Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)
1952-03-20 / 68. szám, csütörtök
H —— ( I JSZ 0 1952 március 458 II II Rásleoelező i n k írják Mit jelent nekünk a szocializmus felépítése A szocializmus építésének egyik mozgató ereje a szocialista munkaverseny. A tömegek kezdeményezését a munkaversenyben mindig nagy figyelemmel támogatták és magasan kiemelték a népek nagy tanítómesterei: Lenin és Stálin. A Szovjetunióban a szocialista munkaverseny Lenin útmutatása nyomán fejlődött és terjedt. A szocializmusban megnyilvánul az egyszerű munkások gondossága, amellyel áldozatkészen a munka termelékenységének emelésére törekednek és boldogok minden ilyen módon nyert gabona,- szén, vas és egyéb termék többletéért. A Szovjetunió Kommunista bolsevik Pártjának vezetésével egyr e nagyobb sikereket érnek el a szovjet dolgozók az ipari és gazdasági élet minden szakaszán. A szocialista munkaverseny aegítségével emelik életszínvonalukat és szilárdítják hatalmas hazájuk erejét. Példaképpen áll ma hazánk dolgozói előtt is a szovjet népnek a munkához való nagyszerű viszonya. A Szovjetunióban ez az új munkaviszony a legszembetűnőbb a Nagy Honvédő Háború alatt és a háborúutáni években tükröződött, amikor a munkaverseny valóban országos jelleget öltött. Ezekben az években még jobban nő a munkás, paraszt és értelmiségi tömegek kezdeményezése. A szocialista munkaverseny résztvevői már nem elégszenek meg csak a mennyiségi eredményekkel, hanem egyre jobb és jobb minőségű termékek előállítására, az önköltség állandó csökkentésére, a nyersanyaggal és villanyárammal való takarékosdodásra törekszenek. A szocialista munkaversenyben az önköltségcsökkentés kezdeményezői, Grigorij Muhanoz és a többi sztahanovisták minden üzemben teljes mértékben kihasználják a gépesítést, elmélyítik a haladó munkamódszerek bevezetéséért folyó mozgalmat és a testi és szellemi munkások közötti egy üttm üködést. A szovjet nép fiai felismerték az egyre jobb és tökéletesebb termelési módszerek fontosságát. Tudatosították Sztálin elvtárs szavait, hogy az önköltség csökkentése a munka minőségének mértéke az iparban és a nemzet gazdasági akumuláfliójának egyik legfontosabb forrása. Nemcsak az ipari munkásság, hanem a kolhozparasztság is minden igyekezetével azon van. hogy feladatait valamennyi mezőgazdasági ágban és az állattenyésztés fejlesztése terén is teljesítse. Ugyanezt a munkalelkesedést láthatjuk a Szovjetunióban a dolgozó értelmiségnél is, amely szintén minden erejével belekapcsolódik a munkaversenybe. Ha ezt az óriási lelkesedést meg akarjuk magyarázni, rá kell mutatnunk arra, hogy a szovjet nép még a gondolkodásból is végleg kiirtotta a kapitalista maradványokat és erősen tudatosítja, hogy minél hatalmasabb a Szovjetunió, annál nagyobb súlya van szavának a világ'ban és annál biztosabb a béke ügye is. A jó eredményeket a Szovjetunióban az üzemi pártszervezetek jó munkája is biztosítja. Ott is fejlődési fokokon ment át a szocialista munkaverseny, és láthatjuk, hogy sikereiket csakis a munka jó megszervezése biztosíthatja. Ha mi is a szovjet példa szerint fogjuk építeni gazdag és boldog Csehszlovákiánkat, akkor •minden nappal közelebb jutunk kitűzött célunkhoz, a szocializmus megvalósításához. SZABÓ ISTVÁN, közkatona. Hazánk dolgozói okulnak a szovjet módszerekből A szocializmus olyan társadalmi rendszer megvalósulását jelenti, amelyben teljesen kiküszöböltük az embernek ember által való kizsákmányolását, amelyben nincsenek gazdasági válságok, munkanélküliség és amelyben mindenkinek lehetősége nyüik képességei érvényesítésére. A dolgozók a tervgazdálkodás alapján harmonikus együttműködésben dolgoznak gazdasági és kulturális színvonaluk szüntelen emelkedéséért, amiben a technika, a tudomány és a kultúra hallatlan fellendülése biztosítja az emberiség jólétét és boldogságát. A szocializmus olyan rendszer, amely kiküszöbölni igyekszik az országok közptti háborúkat és azoknak okait. A szocializmus a kommunizmus felé vezető út, megveti az alapjait annak, hogy a fizikai munka a technika fejlődésének segítségével egyre kisebb megterhelést jelentsen. Eltűnik a testi -és szellemi munka a város és a falu közötti különbség és Marx Károly szavai szerint a termelés erői annyira megnövekednek, hogy a társalaimi jólét valamennyi forrása oly elemi erővel árad, hogy érvényre juthat az alapelv, minlenki képességei szerint — mindenki szükségletei szerint. Ilyen célok felé irányul mai utunk, amelyen Kommunista Pártunk vezet minket Gottwald elvtárssal az élen. Ezen az úton halad a szovjet nép a Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs vezetésével. Ez az út a győzelem útja. Reményi József, munkáslevelező, Ivanice. Gondoljunk egy kicsit a múltra Soraimban összehasonlítást aka- I rok tenni a mult és a jelen között. A múltban, a rothadt burzsoá rendszerben a szomorú válságok idején a munkásról csak úgy írtak, hogy „alkalmi munkás". Bizony úgy is volt, csak alkalomadtán dolgozhattunk és a munkás kizsákmányolt rabszolga volt. Én például, mint mezei munkás, reménykedve vártam a tavaszt, hogy majd csak kapunk valahol egy-két napi munkát és vehetünk a családnak egy-két kiló kenyeret. Ha egy munkásapa egy évben 150 napot dolgozott az már nagy szó veit, de akkor is napi 14—16 órai munkával összesen 1400—2100 koronát hozhatott össze. Ebbe már beleszámítottam az aratási időt és a í.äéplést is. De hogyan spekulálták ki a fizetséget az aljas kulákok! A tavaszi árpát és zabot tizenkettedrészben, az őszit pedig tizenegy részért kellett elcsépelni és szárítgatni és még 4 vagy 6 napot ingyen robotban ledolgozni. S milyen nehéz munkát kellett eégezni! Ilyenkor adtak a kulákné „nagyasszonyok" enni is a munkásnak, reggelire félliter vizestejet, ebédre gombócot, vacsorára pedig paprikáskrumplit. " •'= is most ínyére a kuláknak a 'kezet, mert már nem dirigálhat és neki is dolgoznia kell. Szabotálnak is, ahol tudnak, de a becsületes munkásság vigyáz, nehogy, ismét a kulákság kerekedjen felül. Nem kívánják vissza a kis- és középparasztok azt az időt, amikor a családnak nem volt elegendő kenyere és egy fillér sem volt a háznál. Ma már van kenyerünk bőven és pénzünk, meg szép ruhánk is. Eltűntek a tartozások és az ingyenes munkák. Látjuk és tudjuk, hogy ma már magunknak dolgozunk és úgy osztjuk be az életünket, ahogy azt legjobbnak látjuk. Én például már nem földműves munkát végzek, hanem 1949 november 9-ike óta a bratislavai Béke-üzemben dolgozom. Eleinte szerelési munkát végeztem. Teljesítményem átlag 165 százalék volt. Az üzemben mindenki ismer és megbecsülnek jó munkámért. Kötelességemet jókedvűen végzem, mert tudom, hogy kinek és miért dolgozom és látom, hogy megkapom a munkám jutalmát. Most például a lakatosüzemben dolgozom mint segédmunkás és havi átlagos keresetem 5.500 korona. Itt lakom családommal egy háromszobás fürdőszobás üzemi lakásban. A konyhában vülanytüzhely és az egész lakásban központi fűtés van. Valamikor ilyen lakásról még álmodni sem mertem volna. De meg is vagyunk elégedve mindennel. Azért kell iparkodnunk mindannyiunknak, hogy jő munkánkkal még inkább emeljük az életszínvonalat és rövidesen minden becsületes dolgozó ilyen jő életkörülmények között éljen. S egy pillanatra se felejtsük el, hogy a munkásság mai lehetőségeit a felszabadító hősi szovjet hadseregnek, szeretett Sztálin elvtársunknak, hazánk Kommunista Pártjának és bölcs vezetőjének, Gottwald elvtársnak köszönhetjük. Fondód György, munkáslevelező, Béke-üzem. Az Uj Szó kritikája nyomán Az Üj Szó panaszlevelet kapott Levický József bábindeli népbíróra. A panaszlevelet szerkesztőségünk az igazságügyi megbízotti hivatalhoz továbbította. Az igazságügyi megbízotti hivatal a nyitrai kerületi ügyészség útján kivizsgáltatta a panaszlevél adatait és kiderítette, hogy a panasz jogos. Az igazságügyi megbízotti hivatal most értesítette szerkesztőségünket, hogy a terhelő adatok alapján Levický József népbírót, aki a verebélyi járásbíróságon dolgozott megfosztották funkciójától és büntető eljárást indítottak ellene. Szocialista munkaversennyei a jobb eredményekért A szocialista munkaverseny minden munkahelyen meghozza jó eredményeit. Ezt bizonyítja a dolgozóknak a nehéziparba való toborzása a füleki járásban is. A füleki járási nemzeti bizottság 5. ügyosztálya Gottwald elvtárs beszédében kitűzött feladatok alapján felszóllította az egész kerület 5. ügyosztályait, hogy folytassanak szocialista munkaversenyt a munkaerőknek a nehéziparba való toborzása terén. A verseny abból állt, hogy a munkaerötoborzás előirányzott feladatait 1952 február 19-ig teljesítsük. Megindult a kerületben a szocialista verseny. A füleki járási nemzeti bizottság 5. ügyosztálya a nemzeti arcvonal szerveivel együttműködve megkezdte a meggyőző és felvilágosító munkát a kis- és középföldművesek soraiban. Űj módszerhez folyamodott Elhagyta a bürokratikus körleveleket és az irodai asztal mögül való intézkedést, felvette a tömegekkel a közvetlen kapcsolatot. Tgy aztán kiváló eredményt ért el és az ügyosztály vezetője, Nagy elvtárs már 1952 február 16-án jelenthette a munkaerők minisztériumának, hogy a füleki járá* a nehéziparba való munkaerőtoborzást 104.8 százalékra teljesítette. Nyilvánvaló, hogy a jó eredményt a lelkes versenyszellem és a Szovjetunió tapasztalatai alapján folytatott meggyőző munka biztosította. Igy segíthetjük elő szocialista hazánk mielőbbi felépítését. Éliás András népmüvelésügyi felelős, Fülek A tekercselőműhely kötelezettségvállalásai A bratislavai Béke-üzem tekercselőmühelyében dolgozó Jávornyik, Dvorák, Kucharik, Fitos és Puskás elvtársnök arra köteleztük magunkat még február hónapban, hogy kéthetes élmunkás műszak keret 5ben elkészítünk személyenként két darab motort, vagyis összesen 10 motort 1250.— Kčs értékben. Ezt a munkát díjtalanul végezzük a kóreai gyermekek javára. Büszkén jelenthetem, hogy kötelezettségünket lelkiismeretesen teljesítettük. Reméljük, hogy a többi műhelyekben dolgozó elvtársak Is követik példánkat és szintén hozzájárulnak az imperialistáktól .megkínzott koreai lakosság megsegítéséhez. Fitos Gizella munkáslevelező Béke-üzem , Kötelezettségvállalások a szlovákiai Szokol-kongresszus előtt Testnevelésünk a kongresszus eiőtti idő tontos új teiadatai teljesítésének úí;án A Szokol-tagjai felfogják a szlovákiai Szokol-kongresszus tiszteletére megtartandó kongresszus előtti felajánlási kampány jelentőségét és bejelentik az építő- és sporttéren tett felajánlásaikat. Ha ilymódon látjuk is tagjainknak megértését, a kötelezettségvállalási kampányban, egy hibát mégis meg kell említenünk, mégpedig azt, hogy szerveink nem tudják mit csináljanak a kötelezettségekkel. Ezért nagy szükség lesz arra, hogy a járási és kerületi Szokol-bizottságok az egyletekben, csapatokban és körökben tett felajánlásukat mielőbb elküldjék a szlovákiai központi Szokol-bizottsághoz. nyitrai sportstadion építésénél 1000 Az érsekújvári vasúti üzajni Szokol-egylet a szlovákiai Szokol-kongresszus bejelentése után az első volt, amely az érsekújvári járásban a következő kötelezettségeket vállalta : 1. A szlovákiai Szokol-kongreszszus megnyitásáig 200 Tyrš képességi jelvény birtokost szerzünk. 2. Április 30-ig tagjaink számát az üzemi Szokol-egyletben 1000-re emeljük fel. 3. Védnökséget' vállalunk az érsekújvári egészségügyi iskola felett, megadunk neki minden lehetőséget, a testfejlesztésre, és intézkedünk az iránt is, hogy a testnevelést szakszerűen folytassák. 4. A sportstadionban 3000 munkaórát dolgozunk le. 5. Tagjaink munkáját ellenőrizni fogjuk munkahelyeinken, meggyőzéssel magasabb teljesítményre fogjuk őket bírni és mozgósítjuk őket azoknak a feladatoknak elvégzésére, amelyeket a szlovákiai teljes terv' ruház reájuk. A palárikovói helyi Szokol-egylet az érsekújvári járási ülésen a szlovákiai Szokol-kongresszus előtt a következő kötelezettségeket vállalta: 1. A taggyűléseken, választmányi üléseken és a játékosok egyéb gyűlésein tízperces politikai előadásokat fogunk tartani. 2. Ökölvívó szakosztályt alapítunk, és a tekéző szakosztály működését aktívvá tesszük és közreműködünk a tekepálya építésében. 3. Az EFSz-ben sürgős munkálatokon 5000 órát dolgozunk le, és a órát. 4. A szlovákiai Szokol-kongreszszus előtt egyletünkben Szokolkönyvtárat alapítunk. A párkányi járási Szokol-bizottság kibővített teljes ülésén a szlovákiai Szokol-kongresszus alkalmával a kővetkező felajánlásokat tette: 1. Sportolóink köréből 250 elsőfokú Tyrš képesség-jelvény birtokost sorolunk ki. 2. 5 nöi kézilabda csapatot alapítunk a következő egyletekben: a párkányi gimnázium Szokol-osztályánál, a nánai üzemi Szokol-egyletben, a párkányi vasúti üzemi Szokol-egyletben, a köbölkúti UMEZ üzemi Szokol-egyletében és a búcsi helyi Szokol-egyletben. 3. Megalapítunk három röplabda csapatot. 4. Járásunkban két élmunkás csapatot állítunk fel, amelyek a maguk munkahelyén a tervet 100 százalékon felül fogják teljesíteni. 5. Oktató testületet állítunk fel, amely irányítani fogja az egyletek. és l'irök munkáját. 6. Az évi taggyűléseket úgy fogjuk megtartani, hogy a választmányokba minél több szövetségi tag kerüljön. 7. Minden egylet mellett kultúrkört alapítunk. 8. Minden egyletben két-három tagot jelölünk ki a Tyrš képességi jelvény verseny bírák tanfolyamába, és ezzel lehetővé tesszük sportolóinknak és tagjainknak, hogy a Tyrš képességi jelvény verseny számait teljesítsék. Nyilatkozat a moszkvai nemzetközi ökölvívótornáról Rudolf Batista, a központi Szokolbizottság ökölvívó szakosztályának tagja, aki válogatott ökölvívóinkkal mint bíró volt a Szovjetunióban, a moszkvai nemzetközi ökölvívó tornát következőképpen értékelte: „Ezeknek a barátságos mérkőzéseknek feladata az volt, hogy a bé T ketábor országai ökölvívóinak erejét a helsinki olimpiai játékok előtt megállapítsa. A torna lefolyása megmutatta, hogy valamennyi résztvevő állam Moszkvába legjobb "ökölvívóit küldte el, akik a Szovjetunióba utazásuk előtt jól felkészültek harcukra. Legjobban felkészült ökölvívói a Szovjetuniónak voltak. A Szovjetuniótól a tornán az első helyet egyik résztvevő sem tudta elvitatni. A Szovjetuniónak minden súlycsoportban kiváló ökölvívói voltak, akik nagyszerű harckészséget kitartást és kiváló ökölvívó tudást mutattak be. Ez esősorban Bulakovról lehet elmondani, aki a maga súlycsoportjában bizonyára az olimpiai játékok favoritja lesz. Kitűnt továbbá a fiatal Tisín, Tolsztikov, és Sooikasz, a Szovjetunió új nehézsúlyú bajnoka. De a többi ökölvívó is kiváló eredményt nyújtott. A szovjet ökölvívókat a szorítóban látni valóban nagy élvezet. A lengyel ökölvívókon is meglátszott a jó előkészület. A tornában elért második helyet teljesen megérdemelte, mert kemény ökölvívói vannak, akik gzovjet stílusban küzdenek. Köztük is van néhány versenyző, akinek biztató kilátása lesz Helsinkiben. A magyar ökölvívók a régi válogatottaknak: Pappnak, Budaynak és Erdeynek teljesítményére támaszkodtak. Feltűnt a magyaroknál a fiatal Plaohy, aki nagyon jó formát mutatott és aki csak a Koutninkkal és a szovjet Lazarenkoval szemben veszített. A magyaroknak azonban csapatjukat kellően meg kell fiatalítaniok. Bulgária és Románia ökölvívói meglepetéssel szolgáltak. A Német Demokratikus Köztársaság válogatottjairól mondhatjuk, hogy techniI kai s harci tekintetben nagyon jól álltak, és hogy alapos szívósságot is tanúsítottak. A mi ökölvívóink jól harcoltak, amíg erővel bírták. A torna végén azonban meglátszott, hogy nem voltak kellően előkészülve és hogy erre a nehéz nemzetközi tornára készületlenül álltak ki. Azonban így is egy kis szerencsével a Lengyelországgal, Megyarországgal és Romániával folytatott mérkőzésekben döntetetlent érhettek volna el és így jobb helyezésük lehetett volna. A legjobban dolgozott Koutny, aki minden mérkőzését megnyerte, még a szovjet Lazarenkóval szemben is, úgy hogy a moszkvai tortia minden résztvevője úgy nyilatkozott róla, hogy egyike a technikailag leghíresebb ökölvívóknak. A „Čedok" nemzeti vállalat különvonatot indít a Szokol OKD Osztrava—Szokol NV Bratislava bajnoki labdarugó mérkőzésre. A külön gyorsmotorvonat indulása Bratislavából 1952. március 23-án reggel 6.30 órakor. Indulás Osztravából vissza este 19.00 órakor. Részvételi díj 1 személy részére Kés 380.—, melyben benne van: útiköltség gyorsvonattal, belépőjegy állóhelyre, balesetbiztosítás stb. Ugyancsak különvonatot indít a Čedok a Szokol Vitkovické Železárne —Szokol Kovosmalt Trnava mérkőzésre Trnavába. Indulás Bratislavából 12.00 órakor, vissza Trnavából 19.00 órakor. Részvételi díj, belépőjeggyel együtt 1 személyre Kés 70 Jelentkezéseket felvesz a Čedok bratislavai irodája: Bratislava, Stalinovo nám. č. telefon 346-54." HWWHWmHtMWHtimiWHmWMt* UJ SZO, a Csehszlovákia magyar dolgozók napilapja. — Szerkesztőség: Bratislava, -Jesenského 8—10. Telefon: 347—16 és 352—10 Főszerkesztő Lőrincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda. lapkiadóvállalata, Jesenského 12. Telefón: üzemi előfizetés és lapárusítás 274—74. egyéni előfizetés 262—77. Az UJ SZÖ megrendelhető a postai kéz"o<"ntőknél vagy a postahivatalokon Is. — Előfizetési díj % évre 120 Kčs. Feladó és irányító postahivatal Bratislava II. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdája, Bratislava.
