Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-20 / 68. szám, csütörtök

1952 március 5 tJJSHf 3 A gépek példás karbantárlásával a tavaszi munkák gyors elvégzéséért A Párt és kormány nagyjelentő­ségű határozata után a csallóköz­esütörtöki traktorállomás vezetősé­ge még nagyobb gondot fordít a traktorállomás munkájának a meg­javítására. A határozatot az üzemi pártszervezet és a traktorállomás vezetősége elsősorban részletesen áttanulmányozta, majd felhívta a brigádvezetők figyelmét arra, hogy a határozatot a brigádokkal még külön is tárgyalják meg. Ha már a brigádokról beszélünk, érdemes megemlíteni a 16-os számú brigádot. Ennek a brigádnak a vezetője, Valaesai János. A bri­gád osztályellenségtől teljesen mentes, munkás és kisparaszt káderekből áll. Olajfoltos ruhájukban ott sürgölőd­nek a traktorok körül. Gondosan megolajozzák még a legkisebb csa­vart is, mert egyik sem akarja, hogy esetleg a munká". megkezdése után érje valamilyen meglepetés. Ott szorgoskodik olajozóval a ke­zében, Nemec József is. Meglátszik a traktoron gazdájának kezenyoma. Nemec József a mult évben 240 százalékra teljesítette tervét, de a traktoron még elsőfokú javítást sem kellett végezni. Nem csinálta úgy, mint egy-két felelőtlen traktoros, hogy az időt ellógta, és az elmulasztottakat a gép erönfelüli hajtásával akarta be­hozni. Nemec József a munkából haza­térve, először a traktorát vizsgálta meg. Az alkatrészeket, a csapágyakat gondosan megolajozta és csak az­után gondolt a vacsorára. Együtt­érzett a traktorával. A gép gon­dos kezelésének és karbantartá­sának meg ls lesz az eredménye, a tavaszi munkákat elvégzi anél­kül, hogy a gépet javítani kelle­ne. Bizony példát vehetett volna tőle Ciprlk János. Ciprík nem viselte szívén a, traktor karbantartásának ügyét, ezért történt meg vele a kö­vetkező eset: Traktorával fuvarozni ment, de ahelyett, hogy a traktorá­ba olajat öntött volna, meghúzta az alvás idejét. A gép olajnyomás nél­kül mejt, a dugattyúk ezáltal be­sültek és a traktor az úton leállt. Ciprik meg ott hagyta az úton. A traktor kint volt egy éjszaka, más­nap is csak a brigádvezető erélyes fellépésére volt hajlandó kimenni a traktorért. Ekkor aztán kiderült az is, hogy az üzemképtelen traktor­ból még a vizet sem engedte ki. A hideg éjszakán keresztül traktorba belefagyott a víz s még szerencse, hogy nem repesztette széjjel a hen­gerfejet. A hanyag traktorost, mi­vel osztályszempontból sem volt megfelelő, eltávolították a traktor­állomásról. Valacsai János brigádjában van a 21 éves Ágh Laci is, aki szorgalmá val kiérdemelte azt, hogy bemutas­suk olvasóinknak. Agh Laci korát meghazudtoló ko­molysággal végzi hivatását és úgy politikai, mint szaktudásával kitű­nik a többi traktorosok közül. Ágh Lacinak már gyermekkorá­ban az volt az elhatározása, hogy sofförnek tanul. El is ment tanonc­nak, de rövidesen ott kellett hagy­nia a műhelyt, mert édesapja nem tudott annyit keresni, hogy a fiát el tudta volna tartani. Az 1948-as februári események után, mikor a munkásosztály Gott­wald elvtárs vezetésével kezébe vet­te a hatalmat, Ágh Laci újból foly tathatta 3 tanulmányait. Rövid idő alatt elsajátította a traktorvezetést. 1950-ben már mint a csalóközcsütörtöki traktor­állomás traktorosa jelent meg falujában. Traktorát beállította apja udvarába. Reggel aztán az apa is befogta lo­*vát az ekébe és úgy indult a mező­re, fia meg a traktoron haladt előt te. Munkaközben magyarázta apjá­nak a gépmunka előnyeit, beszélt a közös gazdálkodás öröméről. Az apára hatottak fia szavai. Rövid időn belül már Ágh bácsinak a ne­ve is ott szerepelt a szövetkezeti ta­gok névsorában. Ágh Laci azonban nem elégedett meg azzal, hogy a saját apját meg­szerezte a szövetkezeti gazdálko dásnak. Munkája közben a többi egyéni­leg gaz lálkodót is igyekezett meggyőzni a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeiről. A szövetkezeti tagokat pedig poli­tikailag tovább fejleszti. Politikai tudását Ágh Laci újsá­gok olvasásával gyarapítja. A trak torosbrigád keretén belül minden­nap van újságfelolvasás. Ilyenkor mindig Ágh Laci az első, aki be kapcsolódik a vitába. Ágh Laci elmondotta, « hogy az újságot azért szereti, mert azon keresztül még a legtá­volabbi +ra k t o rá 11 o m ássa 1 is kap esolatot tud fenntartani. Beszélgetésünk végén, izgatottan bejelenti, hogy a jövő évben már traktor helyett harckocsival fog járni. A piros arcú fiúnak ugyanis minden vágya az, hogy a néphad seregben, mint harckocsivezető szol­gálhasson. Szarka István. A nagymihályi traktorosok kötelezettségvállalásokkal indulnak a tavaszi munkákba A nagymihályi traktorállomás dol­gozói a Párt és a kormány határo­zatára kötelezettségvállalásokkal fe­lelnek. A kötelezettségvállalások na­gyobbrészt a szövetkezetekkel való együttműködés megszilárdítására és a gépek teljes mértékben való ki­használására irányulnak. A tavaszi munkák elvégzéshez szükséges gé peken kívül, amelyeket az állomáson már február 27-ig megjavítottak, a javítók elvállalták, hogy a terven fe­lül a tavaszi munkák megkezdéséig megjavítják a szlavkovcei, a barcov­cel, falkusovcei és a megyovi EFSz gépeit és szerszámait. Több mint 40 traktoros tett köte­lezettségvállalást a földek jó meg­művelésére az üzemanyagmegtakarí­tás, és a gépek példás karbantartá­sára. Janók György brigádja például vállalta, hogy az. összes tavaszi munkákat kizárólag agregátok se­gítségével végzik el. Emellett a tervezett üzemanyag 5 százalékát megtakarítják. Bajcsi József tartoros kötelezte ma­gát, hogy a tavaszi munkákat a ter­vezett időnél két nappal előbb befe­jezik. Egyidejűleg versenyre hivja ki Rozsnyák András traktorost. Palai Béla a tavaszi munkák ter­vét 120 százalékra teljesíti és ebben a pontban páros versenyre hívja ki Hric Isvánt. A nagymihályi traktorállomás dol­gozói márciust kihirdették a gépek pél­dás karbantartása hónapjának. Ebben a hónapban tehát különös figyelmet szentelnek a gépek rend­bentartására mind munközben a földeken, mind a műhelyekben, a brigádközpontokon és általában az egész traktorállomá­son. A vásárútí szövetkezeti tagok saját lovaikkal végzik el a tavaszi vetést A vásárúti egységes földműves szövetkezet a mult évben kezdte meg működését 200 hektár földön, de mindennemű állat nélkül. Egy év le­forgása alatt a szövetkezet állatállo­mánya lényegesen megnövekedett, A szövetkezet lóállománya például annyira felemelkedett, hogy most a tavaszi vetéseket az előirt 160 hektár földön a saját lovaikkal fogják elvégezni. Traktorokat csak fogasoláshoz ós simításhoz vesznek igénybe. Az említett területen a vetést a terv szerint 10 nap alatt kellene el­végezni. Ezt az időt azonban a szö­vetkezeti tagok 8 napra csökkentet­ték. Ennek érdekében nagy gondot fordítottak a szövetkezet gazdasági gépeinek a kijavítására. Törekvésüknek meg van az ered­ménye, mert a gazdasági gépek teljesen üzem­képesen várják azt a pillanatot, mikor megkezdhetik a munkákat. A munkacsoportok felállításáról is előre gondoskodtak. Egy munkacso­port az állattenyésztésben dolgozik, kettő pedig a földmunkákat végzi. Az egyik csoport vezetőjévé Ora­vec Rozáliát nevezték ki. Oravec Rozália 39 éves, határozott fellépésű asszony. Már a mult évben is cso­portvezető volt és bebizonyította, hogy az asszonyok vezetöhelyeken is megállják helyüket. Határozott fellépésével és szorgalmas munkájá­val a mult évben is pédásan vezette csoportját. A tél folyamán a szövetkezet isko­lába küldte, ahonnét értékes ta­pasztalatokkal tért haza. Csoport­ját most az Iskolában elsajátított tapasztalatok szerint állította ösz­sze. Elsősorban a földterületet osztotta széjjel a két osztag között, mert a szövetkezetnek 12 hektáron zöldsé­get és 13 hektáron dohányt kell ter­melnie; az egyik csoport tehát a do­hányt gondozza, a másik meg a zöld­ségmunkákat fogja végezni. A föld és a munka ilyenformán való szétosztása után Oravec Rozália versenyre hívta ki a másik csoportot, melynek veze­tője Kovács János. A verseny fel­tételei: a munkaegységekkel való takarékoskodás, a munkák idejé­ben való elvégzése és a minél ma­gasabb hektárhozam elérése. A szövetkezet a mult évi hektár­hozamokat az idén átlagosan három mázsával emeli. A mult évi tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy az ag­rotechnika helyes alkalmazásával ki­számíthatatlan lehetőségek állnak a szövetkezet dolgozóinak rendelkezé­sére, Az elmúlt gazdasági év alatt bebizonyosodott, hogy ha a gabona fejtrágyát kap, leg­kevesebb két mázsával több terem hektáronként. Ezeknek a tapasztalatoknak alap­ján az idén bevezették a fejtrágyá­zást, mely a gabonafélék szárát erő­síti, hogy a szél vagy eső ne tudja olyan könnyen letörni. Ezenkívül be­vezették a méhészetet. A szovjet tapasztalatokból tudjuk, .hogy milyen fontos szerep jut a méheknek a mezőgazdaságban. A méh lényegesen hozzájárul a ma­gasabb hektárhozamok eléréséhez. Ezért a vásárúti szövetkezet 20 család méhet vásárolt. A méhek gondozását Szellő Ala­josra bízták, aki méhészettel már ré­gebben foglalkozik. A méheket min­dig oda szállítják, anol a növények virágzanak. A méhek ugyanis nagy­ban hozzájárulnak a növények meg­termékenyítéséhez. A vásárúti szövetkezet tagjai tud­ják j ál, hogy az agrótechnika rendes kihasználásával és a munkacsopor­tok helyes megszervezésével, olyan magas hektárhozamokat érhetnek el, amilyeneket eddig sohasem sikerült elérniök. A hidasi szövetkezeti tagok mďr ói hektár árpát elvetettek A hidasi szövetkezeti tagok már­cius 15-én megkezdték a tavaszi munkákat. Rögtön az első napon saját fogataikkal elvetettek 31 hektár árpát. Belica János munkacsoportjának egyik osztaga, amely kizárólag csak asszonyokból áll, a műtrágyát szór­ja, a másik osztag pedig a vetést és a boronálást végzi. A talaj elő­készítését a vetés alá, a boronálást és a talajsimítást a hidasi EFSz földjein a csallóközcsütörtöki trak­torosok végzik. Március 17-én a hidasi szövet­kezeti tagok további 30 hektárt vetettek be árpával. Ezenkívül Szlovák István traktoros három vetőgépből álló agregáttal elvetett 34 hektár zabot. A hidasi szövetkezeti tagok tehát szem előtt tartják a tavaszi mun­kák gyors elvégzéséről szóló kor­mányhatározatot és korai vetéssel harcolnak a magasabb hektárho­zam eléréséért. A misérdi traktorosok is megkezdték a tavaszi munkákat A misérdi traktorosbrigád már­cius 16-án kezdte meg a tavaszi munkákat. Fzen a napon Fajnor Márton traktoros 7 óra alatt 12 hektár földön elvégezte a boroná­lást. Másnap hétfőn a traktorosok csak a délutáni órákban tudtak kimeini a földre, mert délelőtt még kissé ía­gyos volt. Polonszki István traktoros ennek ellenére is 12.5 hektáron el­végezte a boronálást. A nagymagyari EFSz-ben gondosan összeállították a munkacsoportokat A nagymagyari szövetkezet dol­gozói a tavaszi munkák sikeres el­végzése céljából versenyre hívták ki a somorjai járás összes szövet­kezeteit. A versenykihívás legfőbb pontjai közé tartoznak a munkák idejében való elvégzé­se, a gazdasági gépek százszáza­lékos Idjavítása és a magasabb hektárhozam elérése. Ezeket a versenypontokat kihirde­tésük előtt a traktorosokkal részle­tesen megtárgyalták. Tudatában voltak annak, hogy csak a traktoro­sokkal való szoros együttműködés­sel tudnak a versenyben érvényesül­ni. Mivel -a nagymagyari traktoro­sok egyben az egységes földműves szövetkezetnek is tagjai, és a Párt­határozat szerint a magasabb ter­méshozam elérésében is érdekeltté vannak téve, a legjobb tudásuk sze­rint készültek fel a tavaszi mun­kák megkezdésére. Az egységes földműves szövet­kezet tagjai nem maradtak egy lé­péssel sem a traktorosok mögött. A traktorosbrigád gondosan kija­vított gépekkel, a szövetkezet pe­d'ff figyelmesen összeállított mun­kacsoportokkal készül a verseny­re. A csoportok felállítását és a mun­katerv kidolgozását a mult évi ta­pasztalatok alapján valósították meg. A növénytermelésben két munkacsoportot állítottak fel. Egy-egy csoportban 30—35 mun­kaerő van. A csoportok között felosztották a szövetkezet földte­rületét és meghatározták, hogy melyik csoport hol és mit fog ter­melni. A csoportok keretén belül pedig osztagokat állítottak fel, melyek egymással versenyezni fognak. A szövetkezet keretén beiül a két cso­port is versenyezni fog. A tavaszi munkák időtartamának megrövidítése céljából a munkacso­portok kötelezettségeket vállaltak. Puc János csoportja például kö­telezte magát, hogy a tavaszi munkákat a tervezett idő előtt 1 aaupal befejezi. Lengyel Ferenc brigádja pedig vál­lalta, hogy egy nappal megrövidítik a tavaszi munkák idejét. Reméljük, hogy ezekután, az általuk indított versenyben becsülettel megállják helyüket. Fordítsunk nagyobb gondot a mezőgazdasági szakkáderek nevelésére! „Elsajátítani a tudományt, kiková­csolni a bolsevik szakemberek új ká­dereit a tudás minden ágazatában és tanulni, tanulni, tanulni a legkitar­tóbban, ez most a feladat". ... mon­dotta Sztálin elvtárs. Bölcs szavaival élesen rajzolta meg a szocializmus ki­bontakozásának éveiben azt a nagyon fontos feladatot, mely nélkül a szovjet nép a Bolsevik Párt vezetésével nem tudta volna az egész nemzetgazdasá­got — beleértve a mezőgazdaságot is — új szocialista alapokra átépíteni. Es ez a nagyon fontos feladat az idé­zetben benne van — a bolsevik szak­emberek új meg új kádereinek a ki­nevelésében. Sztálin elvtárs idézete tartalmánál és jelentőségénél fogva nagyon idő­szerű nálunk is, szocializmust építő hazánkban. Rohamosan fejlődő iparunk mellett az utóbbi időben kibontako­zásnak indult szövetkezeti mozgal­munk is, mely ha nem is zökkenők nélkül, de fejlődik; egyre erősbödik; egyre nagyobb befolyást gyakorol a még kívülálló, egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesekre.. Fiatal szövetkezeti mozgalmunk ke­retén belül vannak már politikailag fejlett öntudatos szövetkezeti tagjaink, akik nagyüzemi szövetkezeti gazdálko­dás vezetéséhez értenek• De több szö­vetkezetben a hibák abból adódnak, hogy a tagok és vezetők még mindig néhány holdas szemszögből nézik a dolgokat, nem tanulták még meg a nagybani gazdálkodást. — Éppen ez­ért kormányzatunk a fennálló szak­káderhiány ideiglenes áthidalását úgy igyekszik megoldani, hogy rövidebb hoszabb időtartamú tanfolyamokat nyit főleg a szövetkezetek vezetői, funkcionáriusai számára, ahol meg­ismerkedhetnek a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás vezetésének művé­szetével, megtanulhatják a munka szocialista szervezését, ami elenged­hetetlenül szükséges a nagyüzemi kol­lektív gazdálkodáshoz. De szükség van arra is, hogy szövetkezeteink ve­zetőségei és a tagok azt is megértsék, hogy milyen nagy szükség van a szo­cialista munkaversenyre, mety a ter­melés, a tervteljesítés motorja. Szövet­kezeteink keljenek egymással nemes versenyre a többtermelés eléréséért, új munkamódszerek bevezetéséért, a mun­kafegyelem megszilárdításáért, a mun­káknak idejében való gyors elvégzé­séért, ami alapját képezi szövetkeze­teink megszilárdításának". Főleg a földművesiskolák tonuíói, akik az újarcú tanuló ifjúságot jelen­tik és szocialista mezőgazdaságunk leendő szakembereinek készülnek, kell, hogy fokozott mértékben átérezzék hi­vatásuk fontosságát. A szövekezeti nagyüzemi gazdálkodás megteremté­sében olyan mezőgazdasági szakembe­rekre van szükségünk, akik túlnőttek a kisparaszti gazdálkodáson és irányí­tani, vezetni tudnak nagy szövetkezeti gazdaságokat. Ez az ifjúság fogékony az új iránt. Dolgozó népünk tehát joggal elvárja tőle, hogy az iskola be­végzése után szocialista mezőgazda­ságunk úttörőjévé váljon. A földművesiskolák hallgatói tehát használjanak ki minden percet a szo­cialista mezőgazdasági tudomány el­sajátítására, tudásuk elmélyítésére, hogy a gyakorlati életbe kikerülve va­lóban helyt tudjanak állni azon a poszton, ahová Pártunk, dolgozó né­pünk állítja majd őket Kovács István, Köm á rom

Next

/
Oldalképek
Tartalom