Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-24 / 20. szám, csütörtök

U J SZO 2 1952 január 24 MINDENKIT ÉRDEKEL Az ógyallai járási nemzeti bizottság hiányosságairól Megmagyarázzuk, hogy ki milyen élelmiszerfegyekre jogosult n. Az áilanii birtok munkásainali és a magánvállalkozóknak élelmiszerjegyei. A csehszlovák állami birtokok alkalmazottai (a kommunális és katonai birtokok alkalmazottai) megkapják az alkalmazottak jegyeit. Abban az esetben azonban, ha ezek vehetnek a vállalatnál gabonát, mégpedig havonta 21 kg-ot, családtagjaik számára pedig 15 kg.ot, akkor kenyérben, péksüteményben és lisztben önellátók, A nemzeti bizottságon levágják az alkalmazottak jegyéről ebben az esetben a kenyér-, liszt és a péksütemény szelvényeket úgy nekik, mint a családtagoknak. A helyi nemzeti bizottság hasonlóképpen jár el akkor is, ha a gazdaságban, ahol alkalmazásban vannak, tejet vásárolnak. A helyi nemzeti bizottság ebben az esetben a jegyről levágja a .tejszelvényeket ég a megrendelőszelvényt. Ugyanez érvényes a burgonyánál is. Amennyiben az EFSz-eknek kivételesen volna alkalmazottja, ez nem kapja meg az alkalmazottak jegyét, mert az ilyen alkalmazottat minden esetben önellátónak tartjuk. EzzeJ szemben egy munkás felesége, aki 15 éven aluli gyermekéről gondoskodik és az alkalmazottak jegyét kapja, bár nem szövetkezeti tag, de jár a szövetkezetbe segíteni s a szövetkezet a ledolgozott munkaegységek után ad neki természetbeni járulékot, ez az asszony tovább is kapja az alkalmazottak jegyét. Ezért különbséget kell tenni: a szövetkezet alkalmazottai jegyet nem kapnak, ha azonban valaki a szövetkezetet kisegíti, ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy a jegyosztásnál meg lesz károsítva. „A A. magánvállalkozók alkalmazottai nem kapják meg az alkalmazottak jegyét: például a borbélynál, szabónál alkalmazott munkás vagy háztartási alkalmazóit. A magánvállalkozók családtagjai, akik aipjuk üzemén kívül, a nyilvános szektorhoz tartozó valamelyik válla, latban dolgoznak, megkapják az alkalmazottak jegyét. Néhány további példa: a férj nyilvános szektorban dolgozik, a feleségének ipara van. Van egy 15 éven aluli gyermekük. A férj megkapja az alkalmazottak jegyét, a feleség osak alap j egyet kap, mert magánvállalkozó. A gyermek rendes jegyet kap és megkapja az alkalmazottak ruhajegyét is (tehát 120 pontot), mert jogosultsága az apa szerint igazodik. Az önellátó, tekintet nélkül a földterületre, amennyiben nyilvános széktorban (nemzeti, állami, kommunális, szövetkezeti vállalatban stb.) dolgozik, megkapja az alkalmazottak jegyét. . I Kivételek. Házmesterek, ha be vannak jelentve a betegsegélyzőbe, (t. i. olyan házakban, ahol több mint 5 lakásegység van) rendes alkalmazottnak tekintendők és megkapják az alkalmazottak jegyét. Azok a személyek, akik íróknál vagy művészeknél segítenek (például gépírás) de csak abban az esetben, ha az illető mű vész tagja a szövetségnek. Gazdasszonyok, akik papok vagy más lelkipásztorok háztartását vezetik. A 18 éven felüli tanulók szintén megkapják az alkalmazottak jegyét, a 18 éven aluli tanulók pedig korosztályuk szerint részesülnek jegyekben. Az önellátók családjából származó, különélő tanulók szintén megkapják az alkalmazottak jegyét, de ha az önellátóval egy háztartásban élnek, akkor csak a cukorjegyet, szappanjegyet és ruhajegyet kapnak úgy mint az alkalmazottak. Az eddig feltüntetett személyek feleségei szintén megkapják az alkalmazottak jegyét, de csak akkor, ha legalább egy 15 éven aluli gyermekről gondoskodnak és emellett nincs fizetett vagy rokoni segítségük a háztartásban. Ez azonban csak a munkaviszonyban lévő dolgozók, a tanulók, írók, zeneszerzők és képzőművészek feleségeire vonatkozik s azokra ig csak akkor, ha férjük tagja a szövetségnek, továbbá a tényleges szolgálatot teljesítő katonák feleségeire, de nem érvényes a magánvállalkozók feleségeire, még akkor sem, ha két—három 15 éven aluli gyermekről gondoskodnak, sem a szociáls segélyt elvezők feleségeire, amennyiben nincsenek alkalmazásban. Az élettárs feleségnek számít. Élettársnak tekintjük azt az asszonyt, akivel a férfi közös háztartásban él több, mint 3 éve, vagy akivel gyereke van. Azok az asszonyok, akik legalább egy olyan 15 éven aluli gyermekről gondoskodnak, melynek szülei a nyilvános szektorban vannak alkalmazásban, jogosultak az alkalmazottak jegyére. Példa: a családban van egy hatéves gyerek, mindkét szülő dolgozik a nyilvános szektorban, úgyhogy a gyermekről a nagyanyja gondoskodik. A nagyanya jogosult az alkalmazottak jegyére. Hasonlóképen kell megítélni az esetet, ha erről a gyermekről a nagynénje gondoskodik, aki szociális segélyt élvez és a családdal együtt él. Ez igényelheti a nyugdíjasok és a járadékosok jegye helyett az alkalmazottak jegyét. Ha ezekben az esetekben a gyermek olyan agszonynál lenne elhelyezve, aki másutt lakik (más lakás, más háztartási lap) ez az asszony is jogosult az alkalmazottak jegyére. Olyan rokkantak feleségei, akik segítség nélkül nem tudnak mozogni (a vakok is): megkapják az alkalmazottak jegyét, még akkor is, ha nem gondoskodnak 15 éven aluli gyermekről. Az ilyen rokkantakról való gondoskodás egyenértékű a 15 éven aluli gyermekről való gondoskodással. A nyugdíjasok és a szociális segélyt élvezők jegyét a nemzetbiztosítás élvezői és azon személyek kapják, akik a járadékot a háborús károsodás címén kapják. A nemzetbiztosítás járadékainak élvezői azok a személyek, akik szociális, öregségi, özvegység!, árvasági, vagy sérülési járadékot élveznek, valamint a nyugdíjas állami és közalkalmazottak és azok a személyek, melyek a nyugdíjalapból kapnak illetményt. Szociális segélyt kapnak a 65 éven felüli feleségek is és azok, akik még ugyan nem érték el a 65 évet, de munkaképtelenség miatt nem képesek a háztartást ellátni. A nyugdíjasok és szoc. segélyt elvező egyének jegyére jogosultak azok a személyek is, akik a nemzetbiztosításon kívül kapnak járadékot, mint pl. a háborús rokkantak és hátramaradottjaik. Önálló magánvállalkozó, aki balesetbiztosítás címén kap járadékot, nem jogosult a nyugdíjasok és szoc. segélyt élvezők jegyére, csupán alapélelmiszerjegyet kap. Hasonlóképpen az a földműves is, aki baleseti járadékot kap és félhektárnál több földön gazdálkodik, nem jogosult a nyugdijasok és járadékosok jegyére, hanem önellátónak számit. A nyilvános szektorban alkalmazott járadékosok megkapják az alkalmazottak jegyét. A fálhektáron felüli földműves — járadékos önellátónak számít ég nem kap semilyen jegyet. Az a járadékos, aki félhektáron aluli földterülettel rendelkezik, megkapja a járadékosok jegyét, a jegyről azonban levágják azokat a szelvényeket, amelyek olyan élelmiszerekre vonatkoznak, amikben az illető önellátó (tej, tojás, esetleg hús.). Itt egyetlen kivétel van: ha a járadékos trafikos, megkapja a járadékogok jegyét. Alapélelmiszerjegyeket a 18 éven felüliek számára mindazok a 18 éven felüli személyek kapnak, akik nem jogosultak sem az alkalmazottak jegyére, sem a nyugdíjasok és járadékosok jegyére, feltéve természetesen, hogy nem önellátók. Alapjegyeket tehát olyan 18 éven felüli fogyasztók kapnak, akik semmilyen címen nem jogosultak az alkalmazottak, vagy a nyugdíjasok jegyére, például a magánvállalkozó, aki nem alkalmaz idegen munkaerőt, a magánvállalkozó alkalmazottjai, a magánvállalkozó felesége, ha 15 éven aluli gyermekről gondoskodik, továbbá olyan egyének, akik kötött pénzbetétből élnek és nem munkakötelesek, olyan személyek, akik valamely nemzeti vállalattal szerződést kötött bizonyos munkák elvégzésére és különben nirios munkaviszonyban, vagy olyan fogtechnikus, aki nem kapcsolódott be a betegbiztosításba. IIIIIII9llII!lll9tllllltlElllIIIIIllMIIIIIIIMtllllligilIl(IIIIIItllIII(IIIIIIIIIIIIIIIItlllllIIIIIIIIIIllllIIII|)l(IIIIIIIIIÍIll(llllll||||IllllII|||III||I| Meg kelK gyorsítani a Szokol tagsági igazolványok kicserélését A tagsági igazolványok kicserélése során eddig nyert tapasztalatok kitűnően bizonyítják, hogy ennek a fontos akciónak kellő időben, pontosan és sikeresen való elvégzése főképpen az egyletek tényezőitől, azoknak kezdeményezésétől és szervezőken ességétöl függ. Érdekes, hogy rendszerint a kis egyletek tényezői minden Szokol-akciónál, különösen azonban a tagsági igazolványok kicserélésénél sokkal rugalmasabban, jobban és alaposabban dolgoznak, mint a nagy egyleteké. Igy például a zsolnai kerületben 12 kis egylet nemcsak teljesen elvégezte az igazolvány kicserélését, hanem a Szokolnak sok új tagot is szerzett. „ Habar az egész zsolnai kerületről nem lehet állítani, hogy az igazolvány kicserélés sikeres volna, mert eddig a tagoknak csak egy negyed része töltötte ki a nyilvántartási lapokat, mégis vannak a kerületben olyan egyletek és járások is, amelyek munkaeredménye ezen a téren mintául szolgálhat valamenynyi kerület egyletének éa Járásának. i A zsolnai kerület legsikeresebb járása a námesztói, tehát olyan járás, amelyben nemrég még legrosszabbak voltak a testnevelés elterjesztésének feltételei. Tavaly a járásban még csak négy egylet és hat kó. volt, most azonban a jól működő köröket egyletekké alakították át és a mostani tíz egyletben 608 új nyilvántartott tag van. Az itt elért • sikerek főkép annak Köszönhetők, hogy az igazolvány kicserélések iránt felkeltették a Nemzeti Front elnöksége és alakulataínak valamennyi tagja figyelmét. Ezek azután eljártak az egyletekben és körökben, megmagyarázták az akció fontosságát, tanácsot adtak. Kerületeink valamennyi járása példának veheti a námesztói járás jó munkáját. Aránylag legjobban követi ezt a példát a liptószentmiklósi járás, ahol azonban a kicserélésnél a legnagyobb üzemi egylet, a Szokol Partizán, hátramaradt, ameeynyiben 751 tagja közül csak 249nek igazolványát cserélték ki. A Szokol Kerületi Bizottsága elnökségének mindenütt még nagyobb gondot kell fordítania az igazolvány kicserélésre. Liptószentmiklós és Námeszto példájára minden egyletben oktatást kell tartani, úgyhogy a kicserélés az adott útmutatás szerint gyors ütemben folyjék. A kicserélést minél gyorsabban el kell végezni, hogy az egyletek tagjai rajtolhassanak a tavaszi sportmérkőzéseken, hogy minden egyletben megtarthassák az évi közgyűlést és megválaszthassák a járási konferenciára küldendő delegátusokat. Az Uj Szó 1951 november 3-i számában, „A perbetei szövetkezeti tagok november 7-ig befejezik a búza vetését is" című cikket közöltük, amelyben többek között bíráltuk, hogy Cetmajer Imre 150 holdas kulák, volt malomtulajdonosnál, habár a malmot államosították, mitsem változott a helyzet, mert Cetmajer két fiával együtt továbbra is a malomban maradt, sőt annak vezetői lettek és éppúgy basáskodnak, mint a múltban tették. Azt is meg'rtuk, hogy Korbei Miklós 20 hektáros kuláknál, akinek kocsmába és hentesüzlete is volt, sem változott sokat a helyzet, mivel Korbei Miklós üzletei ugyan a kommunális vállalatok kezelésébe mentek át. de az idősebb Korbei Miklós továbbra is üzletvezető maradt, a fia pedig a húsüzemeknél, a volt hentesüzletükben dolgozik. Ezzel a két kuláktársasággal Perbete dolgozó népe már évek óta éles osztályharcban van, de ez a harc nem vezetett eredményre, mivel ha szorult a kapca a kulákoknál, úgvlátszik mindig akadtak védőszen'jeik, akik a bajt elhárították fejük felöl. Hogy ez így van, hogy a kulákoknak a járásnál és a kerületi szerveknél is akadnak pártfogóik, azt igazolják és bizonyítják az említett cikk megjelenése utár történt események, jobban mondva az, hogy alig történt va'ami. A perbetei kuláktársaságot biráló cikk megjelenése után külön levélben is felhívtuk az ógyallai járási Nemzet: Bizottságot, hogy kritikánk nyomán tegye meg a szükséges intézkedéseket a kulákok eltávolítására és helyükbe becsületes dolgozókat tegyen. A levélben bőséges határidőt adtunk ennek elintézésére, de a határidő elteltével is hiába vártuk a járás' Nemzeti Bizottság értesítését az általuk tett intézkedésekről, mert az nem érkezett meg. Erre személyesen néztünk utána a dolgoknak és kiderült, hogy a járási Nemzeti Bizottságon „kenik" a dolgot, mert csak erre a személyes sürgetésre kezdtek utána nézni, hogy mi is van, vagy hol is van szerkesztőségünknek a perbetei kritikával kapcsolatos levele. Ujabb '.evél ment az ógyallai járási Nemzeti Bizottsághoz és újabb határidő a dolog elintézésére. Erre a Ifevélre aztán jött válasz. Mult év december 10-én a járási Nemzeti Bizottság értesítette szerkesztőségünket, hogy az Uj Szó kritikájában említett perbetei kulákokat eltávolították állásaikból és csatolták a perbetel helyi pártszervezet, a helyi Nemzeti Bizottság, az ös-zes tömegszervezetek rendkívüli gyűléseinek jegyzökönyveit, amelyekben azok az Uj Szó kritikáját helyesnek minősítik és ennek alapján követelik az említett kulákok azonnali eltávolítását. Mint ezek a jegyzökönyvek is bizonyítják és mint később személyesen is meggyőződtünk róla, Perbete dolgozó népe a különböző szervezeteken be'.ül gyűléseken tárgyalta meg az Uj Szó említett cikkét és azon véleményüknek adtak félreérthetetlenül kifejezést, hogy a kulákokat azonnal ki kell dobni állásaikból és helyükbe becsülete tó dolgozókat kell tenni. Ezt követelte a helyi pártszervezet, a helyi Nemzeti Bizottság, az EFSz, a Csemadok, az Aszszonyssövetség, a CsISz és Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének helyi szervezete is. Az ógyallai járási Nemzeti Bizottság értesítése alapján az Uj Szó közölte is, hogy az említett kulákokat kirakták állásaikból, —azonban szöget ütött a fejünkbe a perbetei helyi pártszervezet jegyzökönyvének utolsó mondata, amely szerint Mlinár Mihály elvtárs azt mondotta: „Követeljük, hogy ez (a kulákok eltávolítása) meg is történjen és ne az legyen, hogy mi itt határcvatot hozunk és ők továbbra is a helyükön maradnak." Ugy látszik Mlinár Mihály nem véletlenül tette ezt a megjegyzést, mert mint később kiderült, a határozat csak határozat maradt, a kulákok pedig továbbra is a helyükön maradtak. Ugyanis néhány nap múlva újból utána néztünk a dolgoknak és kiderült, hogy a kuláktársaság közül egyedül csak Cetmajer Imrét tették ki, a többi pedig nyugodtan a helyén van. Még egyszer írtunk az ógyallai járási Nemzeti Bizottságnak és követeltük: azonnal távolítsák el a többi kulákokat is az állásaikból. Erre január 8-án válaszolt a járási Nemzeti Bizottság és levele szerint — úgy.'átszik nagy keservesen, — január 3-án még egy kulákot, az idősebb Korbei Miklóst elbocsátották állásából. A többi viszont továbbra is csak maradt a helyén. Cetmajer Imre két fiával kapcsolatban azt írja a járási Nemzeti Bizottság, hogy ezek „szakmájukban jó szakemberek" s ezért „mivel munkaerőhiány van, míg rendesen minősített munkaerőt nem találunk helyettük, nem tudjuk őket elbocsátani". A járási Nemzeti Bizottság azt írja. hogy már átírt Nyitrára a DHPV-hez, hogy a két Cetmajert bocsássák el, de onnan még csak választ sem kaptak. Ugyanez a helyzet az ifjabb Korbei Miklóssal is, aki helyett szintén „nem találnak megfelelő szakembert". A csűrés-csavarás itt nyilvánvaló. Megy a levelezés jobbra-balra, okokat" keresnek, hogy miért nem lehet a kulákokat eltávolítani, „nélkülözhetetlen szakembereket" emlegetnek, ahefyett, hogy a járási Nemzeti Bizottság minden teketória nélkül leszámolna a kulákokkal és kisöpörné őket Már maga az rossz fényt vet az ógyallai járási Nemzet' Bizottságra, hogy az Uj Szónak is hónapokig tartó közelharcot, szinte ökölharcot kell vívnia vele, míg egy-egy kulákot sikerül a helyéből kipiszkálni. Még inkább' hossz színben tünteti fel a járási Nemzeti Biaottságot az, hogy semmibe sem veszi a dolgozó tömegek véleményét és követeléseit, — a perbetei szervezeteknek a jegyzökönyveit, amelyekben követelik, hogy távolítsák el a kulákokat. Mi úgy gondoljuk: ha az ógyallai járási Nemzeti Bizottság „tehetet'en" arra, hogy az osztályellenséggel leszámoljon, akkor a járási Nemzeti Bizottságon olyan hibáknak kell lenniök, amelyek szükségessé teszik, hogy a felsőbb szervek, elsősorban is a nyitrai kerületi Nemzeti Bizottság, de a belügyi megbízotti hivatal ;s alaposan nézzenek bele az ógyallai járási Nemzeti Bizottság munkájába és az ott található kulákvédő szenteket a perbetei kulákokkal együtt távolítsák el. Jobb lett a tehenek gondozása - emelkedett a fejhozam Mult év novemberében a somodi állami birtokon jelentkezett Kovács Ilona és Tamás Margit. A két aszszony 29 tehén ápolását és fejését vállalta el. Jól gépesített istállóban dolgoznak. Előttük két férfi munkaerő látta el a 29 tehenet. Érdekes, hogy amint a két asszony munkába lépett, azonnal lényeges változás állt be a tehenek tejhozamában és a súlygyarapodásban is. Az elmúlt év decemberének végelszámolásánál kitűnt, hogy becsületes és iparkodó munkájukkal olyan teljesítményt értek el, amilyent a-s előttük dolgozó két férfimunkaerő messziről sem tudott megközelíteni, pedig ugyanazon a helyen és ugyanazon feltételek mellett dolgoztak. Erről legjobban tanúskodik a tehenek napi tejhozama, amely az asszonyok munkábalépés® óta 50 literrel növekedett. Ezenkívül a tehenek súlya az ő kezük alatt körül| belül 42 kg-mal emelkedett darabonként.. I.INN JÓZSEF, a somodi állami birtok vezetője. OJ SKO, a Csehszlovákia magyal dolgozók napilapja - Szerkesztőség Bratislava. Jesenského 8—10. Telefon; <47—16 és H52—10. Főszerkesztő Lőrlncz Uvula. — Kiadóhivatal: Pra'da. központi kiadóhivatala. Jesenkého 12. Telelőn: Ozemi étifizetés és lapárusítái 274—74. egyéni «lőfizetés 262—77. Az UJ SZÔ megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalokon is. - Előfizetési dlj H évre 120 Kčs A KÉPESKÖNYV előfizetése egy, évre a Népnaptärral együtt 100 Kés. — Feladó és irányító postahivatal Bratislava II. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdája, Bratislava.