Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-29 / 24. szám, kedd

U J SZO 2 1952 január 29 KÜLPOLITIKAI SZEMLE Az USA eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte el pénteken az ENSz-ben, amikor a politikai bizottság a tagfelvételek kérdésében szavazott. Számos állam — köztük Magyarország és több népi demokrácia — már évek óta kéri felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Szovjetunió ismételten javasolta, hogy ezeket az államokat megkülönböztetés nélkül, egyidejűleg vegyék fel az ENSz tagjai sorába. Az Egyesült Államok azonban konokul elzárkózott a népi demokráciák felvétele elöl. Az USA uralkodó körei minden eszközzel meg akarják akadályozni, hogy olyan államok kerüljenek az ENSzbe, amelyek nem engedelmeskednek az amerikai monopoltöke parancsainak és nem szolgálják az imperialistáknak az új világháború kirobbantására irányuló terveit. Az USA-diplomácia most is azon mesterkedett, hogy elgáncsolja a Szovjetunió javaslatát. Washington egyik engedelmes csatlósa: Peru útján olyan javaslatot terjesztett elö, amely elfogadhatatlan feltételekhez kötötte volna a tagfelvételt. De ezúttal addig feszítgette a húrt — amig végül is elpattant. Az ENSz politikai bizottsága 21 szavazattal 12 — közte az USA szavazata — ellenében elfogadta a szovjet javaslatot, amely Líbiával együjtt öszszesen 14 állam felvételét ajánlja az ebben a kérdésben illetékes Biztonsági Tanácsnak. 25 állam, köztük Anglia, a brit államszövetség tagjai és Franciaország tartózkodott a szavazástól, amelynek eredménye tehát azt mutatja, hogy AZ ENSZ TAGFELVÉTELI VITAJABAN a politikai bizottságban képviselt államoknak egyötöde sem volt hajlandó az amerikai álláspontot támogatni. A tagfelvétel kérdésében a politikai bizottságban lezajlott szavazás a Szovjetunió következetes békeakaratának nagy sikere, az amerikai háborús politika érzékeny vesztesége. Miről tanúskodik ez a szavazás? Arról, hogy a népeknek az amerikai i.iiperializmussal és mindenfajta imperializmussal szemben növekvő ellenállása mindjobban érezteti hatását az ENSz-ben. Hogy ezzel az ellenállással az amerikai imperialistáknak számolniok kell — ez ismételten bebizonyosodott az ENSz mostani ülésszakán. A Párizsból hazautazó Visinszkij elvtárs varsói nyilatkozatában világosan rámutatott erre, amikor megállapította, hogy például tavaly öt, idén már tizenegy állam szavazott az öthatalmi békeegyezményt követelö szovjet javaslat mellett. „Az ENSz párizsi ülésszakán megmutatkozott a békemozgalom ereje" — hangsúlyozta Visinszkij eivtárs. Jellemzően nyilvánult ez meg az úgynevezett „kollektiv intézkedések" tárgyalásánál, a csatlós és függő országok egész sora terjesztett elő olyan módosításokat, amelyek végül is — főleg a fegyveres erők rendelkezésre bocsátása kérdésében — teljesen megváltoztatták az eredeti imperialista javaslatot. Mindez az USA ismételt visszavonulását kényszerítette ki, most pedig az USA nyilt leszavazására került sor, elsősorban az ázsiai és az arab országok fokozódó ellenállása következtében. A tagfelvételi javaslat most a közgyűlés elé kerül, ahol annak elfogadásához kétharmados szótöbbség — negyven szavazat — szükséges. Ennek megszerzése esetén a szovjet javaslat a Biztonsági Tanács elé kerül, ahol a nagyhatalmak egyhangú állásfoglalása dönthet csak a tagfelvétel kérdésében. Az USA természetesen mindent elkövet majd, hogy a népi demokráciák felvételét megakadályozza. De a legutóbbi szavazás éppen úgy, mint az ENSz egész jelenlegi ülésszaka azt bizonyltja, hogy az amerikai imperialisták egyre növekvő ellenállással kerülnek szembe, még csatlósaik körében is. A szégyenletes koreai agresszió cigéréül sikerült mejjszervezniök az ENSz lobogóját, Ám, amikor az agresszió kiterjesztésére törekednek, amikor Koreává szeretnének változtatni más országokat, egyre nagyobb mértékben kell számolniok a hatással, amit a népmilliók békeharcának fokozódása vált ki. Érthető, hogy ilyen körülmények között Amerika lázasan kutat megbízható csatlósok után, érthető, hogy a. maga részéről Li Szin Manék bábállamának felvételét javasolta az ENSz-be. Az USA-nak ez a javaslata ismét megmutatja, hogy az amerikai monopoltöke mindenütt a legelvetemültebb gonosztevőkre épít, amikor az agresszió kiterjesztésére, új világháború kirobbantására törekszik. Mert, hogy ez a célja, azt A KOREAI FEGYVERSZÜNETI TÁRGYALÁSOK is napnál világosabban bizonyítják. Hiszen az Egyesült Államok küldöttei Panmundzsonban mindent elkövetnek, hogy a tárgyalásokat meghiúsítsák. A fegyverszünet ügye hetek óta egyetlen lépést sem halad előre. Az amerikaiak egyik lehetetlen követelést a másik után támasztják, mind a hadifoglyok, mind pedig az ellenőrzés kérdésében. A hadifoglyok kicserélése kérdésében változatlanul kitartanak a minden nemzetközi jogelvet és eddigi gyakorlatot megcsúfoló, elfogadhatatlan követelések mellett, hogy a hadifoglyokat „egy az egyhez" arányban cseréljék ki. Ennek a javaslatnak az a célja, hogy a koreai és kínai hadifoglyok tízezreit kényszerrel visszatartsák és kiszolgáltassák Li Szin Man és Csang Kaj Sek banditáinak. Az ellenőrzés kérdésében pedig a fegyverszüneti megállapodáson keresztül szeretnék elérni az amerikai imperialisták azt, amit fegyverrel nem tudtak kiverekedni: a beavatkozást a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság belügyeibe. Az amerikaiak diktálni akarják a feltételeket és magatartásukkal minden megegyezést megakadályoznak. Az amerikaiak nem békét akarnak, hanem a háború folytatását és kiterjesztését — ezt bizonyítják nemcsak a teljesithetetlen követelések, hanem a sorozatosan megújuló provokációk is. A koreai-kínai küldöttség és a semleges övezet ellen ismételten elkövetett aljas merényletekkel nyomást akarnak gyakorolni a koreai-kínai tárgyalófélre. Az agresszió kiterjesztését célozza Kína légiterének ismételt rúegsértése, valamint az a törekvésük, hogy a délkeletázsiai államokat azok katonai megszállása útján kényszerítsék be a szabad Kína elleni háborúba. A három nyugati nagyhatalom vezérkari főnökeinek washingtoni tárgyalásai, a Csang Kai Sek zsoldosoknak a Kínai Népköztársaság elleni felhasználásáról szóló hírek azt mutatják, hogy az amerikai imperializmus Burmát, Sziámot, Vietnam és a Malájföld megszállt részeit felvonulási területként igyekszik felhasználni a kínai nép ellen. Ezeket az államokat is Dél-Korea sorsára akarják juttatni, ahol — a Kiodo Cuszin japán hírügynökség megállapítása szerint — az amerikai csapatok agressziójuk során ötven várost és 1406 falut pusztítottak el, 785 gyárat romboltak le, ahol a megmaradt vállalatokat mind amerikai ellenőrzés alá helyezték, ahol a lakosság elképzelhetetlen nyomorban él az amerikai banditák és liszinmanista zsoldosaik zsarnoki uralma alatt. És Koreává szeretnék változtatni az amerikai monopoltőke NyugatNémetországot is. Most jelentette be a nyugatnémet Li Szin Man: Adenauer legfőbb katonai tanácsadója, Blank, a leendő bonni hadügyminiszter, hogy az új Wehrmachtot az általános védkötelezettség alapján állitják fel. Ez a bejelentés újabb fényt vet arra a veszedelemre, amellyel A NYUGATNÉMET ÜJRAFELFEGYVERZÉS fenyegeti a világ békéjét. Blank nyilatkozata azt jelenti, hogy NyuMiről írnak testvérprilamfc lapjai? ľ Humanite •műn osmu t>cj/rn cojjotsítc rwsNS Egy francia katona levele a Limoges-laktanya amerikai urairól „Aki Versailles felé jár, menjen csak a Limoges-laktanya felé. Épületes látványban lesz része. A francia színekre festett örbódé'ban amerikaiak tanyáznak. Kinn — francia katonák állnak őrt az amerikaiak helyett és szolgai szerepet töltenek be mellettük. Az amerikaiak szépen berendezett, fényűzően berendezett épületben laknak. Erre a célra van pénz, hiszen fizetnek a franciák. Az amerikai megszállók barátnői minden további nélkül bejárhatnak a laktanyába és a francia katonák egy szót sem szólhatnak, mert előírás szerint „udvariasnak" kell lenni a megszállók iránt. Az udvar végén — micsoda ellentét! — ott áll a fra^.áa légierő számára fenntartott egyik épület. Érdemes megnézni! A lépcső korhadt, a padló deszkái meghajlottak, a szobák tele bolhával és poloskával, az irodahelyiségek falai nagyon rossz állapotban vannak. Csak a sorozóhelyiség van valamennyire elviselhető állapotban — nem csoda, hiszen be kell csapni a jelenlegi rendszer áldozatait! Talán nem lehetne rendbehozni az épületet? „Nincs rá pénz" — ez az örök válasz. Pedig lehetne szerezni pénzt. Ha valóraváltjuk a nemzeti függetlenségi politika jelszavát: „Az amerikaiak menjenek Amerikába!', akkor lesz pénz a népet szolgáló, a hazát védő hadsereg felszerelésére, amelynek feladata nem a kapitalisták érdekeinek szolgálata, hanem a haza védelme lesz." Turkménía tudósai a népért dolgoznak Rohamosan emelkedik a munkanélküliek száma a marshallizált Belgiumban Á Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja irja: Január 6-tól 12-ig terjedő héten naponta átlag 204.109 teljes munkanélkülit tartottak nyilván. A részleges munkanélküliek s^áma ÍU.186 volt — ez összesen 288.295 munkanélküli. A december 22-én vé~sődő héten a nyilvántartott teljes munkanélküliek száma 185.711 volt. Az emel kedés tehát hároyi hét alatt 10 százalék. A munkanélküliségnek ez a hatalmas növekedése azt mutatja, hogy a Pholien-kormány képtelen volt megtartani azokat az ígéreteket, amelyeket a munkaügyi tanácsiban tett. Az új kormány Van Houtte elnöklete alatt ugyancsak képtelen lesz leküzdeni a válságot, amelynek már eddig többszázezer munkás esett áldozatul, mert ez a kormány folytatja és fokozza a háborús előkészületek politikáját — azt a politikát, amelyet a Pholien-kormány követett. A munkanélkülieknek csak e politika gyökeres megváltoztatása adhat munkát. Erre mutatrá a kommunista párt, amikor programmját ezekkel a követelésekkel kezdik; a háborús kiadások és a kapitalista nyereségek komoly csökkentése; a béke, a függetlenség, a szabadság és a szociális fejlődés politikája; a munkanélküliség felszámolásáért folyó küzdelemben a Belga Kommunista Párt követeli a kereskedelmi kapcsolatok kiépítését minden országgal. Az 1951 júniusában, Ashabadban megnyilt Turkmén Tudományos Akadémia a köztársaság tudományos életének központjává lett. A leninisztálini nemzetiségi pelitika újabb diadala, hogy a múltban elnyomott és elmaradt turkmén nép rátalált a tudomány útjára. Az akadémiának három osztálya van: a társadalomtudományi, a biológiai és mezőgazdasági, a fizikaitechnikai és a geológiai tudományok osztálya. Az Akadémia ezenkívül nyolc tudományos kutatóintézettel, több múzeummal és kísérleti állomással is rendelkezik. A turkmén tudósok munkája a legszorosabb kapcsolatban van a köztársaság életével. Az Akadémia tudományos intézetei résztvesznek a különféle expedíciókban és munkálatokban, amelyek a Turkmén Főcsatorna építésével vannak kapcsolatban. Ez a hatalmas sztáüni építkezés gyökeresen meg fogja változtatni a köztársaság gazdasági életét. Rövidesen új tudományos expedíciók és kísérleti állomások kezdenek munkába a csatorna mentén. A turkmén tudósokra a humanista tudományok terén is fontos feladatok várnak. Sztálin elvtárs zseniális útmutatásai alapján elsősorban a nyelvtudomány problémáit kell feldclgozniok. 1952 elejére hívják össze a turkmén nyelvtudományi kongresszust, amelynek központi kérdése a turkmén helyesírás, terminológiai és központozás lesz. Turkmén tudósok most .dolgozták fel a turkmén nép történelmét és a turkmén irodalom történetét. ~ A turkmén tudományos élet dolgozói Turkménia iparosításának, mezőgazdaságának és kultúrájának fejlesztéséért és a nagy szovjethaza jólétéért dolgoznak. cé szőo jel embííľek féléiéért 1951-ben a Szovjetunió több gyapotot termelt, mint 1950-ben. Ez a terméseredmény magasabb, mint a gyapottermelésükröl híres országok — India, Pakisztán és Egyiptom — gyapottermelése együttvéve. A szovjet kolhozok és szovliozok földjeit újfajta, bö termést biztosító gyapotfajtákkal ültették be. Ezeket, az új fajtákat a szovjet mezőgazdászok hozták létre. Az én általam kitenyésztett gyapotfajta 1951-ben 350.000 hektárt foglalt el. A tudós számára nagy megtisztelés, ha nagyobbhozamú mezőgazdasági termékeknek, a bőségnek megteremtésén fáradozhat. Hosszú éveken át dolgoztam a növénybetegségekkel, különösen a baktériumos fertőzésekkel szemben ellenálló gyapotfajta kitenyésztésén. Micsurinnak, a termését nagy átalakítójának módszere szerint, a növények keresztezése útján sike. rült kitenyésztenem egy olyan fajtát, amelynek ugyanolyan bőséges termése és jó minőségű szála van, mint az eddigi fajtának, de a növénybetegségekkel szemben ellenálló. Azokban a gyapottermö kerületekben, ahol ez a fajta múr egyre nagyobb és nagyobb területet foglal el, a növénybetegségek már nem rontják meg a ^fehérarany* termését. Az 1952-r

e vonatkozó terveim széles területet ölelnek fel. Egy biológuscsoporttal kidoígozom a gyapotfajták szelekciójának mícSurini módszerét, abból a célból, hogy a gyapot bőségesen teremjen meg ott is. ahol azel&tt egyáltalában nem termesztették. Azonkívül folytatom munkámat annak érdekében, hogy a szubtropikus növényeket, a mandarint, a teát, és a, fügét északabbra is termeszthessék. Iszaj Varwncjan. A Lenin-hegyi egyetem Az elmúlt évben a Lenin-hegyi Moszkvai Állami Egyetem építői nagy és megfeszítő munkát végeztek. Lényegében befejeztük a tudomány e | hatalmas palotájának építési munkálatait. A Moszkvai Állami Egyetem új épülete a sztálini korszak hatalmas alkotása. Ezt legjobban a következő számadatok bizonyítják: a főépülettömb, amelyet 52 méter magas toI rony koronáz, több mint 240 méter i magas; a több mint 30 épületrészből álló egyetem egész térfogata meghaladja a kétmillió köbmétert; csupán a főépülettömb fémváza több mint 38.000 tonnát nyom. A Moszkvai Egyetem építkezésénél 1951-ben több mint 20.000 munkást foglalkoztattunk. A munka üteméről abból az egy tényből is világos képet alkothatunk, hogy az építkezéshez csaknem minden nap 300 vagón különféle anyag és felszerelés érkezett. Az egyetem összeg épülettömbjeiben nagy ütemben folynak a befejező munkálatok. Szerelik a bonyolult műszereket és gépeket. Meg kell jegyeznem, hogy a nagyszabású építkezés számára szállított felszerelések nagyrészét ne

m sorozatgyártásban állították elö, hanem az egyetem külön rendelése álapján készítették el. A Moszkvai Egyetem új épületében 6 tanszék lesz. Ezeken 7100 hallgató tanul majd és 900 aspiráns készülhet tudományos tevékenységére. A hallgatók és a tudományos dolgozók részére nagyszerű tantermek, laboratóriumok, múzeumok, könyvtárak, lakószobák állnak majd rendelkezésre. Egyszóval biztosítunk számukra'mindent, hogy termékeny tudományos munkát folytathassanak és hogy eredményesen tanulhassanak. 1952 szeptember 1-én megnyitják a Moszkvai Egyetem új épületének kapuit a tanulnivágyó ifjúság előtt. gat-Németországban azokat a fiatal korosztályokat is ki akarják képezni, amelyek még nem szolgáltak a náci-hadseregben. Az amerikaiak tehát nemcsalj az állandóan hangoztatott 12 nyugatnémet hadosztályt akarják felállítani, hanem NyugatNémetország minden épkézláb emberét mozgósítani szeretnék a szabad országok elleni agresszióra. Adenauer az általános védkötelezettség bejelentésével válaszol mindazoknak, akik az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtése mellett szállnak síkra. A nyugatnémet hazaárulóknak és a hátuk mögött álló amerikai imperialistáknak nem kell a német egység, mert — mint azt Walter Fisch nyugatnémet képviselő megállapította — „ha nem lesz többé külön nyugatnémet állam, akkor nem lesz háborús hozzájárulás sem. Adenauer egész politikája Németország kettészakításának fenntartásával áll és bukik." Az általános védkötelezettség bejelentésére újult erővel lángolt fel a nyugatnémet lakosság harca Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen, a Schuman-terv ellen, az amerikai imperialisták sötét tervei ellen. Egyre szélesebb tömegek sorakoznak fel a Német Demokratikus Köztársaság javaslatai mellett, a német egység megteremtése mellett. Az üzemek dolgozói, a különböző politikai pártok képviselői, a nyugatnémet asszonyok és a fiatalság, pártkülönbség nélkül, mind nagyobb tömegben és mind élesebben juttatják kifejezésre azt a szilárd akaratukat, hogy Nyugat-Németországot nem engedik az amerikai agresszió felvonulási területévé, a nyugatnémet fiatalságot nem engedik az új háború ágyútöltelékévé változtatni.