Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-02 / 28. szám, szombat

5 Harc a felvásárlási terv teljesítéséért a besztercebányai kerületben 1952 február 2 — msifí A nagysallól szövetkezetben megvalósul a szocialista jutalmazás elve Nagy pelyhekben hull a hó. Amerre a szem ellát, a csillogó hómező vakító fénye és az útszéli fák tövében burjánzó bokrok ágai tarkítják a fehér tájat. Tél van.., Alszik a természet... A nagysallól állomáson vagyunk. Az embernek akaratlanul Is az állomástól nem messze lévő hatalmas épületek ötlenek a szemébe. Ezek az új épületek már messziről hirdetik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlettségét... A szövetkezet istállóiban példás rend és tisztaság. A tehénetetök végeztek az abrakolással, a tehenek pedig mohón eszik az eléjük tett takarmányt. Közben a tehenek gondozói, mint egy család, együtt társalognak a kis szobában. Ez a szoba az éj jelesé, aki felügyel az Istállóban, nehogy a hasas marháknál valami baj történjen az ellésnél. A szoba közepén egy asztal, rajta újságok, könyvek. Az asztal körül ülnek a dolgozók és szabad Idejükben mindig nagyban folyik köztük a vita. A kályhában vígan pattog a tüz... Katrenák György 16 tehenet gondoz. A munka jutalmazása aszerint történik, hogy mennyi a tehenek tejhozama. Minden 100 liter tej után két munkaegységet kap A jelenlegi helyzetben a 16 tehén közül csak 10 fejős, a többi hasas. A hasas teheneknél pedig a borjazás után 8 munkaegységet kap egyenként. Igy a hasas tehenek után 60 nappal a borjazás előtt nincs semilyen munkaegység, mert borjazás után minden tehénre megkapja a 8 munkaegységet s amennyivel a borjazás előtt kevesebb volt a tejhozam, annál nagyobb lesz a friss borjas teheneknél, különösen, ha jól gondozták és ápolták a vemhesség ideje alatt. — A tejhozam után való jutalmazás a legigazságosabb — mondja Katrenák György, — mert aszerint, ahogy gondozzuk és etetjük az állatokat, úgy kapjuk a jutalmazást. Ha jól bánunk a tehenekkel és megadjuk nekik azt, ami jár, meg is hálálják nekünk, mert annyi tejet adnak, hogy az én teheneimnél is a napi átlagos tejhozam 125— 130 liter. Az utóbbi időben ugyan csökkent a tejhozam, már mint a mult év utolsó hónapjaiból kitűnik, mert akkor 145—150 liter volt a napi átlaghozam. Hogy miért csökkent a tejhozam, azt azzal magyarázzák a tehenek gondozói, hogy az itatással nehézségeik vannak. Az ittlévö kút nem ad annyi vizet, hogy elegendő lenne az ottlévő serA kassai kerület szövetkezeti tagjainak konferenciáján a szövetkezeti dolgozók kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat, hogy az eddigi eredményekből tanulva még jobban megszilárdíthassák szövetkezetüket és még jobban meggyorsíthassák a szocializmus megteremtését falvainkban. A vita folyamán felszólalt Cap elvtárs, a leleszi EFSz elnöke is, aki többek között a következőket mondotta: „Szövetkezetünkben már tavaly is megvoltak a munkacsoportok. Hibát követtünk el azonban abban, hogy a szövetkezet

5 tagokKai nem beszéltük meg, hogy kl melyik munkacsoportban szeretne dolgozni. Egyszerűen kineveztek egy munkacsoportvezetőt és beosztottuk hozzá az embereket. Igy történt aztán, hogy a szövetkezeti tagok közül többen hatszor-hétszer is változtatták munkahelyüket az elmúlt év alatt. Ezekből a hiányosságokból levontuk a tanulságot. A csoportvezető most legelőször is meggyőzi a tagokat és elbeszélget velük arról, hogy melyik csoportban dolgoznátések és szarvasmarhák részére. Ezek szerint az állatok vízellátása a községből történik, mégpedig lajtok segítségével hordják a vizet. Ez az eljárás nem valami kielégítő, mert többször előfordult, hogy éppen akkor nincs elegendő vizük az állatoknak, amikor arra a legnagyobb szükség lenne. De mindezen akadályok kiküszöbölődnének, ha minél előbb bevezetnék a villanyt a telepre. Az istállók modern berendezései már csak a villanyáramra várnak. Az automatikus itató, a hatalmas víztartály a vízcsövekkel ellátva teljesen üzemképes lenne a villanyáram bevezetésével és az állatok vízellátása kevesebb munkába Is kerülne. A szövetkezet vezetősége már többlasben kéréssel fordult a felettes hatósárokhoz a villany bevezetése végett, de a kérdés ezidáig meddő maradt. Csak Ígérgetést kaptak eddig és azt a választ, hogy a legrövidebb időn belül meglesz. Pedig ru.gyor. fontos és szükségszerű leme, ha a villanyt ténylep a legrövidebb Időn belül bevezetnék az istállóba, mert ezzel könnyebb 'enne a tehéngondozók munkája is és használatba vehetnék a villanyfejögénet. Az etetőknek is sokkal több idejük jutna a tehenek ápolására, amivel ugyancsak emelkedne p. tejhozam is. A tejhozam emelésével pedig emelkedik a gondozók keresete is. Amint Katrenák munkaegységkönyve is mutatja, abban a hónapban, amikor magasabb volt a tejhozam, több volt a munkaegység s magasabb a jövedelem. Az ilyen hónapban sokszor elérték a havi 6000 koronát is, mint előleget. Ebben az évben úgy, ahogy a tehéngondozóknál, a növénytermelő csoportoknál Is a terméshozam mennyisége fogja meghatározni az egyes munkacsoportok teljesítményét s a csoportokon belül az egyéni jövedelmet. A tervek kidolgozásával egyidöben a szovjet kolhozisták mintájára teljesen átszervezik a munkacsoportokat. A munkacsoportok az új gazdasági terv szerint megkapják a bizonyos nagyságú földterületet, amelyen azután a kidolgozott terv szerint fognak gazdálkodni. Hat Ilyen munkacsoport lesz a nagysallól szövetkezetnél. Minden csoport 50 emberből áll. Ez az 50 tagból álló csoport 850 hektárnyi földterületet kap, amelyen azután a munkát végzi és felelős nak a legszívesebben. Ennek következtében az idén munkacsoportjaink bizonyára szilárdabbak lesznek és jobban eleget fognak tenni a reájuk váró feladatoknak". A leleszi szövetkezeti tagok az elmúlt évben a ledolgozott munkaegységek számának megfelelően ré[ szesültek jutalomban. Nem vezették be azonban a kiegészítő jutalmazásokat, a prémium rendszert, aminek az lett a következménye, hogy nem nagyon voltak érdekelve abban, hogy magasabb termést érjenek el. Az idén azonban meglesznek a kiegészítő jutalmazások és ha valamelyik munkacsoport a tervezettnél magasabb termést ér el, azért a csoport tagjai külön jutalomban részesülnek. Cap elvtárs beismerte, hogy a leleszi szövetkezeti tagok annak ellenére, hogy tavaly is már munkacsoportokan dolgoztak, mégis elég gyenge volt a munkafegyelem, mégpedig azért, mert a csoport egész nap dolgozott, a nap végén a csoportvezető lemérte az elvégzett munkát és lesz azért, hogy kitermelje a tervezett termésmennyiséget. Minden csoportvezető külön térképet kap csoportja földterületéről, amelyen fel van tüntetve az is, hogy melyik részen mit fognak termelni. Ez az új módszer lehetővé teszi majd a gazdasági terv pontos betartását ós kifejlődik a csoportok közötti szocialista munkaverseny, ami nagy segítség a szövetkezet fejlődésében. Azáltal, hogy a csoportokon belül az egyéni jutalmazás a terméseredmény szerint lesz, mindenki érdekelve lesz a termelésben, megszűnik a szövetkezetben fennálló „munkaerőhiány" és megszilárdul a munkafegyelem. A szövetkezei

5 lógósok számára ez ugyan nem örvendetes hir, de a szocialista gazdálkodásban nem tűrhetünk olyai egyéneltet, akik még ma is mások munkájából szeretnének élni. ' nagysallói szövetkezet dolgozói rájöttek arra, hogy ha a múltban ls az ilyen beosztott munkacsopo: tokkal és ezzel a munkamódszerrel dolgoztak volna, még szebb , edményt és nagyobb jövedelmet érte": volna el. Igaz az is, hogy az a nagy változás és fejlődés, amelyen a mult évben átment a nagysallói szövetkezet, már maga nagy áldozatot és odaadást követelt a szövetkezet dolgozóitól. Az újonnan épült tehén- és sertésistállók, amelyek a legkorszerűbb berendezésekkel vannak illátva, mind a dolgozók két keze munkájának eredményei. Az első új tehénistálló építése óriási összegbe került. A másik istálló építésénél a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy sokkal olcsóbb úgy, ha ők saíátmaguk építik fel az istállót, saját erejükből. Hisz a szövetkezetben vannak iparosok is, kőműves, ács, asztalos és egyéb szakmunkások. Igy aztán összefogtak és sikerült felépíteni a másik istállót saját erejükből, ami lényegesen olcsóbb volt. Ebből a példából világosan láthatjuk, hogy ha a szövetkezet dolgozói gazdaságosan bánnak mindennel, fejlődik és virágzik a szövetkezet és gyarapszik a közös vagyon. Ezért szükséges, ha csak egy mód is van rá, hogy a szövetkezet, amit csak lehet, saját erejéből állítson elő, mert az éwégi zárszámadásnál aztán jelentős összeg maradhat a szövetkezet dolgozói zsebében. MERY FERENC. elosztotta azt a csoport tagjainak számával. Ezt a hibát a leleszi szövetkezeti tagok kiküszöbölték, amikor meglátogatták őket a szovjet kolhoztagok. Éppen a dohánymunkáknál találkozott velük Peter Nikátovics Sztratyilenko, aki megdicsérte a lelesziek dohánytermését és azt tanácsolta, hogy egyenként, vagy kettes, illetve hármas osztagokban tömörülve végezzék a dohánymunkákat. Ezt a tanácsot a lelesziek kipróbálták a rizsnél. Az eredmény az lett, hogy a megállapított 2 áros normát 250 százalékra túlhaladták. Az állami traktorállomás és az EFSz közötti viszonyról Cap elvtárs azt mondotta, hogy a traktorosok náluk gyakran változtak. Az elmúlt évben csaknem 50 traktoros fordult meg náluk. Sokkal célszerűbb lenne, ha a traktorosok a szövetkezethez tartoznának és a jutalmukat is a szövetkezettől kapnák aszerint, hogy milyen munkát végeznek. Igy öl; ls közvetlenül érdekelve lennének a magasabb termés elérésében. A besztercebányai kerületben a ja- ( nuári felvásárlásban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy bizony a járások egész sora nem értette meg Pártunk és kormányunk szavát. Ebben a kerületben távolról sem teljesítették az időrendes tervet január hónapban. Mi ennek az oka? Nem mondhatnánk azt, hogy a kisés középföldraűvesek nem hajlandók eleget tenni hazafias kötelezettségüknek és azt sem mondhatjuk, hogy nincsen állat, amit beadjanak. A január elsejei összeírás azt mutatja, hogy ebben a kerületben még a tervet igein Ls túlhaladták az álattartáa terén. A hibát máshol kell keresni. Mindenekelőtt a népi közigazgatás dolgozói, de főleg azonban a népi szervekben lévő kommunisták vonhatók felelősségre. A körmöcbányai járásban a járási nemzeti bizottság például január 15-ig egyáltalán nem adta ki a beszolgáltatási időszakonkénti szétírást az egyes községekre. A rimaszombati járásban is igen kritikus volt a helyzet január első két hetében. Amikor aztán az elvtársak észrevették, hogy a dolog körmükre ég, akkor gyorsan kapkodni kezdtek. A losonci járásban megint más hiba történt. Itt a tervszótíró bizottság egyszerűen szétírta a beszolgáltatási feladatokat, anélkül, hogy a földmüvesekkel megegyezett volna az idejében való beszolgáltatásban stb. Már a fenti példákból is látható, A szentmiklósi állami birtokon befejezték az egész évi termelési tervek kidolgozását és a normák összeállítását. Ezzel egyszersmindenkora eltűnik a dolgozók órabér szerinti jutalmazása. Mindenki olyan jutalomban fog ezentúl részesülni, amennyi és amilyen munkát végez. A cukorrépa munkálatoknál például a következőképpen részesülnek a dolgozók jutalomban: Első sarabolás kézi kapával négyszögölenként 40 fillér. Ha kiszámítjuk, mennyit tesz ki ez hektáronként, vagyis ha a 2780-at megszorozzuk negyvennel, akkor egy hektár után 1.112 korona jár. A répaegyelés négyszögölenként 95 fillér, az egyelés utáni középkapálás kézikapával négyszöglenként 60 fillér, a második mélykapálás kézikapával négyszögölenként 80 fillér, a répa kiszedése és lefejezése gép után négyszöglenként 1 korona, az elszállítás és vagónba rakás métermázsánként 3.60 korona. Most vessünk csak egy pillantást, hogyha valaki egy hektáron elvégzi az összes répamunkákat, mennyit keres: Első sarabolás hektáronként 1112 Kés Egyelés hektáronként 2641 Kčs Kézi középkapálás 1668 Kčs Kézi mélykapálás 2224 Kčs Gép után kiszedés és fejelés 2780 Kčs Elszállítás, vagónbarakás 1080 Kčs 1 hektár megművelése után járó összeg 11.505 Kčs Ha hektáronként csak 300 mázsa cukorrépát termelünk, annak ára 18.000 korona, amiből ha leszámítjuk termelési költség címén a 11.505 koronát akkor is a gazdaságnak még mindig marad 6495 Kčs. Most pedig nézzük a többi munkákat. A lucerna felgyűjtése géppel való kaszálás után négyszögölenként 45 fillé , ugyanennyi a behordás. Kukoricakapálás négyszögölenként 40 fillér. Ritkítás gépek után, kukoricatörés és kóróvágás, a kóró behordása négyszögölenként 80 fillér. A kukoricakóró behordása hektáronként 500 korona. Napraforgókapálás négyszögölenként 40 fillér, a napraforgó lefejeléoe négyszögölenként 60 fillér. A napraforgó kocsira rakása, csáplése, a kóró kivágása ölenként 1.10 korona. A bab és lencsekapálás kézzel ölenként 60 fillér. Ezek kiszedése ölenként 50 | hogy a besztercebányai kerületben január első két hetében teljesen elhanyagolták a felvásárlást. A füleld járásban, ahol a tervet 50 százalékra teljesítették és ahol elegendő káderre; rendelkeznek, nem hajlandók kimenni a földművesek közé, hogy feladatuk teljesítésére mozgósítsák őket. Nagy hiba az ls, hogy a népi közIgazgatás funclonárlusai egyszerűen szemet húnynak a fekete sertésvágások felett, g így sok hús marad el a dolgozók asztaláról. Hogy a besztercebányai kerület felvásárlási terve igenis teljesíthető, arról tanúskodik a Selmecbányái járás példája. Az elvtársak itt helyesen fogták fel feladataikat. Már a tervszétírásnál is nagy gondot fordítottak arra, hogy minden egyes pontot megtárgyaljanak a földmüvesekkel. Ha a tervtelj esitésben valahol hiba mutatkozik, akkor azonnal, még frissiben megbeszélik az illető földművesekkel. A Selmecbányái elvtársak nagyon élesen fellépnek azok ellen is, akik feketén vágnak sertést. Igy például Bálik György spekulánst rajtakapták a feketevágáson s a levágott disznót körülhordatták allegorikus szekéren az utcákon, hogy mindenki tanulhasson abból, hogy a dol, gozók nem engedik meg az Ilyen spekulációkat. fülér, elcséplésük pedig métermázsánként 80 korona. E termények magtárba való beszállítása métermázsárként 3.60 korona. Lóbab kapálás kézzel, gépek után ölenként 60 fillér. Len nyűvés, kötés és kúpbr rakás 1.30 korona ölenként. Lenkapálás ölenként 60 fillér. Az aratási munkákra a következő normákat állapították meg: kévekötés gépek után, a szalmás gabona összerakása keresztekbe hektáronként 600 korona. Cséplőgéphez hordás hektáronként 200 korona. Cséplés mázsánként 60 korona. Az aratógépek előtt kézi kaszával körülvágni a táblát, a tábla hektárterjedelmére átlagosan 40 korona hektáronként. A borsókaszálás kézikaszával ölenként 65 fillér. 1 hektár borsó lekaszálása tehát 1807 korona. A bükköny kaszá1-ts ölenként szintén 65 fillér. Kukorica pótbeporzása ölenként 25 fillér. A lóbab marokrarakó aratógép utáni felkötése hektáronként 600 korona. A borsó, bükköny és lóbab elcséplése métermázsánként 100 korona. A borsó- és a bükköny marokrarakása hektáronként 300 korona. A trágyahordást végző emberek hektáronként 940 koronát kapnak, a fogatosok 1.150 koronát. A krumpli ültetése, elpotyogatása és betakarása hektáronként 150Ô korona, gép után a sor kapálása négyszögölenként 40 fillér. A krumpliszedés négyszögölenként 1.30 korona. Cirok kapálás egyeléssel együtt ölenként 60 fillér. Második kapálás ölenként 40 fillér, a harmadik kapálás szintén 40 fülér ölenként. A cirok levágt sa ölenként 1 korona. A cirokszá

1- kivágása ölenként 35 fillér. A szár behordása hektáronként 500 korona. A cirok kicséplése hektáronként 2400 korona. A gépkaszálta bükköny stlózása ölenként 46 fillér. Behordás, szecskavágás hektáronként 1278 korona. Rétkaszálás kézzel ölenként 36 fillér. Szénagyűjtés ölenként 30 fillér. Dugványrépa bekapálása ölenként 40 fillér, kiszedése 2 korona. A dugványrépa behordása mázsánként 5 Korona, egy hektár prizmába rakása 2500 korona. A szentmikiősi állami birtok dolgozói örömmel fogadják az új normák szerinti jutalmazási rendszert. Tudják, hogy elsősorban saját érdeküket szolgálja és azt, hogy tényleg igazságos jutalomban fognak részesülni, ezért még nagyobb lendülettel .látnak a munkához. SÜTTI JÓZSEF, Perbete. A szovjet tapasztalatok felhasználásával, a munkacsoportok átszervezésével és a munkaíegyelem megszilárdításával teszik eredményesebbé gazdálkodásukat a leleszi szövetkezet tagjai A szentmiklósi állami birtokon a munkák minden iajára megállapították a normákat