Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-25 / 72. szám, kedd

N ok vették át a férfiak helyét a könnyűiparban A dolgozó nök több üzemben munkateljesítményeikkel felküzdöt­ték magukat a szakképzett munka­erők közé és így lehetővé tették, hogy a férfiakat termelésünk más, fontoBabb ágazataiba helyezzük át. A bratislavai „Március 8-ka"­tizemben dolgozik a 42 éves Berta Terézia. 12 éve van már az üzem alkalmazásában és ma már a szövő­dé önálló mestere, aki normáját ál­landóan 100%-on felül túl teljesiti. Sztmadka Terézia a cérnázó osz­tályon dolgozik mint mestemő. Űj munkáját tökéletesen és lelkiisme­retesen végzi, mivel gyermekéről a napközi otthonban példásan gondos­kodnak. A „Március 8-ka"-üzem vezető­sége rendszeres iskolázást vezetett be az üj mesternök számára, hogy teljesen szakképzett munkaerőkké váljanak. Gona Jolán a ligetfalusi Lemez­üzem dolgozója a háztartásból kap­csolódott be a munkába. Rövid be­tanulás utón ma már önállóan dol- I gozik a szélvágó mellett, és ezzel lehetővé tette, hogy Weselovszky János más fontosabb munkaszakasz­ra térjen át, Gona Jolán üj munká­jába jól begyakorolta magát és nor­máját magasan túlteljesítette. Az üveggyárakban, ahol ezelőtt csak férfiak dolgoztak, egyre több nő kapcsolódott be a munkába. A bratislavai Klára n. v. Kühmayer üveggyárban ma már a dolgozók 73%-a nőkből áll, akik új pálya­választásukkal nagy segítséget nyújtottak a férfiak áthelyezésére gazdaságunk fontosabb szektorai­ba. Rajták Matild már 4 év óta dol­gozik az üzemben és másfél évvel ezelőtt a műszaki laboratóriumban az üvegfúvást kezdte tanulni. Űj munkájában szép eredményeket ér el ós normáját, 200%-ra teljesíti. A hőmérő osztályon dolgozik Král An­na is. Kijelentette, hogy munkáját nem cserélné el semmi más munká­ért sem. Král Anna normáját 246%-ra teljesíti és havi keresete eléri a 7.000 koronát. Haladé asszonyaink a kormányrendeletek végrehajtásáért! Az utóbbi időben kiadott kor­mányrendeletek, amelyek a dolgo­zóknak a hús és húsnemüekkeil való ellátását, valamint a zöldségne müekkel való ellátását biztosítják, nagy feladatokat rónak haladó asz­ezonyalnkra a falvakon. Mint ahogy a Nemzetközi Nőnap békemanlfesztáciői mutatják, béké­saerető asszonyaink országszerte mdg eddig nem látott tartalommal és külsőségekkel ünnepelték a világ asszonyainak nagy békeünnepét. Megmutatták azt, hogy teljesen tu­datában vannak, mit jelent a béke családjuk, gyermekeik és saját bol­dogságuk biztosítására. Még mindig naponta érkeznek hozzánk a beszá­molók amelyek viaszatükrözik en­nek až ünnepnek a fényét és ame­lyek figyelemremélté kötelezettség­vállalásokat hoznak. Többek között a doborgazi asszonyok ünnepségéről Nagy Margit saámol be. A mani­fesztáción 250 asszony vett részt, akik ezen a napon hálájuknak ad­tak kifejezést azért, hogy a falu­jukban kigyulladt a villany. Tóth József Bálványról értesít minket, hogy a» asszonyok 3350 óra ledolgo­zásáig vállaltak kötelezettséget. A gömöri asszonyok 3854 órát fognak ledolgozni az EFSz-ben, 5000 koro­nát adományoztak a tyúkfarm kibő­vítésére és hét tagot szereztek az Egységes Földműves Szövetkezet­nek. Pöte András Nyárasdről írja, hogy az asszonyok 260 órát fognak dolgozni és 500 tojást küldenek az üdülő gyermekeknek. Még a messzi német határról, Domazslicéröl is ad hírt Csomár Imre, hogy az asz­szonyok 75.000 liter tej leadására kötelezték magukat. Vas Ferenc kultúrtárs jelenti, hogy az asszo­nyok a patak szabályozását brigád­munkában' vállalták és a tejbeszol­gáltatást 2 hónappal megrövidítik. Beszrimoló jött még Leleszröl, Sá­volyból, Dunaszerdahelyről, Kassá­ról és Kuvapusztáról. fc .ek az eredmények köteleznek. Kötelezik asszonyainkat arra, hogy azon békeakaratukat, amelyet itt nyilvánítottak a Nemzetközi Nőnap alkalmából, átvigyék a valóságba. Legelső sorban ezeket a kötelezett­ségvállalásokat állják, ellenőrizzék, teljesítsék. Másodsorban hogy min­den asszony magáévá tegye a x ál­lattenyésztésből reája háruló felada­tokat. Az Egységes Földműves Szövetkezetben a legmegbízhatóbb és legöntudatosabb asszonyok vál­lalják az állatok etetését és nevelé­sét, úgyszintén a fejést. Ez ma fon­tos feladat és a szocialista hazafias­ságnak a próbaköve, amellyel min­den asszony hazánk dolgózóinak el­látásához, illetve annak biztosításá­hoz hozzájárul. Azonban nemcsak a hizlaldákban és istállókban vannak ezek a fontos feladatok. Minden asszony otthon, a saját gazdaságá­ban is hozzájárulhat ehhez a nagy­szabású akcióhoz. Ebben az évben gazdasszonyaink neveljenek sok szárnya sállatot, házinyulat úgj, I hogy ellássák saját családjukat és még jusson belőle a városi dolgo­zóknak is. Ne legyen közömbös egyetlen egy asszony előtt sem a tavaszi, illetve az ez évi mezőgazda­sági munkáknak becsülete* elvég­zése. A tavalyi tapasztalatok alap­ján most már láthatjuk, hogy ered­ményt csak a jól elvégzett, becsüle­tes munka hozhat. Látjuk azt, hogy a felületes, lelkiismeretlen munka mind a közösségnek, mind az egyén­nek kárt okozott. Nem kaptak élel­miszerjegyet, nem kaptak ruhapon­tokat azok a szövetkezetek. ame­lyek nem teljesítették a beszolgál­tatást. A terv emberek munkája, amely reális feltételekre épül és ha teljesítésében nem várunk arra, hogy mindig ugyanazok a dolgozók, a falunak csak egy kis töredéke, végezze el a feladatokat, amelyek­nek a végeredménye azután az egész közösség ügye, ha mindenki a két keze becsületes munkájával és megfeszített akaraterejével fog dol­gozni, hogy a rájuk háruló feladató kat elvégezze, akkor a legközelebbi évzártakor mindenki meg fogja kapni a becsületes jutalmazást. Ne éljenek kifogással az asszonyok, ha arról van szó, hogy a tavaszi mun­kák idejében legyenek elvégezve, — gyerek, háztartás, stb., — ha­nem gondoljanak arra, hogy amit a földeken idejében el nem végeznek, az pótolhatatlan s ezt aztán az egész évben dolgozó osztályunk sínyli meg. E pár hónap alatt, amíg biztosítjuk a termést asszonyaink előtt, ez legyen a központi kérdés, s egymást buzdítva s egymást ellen­őrizve induljanak neki a mezőgaz­dasági munkáknak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott, ahol a kezde­ményezést egy pár öntudatos és lelkiismeretes asszony a kezébe ve­szi, azokat rövidesen az egész falu asszonyai követik. Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy a nők politi­kai és kulturális színvonala napról napra emelkedik és mindig többen kerülnek a politikai és szakiskolák­ba és megértik azt a legfontosabb kérdést, hogy a dolgozó osztálynak ahhoz, hogy a termelési feladatokat elvégezhesse és elláthassa a falva­kat ipari cikkekkel, a falusi dolgo­zóknak el kell látniok a várost éle­lemmel. hogy a városi dolgozóknak legyen erejük és egészségük a to­vábbi nagy teljesítmények elvégzé­séhez. A háziasszonyok közt mindig megkülönböztetünk jó és rossz gazd­asszonyokat. Jó gazdasszonyoknak tartottuk azokat a feleségeket és, anyákat, akik beosztották a család jövedelmét, akik nem nyújtózkod­tak a takarójukon túl, akik meg­őrizték, megbecsülték a munkájuk gyümölcseként vásárolt háztartási felszerelésüket, ruhaneműjüket, akik szorgalmasan dolgoztak, akik a nap minden szakában találtak ma­guknak munkát és akik tisztán tartották házuk táját. Ezeket a jó tulajdonságokat kell asszonyaink­nak érvényesíteiyök az államháztar. H —— ( IJSZ 0 ­UH 1952 március 25 kásleoelezőiM k írj á k A görög elvtársakért A tornaijai, füleki és Ipolysági já­rás községeiből a helyi nemzeti bi­zottság titkárai jelenleg 14 napos po­litikai iskolán vannak Strelnice für­dőn. Minden reggel sajtószemlét tar­tunk és a szemle után eszmecserét folytatunk. Nagy felháborodással olvastuk azt a cikket, amely a görög hazafiak el­len hozott halálos ítéletről szólt. Er­ről a eiltkröl háromórás vitát ren­deztünk. A vitába az elvtársak na­gyon szépen belekapcsolódtak. A vita után elhatároztuk, hogy til­takozó táviratot küldünk a halálra­ítélt görög hazafiak megvédése ügyé­ben. A táviratot a következő szöveg­gel küldtük a külügyminisztáriumba és a konzulátusra is. „A görögországi monarchofasisz­ták terrorisztikus ítéletéről szóló je­lentés, mely a görög hazafiak ellen irányul, mélyen felháborított bennün­ket. Mi, a strelnicei politikai szak­iskola hallgatói, 'tiltakozunk ezen embertelen eljárás ellen és követel­jük, a halálraítélt görög hazafiak minél előbbi felmentését és szaba­don bocsátását" A politikai iskola 54 hallgatójának nevében: Reményi József levelező, Ivanice * A komáromi Vzorodev dolgozói tiltakozó táviratot küldtek a koreai agressziós háború beszüntetése és a görög hazafiakkal szemben tanúsí­tott embertelen bánásmód ügyében. A táviratot Trygve Lye, az Egye­sült Nemzetek Szövetsége elnökének, Párizsba küldték, a következő szö­veggel: „Mi, a komáromi Vaorodev dolgozói tiltakozunk a koreai háború kiter­jesztése ellen és követeljük azonna­li beszüntetését. Követeljük a hős Beloiannisz ós társai azonnali szabadlábra helyezé­sét." Beke János ROH elnök, Gyumbier László, titkár A battyáni fiatalsághoz A battyáni fiatalság még a régi idő­ben megszokta, hogy a korcsmában szórakozzon. Kártyáznak, hazárdjáté­kot játszanak és közben lerészeged­nek. Többször előfordult, hogy leré­szegedve egymásnak mennek és kés­sel szúrkálják meg egymást. Mi mást lehet várni az ilyen kártyabarlang­ban nevelkedett fiatalságtól. Milyen kultúrát tanulhat a korcsmában? Köztudomású, hogy a hazárdjáték tiltva van és a zárórát is pontosan meghatározták, ennek ellenére a battyáni fiatalság a késő éjjeli órákban is a korcsmában található. A korcsma vezetőjét többször figyel­meztették, hogy a zárórát pontosan tartsa be, de sajnos, ez nem történt meg. Jó lenne, ha a battyányi fiatal­ság kártya helyett inkább hasznos könyveket olvasna, amelyekből tanul­hatna és művelődhetne. Ma már meg van a lehetőség arra, hogy saját anyanyelvükön olvassanak és elsajá­títsák az új haladó kultúrát. ADAM ANDRÁS Battyán. Megtaláltuk a helyes utat Nagykeszin ezideig még nem volt kultúrház. A községben két korcsma­helyiség volt, ahol mind a fiatalság, mind az idősebbek szabadidejüket töltötték. A Csemadok helyi csoport­jának kezdeményezésére azonban a fiatalság most megtalálta a helyes utat. Minden erejüket megfeszítve ki­harcolták, hogy az egyik korcsmahe • lyiséget rendelkezésükre bocsátották. Fáradságot nem kímélve, saját ere­jükből átalakították kultúrházzá,. Az Egységes Földműves Szövetkezet nagy segítséget nyujtott azzal, hogy a szükséges építkezési anyagot ren­delkezésükre bocsátotta. Nagy volt az öröm, mikor elkészült a kultúr­ház. Azonnal egy 37-tagú olvasókört alakítottak és 12.000 korona értékű könyvet, ping-pong asztalt és gramo­fónt vásároltak. Szabadidejüket most már nem a bűzös, füstös korcsmában, hanem a kultúrházban töltik a fiatalok és az idősebb dolgozók. Minden elmaradott község példát vehet Nagykesziről, akkor büszkén tekinthetünk szebb és boldogabb jövőnk elé. HAJKMAN JÓZSEF Kávapuszta. Csúcsom község is hallat magáról Mint az Uj Szó olvasója, állandó­an figyelemmel kísérem az egyes községek eredményeiről szjló híre­ket. Csak a mi községünkről nem je­lent még meg eddig semmi. Pedig mi is nagyon sokat köszönhetünk népi demokráciánknak. 1950 decemberében autóbuszjára­tot kaptunk Rozsnyóról. Azelőtt csak gyalogosan, esetleg szekéren vagy biciklivel közlekedtünk munkahe­lyünkre. Néha száz munkás is gya­logolt az úton a munkába. Ma pedig kényelmesen autóbuszon járunk. 1951 októberében kigyulladt a vil­lanyfény is falunkban. Újraépült az iskolánk. Van tehetséges kultúrgár­dánk a Csemadok, CsISz és a Nőszö­vetség keretein belül. Egy hiba azonban ma is van, mégpedig az, hogy kicsi a kultúrtermünk. Bár köz­ségünk kicsi, de lelkes kultúrkedve­lők lakják és így bizony az előadáso­kon csak kevesen férnek el a terem­ben. A terv megvan a k'^t.'rterem kibővítésére, még ir.^/irgépházat is építenek hozzá és reméljük hamaro­san megvalósul. Községünk lelkesen ünnepelte a Nemzetközi Nőnapot. Előzőleg agit­kettősök járták be a falut és min­denkit szívélyesen meghívtak az elő­adásra, aminek volt is eredménye. A Nőszövetség elnöknője beszédé­ben ismertette a Nemzetközi Nőnap jelentőségét. Mindannyiunk nevében tiltakozott a háború borzalmas pusz­títása. ég rombolása ellen. Követelte az atom- ós baktériumbombák tör­vényen kívül helyezését. Ezzel szem­ben rámutatott a szocialista építés eredményeire és arra, hogy ez a doJ gozó nép érdekeit Bzolgálja. Az ünnepélyen nagy sjtoswel lép­tek fel a Csemadok, a CälSz, és a helyi iskola kultúrcsoportjai. A kö­zönség szacu nem akaró tapssal ju­talmsEca az előadókat. Az ünnepély aagyon szépen és sikeresen folyt le, csak sajnos, a helyi pártszervezet nem képviseltette magát. Reméljük, hogy a jövőben ez nem fog előfor­dulni. Bodó Béla, Csúcsom íásban. Mindenkinek egyik legfon­tosabb feladata a takarékoskodás. Mégpedig elsősorban takarékoskod­ni az anyaggal. Hogy értsük ezt? Megbecsülni a holmiját, megbecsül­ni a bútorát, megbecsülni a konyha­felszerelését és megbecsülni min­dent, amivel dolgozik, akár ottho­nában, akár a munkahelyén. A szo­cialista takarékoskodás lényege az anyag megtakarítás. A tervszerű szocialista termelés, amely nem spekulációra dolgozik, hanem a szükséglethez alkalmazkodik, csalt annyi anyagot használ fel, amennyi­re a dolgozóknr.k szükségük van. Mert ag, bármi legyen is az, I — építőanyag, textil, bőr, edény, élelmiszer, villanyenergia, petró­leum, stb., — az mind elsősorban a szocialista építés szolgálatában áll. Tehát ha az egyén takarékoskodik és nem veszi fölöslegesen igénybe az anyagszolgáltatást, akkor meggyor­sítja és biztosítja a nagy szocialis­ta üzemeknek a felépítését, a meg­valósítását. Tehát itt is a takaré­koskodás vonalán nagyon sokat te­hetnek haladó -tvfäink a szo­dglteWtts ügyéért és bebizonyíthat­ják hűségüket a népi demokrácia iránt és, szocialista hazafiasságuk­ról tehetnek tanúságot. Túri Mária. Eljöttek közzénk a nép katonái Szokatlan öröm érte falunkat már­cius hónapban. Néphadseregünk egy kis műkedvelő csoportja eljött hoz­zánk a Nőszövetség kérésére és szép, tartalmas műsorral szórakoztatta a falusi dolgozókat. A bevételt a ko­reai nép megsegítésére ajánlották fel. Molnár, katona elvtárs, beszámo­lót tartott, hogy milyen szívesen ál­dozták fel szabadidejüket az előadás betanulására. Eljöttek közénk, hogy elmélyítsék a kapcsolatot a falusi dol­gozókkal, hiszen ök a nép hadseregé­nek katonái. A múltban a gőgös, ki­kent-kifent tisztek csak kírfoznl tud­ták katonáinkat, ma mint egy nagy család élnek együtt és a "néppel közö­sen harcolnak a béke megvédéséért. A kultúrterem zsúfolásig megtelt. A közönség lelkesen ünnepelte és él­jenezte katonáinkat. Szívesen meg­vendégeltük őket és az előadás után egy kis zene mellett tovább folyt a barátkozás a néphadsereg fiai és a dolgozó nép között. SZILVA MARIA Muzsla. Szaporodik az országépitők tábora Mint a korláti kőbánya dolgozója, hálával gondolok a dicső Szovjet Hadseregre, amely felszabadított bennünket. A múltban, mint mun­kásnak, nem volt alkalmam tanulni. Ma megvan a lehetősége, hogy min­den munkás tanulhasson és a szocia­lizmus öntudatos építőjévé váljék. Most kéthónapos szakpolitikai is­kolán veszek részt és elsajátítva a marx-lenini tanokat, bekapcsolódom az ötéves terv teljesítésébe, még ön­tudatosabb építője leszek népi demo­kráciánknak. ígérem, hogy továbbra is odaadással és szorgalommal fogok tanulni, hogy Pártunk kitűzött irányvonala szerint harcolhassak s világbékéért és a szocializmusért. VIGH ZOLTÁN, a járási szakpolitikai iskola hallgatója, Tonkháza, Tanuljunk, hogy jobhaa dolgozhassunk Lenin elvtárs szavai „Tanulni, ta­nulni, tanulni" mindig időszerűek. Csak az érti meg korunk szavát, csak az haladhat előre, aki tanul és olvas. Vannak még ma is olyan ern* berek, akik azt gondolják, hogyha elvégzik a mindennapi munkájrkat, eleget tettek kötelességüknek önma­gukkal és a társadalommal szemben. A gyakorlat azonban azt bizonyítja hogy tévednek. Ma hazánkban nagy feladatok várnak minden emberre, építeni a szocializmust, egy virágzó szép országot, ahol a nyomor, az ín­ség, a wifjrukanélküli'Ség ismeretlen fogí>La.n, ahol nincsenek kizsákmá­nyolók és kizsákmányoltak. Szüksé­günk van gyárakra, villanytelepek­re, iskolákra, üdülőhelyekre és gaz­dag búzavetésekre. Minden öntuda­tos munkásnak hozzá kell járulnia a szocializmus építéséhez. De hogy ele­get tehessen kötelességének, a mun­kája mellett tanulnia is kell. Ehhez a tanuláshoz ma megvan minden le­hetőség. Az üzletek tele vannak szebbnél szebb hasznos könyvekkel. Nemcsak a városi dolgozók, hanem a falusi dolgozók is könnyen hozzá­juk juthatnak, mert a legtöbb falu­ban könyvtárakat létesítettek a dol­gozók számára. És itt vannak az új­ságok, amelyeken keresztül megis­merkedhetünk országunk életével. Az újságból is tanulhatunk, megis­merhetjük az élmunkások és szta­hanovisták módszereit. A könyvek­ből és az újságokból megtanuljuk a földeket új módszerrel megművelni, hogy minél több hasznot hajtsanak népünknek. Nagyon fontos, hogy minden dolgoz j olvasson és tanuljon, mert csak tanult, művelt, öntudatos munkásokkal építhetjük fel a szo­cializmust. Kojnok István munkáslevelezö Ipoly Nyitra

Next

/
Oldalképek
Tartalom