Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-25 / 72. szám, kedd

N ok vették át a férfiak helyét a könnyűiparban A dolgozó nök több üzemben munkateljesítményeikkel felküzdötték magukat a szakképzett munkaerők közé és így lehetővé tették, hogy a férfiakat termelésünk más, fontoBabb ágazataiba helyezzük át. A bratislavai „Március 8-ka"tizemben dolgozik a 42 éves Berta Terézia. 12 éve van már az üzem alkalmazásában és ma már a szövődé önálló mestere, aki normáját állandóan 100%-on felül túl teljesiti. Sztmadka Terézia a cérnázó osztályon dolgozik mint mestemő. Űj munkáját tökéletesen és lelkiismeretesen végzi, mivel gyermekéről a napközi otthonban példásan gondoskodnak. A „Március 8-ka"-üzem vezetősége rendszeres iskolázást vezetett be az üj mesternök számára, hogy teljesen szakképzett munkaerőkké váljanak. Gona Jolán a ligetfalusi Lemezüzem dolgozója a háztartásból kapcsolódott be a munkába. Rövid betanulás utón ma már önállóan dol- I gozik a szélvágó mellett, és ezzel lehetővé tette, hogy Weselovszky János más fontosabb munkaszakaszra térjen át, Gona Jolán üj munkájába jól begyakorolta magát és normáját magasan túlteljesítette. Az üveggyárakban, ahol ezelőtt csak férfiak dolgoztak, egyre több nő kapcsolódott be a munkába. A bratislavai Klára n. v. Kühmayer üveggyárban ma már a dolgozók 73%-a nőkből áll, akik új pályaválasztásukkal nagy segítséget nyújtottak a férfiak áthelyezésére gazdaságunk fontosabb szektoraiba. Rajták Matild már 4 év óta dolgozik az üzemben és másfél évvel ezelőtt a műszaki laboratóriumban az üvegfúvást kezdte tanulni. Űj munkájában szép eredményeket ér el ós normáját, 200%-ra teljesíti. A hőmérő osztályon dolgozik Král Anna is. Kijelentette, hogy munkáját nem cserélné el semmi más munkáért sem. Král Anna normáját 246%-ra teljesíti és havi keresete eléri a 7.000 koronát. Haladé asszonyaink a kormányrendeletek végrehajtásáért! Az utóbbi időben kiadott kormányrendeletek, amelyek a dolgozóknak a hús és húsnemüekkeil való ellátását, valamint a zöldségne müekkel való ellátását biztosítják, nagy feladatokat rónak haladó aszezonyalnkra a falvakon. Mint ahogy a Nemzetközi Nőnap békemanlfesztáciői mutatják, békésaerető asszonyaink országszerte mdg eddig nem látott tartalommal és külsőségekkel ünnepelték a világ asszonyainak nagy békeünnepét. Megmutatták azt, hogy teljesen tudatában vannak, mit jelent a béke családjuk, gyermekeik és saját boldogságuk biztosítására. Még mindig naponta érkeznek hozzánk a beszámolók amelyek viaszatükrözik ennek až ünnepnek a fényét és amelyek figyelemremélté kötelezettségvállalásokat hoznak. Többek között a doborgazi asszonyok ünnepségéről Nagy Margit saámol be. A manifesztáción 250 asszony vett részt, akik ezen a napon hálájuknak adtak kifejezést azért, hogy a falujukban kigyulladt a villany. Tóth József Bálványról értesít minket, hogy a» asszonyok 3350 óra ledolgozásáig vállaltak kötelezettséget. A gömöri asszonyok 3854 órát fognak ledolgozni az EFSz-ben, 5000 koronát adományoztak a tyúkfarm kibővítésére és hét tagot szereztek az Egységes Földműves Szövetkezetnek. Pöte András Nyárasdről írja, hogy az asszonyok 260 órát fognak dolgozni és 500 tojást küldenek az üdülő gyermekeknek. Még a messzi német határról, Domazslicéröl is ad hírt Csomár Imre, hogy az aszszonyok 75.000 liter tej leadására kötelezték magukat. Vas Ferenc kultúrtárs jelenti, hogy az asszonyok a patak szabályozását brigádmunkában' vállalták és a tejbeszolgáltatást 2 hónappal megrövidítik. Beszrimoló jött még Leleszröl, Sávolyból, Dunaszerdahelyről, Kassáról és Kuvapusztáról. fc .ek az eredmények köteleznek. Kötelezik asszonyainkat arra, hogy azon békeakaratukat, amelyet itt nyilvánítottak a Nemzetközi Nőnap alkalmából, átvigyék a valóságba. Legelső sorban ezeket a kötelezettségvállalásokat állják, ellenőrizzék, teljesítsék. Másodsorban hogy minden asszony magáévá tegye a

x állattenyésztésből reája háruló feladatokat. Az Egységes Földműves Szövetkezetben a legmegbízhatóbb és legöntudatosabb asszonyok vállalják az állatok etetését és nevelését, úgyszintén a fejést. Ez ma fontos feladat és a szocialista hazafiasságnak a próbaköve, amellyel minden asszony hazánk dolgózóinak ellátásához, illetve annak biztosításához hozzájárul. Azonban nemcsak a hizlaldákban és istállókban vannak ezek a fontos feladatok. Minden asszony otthon, a saját gazdaságában is hozzájárulhat ehhez a nagyszabású akcióhoz. Ebben az évben gazdasszonyaink neveljenek sok szárnya sállatot, házinyulat úgj, I hogy ellássák saját családjukat és még jusson belőle a városi dolgozóknak is. Ne legyen közömbös egyetlen egy asszony előtt sem a tavaszi, illetve az ez évi mezőgazdasági munkáknak becsülete* elvégzése. A tavalyi tapasztalatok alapján most már láthatjuk, hogy eredményt csak a jól elvégzett, becsületes munka hozhat. Látjuk azt, hogy a felületes, lelkiismeretlen munka mind a közösségnek, mind az egyénnek kárt okozott. Nem kaptak élelmiszerjegyet, nem kaptak ruhapontokat azok a szövetkezetek. amelyek nem teljesítették a beszolgáltatást. A terv emberek munkája, amely reális feltételekre épül és ha teljesítésében nem várunk arra, hogy mindig ugyanazok a dolgozók, a falunak csak egy kis töredéke, végezze el a feladatokat, amelyeknek a végeredménye azután az egész közösség ügye, ha mindenki a két keze becsületes munkájával és megfeszített akaraterejével fog dolgozni, hogy a rájuk háruló feladató kat elvégezze, akkor a legközelebbi évzártakor mindenki meg fogja kapni a becsületes jutalmazást. Ne éljenek kifogással az asszonyok, ha arról van szó, hogy a tavaszi munkák idejében legyenek elvégezve, — gyerek, háztartás, stb., — hanem gondoljanak arra, hogy amit a földeken idejében el nem végeznek, az pótolhatatlan s ezt aztán az egész évben dolgozó osztályunk sínyli meg. E pár hónap alatt, amíg biztosítjuk a termést asszonyaink előtt, ez legyen a központi kérdés, s egymást buzdítva s egymást ellenőrizve induljanak neki a mezőgazdasági munkáknak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott, ahol a kezdeményezést egy pár öntudatos és lelkiismeretes asszony a kezébe veszi, azokat rövidesen az egész falu asszonyai követik. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a nők politikai és kulturális színvonala napról napra emelkedik és mindig többen kerülnek a politikai és szakiskolákba és megértik azt a legfontosabb kérdést, hogy a dolgozó osztálynak ahhoz, hogy a termelési feladatokat elvégezhesse és elláthassa a falvakat ipari cikkekkel, a falusi dolgozóknak el kell látniok a várost élelemmel. hogy a városi dolgozóknak legyen erejük és egészségük a további nagy teljesítmények elvégzéséhez. A háziasszonyok közt mindig megkülönböztetünk jó és rossz gazdasszonyokat. Jó gazdasszonyoknak tartottuk azokat a feleségeket és, anyákat, akik beosztották a család jövedelmét, akik nem nyújtózkodtak a takarójukon túl, akik megőrizték, megbecsülték a munkájuk gyümölcseként vásárolt háztartási felszerelésüket, ruhaneműjüket, akik szorgalmasan dolgoztak, akik a nap minden szakában találtak maguknak munkát és akik tisztán tartották házuk táját. Ezeket a jó tulajdonságokat kell asszonyainknak érvényesíteiyök az államháztar. H —— (

IJSZ

0 UH 1952 március 25 kásleoelezőiM k írj á k A görög elvtársakért A tornaijai, füleki és Ipolysági járás községeiből a helyi nemzeti bizottság titkárai jelenleg 14 napos politikai iskolán vannak Strelnice fürdőn. Minden reggel sajtószemlét tartunk és a szemle után eszmecserét folytatunk. Nagy felháborodással olvastuk azt a cikket, amely a görög hazafiak ellen hozott halálos ítéletről szólt. Erről a eiltkröl háromórás vitát rendeztünk. A vitába az elvtársak nagyon szépen belekapcsolódtak. A vita után elhatároztuk, hogy tiltakozó táviratot küldünk a halálraítélt görög hazafiak megvédése ügyében. A táviratot a következő szöveggel küldtük a külügyminisztáriumba és a konzulátusra is. „A görögországi monarchofasiszták terrorisztikus ítéletéről szóló jelentés, mely a görög hazafiak ellen irányul, mélyen felháborított bennünket. Mi, a strelnicei politikai szakiskola hallgatói, 'tiltakozunk ezen embertelen eljárás ellen és követeljük, a halálraítélt görög hazafiak minél előbbi felmentését és szabadon bocsátását" A politikai iskola 54 hallgatójának nevében: Reményi József levelező, Ivanice * A komáromi Vzorodev dolgozói tiltakozó táviratot küldtek a koreai agressziós háború beszüntetése és a görög hazafiakkal szemben tanúsított embertelen bánásmód ügyében. A táviratot Trygve Lye, az Egyesült Nemzetek Szövetsége elnökének, Párizsba küldték, a következő szöveggel: „Mi, a komáromi Vaorodev dolgozói tiltakozunk a koreai háború kiterjesztése ellen és követeljük azonnali beszüntetését. Követeljük a hős Beloiannisz ós társai azonnali szabadlábra helyezését." Beke János ROH elnök, Gyumbier László, titkár A battyáni fiatalsághoz A battyáni fiatalság még a régi időben megszokta, hogy a korcsmában szórakozzon. Kártyáznak, hazárdjátékot játszanak és közben lerészegednek. Többször előfordult, hogy lerészegedve egymásnak mennek és késsel szúrkálják meg egymást. Mi mást lehet várni az ilyen kártyabarlangban nevelkedett fiatalságtól. Milyen kultúrát tanulhat a korcsmában? Köztudomású, hogy a hazárdjáték tiltva van és a zárórát is pontosan meghatározták, ennek ellenére a battyáni fiatalság a késő éjjeli órákban is a korcsmában található. A korcsma vezetőjét többször figyelmeztették, hogy a zárórát pontosan tartsa be, de sajnos, ez nem történt meg. Jó lenne, ha a battyányi fiatalság kártya helyett inkább hasznos könyveket olvasna, amelyekből tanulhatna és művelődhetne. Ma már meg van a lehetőség arra, hogy saját anyanyelvükön olvassanak és elsajátítsák az új haladó kultúrát. ADAM ANDRÁS Battyán. Megtaláltuk a helyes utat Nagykeszin ezideig még nem volt kultúrház. A községben két korcsmahelyiség volt, ahol mind a fiatalság, mind az idősebbek szabadidejüket töltötték. A Csemadok helyi csoportjának kezdeményezésére azonban a fiatalság most megtalálta a helyes utat. Minden erejüket megfeszítve kiharcolták, hogy az egyik korcsmahe • lyiséget rendelkezésükre bocsátották. Fáradságot nem kímélve, saját erejükből átalakították kultúrházzá,. Az Egységes Földműves Szövetkezet nagy segítséget nyujtott azzal, hogy a szükséges építkezési anyagot rendelkezésükre bocsátotta. Nagy volt az öröm, mikor elkészült a kultúrház. Azonnal egy 37-tagú olvasókört alakítottak és 12.000 korona értékű könyvet, ping-pong asztalt és gramofónt vásároltak. Szabadidejüket most már nem a bűzös, füstös korcsmában, hanem a kultúrházban töltik a fiatalok és az idősebb dolgozók. Minden elmaradott község példát vehet Nagykesziről, akkor büszkén tekinthetünk szebb és boldogabb jövőnk elé. HAJKMAN JÓZSEF Kávapuszta. Csúcsom község is hallat magáról Mint az Uj Szó olvasója, állandóan figyelemmel kísérem az egyes községek eredményeiről szjló híreket. Csak a mi községünkről nem jelent még meg eddig semmi. Pedig mi is nagyon sokat köszönhetünk népi demokráciánknak. 1950 decemberében autóbuszjáratot kaptunk Rozsnyóról. Azelőtt csak gyalogosan, esetleg szekéren vagy biciklivel közlekedtünk munkahelyünkre. Néha száz munkás is gyalogolt az úton a munkába. Ma pedig kényelmesen autóbuszon járunk. 1951 októberében kigyulladt a villanyfény is falunkban. Újraépült az iskolánk. Van tehetséges kultúrgárdánk a Csemadok, CsISz és a Nőszövetség keretein belül. Egy hiba azonban ma is van, mégpedig az, hogy kicsi a kultúrtermünk. Bár községünk kicsi, de lelkes kultúrkedvelők lakják és így bizony az előadásokon csak kevesen férnek el a teremben. A terv megvan a k'^t.'rterem kibővítésére, még ir.^/irgépházat is építenek hozzá és reméljük hamarosan megvalósul. Községünk lelkesen ünnepelte a Nemzetközi Nőnapot. Előzőleg agitkettősök járták be a falut és mindenkit szívélyesen meghívtak az előadásra, aminek volt is eredménye. A Nőszövetség elnöknője beszédében ismertette a Nemzetközi Nőnap jelentőségét. Mindannyiunk nevében tiltakozott a háború borzalmas pusztítása. ég rombolása ellen. Követelte az atom- ós baktériumbombák törvényen kívül helyezését. Ezzel szemben rámutatott a szocialista építés eredményeire és arra, hogy ez a doJ gozó nép érdekeit Bzolgálja. Az ünnepélyen nagy sjtoswel léptek fel a Csemadok, a CälSz, és a helyi iskola kultúrcsoportjai. A közönség szacu nem akaró tapssal jutalmsEca az előadókat. Az ünnepély aagyon szépen és sikeresen folyt le, csak sajnos, a helyi pártszervezet nem képviseltette magát. Reméljük, hogy a jövőben ez nem fog előfordulni. Bodó Béla, Csúcsom íásban. Mindenkinek egyik legfontosabb feladata a takarékoskodás. Mégpedig elsősorban takarékoskodni az anyaggal. Hogy értsük ezt? Megbecsülni a holmiját, megbecsülni a bútorát, megbecsülni a konyhafelszerelését és megbecsülni mindent, amivel dolgozik, akár otthonában, akár a munkahelyén. A szocialista takarékoskodás lényege az anyag megtakarítás. A tervszerű szocialista termelés, amely nem spekulációra dolgozik, hanem a szükséglethez alkalmazkodik, csalt annyi anyagot használ fel, amennyire a dolgozóknr.k szükségük van. Mert ag, bármi legyen is az, I — építőanyag, textil, bőr, edény, élelmiszer, villanyenergia, petróleum, stb., — az mind elsősorban a szocialista építés szolgálatában áll. Tehát ha az egyén takarékoskodik és nem veszi fölöslegesen igénybe az anyagszolgáltatást, akkor meggyorsítja és biztosítja a nagy szocialista üzemeknek a felépítését, a megvalósítását. Tehát itt is a takarékoskodás vonalán nagyon sokat tehetnek haladó -tvfäink a szodglteWtts ügyéért és bebizonyíthatják hűségüket a népi demokrácia iránt és, szocialista hazafiasságukról tehetnek tanúságot. Túri Mária. Eljöttek közzénk a nép katonái Szokatlan öröm érte falunkat március hónapban. Néphadseregünk egy kis műkedvelő csoportja eljött hozzánk a Nőszövetség kérésére és szép, tartalmas műsorral szórakoztatta a falusi dolgozókat. A bevételt a koreai nép megsegítésére ajánlották fel. Molnár, katona elvtárs, beszámolót tartott, hogy milyen szívesen áldozták fel szabadidejüket az előadás betanulására. Eljöttek közénk, hogy elmélyítsék a kapcsolatot a falusi dolgozókkal, hiszen ök a nép hadseregének katonái. A múltban a gőgös, kikent-kifent tisztek csak kírfoznl tudták katonáinkat, ma mint egy nagy család élnek együtt és a "néppel közösen harcolnak a béke megvédéséért. A kultúrterem zsúfolásig megtelt. A közönség lelkesen ünnepelte és éljenezte katonáinkat. Szívesen megvendégeltük őket és az előadás után egy kis zene mellett tovább folyt a barátkozás a néphadsereg fiai és a dolgozó nép között. SZILVA MARIA Muzsla. Szaporodik az országépitők tábora Mint a korláti kőbánya dolgozója, hálával gondolok a dicső Szovjet Hadseregre, amely felszabadított bennünket. A múltban, mint munkásnak, nem volt alkalmam tanulni. Ma megvan a lehetősége, hogy minden munkás tanulhasson és a szocializmus öntudatos építőjévé váljék. Most kéthónapos szakpolitikai iskolán veszek részt és elsajátítva a marx-lenini tanokat, bekapcsolódom az ötéves terv teljesítésébe, még öntudatosabb építője leszek népi demokráciánknak. ígérem, hogy továbbra is odaadással és szorgalommal fogok tanulni, hogy Pártunk kitűzött irányvonala szerint harcolhassak s világbékéért és a szocializmusért. VIGH ZOLTÁN, a járási szakpolitikai iskola hallgatója, Tonkháza, Tanuljunk, hogy jobhaa dolgozhassunk Lenin elvtárs szavai „Tanulni, tanulni, tanulni" mindig időszerűek. Csak az érti meg korunk szavát, csak az haladhat előre, aki tanul és olvas. Vannak még ma is olyan ern* berek, akik azt gondolják, hogyha elvégzik a mindennapi munkájrkat, eleget tettek kötelességüknek önmagukkal és a társadalommal szemben. A gyakorlat azonban azt bizonyítja hogy tévednek. Ma hazánkban nagy feladatok várnak minden emberre, építeni a szocializmust, egy virágzó szép országot, ahol a nyomor, az ínség, a wifjrukanélküli'Ség ismeretlen fogí>La.n, ahol nincsenek kizsákmányolók és kizsákmányoltak. Szükségünk van gyárakra, villanytelepekre, iskolákra, üdülőhelyekre és gazdag búzavetésekre. Minden öntudatos munkásnak hozzá kell járulnia a szocializmus építéséhez. De hogy eleget tehessen kötelességének, a munkája mellett tanulnia is kell. Ehhez a tanuláshoz ma megvan minden lehetőség. Az üzletek tele vannak szebbnél szebb hasznos könyvekkel. Nemcsak a városi dolgozók, hanem a falusi dolgozók is könnyen hozzájuk juthatnak, mert a legtöbb faluban könyvtárakat létesítettek a dolgozók számára. És itt vannak az újságok, amelyeken keresztül megismerkedhetünk országunk életével. Az újságból is tanulhatunk, megismerhetjük az élmunkások és sztahanovisták módszereit. A könyvekből és az újságokból megtanuljuk a földeket új módszerrel megművelni, hogy minél több hasznot hajtsanak népünknek. Nagyon fontos, hogy minden dolgoz j olvasson és tanuljon, mert csak tanult, művelt, öntudatos munkásokkal építhetjük fel a szocializmust. Kojnok István munkáslevelezö Ipoly Nyitra