Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-05 / 4. szám, szombat

-UJSZ0 1952 január 5 Jli^uidjuU az aeél A húsjegyek időkorlátozásra való tekintet nélkül érvényesek 1952 újév napján, a gottwaldi öt­éves terv negyedik évének küszöbén az egész ország dolgozóinak figyel­me Osztrava felé irányult. Ezen a napon lobogott fel a tűz nehéziparunk legújabb büszkeségében, a vitkovicei Klement Gottwald kohóművek első magaskemencéjében. Fáradságot nem ismerve dolgoztak a kohómüvek épí­tői, feláldozták ünnepnapjaikat, éjje­leiket azért, hogy győztesen fejeszék be a harmadik tervévet és a szocia­lizmust építő országunk dolgozóit a negyedik tervév első napjától kezdő­dően sokezer tonna vassal ajándékoz­zák meg. Aki még sohasem járt Osztrava környékén, az az első pillanatokban mély megilletödöttséget érez az eléje táruló hatalmas látványtól. A látha­tárt betöltő örökösen füstölgő gyárké­mények sokasága szinte állan­dóan felhőket varázsol a város fölé. Az aknák fölvonó kere~ kei állomdó forgással hozzák fel­színre a széncsata hőseinek munká­ja nyomán kitermelt és az iparunk számára 0ly fontos kincset, a kok­szolható kőszenet. Ha leszáll az est, elgyönyörködhetik a szem a körös­körül kigyúló vörös csillagokban. Minden egyes csillag egy.egy győ­zelmet jelent. Azt jelenti, hogy a bá­nya 100%-on felül teljesíti a tervét. D e legjobban lenyűgözi az idegent az a hatalmas iramú építkezés, amely Qsztravában lépten-nyomom szeme elé tárul, kezdve a trineci acélmüvek új olvasztókemencéin, amelyeket szinte megkoronáz a Klement Gottwald ko­hómüvek új óriáskemencéje. B^üsske örömmel beszélnek az osz­traifaiak erről a hatalmas műről. Út­baigazítást kérsz az útszélen beszél­gető asszonyoktól, és a felelet meg­dobogtatja a szívedet. Az egyszerű, idős munkásasszony ezekkél a sza­vakkal mutatja az utat: — A mi Donbaszimkra akar men. niJ Ott van. Az az, amelyik kima­gaslik a többi közül, — és kinyújtott kezével mutat a magasra, tornyosu­ló építményre, miközben szemei örömtől csillognak. Valamikor a kenyérgondok, a csa­lád fenntartása töltötte be egész gon­dolkodását. Most szavaiból kivilág­lik, hogy családtagjainaik tekinti a szocializmust és a kommunizmust j Ezek szerint A belkereskedelemügyi miniszté­rium 1952 január 3-ki határozata szerint a hús, kenyér és péksüte­ményre szóló élelmiszerjegyszelvé­nyek január havában érvényesek építő milliókat. Érti, hogy a jólétet, j mlnde n , dökorlátozás nélkül egész a bizonytalan holnaptól váló rette- hónapra 'január 31-ig — g és megszüntetését ezeknek a mil­lióknak közös mimkája és összefo­gása szüntette meg. Azoké, akik föl­építették a kuncsicei magaskemencét, akik a HUKO-n és szerte az ország­ban építik a szocializmust, és akik a Szob jetunióban a kommunizmus nagy építkezésein dolgoznak. Ezernyi ember gyűlt össze a ma­gaskemence ünnepélyes begyújtásá­ra. Eljöttek az építők, akiknek hősi munkája megteremtette a nagy mű­vet. Eljöttek az ország legjobb él­munjcásai, a hadsereg tagjai, a kor­mányküldöttség, élén Zápotocký elv­társ kormá/nyelnökkel, hogy együtt ünnepeljenek a kuncsicei brigádosok­kal. e G. L. az 1-től 3-os számmal megjelölt szelvények az eredeti 5 napos meg­állapított batáridő lejártával sem vesztik érvényüket. Január havában az összes fentjelölt szelvényekre időkorlátozás nélkül fognak árut kiszolgáltatni. Küszöböljük ki gyors ütemben a hiányokat az élelmiszerjegyek kiadásánál / A Tátra-gépgyár dolgosóinak újévi számadása A koprivnicei Tátra nemzeti vál­lalat dolgozói kiértékelték elvégzett munkájukat. December 29-én, szom­baton a délelőtti órákban össze­gyűltek a koprivnicei Tátra nemzeti vállalat dolgozói, hogy az ötéves terv harmadik évének 102% -ra tel­jesített feladatainak teljesítése al­kalmából kiértékeljék elvégzett munkájukat. A gyűlésen résztvett Jozef Jónás általános gépiparügyi miniszter is. Az üzemi bizottság elnöke be­szédjében kiemelte azokat a műhe­lyeket és egyéni dolgozókat, akik már az ötéves terv negyedik évi fel­adatain dolgoznak. Például a szür­kevas öntöüzem már december 29­én befejezte az 1952 február 10-ig teljesítendő munkatervet és az acél­öjitő-üzem már teljesítette az 1952. nútil, a mechanikai üzem esztergá­lyosa, Józef Schenck újitó, már a februári terven dolgoznak. Valentin Svoboda esztergályos december 28­ig teljesítette 1952. évre tervezett munka feladatait. A legjobb dolgozók nyilatkozatai után Józef Jónás, általános gép­iparügyi miniszter, szólalt fel, aki beszédében azt a meggyőződését fe­jezte ki, hogy a koprivnivei Tátra neimzeti vállalat dolgozói a jövő év­ben felhasználják az 1951-es évi munkateljesítményükből eredő ösz­szes értékes tapasztalatokat, hogy az ötéves terv negyedik évének fel­emelt munkateljesítményeit sikere­sen végezzék el. „A Ti sikereitek láncszeme az országunk szocialista felépítésében elért sikereknek" — mondotta a évi január hi&vi tervét. Olúricíi Ne- j miniszter és így folytatta: —— ,,TJj A liszt- és líszttermékek eladásáról szóló új rendelkezés A belkereskedelemügyl miniszté­rium közli: Az összes élelmiszerje­gyek lisztszelvényeire péksüteményt is léhet venni. Ha a szelvényen na­gyobb mennyiség van feltüntetve, mint amennyi péksüteményt a fo­gyasztó vásáréi, köteles az eladó a külömbséget szelvényekben vissza­adni. A 6 éven alúli gyermekek részé­re kiadott élelmiszerjegyek bármely Ksztszelvényére kenyér váltható ki 750 g liszt = 1000 g kenyér arány­ban. Az üj élelmiszerjegyek szelvényei­re kiadható péksütemények ára a következőkben lett megállapítva: az 50 g péksüteményre szóló szel­vényre egy darab 53 g-os vajassii­temény Kés 2-ért vagy egy darab 60 g-os rendes péksütemény Kčs 1.50-ért, a 100 g péksüteményre szóló szelvényre egy darab 130 g-os vajassütemény Kčs 5-ért, vagy 2 darab 60 g-os rendes péksütemény Kčs 3-ért, vagy 3 darab 40 g-os péksütemény Kús 3-ért, vagy egy darab 40 g-os és egy darab 80 g-os Kčs 3-ért. A fogyasztók tehát a legelőnyösebben úgy vásárolnak, ha a péksütemény szelvényre 60 g-os péksüteményt ,vagy vajassüteményt vesznek. A 200 g-os szelvényekre 240 g-os sütemény kapható Kčs 6-ért, a 400 g-os szelvényre 480 g-os sütemény kapható Kčs 12-ért. Az eladott sütemény súlya minden eset­ben magasabb, mint a szélvényeken feltüntetett súly, mert a szelvénye­ken csak az a lisztsúlyérték van feltűntetve, amit a péksütemény előállításánál felhasználnak. A be­vásárlásnál vigyázni kell arra, hogy a fogyasztó a szelvényekre oly mennyiségű péksüteményt kapjon, amennyire a szelvény feljogosítja. A szelvényekre kiadotí gombóc­adagot mint körítést a főételhez 112 g lisztből kell elkészíteni 4:1 grizes és sima lisztkeverék arányá­ban. A gombócadagokra a 150 g-os „péksütemény" jelzésű szelvényt kell leadni. Az így előálló liszttöbb­letet-a vendéglőipari üzemek a leve­sek és mártások elkészítéséhez hasz­nálják fel. Élelmiszerszelvény leadá­sa nélkül rendelt, 112 g lisztből ké­szített gombócadagnál a ráfizetés úgy, mint eddig Kčs 2.50. A liszt­tel, kenyérrel és péksüteménnyel való zavartalan és folyamatos ellá­tás biztosítása céljából a belkeres­kedelemügyi minisztérium élelmi­szerügyi fövezetősége a Szövetkezeti központi tanáccsal egyetemben el­rendelte, hogy az elárusítóhelyek kö­telesek kenyeret és süteményt a szükségletnek megfelelő mennyiség­ben rendelni naponta, s ha kell, na­pi többszöri szállításra is. Ha a kenyér- és sütemény-árusító­helyek a kenyérárút saját közleke­dési eszközeikkel a közeli kenyér­üzemekből beszerezhetik, nem kell a szokásos áruszállításra várniok. gyárak egész sorát hoztuk üzembe. Ma olyan termékeket termelünk, amelyeket iparunk előzőleg képte­len volt előállítani. Termelésünk 60%-kai haladja meg a háború előt­ti kapitalista csehszlovákiai ipari termelésünket. Igaz, hogy nehéz­ségeink is voltak, főképpen az anyagellátásban. A nehézségek ab­ból keletkeztek, hogy a fizetések és munkabérek .gyorsabban nőttek, mint maga a munkatermelékeny­ség, úgy, hogy több pénzünk volt, mint az ennek megfelelő általunk kitermelt áru. Ezek a nehézségek csak átmenetiek és a felemelt ter­meléssel ki tudjuk őket küszöbölni, igy, hogy a dolgozók számára min­den szükséges árufajtát ki tudunk termelni. Ezen az úton fog a Cseh­szlovák Köztársaság népe elszántan és kitartóan haladni, mert ezen az úton vezet bsnnünket Klement Gottwald, köztársasagunk elnöke. J. Jónáá, általános gépiparügyi miniszter, beszédének további ré­szében az ötéves terv negyedik évének feladatairól beszélt. Ezek a feladatok nagyobbak és bátrabbak. Egyúttal felhívta az összes jelen-" levőket, hogy az anyaggal jobban takarékoskodjanak, hogy tárják fel a tartalékokat és ne réljenek a ne­hézségektől. Rámutatott a Csehszlo­vák Köztársaság, a többi népi de­mokratikus állam és a Szovjetunió elért sikereire a kommunizmus építé­sében és a következőket mondotta. „Az elért sikerek súlyos csapást jelentenek a nyugati imperialisták­ra, akik félnek ezektől a sikerektől, mert halálos veszélyt látnak ben­nük, ezért készítik az imperialisták ellenünk a háborút és ezért akar­ják az egész világot romlásba dön­teni. Mi nem akarunk háborút, tud­juk, hogy velünk van az egész vi­lág béketábora, a hatalmas Szov­jetunió és a nagy Kína. A dolgozók részére kiadott élel­j miszerjegyekről szóló új rendelkezés január 1-vel életbe lépett. Ezt a rendelkezést az 1951. december 4-én megtartott kormányülés jóvá­hagyta. Elég idő maradt tehát arra, hogy dolgozóink idejében megkap­ják élelmiszer jegyeiket. Sajnos, tanúi vágyunk annak, hogy Pozsonyban a jegyek kiadása körül igen súlyos hibák merültek fel. Dacára annak, hogy az 1951-re kiadott élelmiszierjegyek 1951. de­cember 31-ével érvényüket vesztet­ték, fogyasztóink nagy része még csütörtökön, január 3-án sem jut­hatott a szükséges ^élelmiszerek be­vásárlásához, mert nem kapták meg az új jegyeiket. Fogyasztóink tízezrei ezért jogos felháborodás­sal kifogásolják a pozsonyi Közpon­ti Nemzeti Bizottság tevékenységét s azt, hogy az ellátási osztály nem készült fel kellőképen ennek a fon­tos feladatnak az elvégzésére. A kerületi Tajjýfsok hivatalai előtt fogyasztóink hosszú sorai állnak és várnak a jegyek kiadására. Sok­szor órákig kell állniok ,amíg a je­gyeket megkapják, mert a kiadást rendszertelenül végzik. A jegyeket nem adják ki utcák, vagy ABC sor­rendben, ami a múltban bevált, ha­jiem tervszerűtlenül — (annak aki éppen jelentkezik. Sokszor megtör­ténik, hogy a fogyasztó ,áki már érákon keresztiül sort állt, olyan választ kap, hogy máskor kell jön­nie, mert nem találják meg a sze­mélyi lapját, vagy hasonló elutasí­tó választ hall. A petrzsalkai jegykiadásnál még az is előfordult, hogy a jegyek ki­adása után a fogyasztóknak újból sort kellett állniok, mert a tejje­gyeket nem látták el hivatalos pe­cséttel. Ilyen és hasonló alapvető hiányok merülnek fel az élelmiszerjegyek kiadása terén. Mindez azt tanúsítja, hegy közigazgatási szerveinkben dolgozó egynéhány alkalmazott fe­lelőtlenül végzi munkáját dolgo­zóink közellátása terén és így tör­ténhet meg, hogy dolgozóink nem juthatnak kenyér, vagy más szük­séges élelmiszerhez a jegyek hiá­nya miatt. A pozsonyi közellátásban azonban nem csak a jegyek kiadásánál me­rülnek fel súlyos hibák. Ma erről beszélnek dolgozóink. Üjév előtt není lehetett kenyeret kapni az üz­letekben dacára annak, hogy a ke­nyérüzemek elég kenyeret sütöttek, mert a „Zdroj" és a „Jednota" üz­letvezetői nem rendelték meg ide­jében a szükséges mennyiséget. További panaszok arról szólnak, hogy a csecsemők részére nem ad­nak ki „teljes" tejet és még külön kérelem beadásával . sem kapják meg fogyasztóink e járandóságukat az illetékes körzeti Tanácsoktól, (a Blahó-utcai anyák kérelméről van szó). A további panaszokról még sokat írhatnánk. Súlyos hibákról van itt szó. Bra­tislava dolgozói ezért jogosan köve­telik, hogy a Központi Nemzeti Bizottság nagyobb gonddal és fi­gyelemmel kezelje a közellátási ügyeket és elvárják, hogy a hiá­nyokat a legrövidebb időn belül ki fogják küszöbölni úgy, hogy minden fogyasztó, az öt jogosan megillető élelmiszerjegyeit utólag mielőbb megkapja. Jelentkezési kötelezettség az 1952 február havára szóló élelmiszerjegyek kiadására A kereskedelmi megbízotti hiva­tal nyomatékosan figyelmezteti a fogyasztókat, hogy a kiadott irány­elvek alapján minden fogyasztó ki­vétel nélkül köteles folyó évi feb­ruár, valamint a további hónapok­ra is a kitöltött ellátási jelentkezé­si íveket beadni ahhoz a helyi nem­zeti bizottsághoz, ahonnan az élel­miszerjegyeket ka/pja. A oukorjegyekhez csatolva van a jelentkezési ív, melyet köteles a fogyasztó minden hónapban rende­sen kitölteni, a helyes és kitöltött adatokat az illetékes szervekkel 0 €pül mar a negye dik ké emewij Sokat olvashatunk a Szovjetunió kommunista építkezéseiről, amelyek korszakalkotó jelentőségűek az egész szovjetnép számára. Epiil a kujbisevi vízierőmű és a Don szabályozási munkálataival sivatagból termőfölde­ket, a vizek szabályozásóval hajóz­ható csatornákat létesítenek. Mindezt a legkorszerűbb gépezetek segítségé­vel valósítják meg a világ legnagyobb és legújabb típusú kotró és iszapoló gépeivel. Csodálnunk kell az öntuda­tos, bátor, építő szovjelnépet. Tudjuk jól, hogy a nyugati álla­mokban nincs ez így. Hogyan is volna ilyen nagyszerű építkezés olyan álla­mokban, ahol a kormányok tele van­nak romboló szándékkal. Annál örömtelibb építőmunka fo­iyik a Szovjetunió oldalán a szocia­lizmus felé menetelő népi demokrati­kus országokban. Csehszlovákia sem marad le a szocialista építkezésekben. A füleki dolgozók tevékenyen részt­vesznek az országépítő munkában és bár a füleki Kovosmalt zománcgyár hírneves, mégis építjük már mellette I és a gyerekek a földeken robotoltak az wj zománcozó műhelyt. Műhelyünk ajtajából egyenesen oda látni, ahol építik az új gyár kéményét. Még nincs egészen befejezve, de már­is magasan túlszárnyalja a régi üzem három kéményét. A negyedik kémény percről-percre növekszik, látni rajta, hogy Fülek büszkesége akar lenni és biztosan az is lesz. Az új zománcozó műhelyl már igazán a magunkénak mondhatjuk, mert a régit még a ka­pitalizmusban építették, míg a negye­dik kéményt már a szocializmusért lelkesedő munkáskezek emelik. A füleki gyár at egész környék ál­dása és csak kinevethetjük azokat a tudatlanokat, akik azt merik mondani, hogy minek a sok gyár, hiszen van munka úgyis elég. Meg is mondtam az egyik ilyen elavult gondolkodású­nak, hogy tudná ő is értékelni az épülő gyárakat, ha olyan tájon lakott volna, mint én is, hogy gyárról még csak nem is hallottunk, sem bányáról és az urasági birtokokon kívül semmi munkalehetőség nem volt. A felnőttek ugyanazt az egyhangú munkát vé­gezték a fejlődés lehetősége nélkül és az élét bizony nagyon nehéz volt. Igaz az is, hogy már az én szülő­földemen is más az élet, mert a mező­gazdaság is új lendületet vett a szo­cializmusban és a Naszvad község melletti Csörgő-pusztán országszerte híres zöldséget és rizst termelnek. Nem történt volna mindez így, ha a szovjethadsereg fel nem szabadított volna minket és ha országunkban nem vette volna a munkásosztály ke­zébe sorsa intézését. Az ötezer lakosú Naszvad községbö' nem sok maradt volna azóta és xazt hiszem, hogy a kulákok kivételével mindenki elván­dorolt volna, ki erre, ki arra, amint az 1929-ben meg is kezdődött. Mond­hatom, hogy az én szüleim kezdték meg a vándorlást, ők költöztek első­nek át olyan vidékre, ahol gyárak vannak s ahol ipari vonalon próbál­hatták meg az elhelyezkedést. GYÜRÜSI ANDRÁS munkáilevelező, Fülek. igazoltatni és beadni a helybeli Nemzeti Bizottsághoz, ahonnan a jegyeket kapja. A jelentkezési íven feltüntetendő a teljes név, a szüle­tési adatok, lakhely (város, köz­ség, körzet és utca), az alkalma­zottaknál az üzem és a munkahely megnevezése. Ezeket az adatokat rendszerint az üzemi káderosztály, vagy ennek hiányában az üzemi sze­mélyi osztály köteles igazolni. A háztartásbeli nők feltüntetik, hogy gondoskodnak-e legalább egy 15 évem alúli gyermekről. Ezeket az adatokat a házgondnok, vagy ennek hiányában a helybeli Nemzeti Bi­zottság igazolja. A tanulók részére a feltüntetett adatokat az iskola igazgatósága, a Müvészszövetség tagjai részére az illetékes Művész­szövetség igazolja. Nyugdíj és egyéb állami járulékot élvező fo­gyasztók kötelesek a járulékot kéz­besítő postahivatal igazolásával el­látni a jelentkezési ívet. A jelentkezési iveket kötelesek a fogyasztók a helyi Nemzeti Bizott­ságnak legkésőbb a jegyek kiadá­sát megelőző hónap ötödik napjá­ig beadni (tehát február havára ja­nuár 5-ig, március havára február 5-ig és így tovább). Jelentkezési ív beadása nélkül a helyi Nemzeti Bi­zottság nem adhat ki a fogyasztó részére élelmiszerjegyet. Tekintettel arra, hogy néhány fogyasztó részére nem adták ki a jegyeket idejében, a kereskedelem­ügyi iríegbizotti hivatal kivételesen meghosszabbítja a jelentkezési ter­minust február havára január 8-ig bezárólag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom