Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)
1952-04-05 / 82. szám, szombat
6 01 SZ O 1952 április 26 PÁRTELET Jelentés a párkányi járási pártkonierenciáről Szükséges, hogy a pártszervezeteink szorosan együttműködjenek a helyi nemzeti bizottságokkal, minden egyes tömegszervezettel valamint minden kis- és középparaszttal A párkányi járás kommunistái március 22-én és 23-án tartották meg a Párt járási konferenciáját a párkányi kultúrházban. Résztvettek rajta mind az öreg, mind a fiatal elvtársak és ragyogó arccal, örömteli szívvel figyeltek minden mozzanatot, ami szorosan összefügg a Párt életével a párkányi járásban. A konferencia lefolyását vezető elnök, Radosovsky elvtárs, megnyitó beszédében üdvözölte Vartik elvtársat, a Párt kerületi kiküldöttjét és a Magyar Dolgozók Pártja négy kiküldöttjét, Bálint Antalné, Kosztka Terézia, Lakati József, és Pásztor István elvtársakat, a szobi járási MDP vezető személyeit. Radosovsky élvtárs elhangzott üdvözlő szavaira szűnni nem akaró tapsvihar üdvözölte az elvtársakat és valamennyi kiküldöttet. Látszott az arcokon, hogy a járási konferenciát minden kiküldött nagy ünnepnek tartja. Havelka elvtárs a párkányi járás vezető titkára beszámolt a mult év eseményeiről és beszámolójában megemlítette a járás legjobb szövetkezeteit, a bélal, bátorkeszl, és a búcsi EFSz-eket, ahol állandó munkacsoportokban dolgoznak és pontosan betartják a pénzügyi gazdálkodás tervét. Ezekben a szövetketekben a párttagok mintaképül szolgáltak és így valamennyi kisés középparasztot sikerült megnyerniük az EFSz-be való belépésre. Havelka elvtárs beszámolójában rámutatott arra, hogy a párkányi járás összes EFSz-ei közül a bátorkeszi szövetkezet dolgozik a legnagyobb területen; szép eredményeket mutat fel, de az eredmények mellett vannak hibák is, mert a szövetkezetből mindeddig nem távolították el azt a 16 kulákot, akik ott nagyon otthonosan érzik magukat. Havelka elvtárs önkritikailag beismeri, hogy ebben a Párt vezetősége is hibás, mert nem figyelmeztette a bátorkeszi elvtársakat, nem tanította arra, hogyan kell a kulákot a szövetkezetből kizárni. Beszámolójában a pártoktatásra is kitért, amelyről azt mondotta, hogy ezen a téren ra^y hibába esett a járási vezetőség is azáltal, hogy nem volt megfelelő áttekintése az iskolai csoportokról, így az iskolázás el volt hanyagolva. A járás elnöksége, ha foglalkozott is ülésein a pártiskoí ázással, nem értékelte az iskolázás tényleges eredményeit, azt csupán számbelileg ellenőrizte. Havelka elvtárs beszámolójából látható, hogy a Párt járási vezetősége nem volt eléggé aktiv, nem volt eléggé mozgékony s így az eredmény nem volt olyan, mint amilyet várni lehetett volna. Ez megmutatkozott a pártsajtó terjesztésében is, mivel a járásrak 2000 új előfizetőt kellett volna felmutatnia, de az agitkettősök gyengesége miatt csupán ennek az 50 százalékát érte el. A járás vezető titkára felhívta a kiküldötteket arra, hogy különös figyelmet szentel jenek a Párt és a kormány határozatának, hogy konkréten biztosítsanak a falun minél nagyobb számú marha és sertésállományt, mert ahogyan a nehézipar kiépítésében úgy a mezőgazdasági termékek termelése terén ís emelkedtek feladataink: biztosítanunk kell dolgozó népünk sertés- és marhahússal való ellátását. A titkár beszámolója után jelentést tett Giphe elvtárs, az ellenőrző bizottság munkájáról és erősen kritizálta a köbölkút! helyi szervezetet, ahol százával hevert a pártirodalom és senkinek nem jutott eszébe azt terjeszteni, eladni a tagságnak vagy a tömegsaervezetek tagjainak. A köbölkúti helyi pártszervezet elhanyagolta a tömegszervezetekkel való szoros együttműködést, ennek következtében a pártirodalom is felhalmozódott és ott lepte a por valamelyik sarokban. Ez óriási hiba s a köbölkúti elvtársaknak iparkodniok kell e hibájukat jóvátenni. Bagocsi elvtárs a vita során felvetette, hogy a járási pártirodán néhány nappal ezelőtt egy csomó belépési nyilatkozatot találtak félretéve, amelyek már jó ideje ott hevernek s mindegyik elintézetlenül maradt. Itt utána kell járni, hogy kit terhel ezért a felelősség és felelősségre vonni érte az illetőt, Mihály elvtárs éles kritikájában kíméletlenül ostoroz egy Zsingor nevű instruktort, aki ahelyett, hogy a pártgyülést látogatta volna, — amikor a faluba ment, a kuláknál lakomázott. Természetes, hogy ilyen instruktort egy percig sem szabad megtűrni, nemhogy instrufktornak, de a párttagok soráiból is ki kell zárni. Mihály elvtárs élesen kritizálta a földműves raktárszövetkezetet is, ahol szerinte 2—3 elvtárs van. akik a szocializmus útján akarnak haladni, de vannak olyanok, mint Botlik és Bartos urak, akik őket állandóan elgáncsolják. Vartik elvtárs, a Párt kerületi kiküldöttje beszélt a nemzetközi helyzetről, a kapitalisták gazdasági csődjéről, azután áttért ötéves tervünkre és annak keretein belül beszélt a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szükségességéről. „Igaz, hogy tavaly 6 százalékkal több mezőgazdasági terméket termeltünk a piacok, számára, de ez az emelkedés az ipar rohamos fejlődéséhez viszonyítva szinte elenyészS, ezért ma minden gondolatunk és igyekezetünk arra irányuljon. hogy áttérjünk szocialista nagyüzemi gazdálkodásra, hogy így képesek legyünk majd ellátni a bányák és a nehézipar dolgozóit megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel". Hogy ezt mielőbb megvalósíthassuk. feltétlenül azükséges, hogy pártszervezeteink .szorosan együttműködjenek a helyi nemzeti bizottságokkal, minden egyes tömegszervezettel, valamint a kis- és középparasztokkal. A Párt, mint a munkásosztály élcsapata kell, hogy egy lépéssel mindig a tömegek előtt haladjon és helyes úton vezesse őket a szocializmus felé. Ezért az EFSz-ekben dolgozó kommunisták és általában minden egyes nŕ^tag köteles gondoskodni arról, hogy i tavaszi munkálatok zavartalanul folyhassanak. Erre vonatkozólag több kritika hangzott el a járásból E traktorállomásról. Arra kell törekedni, hogy a traktorállomáson megiavuljon a politikai munka, hogy a földeket a traktorosok rendesen megműveljék. A traktorállomás pártszervezete gondoskodjon arról hoay a traktoros tudatában legyen annak, hogy amikor a szövetkezet földiét szántja, lényegében a sajátján dolgozik. Valamennyi párttag kötelessége tömörülni a Párt gottwald: vezetősége köré és teljes erejéből arra törekedni hogy a Párt politikáját átültessük a legszélesebb rétegekbe, hogy megnyerjük a pártonkívüliek legszélesebb rétegét nagy feladataink megvalósítására. Ha az alapszervezetek b?gubóznak akkor az ellenség szabadon garázdálkodhat az alapszervezetekben és könnyűszerrel beszivárog s Párt ütőereibe. Megakadályozhatja az esrészséges vérkeringést a Párt szervezeteiben. Fontos tehát, hogy az alapszervezetekben meg legyen a kellő éberség, hogy az ellenséget mindig idejében leleplezhessük. A párkányi járásban hasonlóképpen, mint Dél-Szlovákia más járásaiban feltétlenül szükséges, hogy feltiiltsék a Pártot új erőkkel, a becsületes magyar dolgozók soraiból, mert a Párt szamára minden új ember új erőt, acélosodást jelent. Ezenkívül gondoskodniok kell a pártszervezeteknek a káderek helyes kiválasztásáról és elosztásáról. Ha valahol elhelyezünk valakit, feltétlenül gondoskodjunk ideológiai fejlődéséről, mert. ha ezt nem tesszük, megáll fejlődésében, sőt visszafejlődik. Következőnek Bálint Antalné, a Magyar Dolgozók Pártja küldöttje, országgyűlési képviselő* szólalt fel és a következőket mondotta: „Nem akarom az elvtársaknak elmondani Magyarország történetét, hiszen azt valószínűleg jól ismerik. Itt élnek szomszédságunkban. Amint tudjuk, a magyar dolgozó népet a Szovjetunió szabadította fel és alig csitultak el a fegyverek, a magyar kommunisták máris talpán voltak, bekapcsolódtak a nagy munkába, és elkezdték a fasiszták által földúlt hazánk építését. A Szovjetuniótól kaptunk szakembereket az ipar megteremtésére, mert hisz nekünk nem voltak szakembereink. akikkel komolyabb munkába kezdhettünk volna. Ma már vannak saját szakembereink is, akik a szovjet szakemberektől sokat tanultak és igen szép eredményekkel dolgoznak. A magyar nép 1948-ig kemény ököllel verte vissza a hazai reakció ádáz támadásait, amely vissza akarta állítani a fasiszta uralmat Magyarországon. Kemény fellépéssel acélos ököllel lesújtottunk a klerikális reakcióra, és Mindszenthy és Grősz személyében np.gy fát vágtunk ki, a klerikális reakció fasizmus termöfáját. Azután Pártunk szervezetéből kioperáltunk egy geny nyes fekélyt. Rajkot és bandáját. Ma is vannak nehézségeink, de korántsem olvanok, mint a közelmúltban voltak. A fordulat évében, 1948-ban, megkezdtük a termelőszövetkezeti cso-, portok megalakítását s ma földjeinknek 24 százalékát a termelőszövetkezeti csoportok müvelik meg. A mi alapszervezeteinkben majdnem ugyanazok a hibák tötrténtek, amilyenek itt a párkányi járásban is előfordultak. Ügy értünk ©1 javulást járásunk bon. hogy négy helyen jól előkészítet* mlntacrvfllést tartottunk, ahová meghívtuk a járás összes alapszervezeteit és azok vezetői megtanulták, hogyan kell helyesen és eredményesen dolgozni. Ma már nem kell eljárnunk rendet teremteni az alapszervezetekbe, mert ezt elvégzi minden alapszervezet titkára saját szervezetében. Az itt tapasztaltakat összegyűjtöttük. hazavisszük és a jó tapasztalatokat felhasználjuk pártunk életében". A párkányi járási pártszervezet hasonlóképpen vegye át azokat az egészséges tapasztalatokat, amelyekről Bálint elvtársnő beszélt, mert abból megtanulhatjuk, hogy a szocializmus felépítése a falun az alapszervezetek megerősödésétől függ. Vartik elvtárs a vita kiértékelésénél többek között a következőket mondotta: — Tudunk nagy gyárakat. EFSz-eket építeni, de még nem tudiuk megnyerni a széles tömegeket arra, hogy teli. s odaadással bekapcsolódjanak a szocializmus építésébe. Ha a párkányi járási pártszervezetőség képes lesz arra, hogy megnyerje a iárás széles tömegeit szocialista törekvésünknek, akkor jól (jolgozik és nagyobb eredményeket fog elérni, mint a múltban. HOKSZA ISTVÁN. A Kohókombinát építésén dolgozó cígánymunkások példás teljesítményeket érnek el a munkában A kapitalista rendszer idején a cigányságról teljesen hamis képet festettek. Azt állították, hogy a cigányság életmódjának, nyomorának nem a kapitalista rendszer az oka, hanem magukban a cigányokban kell keresni annak okát. Azt állították róluk, hogy ragaszkodnak a pusztasághoz, a vándor életmódihoz és gyűlölik a civilizációt, mert az fékezi nomád életmódjuk folytatását és hogy kár kísérletezni a megjavításukkal, mert életmódjukon és rossz szokásaikon úgysem lehet változtatni. Ha a cigányokat megkérdezték volna, akarnak-e magasabb életszínvonalat, alighanem igenlő választ adtak volna. A kunyhóikat is szívesen fölcserélték volna rendesebb lakással. De a kapitalista rendszer, mely erös válaszfalakat emelt a társadalmi osztályok közé, alacsonyabbrendü embereknek tartották a cigányokat, sőt még a cigányok között is megkülönböztetést tett. Az első csoportba a városi muzsikusokat sorolta, a másodikba a falusi muzsikusokat, üstfodtozókat, a .harmadikba a teknőkészitőket, vályogvetőket és a vályogputrikban élőket. Az utolsó csoportokba tartozókkal a csendőrség és a rendőrség tagjain kívül jóformán senki sem törődött. A felszabadulás után óriási változás állt be a cigányság életmódjában. Legtöbben közülük bekapcsolódtak a szocialista építőmunkába és szorgalmasan dolgoznak építkezéseinken, gyárainkban és bányáinkban. Életükre új fény derült, amely bevilágítja még a legeldugottabb kunyhókat is. Egyenrangú, szabad polgárokká váltak. A Kohókombinát építésén vehető legjobban észre a cigányok életébe beállott változás. A HUKO-n dolgozó cigányok legnagyobb része hatalmas sikereket ért el a munka frontjám. Bartos Kálmán, a kőműves mesterséget tajnulta ki az építkezésen és átlagos normateljesítménye 250%, de sok esetben a 470%-ot is eléri. Farkas Jenő, a betonkeverőgép mellett dolgozik és egymaga két ember munkáját végzi. Bunda Gyula szintén a kőmüvesmesterséget tanulta ki és becsületes igyekezete folytán az átlagosnál szélesebb politikai látókörrel rendelkezik, úgyhogy agitátornak is megválasztották. A kirakodó állomáson is nagyon sokan kitüntették magukat a cigányok közül. Varga András, Horvát József, Horvát János, Jano József, Putnoki Sándor, Túrták Mihály és Berky Aladár 250—350%-ra teljesítik normájukat. Az elmúlt napok egyikén Balog Kálmán elvtárs, aki az üzemi iskola politikai instruktora, megemlítette Bartos és Bunda elvtársaknak, hogy a járási konferencia tiszteletére brigádmunkát kellene szervezni. 'Bunda és Bartos elvtársak megszervezték a brigádot és a járási konferenciára tett munkafelajánlást a csoport tagjai egyhangúlag elfogadták. ígéretük nemcsak papíron maradt, de meg is valósították. Szombaton délben a műszak befejezése után a munkahelyeken maradtak és két háztömb körül olyan példás rendet teremtettek, hogy szinte megváltoztatták a munkahely képét. A tégladarabokat, a szanaszéjjel heverő különféle építkezési anyagokat beraktározták és nemcsak az épületek körül csináltak rendet, hanem az emeletekről ér a szobákból is lehordták a hulladékot. K. T. Vitaest az „ARATAS" című szovjet regényrőlA Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének pozsonyi csoportja kedden április 8-án este 8 órai kezdettel a Sztálin-díjjal kitüntetett Galina Nylkolajeva „Aratás" című regényéről vitaestet rendez a Csehszlovák Rádió hangversenytermében a Csehszlovák írószövetség szlovákiai tagozatának védnöksége alatt. Galina Nyikolajeva nagyszerű alkotása nemrégen jelent meg magyar és szlovák nyelven és nálunk is hatalmas sikert aratott, különösképpen dolgozó parasztságunk körében, mert ebből a könyvből színpompás leírásokban Ismerkedhetett meg a szovjet kolhozdolgozók nagyszerű példamutató életével. A vitaest gazdag kísérő műsorát a rendezőség úgy állította össze, hogy az est a szovjet emberek gondolatvilágát, örömét, alkotó vágyát minél jobban tükrözze vissza. Az est során fellép Nada Novanova, a III. Világifjúsági találkozó díjat nyert részvevője, Maria Ferjenéiková a kiváló fiatal énekesnő, Csík János a komáromi Skoda-üzem élenjáró dolgozója, népihadseregünk tagjai zene- és énekszámokkal. A vitaelőadást Egri Viktor író, a Csehszlovák írószövetség szlovákiai tagozata magyar szakosztályának vezetője tartja. Az utazóközönség figyelmébe A Csehszlovák Államvasutak kerületi igazgatósága közli az utazóközönséggel, hogy a 326-os számú Bratislava főpályaudvar— Leopoldov— Zlaté Moravce— Plešivec útvonalon szombaton közlekedő gyors és a 325-ös számú Plešivec— Zlaté Moravce—Leopoldov— Bratislava főpályaudvar útvonalon vasárnap közlekedő gyors a megjelölt napokon visszavonásig műszaki okokból Palárikovon és Levicén keresztül fog közlekedni. * Április 1. hatállyal a vasutak havi munkásjegyeket adnak ki, és pedig a heti munkásigazolványokra. Azoknak a dolgozóknak, akik munkahelyükre naponta járnak be, ezáltal nem kell minden hétre külön kiváltaniok vasúti jegyeiket. E jegy előnye abban is megnyilvánul, hogy azok a dolgozók, akik naponta kétszer járnak be munkahelyükre, külön a délelőtti és külön a délutáni műszakra, nem kell kétszer kiváltaniok a menetjegyet, mivel e célból elegendő egy vonatjegy is. További tájékoztatást a vasútállomások nyújtanak. A pozsonyi forgalmi üzem közleménye A pozsonyi forgalmi üzemek közlik az utazó közönséggel, hogy április 6-tól. vasárnaptól kezdve a villamosok a 2, 4 és 3-as útvonalakon a Téglamező, illetve a Dimitrov-üzem felé nem állnak meg az állami kórház előtt, hanem a Metropol-Kávéház előtt újonnan létesített megállósziget előtt. Bratislava felszabadításának hetedik évfordulójára a CsSzSz ünnepélyt rendez 1952 április 5-én 19 óra 30 perckor a Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetségének helyicsoportja, Szárazvám 17. sz. alatti klubhelyiségében örömünnepélyt rendez Bratislavának a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadítása hetedik évfordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, a Csehszlovákiai Szcvjetbarátok Szövetsége Szlovákiai Bizottságának alelnöke mondja. Az ünnepélyen fellépnek: a Nemzeti Színház tagjai, a beraolákovoí EFSz CsISz-csoportjának tambura- és énekegyüttese, és a Klement Gottwald felső gazdasági iskola CsISz-csoportjának zene- és énekkara.
