Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-09 / 85. szám, szerda

1952 április 9 Hal évi börtön és 10Ö.Ö0Ö korona pénzbüntetés a szabotáló kuiáknak -Március 24-én tartották meg Vágsellyén Csápek Miklós és felesége, Csápek Klára szabotálok ügyének tárgyalását. Csápekék a népidemokratikus rendszerünk iránti gyűlöletükben olyan dolgokat halmoztak fel kamrájukban, amelyek nagy szerepet játszanak dolgozó népünk ellátásában. A titkos rejtekhelyet azonban a nemzeti biztonság tagjai -megtalálták. A vágsellyei járás dolgozó népe saját szemével meggyőződhetett arról, hogy mi.re képes egy kulák, amikor arról van szó, hogy békés építésünkben zavart idézzen elő. Csápek röl ismeretes, hogy kulák. Ö azonban leplezni akarta igazi arcát és belépett a vágsellyei III. típusú EFSz-be. A szövetkezetbe birtokának csak egy részét (4 hektárt) vitte be, a töb í la, s még csak rendes ellátásban sem részesült. Ezen a téren sok bűne van Csápeknénak is. Ö is fogadott cselédlányt havi ezer korona bérért. E két munkaerőt természetesen nem jelentették be a hivatalos helyeken. Csí.pek úr keresetét sem vallotta be őszintén. A fuvarozással havonta 15.000 koronát keresett, de csak 4000 koronát vallott be. Csápekék gaztetteinek leírásához nagyon sok papir kellene. Elég, ha figyelembe vesszük azt, amit a kamrában rejtegettek. Volt ott például 456 méter textilárú 500.000 korona értékben. 10 pár új cipő 6713 korona értékben, 300 kg sertészsír 16.800 korona értékben, 157.5 kg sertéshús 8436 korona értékben, továbbá 124 kg cukor, 27 kg dió, 25 kg mák, 50 bit meghagyta felesége nevén. Ezenkívül 1 hektár földet eltitkolt, amivel aztán elérte azt, hogy a többi földműveshez viszonyítva aránytalanul magas volt átlagtermése. Megbújva a szövetkezetben, 3 tehenet tartott, de a közellátásra egy deci tejet sem szolgáltatott be. A tejet felesége 10 koronáért árulta literenként. A szövetkezeti tagok azonban idejében felismerték a kulák igazi arcát és kizárták öt a szövetkezetből. A. kulák ekkor sem ijedt meg. Fuvarozni kezdett, amely mesterség jól jövedelmezett. Hogy földjeit megbírja művelni, szolgát fogadott napi 100 korona bérért. A szegény cseléd kora reggeltől késő estig dolgozott nákg szappan, 2270 kg gabona, 50 liter tejfel, s ezenkívül 95.000 korona készpénz. A fentiekből már teljesen megromlott 84 kg sertészsír, 5 kg sertéshús, 26 kg tepertő és 120 liter tej. A vádlottak beismerték bűnösségüket. Csápek Miklóst szabotálásért 6 évi 'börtönre és 100.000 korona pénzbün. tetésre ítélték, felesége, Csápek Klára 4 évi börtönt és 50.000 korona pénzbüntetést kapott. A vádlottali ezenkívül elvesztik 9.5 hektár földjüket, házuk egynyolcad részét és egész gazdasági berendezésüket s a bíróság egyszersmindenkorra kitiltja őket a vágsellyei járásból. Krommer István, Vágsellye., Meddig basáskodik még Hanzlík és knfákbandája az udvardí szövetkezetben? Az udvardí szövetkezet évzáró közgyűlésén a tagok túlnyomó része ellenezte azt, hogy továbbra is Hanzlik vezesse a szövetkezetet. Hanzlík jól tudta, hogy a tagság ellene fordult, azért a közgyűlés előtti napokon megszervezte az ő kulákbanda^át, akiknek segítségével aztán továbbra is a szövetkezet elnöke maradt. A kulákok befurakodása az udvardi szövetkezetbe is Hanzlík jóvoltából történt. A tagság- tudta nélkül, egy pár ve zetőségi taggal megbeszélve, Hanz lik önkényesen oltalm

a alá vette a kulákságot. Abban a reményben, hogy a szövetkezetben biztosítva lesz majd az évi kenyérszükségietük és megszabadulnak a" kötelezettség teljesítése alól, valamennyien a szövetkezetbe igyekeztek. Még kivülálltak a szövetkezeten, már szabotálták a termelést. „Szegényeknek" még annyi sem termett, hogy saját kenyérszükségletüket biztosíthatták volna. „Hisz ott a szövetkezet, belépünk, s majd kapunk gabonát a szövetkezettől," — mondogatták. A sok rimánkodásra Hanzlik megsajnálta a kulákokat és felhívta al szövetkezet tagjait, hogy felesleges gabonájukat adják „kölcsön", mert vannak a szövetkezetnek olyan tagjai, akiknek nincs meg az évi kenyérszükségletük. De kik ezek? Legtöbbnyire kulákok. Hanzlík ahelyett, hogy felvilágosítómunkával meggyőzte voln

a a szövetkezet öntudatos dolgozóit, hogy felesleges gabonájukat adják a nép államának, inkább a kulákok mellett agitált. A szövetkezet azon becsületes tagjaitól akarja elvenni a felesleges gabonát és a külákoknak adni, akik egész évben erejüket megfeszítve becsületesen dolgoztak a szövetkezet érdekeiért. Ezek a kisparasztok a múltban a külákoknak robotoltak korántól késiiig. Hanzlík talán n>a is úgy gondolja, hogy továbbra is a naplopók élősködhetnek a dolgozón. Nem! Annak egyszer ég mindenkorra vége. A föld azé, aki megműveli. A jutalom pedig a szocializmus becsületes építőit illeti. A helyi pártszervezet is felfigyelt az udvardi szövetkezetben előfordult huncutságokra. Határozatot hozott, hogy a kulákokat haladéktalanul ki kell zárni a szövetkezetből. Ezideig semmi intézkedés sem történt. A pártszervezet titkára, Pukanec elvtárs ezért felelősségre vonta Hanzlíkot, amire ő így felelt: A kulákokat nem lehet kizárni a szövetkezetből, mert „nagyon" jól dolgoznak. Udvardi szövetkezet becsületes dolgozói! Ne riadjatok vissza a kulákok fenyegetéseitől sem, le kell őket leplezni és megmutatni igazi arcukat a szövetkezet dolgozói előtt. Csak így válik majd a szövetkezet szocialista gazdasággá, a dolgozó parasztság pedig építheti szocialista faluját. Gergely Hona, a szenei járási párttitkárság dolgozója. Ä kerületi Szokol-koníerenciák előkészítése Az egyleti évi közgyűlések és a járási konferenciák után eló' kell készülnünk a kerületi konferenciákra, melyek további fontos határkövet jelentenek a kongresszus előtti kampányban. Ezek a konferenciák f. é. május 24 és 25-én fognak lefolyni és azonkívül, hogy a Szokolnak legfőbb kerületi szervei, összefoglalják a kerületi Szokoi-bizottságok legutóbbi időben végzett munkáját és kijelölik a további munka vonalát és azt is, hogy hogyan kell a járási konferenciákon és magán a kerületi konferencián feltárt hibákat is kiküszöbölni. Az ez évi kerületi konferenciák annál fontosabbak, mert a Szlovákiai Szokol-kongresszus előtti kampány elsőrendű jelentőségű láncszemei és abban vaz időben folynak le, mikor az egész szlovákiai Szokol-mozgalom a kongresszus buzgó előkészítése jegyében él. A szlovákiai kongresszus célja lesz, hogy élénkebbé tegye Szlovákia sportéletét, megadja neki a IX. Szokol-kongresszus által kijelölt helyes irányt, hogy mielőbb a munkahelyekkel kösse össze az egységesített testnevelést és sportot és olyan tartalmat adjon neki, amely szocializmust építő napjainkban gyökeredzik és amely megfelelően támogatja a csehszlovák nép és a világ minden haladó népének harcát a tartós békéért. E feladatok teljesítése körül különösen az újonnan választandó kerületi Szokol-bizottságoknak lesz rendkívül fontos hivatásuk. Ezért elvárjuk, hogy a kerületi konferenciák nyíltan beszámolnak arról, hogy hogyan áll az illető kerületben a testnevelés és sport, hogy helyes kritikával és önkritikával méltatják az eredményeket és rámutatnak a hibákra, beszámolnak arról, hogy mit végeztek a Tyrš jelvényverseny és. az Ifjúsági Sportjátékok terén, hogy hogyan viselkednek tagjaik és funkcionáriusaik a szlovákiai kongresszus előtti kampányban, miiyen együttműködésük a Szakszervezettel és az Ifjúsági Szövetséggel, mily kötelezettségeket vállaltak a kongreszszusra. milyen volt a Járási Szokol-bizottságokkal végzett közös munkájuk, milyen volt a kerületben nevelő- és propaganda munkájuk, taggyűjtésük, stb. Mindennek pontos ismertetése az újonnan választandó kerületi Szokol-bizottságoknak lehetővé fogja tenni, hogy a konferencián szerzett ismereteik alapján új értékes sikert mutassanak fel a testnevelés és sport terén. Mik a teendők a kerületi konferenciák előkészítése során? A kerületi Szokol-bizottságok jelölésének előkészítése. A kerületi Szokol-bizottság (KSz B) elnöksége javaslatot készít' a KSzB, a felügyelöbizottság, a kongresszusra küldendő delegátusok, a konferencia elnökségi funkcionáriusainak, a jelölő bizottságnak és a mandátum bizottságnak jelölésére. Az újonnan választandó KSzB-ba 40—50 rendes és 20—25 póttagot, elnököt, három számvizsgálót, továbbá a Szlovákiai Szokol-kongresszusra menő küldötteket kell választani és a Szlovákiai Központi Szokol-bizottság' indítványa alapján dönteni kell a KSzB főtitkárának elfogadásáról. A jelölőlisták készítésénél ne járjunk el gépiesen, hanem igazán érdemes és teljes felelősségérzettel rendelkező tagokat ajánljunk. Minden taggal, akit ajánlani akarunk, személyesen meg kell tárgyalni, hogy a reá bízandó teendőt állandóan és zavartalanul tudja-e majd végezni egész működési ideje alatt. Az így összeállított jelölőlistákat a Szlovákiai Központi Szokol-bizottság jóváhagyja és csak aztán tartható meg a kerületi konferencia. A Szlovákiai Szokol-kongresszusra menő küldöttek. A kongresszusra menő küldöttek jelölőlistáját a KSzB elnöksége készíti elő úgy, hogy a.'kerület minden megkezdett 500 tag után egy szavazatjoggal bíró küldöttet választ. A kongresszusra a hadseregbeli és a Nemzetbiztonsági Testület (SNB) is küldenek delegátusokat. Ezek száma • tekintetében a Szlovákiai Központi Szokol-bizottság, a Nemzetvédelmi és a Nemzeti Biztonsági minisztériumokkal megállapodik. A küldöttek választásánál az 1952 május 25«i kerületi taglétszám irányadó. Ezek a küldöttek a szlovákiai szokolmunka egyik legfőbb támaszai lesznek. Ajánljuk őket a KSzB elnökségi tagjai, a kerület kiváló sportolói, mesterei, élmunkásai, újítói, szövetkezeti tagjai. a nagyobb szokolegyletek, körök legjobb funkcionáriusai és a tömegszervezetek működő teátnevelési dolgozói közül. Ügyelni kell arra, hogy valamennyi fő sportág és a kerület valamennyi járása is képviselve legyen, továbbá arra, liogy a küldöttek a kerület szociális rétegződése, (földműves, ipari), valamint politikai helyzete szerint is helyesen legyenek ajánljva. A javaslatot a járási Szokol-bizottsággal is meg kell tárgyalni. A konferencia ügyvivő elnöksége. Ennek jelölőlistáját is a KSzB elnöksége készíti elő. Tagjainak számát a konferencia keretei és a helyi lehetőségek szerint kell megállapítani. Tagul jelöljünk a lelépő KSzB tagjai közül, továbbá néhány legjobb Szokol-funkcionáriust, legjobb járási funkcionáriust, a Szlovákiai Központi Szokol-bizottság elnökségi küldöttségének tagjait. Jelölő bizottság. Ennek jelölőlistáját is a KSzB elnöksége készíti elő. Ajánlani kell minden járási Szokol-bizotWágból egy-egy képviselőt és a lelépő KSzB három tagját. A jelölőbizottság; munkáját a KSzB elnökségi tagja vezeti; ez vezeti a kerületi konferencián az új kerületi bizottság és a kongresszusra menő küldöttek választását is. Mandátumbizottság. Ennek az 5 tagból álló bizottságnak jelölőlistáját is a KSzB készíti elő. Jelölni kell a lelépő KSzB egy tagját és 4 tagot a kerületi konferencia tagjai közül. A bizottság munkáját a KSzB elnökségi tagja vezeti és ő adja elő a kerületi konferencián a mandátumjelentést. I A működési jelentés előkészítése. Ezt a jelentést a KSzB egész elnöksége készíti élő és a kerületi konferencián a KSzB főtitkára adja elő. A jelentést a KSzB elnöksége úgy készíti elő és tárgyalja meg, hogy legalább 3 héttel a konferencia előtt meg lehessen küldeni a Szlovákiai Központi Szokol-bizottság szervezeti osztályának. A jelentésért a KSzB elnöke és főtitkára felelősek. i A működésről és a további teendőkről szóló jelentés. Bevezetésként hangsúlyozni kell a kerület dolgozóinak építő sikereit és azt, hogy ebben mily része van a Szokol-tägoknak, továbbá azt, hogy a bizottságok hogyan vezették a tagokat a kitűzött feladatok teljesítésében, Inennyire vitték be a sportversenyt a műhelyekbe és üzemekbe. Ki kell emelni a szlovákiai Szokol-kongtesszus előkészítés^ körül végzett munkát, a járások sikereit. a kötelezettségvállalási kampányban, továbbá, hogy a kerületi szervezet mit tett xa kongresszus előtti kampány biztosítására. Befejezésül áttekinthetően értékelni kell a különféle akciók során végzett testnevelési munkát, így az. Ifjúsági Sportjátékok, Sokolovo védelmi képességi verseny lefolyását,, a Nyílt Játszótéri Esték eredményét és a Szokol iskolázás eddigi eredményét. Bírálattal és önbírálattal kell értékelni a lelépő KSzB munkáját is az' egyes munkaszakaszokon. nem hallgatva el az esetleges hibákat sem. Gazdasági jelentés. A KSzB elnökségének megbízása folytán a KSzB gondnoka részletes gazdasági jelentést készít, melyben ki kell mutatni a gazdálkodás eredményét, rá kell mutatni a gazdasági helyzet javításának módjára, foglalkozni kell a járási Szokolbizottságok és a Szokol-egyletek gondnokaival való együttműködéssel és ki kell emelni a helyes tervgazdálkodás fontosságát a Szokol valamennyi alakulatának és nemzetgazdaságunknak szempontjából. Műszaki előkészületek."' A KSzB elnöksége a KSzB • 5 tagját. megbízza a kerületi konferencia műszaki előkészítő. munkálatainak elvégzésével. Ez a bizottság gondoskodik a következőkről: a) alkalmas helyiségről a kerületi konferencia céljára, b) a konferencia jelentőségének megfelelő, rwides díszítéséről, c) a küldöttek és vendégek kellő időben való meghívásáról, d) a konferencia részvevőinek lakásáról és ellátásáról, e) a küldöttek ültetéséről a konferencia üléstermében, f) a küldötteknek a konferenciára utazásáról, g) a tárgyalási anyagnak a konferencia részvevői közt való kiosztásáról, h) a tárgyalás alatti frissítőkről, i) a jelenlévők megállapításáról, j) az üdvözlő delegációkban való részvételről, k) rádió berendezésről, 1) a konferencia tárgyalásának gyorsírói feljegyzéséről, m) a vitában való részvételre jelentkezők összeírásáról, n) az egészségügyi szolgálatról. A kerületi konferencia propagálása. A KSzB elnöksége megbízza a KSzB oktatóját, hogy a Szokolalakulatok és a nemzeti arcvonal alakulatainak segítségével rendes propagandát végezzen a konferencia érdekében. Kötelezettségvállalási kampány. A KSzB elnöksége megtárgyalja a Szlovákiai Szokol-kongresszusra vállaiandó kötelezettségek kérdését; gondoskodik a kampány sikeréről a sajtó képviselőivel, a rádióval és a járási Szokol-bizottság oktatóival folytatandó tárgyalásban. Vita. A KSzB elnöksége előkészíti a konferencián folytatandó eredményes vitát. A vita tárgya legyen egyebek közt az egyletek és körök problémái, a szakosztályok és körök munkájának kiterjesztése, versenyek biztosítása, stb. A kerületi Szokol-bizottság ülése. Az elnökség legalább két héttel a kerületi konferencia előtt ülésre hívja össze a KSzB-ot, melyen a tagok beszámolnak a konferenciai előkészítése körül végzett munkáról. Ezen a gyűlésen a KSzB elnöke és főtitkára jelentést tesznek a jelölésekről és a gazdasági jelentésről. A KSzB dönt a jelentések elfogadásáról. A konferencia lefolyása. A kerületi konferenciát a KSzB elnöke nyitja meg, a vendégek és a tagok üdvözlésével, majd közli a konferencia tárgysorozatát. Ezután következik a tárgysorozat lebonyolítása. A konferenciát az újonnan választott KSzB elnöke rekeszti be. t Az újonnan választott KSzB ülése. A konferencia befejezése után az újonnan választott KSzB tagjai ülést tartanak, ezen megválasztják az elnökséget, megállapítják az ülések napjait és utasítják az elnökséget, hogy 7 nap alatt konkréten dolgozza ki a konferencia által kitűzött feladatokat. HWWWHMWWWMWHMtWWMíWH OJ SZO, a Csehszlovákia magyar dolgozók napilapja. — Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8—10. Telefon: 347—16 és 352—10. Főszerkesztő Lőrincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda, l'apkiadővállalata, Jesenského 12. Telefőn: üzemi előfizetés és lapárusítás 2Z4—74, egyéni előfizetés 262-77. Az UJ SZÖ megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalokon is. — Előfizetési díj V± évre 120 Kčs. Feladó és irányító postahivatal Bratislava IX. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdája, Bratislava.