Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-01 / 1. szám, újév

1952, Üjév yjszo Az USA Kommunista Pártja központi bizottságának nyilatkozata Az USA Kommunista Pártjának központi bizottsága „Korrupció, perzekúcio, béke és az 1952-es év" cím alatt nyilatkozatot tett közzé, amelyben a kormánynak megtisztí­tását követeli „a háborús uszítók­tól, a spekulánsoKtól, a megveszte­getett emberektől a hadiszállítóktól, a fasizált fajvédőktől és reakcioná­riusoktől". A nyilatkozatot William Foster, Elisabeth Flynn és Pettis Perry irták alá. A nyilatkozat töb­bek között ezeket mondja: Polgártársak — amerikaiak! Kö­zeledik az 1952-es elnöki választá­sok ideje és mi újból látjuk, hogy Washingtonban dühöng a megvesz­tegetés, az adóval való mesterke­dések, az államkincstár megrablá­sa. Az öhgyilkos koreai kalandba, a hisztérikus, lázas fegyverkezésbe sodort Amerika, amely atombombá­kat halmoz fel a mitikus „szovjet agresszió" ellen, most látja, hogy e politikáért felelős gépezet meg­vesztegetésektől, adóval való visz­ezaélésektől és a nemzet gazdasá­gának korlátlan megrablásától bűz­ük. A nemzet, amely tanuja volt Wil­ly Mac Gee meggyilkolásának és a martinsvillei hét néger kivégzésé­nek, a nemzet, amely naponta lát­ja a néger nép ellen elkövetett ál­latiasságokat, most megérti, hogy az igazságügyimmisztérium, amely egyetért a Ku-Klux-Klan nézeteivel és megvesztegetésektől van átsző­ve, nem tudja megakadályozni eze­ket a gaztetteket. A külpolitika, amely a német ná­ciknak azt mondja, hogy minden meg van bocsátva, és végtelen ösz­szegeket nyújt a fasizmus „segít­ségére" Görögországnak, Törökor­szágnak, Spanyolországnak, vala­mint Csankajsek és Li-Szin-man hír­hedt korrupt klikkjeinek, az USA-t, a tolvajok és a megvesztegetők pa­radicsomává tette. A kormány hábo­rús előkészületeket folytató politi­kája hazánk ôss-?et> gonosztevő szer­vezeteinek áldást jelent. A Wall Street spekulációja és a megvesztegetések kéz a kézben ha­ladnak. A bírósági tárgyalás, amely Caudl korrupciós afférját kezdte tár­gyalni, kompromittálja Mac Grath igazságügyi miniszter hivatalát és a legfelsőbb bíróság bíráit is. Senki sem maradhat tétlen akkor, amikor a legfelsőbb helyeken levő emberek „vizsgálatot" szerveznek, hogy elleplezzék a megvesztegetők és spekulánsok piszkos ügyeit. A Kommunista Párt központi bi­zottsága felhívja az ország minden becsületes emberét, a becsületes munkásmozgalmat, és az összes pol­gári szervezeteket, hogy követeljék egy nyilvános szervezet azonnali megalakítását a vizsgálat végrehaj­tása céljából és ez a szervezet olyan emberekből álljon, akiknek nincs semmi közösségük a kormánnyal, vagy a nagykereskedelemmel és vi­gyék keresztül, hogy a megveszte­gethetöket űzzék ki az összes kor­mányszervekből és hivatalokból. Felhívjuk a népet, hogy követel­je Mac Grath és Edgár Hoover visz­szalépését, valamint, hogy Clarcet, a legfelsőbb bíróság tagját fosszák meg funkciójától, mert ezek az em­berek szemet húnynak a csalások fölött és ezzel egyidöben szemte­lenül letartóztatják és bebörtönzik a munkásosztály és a Kommunis­ta Párt vezető képviselőit. Követeljétek a megvesztegetések és a korrupció kiirtását a kormány­ból. Követeljétek a magas állami szer­vekben élősködő csalók megbünteté­sét és a Smith-törvény áldozatainak szabadonbocsátását. Követeljétek a polgári jogok Chartájának felújítását és a Smith­törvény alapján beadott összes vá­ciak törlését, valamint a Taft-Hart­ley, Mac Carren és Smith-törvé­nyek eltörlését. Követeljétek a békés gazdálko­dáshoz való visszatérést, a „védelmi" intézkedések megszüntetését, ame­lyek csak egy kis kör számára je­lenjenek nyereséget, amelyben a megvesztegetéseket „nemzeti biz­tonság" cimén leplezik. Egyesülje­tek független politikai akcióban, hogy megtisztítsátok a kormányt a megvesztegetöktől, a háborús gyuj­tagoktól, a spekulánsoktól, akik a hadiszállításokon keresnek, a fa-si­záló fajvédőktől és a reakcionáriu­soktól". Hemieiküzi gazdasági tanácskozások Moszkvában 1952 április 3. és 10. között Moszk-' vában nemzetközi gazdasági tanács­kozások lesznek a következő pro­grammal: „Lehetőségek keresése, hogyan le­het megjavítani az életfeltételeket a különféle országok és különféle gazdasági rendszerek békés együtt­működésével az összes országok kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlődé­sének útján". A Moszkvában tartandó nemzet­közi gazdasági tanácskozások elő­készítése mind nagyobb érdeklődést kelt a világ legtöbb országának közvéleményében, Európa Ázsia és Amerika országainak ipari és keres­kedelmi tényezői, nemzetgazdászai és szövetkezeti szervezeteinek köré­ben. Számos országban előkészítő bizottságokat alakítanak és meg­tárgyalják az országos gazdasági problémákat, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok általános helyze­tével kapcsolatban. A külföldi sajtó jelentése szerint úgy vélhető hogy a kezdeményező bizottság nyilatkozatának közzété­tele után számos országban meg­kezdődtek az aktív előkészületek a moszkvai nemzetközi gazdasági ta­nácskozásokon való részvételre és az országos előkészítő bizottság fel­állítása már végetért Indiában, Iránban, a skandináv országokban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Franciaországban, Argentínában és Kolumbiában. Számos országban már összeállítják a tanácskozásra kikiildendő delegációkat. A keres­kedelmi^ körök, nemzetgaadászok, szövetkezeti szakszervezeti és más szervezetek képviselőinek száma, akik a tanácskozáson részt akarnak venni, néhány országban már most túihaladja az eredetileg megállapí­tott küldöttek számát. A titóisták devalválták a dinárt Milentije Popovics, Tito pénzügy­minisztere december 28-án bejelen­tette a dinárnak eredeti értéke egy­hatodára való devalválását. Míg a dinár árfolyama eddig úgy állt, hogy 50 dinánért egy amerikai dollárt, a dinár új árfolyama szerint 1952 ja­nuár 1-től 300 dinár ér egy dollárt. A. titóisták ezzel a lépésükkel nyíl­tan bevallották a Jugoszláviában uralkodó mérhetetlen inflációt, más­részt lehetővé tették az amerikai monopoliumoknak, hogy még jobban kizsákmányolják a jugoszláv népet. A jugoszláv munkás átlagos bé­re mintegy 3500 dinár, tehát a régi árfolyam szerint 3500 Kčs, a való­ságban azonban e bér vásárló ere­je nem haladja meg a 600 koronát. Hisz csupán egy skatulya gyufa 10 dinárba kerül, egy kg kenyér 35 dinárba és egy rossz, húsnélküli ebéd a vendéglőben 120 dinárba ke­rül. A dinár devalvációja mérhetetlen szolgálatot tesz az amerikai mono­poliumoknak, amelyek a titoisták­nak fegyvereket adnak el, kölcsönö­ket nyújtanak a fegyverkezésre és ainelyek ezzel egyidejűleg Jugoszlá­viából értékes stratégiai nyersanya­gokat szállítanak ki. A dinár de­valválása után az amerikai fegy­vergyárosok a jugoszláv ólmot, re­zet és cint hatszorta olcsóbban fog­ják megvásárolni. Elítélték az amerikai kémeket a Román Népköztársaságban Ezekben a napokban a bukaresti katonai bíróságon az amerikai ké­mek, terroristák és diverzánsok cso­portja elleni tárgyalás folyt. Eze­ket az ügynököket az amerikai kém­Pvskszik az ellenállás a titóisia terror eSIen A jugoszláv hazafiak egyre na­gyobb ellenállást fejtenek ki a Ti­to-rendszer ellen. A Bulgáriába me­nekült jugoszláv politikai emigrán­sok „Napred" című lapja beszámol arról, hogy a jugoszláv hazafiak ez év októberében Belgrádban két ka­tonai raktárt gyújtottak fel és nagyminnyiségü stratégiai hadianya­got többek között az Egyesült Ál­lamokból érkezett kőolajat pusztí­tottak el. A lap továbbá leírja, hogy a szarajevói Titoellenes csoportok levegőbe röpítettek egy gőzmalmot, és ezzel nagymennyiségű gabonát semmisítettek meg, amely a hadse­regnek volt szánva és hogy Mace­dóniában üzemen kívül helyeztek egy új villanymüvet. Kicsevben munkaképtelenné tettek egy fűrész­telepet, úgyhogy e körzetből törté­nő faszállitás fennakadt. A kicsevi faszállítmány kapitalista országok­nak volt szánva és mintegy 3 mil­lió dinár értékű volt. A jugoszláv munkások ellenálló mozgalma következtében az egész országban a vasúti közlekedés 50 százaléka megbénult. Ugy hírlik, hogy a Boszniából, Hercegovinából és Szlovéniából kiszállítandó stra­tégia nyersanyagok titoi tervet csak 60 százalékra teljesíthették a bányá­szok és közlekedési munkások sza­botázsai miatt. A jugoszláv diákok is harcra szervezkednek a titoista rendszer ellen és minden rendörterror elle­nére földalatti csoportokat alakíta­nak. Ezek az illegális csoportok Ti­toellenes röplapokat terjesztenek, megszervezik az amerikai gangszter­filmeik bojkottját és elpusztítják a fasiszta irodalmat. A zágrábi egyetemi hallagtók nemrégiben til­takozó gyűlést tartottak Kusevicsov tanár ellen, aki előadásaiban fa­siszta elméleteket terjesztett szolgálat ejtőernyők segítségével október 18-ra virradó éjjelen egy amerikai repülőgépről román terü­letre dobta le. A román- állambiztonsági szervek először leleplezték és letartóztatták Constantái Saplacan és Vilém Spind­ler kémeket. A biztonsági szervek később letartóztatták Bonn Mátyás és Ilié Puiu kémeket. Az ötödik kém Georghe Varsan, aki a fentem­lített csoporthoz csatlakozott az amerikai kémszolgálat utasítása alapján, öngyilkosságot követett el. megmérgezte magát. A kémek beismerték, hogy őket az amerikai kémszolgálat egy olasz­országi menekült táborban toboroz­ta. Kiképezték őket a felforgatás megszervezésére, lőfegyverek hasz­nálatában és rádió műszaki kezelé­sében, valamint ejtőernyős kiképzés­ben is részesültek Olaszországban és Nyugat-Németországban levő amerikai kémiskolákban. A bukaresti katonai bíróság Sap­lacan, Bonn, Spindler és Puiu kéme­ket golyó általi halálra ítélte haza­árulás, az ellenségnek való szolgálat, kémkedés és a Román Népköztársa­ság belső és külső biztonsága elleni földalatti tevékenység és kémkedés miatt. Kuo No Zso nyilatkozata o nemzetit üz; Sztálin-békedíllai történt kitüntetése aškaírcäfeó! Kuo Mo Zso, a kínai -békebizottság | elnöke, a kínai tudományos akadémia elnöke nyilatkozott abból az alkalom­ból, hogy nemzetközi Sztálin.békedíj­jal tüntették ki. A többi között ofseket mondotta: ' „A nemzetközi Sztálin-békedij a legmegtisztelőbb kitüntetés a világon. Számomra ez természetesen nagy di­csőség, de úgy érzem, hogy nagyobb megtiszteltetés, mint amilyet mun­kásságommal kiérdemeltem. Nem :s személyem kitüntetése ez. hanem min­den kínaié, aki Mao iíe Timg kiváló irányítása áiatt küzd a népek közötti béke megszilárdításáért. A kínai népi forradalom győzelme, a kínai nép ellenállása az amerikai támadással szemben és Korea megse­gítése: mindez előmozdította a népek közötti béke megszilárdítását. A meg­tisztelő kitüntetés újabb ösztönzés az egész kínai nép számára, hogy Mao Ce Tung elnök vezetésével fokozott erővel szálljon szembe az amerikai tá­madókkal és támogassa Koreát. A népek közötti béke megszilárdí­tásáért a nagy szovjet nép tette a legtöbbet Sztáiin generallsszimusszal, a dolgozó nép nagy tanítójával, a vi­lág békéjének legfőbb őrével az élén. A világ népei hálásak a Szovjet­uniónak és tanulnak tőle. A szovjet nép kiváló fiai és lányai érdemlik meg a legnagyobb kitüntetéseke?. Ez nemcsak az én véleményem, hanem minden kínaié és az egész világ béke­szerető embereié. Az a leghőbb óhaj­tásom, hogy a béke erői győzzenek a háború erőivel szemben. Éljen Kina és a Szovjetunió népei­nek örökké tartó barátsága! Éljen Sztálin generalisszimusz!" z z lás 5zfál iri előtár s n ál (Átvettük a Pravda 1935 november 12 i számából) Hatvanhárom éves vagyok. A for­radalom előtt napszámos asszony voltam. Nyolc, tíz kopejkát keres­tem naponta. Ám gyakran mege­sett, hogy csak három kopejkát vit­tem haza. Tizenkét gyermekem volt. Mivel etessem, mibe öltöztessem őket? Hormét adjak cipőt a lábakra? Tiz gyermekemet a fagy és az éhség pusztította el. Csak két fiam érte meg a kolhozok idejét. Most mind­ketten főiskolai hallgatók. Mirsoda változás! Népünket most a kommunista párt és Sztálin elv­társ vezeti. Egy napon én is elkerültem Sztá­lin elvtárshoz. Ugy mentem hozzá, mint anya a gyermekéhez. Nem is sejtettem, hogy miért hivatott. Nem titkolom, .egyszerűen csak ennyit akartam mondani: — Hadd el, kedves fiam, engedd, hadd gyönyörködjem benned. Csak még annyit: köszönöm. <.. Csak néztem, néztem, nem bírtam levenni róla a szemem. Boldog vol­tam, hogy erös, egészséges, vidám és hogy olyan egyszerű. Mindent tud, mindent ért, ami történik. Ezen egy cseppet sem csodálkoztam: min­dig ilyennek képzeltem. Közben arra gondoltam, hogy a kolhozokban összehívom az asszo­nyokat — öreget, fiatalt és elmesé­lem nekik, milyen jól ismeri az asz­szonyok gondját, hogyan becsül ben­nünket kolhozmunkásnöket, mennyi­re szívén viseli az anyák és gyer­mekek sorsát. Beszélgetésünk során elmondot­tam Sztálinnak, hogy 631 méter­mázsa cukorrépatermést értem el hektáronként. Sztálin erre megkér­dezte, hány éves vagyok. — Hatvanhárom — válaszoltam. — Hogyan érte el „komszoniol­ka"? — mosolyodott el Sztálin elv­társ. Azután arról meséltem neki, mi­ként megy a munka a kolhozban, hogyan dolgozunk a csoportban. — No, és mennyit adnak jövőre? — Hétszáz métermázsát — vála­szoltam neki. Ekkor Sztálin elvtárs megkérdez­te: — Mit szólna, ha kitüntetnénk? Örömömben elsírtam magam. — Mit sír? — szólt gyöngéden Sztálin elvtárs. Elbeszéltem hajdani keserű sor­somat, mennyit robotoltam a földes­uraknál, naponta hét kopejkáért, s hogy tizenkét gyermekem közül tíz éhenveszett, csupán kettő maradt nekem. — Hol vannak most a fiai? — kérdezte Sztálin elvtárs. Elmondtam, hogy az idösebbik Voronyezsben tanul a technikum­1 ban. Sztálin elvtárs rögtön levelet írt Voronyezsbe, hogy adjanak meg minden segítséget neki, ami tanulá­sához szükséges. Amíg élek, nem feledem ezt a bol­dog napot, ezt a beszélgetést. ígéretemet becsülettel ínegtartot­tam. Pedig igen rossz időjárás volt, még betegség is hátráltatott, de le­gyűrtem az akadályokat és most je­lenthetem Sztálin elvtársnak, hogy hektáronként nyolcszáz métermázsa pompás répát szedtem. A kuncsicei Klement Gottwald új kohómüvek az első építési szakasz be­fejezésén dolgoznak. Néhány óra írnűva teljesen elkészül az elsS ma­gaskemence és az ezzel kapcsolatos üzemrészek láncolata. Képünk a kuncsicei kohóműveket ábrázolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom