Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-01 / 52. szám, szombat

1952 március 1 — III sio A csomós javítási módszer alkalmazásával biztosítják a gépek megjavítását a dunaszerdahelyí traktorállomáson J61 kijavított gépeket a tavaszi munkákhoz, — ez a jelszó a trak torállomások dolgozói között. Aho gyan a mult évben is a dunaszerdahelyi traktorosok traktorállomásaink legjobbjai között voltak, ezt megtisztelő helyet ezidén is megakarják tartani. Ennek pedig legfőbb alapja az, hogy a gépek idejében legyenek kijavítva és tavaszi munkákat, mihelyt az idő megengedi, meg lehessen kezdeni. A szerdahelyi trak tor állomás a téli időszak első felében el volt maradva a gépek javításával annak ellnére, hogy a mult évben az élen jártak. Tudták ezt a traktorállomás vezetői is. Azt is tudták, hogy a munkateljesítményt a javítóműhelyek, ben valahogyan fokozni kellene. Természetesen nem ügy, hogy a munkások minden erejüket kiadják a munkában, ezt a problémát vala hogyan másképpen kellene megoldani, — elmélkedett Mondok Arpád, a gépállomás géptechnikusa. Elsősorban fontosnak találta a javítóműhelyekben a munkanormák bevezetését. Ehhez azonban fontos volt a munka olyan beosztása, hogy egy ember minél kevesebb fajta munkát végezzen. Szükséges .volt tehát, hogy a munkák csoportosítva legyenek. Ebből a gondolatból indult ki aztán Mondok elvtárs újítása, mely nagyszerűen be ts vált. Azelőtt a javítóműhelyek dolgozói órabérben dolgoztak és a munkabeosztás is olyanformán történt, hogy egy traktoron egy, vagy két ember végezte el az öszszes javítási munkálatokat. Ezt a munkamódszert Mondok elvtárs felcserélte a csomós javítási módszerrel. Újságokból és tapasztalatból tudta, hogy a csomós munka minden üzemben eredményesen bevált. Tudta, hogy ha a javítóműhelyekben is ezt a módszert fogják alkalmazni, a munkafolyamat lényegesen meggyorsul. A csomós munkamódszernek és a munkanormák bevezetésének segítségével biztosítani tudják azt, ami a legfontosabb minden traktorállo máson, hogy mikorra a tavaszi munkákat meg lehet kezdeni, a traktorállomás gépei százszázalékosan ki legyenek javítva. Mondok elvtárs újítása szerint a javítási munkák öt csoportra vannak felosztva, öt műhelyen megy keresztül a traktor. Az ötödikből már üzemképesen kerül ki a gépállomás udvarára. Az első műhelyben a kijavítandó traktorokat széjjelszerelik. A szétszerelés után a traktorrészek átkerülnek a kettes számú műhelybe, ahol hat javítómunkás végzi el a traktoron a generáljavítást. A generáljavítás után a javítás alatt lévő gépalkatrészek a 3-as számú műhelybe kerülnek, ahol a kormányrendszert javítják meg. Az ötödik műhelyben dolgoznak a villanyszerelök. Ezek végzik el a traktoron a villamosberendezések javítását, ezek töltik fel az akkumulátorokat. Amikor ezek a műveletek mind el vannak végezve, ÍZ alkatrészek újból visszakerülnek az 1. számú műhelybe, vagyis a szerelőműhelybe. A kijavított alkatrészeket összerakják és kész a traktor. Ezután következik a kijavított gépek átvétele. Mondok elvtárs, a traktorállomás géptechnikusa tüzetesen átnézi a már kijavított gépeket, majd sor kerül a begyújtásra. A begyújtott, traktorokat bizonyos ideig járni hagyják, hogy pontosan meggyőződhessenek arról, vájjon a traktor 100%-ra üzemképes-e. Nem akarják, hogy esetleges mulasztások miatt a gépek valamelyike a tavaszi munkák megkezdésekor mondja fel a szolgálatot. Tudják már tapasztalatból, hogy az ilyen géphibák sok esetben többnapos késést is előidéznek. Óriási lendületet adott a munkában a normák bevezetése is Ma minden munkás azon iparkodik, hogy minél jobban és gyorsabban tudja elvégezni a munkáját, mert ahogy dolgozik, úgy kap fizetést is. Szabó József, a generátorja.vító műhely dolgozója is örömmel beszél az újításról és a munkanormák bevezetéséről. Bizony, amíg a csomós munkamódszer nem volt bevezetbe, a munkák nehezen mentek, mert voltak olyan munkák, amelyeket egy munkás nehezan tudott elvégezni, ellenben egy másik munkát sokkal ügyesebben tudott volna elvégezni, mint aki azt cssinálta, de kénytelen volt a kezére adott traktoron minden javítási munkát elvégezni. Most minden embernek olyan a beosztása, hogy lehstőleg azt a munkát kapja, amit a legjobban és leggyorsabban tud elvégezni, ezenfelül lehetősége van arra, hogy akár a szerelési, akár a generáljavitási munkákban tökéletesifese magát. — A normák bevezetése óta, — mondja Szabó József, — fizetésem is rizópen emelkedett. Míg órabérre dolgoztam, alig kerestem meg egy hónap alatt az ötezer koronát, most pedig a fizetésem 4 hétre 9000 koronánál is több. Nehéz feladatok teljesítésével kell az idén megbirkózni a szerdahelyi traktorállomásnak. Már eddig 12.000 hektár föld megmunkálására kötött szerződést, ezenfelül még 7 szerződés hiányzik, ezzel az emiitett szám még növekedni fog. Ha ezeket a feladatokat sikeresen akarja teljesíteni, akkor már a tavaszi munkák megkezdésénél szükséges a pontosság. Nem szabad egy napot sem tétlenül eltölteni. A traktorállomás dolgozói tudják ezt és kötelezettségvállalásokkal iparkodnak a gépjavítási és az előkészületi munkák mielőbbi befejezésére. A legnagyobb hajtóerő azonban, mely sikeresen segíti őket a munkákban, a szocialista munkaverseny. Versenyben állnak a nemesócsai traktorállomással, ezenfelül felhívják a Idrályhelmeci traktorállomást is versenyre. A verseny három pontból áll: 1. A mezőgazdasági munkák idejében való elvégzése, 2. a minőség szerinti munka, 3. a minél magasabb hektárhozam elérése. Meg vagyunk győződve róla, hogy a királyhelmeci traktorállomás vezetői örömmel fogadják a dunaszerdahelyi traktorállomás felhívását és iparkodnak a legjobb tudásuk szerint kivenni részüket a versenyből, mert ez a verseny fogja eldönteni, melyik traktorállomás áll hivatásának magasabbik fokán. Szarka István. A leleszi állami birtok dolgozói tanulva a mult évi hibákon, jó munkamegszervezéssel indulnak neki a tavaszi munkáknak A királyhelmecd járás állami gazdaságain most állapították meg normákat. A munkások sajátmaguk tárgyalták meg, hogy melyik munkára milyen norma lesz a k megfelelőbb. Ez a módszer nagyon helyes, mert .mindenki meggyőződhetik arról, hogy kormányunk nem diktatórikusán jár el, hanem hogy a munkások sajátmaguk döntenek sorsuk felett. A leleszi állami gazdaságon is megállapították a normákat. A normázó részletesein ismertette az üj fizetési módszert, a prémiumrendszert, amely minden egyes dolgozó számára biztosítja az igazságos jutalmazást. Ha valaki a tervezett terméshozamnál magasabbat ér el, akkor a többtermelésből részesül. Ezáltal minden egyes munkásnak érdekévé válik, hogy tőle telhetően legjobban végezze munkáját, hogy mennél többet tudjon kitermelni. Ha azonban a normákat túl akarjuk teljesíteni, ahhoz mindenekelőtt a jó munkamegszervezós szükséges. A mult évben bizony nálunk is több hiba történt ezen a téren. Akadtak köztünk olyanok, akik azt mondták, nem baj, ha ráfizetünk a gazdálkodásra, van az államnak elég pénze, amiből pótolja a hiányt. Ezen a ponton el kell gondolkodni- Ki az állam? Az állam mi vagyunk. És honnét veszi államunk a pénzt az esetleges ráfizetésekre? A bányászok és az ipari munkások több termeléséből. Ez a helyzet azonban tarthatatlan! Nekünk, mezőgazdasági munkásoknak nem szabad megengednünk, hogy továbbra ls hátul kullogjunk az ipari termelés után! Ezért az idén lényegesen nagyobb gondot keU fordítani saját' munkánkra. ' Tavalyi eredményeinket a lehető legnagyobb mértékben túlhaladjuk. Tavaly a búzánál 22.50, a repcénél pedig 17.50 mázsa volt a hektárhozam ruzsuink viszont elég gyenge volt. Az állattenyésztésben jobb eredményeket értünk el; a sertéshúskonttngenst például az elmúlt évben 122 százalékra teljesítettük. Az idén továbbhaladunk a megkezdett útcm. A tavaszi munkákra alaposan felkészültűnk. A gépek megjavítva, kitisztítva és megolajozva várják, hogy munkába álljanak. Most már csak az kell, hogy az időjárás kedvezőre forduljon, s akkor a mult évi tapasztalatokból tanulva új erővel, hatalmas munkalendülettel látunk hozzá az idei földmunkákhoz. Varga Ferenc, Lelesz A dunaszerdahelyí járás szakiskolát létesít az állattenyésztésben dolgozók számára A nagykeszi szövetkezet kötelezettségvállalása: túlteljesítik az 1952-es évi tervet A komáromi járási nemzeti bi. zottság plénuma február 25-én rendkívüli gyűlést tartott, amelyen a helyi nemzeti bizottságok elnökei és titkárai, valamint az EFSz ek, az állami birtokok és a járási pártvezetőség kiküldötteinek jelenlétében megtárgyalta az 1952. évi teljes tervet. Az értekezlet résztvevői vállalták, hogy a tervet feltétlenül betartják és hogy Pártunknak és korfnányunknak a dolgozók élelmiszerellátásáról szóló határozatát következetesen megvalósítják. A vita folyamán több értékes fel. szólalásra került sor. Különösen a nagykeszi EFSz hozzászólása érdemel említést, amely nemcsak saját tervét teljesíti, hanem a terv túlhaladásában versenyre hívja ki a komáromi járás minden EFSz ét. A nagykeszi EFSz 642 hektár földön gazdálkodik. Az állami terv szerint hektáronként 21 mázsa búzatermést kellene elérnie, a szövetkezet tagjai azonban 24 mázsás hektárhozamra kötelezték magukat. Rozsból a 20 mázsás hektárhozam helyett 22 mázsást fognak elérni, árpánál 21 mázsáról 23-ra, zabnál 19 mázsáról 21 mázsára, kukoricánál 26-ról 28-ra, cukorrépánál 230-ról 280-ra, kendernél 54ről 70-re, borsónál pedig 15 mázsáról 18 mázsára emelik a hektárhozamot, Az állattenyésztésben a következő eredményeket akarjál? elérni: a terv szerint 100 darab tehenet kell tartamok. Jelenlegi állatállományuk 60 darab g ezt 120 darabra fokozzák, mégpedig olyan módon, hogy felnevelnek 30 darab üszőt, 10 tehenet átvesznek a tagoktól, 20 tehenet pedig vesznek. A tejtermelésben a nagykeszi szövetkezetnek egy év alatt 2000 liter tejhozamot kellene elérnie egy tehénnél, a szövetkezet azonban kötelezte magát, hogy a tehenek tejhozamát 2200 literre növeli. Jelenleg 50 kétéves üszője van a szövetkezetnek, az év végéig további 60 darabot nevel fel. Egy állat súlygyarapodása a terv szerint 180 kg, a tagok 200 kg-os súlygyarapodásra kötelezték magukat. A nagykeszi szövetkezeti tagok 100 tehéntől 85 borjút nevelnek fel, vagyis ezáltal a tervet 15 százalékkal túlhaladják A sertéstenyésztésben 80 anyadisznó helyett 90 darabot fognak tartani. Minden anyadlsznótól T malac helyett 9-et nevelnek fel egy malacozásbóL. A terv szerint 310 sertést kellene kihizlalniok, de ők 390 darabot hizlal, nak ki, mégpedig 130 kg-ra, vagyis az egyes hízóknál 20 kg-al több súlyt érnek el, mint ahogy azt a terv előirányozza. A szövetkezet a tavaszi munkákra jól felkészült. A mélyszántást százszázalékra megvalósította. Az idei földmunkákra a szövetkezet rendelkezik 12 pár lóval, 4 pár ökörrel és a traktorállomásról kapott 3 Skoda és 1 Zetor traktort. A megjavított vetőgépek a tavaszi munkák megkezdésére várnak. A vetőmagot is elkészítették már a nagykeszi EFSz tagjai: 120 mázsa árpavetőmagot kitisztítottak, 80 mázsát pedig a földműves raktárszövetkezetben kicseréltek. Ezenkívül elkészítettek 1 gondoskodna. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége és a kormány határozata után a dunaszerdahelyi járási pártbizottság ezükebbkörü vezetőségi gyűlést hívott össze. A gyűlésen résztvevő elvtársak kidolgoztak egy tervet, mely dolgozó népünk húsellátásának biztosítására irányul. Ezt a tervet ismertették úgy a nemzeti bizottságok funkcionáriusaival, mint a párttagsággal. Rész letesen megtárgyalták pártunk nagyjelentőségű határozatát és iparkodnak ezt a lehető legeredményesebben végrehajtani. Mindenki előtt ismeretes, hogy a kulákok falvainkban milyen külön böző spekulációkkal akarják dolgozó népünk hűs- és zsírellátását szabotálni. A tervezett állatállomány be nem tartása, fekete vágások, az állatok elrejtése, a rendszertelen pároztatások, a kulákok legkedvesebb szórakozásai. Ezeknek a jelenségeknek kiküszöbölése céljából a dunaszerdahelyí járási pártvezetőség utasítást adott a járási nemzeti bizottságon keresztül a helyi nemzeti bizottságok tagjainak, hogy a folyó hó utolsó napjáig a járásban lévő összes állatokról pontos statisztikai kimutatásokat készítsenek. Nem tűrhető, hogy valaki készakarva ne tartson annyi állatot, amenynyi elő van írva, vagy hogy a meglévő állatállományt önkényesen elpusztítsa anélkül, hogy pótlásról már vetésre 50 mázsa zabot és 450 mázsa cukorrépamagot. Hogy az idén a nagykeszi szövet kezeti tagok tényleg meg tudják valósítani az önként felemelt feladataikat, nagy gondot firdítanak a munka megszervezésére is. Két állandó növénytermelési munkacsoport 25—25 taggal a növénytermelésben fog dolgozni, egy 8 tagból álló csoport a 15 hektár dohánytermelést és egy 16 tagból álló csoport a 10 hektár zöldségtermelést fogja ellátni. Az állat tenyésztési munkák egy 20 tagból álló munkacsoport feladatát képezik. A szövetkezet műtrágya szükséglete 17 vagón. Ebből 7 vagon már a szövetkezet raktárában van, további 10 vagónt pedig folyamatosan veszi át a földműves raktárszövetkezettől. A nagykeszi EFSz kötelezettségvállalásaiból és versenykihívásából kitűnik, hogy a tagok megértették az 1952-eg év terv teljesítésének, valamint a Pártnak és a kormánynak az élelmiszerellátásról szóló határozata rendkívüli jelentőségét. HORVÁTH JÁNOS, a komáromi járási nemzeti bizottság instruktora Az állatállomány pontos nyilvántartása azonban nem elég ahhoz, hogy dolgozóinkat megfelelően hússal ellássuk, szükséges az állatállomány szakszerű növelése is. A dunaszerdahelyi járás az állatállomány növelése céljából iskolát létesít, melyen a járás területén lévő összes EFSz-ek és községek hallgatói részt fognak venni. Ez az iskola úgy az EFSz állatgondozóinak, mint a községekből kiküldött elvtársaknak segítségére lesz az állattenyésztés síkeres fejlesztésében. Mi az oka annak, hogy a dunaszerdahelyi járás január hónapban a sertéshús felvásárlási tervét csak 40%-ban tudta teljesíteni, a marhahúsból pedig 80%-ra. Ennek elsősorban az az oka, hogy a felvásárlőszervek nem teljesítették hivatásukat, mivel a községekben, különösen a falusi gazdagoknál nem lévén meg a tervezett állatállomány, nem voltak képesek a százszázalékos felvásárlásra, másodsorban pedig az, hogy sok esetben sovány marhákat vásároltak fel, melyek nem voltak érettek levágásra, így történt aztán, hogy az 1951-es évhez mérten a vágóállatok átlagos súlya lényegesen csökkent. Ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésére tartja fontosnak a dunaszerdahelyi járási pártbizottság a képzett káderek kinevelését az állattenyésztésben. Ezeknek a kádé- , reknek a kiképzésével akarják az állatállományt az egész járásban az előírt mennyiségre emelni, a gondos takarmányozás segítségével pedig az átlagos súlyt a vágómarháknál lényegesen emelni. E terveknek sikeres végrehajtására iparkodnak megnyerni a párttagokon és a nemzeti tanácsok funkcionáriusain kívül a község öntudatos kis- és középföldmüveseit is. Minden párttagnak kötelességévé tették, hogy e terveknek a sikeres végrehajtásáért mindent elkövessenek, végezzenek agitációs munkát a falu kis- és középföldmüvesei között, ezenfelül az EFSz-ekre is nagyobb gondot fordítsanak, mint amilyent a múltban fordítottak. Végül minden párttag tartsa kötelességének szemmeltartani a falusi gaedagok mesterkedéseit és semmi körülmények között ne engedje meg a kulákok szabotázsakcióit. (sz. 1.) A szovjet tapasztalatok felhasználásával a magasabb te; hozamért tejhozamot érek el Már három éve dolgozom a Csehországban lévő Horni Roveň-i állami gazdaságon. Először kocsis voltam, majd a katonai szolgálat letöltése után az állattenyésztésbe kerültem- Jelenleg 30 darab szarvasmarhát etetek, s ebből 14 tehenet fejek. Az etető elődöm naponta 52 liter tejet adott be. Én kötelezettséget vállaltam, hogy naponta 100 liter tejet fogok beadni. Ezt kötelezettségvállalásom után két hét múlva sikerült is elérnem. Ma pedig büszkén mondhatom, hogy naponta 140 liter a gondjaimra bízott, teheneknél. Ezt annak köszönhetem, hogy felhasználom a szovjet tapasztalatokat. Részt veszek az állami gazdasági iskolázáson és ott tanultam meg, hogy mennyire fontos a naponta háromszori etetés és fejés. Jelenlegi eredményemmel nem elégszem meg. Még következetesebben fogom használni a szovjet tapasztalatokat, hogy még több tej és vaj kerüljön ki gazdaságunkbői a gyermekek számára. Gál Ferenc, Homy Roveň