Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-30 / 25. szám, szerda

U J SZO 2 1952 január 30 Jľlm ikáľhodčzó Ink ii

f(ák Az élesedő osztályharc megköveteli tőlünk, ho*y eszmei ismereteinket állandóan gyarapítsuk A kassai kerületi pártiskola magyarnyelvű tanfolyamát abban az időben tartották, amikor külpolitikai viszonylatban látjuk, hogy a háború és a béke erői közötti harc mindnagyobb jelentőségű. Az imperialista hatalmak a Szovjetunió megszületése óta ellenségei ennek a szocialista államnak. Hisz a Szovjetunió puszta létezése megrendítette a kapitalista hatalmak ereját, mivel nagy befolyást gyakorolt a világ minden országának dolgozóira, a társadalmi fejlődésre. Két világ alakult ki, a kapitalizmus és a szocializmus világa. A Szovjetuniónak létezése megacélozta a világ munkásosztályát, erőt, bátorságot adott nekik, fokozta harckészségét és ugyanakkor arra kényszeritette a kat-llalistákat, hogy mint új, jelentős lényezővel számoljanak ezzel az országgal. Ma már a világ dolgozó népeinek úttát megvilágítja a Szovjetunió.. Ez az első szocialista ország irányítja a világ dolgozóinak harcát. Irányítja példájával, tapasztalataival, tanításával, irányítja eddig megtett útjával. A Szovjetunió létezése hatalmas csapást jelent a világ kapitalizmusára. És ma, amikor a Szovjetunió már nem áll egyedül, ma, amikor mellette 800 milliós hatalmas béketábor áll, a kapitalizmus helyzeté még reménytelenebb. Látjuk, hogy ezen a 800 millió emberen kívül az egész világon mindenütt, a kapitalista országokban épúgy, mint a gyarmatokon és a félgyarmatokon a dolgozók harcolnak a békéért, a béketáborba akarják sorolni országukat, nem hajlandók tovább tűrni az igát és harcolnak elnyomóik ellen. Az a hatalmas mozgalom, amely egybekapcsolódott a Világ Béketanács azon felhívásával, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt, hogy tiltsák be az atombombát, hogy térjenek a lefegyverzés útjára, bizonyítja azt, hogy a dolgozók óriási tömegei állnak a Szovjetunió és a szabad országok mellett. Mi a szabad országokban a békét munkánkkal védjük. A Szovjetunióban az óriási építkezések, a kommunizmus építkezései mutatják a Szovjetunió népeinek hatalmas békeakaratát. Kínában óriási gátakat, öntöző csatornákat, vízi építkezéseket építenek, amelyeken 29 millió ember dolgozik. Ezek mind a béke építkezései és visszatükrözik ezeknek a népeknek elszántságát, békeszeretetét. Ebben a munkában meg akarnak minket zavarni az imperialisták, akik mindig lesben álltak, hogy megtámadják a Szovjetuniót és többször törtek ennek az államnak életére. Most is újabb háborút szeretnének kirobbantani. Fenyegetőznek, atombombával akarnak ijesztgetni, zsarolni akarják a gyen gébb idegzetű embereket. De a Szovjetunió és a szabadországok élén olyan emberek állnak, akik nem ijednek meg. Ezekben az országokban olyan dolgozók élnek, akik szükség esetén készek megvédeni hazájukat, akik tudják, hogy egy újabb világháború a kapitalizmus teljes pusztulását jelentené. Sztálin elvtársnak, az atombombával kapcsolatos nyilatkozata óta letört az imperialisták atomzsarolásának éle is. és Sztálin elvtárs szavai újabb erőt öntöttek a dolgozókba. A világ dolgozói szeretettel és hálával tekintenek a Szovjetunióra, amely megszüntette az imperialisták atom-monopóliumát. Tudják, hogy az atombomba a szovjetek kezében hatalmas fegyver, a béke hatalmas őre. Az előttünk álló időszak a fokozódó és élesedő osztályharc időszaka. Ádázabb harcot kell folytatnunk országunkban is a kapitalizmus maradványai ellen. Szükséges, hogy Pártunk mind erősebbé váljon és ezért a párttagok legfontosabb kötelessége a;., hogy állandóan tanuljanak Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanaiból, mert csak az tudja megállni a helyét az osztályharc fokozódó időszakában, aki tudja, hogy iga? ügyért harcol, aki tudja, hogy a marxizmus tanítása legyőzhetetlen. BORISZ ARP.AD, Kassa. • A pótori bányákban a politikai munka javítása segítségével teljesítik a tervíeladatokat Nálunk, a kékkői járásban szor- | gos munkáskezek új bányászlakáso- , kat, kisebb városkát építenek. Országunk első úttörőinek, a bányászoknak készülnek ezek a lakások. A pótori szénbánya is mindennap több és több szenet ad országunk nehéziparának. A mult évben sokat hallottunk a pótori szénbányák nehézségeiről és tagadhatatlan, hogy ezek a nehézségek meg is voltak. Ezek a nehézségek azonban a kezdet, a fejlődés nehézségei voltak. Sokan arra panaszkodtak, hogy nem voltak még rendes lakások, mozi, kultúrterem a bányászok számára. De a ' legnagyobb nehézséget az okozta, hogy az üzemi pártszervezet nem tudta a széles tömegek sorai közé bevinni Pártunk politikáját, nem tudta a párttagokat aktivizálni, harcba vinni őket a termelési terv teljesítéséért. Es ugyanakkor a pártszervezet nem tudta a munkásoknak megmagyarázni azt, hogy miért nem lehetett mindjárt elejétől fogva megteremteni azokat a körülményeket, amelyeket mi ma minden bányásznak igyekszünk nyújtani. Nem mondták meg a munkásoknak azt. hogy mi abból építünk, amit a mult rendszerben a kapitalizmus világában a népnyúzók a tenger parti szállókban eldőzsöltek, akik a dolgozók verejtéke árán mulatoztak és akik nem áldoztak semmit a munkások életszínvonalának emelésére. Mi tehát abból építünk, azokból a javakból, amelyeket mi magunk munkánkkal, a munkatermelékenység fokozásával kiharcolunk. Igen, azt kellett volna megmondani a bányászoknak, hogy ha több szenet fognak termelni, akkor gyorsabban fognak emelkedni a bányászlakások falai is, akkor gyorsabban ki lehet alakítani minden előfeltételt ahhoz, hogy a bányászok minden tekintetben meg legyenek elégedve. Mert bizony a pótori bánya dolgozói becsületes emberek, akik nem hallgatnak a reakció hamis propagandájára. akik tudják azt, hogy a nyugati kapitalista uszítók szeretnék, ha az épülő bányászlakások helyén nyomortanya lenne. Ezek a kapitalista urak nem sajnálták a múltban a kékkői járás dolgozó népét, amikor munka nélkül vándoroltak százan és százan hosszú kilométereket, hogy talán valahol találnak egy ' kevés munkát, nem sajnálták az adó által tönkretett földműveseket, elvitték az utolsó párnájukat is és az utcára dobták őket, nem sajnálták a családos apákat csendőr sortűzzel szétverni, amikor munkát követeltek és ezek az urak nem sajnáltak milliókat küldeni a halálba, ha kapitalista érdekeikről volt szó. Ezekkel az urakkal mi leszámoltunk és nem érdekelnek minket. Tudunk nélkülük építeni és dolgozni, van munkánk és kenyerünk. Üzemünk a mult év hiányosságain tanulva kiküszöbölni a hibákat és üzemünk dolgozói a pártszervezet és a többi tömegszervezet meggyőző munkája segítségével teljesíteni fogja az 1952-es/év tervét, fokozza a szénkitermelést. Bozó Jenő Tanítók napja Poprádon Az iskola- és népmüvelésügyi alkalmazottak üzemi tanácsa nemrégiben Poprádon járási tanítónapot tartott. Hála a tanítók napja jó megszervezésének és előkészítésének a szlovákiai első tanítónap sikerrel folyt le. Ez a nap kifejezte azt, hogy milyen felelősségteljes a tanítók munkája, hogy milyen nagy feladatok várnak rájuk a szocializmus építése közben. Az értékes kultúrprogrammon kívül, amelyet Zaíc kassai tanár „Komenský és a ma" című előadása egészített ki, az SzKP, a járási szakszervezeti tanács, az üzemek és EFSz-ek küldöttei értékelték a tanítók munkáját. Kiemelték különösen azt a jelentős segítséget, amelyet a g'ottwaldi ötéves terv építő feladatai teljesítésében nyújtanak. Az SzKP küldötte hangsúlyozta, hogy a poprádi járásban nincs egy olyan tanító sem, aki ne segítene az EFSzek fejlesztésében és kiépítésében. Ugyanakkor felhívta a tanítóságot arra, hogy fokozottabb mértékben vegyék ki részüket a meggyőző munkából, a Párt politikájának, a kormány intézkedéseinek megmagyarázásából, hogy igy támogassák népünk béketörekvéseit. Nagyrabecsülésüket fejezték ki a poprádi járás tanítóinak munkájáról az egyes üzemek képviselői is. Az iskolák szoros kapcsolatban állnak az üzemekkel, segítséget nyújtanak az üzemi munkaiskolák meretének biztosításában, előadásokkal, stb. azonkívül az iskolák hallgntói gyakran kultúrműsorokat tartanak az üzemekben, brigádokat szerveznek és üzemek számára. Az üzemek képviselői azonban felkérték a tanítókat, hogy még jobban készítsék fel az ifjúságot jövőbeli foglalkozásukra. A járás több üzeme a tanítók napja alkalmából szocialista felajánlásokat tett. így például a Vladimír Iljics Lenin gyapotüzemek munkásai, akik már Sztálin elvtárs születésnapja alkalmából kötelezték magukat arra, hogy az ötéves terv negyedik évét a határidő előtt teljesítik, ez alkalomból újra felajánlották, hogy a tervteljesítés időpontját újabb négy nappal rövidítik le. A járás egyik bútorgyártó üzemének dolgozói pedig ez alkalomból elhatározták, hogy munkahelyeiken átveszik és felhasználják Lidia Korabelnyikova szovjet sztahanovistanő munkamódszerét. Az értékelésen jelen voltak a kerületi nemzeti bizottság és a kerületi szakszervezeti tanács, valamint az egész járás egyes üzemi tanácsainak képviselői is. A poprádi tanítók munkájáról szívélyesen beszéltek az Usti nad Orlice-i vendégek is, akikkel a poprádi tanítók szoros kapcsolatban állnak. A poprádi első tanítónapnak jó tapasztalatai és sikere bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy Szlovákia-szerte hasonló napokat szervezzenek meg, amelyek szorosabbá teszik a viszonyt a tanítóság, az iskola és a közvélemény között. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az iskolai dolgozók teljesíteni tudják azokat a feladatokat, amelyeket eléjük a szocializmus építése állít. PASKA GYÖRGY A közoktatásügy fejlődése Pozsonyban A Rudé Právo, a Csehszlovák Kommunista Párt központi lapja írja: 1952-ben három elemi iskolát és négy új középiskolát építenek Pozsonyban. Már a mult évben messze túlszárnyalták a kapitalista urs'om alatti iskolapolitikát. Az elemi iskolák száma az 1945. évi 26-tal szemben 1951-ben 42-re, a középiskolák száma 15-ről 23-ra emelkedett. A lap a továbbiakban arról ir, hogy Szlovákia iparosítása egyre több szakembert követel, ezért igen nagy szükség van arra, hogy fokozzák a műszaki káderképzést, i'Hőben a pozsonyi iparosiskolán 750 diák tanult, számuk 1951-ben 1750-re emelkedett. A műszaki iskolák és főiskolák is állandóan fejlődnek. A füleki diákok eredményei A füleki gimnázium tanulói értékes eredményeket értek el az Iskolán kívüli munka, a brigádok és a kultúrténykedés terén is a mult év utolsó negyedévében. A füleki gimnázium az elmúlt év szeptemberében nyílt meg és ettől kezdve az év végéig az iskolán kívüli munkában a következő eredményeket érte el: 48 tanuló összesen 1320 brigádórát dolgozott le. Ezeknek I legnagyobb részét, körülbelül kétharmadát, a Dóla-pusztai állami birtokon és a Bábi-pusztai állami erdőgazdaságban dolgozták le, valamint a környező falvak EFSzeinél. Ezenkívül segítséget nyújtottak a füleki Nemzeti Bizottságnak és a raktárszövetkezeteknek is. Ugyancsak dolgoztak a helybeli sportpálya rendbehozásánál is. E munkálatoknál azonban főleg ez év tavaszára vállaltak több kötelezettséget. A Dóla-pusztai állami birtokon a dohány betakarításában, míg Bábipusztán facsemeték ültetésében segédkeztek és munkájukért a legnagyobb elismerést nyerték el az ottani munkásoktól és a vezetőségtől. Füleken segítséget nyújtottak a tyúkoltásban, valamint az élelmiszerjegyek 1952-es évre való kiosztásának előmunkálataiban. A füleki gimnázium növendékei tisztában vannak azzal, hogy egybe kell kapcsolniok a tanulást, az iskolán belüli munkájukat az iskolán kívül kifejtett tevékenységgel. A brigádmunkán kívül résztvettek d kul túrmunkában is. Három faluban Ragyolcon, Séden és Várgedén. népitáncokat, énekkari számokat és egyfelvonásos jeleneteket mutattak be. A műsorszámokat úgy válogatták ki, hogy minél jobban kidomborítsák politikai tartalmukat. Ezenkívül három alkalommal államünnepekhez is hozzájárultak műsorukkal. A füleki gimnázium tanulói az iskolán kívüli munka terén az elmúlt évben teljesítették kitűzött céljukat. Az 1952-es évre kötelezettséget vállaltak, hogy az iskola év végéig ugyanannyi munkaórát dolgoznak le, mint a mult év utolsó negyedévében és öt falut látogatnak meg kultúrbrigádjukkal, abban a tudatban, hogy ezzel is hozzájárulnak a gottwaldi ötéves terv negyedik évének teljesítéséhez. LÓSKA LAJOS, Fülek. Megértettük tanítását... V. I. Lenin halálának 28-ik évfordulóját megünnepelték a lubietovai szak- és politikai iskola hallgatói is. Szőke Jolán erről levelében így emlékezik meg: Hálatelt szívvel gondoltunk a világ valamennyi dolgozójának nagy és fáradhatatlan tanítójára, akinek munkája lehetővé tette, hogy életünk szép és boldog lett, aki egész életét annak szentelte, hogy a munkásosz tályt felszabadítsa a kapitalisták igája alól- Lenin elvtárs 1924 január 21én lehunyta szemeit, de tanítása nem halt meg és tanítása szellemének hű követője lett tanítványa, a nagy Sztálin, akinek vezetésével ma győzelmes harcot viv a világ minden becsületes dolgozója. Igen, a világ minden részében az emberek saázmilliói, megértve Lenin és Sztálin tanítását, hősiesen küzdenek, hogy a felszabadított országokban egyrészt gyor

s ütemben építsék a szocializmust, másrészt pe. dig a kapitalista, a félgyarmati és a gyarmati országokban letörjék a kapitalizmus bilincseit és szabad emberekké váljanak. A világ valamennyi dolgozója előtt Lenin és Sztálin neve győzelmet jelent. A 28-iki évforduló alkalmából mindenütt egybegyűltek a becsületes dolgozók, és szivükben ott él a forradalom nagy költője, Vladimír Majakov. szkij által kimondott szí: „Lenül élt, Lenin él, Lenin élni fog." Mi is megünnepeltük ezt az évfordulót. Előadást tartottunk Lenin életéről és tanításáról, majd értékes műsor következett, amely kifejezte azt, Mogy Lenin tanítását megértettük, hogy Sztálin elvtárs vezetésévei mint a béketábor harcosai győzelemre visszük a szocializmus ügyét. SZŐKE JOLÁN. H 0 tudatosította bennünk a felszabadulás lehetőségét Nádszeg dolgozói ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a dolgozók nagy tanítója, Vladimír Iljics Lenin halálának 28-ik évfordulójáról. A himnuszok elhangzása után előadás hangzott el Lenin elvtárs életéről, munkájának óriási jelentőségéről, majd rövid kultúrműsor következett. Ezen az ünnepségen megemlékeztünk Lenin elvtársról, akinek nevével új korszak forrott egybe, aki élén állt az elnyomott és kizsákmányolt proletáriátus harcának. Lenin tanítása nyitotta meg a proletáriátus szemeit, ő tudatosította bennük a szabadság, a felszabadulás lehetőségét az elnyomatás igája alól, ő a kizsákmányoltak keserűségét a burzsoázia ellen irányuló forradalmi tetté tudta változtatni, az ő vezetésével győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és született meg a Szovjetunió, a világ dolgozóinak támasza, reménye, tanítója. A Szovjetunió megalakulása halálos csapást mért a kapitalizmusra. Halála után Sztálin elvtárs Lenin tanítása szellemében átvette a nagy Szovjetunió vezetését, annak az országnak irányítását, amely már a kapitalista múltban nekünk, Csehszlovákia dolgozóinak is megmutatta a helyes irányt, amelyen haladva kiharcolhatjuk szabadságunkat. Ma, amikor, hála a Szovjetuniónak, felszabadultan, boldogan építhetjük a szocializmust, kitartóan és hűséggel kell dolgozni. Harcolnunk kell munkánkkal a békéért, amelynek Lenin élharcosa volt. Lenin tanítása alapján haladva elérjük a szocializmust. Lőrincz András, Nádszeg CsISz-értekezletet tartottak a Montoszfav ifjúmunkásai Nemrégiben ifjúsági értekezletet tartottunk a Montostav egyik bratislavai építkezésén, a műegyetem építkezésén. Egybehívtuk valamenynyi üzemünk ifjúmunkásait és az értekezleten megtárgyaltuk az előt tünk álló feladatokat. Már régóta akartunk egy ilyen tanácskozást tartani és ezért valamennyien örömmel jöttünk össze. A mult évben hiányzott nekünk a tapasztalatok kicserélése, hiányosnak tartottuk azt a kapcsolatot, amely a Montostav üzemeinek ifjúmunkásai között fennállt. Abban a tudatban tartottuk meg értekezletünket, hogy nekünk állandóan tanulnunk kell, újabb ismereteket kell elsajátítanunk, képeznünk kell magunkat, hogy jól megálljuk helyünket a szocalizmus felé vezető úton. A CsISz szervezet új bizottságát is megválasztottuk ezen a gyűlésen, majd ezután Spevár elvtárs üzemi igazgató elmondotta nekünk, hogy milyen feladatokat jelent számunkra az ötéves terv, hogy milyen nagy jelentősége van ennek a tervnek, amely a jobb élet, a szocializmus alapjait rakja le. Szalai János munkáslevelezö