Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-29 / 24. szám, kedd

1952 január 26 U J S7Ö Az ENSz politikai bizottsága elfogadta a Szovjetunió javaslatát: ajánlja a Biztonsági Tanácsnak 14 ország, köztük Magyarország felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe A szavazás során az USA, 11 más állammal együtt kisebbségben maradt Az ENSz politikai bizottsága pénteken befejezte az új tagok felvétele kérdésének megvitatását. Mint ismeretes, január 21-én J. A. Malik elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének helyettes vezetője a szovjetkormány megbízásából a következő határozattervezetet nyújtotta be: „A közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanácsnak, hogy vizsgálja felül Albánia, a Mongol Népköztársaság, Bulgária, Románia, Magyarország, Finnország, Olaszország, Portugália, Írország, Transzjordánia, Ausztria, Ceylon és Nepál, valamint Líbia kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjainak sorába való felvételre." Emlékezetes, hogy a Szovjetunió az ENSz közgyűlésének már több korábbi ülésszakán is javasolta, hogy valamennyi felvételét kérő államot egyidejűleg vegyék fel az ENSz-be. Az elmúlt években azonban az angol-amerikai tömb nyomására az ENSz közgyűlése elutasította, hogy az új tagok felvételére vonatkozólag a Szovjetunió javaslatát terjessze a Biztonsági Tanács elé. Az amerikai tömb csak azoknak az államoknak az ENSz-be való felvéte- küldött január 22-én kifejtett tételéhez hajlandó hozzájárulni, ame- lét. Gross tétele szerint a 14 állam lyek hajlandók magukat alávetni az : felvételi kérelmének egyszerre töramerikai parancsoknak. | ténő megvizsgálásáról szóló szovPénteken az ENSz közgyűlésének 1 j

et javaslat ellentétes az alapokpolitikai bizottsága, az amerikai 1 mánnyal. Ugyanakkor egyes küldötküldöttség minden erőfeszítése el- I tek azt javasolták, hogy több állalenére elfogadta a Szovjetunió \ mot egyidejűleg vegyenek fel, vihatározati javaslatát. i szont azon a véleményen voltak, A javaslat mellett szavazott húszon- j hogy a határozati javaslatba nem egy ország (Szovjetunió, Ukrajna, szabad beiktatni ezeknek az állaBjelorusszia, Lengyelország, Csehszlovákia, az ázsiai országok küldöttségei, Argentína, Izrael, Svédország és mások.) A javaslat ellen szavazott az Egyesült Államok és tizenegy más küldöttség. Huszonöt ország küldöttsége, köztük NagyBritánniáé és Franciaországé is, tartózkodott a szavazástól. Ahhoz, hogy a határozatot a Biztonsági Tanács elé terjesszék, 40 szavazatot, azaz kétharmados többséget kell kapnia a Közgyűlésben. Mint a l'Humanité kommentárja megállapítja, ez volt az első eset, hogy az ENSz közgyűlésének politikai bizottsága amerikai ellenzéssel szemben a Szovjetunió egy javaslatát eredeti formájában elfogadta. Az ENSz politikai bizottságának vitája az új tagok felvételéről A politikai bizottság január 24-i délelőtti ülésén folytatódott az új tagok felvételének vitája. Peru képviselője kijelentette, hogy a különféle küldöttségek által javasolt majdnem valamennyi módosítást beiktatja határozati javaslatába. Peru képviselője ilymódon elállt attól az elvtől, hogy az xúj tagok felvételét kizárólag jogi kérdésnek minősítsék, továbbá attól, hogy azok felvétele csak az úgynevezett „békeszeretet bizonyítékai" alapján történjék. Sok küldött hangsúlyozta, hogy e zsákutcából úgy lehet kiutat találni, ha minden megkülönböztetés nélkül felülvizsgálják valamennyi felvételét kérő állam kérelmét és egyidejűleg felveszik őket az ENSz tagjai sorába. Ebből indul ki a szovjet határozati javaslat is. Azt kívánjuk — mondotta Guatemala küldötte —, hogy minden megkülönböztetés nélkül vizsgáljanak felül minden felvételi kérelmet, mert csak ilymódon található meg a probléma megoldása. A Szovjetunió által előterjesztett határozati javaslatot — mondotta Bolívia képviselője — nem lehet egyszerűen félretólni. Ez a*' javaslat alapul szolgál a tárgyalt kérdés megoldására. Még határozottabban nyilatkozott Svédország küldötte. „A Szovjetunió javaslata — mondotta — a legközelebb van álláspontunkhoz. Ez a határozati javaslat a zsákutcából kivezető gyakorlati utat jelenti." így tehát a küldöttségek jelentékeny része elutasította Gross USABrit- és amerikaellenes tüntetések Kairóban Faruk király szombaton kihirdette a hadiállapotot Kairóban Amint a nyugati hírügynökségek jejentik, a britek Izmajlában az utcai harcok folyamán kb. 2000 katonát vetettek harcba, akik hat órán át tartó elkeseredett harc után a mintegy 1000 rosszul felfegyverzett egyiptomi rendőrt megadásra kényszeritették. Az egyiptomi belügyminisztérium jelentése szerint ebben az egyenlőtlen harcban 46 egyiptomi rendőr esett el és 40 további megsebesült. A britek által elfogott rendőrök száma, akiket gyorsan létesített gyüjtőtáborokba hurcoltak, 800, sőt ezerre tehető. Brit részről 4 katona hajt meg és 9 megsebesült. Az egész Szuezi körzetben a brit csapatok védelmi állásokat építenek. A britek által Izmajlában kiprovokált véres összetűzés Kairó lakossága körében mérhetetlen felháborodást keltett. Még pénteken este rendkívüli ülésre ült össze az egyiptomi kormány és a szükséges intézkedésekről tárgyalt. Sa]ah ed Din pasa belügyminisztert, aki mint az ENSzbeli egyiptomi küldöttség vezetője, jelenleg Párizsban tartózkodik, felhívták, hogy azonnal térjen vissza Kairóba. Az egyiptomi kormány bejelentette Erskin tábornoknak, a Szuezi körzet brit parancsnokának, hogy őt teszi felelőssé az izmajlai véres eseményekért és követeli az öszszes foglyulejtett rendörök azonnaji szabadonbocsátását. Abban az időben, amikor a kormány ülésezett, a kormány székhelyének közelében mintegy 10—15 ezer főnyi tüntető tömeg gyűlt össze, amely energikus intézkedéseekt követelt a britek ellen és az összes elfogott rendőrök Bzabadonbocsátást követelte. Annak ellenére, hogy az egyiptomi kormány megszigorította az ostromállapotot, szombat délelőtt spontán, hatalmas britellenes és amerikaellenes tüntetésekre került sor Kairó főutcáin. A tüntetők, akik megkísérelték, hogy a brit nagykövetség épületéhez nyomuljanak, a diplomáciai kapcsolatok megszüntetését követelését követeltek Nagy-Britanniával, továbbá követelték, hogy egyiptomi katonaságot küldjenek a Szuezi-körzetbe. A tüntetők állandóan „le Churchillel", „le Erskinnel" jelszavakat kiáltottak és lelkesen éltették a Szovjetuniót. A tüntetéseken résztvett a kairói vasmüvek néhányezer munkása is, akik megszakították munkájukat. Más tüntetők felgyújtottak néhány mozit, amelyek brit és amerikai társaságok tulajdonát képezték, felgyújtottak egy brit klubot, vendéglöt és számos benzinállomást, amelyeknek amerikai és brit naftatársaságok a tulajdonosai. Faruk király a kormány kérelmére szombaton hadiállapotot hirdetett ki Kairóban. Az egyiptomi csapatok megszállták a város összes kulcspontjait. A „Francé Presse" hírügynökség londoni jelentése szerint a brit kormány jóváhagyta Erskin tábornok izmajlai eljárását. A brit kormány, amelynek ülésén résztvett Síim tábornagy, Slessell repülötábomagv és Mac Grigor, a brit tengerészet főparancsnoka, megbízta Erskin tábornokot, hogy az egész Szuezi körzetben rendkívüli állapotot hirdessen ki. Malta szigetéről szombaton 10 brit hadihajó indult el, közöttük egy repülőgépanyahajó és cirkáló. Ezek a hajók egyiptomi vizekre mentek. Ciprus szigetén 7000 brit katona álj készenlétben. moknak a felsorolását. E javaslatok célja az, hogy a Biztonsági Tanács foglalkozzék két bábrendszernek, a Li Szin Man-féle rezsimnek és a Bao Daj-féle rendszernek a felvételi kérelmével is. Az ilyen javaslatoknak az a céljuk, hogy megakadályozzák az új tagok felvétele kérdésének megoldását és ismét új zsákutcát teremtsenek. A Szovjetunió válaszjegyzéke az USA kormányához leleplezi a német és japán hadifoglyokkal kapcsolatos amerikai rágalmakat Az USA kormánya január 8-án jegyzéket adott át a szovjet kormánynak. Az amerikai jegyzék rágalmazó módon az állítja, hogy „a háború idején a Szovjetunió által foglyul ejtett német és japán állampolgárok százezrei" maradtak a Szovjetunióban. Azt kívánja a jegyzék, hogy a Szovjetunió nyújtson tájékoztatást az ENSz úgynevezett hadifogolyügyi bizottságának. Ezt a bizottságot az USA és Anglia nyomására, az ENSz alapokmányának megsértésével 1950 decemberében. a közgyűlés ötödik ülésszakán létesítették. A bizottság ülését ez év január 21-re tűzték ki Genfben. A Szovjetunió külügyminisztériuma az USA kormányának említett jegyzékére válaszolva, január 20-án a következő tartalmú jegyzéket intézte az USA nagykövetségéhez: Mao Ce-tung távirata Radzsendra Praszadának, az indiai Köztársaság elnökének Mao Ce-tung, a Kínai Népközt' :-saság központi népkormir.^iak elr. ke és Csu En-laj kUlUgyr

v"'"is7ter, kormány adminisztratív tanácsinak elnöke Radzsendra ° "'-.ak, az Indiai Köztársaság elnökének és SriDzsavaharlal Nehru in irmányelnöknek és külügyminiszternek üdvözlő táviratokat küldtek a január 26-i indiai Köztársaági Államünnep alkalmából. Mao Ce-tung, a Központi Népkormány elnöke Radzsendr- ~ szada elnöknek a következő táviratot küldte: „A Kínai Népköztársaság kormányának és népének nevében az indiai kormánynak és az indiai népn°v államünnepe alkalmából " "ó üdvözleteket küldök és az indiai népnek állandó fejlődést és boldog''_ ' kívánok." Csu En-laj, az adminisztratív kormánytanács elnöke és külügymir' ter Sri-Dzsavaha.rlal w

,hru-"'k, az indiai kormány elnökének és külügyminiszterének a következő üdvözlő táviratot küldte: „Kérem, fogadja forró üdvözleteimet, amelyeket Ön:- a ko» ynak és az indiai népnek küldök az Önök államünnepe alkalmából. Virágozzanak továbbra is a Kína és India közötti baráti kapcsolatok." A magyar kormány visszautasítja az Egyesült Államok kormányának semmitmondó válaszát a „kölcsönös biztonságról" szóló törvény ügyében A Magyar Népköztársaság kormánya 1951. december 1-én erélyes jegyzékben tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államokban törvényt hoztak a „kölcsönös biztonság" címén, amely ténylegesen fasiszta kémek és árulók támogatására, szervezésére és felfegyverzésére irányoz elő 100 millió dollárt. Az Egyesült Államok kormánya a magyar tiltakozásra decebber • 29-én semmitmondó és pökhendi hangú jegyzékben felelt, amelyben az érdemleges válasz elől kitérve arra szorítkozott, hogy utalt a Szovjetunió tiltakozó jegyzékére adott amerikai válaszra. Az Egyesült Államoknak erre a jegyzékére a magyar kormány f. hó 24-én az alábbi választ adta: „A magyar kormány 1951 december 1-én kelt jegyzékében a legélesebben tiltakozott a Magyar Népköztársasággal szemben nyíltan ellenséges kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvény' elfogadása ellen és konkrét tényekre hivatkozva rámutatott, hogy a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges, fasiszta és reakciós elemeknek a .kölcsönös biztonságról szóló törvény' által kilátásba helyezett támogatása és felfegyverzése már ténylegesen folyamatban is van. Az Egyesült Államok kormánya 1951 december 29-én kelt válaszjegyzékében sem a magyar kormány tiltakozására, sem a felhozott konkrét tényekre egyetlen szóval sem reagált. Ehelyett fölényes hangon arra a válaszjegyzékre hivatkozik, amelyet az Egyesült Államok kormánya a Szovjetunió kormányának a .kölcsönös biztonságról szóló törvény, elleni tiltakozó jegyzékéra adott. A Magyar Népköztársaság kormánya a leghatározottabbban viszszautasítja az Egyesült Államok kormánya Jegyzékének pökhendi hang ját és felhívja az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra, hogy ilyen hangnem használata nem alkalmas a szuverén államok közötti normális érintkezés fenntartására. Ugyanakkor megállapítja a magyar kormány, hogy az Egyesült Államok kormányának 1951 december 29-i jegyzéke semmiképpen sem tekinthető feleletnek a magyar kormány 1951 december 1-i jegyzékére. A magyar kormány jegyzéke az említett törvényről, mint az Egyesült Államok kormányának a Magyar Népköztársasággal szemben tett ellenséges lépéséről, valamint nemcsak Magyarországról megszökött, de nagyrészt Magyarországon élő és itt demokráciaellenes, romboló tevékenységet folytató magyar fasiszták és háborús bűnösök már folyamatba tett támogatásáról és felfegyverzéséről beszél, amiért a felelősség az Egyesült Államok kormányát terheli. Az Egyesült Államok kormánya azzal, hogy a felhozott tényékre egyszerűen nem reagál, hanem ahelyett másról beszél, nyilvánvalóan ez alól a felelősség alól igyekszik kibújni. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy ezeknek a tényeknek a leszögezése az Egyesült Államok kormánya számára nem kellemes. De a tényeket nem lehet mellébeszéléssel nemlétezőkké változtatni. Minthogy az Egyesült Államok kormányának jegyzékéből világos. hogy a magyar kormány 1951 december 1-i jegyzékében felhozott tényeket az Egyesült Államok kormányának megcáfolnia nincs módiában, a magyar kormány teljes egészében fenntartja az előző jegyzékében foglaltakat és ismételten felhívja az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra, hogy a kölcsönös biztonságról szóK 1951, évi törvény' elfogadása és magyar fasiszták, háborús bűnösök és más reakciós elemek támogatása és felfegyverzése szöges ellentétben áll az 1947. évi békeszerződéssel, számos, az Egyesült Államok kormánya által elfogadott és aláírt nemzetközi megállapodással és nyilatkozattal, a béke és a nemzetek közötti normális együttműködés érdekeivel". „Az Amerikai Egyesült Államok kormányának 1952 január 8-1, a japán és német hadifoglyoknak a Szovjetunióból való hazaszállítására vonatkozó jegyzékével kapcsolatban a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztériuma szükségesnek tartja hivatkozni a Szovjetunió nagykövetségének az USA külügyminisztériumához intézett 1950 július 16-i és a. Szovjetunió külügy miniszöé rixtim án ak az USA nagykövetségéhez intézett 1950 szeptember 30-i jegyzékére. E jegyzékek kimerítő választ adtak a szóbanforgó kérdésekre. Ami az USA kormányának az ENSZ hadifogolyügyi bizottsága küszöbönálló ülésére tett hivatkozását illeti, ezt a bizottságot — mint ismeretes -— az ENSZ alapokmányának megsértésével, az USA és Anglia nyomására létesítették. A bizottság jogsértő. Az említett amerikai jegyzéket csakis a Szovjetunió ellen intézett rágalmazó kirohanásnak lehet minősíteni. Az USA kormánya nyilvánvalóan azért folyamodik ehhez a rágalmazó kirohanáshoz, hogy jelentéktelennek tüntesse fel azoknak a német és japán háborús bűnösöknek bűncselekményét, akik Németországot és Japánt a második világháború kirobbantásával háborús kalandba taszították és akiket most az USA uralkodó körei az új világháború előkészítésére használnak fel". Az USA kormánya annak ellenére intézte jegyzékét a szovjet kormányhoz, hogy a TASZSZ 1950 április 22-i és május 5-i hivatalos közleménye már megállapította, bogy a japán és német hadifoglyok hazaszállítása a Szovjetunióból befejeződött. A TASZSZ április 22-i közleménye rámutatott, hogy Japánba összesen 510.409 japán hadifoglyot szállítottak haza, nem számítva azt a 70.880 főt, akit 1945-ben közvetlenül a hadműveletek körzetében bocsátottak szabadon. A Szovjetunióban mindössze 1487 japán hadifogoly maradt, ezeket elkövetett bűncselekményeikért elítélték vagy eljárás folyik ellenük. Kilenc ember gyógyításának befejezése után szállítandó haza — ezek közül nyolcat már hazaszállítottak. 971 japán hadifoglyot, aki súlyos bűncselekményeket követett el a kínai nép ellen, átadtak a Kínai Népköztársaságnak. A német hadifoglyokra vonatkozóan a TASZSZ 1950 május 5-i közleménye megállapította, hogy a Szovjetunióból 1,939.063 német hadifoglyot szállítottak haza. A német hadifoglyok közül a Szovjetunióban maradt 9717 fő. akit személyesen elkövetett súlyos háborús bűncselekmény miatt elítéltek, továbbá 3815 fő, aki ellen háborús bűncselekmény miatt eljárás folyik. 14 főt betegség miatt ideiglenesen visszatartottak. Ezek közül tizenegyet már hazaszállítottakV Németországba. Ilymódon a német és japán hadifoglyok — mind a hazaszállítottak, mind pedig a Szovjetunióban maradottak — kérdését kimerítő módon tisztázta a TASZSZ említett közleménye. Visinszkij eívtárs visszaérkezett Moszkvába A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere, az ENSzközgyülés 6-ik ülésszakaszán részvevő szovjet küldöttség vezetője január 26-án Párizsból visszaérkezett Moszkvába.