Délszlovákiának Horthy-f éle megszállása ? Jelentet­te-e az itteni magyar mezőgazda­sági munkás életszínvonalának akár a legparányibb emelkedését is az, hogy a Horthy-megszállássbl meg­szűnt a cseh vagy morva maradék­birtokos kulák cselédje lenni és va lamelyik magyar gróf vagy báró cselédje lett? Egy kutya volt ez. Éppúgy kizsákmányolta a magyar földesúr is. Az itteni magyar dolgo­zók a saját bőrükön érezték, meg­tanulták, hogy a burzsoázia kizsák­mányoló, akár hazai, akár bármi­lyen más nemzetiségű is. Csak ebből az egy példából is vi­lágosan kitűnik, hogý a nemzeti burzsoázia nacionalizmusa, álhaza­fias.sága, soviniszta terjeszkedési politikája a dolgozó nép ellen irá­nyult. saját nemzete elnyomását és kizsákmányolását szolgálja, azt biz­tosítja. Márpedig, ha a nacionaliz­mus népellenes, a nép kizsákmányo­lásának egyik formája és eszköze, akkor mindjárt megtaláljuk az ösz­szefüggéseket a nacionalizmus és a kozmopolitizmus között, amely ugyancsak a népek kizsákmányolá­sát szolgálja, legfeljebb az előbbi, hogy úgymondjam „nemzeti", az utóbbi pedig „nemzetközi" kizsák­mányolást jelent. Ám ugyanakkor amikor a nemzeti burzsoázia meg­aztán terjeszkedési törekvéseit mi­lyen jelszavak, nacionalizmus, nyílt sovinizmus, fajelmélet vagy pedig világuralom jelszava alatt teszi, mindez csak egy célt szolgál: a tő­ke hatalmának megszilárdítását, a népek kizsákmányolását. A hitleri Németország a sovinizmus és fajel­mélet legvadabb hirdetője más né­pek és országok leigázásával a vi­láguralomra törekedett. Az első vi­lágháborúból megerősödve kikerült amerikai nagytőke átlépte hazája határait, érdekeltté tette magát úgyszólván minden állam gazdasági, s ezáltal politikai életében is s ez amerikai tőke a második világhábo­rú befejezése után a fajelméletet hir­dető hitleri fasiszmus útjára lépett és az egész világ leigázására törek­szik. Tito és burzsoá nacionalista ban­dája akik Jugoszlávia „nemzeti függetlenségének" arkangyalaként tüntetik fel magukat, sárba gyúrva a jugoszláv nemzet és jugoszláv nép érdekeit, úgyszólván pultról árusít­ják ki országuk érdekeit a nem­zetközi nagytőkének, az amerikai imperializmusnak. De nem kell még csak a szomszédba se mennünk ilyen élő példáért, hogy bebizonyítsuk, hogy a burzsoá nacionalizmus és a kozmopolitizmus között, szoros ösz­szefüggések vannak. Hazánk lelep­lezett árulói, a burzsoá nacionalista Husák és bandája, amikor a legva­dabb nacionalista jelszavakat hin­tették el a szlovák nép között, ami­kor a szlovák nép „nemzeti érde­keinek" védelmére összeesküvést szőttek a népi demokratikus Cseh­szlovák Köztársaság ellen, ugyanak­kor a legszorosabb szövetségre lép­tek a nemzetközi nagytőke képvise­lőivel. az amerikai imperializmussal s nemhogy megvédték volna, hanem a Iegaljasabbul eladták a szlovák nép. a szlovák nemzet érdekeit, az amerikai imperializmus igájába haj­tották volna , a szlovák nemzetet. Világos tehát, hogy a kozmopolitiz­mus s a burzsoá nacionalizmus egy Kozmopolitizmus és a burzsoa-naeionalizmus A második. tisztázásra szoruló kérdés a kozmopolitizmus és a na­cionalizmus kérdésének tisztázása. Vannak emberek, akik úgy gondol­ják, hogy a kozmopolitizmus, amely „világuralmat", „világpolgárságot", a nemzetek és államok közötti el­külttiiüés megszüntetését, az álla­mok egybeolvasztását hirdeti, ellen­tétben áll a nacionalizmussal, amely látszólag ennek az ellenkezőjét, a „nemzeti elkülönülést", a „nemzeti érdekeket" hirdeti. Igv látni a dol­gokat nagyon téves nézet, mivel a nacionalizmus az első perctől kezd­V ve szorosan összefügg a kozmopoli­tizmussal. a nacionalizmus és a koz­mopolitizmus egy és ugyanazon érem két oldala. Mi a nacionaliz­mus? A nemzeti burzsoázia uralko­dó és kizsákmányoló jogának bizto­sítása, az, hogy a hazai burzsoázia monopoljogot szerez és biztosit sa­ját országa és népe kizsákmányolá­sára. Ezt és semmi mást nem szol­gálnak a nemzeti burzsoázia haza­fias, nacionalista és soviniszta jel­szavai és soviniszta terjeszkedése. A nacionalista burzsoázia nem a nén. a nemzet érdekeit tartja szem előtt, szerezte népe kizsákmányolásának | ugyanazon cél szolgálatában, a né­jogát, egyszersmind, — hogy saját népe ellen biztosítsa magát, — azon­nal kapcsolatokat és szövetségest kezd keresni más országok burzsoá­ziájával, szövetségre lép a nemzet­köz; tökével, kozmopolitává válik. A -hazájában megszilárdult nemzeti burzsoázia terjeszkedni próbál, más népek leigázására törekszik, hogy pek leigázása és kizsákmányolása szolgálatában állanak, hogy mind­kettőnek ugyanaz a gazdasági és szociális háttere van: elnyomni és kizsákmánvolni hazáink éa minden más ország dolgozó népét. * Pártunk és Gottwald elvtárs a Szovjetunió iránti határtalan szere­tetre nevel és tanít bennünket. „Mint a szemünk fényét, úgy kell védeni szövetségünket és barátságun­kat a nagy Szovjetunióval és hű­ségesnek kell maradnunk örökké a nagy Sztálinhoz" — tanítja Gott­wald elvtárs. A Szovjet Hadsereg világraszóló győzelmének köszönhe­tő. hogy országunk népe és még egy sor más állam népe felszaba­dult a fasizmus, a tőke járma alól s ráléphetett a fejlődés, a szocializ­mus útjára. A felszabadulás óta is számtalan esetben, napról napra érezzük a nagy szovjet nép önzetlen testvéri segítségét, érezzük és tud­juk, hogy a Szovjetunióban erős tá­maszunk és barátunk van, amely né­pünknek a legválságosabb időben is — mint például az 1947-es évet kö­vető katasztrofális élelmezési nehéz­ségeinkben is — ragyogó tanuie'ét adta a proletár nemzetköziségnek, az önzetlen testvéri segítsé&nak. A Szovjetunió szerepe népi demokrá­•ciánk és a többi népi demokráciák életében nem az erőszakos, a más népeket leigázó és rabságba döntő imperialista politika volt. hanem mindenkor és minden esetben az ön­zetlen segítség, a népek egyenlősé­gének és testvériségének alapelvein álló baráti segítség és támogatás volt. A világ két tábora, a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor, amely a háború ellen, a népek szabadsá­gáért és egyenlőségéért küzd a pro­letár- nemzetköziség zászlaja alatt és a világuralomra, a népek leigázásá­ra törekvő amerikai imperializmus között, amely az egész vilá&ot láng­ba borító háború kirobbantásán fá­radozik, — az ellentétek mégjobban kiéleződtek, az imperializmus minden eszközt felhasznál, így a burzsoá ideológia, a népellenes kozmopolitiz­mus eszközét is, hogy a béketábor erejét, a népek szabadságharcát meggyengitse és aláássa, aljas ka­landor terveit valóra váltsa. A koz­mopolitizmus bármilyen megnyilvá­nulása elleni kíméletlen harc, — harc a háború, az imperializmus, a népek elnyomása és kizsákmányolása el­len, — harc a proletár nemzetközi­ségért. az elnyomott népek és min­den nép felszabadításáért és szabad­ságáért, — a kozmopolitizmus elleni harc. harc a szocializmus győzel­méért. Bátky László. A tornaijai járás EFSz-ei példát mutatnak a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében A tornaijai járás büszke szövet­kezeti tagjaira, akik példásan telje­sitik beszolgáltatási kötelezettségü­ket és így példát mutatnak az egyé­ni gazdálkodóknak. Különösen kitűnik a gömöri ül. típusú EFSz, ahol a nagy nehézsé­gek ellenére is példásan eleget tesz nek hazafias kötelességüknek. A gömöri szövetkezeti tagok például még nem tudták befejezni a közös istálló építését és a sertéshizlalda építését sem kezdték még meg, úgy hogy állataik J.5 helyen vannak elhelyezve, mégis az időrendi tervet pontosan be­tartják és beszolgáltatási kötele­zettségüket nemcsak hogy telje­sítik, hanem túl is teljesítik. A sertéshús kontingenst az első ne­gyedévben százszázalékra teljesí­tették és megvan a sertésállományuk ah­hoz, hogy az időrendi tervet ezen­túl is betudják tartani. A tejbe- • zafia s kötelességüket, érdemet szereztek a sertésetetők, a gángazdák csupán 80 százalékos át­lagos tervteljesítést értek el. Hogy a tornaijai járás szövetke­zetei olyan példásan teljesítik ha abban nagy szolgáltatást állandóan százszázaié kon felül teljesítik. Január elsejé­től a tehenek tejhozamát 40 száza­lékkal fokozták. A tehenek átlagos tejhozama ma 7 liter. A marhahús kontingenst szin­tén százszázalékosan teljesítik. Tizenöt fiatal állatot hizlalnak, úgy hogy a következő hónapok­ban is biztosítva van beszolgálta­tási kötelezettségük teljesítése. A gömöri EFSz példája világosan tanúskodik arról, hogy mennyivel elönyösebb a közös gazdálkodás, mint az egyéni gazdálkodás. A ma­fejők, a szarvasmarha gondozók, de nem kevésbbé a juhápolók is, akik az újonnan született bárányok ki­pusztulását 2 százalékra csökken­tették. így 100 juhtól több mint 100 klsbá­rányt tudnak felnevelni. Végül pedig meg kell említeni a gömöri szövetkezeti tagok kötele­zettségvállalását, akik felajánlották, hogy május elseje tiszteletére be­szolgáltatási kötelezettségüknek az időterv szerint továbbra is száz százalékban eleget tesznek. Szebeny Pál. A nagymegyeri állami birtok állatgondozói kötelezettségvállalásokkal biztosítják az állattenyésztés íokozását A nagymegyeri állami birtok igazgatóságához tartozó birtokré­szek állattenyésztő csoportjai ver senykihívással és kötelezettségvál­lalásokkal felelnek Pártunk és kor­mányunk februári határozatára. Az újmajori gazdaság tehenészei örömmel beszélnek arról, hogy amióta bevezették a napi három­szori fejést, a tejhozam mennyi­sége napról napra emelkedik a ugyanígy javul a tej minősége is. A sertésállomány növelésére is megtettük a kellő intézkedéseket. Az anyasertések gondozását Fekete Imre és Bugár Antal végzik, akik 1 a legmesszebbmenő gondossággal kezelik a rájuk bízott állatokat és normájukat 126 százalékra teljesí­tik. Hogy emelkedjen a sertésállo­mány és biztosítani tudják a terve­zett mennyiséget, a sertések pároz­tatására nagy gondot fordítanak. Továbbá kiválasztottak 300 új anyának való sertést és faj apaálla­tokat szereztek be, így biztosítani fogják az egy anya utáni malaco­zási átlagot. Szép eredményeket ér nek el a választott malacok gondo­zásánál Dohányos Mihály és Vejlik Vince, akik normájukat 170 százalékra teljesítik. Jó munkájukkal példát mutatnak a többi dolgozóknak is. A madaréti gazdaságban lévő te­héngondozók elfogadták az újma­jori tehenészek versenykihívását a 9 literes napi átlagos tejhozam el­érésére. Valószínű, hogy e verseny­ben a madarétiek nem fognak le­maradni, mert Gáspár László és Gáspár István, a tehenek gondozói már eddig is 9.8 literes napi átlagot értek el. E két tehenész odaadó munkájának tulajdonítható az isi, hogy az első negyedévi tejbeadási kötele­zettségüket teljesítették, sőt 9185 literrel túlteljesítették. E szép eredményeiket úgy érték el, hogy a teheneket mindennap ponto­san és szakszerűen ápolták, beve­zették a napi háromszoros fejést és a fejés előtti és utáni tőgymassjázst is. Ebből láthatjuk, hogy a szovjet tapasztalatok elsajátításával és azok helyes alkalmazásával leküzdjük az esetleg felmerülő nehézségeket is. Pál Kálmán, Nagymegyer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom