Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-30 / 25. szám, szerda

1952 január 26 U J S7Ö Bátorkeszi. Már a község neve is • jellemző. A keszi szövetkezet bátor dolgr>E.ji a hatalmas terjedelmű földterületen olyan virágzó nagyüzemi gazdálkodást teremtettek, amelynek niics párja az egész párkányi járás ' b ín. í Beszjlnek is a keszi szövetkezetről a párkányi járás minden falujában. Föld •műves, pari dolgozó, szellemi munkís, mindenki nagy érdeklődést tanúsít á. szövetkezet iránt. Nem is kell sokat kérdezősködni az érdeklődőnek, úgyis megtud mindent a keszi szövetkezetről és a szövetkezet bátor dolgozóiról. — Az aztán a szövetkezeti Van ott föld annyi, hogy .dolgozóinak bőven jut mindenre a szövetkezet jövedelmiből. — De meg is kell ám a földet jói m j vélni, csak úgy lesz meg az igazi jó termés. Mert ha nem művelik a földet és nem dolgoznak, nem lesz mit enniök. — Mit beszélsz, hogy nem lesz kenyerük — feleli keményen egy harmadik ember, — a minap jártam Bátorkeszin, éppen a részesedést orztot ták ki a szövetkezet jövedelméből a tagok között. Voltak olyanok is, akik 15—20.000 Kčs. készpénzt kaptak. A gabonára meg már nincs is szükségük, mert az első félévben megkeresték az egész évre valót. Nincs ott senkinek semmiben sem hiánya A három ember érdekes beszélgetésére felfigyelt egy negyedik is, aki aztán részletesen megmagyarázta a kételkedőknek, hogy igenig lesz ke nyerük a szövetkezet dolgozóinak, mégpedig bőven. Hiszen olyan gazdag szövetkezet nincs több a járásban, mint a bátorkeszi. Hatalmas kiterjedésű földterület, 3.282 hektárt tesz ki. ez már magában fényes bizonyíték arra, hogy ilyen földterülettel rendelkező, 760 taglétszámú szövetkezetnek megvan minden lehetősége rá, hogy könnyű és jó életet biztosítson a szövetkezet dolgozóinak. Nem is kell ahhoz sok magyarázat, hogy a keszi dolgozóknak miért lett más az életük. Beszéljenek inkább a számok és beszéljenek a szövetkezet dolgozói, akik az évvégi zárszámadás után boldogan vet'ék át az ezre seket, becsületes munkájuk jutalmazását. — Amikor megkaptam az osztalékot, — mondja Kuchta János kocsis — örömömben azt sem tudtam, hol vagyok. Egyenesen az asszonyhoz rohantam: meg lesz, amit már olyan régen akarsz, — mondtam neki, amint beléptem. Meglesz a bútor! Az asszony örömében a nyakamba ugrott. Másnap meg is vettük 33.000 Kčs-ért a szép hálószoba bútort. Amit soha az életben nem enged, hetett meg magának a földön dolgozó kisparaszt, ma a szövetkezetben kapott jutalmazásból kedve szerint azt vásárol, amire szüksége van. Kuchta János 620 munkaegysége után a mult évben 62.000 Kčs-t keresett és természetbeni jutalmazásul 17 mázsa gabonát kapott. így kenyerga bonája is biztosítva van. Gabonafeleslegét szocialista emberhez illően átadta Pavlik János háromgyermekes apának, aki később lépett a szövetkezetbe és így kevesebb munkaegysége lévén, nincs annyi gabonája, amennyi a kenyérszükséglet biztosítá sára kellene. A szövetkezetben minden tag megegyezett abban, hogy gabonafeleslegét átengedi az új tagoknak, mert minden új tagra nagy szükség van a szövetkezetben. E j á példa nyomán rohamosan nő a szövetkezet tagjainak száma. Naponta három régy kis- és középparaszt jelentkezik a szövetkezetben. Látják, hogy a közös szövetkezeti gazdálkodás jó megélhetést biztosít mindenkinek, de még jobban érzik azt a szocialista szeretetet, ami a szövetkezet dolgozóit összeköti. Tapasztalják, hogy nem úgy van, mint a múltban volt hogy a „nagyhalak felfalták a kishalakat", hanem a szövetkezet dolgozói mindsnben kisegítik egymást és a közösség szellemében fejlesztik szövetkezetünket szocialista gazdasággá, Varga Pál kisgazda 7 holddal lépett a szövetkezetbe. Ö sem hitte volna, mennyivel jobb élete lesz. Hogy lépett be a szövetkezetbe, őszintén így mond ja el: — Amikor községünkben megalakult a szövetkezet, sokat gondolkoztam azon, mitévő legyek. "Nem tudtam választani. No, meg az a sok beszéd, ami a falunkban akkor elhangzott a kulákság meg a reakció szájából, teljesen félrevezetett. Amikor aztán a szövetkezet földjein a mérnökök megcsinálták a tagosítást, az én földjeim is beleestek a szövetkezet tábláiba .. . Kaptam volna én földjeim helyett más földet, de azt mondtam, nem hallgatok én már semilyen reakoiós beszédre, belépek a szövetkezetbe. Azóta mindig a mérnököket emlegetem, hogy úgy mondjam szidom őket, hogy miért nem jöttek Fordítsunk fokozott figyelmet a normák megtárgyalására Az éwégi közgyűlésekkel egyidejűleg a szövetkezetekben a normákat is megtárgyalják. Eddig azonban még csak a vezetőség foglalkozott a normákkal, a tagság a taggyűléseken még nem tárgyalta meg őket. Itt az ideje, hogy erre is sort kerítsünk. Elkerülhetetlenül fontos, hogy műiden egyes normát alaposan megtárgyaljanak a taggyűlésen. Nem elég, ha egyszer vagy kétszer felhozzák a normák kérdését. A bényi, a bélai, a muzslai, a bú esi, a nagyfödémesi, a nagysallói, a negyedi és a farkasdi szövetkezetben több, mint 10 napig tanácskoztak a szövetkezeti tagok, csakhogy a normák helyesek, reálisak legyenek. Egészen máskép jártak el Verebélyen, Bánovcén, Ógyallán, Somorján, Királyhelmecen és Dunaszerdahelyen, ahol csak felületesen átszaladtak a normák kérdésén. A normák megállapításánál fel kell használni az eddigi tapasztalatokat, mert meggyőződhettünk arról, hogy a reális normák elkerülhetetlen előfeltételei a jó gazdasági eredményeknek. Megjavult a munka a fűsí állami birtokon is A nagymegyeri állami birtok igazgatóságához több olyan kis gazdaság tartozik, mint Füs, vagy Keresztmajor. Az elmúlt években ezeken a gazdaságákon sok nehézség adódott. Füsön például nerr> akadt a mult évben ember, aki vállalta volna a tehenek fejesét. Az Idén azonban itt i

s lényeges változás állt be. A volt intéz/l és a vele paktáló egyé nek felváltása után megszilárdult a munkafegyelem a dolgozók között. Papsi és Esztergályos elvtársak, akik eddig csak a növeri'dékállatoknál dolgoztak, ma már fejenként 28 tehén fejését is vállalták, sőt arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a tehenek tejhozamát egy hónap alatt két literrel fokozzák. Keresztmajoron is hasonló a helyzet. Az elmúlt évben itt sem akadt tehenes, most azonban a keresztmajori tehenészek, Kósa Miklós és Németh Péter elvállalták, hogy a tehenek tejhozamát egy hónap alatt 2 literrel emelik. De nem feledkezhetünk meg a füsi gazdaság igával dolgozó munkásairól sem. ök is a legnagyobb öntudattal teljesítik a reájuk bízott feladatokat. És így tovább folytathatnánk. A gottwaldi ötéves terv negyedik évét jó eredményekkel kezdték meg a birtok dolgozói. PÁL KÁLMÁN, Nagymegyer. legalább öt évvel ezelőtt a földeket tagosítani, mert akkor ma még jobb sorsunk lenne. Varga Pál ilyen igazán még sohasem mondta el senkinek sem, hogyan is lett a szövetkezet tagja. —• Szégyeltem volna magamat a többiek előtt, ha megtudták volna, hogy azért léptem be a szövetkezetbe, mert a földjeim beleestek a szövetkezetébe. Eleinte idegenkedett a szövetkezettől, ma meg a szövetkezet legjobb dolgozói közé sorolhatjuk. De megvan annak is a magyarázata, hogy milyen úton kedvelte meg így a szö vetkezeti életet. — Láttam, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mindenben a dolgozó paraszt javát szolgálja és megkönnyíti munkáját. így mondja el röviden Varga Pál a szövetkezetbe való belépésének történetét, de a történet folytatódik, mégpedig a következő képen. Varga Pál 7 hold földjén dolgozott a múltban egész családjával. A földek hozama átlagosan 6 mázsa volt holdanként, de akkor már nagyon jó esztendőnek kellett lenni. Könnyei kiszámíthatjuk tehát, hogy milyen jövedelme volt a 7 hold földből egy év alatt. A szövetkezetben mint kocsis dolgozik. Mult év március elsejétől 526 munkaegységet dolgozott le. Pénzbeli jutalmazása több, mint 52.600 korona. Amellett a háztáji gazdálkodási a kapott félhektár földjén a terményekből szép számú szárnyas jószágot nevelt a felesége. A tyúkokon kívül 18 libájuk és 18 pulykájuk is volt. A hízót már leölték. Van zsír és hús bőven. A sertések gondozója, Gergő István is közbeszól. — Hát a közös bortermés ? Az is hozzájárul a jövedelemhez és abból is megkaptuk a részesedést. Minden 100 munkaegységre 5 liter bort. .. Örömmel meséli, hogy a 15.000 ko. rona osztalékból szép varrógépet vesz 10 éves kislányának. Szépen keresett egész évben, de becsületesen dolgozott is. 150 sertést gondozott és 715 munkaegysége után több, mint 71.500 korona volt az évi jövedelme, azonkívül 22 mázsa gabona. A bátorkeszi szövetkezet minden dolgozója tudja, hogy a még szebb és boldogabb élet csak a szövetkezet kifejlesztésével valósulhat meg. Ezért Gottwald elvtárs szavait követve — bátrabban előre a szocializmus megvalósításáért — újult erővel, új tagokkai megszaporodva indulnak az ötéves terv negyedik éve feladatai, nak hiánytalan teljesítésére. MÉRY FERENC. Egy hétig a Tátrában üdülök A magamfajta szegény ember a múltban, ha nem akart éhenhalni, kénytelen volt a kulákoknál kora reggeltől késő estig robotolni. Az így szerzett pénz azonban nem volt elég arra, hogy az ember a családját rendesen ellássa. A kulákoknál bizony csak annyit lehetett keresni, hogy éppe«i éhen ne kelljen halni. A szegény ember élete megváltozot a felszabadulás után. Én magam is tagja lettem az imelyi Egységes Földműves Szövetkezetnek. Munkámat becsületesen elvégeztem. Ezért olyan kitüntetés ért, amire sohasem mertem volna gondolni: szövetkezetünk egyheti üdülésre küldött a Magas-Tátrába. Most máinem kell félnem attól sem, hogy éhezni fogunk. A szövetkezetben megkerestem 12 mázsa gabonát és több íjnint 25.000 koronát. Hálámat népi demokratikus államunk iránt úgy rovom le, hogy a hazatérésem után társaimmal együtt még jobban fogok dolgozni, hogy többtermelés útján mennél több kenyeret adhassunk a dolgozók asztalára. MITTICH MÁRIA, Magastátra. A szovjet tapasztalatok felhasználása az állattenyésztésben az állami birtokokon Az állaltenyésztési termelés fokozásának, valamint az állatok hasznossága emelésének érdekében az állami birtokokon egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat. Állami birtokaink példaképe a Karavajevói szovhoz, annak állat gondozási és etetési módszerei, melyekkel a szovhoz dolgozóinak sikerült kitenyészteniük a világ legjobb teheneit. A bajcsi állami birtokon a borjúk hideg nevelésével egészséges és magas hasznossággal biró teheneket nevelnek. Minden gazdaságon van. na k az istállók mellett úgynevezett »Evzer« ketrecek, amelyekben elhelyezik az elválasztott borjúkat, hideg környezetben. Itt H napig tejoldattal, majd 37 C fokos teljestejjel etetik őket. Egészséges üszök, amelyek hidegen lettek nevelve. 1 ciferi gazdaságon központi borjúistállót létesítettek, amelyben a körlyezö gazdaságokról összpontosítják a borjúkat, hogy itt hideg nevelés útján egészséges állatokká fejlődjenek. Gondos ápolással és helyes etetéssel itt >s szép eredményeket érnek el. A két hónapon aluli borjúk átlagos napi súlygyarapodása 0.6 kg, a két hónaptól hat hónapig terjedő korúak napi súlygyarapodása pedig 1.1S—1.30 kg. Napközb'

n minden borjút kihajtanak a kifutókba, hogy a friss levegőn mozoghassanak.