Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-04 / 54. szám, kedd

A C S E H S ZLO VÁKIAI MA GYAR DOLGOZÓK LAPJA mai Számban : A világnézett értekezlet résztvevőinek levele Klement Gott­wald köztársasági elnökhöz (2. old.) j A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség felhívása a világ asszonyaihoz a közelgő Nemzetközi Nőnap alkalmából (3. old.) A zsélyi EFSz eleget tett első negyedévi húsbeszol­gá Itatási kötelezettségének (5. old.) Megjelenik a szövetkezeti dolgozók havi képeslap­ja: a Szövetkezeti Termelés (5. oW.) A vasárnap sportja (6- old.) Világ proletárjai egyesüljetek! 5 - ' ­V. évfolyam, 54. szám Bratilava, 1952 március 4, kedd 2 KČS A dobsínaí erőmű építői a munkafegyelem megszilárdításával és új felajánlásokkal fokozzák harcukat a határidőkért A dobsinai erőmű építői a terv teljesítése és az építkezési határidő biztosításáért vívott harcban február végén összüzemi munkaaktívát tartottak azzal a céllal, hogy közösen megvitassák a munka menetét zavaró akadályokat és azok elhárításával megtalálják az útat az épít­kezés mielőbbi sikeres befejezéséhez. Felébreszteni az építők lelkesedé­sét az előttük álló gyönyörű cél elérésére: hogy a terv magas túllépésé­vel minél előbb felgyúljanak a lámpák az újonnan villamosított szlo­vákiai falvakban és új üzemeinkben zavartalanabbul forogjanak a gé­pek. A negyedik évi terv magas túllépésével behozni a mult évi lemara­dást — ez volt a jelszava az aktívának és ez égett az egybegyűlt mun­kások és műszaki dolgozók szívében, párttagoknál és pártonkívülieknél egyaránt. Pirosnyakkendős úttörők bájos kis csoportja népdalokkal és szava­latokkal kedveskedett a gyűlés megnyitása előtt a dolgozóknak. Majd az üzemi pártbizottság elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, akiknek a nagy termet teljesen megtöltő számából látni lehetett, hogy a munká­sok szívügyüknek tekintik az építkezést. Szedlác3ek munkásigazgató be­számolóját. aki az elmúlt évben végzett munkát ismertette mind­annyian feszült figyelemmel hall­gatták. Az elmúlt évben nem telje­sítették a tervet és elmaradtak ez év januárjában és februárjában is. A terv teljesítését gátló legfőbb okok közé tartozik — hangoztatta Szedlácsek igazgató — a munkából való kimaradás magas száma és a nagy munkaerőhullámzás. Az épít­kezésen az abszencia elérte a 28 szá­zalékot. Ez ellen minden becsületes dolgozónak küzdenie kell. Felelős­ségre kell vonni az igazolatlanul el­maradókat, meg kell írni családtag, jaiknak, hogy felelőtlen eljárásuk mennyire megkárosítják egész tár­sadalmunkat. A munkaverseny terén elért ered­ményekkel sem lehetünk megeléged­ve — mondotta az igazgató. Volt ugyan valami ilyesmi, de ez nagyon lanyha volt. Hogy idei nagy felada­tunknak eleget tudjunk tenni, elke. rülhetetlenül szükséges a versenyt újra szervezni. Megalapozni a cso­portok közötti versengést. Ugyan­csak nem elég a munkaerőket meg­szerezni, hanem meg is kell őket tartani. Ezt pedig osak kellő gondos­kodással tudjuk elérni. Aktivizálni kell a politikai munkát, nagyobb mértékben hasznosítani a gazdag szovjet tapasztalatokat és emelni a gépek kihasználási ide. jét, valamint javítani a munkameg­szervezést, gazdaságosabbá kell ten­ni a munkát, megszűntetni a nyers­anyag.pazarlást és óvni a drága gé­peket. Ha mindezeket sikeresen véghezvissziík, akkor az építkezés fölött hamarosan kigyullad a vörös csillag — jelezve, hogy az építők eleget tettek kötelességüknek és tel­jesítik a tervet, — fejezte be az igaz­gató. Szedlácsek igazgató beszámolója után élénk vita fejlődött ki, amely­ben a különböző csoportok munká­sai, vezetői, a mérnökök és a hiva­talnokok szólaltak fel. Őszintén be­széltek. Nem takargatták saját hi­báikat, de rámutattak a többi rész­legek hibáira is és javaslatot tettek, hogy lehetne ezeket kiküszöbölni. Az elsőnek felszólaló Snivenszky elvtárs az építkezésen dolgozó mun­kacsoportok anyagellátásának hiányait elemezte. Kolpaszky elvtárs rámutatott arra, hogy a szükséges anyagokat előre kell tervezni, mert csak így lehet megszervezni a zavartalan ellátást, ami elkerülhetetlenül szükséges a kötelezettségvállalások teljesítésé­hez. Jobban kell gondoskodni az új munkaerőkről, Ez volt a legtöbb felszólalás lényege. Ehhez azonban nem elég a kitűnő konyha. Ma a munkásság nagyobn igényekkel ren­delkezik és szükséges, hogy kultu­rális és politikai előadásokat is rendezzenek és árúházakat létesít­senek az építkezéseknél. Be kell őket vezetni a munkába, hogy pon­tosan tudják, mit kell csinálniok. Nagyon fontos ezenkívül rendet tartani az építkezésen, nehogy az össze-vissza dobált alkat­részek és szerszámok zavarják a munkát és veszélyeztessék a mun­kások testi épségét. Bednárik mérnök kijelentette, hogy a kitűzött feladatok reálisak és végrehajthatók, de drága minden pillanat. Szükséges, hogy minden káder ismerje feladatát és előre tudja, mit kap elvégzett munkája után. Olyan pallérokat keli kinevel­ni, akik százszázalékosan gazdái­kodnak a munkahelyen. Javulást vár az április elsejétől bevezetésre kerülő hozraszcsot gazdálkodástól, amely más építkezéseken is kitű­nően bevált. Javítani a csoportok közötti együttmunkálkodást és igazi versenyt bevezetni, nem pedig for­málisát, ez egyik legfontosabb ten­nivalónk, — hangoztatta a mérnök. Voltak felszólalások a munkafe­gyelem fokozásáról, a jobb munka­szervezésről és a munka meggyor­sításának lehetőségéről. Lefner mér­nök kérte a vállalati kiküldötteket, hogy amit a vállalat vezetősége ígér, azt adja is meg és a teljesítést ne halasztgassa hó­napokig. Ha valamit nem lehet tel­jesíteni, előre mondják meg, hogy más megoldást találjanak helyettük. Gombos elvtárs, a kerületi szak­tanács kiküldötte az üzemi szak­szervezet munkájának hiányossá­gait boncolgatta, amely nem végez olyan munkát, amilyent kellene vé­geznie. A vita folyamán feltárt hi­bák nagy részét meg lehetett volna előzni, — mondotta, — ha az üzemi tanács rendesen látja el feladatát. Az üzemi tanács elnöke, Szoják elvtárs, csaknem egymaga végzi az egész szakszervezeti munkát. Ez pedig nagy hiba, mert egy ember, csak egy ember, a szakszervezeti munkának pedig nagy fontossága van a terv teljesítésében. A nagy munkaerő-hullámzás megmutatta, hogy feladatát e téren nem töltötte be és az üzemi tanács­nak még a mai napig sincs előre ki­dolgozott munkaterve, ami nélkül jó munkát nem lehet végezni. 1 Legünnepélyesebb pillanata a gyű­lésnek a kötelezettségvállalások fel­olvasása volt, amelyeket a dolgo­zók az építkezés határidejének meg­rövidítésére vállaltak. Az árvái duz­zasztógátról jött ácsok vállalták, hogy a villanytelep önálló szakaszán a betonozással összefüggő saluzó munkák határidejét 15 nappal lerö­vidítik. Az üzemörség tagjai kötele­zettséget vállaltak, hogy május lí­re, a Győzelem Napjának tisztele­tére 180 órát dolgoznak le az épít­kezésen. Mihók János 10 főből álló csoportja szintén kötelezettséget vállalt, hogy a március végére ter­vezett münkát 15 nappal előbb feje­zi be. Szoják János csoportja a va­kolás és a válaszfalak felhúzásának idejét rövidíti meg 5 nappal. A négytagú fúrócsoport a mun­kafolyamat egyenletessége érdeké­ben kötelezettséget vállalt, hogy an­nak ellenére, hogy műszaki okok miatt egy hónapot késtek, a munkát határidőre befejezik Misa mérnök, a munkások és mes­terek pontos informálását és az anyag idejében való megrendelését vállalta, ezenkívül a munkameg­szervezés tökéletesíté' vei és állan­dó tanácskozással hozzájárul az egyéni teljestímények emeléséhez és az anyag megtakarításához. Az üzemi konyha alkalmazottai feladataik tudatában vállalják, hogy jól fogják készíteni a munkások ételeit és megtartják az eddigi mi­nőséget. Sajnos, a nagyszámú kötelezett­ségvállalásokat nem lehetett mind felolvasni, mert különben az ülés elhúzódott volna reggelig. És ez még csak a kezdet. A fellelkesedett építők a májust köszöntő munka­versenyre egymásután vállalják a szebbnél szebb kötelezettségeket a határidő lerövidítése és a napi nor­mále emelésére. Savel elvtárs, a kerületi pártbi­zottság tagja összefoglalta a több óráig tartó vita eredményeit. Beszé­dében kiemelte, hogy a munkások meg fogják oldani a békeharoban oly fontos erőmű építésének meg­gyorsítását a technikusok segítsé­gével együtt. A munkások a vita folyamán feladatokat kértek, — mondta, — akarnak dolgozni, csak szervezni és javítani kell a munkát a gazdag szovjet tapasztalatok át­vételével. Mindennap tanulni a szovjet emberektől, ez egyike leg­fontosabb feladatainknak, hogy el­érjük a határidő lerövidítését. A technikai káderek kissé elma­radtak a gondolkodásban a munká­sok mögött. Az igazgató és az üzemi pártszervezet feladata segít­ségükre lenni, hogy becsülettel meg­állják helyüket az emelkedett fel­adatok elvégzésében. A gyűlés végén határozatot fo­gadtak el a résztvevők, amely biz­tosítani fogja a javaslatok megva­lósítását és a hibák megszüntetését és a határozat végrehajtására fele­lős egyéneket neveztek ki. A hatá­rozat lényege aktivizálni az üzemi szervezetek munkáját, ellenőrizni a kötelezettségvállalások teljesítését és biztosítani a munkaverseny fej­lődését az eredmények rendszeres kiértékelésével. GÁL LÁSZLÓ. Q&tjvl emlékezete Irta: EGRI VIKTOR Alig egy hete mult, hogy Victor Hugó, a francia költészet nagy büsz­kesége születésének 150. évforduló­ját ünnepelte az egész haladó világ, ma pedig újabb emlékünnepet ülünk mindazokkal, akik a lenini tanítás követésében a haladó hagyományok tisztelői és megértve a kor szavát a béke hívei táborában sorakoznak fel. Ma van száz esztendeje, hogy Nyikoláj Vasziljevics Gogol, Puskin barátja és kortársa, a nagy orosz realista, a világirodalom egyik leg­nagyobb írója meghalt. Gogol 1809­ben Šzorocsinciben, egy kis ukrajnai faluban született. Tizenhat éves volt, amikor I. Miklós cár leverte a dekabristákat, felakasztatta és száműzetésbe küldte az ellene ter­vezett felkelésnek részeseit, a na­poleoni háborúk során külföldön járt tiszteket, akik itthon az embertelen jobbágyrendszer megszüntetésére, a cári önkényuralom megdöntésére szövetkeztek A sztolipini rémura­lomhoz hasonló sötét kor követke­zett, amelyben azonban a mindenre érzékenyen reagáló Gogol megérez­te, hogy muló jellegű, hogy a feu­dális világ letünöben van és egy új vijág törtet előre, a burzsoázia vilá­ga. Hatalmas tettvágy ébred benne, amely arra sarkalja, hogy hazája javára, polgártársai és összes em­bertársai boldogítására nagy és ne­mes feladatokat oldjon meg, ahogy ezt egyik ifjúkori levelében írja. Miféle tettek végrehajtására és miféle feladatok megoldására hajt­ja Gogol vérmérséklete, korán je­lentkező művészi hajlama? Tizen­kilencéves korában Pétervárott van, színész szeretne lenni, de nincs sze­rencséje, a kritikával is hasztalanul próbálkozik, a festészettel sem ver­gődik zöldágra, ugyanúgy a hivatal­nokoskodás is terméketlen munka­területnek bizonyul számára és ami­kor egy ideig a „nemesi lányok tan­intézetében" órákat ad, ott is hama­rosan kiderül, hogy a tanítói pályá­ra is alkalmatlan. Ezek az évek azonban mégsem bizonyulnak ter­méketlennek, mert szabad idejében irogat és igen hamar megtalálja hitét, biztonságát és egyéni hangját. Már első könyve, az Esték a di­kánykai tanyán, hatalmas sikert arat, elbűvöli Puskint, aki nyomban barátságába fogadja az akkor még csak huszonkét esztendős kezdőt, s három évvel később a Bulyba Tá­rász már világszerte ismertté teszi Gogol nevét. Lángoló hazaszeretet izzik ennek az elbeszélésnek minden sorában és határtalan tisztelet né­pe iránt, amely idegen urak előtt sohasem alázkodott meg. Szinte époszmak mondható ez az alkotás, melynek hőse a lengyel urak és ne­mesek ellen lázadó záporozsjei ko­zákság, a szabadságát, szülőföldjét forrón szerető nép maga. Olyan, hő­si dallam fakad e műből, amely ma mindenütt felcseng- napjainkban, Koreában, Vietnamban, Tuniszban, Egyiptomban és Iránban egyaránt, ahol a zsarnokság, az imperializ­mus önkénye és barbársága ellen fel­kelnek, fegyvert ragadnak a népnek legjobb fiai és leányai. Bulyba Tárász, a kozákság ata­mánja, ez az ércbevésett hős, nem tűr gyávát ós árulót népe kebelében. Önnön fiát halálra ítéli, amikor az árulóvá válik: — En nemzettelek, én öllek meg! — mondja egy egész nép haragjá­val. É-s amikor a lengyel hóhérok kí­nozzák másik elfogott fiát és az kétségbeesetten szólítja: — Apám, hol vagy? Hallasz en­gem? — egész népe mérhetetlen szeretetével felel: — Hallak! Bulyba Tárász meghal, máglyán megégetik, s a hős a lángok közt új harcra tudja szorítani övéit, a ha­talmas orosz föld felszabadító ere­jében bízva. Egyenes vonal vezet a lángold hazaszeretettel teli Bulyba Tárász forradalmi romantikájától Solochov „Csendes Donjáig". Ninos az ac orosz író, aki ne nevelődött volna až ö forradalmi romantikáján és későbbi realizmusán. Gogol „legmaradandóbb hangja az az inten­zív realizmus, az az elemző érdeklő­dés, amely a dolgok egészét mégis­megtartja és összefüggéseiben nem bontja meg mert soha nem veszíti el kapcsolatát az élet eleven vonatkozá­sával". írja legnagyobb alkotása, a Holt lelkek élőszavában realizmusáról Keszi Imre. 1842-ben írta meg Gogol A revi­zort, a világirodalomnak ezt az egyik legremekebb komédiáját, amelyben maró, gyilkos gúnnyal lep­lezi le a korrupt bürokráciát és éles támadást intéz az egész cári rend ellen. A burzsoá irodalomtörténet ezt a maró szatírát ártatlan bohó­zattá degradálta, a polgári színját­szás pedig Hlesztakovra, a pénzte­len ficsúrra fektette a hangsúlyt, elkendőzve Gogol éles társadalom­bírálatát. „A revizor"-ban — írja maga Gogol — igyekeztem egyhalomba gyűjteni mindent, ami romlott volt Oroszország­ban ... A kacajon át, amely nagyobb erővel még sohasem csattant ki belő­lem, a nézőnek meg kellett éreznie fájdalmamat Legmonumentálisabb müvében, a Holt lelkekben egy még további me­rész lépést tesz előre. Páratlanul reá­lia képet ad ebben a regényében az orosz földesurak visszaéléséről, mü­veletlenségéröl és erkölcsi romlottsá­gáról. Ahogy központi alakja, a szélhámos Csicsikov sorra járja a földesúri kúriákat, egész riasztó valóságában lelepleződik a földes­úri világ és az egész korrupt, csaló és erőszakos cári rendszer. Riasztó már magában a kísérteties cím: Holt lelkek! A jobbágyság korában [ lelkének nevezték a földesúr ké­nye-kedvére kiszolgáltatott jobbá­gyokat és holt lelkeknek az elhal­takat. Minden tíz évben regisztrál­ták, Snegszámolták a jobbágyokat és az új számlálásig a közben elhal­takért is köteles volt a földesúr adót fizetni. Erre épített Csicsikov, a re­gény hőse. Potom áron holt lelkeket vásárolt a földesuraktól, hogy azo­kat aztán — mint listáján szereplő élőket — elzálogosíthassa a bank­nál és a kapott pénzért birtokot vá­sárolhasson. Osicsikovban, ebben a szélhámos­ban Gogol már előre megérezte és hitelesen jellemezte az eljövendő ka­pitalistát, akinek egyedüli életcélja munka nélkül úri módon ős kényel­mesen élni. Ugyanilyen hiteles a kormányzóság székvárosának csaló hivatalnokhada és a habzsoló étvá­fyú, telhetetlen bendőjü, de üres agyú és műveletlen, részeges és fu­kar vagy pazarló földesurak galé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom