Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-26 / 22. szám, szombat

1952 január 26 U J S7Ö Lenthár Ferencék mult évi jövedelme 182.676 korona és több mint 96 mázsa természetbeni Kedves elvtársak! Mostanában lesz szövetkezetiünk­ben az év-végi elszámolás. Nagy ese­mény ez nálunk. Szövetkezetünk tagjai között most kerül szétosztásra az osztalék, ami munkaegységenként 35 koronát tesz ki. Tagjaink közül azok, akik egész éven át szorgalma­san dolgoztak és szívügyüknek te­kintették a közösség, a szövetkezet ügyét, most bizony az évközben ka­pott előlegen és a természetbeni ju­talmazáson felül olyan összegeket kapnak, amik eddig a munkájából élő embernek mesebeli számok vol­tak. Jó volna, ha erre a nagy napra az elvtársak köziü kijönne valaki és megírná az Uj Szóba sikereinket és eredményeinket, hadd olvassa min. denki, milyen jólétet és bőséget ho­zott számunkra a szövetkezeti gaz­dálkodás. LENTHÁR FERENC, a köböl kúti EFSz tágja. A köbölkút! szövetkezet irodája előtt nagy a sürgés-forgás, az em­berek üres zsákokkal a vállukon jönnek-mennek. — Hol adják a búzát, János? — Amott a másik raktárban. Én is megyek, csak az asszonyt haza­küld tem zsákokért, mert amit ma­gammal hoztam, kevés. Kisvártatva megjött az asszony két üres zsákkal s már messziről kiáltja férjének: — Az egész padlást tűvé tettem, de nem találtam többet, csak ezt a kettőt. Van ugyan még ezenkívül egy pár, de előbb meg kell őket fol­tozni. j Hát ki gondolta volna, hogy ilyen sok gabonát kapunk? Amikor még magunk gazdálkod­tunk, felezsákra sem volt szükség, — veti oda férjének az asszony. Közben elmennek a raktárba. De mindig újabb és újabb emberek jön­nek üres zsákokkal. Asszonyok, fér­fiak, fiatalok, idősebbek, egyszóval midazok ott vannak, akik becsüle­tes munkájukkal segítették a szö­vetkezet fejlődését. A szövetkezetben jut mindenki számára munka. Még az idősebbek is kapnak munkát erejükhöz mér­ten. — En már 72 éves vagyok, de még mindig segítem munkámmal a szo­cializmust építeni. Visszagondolok keserves fiatalkoromra és ilyenkor még nagyobb odaadással dolgozom azért, hogy unokáimnak már szebb életük legyen. Két könnycsepp gördült le arcáról Barák Gáspárnak, mikor ezeket mon­dotta. Biztosan valami régi rossz emlék jutott az eszébe, vagy pedig örömében azért, mert érzi azt a nagy megbecsülést, amelyben népi demokratikus rendszerünk részesíti az idősebb embereket. Nem is kell félnie Barák bácsi­nak, hogy miből fog élni, mert ő is, mint éjjeli őr, a szövetkezet dolgo­zója. Ezért ö is jutalmazásban ré­szesült a szövetkezetben s már elő­legként 15.400 koronát kapott mun­kaegységei után, a jövedelmeből va­ló részesedésnél pedig 6.737 Kés osztalékot kapott. Barák bácsi mellett egy fiatal fiú áll. Férfias komolysággal írja alá a nevét az elébe nyújtott jegyzéken feltüntetett számok után. — Csak nem az édesapád pénzét veszed fel ? Nem bizony. Én Bartha Károly, a ledolgozott munkám után kapom az osztalékot, méghozzá az 1585 ko­ronát ... Egy pár napot segítettem én is a kévéket összehordani az ara­tógép után. Könnyű munka volt és szépen kerestem, — mondja férfia­san Karcsi. A köbölkúti szövetkezet jól gaz­dálkodott. A szovjet ko'hožisták példáját követve, mindenben ragaszkodtak a terv be­tartásához. A szocialista munkaver­seny elmélyítésével, a munka jó megszervezésével és a tagok becsü­letes munkájának segítségével a szö­vetkezet mindenben elérte a terve­zet jövedelmet. Elérték azt, ahogy a közmondás is tartja, hogy ki mint vet, úgy arat". A köbölkúti szövet­kezet dolgozói jól dolgoztak, jól ve­tették, tehát jól is arattak. Az éwégi zárszámadás után min­den munkaegységre a már kiosztott előlegen kívül 35 korona osztalékot kapnak a szövetkezet tagjai. Akik egész évben kivették részüket a munkából, nagyon szép, sőt egyesek előtt hihetetlen összeget kaptak osztalék címén. Lenthár Ferenc feleségével együtt lelkiismeretesen, fáradságot nem is­merve dolgozott azon, hogy a szö­vetkezet sertésállománya minél szebb és nagyobb legyen. Munkáju­kat siker koronázta, mert csak a sertésekből 2 millió korona tiszta jövedelme volt a szövetkezetnek. A szocialista elvnek megfelelően mindenki aszerint részesül a termelt javakból, amennyivel hozzájárul munkájával a közös vagyon gyara­pításához. Lenthár Ferenc szocialis­ta emberhez ülőén nagyban segítet­te a szövetkezetet a fejlődésben. A jutalom 1082 munkaegység után 86.597 korona előleg, az osztalék pedig 37.885 korona. Feleségének 566 munkaegysége után az előleg 40.390 korona, az osztalék pedig 17.804 korona. Lenthár Ferenc és felesége tehát összesen 55.689 koro­na osztalékot kaptak, egész évi ke­resetük pedig 182.676 korona. Azon­kívül a munkaegységekre megkap­ták a természetbeni járandóságot, 46 mázsa búzát, 20 mázsa, rozsot, 14 mázsa árpát, 362 kg szőlőt, ezen­kívül a háztáji gazdálkodás és ha mindezt átszámítjuk pénzre, Lent­hár Ferencnek és feleségének a mult évben több, mint 200.000 korona jövedelme volt. óriási számok, nagy ezresek a szövetkezet dolgozói kezében. De nem a kizsákmányolás és nem a másik embertájrs verejtékes munká­jából, hanem a becsületes munka és a közös nagyüzemi gazdálkodás gyümölcse az, ami a szövetkezet tagjainak életét boldoggá és köny­nyebbé teszi. Kianek János két fiával állandóan a szövetkezetben dolgozott. Hárman 1525* munkaegységet dolgoztak le. A részesedésnél 53.142 korona osz­talékot kaptak. így tehát Kianek Jánosék a mult évben 175.514 koronát kerestek a szövetkezetben. Blaskovics János 721 munkaegy­sége után 59.327 korona előleget és 23.550 korona osztalékot, Horváth Julianna 353 munkaegységre 28.293 korona előleget és 12.378 korona osztalékot, Smid József 370 munka­egység után 28 633 korona előleget és 12.538 korona osztalékot és Fe­kete Anna fiatal CsISz-leány 23.217 korona előleget és 10.135 korona osztalékot kapott. És így tovább ... A közösen szer­zett jövedelemből eszerint részesül­tek a szövetkezet dolgozói. Láthat­juk tehát, hogy a szövetkezetben minden dolgozó aszerint részesül a jövedelemből, ahogy hozzájárul mun­kájával a szövetkezet kifejlesztésé­hez. MÉRV FERENC VÁLASZOLUNK AZ OLVASÓK KÉRDÉSEIRE Az új közellátási intézkedések­kel kapcsolatban sok levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekben az olvasók — munkások, szövetkezeti tagok, földművesek, nyugdíjasok — felvilágosítást kérnek az intézkedés egyes részleteiről. A kérdések egy részére levélben válaszoltunk, azon részükre pedig, amelyek olyan jel­legűek, hogy másokat is érdekel­hetnek, az alábbiakban adunk fel­világosítást. Az apa alkalmazott, a fia szövetkezeti tag. Janikovics Lajos, Nagylégen ja­nuár hónapra nem kapta meg sem a maga. sem pedig családja részére az élslmiszerjegyeket, mivel a he­lyi Nemzeti Bizottság arra az állás­pontra helyezkedett, hogy Janiko­vics Lajosnak a vele egy háztartás­ban élő 17 éves fia, tagja a szövet­kezetnek s ennélfogva az egész család önellátónak számít. Ez pe­dig nem így van és a nagylégi helyi Nemzeti Bizottság helytelenül járt el, mivel Janikovics Lajos és család­ja jogosult az élelmiszerjegyekre. Mert: Janikovics Lajos építkezésre jár dolgozni s ott állandó alkalma­zott. Sem ő, sem a felesége nem tagja az EFSz-nek, földjük nincs, tehát nem önellátók. A szüleivel egy háztartásban élő 17 éves fiú viszont tagja a szövtekezetnek. te­Nyugdí jas, aki a mult évben Esztergályos János, Kolozsnémá­ról, 74 éves, felesége pedig 68 éves, mindketten szociális segélyt kap­nak, velük egy háztartásban egy tízéves kislány él. A mult évben tagjai voltak a Hl. típusú EFSz­nek és háztáji gazdálkodásra egy hektár földet kaptak. Ezen a föl­dön árpát termeltek. Ez év elején kiléptek az EFSz-ből. Mint Eszter­gályos János írja, nem kaptak élel­miszerjegyeket, mivel a mult év­ben még egy hektár földön gazdál­kodtak s ennélfogva ez évben ke­nyérgabonából önellátónak számí­tanak. hát ő saját személyére önellátónak számít. Hogy egy családot önellá­tónak tekintünk-e, vagy sem, azt _ nem a családtagok, hanem a család­i fenntartó, tehát a családfő szerint kell megítélni. Márpedig ebben az esetben a családfenntartó Janiko­vics Lajos, nem pedig a fia. Habár a fiút, mint szövetkezeti tagot saját személyére önellátónak kellene tekinteni, de mivel az álla­mi traktorállomás állandó alkalma­zottja is, az intézkedések értelmé­ben annak dacára, hogy az EFSz tagja, ő maga is jogosult az alkal­mazottaknak járó összes élelmiszer­jegyekre. Ezek szerint tehát Janikovics Lajoséknál mindenki jogosult az élelmiszer jegyekre. egy hektár földön gazdálkodott. A Közellátási intézkedések értel­mében olyan félhektáron felüli ön­ellátók. akik a mult evben gazdál­kodtak. de az idén már nem, ke­nyérgabonából továbbra is önellá­tóknak számítanak, családtagjaik­kal együtt. Esztergályos János ese­tében az a megoldás, nogy az árpát cserélje be kenyérgabonára. Ha sem tehenet, sem kecskét nem tart, akkor családtagjaival együtt a tej­jegyekre jogosult és ugyancsak jo­gosult a nyugdíjasokat megillető minden más alapjegyre is. Alkalmazott, de nem teljesítette a beadási kötelezettségét. Ambruska Imréné írja Kálnáról, hogy férje a kálnai traktorállomá­son dolgozik. Két hektár földön gazdálkodnak, de mivel beadási kö­telezettségüket a mult évben nem teljesítették, most nem kapnak cu­korjegyet. A helyi Nemzeti Bizottság helye­sen járt el, mivel a félhektáron felüliek, ha állandó alkalmazásban is vannak, csak abban az esetben kapnak családtagjaikkal együtt ruha-, cukor- és szappanjegyeket, ha beadási kötelezettségüket telje­sítették. Ambruskáéknál a megoldás: tel­jesíteni az elmaradt beadási kötele­zettségeket és akkor megkapják a jegyeket. Októberben lépett be az EFSz-be, még nincs elég munkaegysége. Petes Dezső, mult év október el­sején lépett a kisabonyi EFSz-be és azt írja, hogy msnt szövetkezeti tagot önellátónak tekintik, de nincs sem tehene, oem disznaja, sem kenyérgabonája, s szerinte a szövetkezetnek még nem áll mód­jában, hogy öt és a hozzá hason­lókat élelmiszerrel ellássa. Az ilyen szövetkezeti tagoknak élelmiszerrel való ellátása egyálta­lán -íem megoldhatatlan kérdés. Valószínű, hogy a kisabonyi EFSz­ben is az a helyzet, hogy a szövet­kezet nem rendelkezik olyan készle­tekkel, hogy egyes tagjainak na­gyobb mennyiségű élelmiszert elő­legezzen. A kérdés megoldása az, hogy az ilyen új tagoknak egyelőre havonként adjon az EFSz kenyér­gabonát és más élelmiszert a ledol­gozott munkaegységek számának megfelelően. Ha pedig van olyan szövetkezeti tag, aki bár becsülete­sen dolgozik, még sem tud annyi munkaegységet ledolgozni, hogy egész családja számára biztosítani tudná az élelmiszerellátást, az ilyen tagoknak az élelmiszerellátását a szövetkezet szociális alapjából kell biztosítani. Ha a szövetkezet egyik-másik élelmezési cikkből, például húsból esetleg nem rendelkezik elegendő mennyiséggel akkor egyéb termé­keket, például gabonát cseréljen be egy másik szövetkezetben sertésért, vagy oedig kérjen kölcsön sertése­ket. Hangsúlyozzuk: az EFSz-nek a tagok élelmiszerellátását a saját hatáskörén belül kell megoldania, tehát minden szövetkezeti tagnak saját érdeke, hogy a felmerült ne­hézségek leküzdésére tanácsaival és javaslataival a szövetkezet vezető­ségének segítségére legyen. Az alagútban dolgozók beszolgáltatnak-e zsírt a házivágás után? Vetrak Márton, a rozsnyói bá­nyákból a maga és társai nevében azt kérdezi, hogy az alagútban (tunelban) dolgozókra is vonatko­zik-e az a rendelkezés, ami a bá­nyászokra, hogy a házivágás után nem Kell zsírt beszolgáltatniok. Tekintve, hogy Vetrák Mártőn nem határozza meg pontosan, mi­lyen munkát végeznek, az illetékes helyen azt a felvilágosítást káptuk, hogy amennyiben ezek az alagút­ban fhunelban) dolgozók ugyan­azokat az élelmiszer pótjegyeket kapják, mint a föld mélyén dolgozó bányászok, akkor a zsírbeszolgálta­tás terén is a bányászokkal azonos elbírálás alá esnek, vagyis nem kell zsírt beszolgáltatniok. Ha azonban nem kapják a bányászokat megille­tő pótjegveket, akkor zsírt be kell adniok. Ha a szövetkezeti tag munkaegységeire nem kap elég gabonát. A bratislavai kerület Csemadok funkcionáriusai és járási elnökei a mult vasárnap értekezletet tartot­tak, amelynek egyik főpontja az öj közellátási intézkedésekkel kapcso­latban felmerült kérdések megvita­tása volt. Ezen az értekezleten töb­bek között Ferenciné, a somorjai járás küldötte felvetette azt a kér­dést, iiogy mit tegyen a szövetke­zeti tag. konkréten a csölösztői EFSz traktorosa, aki egész éven át becsületesen dolgozott, de mert hat gyermekes családja van, munka­egységeire nem kapott annyi ter­mészetbenit, hogy abból családja ellátáóát biztosítani tudna. Ezt a kérdés 1 az értekezleten nem tisz­tázták s mert közérdekű, ezúton i felelünk rá: Annak a szövetkezeti tagnak, aki í egész éven át becsületesen dolgo­! zik, de munkaegységei után nem I i kap annyi természetbenit, hogy ab­1 ból egész családja ellátását bizto­i sítani tudná, a szövetkezet a szo­j ciális alapból ad maximális áron annyi természetbenit, amennyi ele­gendő a tag egész családjának el­látására. Ez az eljárás a csölösztői EFSz traktorosának esetében is. Kaphat-e jegyeket az a munkás, aki több, mint két napot mulaszt igazolatlanul? | Egy gyári munkás kérdezi leve­lében. hogy az üzem vezetősége helyesen járt-e el azzal a munkás­sal, aki egy hónap alatt több mint két napot igazolatlanul mulasztott s ezért nem bélyegezték le a cukor­jegyen lévő „Igénylő lapot", amely a következő hónapra jogosítja őt I az alkalmazottaknak járó élelmi­szerjegyek átvételére. Az üzem ve­zetősége helytelenül járt el, mert az intézkedés értelmében, ha egy alkalmazott egy hónap alatt több mint két napot mulaszt igazolatla­nul, az üzem ettől az alkalmazot­tól megvonja a nehéz testi munká­sokat megillető pótjegyeket, azon­ban az alkalmazottak jegyeire jo­gosító „Igénylő lapot" le kell bé­lyegeznie és alá kell írnia. A mun­kafegyelem megszilárdítása érde­kében viszont jogában áll az üzem vezetőségének ezt is megtagadnia a notórikus lógósokkal szemben, akik többet mulasztanak, mint ameny­nyit dolgoznak. Ez az eljárás ter­mészetes is, mert aki nem dolgozik, ne is egyék. A félhektáron felüliek önellátása tejben és húsban. Dömény Jenő Nyárasdról, Gögh László Gyürkiről és Sütti József Perbetérői azzal foglalkoznak leve­leikben, hogy a félhektáron felüli kis földműveseknek nincs meg a lehetőségük, hogy tehenet és sertést tartsanak s így a maguk és család­juk tej-, hús- és zsírellátását fedez­ni nem tudják, jegyeket viszont, mivel önellátók, nem kaphatnak. Azt kérdezik, hogyan lehet ezt a kérdést megoldani? Az egy-két noldas kisgazdáknak mindig az volt a gyengéjük hogy nem tudták, hogy kevés föld­jükön mit termeljenek. Ha gabona­félét termeltek, akkor takarmány­félében volt hiány és állatokat sem tarthattak, ha pedig állatokat tar­tottak, akkor meg gabonafélét nem mdtak termelni. A kérdés megoldására Gottwald elvtárs adta meg a választ újévi beszédében, amikoris azt mondotta, hogy „A lakosság ellátásában mu­tatkozó nehézségek tartós leküzdé­se szempontjából lényegesen fokoz­ni kell a mezőgazdasági termelést s ez csupán és egyedül a szocialista nagyüzemi termelés alapján történ­het." Amit egy félhektaron felüli kis­paraszt nem tud megvalósítani, azt tíz, szfiz és többszáz kisparaszt, ha összefog, játszi könnyedséggel meg­oldhatja. Ez a kérdés megoldása és nehéz­ségeinkből ez az egyedüli kivezeti út.

Next

/
Oldalképek
Tartalom