Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-05 / 82. szám, szombat

1952 áppilis 5 tfJSZÜ SztéSin elvtárs távirafia a 20 esztendős kuznyecki kombinát dolgozóinak Sztálin elvtárs a Kuznyecki Kohászati Kombinát és a Sztálinszkpromsztroj Tröszt munkásainak, munkásnőinek, mérnökeinek, technikusainak és alkalmazottainak üdvözlő táviratot küldött a kombinát üzembehelyezésének 20. évfordulója alkalmából. Sztálinszk város, Kuznyecki Ko liászati Kombinát. Belan elvtársnak, a kombinát igazgatójának, Jermolajev elvtársnak, a kombinát főmérnökének, Karpov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága által megbízott pártszervezőnek, Pisztyehin elvtársnak, az üzemi bizottság elnökének, Roznyikov elvtársnak, a Lenini Komszomol Központi Bizottsága által megbízott Komszomol-szervezőnek. Üdvözlöm és köszöntöm a Kuznyecki Kohászati Kombinát és Sztálinszkpromsztroj Tröszt munkásait, munkásnőit, mérnökeit, technikusait és alkalmazottait abból az alkalomból, hogy most húsz éve helyezték üzembe a kombinátot, az ország hatalmas és technikailag élenjáró kohászati vállalatát. A kuznyecki kohászok a Szovjetunió hős munkásosztályának első soraiban haladnak, becsülettel teljesítették és teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket a párt és a kormány országunk fémellátásának biztosítására eléjük tűzött. Elvtársak, teljes szívből újabb sikereket kívánok Önöknek munkájukban. J. SZTÁLIN Sztálin elvtárs nyilatkozata a béke ügyébe vetett rendíthetetlen bizalmat sugárzó felelet Amerikai lapszerkesztők egy csoportja négy világpolitikai jellegű kérdéssel fordult Sztálin elvtárshoz. Sztálin elvtárs válasza megnyugtató, erőt és a béke ügyébe* vetett rendíthetetlen bizalmat sugárzó felelet néhány olyan kérdésre, amelyek ma az emberiséget a legjobban foglalkoztatják. Óriási jelentősége van ezeknek a válaszoknak a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor az imperialisták kudarcaikból mit sem okulva — folytatják kalandor előkészületeiket és a pánikkeltés eszközeivel a háború elkerülhetetlenségének hirdetésével akarják az emberiség békeakaratát, a népek tevékeny ellenállását megtörni. Sztálin elvtárs szavai élesen visszavágnak ezekre a kísérletekre, eloszlatják a háborús pánikkeltők által teremtett nyugtalansá. got, erősbítik a békés emberiségnek önnön erejében való hitét és ezzel cselekvően járulnak hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. „Közelebb van-e most a harmadik világháború, mint két vagy három évvel ezelőtt"? — hangzott az amerikai lapszerkesztők első kérdése; ,,Nem, nincs közelebb" — válaszolta Sztálin elvtárs. Ez a válasz a békéért vívott küzdelem eredményességéről és a háborús szervezők két háromévi tevékenységének kudarcáról tanúskodik. Ez a válasz a békét védelmező emberek győzelmét hirdeti — hiszen köztudomású, hogy Amerika s az imperialista világ agresszív erői évek óta mást se csinálnak, mint az általuk oly hőn óhajtott „harmadik világháborút" készítik elő. De bármekkora erőfeszítéseket tettek is, bármennyire fokozták is a fegyver, kezési hajszát, bármily gőzerővel szervezték is a provokációkat a béke országai ellen — mégsem jutottak közelebb a céljukhoz. Minek köszönhető ez? Mindenekelőtt azoknak az óriási erőfeszítéseknek, amelyeket a népek vezére: a Szovjetunió ég személyesen Sztálin elvtárs a béke érdekében tett. Ezek. hez' az erőfeszítésekhez ma százmilliók csatlakoznak — és további százmilliók kísérik rokonszenvvel e harcot. A felszabadult országok Szovjet unió vezette tábora, a hatszázmilliónál több békealáíró, a nyugati országokban jogaikért síkraszálló munkások, a gyarmatok szélesen hömpölygő szabadságmozgalma: íme azok az osztagok, amelyek meghátrálásra kényszerítik az új háború szervezőit. Ennek a tábornak az ereje rettentette vissza az amerikai hóhérokat az atomfegyver felhasználásától- Ennek a nagy tábornak az ereje — ezen belül a koreai-kínai harcosok hősies és sikeres ellenállása, az amerikai támadókra mért súlyos vereségek — akadályozták meg a világuralom wall-streeti megszállottjait abban, hogy háborújukat, amelyet egy „nagy háború" előjátékának szántak, kiterjesszék egész Távol-Keletre, vagy még annál is tovább. Jelentős győzelmek ezek. De ahhoz, hogy ezt a ,,nem"-et, amely Sztálin elvtárs válaszában oly kitüntető elismerése a népek békeküzdelmének, holnap és holnapután is elmondhassuk, egy pillanatra sem szabad csökkenteni a ragadozó ellenséggel szembeni éberségünket, erősíteni és fokozni kell azt a harcot, amely az új háború vérszomjas gyújtogatóinak megfékezéséért folyik. „Hasznos volna-e a nagyhatalmak vezetőinek találkozása? — hangzott az amerikai lapszerkesztők második kérdése. „Lehetséges, hogy hasznos volna" — válaszolta Sztálin elvtárs. A Szovjetunió — mint ezt képviselői a világ legkülönbözőbb fórumain nem egyszer kifejtették és tevékenységükkel is alátámasztották — nem zárkózik el semmiféle tárgyalás elől sem, ha az a legcsekélyebb lehetőséget is magában rejti a béke fenntartására és megszilárdítására. Ez szabja meg a Szovjetunió álláspontját az amerikai lapszerkesztők által felvetett találkozóval kapcsolatban is. Az amerikai lapszerkesztők harmadiknak azt a kérdést tették fel, alkalmasnak tartja-e Sztálin elvtárs a jelenlegi időpontot Németország egyesítésére? A válasz így hangzott: „Igen, alkalmasnak tartom". Sztálin elvtárs válasza nyomatékosan megerősíti, hogy a Németország egyesítéséért folyó mozgalmat maga a történelem tűzte napirendre, s hogy annak megvalósítása: a béke táborának központi feladata. Sztálin elvtárs válasza óriási segítség a hazájuk egységéért és függetlenségéért harcoló német demokratikus erőknek. Mi teszi a német egységért folyó harcot reális célkitűzéssé? Reálissá teszi az a tény, hogy van Németországban egy olyan állami erő — a Német Demokratikus Köztársaság — amely magáénak tekinti a német egység ügyét és következetesen harcol érte. Reálissá teszi az a tény, hogy óriásiak azok a népi erők, amelyek Németországban ezért az ügyért síkraszállnak s hogy az egységért folyó harc az utóbbi évtizedek legnagyobb német nemzeti •mozgalmává nőtt. Reálissá teszi az a tény, hogy hathatósan, fáradhatatlanul és önzetlen nagylelkűséggel támogatja az ügyet a Szovjetunió, támogatja a béketábor valamennyi országa — a Szovjetunió javaslatai mögött pedig mind szélesebbben sorakozik fel a nyugati országok közvéleménye. Az a visszhang, amelyet a Szovjetunió legutóbbi, Németországba vonatkozó javaslata a nyugati közvéleményben kiváltott, s az a tény, hogy az amerikai kormány számára (amint ezt képviselői nem egy eszer beismerik) egyre nehezebbé válik a szovjet javaslatok visszautasítása — ugyancsak azt a megállapítást támasztja alá, hogy Németország egyesítésére alkalmas az időpont. Mint ismeretes, az amerikai lapszerkesztők befejezésül azt a kérdést vetették fel, milyen alapon lehetséges a kapitalizmus és a kommunizmus egymás mellett élése? VálaszáAz egységet Németország megteremtésééit folyó harcnak reális kilátásai vannak a sikerre Sztálin elvtárs nyilatkozatának hatalmas visszhangja Németországban Sztálin, elvtárs tegnapi történelmi jelentőségű nyilatkozata hatalmas visszhangot keltett a Német Demokratikus Köztársaságban és Nyugat-Németországban. Különösen mély benyomást tett a német népre—az Elbán innen és túl — a béketábor vezérének az a kijelentése, hogy a jelenlegi időpontot alkalmasnak tartja Németország egyesítésére. Mai vezércikkében a Neues Deutschland kiemeli, hogy Sztálin A kényszermunkára hurcolt jugoszláv dolgozók ezreit súlyos balesetek érik amiatt, mert a Tito-banda semmiféle védő berendezéssel nem látja el a munkahelyeket. Szlovéniában például az elmúlt négy esztendő alatt a balesetek száma 110.000 volt, 1951-ben pedig 30.000 munkás járt szerencsétlenül a jugoszláv bányákban, az erdöirtásoknál és más munkahelyeken. A Reuter híriigynöks.ég jelenti, hogy Kekkonen finn miniszterelnök felkereste Paasikivi elnököt, és visszavonta a mult hónapban benyújtott lemondását. A szabad görög rádió megállapította: „Az a felháborodás, amelyet a négy görög hazafi alattomos meggyilkolása az egész világon keltett, megingatta a görög kormányt." Az amerikaiak fizetik jelenleg a legnagyobb adókat, mióta az USA fennáll. Az egy egyénre eső szövet ségi, állami és a helyi adók ez évben, több mint 350 dollárt tettek ki. Ez 17 százalékos adóemelkedést jelent 1951-gyel szemben. Az ameri kaiak jelenleg a különféle adók címén húszszor annyit fizetnek, mint 1916-ban. • A svéd parlament megtárgyalta a kommunista képviselők javaslatát, hogy törvénybe iktassák a háborús propiganda eltiltását. Csütörtök délután a saar-vidéki ke-ület 60.000 bányásza 24 órás sztrájkot kezdett követeléseik tá mogatására. Koreai hadijelentés A koreai népi demokratikus köztársaság hadser, gének főparancs noksága jelenti április 3-án, hogy a néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel a front minden szakaszán tovább folytatják a védelmi harcokat az amerikai-angol beavatkozók és a liszinmani csapatok ellen és nagy veszteségeket okoznak nekik emberben és hadianyagban. A néphadsereg légihadereje és a légelhárító tüzérség április 3-án a frontokon és a hátországban 8 ellenséges repülőgépet lőtt le. elvtársnak Németország egyesítésére vonatkozó nyilatkozata arról tanúskodik: az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtéséért folyó harcnak — mely a szovjetkormány március 10-1 jegyzékével új szakaszba lépett — reális kilátásai vannak a sikerre. A történelmi jelentőségű újabb nyilatkozat logikus folytatása a béke biztosításáért, a háborús gyújtogatok támadó terveinek módszeres meghiúsításáért folytatott sztálini politikának. „Sztálin szavai új erővel töltik el a békéért küzdő embereket és bennünket, németeket arra sarkalnak, hogy megkétszerezzük a békeszerződés kivívása érdekében folytatott erőfeszítéseinket" — írja a lap. A Nemzeti Front Országos Tanácsa nyilatkozatban hangsúlyozta: Sztálin elvtársnak az a megállapítása, hogy a harmadik világháború ma nincsen közelebb, mint kéthárom évvel ezelőtt volt, azt mutatja, hogy a milliós néptömegek az egész világon eredményesen használták fel Sztálin elvtárs bölcs tanácsát és kezükbe vették a béke megőrzésének ügyét. A nyugatnémetországi sajtó is nagy figyelmet szentel a nyilatkozatnak. Valamennyi lap vezető helyen ismerteti Sztálin elvtársnak az amerikai újságíró csoport kérdéseire adott válaszát. A Düsseldorfer Nachrichten cikkének ez a címe: „Sztálin megállapította, hogy elérkezett Németország egyesítésének az ideje." A Kölnische Rundschau a nyilatkozat szövegén kívül SztáI lin elvtárs arcképét is közli. CsfMMön megkezdődött a béke fővárosában, Moszkvában a nemzetközi gazdasági értekezlet Moszkvában kigyúltak a hatalmas kristálycsillárok a szakszervezetek házának márványcsarnokában. Megkezdődött a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet. Már az indulás komoly sikert jelent. Noha az előkészítő bizottság 400—450 résztvevőre számított, számuk 600 fölé emelkedett. A népi demokráciákból körülbelül 100-an vettek részt az értekezleten, ami azt mutatja, hogy az amerikai kormánykörök minden erőfeszítése ellenére is többségben vannak a tőkés országok jelentős üzleti köreinek meg. bízottai Moszkvában. Az amerikai kormánynak minden oka megvolt arra, hogy aggodalommal szemlélje a Moszkvába in duló üzletemberek úti készülődéseit. Hiszen Edmond Remaud, a Renault gépkocsigyár igazgatója a Gorkijutca forgatagában, a legmodernebb szovjet autók áradatában elgondolkozik majd arról, hogyan fojtják meg a francia gépkocsigyártást az amerikai monopóliumok. Maurice Dobbnak, a cambridgei egyetem közgazdasági tanárának szemébe ötlenek majd a legújabb árcsökkentést, a szovjetemberek újabb életszínvonal emelkedését mutató árjegyzőtáblák, — annál élesebben fogja látni az angol nép fokozódó nyomorát. Bemard Buckmannak, aki a textilérdekeket képviseli, a teljes iramban zúgó moszkvai textilgyárak láttán eszébe jut majd, hogy az angol textilipart fennállása óta egyik legmélyebb válság fojtogatja. És mr. Oliver Vickerynek, az amerikai villamosipari és vegyipari export-importőrnek a vadonatúj „Szovjetek Szállodája" fehér márvány halljában, a sötétkék bársonynyal behúzott fogadószobákban eszébe jutnak majd mindazok az ostobaságok, amellyekkel indulása előtt szülőhazájában traktálták. Érthető tehát, hogy az amerikai kormánykörök nem jó szemmel nézik a dolgot. Érthető, hogy olyan lap, mint a New York Herald Tribúne, nagy aggódással számol be arról, hogy „egyes hírek szerint" a delegátusok jelen lesznek a Volga— Don-csatorna megnyitásánál. Persze: az Amerikai Egyesült Államok kormánya irtózik attól, hogy a tölcésvüág gazdasági szakértői, üzletemberei meglássák a Szovjetunió rendkívüli gazdasági erejét, felismerjék a Szovjetunió és a béketábor országai közötti kereskedelmi kapcsolatok rendkívüli előnyeit és lehetőségeit. 3Cifí

ánílfí

r lá

s áldással De Gasperi okos ember, nemhiába választották meg az amerikaiak Olaszország miniszterelnökévé. Ezenkívül De Gasperi, mint a Vatikán volt főkönyvtárosa, kegyes ember is, kinek lelke szünet nélkül telve van malaszttal. Egy ilyen különlegesen malasztos pillanatban De Gasperi ráütött arra az okos fejére és így szólt: — Megvan! Sok az olasz, ez a mi legnagyobb nyavalyánk. És rögtön kiadta a jelszót: „Az olaszok jövője külföldön van". Ez logikus, érthető és hazafias. Az olaszok jövője Dél-Amerikában van, a franciáké Ausztráliában, a kanadaiaké a Fidzsi-szigeteken. Mindenkinek másutt van a jövője, csak oda kell mennie, ahol a jövője van, ott az ember megkeresi a saját jövőjét és boldogan él vele, míg meg nem hal. ,,Jó hazafi vagy?" — kérdi De Gasperi úr. „Akkor hagyd el a hazádat, hogy hosszú életed legyen ott azon a külföldön." A ssegény olaszok pedig szívszorongva hajóra szállnak és elindulnak bizonytalan sorsuk felé. De a kegyeslelkü miniszterelnök nem hagyja őket cserben. — Mit adhatnék e derék embereknek útravalóul? — töpreng. — Pénzt nem adhatok, mert abból ke. vés van. A földi javak különben sem boldogítanak. Miből van nekünk sok? Megvan! Pápai áldást adunk nekik, az korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre áll. Azonnal útnak ereszt tehát egy káplánt, nagyobb tétel pápai áldással. A szentéletü férfiú megérkezik a kivándorló hajó fedélzetére és igazságosan szétosztja az áldást, kinek mennyi dukál. Aztán harmónikaszó mellett zsoltárokat énekelnek. Száll a zsolozsma, füstöl a tömjén és megy a hajó a délamerikai kikötő felé, ahol a kegyes rabszolgakereskedök zsoltáros szívvel várják az olcsó munkaerőt. Mily idilikus kép! De Gasperi úr malasztos lelke mélyéig elérzékenyül, ha erre gondol. Csak ne zavarná folyton az az ostobaság, amely ezer és ezer torokból hangzik a fülébe: — Az olaszok jövője Olaszországban van. De az öné, nem, De Gasperi úr. ban Sztálin elvtárs rámutatott, hogy „

a kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás mellett élése teljes mértékben lehetséges, ha megvan a kölcsönös óhaj az együttműködésre, a készség a vállalt kötelezettségek teljesítésére és l>

a betartják az egyenlőség elvét, valamint a más államok belügyeibe való be nem avat. kozás elvét". Ez az a nézet, amelyet Lenin és Sztálin a szovjet állam megalapításának első percétől kezdve hirdettek, ez az az alapelv, amelyen a Szovjetunió politikája mindenkor nyugodott, s amelyet külpolitikájukban ma a népi demokráciák is követnek. A Szovjetunióban megvan a békés együttműködésre való óhaj, a Szovjetunió szigorúan tartja magát a vállalt kötelezettségekhez, a kölcsönös egyenlőség és a be nem avatkozás elvéhez — erősíti meg újból Sztálin elvtárs. . Sztálin elvtárs válaszait, amelyekben oly világosan jutott ismét kifejezésre a Szovjetunió tántoríthatatlan békepolitikája, a világ népei a legnagyobb örömmel, lelkesedéssel és hálával fogadták. A föld minden népe, amely szabadítóját, megmentőjét, eröskarú támogatóját tiszteli a nagy szovjetországban _ ebben a sztálini politikában látja a legfőbb zálogát annak, hogy az emberiség ellenségének gyilkos terveire biztog megsemmisülés vár.