Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-12 / 36. szám, kedd

1952 február 12 A határozat teljesítésével népűnk húsellátásának biztosításáért Mult évtől kezdve állandóan éreztük a húsellátás fokozatos romlását, amely nem egy esetben, különösen a mult év második felében komoly zavarokat idézett elő közellátásunkban. A nehézségek előidézője nemcsak az volt, hogy a fogyasztás rohamosan megnőtt és nő még állandóan, hanem az is, hogy az állattenyésztés és az ebből származó hústermelés alacsonyfokú, elégtelen volt, a termelés nem tartott lépést a kereslettel, a szükséglettel. Ennek az elégtelen hűstermelésnek pedig az lett a következménye, hogy a húsellátást még inkább korlátozni kellett, a kötöttpiacon való eUátásban a havi húsadagokat 30 deka rizs és cukor pótfejadagokkaí kellett pótolni, a szabadpiacon pedig emelni kellett az árakat. A kötöttpiacon való ellátásban némi javulást hoztak, — s ez részben kedvező hatással volt a szabadpiac r

a is — az ez év január elsejével életbeléptetett új közellátási intéz kedések, azonban ez is, csak részmegoldás volt és nem vezetett a húseUátás kérdésének végleges rendezéséhez. A Párt és a kormány február 5iki határozata olyan intézkedéseket foganatosít, amelyeknek megvalósításával megszüntethetjük a húsellátásban fennálló hiányainkat és nehézségeinket és e határozat megvalósítása utat nyit ahhoz, hogy dolgozó népünk hűsellátását a keresletnek és az igényeknek megfelelően minden korlátozás nélkül kielégíthessük. Éppen ezért e nagyjelentőségű határozat hiánytalan megvalósításáért nemcsak azoknak a szerveknek kell harcolni, amelyeket a határozat egyes konkrét feladatok végrehajtásával megbíz és felelőssé tesz, hanem minden egyes dolgozónak is, mert hiszem mindnyájunk érdeke, hogy húsellátásunk a követelményeknek megfelelően biztosítva legyen. Ha a határozat a termelők elé az állattenyésztés fokozását, a beszolgáltatás megjavítását, annak maradéktalan teljesítését tűz! ki feladatul, akkor ezzel párhuzamosan mindéi- dolgozó tartsa kötelességének, hogy mind a termelésben, a beszolgáltatásban és a felvásárlásban, mind pedig az elosztásban, a kereskedelemben és a húsüzemekben előadódó hiányosságokat, hibákat, nem egy esetben a tudatos szabotálásokat leleplezze, harcoljon ellenük, mert hiszen, mint a határozat is megállapítja, e téren éppen elég hiba van, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a v húsellátásban beállott nehézségek előidézéséhez. Mint a tervhivatal nemrég nyilvánosságra hozott jelentése is megállapítja, köztársaságunk ipari termelését a háború előtti színvonalnak a többszörösére növeltük, ezzel < szemben a mezőgazdasági termelés, különösen pedig az állattenyésztés még mindig csak a háború előtti színvonalon mozog. Ez pedig sánta dolog, éppen olyan, mintha valakikinek az egyik lába kétméteresre nőne, a másik pedig csak félméteresre. Hiába nőne az ' egyik lába óriásira, azzal nem tudna nagyobbat lépni előre, megakadályozza benne a másik láb, amely törpe maradt. Hyen lábakkal csak bicegni lehet, még hozzá erősen biceg az ilyen felemás lábú ember. Ebben a helyzetben van népgaz daságunk is az előrehaladás útján. Hatalmasat nőtt az egyik láb, nagyot nőtt 'az ipar, de hiába akarunk nagyot lépni előre, nem tudunk, mert kicsi a másik láb, a mezőgazdaság. Már pedig senki előtt sem lehet közömbös, hogy fejlődésünk útján óriásléptekkel haladurik-e előre, vagypedig csak sántítva bicegünk. Nem közömbös senki előtt sem, hogy ebben az országban mikor teremtünk olyan bőséget és jólétet, amikor mindenkinek minden nemű szükségleteit korlátozás nélkül ki tudjuk elégíteni. Most tehát arról van szó, hogy az ipar mögött erősen elmaradt mezőgazdaságot a fejlődés olyan stádiumába hozzuk, hogy az ipart, a legrövidebb időn belül utóiérje. ) Mezőgazdasági termelésünknek állandóan egyik leggyengébb pontja az állattenyésztés. Mint a most közzétett Párt- és kormányhatározat ls megállapítja, ennek legfőbb előidézője az elégtelein takarmánytermelés volt. Természetes és magától értetődő dolog, hogyha nincs elég takarmány, akkor nem lehet elég állatot sem tartani, aminek viszont az a következménye, hogy csökken a beszolgáltatás, ezáltal pedig a húsellátási adagok. A bajok orvoslú.t tehát az elején kell kezdeni, vagyis e téren mezőgazdaságunk elsődleges feladata növelni a szemes- és a szálastakarmány termelését, amit viszont nem azáltal kell elérni, hogy növeljük ezek vetésterületét, hanem azáltal, hogy az összes agrotechnikai vívmányok és elsősorban a gazdag szovjet tapasztalatok felhasználásával növeljük, a többszörösére emeljük a földek hektárhozamát. Mint a gyakorlat, az egyes helyeken elért eredményeink is bizonyítják, van erre lehetőség, csak élni kell vele és főleg bátran kell* alkalmazni a termelési újításokat, nem szabad félni bevezetésüktől. Másik alapvető hiba állattenyésztésünk elmaradottságában az, hogy a gazdaságok, elsősorban a nagyüzemi gazdaságok, az EFSz-ek és az állami birtokok nem fordítottak elég figyelmet az állattenyésztésre, még a fennálló lehetőséget sem használták fel, az egyénileg gazdálkodók pedig nem tartottak földjük terjedelmének megfelelő állatállományt, másrészt pedig a nemzeti bizottságok az egyénileg gazdálkodók állatállományáról nem vezettek pontos nyilvántartást, ami nem egy esetben, különösen a kulákoknál, különféle spekulálásokra, feketézésre, tudatos szabotálásra adott lehetőséget. A hiányos nyilvántartásból származó káros következmények közül elég felemlíteni azt, hogy ha a helyi Nemzeti Bizottság vezetett is nyilvántartást az egyénileg gazdálkodók állatállományáról, abban főleg a darabszám betartására fektette a súlyt, nem kísérte figyelemmel, hogy mi történik egy-egy nyilvántartott állattal, így történhetett meg száz és ezer esetben, hogy a tenyésztő — különösen a sertéseknél, — spekulálás céljára feketén levágott egy kifeji -tt és kihízott sertést és helyette beállított egy ugyanolyan fajtájú és ivarú fiatal süldőt. Ha esetleg ellenőrizték az állatállományt, nem történt semmi, mert hiszen a nyilvántartott darabszám megvolt. Sok ilyen és ehhez hasonló eset volt, ami aztán erősen a Oeszolgáltatás, a húsellátás terhére ment. A Párt és kormány határozata ennek a helyzetnek most véget vet. A Nemzeti Bizottság feladatává tette az állatállomány pontos nyilvántartását és ennek betartásáért a nemzeti bizottságokat felelőssé is teszi. Elégtelen az állattenyésztés az' EFS ;-ekben. Kevés kivétellel a szövetkezetek még nem rakták le az alapjait a szövetkezeti nagyüzemi állattenyésztésn^fe, ami pedig nemcsak közellátásunk szempontjából bír nagy jelentőséggel, hanem nagymértékbe növelné a szövetkezet, a tagok jövedelmét is. A szövetkezete tagjainak tehát saját érdékük is, hogy közös állattenyésztésüket f legrövidebb időn belül a megfelelő színvonalra emeljék. Az ehhez szükséges feltételeket a határozat biztosítja: segítséget nyújt a szükséges állatállomány beszerzéséhez, a férőhelyek, az istállók építéséhez és a takarmány beszerzéséhez. A Párt és a kormány határozata megteremtette mindazon feltételeket, amelyek a húsellátásban fennálló nehézségeink kiküszöböléséhez szükségesek. A pártszervezetek és minden kommunista, a nérpi közigazgatás, dolgozó parasztságunk, az állami birtokok dolgozói, a felvásárló szervek feladata most már, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználva, a határozat teljesítésével harcba induljanak országunk népe húsellátásának biztosításáért. ÜJ SZ® 2 A CsKP Központi Bizottsága elnöksége és a kormány határozata dolgozó népünk hússal és hóstteműekkel való ellátásának Javításáról II. Az állatok felvásárlásának biztosítására vonatkozó intézkedések A tervteljesítés biztosítása Hogy biztosítva legyen a lakosságnak hússal való folyamatos ellátása, az élemezésben lévő zavarok kiküszöbölésé: és az alacsony vágósúlyú borjúk vágását megakadályozzák, a belkereskedelmi minisztérium (Kraj čír miniszter) feladata: a) a szarvasmarhák és a sertések felvásárlásának biztosítása az 1952-es évi terv alapján az egyes negyedévekben a következő élősúlytonnákban: " negyedév I. H. Hl. IV. vágómarha 25% 22% 20% 33% vágóborjú 23 „ 23 „ 32 „ 22 „ vágósertés 21 „ 22 „ 21 „ 36,. b) biztosítani, hogy ezeket a negyedévi felvásárlási feladatokat egyenletesen teljesítsék az egyes hónapokban és hetekben; c) megfelelő intézkedéseket foganatosítani a felvásárló szervezetben, hogy biztosítsák a felvásárlott borjúk átlagos vágósúlyának 60 kg-ra való emelését az 1952-es évben; d) biztosítani a felvásárlási terv teljesítésének heti ellenőrzését szektorok, kerületek, járások és falvak szerinti mennyiségben és fajták szerint. A felvásárolt állatok misó'ségének fokozása 16. Hogy fokozódjék a jóminőségü állatok felvásárlása, főleg a szarvasmarháké és biztosítva legyen a beszolgáltatott állatok minőség szerint való igazságos ellenértéke és hogy a beszolgáltatási feladatok teljesítésébe számítandó mennyiség megfeleljen a nyershús mennyiségnek (hozadékának) a belkereskedelmi minisztérium (Krajcsír miniszter) feladata; a) 1952 II. 25-iki hatállyal új minőségi osztályokat előírni a szarvasmarhák osztályozására a felvásárlásánál, ennek megfelelő árakat megállapítani s egyben a szarvasmarhabeszolgálta'tás egyéb minőségi feltételeit közzétenni, amint azt az elsőszámú melléklet feltünteti; b) 1952 n. 25-iki hatállyal ú; minőségi osztályokat előirni a borjúk osztályozására a felvásárlásnál, ennek megfelelő árakat megállapítani és egyben a borjúbeszolgáltatás egyéb minőségi feltételeit közzétenni, amint áz a második számú mellékletben fel van tüntetve; c) 1952 H. 25-iki hatállyal új minőségi osztályokat előírni a sertések osztályozására a felvásárlásnál, az ennek megfelelő árakat megállapítani és egyben a sertések beszolgáltatásának egyéb'minőségi feltételeit közzétenni, amint a 3. számú melléklet feltünteti. d) 1952. IH. 31-iki hatállyal közzétenni a szarvasmarháknál, borjúknál és sertéseknél beszámítható súlyokat az illetékes minőségi osztályok szerint, amelyek megfelelnek a nyers hús mennyiségének, (hozadékának), amint azt az 1. 2. és 3-as számú mellékletek feltüntetik; e) /biztosítani, hogy 1952 III. 31-től a teljesített beszolgáltatásokba csakis ezeket a megállapított súlyokat számítsák be az össsze szektorokban és a beszolgáltatott állatok összes fajtáiban; f) biztosítani a felvásárolt állatok idejében való és rendszeres nyilvántartását tényleges beszámítható súly és a felvásárolt állatok szerint. A szarvasmarhák szerződésen felüli felvásárlásának bevezetése 17. A szarvasmarha tenyésztés további fejlesztésének támogatására, a vágómarhák beszolgáltatásának fokozására és azoknak előnyben részesítésére, akik a termelési és beszolgáltatási feladatokat a szarvasmarháknál túllépik, a belkereskedelmi minisztérium (Krajčír miniszter) feladata: a) 1952 III. 31-iki hatállyal megállapítani a vágómarhák szerződésen felüli felvásárlásának feltételeit a „válogatott" és az A, Al, A2, B, BI, B2 osztályokban; b) 1952 Hl. 31-iki hatállyal megA állapítani a szerződésen felüli beszolgáltatott szarvasmarhák árát. A bőr minőségének fokozása a felvásárolt állatoknál 18. Mivel az állatfelvásárlással az állam biztosítja a bőrök beadását is az ipar számára és mivel a mezőgazdasági üzemekben az állatok felületes ápolásával megsérül az állat bőre és ezzel nagy gazdasági vesz teségek állnak be á belkereskedelmi minisztérium (Krajčír miniszter) feladata: a) előírni, hogy a szarvasmarha és borjú felvásárlásánál a hibás bőrökért a vásárlási árból 1 kg élősúly után 0.50 Kčs-t vonjanak le és a nagyon jó minőségű bőrnél a vásárlási árhoz 0.50 Kčs-t fizessenek rá 1 kg élősúly után; b) előírni, hogy a sertésfelvásárlásnál hibás bőrökért a , felvásárlási árból 1 kg élősúly után 0.75 Kčs-t vonjanak le és a nagyon jó minőségű bőrökért 1 kg élősúly után 0.75 Kčs-t fizessenek rá. A veszteségek csökkentése a felvásárlásnál Hogy csökkentsék az állatok súlyveszteségét a felvásárlásnál és a szállításnál és biztosítsák a veszteségek ellenőrzését, a belkereskedelmi minisztérium (Krajčír miniszter) feladata: a) meghatározni a szarvasmarha felvásárlásánál a veszteségek megengedett magasságát 1 százalék erejéig; b) meghatározni a borjú felvásárlásnál a veszteség megengedett magasságát legfeljebb 0.10 százalékban; c) meghatározni a megengedett veszteségeket a sertés felvásárlásánál legfeljebb l-l százalékban. d) megjavítani a szállított állatokról való gondoskodást és így megakadályozni a szállításnál keletkező veszteségeket; e) biztosítani a veszteségek magasságának havi ellenőrzését és intézkedéseket tenni azok ellen, akik a felvásárlásnál vagy szállításnál a gondosság elhanyagolásával túllépik a megengedett veszteségeket. A felvásárló szervezet és a húsipar közötti átadási \ -és átvételi feltételek meghatározása 20. A felvásárló szervezet és a húsipar gazdálkodása feletti ellenőrzése fokozása céljából a belkereskedelmi minisztérium (Krajčír miniszter) és az élelmiszeripari minisztérium (Jankovcová miniszter) feladata: ' Azonnal megszabni a felvásárló szervezet és a húsipar közötti átadás és átvétel pontos feltételeit, tekintettel főleg arra, hogy a felvásárolt állatokat jó minőségijén és súlyban adják le a vágóhidakon és tekintettel a levonásokra, illetve ráfizetésekre. I A nemzeti bizottságok részétele az állavásárlás biztosításában 21. Az állatbeszolgáltatások, főleg a sertés beszolgáltatások teljesítéséről való gondoskodás a nemzeti bizottságok fontos feladata. A nemzeti bizottságok feladata, hogy működési körükben megállapítsák az államnak való beszolgáltatás napi teljesítését. Hogy biztosítsák a nemzeti bizottságok részvételét a beszolgáltatási feladatok teljesítésében, a belkereskedelmi minisztérium (Krajčír miniszter) feladata, hogy a belügyminisztériummal (Nősek miniszterrel) együttműködésben: a) a nemzeti bizottságokban biztosítsa a heti, havi és negyedévi beszolgáltatási tervek teljesítésének állandó ellenőrzését; b) e tervek keretében biztosítsa a beszolgáltatási feladatok teljesítésének egyöntetűségét, főleg a falusi gazdagok teljesítését kísérje figyelemmel A belkereskedelmi minisztérium mezőgazdasági termékeket felvásárló megbízóttainak feladatai 22. A felvásárlás megjavítására, az állami fegyelem megszilárdítására a beszolgáltatásókban és a felvásárlásnál a kerületekben és járásokban a belkereskedelmi minisztérium mezőgazdáságé terményfelvásárló megbízottai vannak hivatva. Ezeknek elsőrendű feladatai közé tartó- i zik az állatfelvásárlási terv teljesí- \ tésének biztosítása. Az állatiéivásárlásban való teljes részvételük biztosítására a belkereskedelmi miinsztérium (Krajčír miniszter) feladata: hogy a meghatalmazottak közvetítésével biztosítsa: á) az állatbeszolgáltatás és felvásárlás teljesítésének állandó napi és heti ellenőrzése; b) a meghatározott minőségi osztályok és felvásárlási árak betartását; c) a felvásárlási szervezetben a nyilvántartás állandó ellenőrzését, d) elkerülhetetlen intézkedések végrehajtását a hibák kiküszöbölésére a nemzeti bizottságokkal való együttműködésben. III. Intézkedések a húsipar munkájának megjavítására A vágóhidak hozamosságának fokozására OS äZ indokolatlan veszteségek korlátozására teendő intézkedések 23. Hogy biztosítva legyen a vágómarhák magas hús- és zsiradékhozamossága a vágóhídon való vágásoknál, az élelmiszeripari minisztérium (Jankovcová miniszter) feladata: a) 1952 II. hó 25-i hatállyal meghatározni a vágóhidak technológiai eljárását és minőségi normáit; b) 1952. II. hó 25-i hatállyal meghatározni a húshozamosság és a veszteségek normáját, úgy, hogy a tervezett minőségnél és súlynál biztosítva legyen: 1. a hazai eredetű szarvasmarhák húshozamosságának fokozása az 1951. évi átlagos 48.07%-os élősúlyról 49.2 százalék élősúlyra az 1952es évben; 2. a borjúhús hozamosságának fokozása átlagosan az 1951 évi 65%ról 65.6 százalék élősúlyra 1952-ben; 3. a félsertések hozamosságának I fokozása az összes sertéseknél, beleszámítva a behozott sertéseket az 1951. évi átlagos 80.28% élősúlyról 1952-ben 81.33 százalék élősúlyra, emellett a hazai sertéseknél 81.29 százalék élősúlyra; 4. a hazai eredetű vágósertések szalonna-hozamának fokozása az 1951. évi 12.91%-ról 1952-ben 14.89 százalék élősúlyra5. a marhafaggyú hozamosságának fokozása az.összes szarvasmarháknál, beleszámítva a behozottakat is, az 1951 évi 1.39%-os átlagról 1952-ben 1.73 százalékos élősúlyra, emellett a házi eredetű szarvasmarháknál 1.68%-os élősúlyra. Intézkedések a hústermelés hozamosságának fokozására 24. Hogy biztosítsuk a magas hozamot és kiküszöböljük a hústermelés indokolatlan veszteségeit, az élelmezésipari minisztérium (Jankovcová miniszter) feladata; a) 1952 II. 25-től megállapítani a húsipar termékeinek pontos technoV /