Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-26 / 22. szám, szombat

1952 január 26 U J S7Ö Lenthár Ferencék mult évi jövedelme 182.676 korona és több mint 96 mázsa természetbeni Kedves elvtársak! Mostanában lesz szövetkezetiünkben az év-végi elszámolás. Nagy esemény ez nálunk. Szövetkezetünk tagjai között most kerül szétosztásra az osztalék, ami munkaegységenként 35 koronát tesz ki. Tagjaink közül azok, akik egész éven át szorgalmasan dolgoztak és szívügyüknek tekintették a közösség, a szövetkezet ügyét, most bizony az évközben kapott előlegen és a természetbeni jutalmazáson felül olyan összegeket kapnak, amik eddig a munkájából élő embernek mesebeli számok voltak. Jó volna, ha erre a nagy napra az elvtársak köziü kijönne valaki és megírná az Uj Szóba sikereinket és eredményeinket, hadd olvassa min. denki, milyen jólétet és bőséget hozott számunkra a szövetkezeti gazdálkodás. LENTHÁR FERENC, a köböl kúti EFSz tágja. A köbölkút! szövetkezet irodája előtt nagy a sürgés-forgás, az emberek üres zsákokkal a vállukon jönnek-mennek. — Hol adják a búzát, János? — Amott a másik raktárban. Én is megyek, csak az asszonyt hazaküld tem zsákokért, mert amit magammal hoztam, kevés. Kisvártatva megjött az asszony két üres zsákkal s már messziről kiáltja férjének: — Az egész padlást tűvé tettem, de nem találtam többet, csak ezt a kettőt. Van ugyan még ezenkívül egy pár, de előbb meg kell őket foltozni. j Hát ki gondolta volna, hogy ilyen sok gabonát kapunk? Amikor még magunk gazdálkodtunk, felezsákra sem volt szükség, — veti oda férjének az asszony. Közben elmennek a raktárba. De mindig újabb és újabb emberek jönnek üres zsákokkal. Asszonyok, férfiak, fiatalok, idősebbek, egyszóval midazok ott vannak, akik becsületes munkájukkal segítették a szövetkezet fejlődését. A szövetkezetben jut mindenki számára munka. Még az idősebbek is kapnak munkát erejükhöz mérten. — En már 72 éves vagyok, de még mindig segítem munkámmal a szocializmust építeni. Visszagondolok keserves fiatalkoromra és ilyenkor még nagyobb odaadással dolgozom azért, hogy unokáimnak már szebb életük legyen. Két könnycsepp gördült le arcáról Barák Gáspárnak, mikor ezeket mondotta. Biztosan valami régi rossz emlék jutott az eszébe, vagy pedig örömében azért, mert érzi azt a nagy megbecsülést, amelyben népi demokratikus rendszerünk részesíti az idősebb embereket. Nem is kell félnie Barák bácsinak, hogy miből fog élni, mert ő is, mint éjjeli őr, a szövetkezet dolgozója. Ezért ö is jutalmazásban részesült a szövetkezetben s már előlegként 15.400 koronát kapott munkaegységei után, a jövedelmeből való részesedésnél pedig 6.737 Kés osztalékot kapott. Barák bácsi mellett egy fiatal fiú áll. Férfias komolysággal írja alá a nevét az elébe nyújtott jegyzéken feltüntetett számok után. — Csak nem az édesapád pénzét veszed fel ? Nem bizony. Én Bartha Károly, a ledolgozott munkám után kapom az osztalékot, méghozzá az 1585 koronát ... Egy pár napot segítettem én is a kévéket összehordani az aratógép után. Könnyű munka volt és szépen kerestem, — mondja férfiasan Karcsi. A köbölkúti szövetkezet jól gazdálkodott. A szovjet ko'hožisták példáját követve, mindenben ragaszkodtak a terv betartásához. A szocialista munkaverseny elmélyítésével, a munka jó megszervezésével és a tagok becsületes munkájának segítségével a szövetkezet mindenben elérte a tervezet jövedelmet. Elérték azt, ahogy a közmondás is tartja, hogy ki mint vet, úgy arat". A köbölkúti szövetkezet dolgozói jól dolgoztak, jól vetették, tehát jól is arattak. Az éwégi zárszámadás után minden munkaegységre a már kiosztott előlegen kívül 35 korona osztalékot kapnak a szövetkezet tagjai. Akik egész évben kivették részüket a munkából, nagyon szép, sőt egyesek előtt hihetetlen összeget kaptak osztalék címén. Lenthár Ferenc feleségével együtt lelkiismeretesen, fáradságot nem ismerve dolgozott azon, hogy a szövetkezet sertésállománya minél szebb és nagyobb legyen. Munkájukat siker koronázta, mert csak a sertésekből 2 millió korona tiszta jövedelme volt a szövetkezetnek. A szocialista elvnek megfelelően mindenki aszerint részesül a termelt javakból, amennyivel hozzájárul munkájával a közös vagyon gyarapításához. Lenthár Ferenc szocialista emberhez ülőén nagyban segítette a szövetkezetet a fejlődésben. A jutalom 1082 munkaegység után 86.597 korona előleg, az osztalék pedig 37.885 korona. Feleségének 566 munkaegysége után az előleg 40.390 korona, az osztalék pedig 17.804 korona. Lenthár Ferenc és felesége tehát összesen 55.689 korona osztalékot kaptak, egész évi keresetük pedig 182.676 korona. Azonkívül a munkaegységekre megkapták a természetbeni járandóságot, 46 mázsa búzát, 20 mázsa, rozsot, 14 mázsa árpát, 362 kg szőlőt, ezenkívül a háztáji gazdálkodás és ha mindezt átszámítjuk pénzre, Lenthár Ferencnek és feleségének a mult évben több, mint 200.000 korona jövedelme volt. óriási számok, nagy ezresek a szövetkezet dolgozói kezében. De nem a kizsákmányolás és nem a másik embertájrs verejtékes munkájából, hanem a becsületes munka és a közös nagyüzemi gazdálkodás gyümölcse az, ami a szövetkezet tagjainak életét boldoggá és könynyebbé teszi. Kianek János két fiával állandóan a szövetkezetben dolgozott. Hárman 1525* munkaegységet dolgoztak le. A részesedésnél 53.142 korona osztalékot kaptak. így tehát Kianek Jánosék a mult évben 175.514 koronát kerestek a szövetkezetben. Blaskovics János 721 munkaegysége után 59.327 korona előleget és 23.550 korona osztalékot, Horváth Julianna 353 munkaegységre 28.293 korona előleget és 12.378 korona osztalékot, Smid József 370 munkaegység után 28 633 korona előleget és 12.538 korona osztalékot és Fekete Anna fiatal CsISz-leány 23.217 korona előleget és 10.135 korona osztalékot kapott. És így tovább ... A közösen szerzett jövedelemből eszerint részesültek a szövetkezet dolgozói. Láthatjuk tehát, hogy a szövetkezetben minden dolgozó aszerint részesül a jövedelemből, ahogy hozzájárul munkájával a szövetkezet kifejlesztéséhez. MÉRV FERENC VÁLASZOLUNK AZ OLVASÓK KÉRDÉSEIRE Az új közellátási intézkedésekkel kapcsolatban sok levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekben az olvasók — munkások, szövetkezeti tagok, földművesek, nyugdíjasok — felvilágosítást kérnek az intézkedés egyes részleteiről. A kérdések egy részére levélben válaszoltunk, azon részükre pedig, amelyek olyan jellegűek, hogy másokat is érdekelhetnek, az alábbiakban adunk felvilágosítást. Az apa alkalmazott, a fia szövetkezeti tag. Janikovics Lajos, Nagylégen január hónapra nem kapta meg sem a maga. sem pedig családja részére az élslmiszerjegyeket, mivel a helyi Nemzeti Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Janikovics Lajosnak a vele egy háztartásban élő 17 éves fia, tagja a szövetkezetnek s ennélfogva az egész család önellátónak számít. Ez pedig nem így van és a nagylégi helyi Nemzeti Bizottság helytelenül járt el, mivel Janikovics Lajos és családja jogosult az élelmiszerjegyekre. Mert: Janikovics Lajos építkezésre jár dolgozni s ott állandó alkalmazott. Sem ő, sem a felesége nem tagja az EFSz-nek, földjük nincs, tehát nem önellátók. A szüleivel egy háztartásban élő 17 éves fiú viszont tagja a szövtekezetnek. teNyugdí jas, aki a mult évben Esztergályos János, Kolozsnémáról, 74 éves, felesége pedig 68 éves, mindketten szociális segélyt kapnak, velük egy háztartásban egy tízéves kislány él. A mult évben tagjai voltak a Hl. típusú EFSznek és háztáji gazdálkodásra egy hektár földet kaptak. Ezen a földön árpát termeltek. Ez év elején kiléptek az EFSz-ből. Mint Esztergályos János írja, nem kaptak élelmiszerjegyeket, mivel a mult évben még egy hektár földön gazdálkodtak s ennélfogva ez évben kenyérgabonából önellátónak számítanak. hát ő saját személyére önellátónak számít. Hogy egy családot önellátónak tekintünk-e, vagy sem, azt _ nem a családtagok, hanem a családi fenntartó, tehát a családfő szerint kell megítélni. Márpedig ebben az esetben a családfenntartó Janikovics Lajos, nem pedig a fia. Habár a fiút, mint szövetkezeti tagot saját személyére önellátónak kellene tekinteni, de mivel az állami traktorállomás állandó alkalmazottja is, az intézkedések értelmében annak dacára, hogy az EFSz tagja, ő maga is jogosult az alkalmazottaknak járó összes élelmiszerjegyekre. Ezek szerint tehát Janikovics Lajoséknál mindenki jogosult az élelmiszer jegyekre. egy hektár földön gazdálkodott. A Közellátási intézkedések értelmében olyan félhektáron felüli önellátók. akik a mult evben gazdálkodtak. de az idén már nem, kenyérgabonából továbbra is önellátóknak számítanak, családtagjaikkal együtt. Esztergályos János esetében az a megoldás, nogy az árpát cserélje be kenyérgabonára. Ha sem tehenet, sem kecskét nem tart, akkor családtagjaival együtt a tejjegyekre jogosult és ugyancsak jogosult a nyugdíjasokat megillető minden más alapjegyre is. Alkalmazott, de nem teljesítette a beadási kötelezettségét. Ambruska Imréné írja Kálnáról, hogy férje a kálnai traktorállomáson dolgozik. Két hektár földön gazdálkodnak, de mivel beadási kötelezettségüket a mult évben nem teljesítették, most nem kapnak cukorjegyet. A helyi Nemzeti Bizottság helyesen járt el, mivel a félhektáron felüliek, ha állandó alkalmazásban is vannak, csak abban az esetben kapnak családtagjaikkal együtt ruha-, cukor- és szappanjegyeket, ha beadási kötelezettségüket teljesítették. Ambruskáéknál a megoldás: teljesíteni az elmaradt beadási kötelezettségeket és akkor megkapják a jegyeket. Októberben lépett be az EFSz-be, még nincs elég munkaegysége. Petes Dezső, mult év október elsején lépett a kisabonyi EFSz-be és azt írja, hogy msnt szövetkezeti tagot önellátónak tekintik, de nincs sem tehene, oem disznaja, sem kenyérgabonája, s szerinte a szövetkezetnek még nem áll módjában, hogy öt és a hozzá hasonlókat élelmiszerrel ellássa. Az ilyen szövetkezeti tagoknak élelmiszerrel való ellátása egyáltalán -íem megoldhatatlan kérdés. Valószínű, hogy a kisabonyi EFSzben is az a helyzet, hogy a szövetkezet nem rendelkezik olyan készletekkel, hogy egyes tagjainak nagyobb mennyiségű élelmiszert előlegezzen. A kérdés megoldása az, hogy az ilyen új tagoknak egyelőre havonként adjon az EFSz kenyérgabonát és más élelmiszert a ledolgozott munkaegységek számának megfelelően. Ha pedig van olyan szövetkezeti tag, aki bár becsületesen dolgozik, még sem tud annyi munkaegységet ledolgozni, hogy egész családja számára biztosítani tudná az élelmiszerellátást, az ilyen tagoknak az élelmiszerellátását a szövetkezet szociális alapjából kell biztosítani. Ha a szövetkezet egyik-másik élelmezési cikkből, például húsból esetleg nem rendelkezik elegendő mennyiséggel akkor egyéb termékeket, például gabonát cseréljen be egy másik szövetkezetben sertésért, vagy oedig kérjen kölcsön sertéseket. Hangsúlyozzuk: az EFSz-nek a tagok élelmiszerellátását a saját hatáskörén belül kell megoldania, tehát minden szövetkezeti tagnak saját érdeke, hogy a felmerült nehézségek leküzdésére tanácsaival és javaslataival a szövetkezet vezetőségének segítségére legyen. Az alagútban dolgozók beszolgáltatnak-e zsírt a házivágás után? Vetrak Márton, a rozsnyói bányákból a maga és társai nevében azt kérdezi, hogy az alagútban (tunelban) dolgozókra is vonatkozik-e az a rendelkezés, ami a bányászokra, hogy a házivágás után nem Kell zsírt beszolgáltatniok. Tekintve, hogy Vetrák Mártőn nem határozza meg pontosan, milyen munkát végeznek, az illetékes helyen azt a felvilágosítást káptuk, hogy amennyiben ezek az alagútban fhunelban) dolgozók ugyanazokat az élelmiszer pótjegyeket kapják, mint a föld mélyén dolgozó bányászok, akkor a zsírbeszolgáltatás terén is a bányászokkal azonos elbírálás alá esnek, vagyis nem kell zsírt beszolgáltatniok. Ha azonban nem kapják a bányászokat megillető pótjegveket, akkor zsírt be kell adniok. Ha a szövetkezeti tag munkaegységeire nem kap elég gabonát. A bratislavai kerület Csemadok funkcionáriusai és járási elnökei a mult vasárnap értekezletet tartottak, amelynek egyik főpontja az öj közellátási intézkedésekkel kapcsolatban felmerült kérdések megvitatása volt. Ezen az értekezleten többek között Ferenciné, a somorjai járás küldötte felvetette azt a kérdést, iiogy mit tegyen a szövetkezeti tag. konkréten a csölösztői EFSz traktorosa, aki egész éven át becsületesen dolgozott, de mert hat gyermekes családja van, munkaegységeire nem kapott annyi természetbenit, hogy abból családja ellátáóát biztosítani tudna. Ezt a kérdés

1 az értekezleten nem tisztázták s mert közérdekű, ezúton i felelünk rá: Annak a szövetkezeti tagnak, aki í egész éven át becsületesen dolgo! zik, de munkaegységei után nem I i kap annyi természetbenit, hogy ab1 ból egész családja ellátását biztoi sítani tudná, a szövetkezet a szoj ciális alapból ad maximális áron annyi természetbenit, amennyi elegendő a tag egész családjának ellátására. Ez az eljárás a csölösztői EFSz traktorosának esetében is. Kaphat-e jegyeket az a munkás, aki több, mint két napot mulaszt igazolatlanul? | Egy gyári munkás kérdezi levelében. hogy az üzem vezetősége helyesen járt-e el azzal a munkással, aki egy hónap alatt több mint két napot igazolatlanul mulasztott s ezért nem bélyegezték le a cukorjegyen lévő „Igénylő lapot", amely a következő hónapra jogosítja őt I az alkalmazottaknak járó élelmiszerjegyek átvételére. Az üzem vezetősége helytelenül járt el, mert az intézkedés értelmében, ha egy alkalmazott egy hónap alatt több mint két napot mulaszt igazolatlanul, az üzem ettől az alkalmazottól megvonja a nehéz testi munkásokat megillető pótjegyeket, azonban az alkalmazottak jegyeire jogosító „Igénylő lapot" le kell bélyegeznie és alá kell írnia. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében viszont jogában áll az üzem vezetőségének ezt is megtagadnia a notórikus lógósokkal szemben, akik többet mulasztanak, mint amenynyit dolgoznak. Ez az eljárás természetes is, mert aki nem dolgozik, ne is egyék. A félhektáron felüliek önellátása tejben és húsban. Dömény Jenő Nyárasdról, Gögh László Gyürkiről és Sütti József Perbetérői azzal foglalkoznak leveleikben, hogy a félhektáron felüli kis földműveseknek nincs meg a lehetőségük, hogy tehenet és sertést tartsanak s így a maguk és családjuk tej-, hús- és zsírellátását fedezni nem tudják, jegyeket viszont, mivel önellátók, nem kaphatnak. Azt kérdezik, hogyan lehet ezt a kérdést megoldani? Az egy-két noldas kisgazdáknak mindig az volt a gyengéjük hogy nem tudták, hogy kevés földjükön mit termeljenek. Ha gabonafélét termeltek, akkor takarmányfélében volt hiány és állatokat sem tarthattak, ha pedig állatokat tartottak, akkor meg gabonafélét nem mdtak termelni. A kérdés megoldására Gottwald elvtárs adta meg a választ újévi beszédében, amikoris azt mondotta, hogy „A lakosság ellátásában mutatkozó nehézségek tartós leküzdése szempontjából lényegesen fokozni kell a mezőgazdasági termelést s ez csupán és egyedül a szocialista nagyüzemi termelés alapján történhet." Amit egy félhektaron felüli kisparaszt nem tud megvalósítani, azt tíz, szfiz és többszáz kisparaszt, ha összefog, játszi könnyedséggel megoldhatja. Ez a kérdés megoldása és nehézségeinkből ez az egyedüli kivezeti út.