Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-24 / 20. szám, csütörtök

1952 január 2

6 U J S

7

Ö UJSZÖ Pár nap múlva megkapják a sok ezrest... Kattog az írógép a búcsi szövetkezet irodájában ... Pál József előleg 56.320 Kčs, osztalék 14.084 Kčs, Hrcska András és családja előleg 132.000 Kčs, osztalék 33.000 Kčs... — boldogan diktálja a számokat Tokodi Júlia az írógépnél ülő Kerekes Erzsikének. / — Hallod Erzsi, — mondja örömmel Júlia — ezek a Hrcskáék anynyit kerestek a szövetkeztben, hogy a régi világban ezt még három év alatt sem tudták volna 10 hold földből kihozni. — Meg is érdemlik, hisz a család minden tagja becsületesen dolgozott a szövetkezetben — feleld Erzsi és ujjaival újra az Írógép billentyűit ütve, újabb ezresek kerülnek a jegyzékre. E jegyzékről azután a napokban a szövetkezet minden dolgozója meghallja a nevét és az ezreseket — ha majd a szövetkezet könyvelője Soóky elvtárs szólítja őket, — s átveszik becsületes és eredményes munkájuk gyümölcsét, az osztalékot. Feszült izgalommal várják már ezt a napot. Egyesek már türelmetlenek s a szomszédos szövetkezetekre hivatkozva jönnek az Íródéba: Bátorkeszin is és Bélán is kiosztották már a jutalékot. Hát nálunk mikor fogják? Az Írógépnél ülő fiatal lányok nem győzik magyarázni, hogy előbb el kell készülnie a jegyzéknek, kinek mennyi lesz az osztaléka és csak azután lehet az osztalékot kifizetni. Közben a lányok is kíváncsian nézik, hogy részükre mennyi lesz vájjon az osztalék? — Látod Erzsi, nekem 5.000 korona lesz az osztalékom. Ezt már elteszem az új bútorra. — Az idén leszerel az „enyém" is — mondja kissé szégyenkezve Júlia — és tudod, hogy megtartjuk a lakodalmat... A jövőben azután mindketten a szövetkezetben dolgozunk. A búcsi szövetkezet dolgozói a békeharc és az építőmunka tudatában dolgoztak a szövetkezet kifejlesztéséért és dolgozó népünk jobb életéért. Űj emberek születnek a búcsi dolgozó parasztság becsületes munkája munkája nyomán. Uj életforma az, ami a búcsi dolgozó parasztság mai életét jellemzi. A közös szövetkezeti gazdálkodás meghozta azt, amire Búcs dolgozó kisés középparasztsága évtizedekig várt, a kizsákmányolástól mentes életet. Ha be akarnánk számolni a búcsi Egységes Földműves Szövetkezet munkáiról, nagyon hosszadalmas lennék. így röviden csak enynyit: Jó vezetéssel és a munka megszervezésével olyan virágzó szövetkezet lett Búcson és olyan életük lett a búcsi dolgozó parasztoknak, amilyen eddig még soha nem volt. Pár nap múlva megkapják a sok ezrest, már aszerint,. hogy ki hogyan s mennyivel járult hozzá a közös vagyon gyarapításához. A szövetkezet legjobb dolgozói közé tartozik Gál Lajos, aki a mult évben 775 munkaegységet dolgozott le. Egész évi előlege 61.984 koronát tesz ki, ahhoz jön majd az osztalék 15.516 Kčs. A. pénzjutalmazáson kivül természetbeni jutalmazásban is részesült. 700 kg árpát, 850 kg búzát kapott. Azonkívül az osztaléknál még 645 kg búzát fog kapni. Az asszonyok példaképéül Kovács Dezsönét állíthatjuk, aki 414 munkaegység ledolgozásával bebizonyította, hogy az asszonyok igenis épúgy dolgozhatnak a szövetkezetben, mint a férfiak, csak akarat kell hozzá. Büszke is rá Kovács Dezsőné, hogy férjén kívül — akinek 626 munkaegysége van — a lánya is segített a szövetkezetben. Az éwégi jutalmazásnál 29.160 korona osztalékot kapnak. Hrcska András családja nincs már kitéve a nagy nélkülözésnek, mint a múltban. Bizony, nagyon sokszor meg kellett fognia a munka boldogabb végát Hrcskának, ha a múltban a 10 hold földjéből kenyeret akart biztosítani családja részére. Nagy család, sok éhező gyerek. Ezek a gondok gyötörték nap-nap után a családapa fejét. Sokszor az egész családnak a földeken kellett dolgozni korántól későig, hogy legalább a betévö falat és a lábbeli biztosítva legyen. Ha Hrcska András az év végén számolni kezdte az évi jövedelmét, szembeállítva a kiadást és bevételt, bizony mindig a kiadás Irtózatos számai jöttek ki. Nem kell már félni Hrcskáéknak sem, lesz mit aprítani a tejbe. A család minden tagja dolgozott a szövetkezetben, összesen 1650 munkaegységet dolgoztak le. A munkaegységekre 100 korona jut az éwégi zárszámadásnál s Így Ircska Andrások a múltévben 165.000 koronát kerestek. Ebből az összegből 132.000 koronát felvettek, a jutalmazásnál újabb összeget: 33.000 K6s osztalékot, természetben pedig 29 mázsa búzát és 15 mázsa árpát kapnak. Pál László a múltban mint kisgazda, haszonbéres földön gazdálkodott. A háború utolsó éveiben már annyira tönkrement, hogy majdnem a házába került, hogy a haszonbért és az adót fizetni tudja. így inkább lemondott a haszonbéres földekről és a „jobbat" választva, a kuláknál mint részesarató dolgozott a felszabadulásig. A szövetkezet megalakulásától kezdve a sertések gondozója lett. A mult évben 704 munkaegység után 56.320 Kčs előleget, 950 kg búzát és 450 kg árpát kapott, az osztaléknál pedig 14.084 Kčs-t és 315 kg búzát fog kapni jutalmazásul. Szabad emberek a szabad hazában becsületesen élnek munkájuk után. Megszűnt a nyomor, megszűnt a szenvedés. A búcsi dolgozó parasztok soraiban meghonosult a jelszó: Többet és jobbat termelünk, jobban is élünk és erősítjük a világbékét. A nemesócsai trakforállomás versenyben a gépek megjavításáért Új gazdálkodási rendet vedeltek be a búcsi EFSz-ben A munkaegységek szerint való jutalmazás a szövetkezetben az a mérték, amelynek segítségével meghatározzuk, hogy a szövetkezetnek mennyi munkát kell végeznie, s melyet minden egyes területre át lehet számítani. S ugyanígy a munkaegység meghatározza a szövetkezet dolgozóinak, hogy milyen munka után mennyi jutalmazásban részesülnek. Tehát a szövetkezet dolgozó tagjai kell, hogy ragaszkodjanak ahhoz, hogy a kitervezett munkaegységek számát túl ne lépjék, hogy azután éwégi zárszámadásnál teljes egészében elérjék a tervezett jövedelmet. S éppen arra jöttek rá a mult év folyamán a búcsi szövetkezet dolgozói is, hogy eredményesebb munkát és még szebb jövedelmet érhettek volna el, ha a szövetkezet minden tagja a reá eső kitervezett munkaegységet ledolgozta volna. Keressük csak meg az okát, hogy a Jól működő búcsi szövetkezetben ml okozta azt —, ami több szövetkezetünkben ls előfordult —, hogy bizonyos mértékben túllépték a tervezett munkaegységek számát. Erre megfelelnek a búcsi szövetkezet dolgozói. A taggyűlésen többször hangzottak el olyan felszólalások, hogy a szövetkezet ez, vagy az a tagja nem veszi ki részét teljes egészében a munkából. — Hát neki nincs szüksége a munkaegységre? HisZ a közösén végzett munkáknál a munkaegység után megy a jutalmazás és az egyéni részesedés. Hát miből élnek azok, akiknek alig van egy-két ledolgozott munkaegységük? Az Ilyen és ehhez hasonló felszólalások utáni vita folyamán fényt vetettek mindenre a búcsi szövetkezetben. Utána néztek a dolognak s rájöttek, hogy vannak a szövetkezetnek olyan tagjai is, akiknek 1 sőt 2 hektárnyi szőlőjük van, ahol a munkákat egyénileg végzik, de persze a szövetkezeti munkák rovására. A szövetkezet azon tagjai, akik szőlővel rendelkeznek (nincs szó azokról a tagokról, kiknek kis terület 10—15 ár szőlőjük van) nem so-, kat dolgoztak a szövetkezetben! Vájjon miért? Azért mert egy hektár szőlőnek az évi terméshozama biztosítja a tulajdonos, -sőt ha kisebb a családja, az egész család szükségletét. így azután "nem sokat törődik azzal, hogy a szövetkezet fog-e fejlődni s hogy a munkaegysége után mennyi jutalmazást, avagy az évvégi zárszámadás után mennyi részesedést fog kapni. Ellenben a közös gazdálkodás nyújtotta előnyöket élvezi. A háztáji gazdálkodásra kapott félhektár földön termel annyi kukoricát, amennyi egy sertés kihizlalására szükséges. Annyit meg dolgozik a szövetkezetben, hogy a munkaegység után az évi kenyérgabonát biztosítja maga és családja részére. Viszont itt áll elő az a helyzet — mert a szövetkezet a tagsághoz mérten tervezi a munkák mennyiségét és elvégzését, —V hogy egyes munkákat, noha pontosan kitervezték ls, nem tudják a tervezett Időre elvégezni. Persze nem is lehet akkor, ha például a kukoricatörésnél a munkákra tervezett 20 dolgozó közül csak 10 dolgozik, a másik 10 pedig a saját szőlőjében szüretel. Hogy a jövőben ezeket a hibákat kiküszöbölhessék és a szövetkezet tovább haladhasson a fejlődés útján, a búcsi szövetkezet dolgozói új gazdasági rendet, új alapszabályokat dolgoztak ki, amelyek bevezetése gyökeres változást hoz majd a szövetkezet életében és a közös vagyon gyarapítása terén. Ez az új gazdasági szabályzat megszünteti majd az eddig felmerült hiányosságokat és legfőképpen a munkaerőhiányt. Az új gazdasági szabályzat értelmében a szövetkezet azon tagjainál, akik szőlővel rendelkeznek, a szőlő megszűnik magántulajdon lenni. Ugy mint a földek, avagy a

z állatállomány, a szövetkezeté lesz, a szövetkezet közös vagyonát fogja képezni s ugyanakkor a dolgozók jobb életét fogja szolgálni. Tehát a szőlőterületet ls éppúgy, mint a földeket, közösen fogják művelni minden munkaegységre, ahogy azt a szövetkezet tervezi, bizonyos mennyiségű bort, avagy szőlőt kapnak majd a szövetkezet dolgozói. Ugyanakkor az úr) gazdálkodási rend megoldja a háztáji gazdálkodásra kapott földterület kérdését is. Azokban a szövetkezetekben, ahol szőlőtermeléssel ls foglaöaznak s közösen végzik a sa-'ilőmunkákat, megmarad ugyan a félhektár szántóföld a háztáji gazdálkodásra, de vannak olyan tagok, akik ragaszkodnak a szőlőhöz, ezek 10 ár területet kapnak a szőlőből, de természetesen a félhektár szántó nélkül. Végeredményben mindegy, mert a ledolgozott} munkaegységek után éppúgy kapnak a szövetkezet tagjai gabonát, kukoricát, mint szőlőt, vagy bort. Ezek szerint tehát minden tag egyéni érdekétől függ, hogy mit akar megtartani háztáji gazdálkodásra: 10 ár szőlőt, vagy fél hektár szántót. Ennek az új gazdasági szabályzatnak bevezetésével a szövetkezetben megszűnik majd a szőlőtermeléssel spekuláló tagok és a szövetkezeti lógosok viszonya a szövetkezethez s lehetővé válik a munkafegyelem megszilárdítása. Ennek segítségével megszűnik az a reakciós nézet is, ahogy azt egyes szövetkezeti tagok gondolják, hogy ..belépek a szövetkezetbe, megszabadulok a kontingens teljesítésétől és a hegy levéből többet árusítok, mintha a szövetkezetiben dolgoznék." A búcsi szövetkezet tagjai az űj gazdasági rend bevezetésével olyan példát mutatnak a többi EFSz-nek ls, amelyek alkalmazásával szövetkezetairik sok nehézséget és hiányosságot leküzdenek. MÉRY FERENC A dimaszerdahelyi traktorállomráa versenyre hívta ki Szlovákia összes traktoráll

amosäit a traktorok javításában. A dunaszerdahciyi traktorállomás 1952 február 15-ig az összes javítási munkát befejezi és a megjavított gépekért 2.500 órai Jótállást vállal. Ezt a versenykihívást elfogadták a nemesócsai traktorállomás dolgozói ls. A műhelyvezetők és az egyes javítócsoportok vezetői megtárgyalták a vsjAfeny egyes pontjait és kiterjesztették azt az állomás minden egyes dolgozójára. Hogy a dunaszerdahelyi traktorosok versenykihívása nagy visszhangra talált a nemesócsai javítók és traktorosok között, arról tanúskodik az a körülmény, hogy élénk vita keletkezett a verseny pontjai körül. A javítóműhelyek vezetői külön egyéni versenyeket Indítottak. Antal Zoltán versenyre hívta ki Csóka Károlyt, Csolkó Sándor, Földes Lajos, Németh László és Fűzik Gyula műhelyvezetőket. 1 Emellett különböző kötelezettség- | vállalásokat tettek. A javltócsoportok vezetői elvállalták, hogy különkülön három traktoron elvégzik a generáljavitást, mégpedig munkaIdőn kívül. A nemesócsai traktorállomás dolgozói válaszukban értesítik a dimaszerdahelyi traktorosokat, hogy a versenykihívást elfogadják ós folyó év február 13-áig a fentemlített munkákat befejezik. A munka minőségét szocialista szerződésekkel támasztják alá. Szombatonként felülvizsgálják a gépeket Az üzemi pártszervezet tagjai közül két-két elvtárs kimegy az egyes brigádokra, hogy a helyszínen is ellenőrizze a gépek állapotát és az üzemanyag megtakarításban elért eredményeket. A nemesócsai traktorállomás dolgozói ezenkívül vállalják, hogy megjavítják a politikai nevelést, hogy új kádereket nevelnek és hogy különös gondot fognak fordítani az EFSz-ekkel való szoros együttműködés megteremtéséire. PONGRÄCZ KALMÄN, Nemesóosa. KET TRAKTOROS Traktorállomásaink, de főleg a brigádközpontok jó munkájával érhetjük el azt, hogy szövetkezeteink ben jobb és magasabb lesz a terméshozam. Ezért szükséges, hogy a brigádközpontok állandó szoros együttműködést tartsanak a szövet. ' kezetekkel, i I Fontos az is, hogy maguk a trakj toristák szintén megértéssel legyenek : a szövetkezet dolgozói iránt és hogy azok a hibák és félreértések, melyek az egyes szövetkezetek és brigádok között felmerültek, a legrövidebb időn belül kiküszöbölődjenek. A traktorosoknak és a szövetkezet dolgozóinak tudniok kell, hogy a traktoros semmiben sem különbözik a szövetkezet dolgozóitól, mert alapjában véVe egy célért küzd a traktoros is, a szövetkezet dolgozója is. Falvainkban megszűnt a nyomor, az éhezés, szebb lett az élet, dolgozó parasztságunk munkáját könnyebbé teszik a gépek, a traktorok s ezért szükséges, hogy a traktorosokat a szövetkezet dolgozói ne tekintsék valami „Idegen" munkásoknak, hanem mindig tartsák a szemük előtt azt, hogy a traktorosok is a jobb életért és a békéért harcolnak. Látogatást tettünk a bátorkeszi traktorosok brigádközpontján. A téli időszak alatt, mivel a mezed munkák szünetelnek, Kílitikai és szakiskolán vesznek részt, kogy teljes tudással készüljenek fel tavaszi munkálatokra. Hasznosak ezek az előadások és nagyba* végitik a traktorosokat a fejlőd*""**!®. Az előadások után sokszor ' -*an vita fejlődik ki a traktorosok xozött, hogy néha ío—11 órakor mennek haza. — Elvtársak, igyekezni fogunk — viszi a szót Urbán József, a brigád legjobb traktoristája, — hogy a lehető legjobb kapcsolat és szocialista szellem fejlődjön ki köztünk és a szövetkezet dolgozói között. Kötelességünk, hogy falunkat segítsük az új élet, a szocialista falu felé vezető úton. Urbán J. szavaiból érezhető, hogy amit mond, a

z nemcsak üres szó, hanem igazi tettre lelkesítő szó, mely még a hanyag és nemtörődöm traktorosokban is felébreszti a lelkiismeretet. Bizony, ha minden traktoros magáévá teszi a szovjet traktorosok módszereit és azt a szeretetet, amelylyel a szovjet traktorosok szeretik gépeiket, sokban megváltozik majd az élet traktorállomásainkon. Ha pedig a munka elvégzéséről és a terv túlteljesítéséről van szó, Urbán és Bittér, a bátorkeszi brigád két traktorosa példája nyomán kell, hogy cselekedjenek. A mélyszántás hete volt. A legjobb és a legnagyobb teljesítményű tralctor, a „Sztálinyec" nem dolgozhatott az éjjeli váltásnál, mert lámpa nélkül volt. Hiába jelentették a köbölkút! traktorállomáson, hogy lámpára és vezetékre lenne szükségük, mert nem tudnak csak egy váltásban dolgozni, nem adtak onnan semmi segítséget. Koromsötét éjjelek voltak, tehát lehetetlen lett volna éjjel lámpa nélkül szántani. — Valamit tenni kell, — mondogatta egymásnak a két traktoros, mert a terv teljesitéséről van szó, No meg a versenyben sem akarunk az utolsó helyen lenni. A két leleményes traktoros nemsokáig gondolkozott. Viharlámpát szereltek a Sztáiinyecre s a koromsötét éjszakában feldübörgött a keszi szövetkezet földjein a „Sztálinyec". Urbán és Bittér úgy hozzáláttak a munkákhoz — behozva a mulasztásokat is, — hogy elsők lettek a mélyszántás hetében. Teljesítményük napi 8 hektár helyett 13-ra emelkedett. Odaadó munkájuk, ért — 257 százalékos munkateljesítményt értek el az első díjat nyerték, egy szép karórát, az Egységes Földműves Szövetkezettől pedig egyegy mázsa árpát kaptak. A iflásodik díjat a „Skoda—30"-as jelzésű traktorral vitték el. A Skoda traktoron dolgozó traktoroiok, Radvánszky András és Mírjálír Ferenc, a mélyszántás hetében 20 Ijíktár helyében 23 hektár területet «É^ntottak fel, 139 százalékos w»rm* teljesítménnyel. A két traktowe a verseny megkezdődése előtt egyéni versenyre hívta ki egymást, hogy melyik csinál nagyobb teljesítményt. A két traktoros teljesen egyformán dolgozott és a verseny végeztével mind. kettőnek egyenlő nagyságú földterülete volt felszántva. Az üzemanyag megtakarításával mégis Mírják Ferenc lett a győztes, mert a verseny ideje alatt 6 liter naftával kevesebbet fogyasztott, mint Radvánszky. Ezekből láthatjuk, hogy a szocialista munkaverseny elmélyítésével nagyobb a munkateljesítmény és egyszersmind emelkedik a traktoros életszínvonala is. — Jól is keresünk, — mondja Ur. bán József — no meg az a sok meleg ruha, amit télire kaptunk. Szűrcsizma, báránybéléses kabát, kesztyű, — mikor jutottak hozzá a dolgozók ilyen finom meleg ruhához? Csak az uraknak, a gyárosoknak és a kereskedőknek telt az Ilyenekre. Aki dolgozott, az meg didergett a fagyos télben ... Amikor megkaptuk a melegruhát és a szűrcsizmát, úgy szaladtam az asszonyhoz, hogy a lábaim alig érték a földet, (az asszony mindig attól félt, hogy a télen megfagyok a traktoron). — Hallód é asszony, •— mondom, amikor beléptem az ajtón — ilyen csizma soha életemben nem volt a lábamon. Ebben aztán nem fázik meg a lábam, akár egy álló hétig is a traktoron ülhetnék..,