Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-24 / 20. szám, csütörtök

1952 január 2 6 U J S 7 Ö UJSZÖ Pár nap múlva megkapják a sok ezrest... Kattog az írógép a búcsi szövet­kezet irodájában ... Pál József elő­leg 56.320 Kčs, osztalék 14.084 Kčs, Hrcska András és családja előleg 132.000 Kčs, osztalék 33.000 Kčs... — boldogan diktálja a számokat Tokodi Júlia az írógépnél ülő Kere­kes Erzsikének. / — Hallod Erzsi, — mondja öröm­mel Júlia — ezek a Hrcskáék any­nyit kerestek a szövetkeztben, hogy a régi világban ezt még három év alatt sem tudták volna 10 hold földből kihozni. — Meg is érdemlik, hisz a család minden tagja becsületesen dolgozott a szövetkezetben — feleld Erzsi és ujjaival újra az Írógép billentyűit ütve, újabb ezresek kerülnek a jegy­zékre. E jegyzékről azután a napok­ban a szövetkezet minden dolgozó­ja meghallja a nevét és az ezrese­ket — ha majd a szövetkezet könyvelője Soóky elvtárs szólítja őket, — s átveszik becsületes és eredményes munkájuk gyümölcsét, az osztalékot. Feszült izgalommal várják már ezt a napot. Egyesek már türelmet­lenek s a szomszédos szövetkezetek­re hivatkozva jönnek az Íródéba: Bátorkeszin is és Bélán is kiosztot­ták már a jutalékot. Hát nálunk mikor fogják? Az Írógépnél ülő fiatal lányok nem győzik magyarázni, hogy előbb el kell készülnie a jegyzéknek, ki­nek mennyi lesz az osztaléka és csak azután lehet az osztalékot ki­fizetni. Közben a lányok is kíván­csian nézik, hogy részükre mennyi lesz vájjon az osztalék? — Látod Erzsi, nekem 5.000 ko­rona lesz az osztalékom. Ezt már el­teszem az új bútorra. — Az idén leszerel az „enyém" is — mondja kissé szégyenkezve Júlia — és tudod, hogy megtartjuk a lakodalmat... A jövőben azután mindketten a szövetkezetben dolgo­zunk. A búcsi szövetkezet dolgozói a békeharc és az építőmunka tudatá­ban dolgoztak a szövetkezet kifej­lesztéséért és dolgozó népünk jobb életéért. Űj emberek születnek a búcsi dolgozó parasztság becsüle­tes munkája munkája nyomán. Uj életforma az, ami a búcsi dolgozó parasztság mai életét jellemzi. A közös szövetkezeti gazdálkodás meg­hozta azt, amire Búcs dolgozó kis­és középparasztsága évtizedekig várt, a kizsákmányolástól mentes életet. Ha be akarnánk számolni a bú­csi Egységes Földműves Szövetke­zet munkáiról, nagyon hosszadal­mas lennék. így röviden csak eny­nyit: Jó vezetéssel és a munka meg­szervezésével olyan virágzó szövet­kezet lett Búcson és olyan életük lett a búcsi dolgozó parasztoknak, amilyen eddig még soha nem volt. Pár nap múlva megkapják a sok ez­rest, már aszerint,. hogy ki hogyan s mennyivel járult hozzá a közös vagyon gyarapításához. A szövetkezet legjobb dolgozói közé tartozik Gál Lajos, aki a mult évben 775 munkaegységet dolgozott le. Egész évi előlege 61.984 koronát tesz ki, ahhoz jön majd az osztalék 15.516 Kčs. A. pénzjutalmazáson kivül ter­mészetbeni jutalmazásban is része­sült. 700 kg árpát, 850 kg búzát kapott. Azonkívül az osztaléknál még 645 kg búzát fog kapni. Az asszonyok példaképéül Kovács Dezsönét állíthatjuk, aki 414 mun­kaegység ledolgozásával bebizonyí­totta, hogy az asszonyok igenis ép­úgy dolgozhatnak a szövetkezetben, mint a férfiak, csak akarat kell hoz­zá. Büszke is rá Kovács Dezsőné, hogy férjén kívül — akinek 626 munkaegysége van — a lánya is segített a szövetkezetben. Az éwégi jutalmazásnál 29.160 korona oszta­lékot kapnak. Hrcska András családja nincs már kitéve a nagy nélkülözésnek, mint a múltban. Bizony, nagyon sokszor meg kellett fognia a munka boldogabb végát Hrcskának, ha a múltban a 10 hold földjéből kenye­ret akart biztosítani családja részé­re. Nagy család, sok éhező gyerek. Ezek a gondok gyötörték nap-nap után a családapa fejét. Sokszor az egész családnak a földeken kellett dolgozni korántól későig, hogy leg­alább a betévö falat és a lábbeli biztosítva legyen. Ha Hrcska And­rás az év végén számolni kezdte az évi jövedelmét, szembeállítva a ki­adást és bevételt, bizony mindig a kiadás Irtózatos számai jöttek ki. Nem kell már félni Hrcskáéknak sem, lesz mit aprítani a tejbe. A család minden tagja dolgozott a szövetkezetben, összesen 1650 mun­kaegységet dolgoztak le. A munka­egységekre 100 korona jut az éwé­gi zárszámadásnál s Így Ircska Andrások a múltévben 165.000 koronát kerestek. Ebből az összegből 132.000 koronát felvettek, a jutalmazásnál újabb összeget: 33.000 K6s osztalékot, természetben pedig 29 mázsa búzát és 15 mázsa árpát kapnak. Pál László a múltban mint kis­gazda, haszonbéres földön gazdálko­dott. A háború utolsó éveiben már annyira tönkrement, hogy majdnem a házába került, hogy a haszonbért és az adót fizetni tudja. így inkább lemondott a haszonbéres földekről és a „jobbat" választva, a kuláknál mint részesarató dolgozott a fel­szabadulásig. A szövetkezet megalakulásától kezdve a sertések gondozója lett. A mult évben 704 munkaegység után 56.320 Kčs előleget, 950 kg bú­zát és 450 kg árpát kapott, az osz­taléknál pedig 14.084 Kčs-t és 315 kg búzát fog kapni jutalmazásul. Szabad emberek a szabad hazá­ban becsületesen élnek munkájuk után. Megszűnt a nyomor, megszűnt a szenvedés. A búcsi dolgozó parasz­tok soraiban meghonosult a jelszó: Többet és jobbat termelünk, jobban is élünk és erősítjük a világbékét. A nemesócsai trakforállomás versenyben a gépek megjavításáért Új gazdálkodási rendet vedeltek be a búcsi EFSz-ben A munkaegységek szerint való jutalmazás a szövetkezetben az a mérték, amelynek segítségével meg­határozzuk, hogy a szövetkezetnek mennyi munkát kell végeznie, s me­lyet minden egyes területre át lehet számítani. S ugyanígy a munka­egység meghatározza a szövetkezet dolgozóinak, hogy milyen munka után mennyi jutalmazásban része­sülnek. Tehát a szövetkezet dolgozó tagjai kell, hogy ragaszkodjanak ahhoz, hogy a kitervezett munkaegységek szá­mát túl ne lépjék, hogy azután éwégi zárszámadásnál teljes egé­szében elérjék a tervezett jövedel­met. S éppen arra jöttek rá a mult év folyamán a búcsi szövetkezet dolgo­zói is, hogy eredményesebb munkát és még szebb jövedelmet érhettek volna el, ha a szövetkezet minden tagja a reá eső kitervezett munka­egységet ledolgozta volna. Keressük csak meg az okát, hogy a Jól működő búcsi szövetkezet­ben ml okozta azt —, ami több szövetkezetünkben ls előfordult —, hogy bizonyos mértékben túl­lépték a tervezett munkaegységek számát. Erre megfelelnek a búcsi szövet­kezet dolgozói. A taggyűlésen több­ször hangzottak el olyan felszólalá­sok, hogy a szövetkezet ez, vagy az a tagja nem veszi ki részét tel­jes egészében a munkából. — Hát neki nincs szüksége a munkaegységre? HisZ a közösén végzett munkáknál a munkaegység után megy a jutalmazás és az egyé­ni részesedés. Hát miből élnek azok, akiknek alig van egy-két ledolgo­zott munkaegységük? Az Ilyen és ehhez hasonló felszó­lalások utáni vita folyamán fényt vetettek mindenre a búcsi szövetke­zetben. Utána néztek a dolognak s rájöttek, hogy vannak a szövetke­zetnek olyan tagjai is, akiknek 1 sőt 2 hektárnyi szőlőjük van, ahol a munkákat egyénileg végzik, de persze a szövetkezeti munkák rovására. A szövetkezet azon tagjai, akik szőlővel rendelkeznek (nincs szó azokról a tagokról, kiknek kis terü­let 10—15 ár szőlőjük van) nem so-, kat dolgoztak a szövetkezetben! Vájjon miért? Azért mert egy hek­tár szőlőnek az évi terméshozama biztosítja a tulajdonos, -sőt ha ki­sebb a családja, az egész család szükségletét. így azután "nem sokat törődik azzal, hogy a szövetkezet fog-e fejlődni s hogy a munkaegy­sége után mennyi jutalmazást, avagy az évvégi zárszámadás után mennyi részesedést fog kapni. El­lenben a közös gazdálkodás nyújtot­ta előnyöket élvezi. A háztáji gaz­dálkodásra kapott félhektár földön termel annyi kukoricát, amennyi egy sertés kihizlalására szükséges. Annyit meg dolgozik a szövetkezet­ben, hogy a munkaegység után az évi kenyérgabonát biztosítja maga és családja részére. Viszont itt áll elő az a helyzet — mert a szövet­kezet a tagsághoz mérten tervezi a munkák mennyiségét és elvégzését, —V hogy egyes munkákat, noha pontosan kitervezték ls, nem tudják a ter­vezett Időre elvégezni. Persze nem is lehet akkor, ha például a kukoricatörésnél a munkákra ter­vezett 20 dolgozó közül csak 10 dolgozik, a másik 10 pedig a sa­ját szőlőjében szüretel. Hogy a jövőben ezeket a hibákat kiküszöbölhessék és a szövetkezet tovább haladhasson a fejlődés út­ján, a búcsi szövetkezet dolgozói új gazdasági rendet, új alapszabályo­kat dolgoztak ki, amelyek beveze­tése gyökeres változást hoz majd a szövetkezet életében és a közös vagyon gyarapítása terén. Ez az új gazdasági szabályzat megszünteti majd az eddig fel­merült hiányosságokat és legfő­képpen a munkaerőhiányt. Az új gazdasági szabályzat értel­mében a szövetkezet azon tagjainál, akik szőlővel rendelkeznek, a sző­lő megszűnik magántulajdon lenni. Ugy mint a földek, avagy a z állat­állomány, a szövetkezeté lesz, a szövetkezet közös vagyonát fogja képezni s ugyanakkor a dolgozók jobb életét fogja szolgálni. Tehát a szőlőterületet ls éppúgy, mint a földeket, közösen fogják művelni minden munkaegységre, ahogy azt a szövetkezet tervezi, bizo­nyos mennyiségű bort, avagy sző­lőt kapnak majd a szövetkezet dolgozói. Ugyanakkor az úr) gazdálkodási rend megoldja a háztáji gazdálko­dásra kapott földterület kérdését is. Azokban a szövetkezetekben, ahol szőlőtermeléssel ls foglaöaz­nak s közösen végzik a sa-'ilőmunká­kat, megmarad ugyan a félhektár szántóföld a háztáji gazdálkodásra, de vannak olyan tagok, akik ragasz­kodnak a szőlőhöz, ezek 10 ár terü­letet kapnak a szőlőből, de termé­szetesen a félhektár szántó nélkül. Végeredményben mindegy, mert a ledolgozott} munkaegységek után éppúgy kapnak a szövetkezet tag­jai gabonát, kukoricát, mint szőlőt, vagy bort. Ezek szerint tehát minden tag egyéni érdekétől függ, hogy mit akar megtartani háztá­ji gazdálkodásra: 10 ár szőlőt, vagy fél hektár szántót. Ennek az új gazdasági szabály­zatnak bevezetésével a szövetkezet­ben megszűnik majd a szőlőterme­léssel spekuláló tagok és a szövet­kezeti lógosok viszonya a szövetke­zethez s lehetővé válik a munkafegyelem megszilárdítása. Ennek segítségével megszűnik az a reakciós nézet is, ahogy azt egyes szövetkezeti tagok gondolják, hogy ..belépek a szövetkezetbe, megsza­badulok a kontingens teljesítésétől és a hegy levéből többet árusítok, mintha a szövetkezetiben dolgoznék." A búcsi szövetkezet tagjai az űj gazdasági rend bevezetésével olyan példát mutatnak a többi EFSz-nek ls, amelyek alkalmazásával szövetke­zetairik sok nehézséget és hiányos­ságot leküzdenek. MÉRY FERENC A dimaszerdahelyi traktorállo­mráa versenyre hívta ki Szlovákia összes traktoráll amosäit a trakto­rok javításában. A dunaszerdahciyi traktorállomás 1952 február 15-ig az összes javítási munkát befejezi és a megjavított gépekért 2.500 órai Jótállást vállal. Ezt a versenykihívást elfogad­ták a nemesócsai traktorállomás dolgozói ls. A műhelyvezetők és az egyes javítócsoportok vezetői meg­tárgyalták a vsjAfeny egyes pontjait és kiterjesztették azt az állomás minden egyes dolgozójára. Hogy a dunaszerdahelyi traktorosok verseny­kihívása nagy visszhangra talált a nemesócsai javítók és traktorosok között, arról tanúskodik az a kö­rülmény, hogy élénk vita keletkezett a verseny pontjai körül. A javítóműhelyek vezetői külön egyéni versenyeket Indítottak. Antal Zoltán verseny­re hívta ki Csóka Károlyt, Csol­kó Sándor, Földes Lajos, Németh László és Fűzik Gyula műhelyve­zetőket. 1 Emellett különböző kötelezettség- | vállalásokat tettek. A javltócsopor­tok vezetői elvállalták, hogy külön­külön három traktoron elvégzik a generáljavitást, mégpedig munka­Időn kívül. A nemesócsai traktorállomás dolgozói válaszukban értesítik a dimaszerdahelyi traktorosokat, hogy a versenykihívást elfogad­ják ós folyó év február 13-áig a fentemlített munkákat befejezik. A munka minőségét szocialista szer­ződésekkel támasztják alá. Szomba­tonként felülvizsgálják a gépeket Az üzemi pártszervezet tagjai közül két-két elvtárs kimegy az egyes brigádokra, hogy a helyszínen is el­lenőrizze a gépek állapotát és az üzemanyag megtakarításban elért eredményeket. A nemesócsai trak­torállomás dolgozói ezenkívül vállal­ják, hogy megjavítják a politikai nevelést, hogy új kádereket nevel­nek és hogy különös gondot fognak fordítani az EFSz-ekkel való szo­ros együttműködés megteremtéséire. PONGRÄCZ KALMÄN, Nemesóosa. KET TRAKTOROS Traktorállomásaink, de főleg a brigádközpontok jó munkájával ér­hetjük el azt, hogy szövetkezeteink ben jobb és magasabb lesz a termés­hozam. Ezért szükséges, hogy a brigádközpontok állandó szoros együttműködést tartsanak a szövet. ' kezetekkel, i I Fontos az is, hogy maguk a trak­j toristák szintén megértéssel legyenek : a szövetkezet dolgozói iránt és hogy azok a hibák és félreértések, melyek az egyes szövetkezetek és brigádok között felmerültek, a legrövidebb időn belül kiküszöbölődjenek. A trak­torosoknak és a szövetkezet dolgozói­nak tudniok kell, hogy a traktoros semmiben sem különbözik a szövet­kezet dolgozóitól, mert alapjában vé­Ve egy célért küzd a traktoros is, a szövetkezet dolgozója is. Falvainkban megszűnt a nyomor, az éhezés, szebb lett az élet, dolgozó parasztságunk munkáját könnyebbé teszik a gépek, a traktorok s ezért szükséges, hogy a traktorosokat a szövetkezet dolgozói ne tekintsék va­lami „Idegen" munkásoknak, hanem mindig tartsák a szemük előtt azt, hogy a traktorosok is a jobb életért és a békéért harcolnak. Látogatást tettünk a bátorkeszi traktorosok brigádközpontján. A téli időszak alatt, mivel a mezed munkák szünetelnek, Kílitikai és szakiskolán vesznek részt, kogy teljes tudással készüljenek fel tavaszi munkálatokra. Hasznosak ezek az előadások és nagyba* végi­tik a traktorosokat a fejlőd*""**!®. Az előadások után sokszor ' -*an vita fejlődik ki a traktorosok xozött, hogy néha ío—11 órakor mennek haza. — Elvtársak, igyekezni fogunk — viszi a szót Urbán József, a brigád legjobb traktoristája, — hogy a lehe­tő legjobb kapcsolat és szocialista szellem fejlődjön ki köztünk és a szö­vetkezet dolgozói között. Kötelessé­günk, hogy falunkat segítsük az új élet, a szocialista falu felé vezető úton. Urbán J. szavaiból érezhető, hogy amit mond, a z nemcsak üres szó, hanem igazi tettre lelkesítő szó, mely még a hanyag és nemtörődöm trak­torosokban is felébreszti a lelkiisme­retet. Bizony, ha minden traktoros ma­gáévá teszi a szovjet traktorosok módszereit és azt a szeretetet, amely­lyel a szovjet traktorosok szeretik gépeiket, sokban megváltozik majd az élet traktorállomásainkon. Ha pedig a munka elvégzéséről és a terv túlteljesítéséről van szó, Ur­bán és Bittér, a bátorkeszi brigád két traktorosa példája nyomán kell, hogy cselekedjenek. A mélyszántás hete volt. A legjobb és a legnagyobb teljesítményű tralctor, a „Sztálinyec" nem dolgozhatott az éjjeli váltásnál, mert lámpa nélkül volt. Hiába jelentették a köbölkút! traktorállomáson, hogy lámpára és vezetékre lenne szükségük, mert nem tudnak csak egy váltásban dolgozni, nem adtak onnan semmi segítséget. Koromsötét éjjelek voltak, tehát le­hetetlen lett volna éjjel lámpa nél­kül szántani. — Valamit tenni kell, — mondogatta egymásnak a két traktoros, mert a terv teljesitéséről van szó, No meg a versenyben sem akarunk az utolsó helyen lenni. A két leleményes traktoros nemso­káig gondolkozott. Viharlámpát sze­reltek a Sztáiinyecre s a koromsötét éjszakában feldübörgött a keszi szö­vetkezet földjein a „Sztálinyec". Ur­bán és Bittér úgy hozzáláttak a mun­kákhoz — behozva a mulasztásokat is, — hogy elsők lettek a mélyszántás hetében. Teljesítményük napi 8 hektár helyett 13-ra emelkedett. Odaadó munkájuk, ért — 257 százalékos munkateljesít­ményt értek el az első díjat nyer­ték, egy szép karórát, az Egységes Földműves Szövetkezettől pedig egy­egy mázsa árpát kaptak. A iflásodik díjat a „Skoda—30"-as jelzésű traktorral vitték el. A Skoda traktoron dolgozó traktoroiok, Rad­vánszky András és Mírjálír Ferenc, a mélyszántás hetében 20 Ijíktár he­lyében 23 hektár területet «É^ntottak fel, 139 százalékos w»rm* teljesít­ménnyel. A két traktowe a verseny megkezdődése előtt egyéni verseny­re hívta ki egymást, hogy melyik csinál nagyobb teljesítményt. A két traktoros teljesen egyformán dolgo­zott és a verseny végeztével mind. kettőnek egyenlő nagyságú földterü­lete volt felszántva. Az üzemanyag megtakarításával mégis Mírják Ferenc lett a győztes, mert a verseny ideje alatt 6 liter naftával kevesebbet fogyasztott, mint Radvánszky. Ezekből láthatjuk, hogy a szocialista munkaverseny elmélyí­tésével nagyobb a munkateljesítmény és egyszersmind emelkedik a trakto­ros életszínvonala is. — Jól is keresünk, — mondja Ur. bán József — no meg az a sok meleg ruha, amit télire kaptunk. Szűrcsiz­ma, báránybéléses kabát, kesztyű, — mikor jutottak hozzá a dolgozók ilyen finom meleg ruhához? Csak az uraknak, a gyárosoknak és a keres­kedőknek telt az Ilyenekre. Aki dol­gozott, az meg didergett a fagyos télben ... Amikor megkaptuk a me­legruhát és a szűrcsizmát, úgy sza­ladtam az asszonyhoz, hogy a lábaim alig érték a földet, (az asszony min­dig attól félt, hogy a télen megfa­gyok a traktoron). — Hallód é asszony, •— mondom, amikor beléptem az ajtón — ilyen csizma soha életemben nem volt a lábamon. Ebben aztán nem fázik meg a lábam, akár egy álló hétig is a traktoron ülhetnék..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom