Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-01 / 1. szám, újév

v A rudnai vájárok tapasztalataival a gömöri bányák eredményes új esztendejéért Rozsnyóbánya üzemei közül a rudnai bánya teljesítette száz százalékon felül a harmadik évi tervet. A bánya alkalmazottai a terv minél magasabb túlteljesítésére kötelezettséget vállaltak, hogy decemberi tervüket legalább 110 százalékra fogják teljesíteni. Ezt a kötelezettségvállalásukat túlteljesítették a rudnaibányászok. A bánya decemberi tervteljesítése 111.2 százalék lett. Evi tervüket már december 10-én délelőtt teljesítették. Azóta terven felül dolgoznak. Egész évi tervüket pedig 105.8 százalékra teljesítették, a rudnai bányászok ezzel a győzelmükkel az első helyet vívták ki maguknak Rozsnyóbánya üzemei köBÖtt. A szocialista munkaverseny fejlettsége egész éven keresztül elsőrendű tényező volt abban, hogy a tervet folyamatosan túlteljesíthették. Minden hónap elején kötelezettségvállalásokat írtak alá a bányászok a munkahelyek körülményeinek figyelembevételével. Legnagyobb elismerést érdemel a munkaverseny szervezésénél Krabavec elvtárs bányamester, aki sokszor a tömegszervezetek politikai munkájának hiányosságait is pótolta meggyőző munkájával. FŐLEG AZ ELOVAJASOKON DOLGOZO VÁJÁROK JÁRTAK ELOL JO PELDAVAL a munkaverseny terén, ahol májustól kezdve állandóan átlagosan 160 százalékos normateljesítéasel dolgoznak, a jő munkaimegszervezés és a munkaidő alaipos kihasználása következtében. A munkaerkölcs emelkedésében nagy szerepet játszottak az elövájásokon elért szép eredmények a többi munkahelyek dolgoizói körében is. A dolgozók látták az élenjárók keresetének emelkedését. Ez serkentően hatott a szedéseken dolgozó vájárok munkájára is, hogy magasabb teljesítménnyel magasabb fizetést érjenek el. A munkaversenyben az utolsó hónapok alatt legszebb eredményeket értek el: Kerekes Zoltán és Dezső vájárok. Az előbbi 189 százalékos teljesítménnyel a bányai legjobb élmunkása lett. A második helyet Dezső szerezte meg 183.4 százalékos eredménnyel. Pardon András bányász 181 százalékos normateljesítéssel ugyancsak az elsők közé küzdötte fel magát. Dicséretet érdemelnek még Franciska László és Koltás János vájárok is. 173.5 százalékos, illetve 150.6 százalékos normatúlteljesítéssel. Fontos szerepet játszott Rudnán a terv túlteljesítésében az a körülmény is, hogy az üzemben százszázalékos vájárokban nem volt hiány, sőt némileg TÜL IS LEPTEK A TERVEZETT LÉTSZAKOT. Mivel a szomszédos bernardi revír alacsony tervteljesítésének okát jórészben a munkaerőhiányban kell keresnünk, a bányavezetőség ennek tudatában oda igyekszik hatni, hogy újévtől kezdve 15 szakképzett vájárral kisegítse a bernardi üzemet. A bánya munkásainak legnagyobb része három község lakóiból tevődik össze. A bernardi bányához Körös községből vezet a legjobb út. Ezt tartva szem előtt, a bánya vezetősége a tömegszervezetekkel karöltve úgy határozott, hogy a Körösről bejáró munkások kollektíve menjenek át a bernardi bányába dolgozni. A körösi bányászok meg fogják érteni, hogy gottwaldi ötéves tervünk akadálytalan teljesítésében elsőrendű kötelességük ott dolgozni, ahol nemzetgazdaságunk érdekei legjobban megkövetelik. Ebben a tudatban fognak dolgozni új munkahelyükön és bőséges tapasztalataik átadásával sok új, szakképzett vájárt képeznek ki a bernardi bánya részére a könnyűiparból jött brigádosok közül. ÜJ MUNKAMÓDSZEREK főleg a ciklusos grafikon és a Putyovkik beveztése erős lendületet adott a bánya termelékenységének. Idáig 11 munkahelyen dolgoznak ciklusos grafikon szerint, Putyovkikkal pedig nyolc -helyen. A bányászok körében különösen népszerű a Putyovkik módszere. Ean$ ft zn&iszernél ugyanis a soron következő műszak csoportjai ellenőrzik, hogy az előző csoportok rendesen végezték-e el feladataikat. A bányászok szigorúan kérdőre vonják az esetleges mulasztásokért az előző csoport tagjait és csak nagyon megindokolt esetekben nézik el a hibákat. Az elmúlt kapitalista rendszer / idején nagyon észszerütlenül kezdték meg a bányák föltárását. I A KAPITALISTÁK NEM NÉZTEK A JOVOBE, 1 nekik csak a pillanatnyilag várható, | minél magasabb haszon kellett, j Nem gondoltam a munka megkönyi nyítésére s csak a kitermelt vasérc mennyiségét tartva szem előtt, mindig ez eret követték. Ennek a helytelen gazdálkodásnak következménye az, hogy a bánya tele van kanyargós folyosókkal, amik a korszerű bányagépek bevezetését károsan befolyásolják. Megnehezíti a gépesítést az a körülmény is, hogy a bányában még nincs bevezetve a villanyáram. A nehézségek ellenére folyamatosan új gépeket vezettek be. Rakodógép alkalmazásával kiküszöbölték egyes helyeken a vaskosárral való rakodást, ami a bányamunka legnehezebb része volt. Még két rakodógépre volna szüksége a bányának, amit, remélhetőleg, a közeljövőben meg fognak kapni. Az elövájásokon, ahol fúrás közben a legnagyobb por verődött föl, BEVEZETTEK A VÍZZEL VALÓ FÜRAST. Ily módon az egészségre káros porfelhő képződését teljesen megszüntették és ezzel a teljesítményt erősen fokozták. A munkából való kimaradás a bánya régi alkalmazottai között úgyszólván teljesen megszűnt. A bányászok megértették, hogy abszenciával saját magunk ellen dolgozunk. Hiányzás ma már csak a bányában segédvájárokként dolgozó kétéves bányásztanfolyamot végzett fiatalok között fordul elő. Ezek természetesen elveszik jogosultságukat a hüségpótlékra. Grosz Rudolf segédvájár, volt iskolás például szó nélkül kimaradt a munkából és csak két hét elteltével., — amikor már a létszámból is törölték — tartotta érdemesnek bejelenteni, hogy betegnek érzi magát. A bányavezetöség a hanyagul -dolgozó munkások elé példakpül álítja MILKO KÁLMÁNT. Milko mint szakképzett vájár, 13 éve dolgozik az üzemben. Elsőrendű, - jő munkás, magas teljesítményt ér el a termelésben és sohasem hiányzik a munkából. Ugyancsak elismeréssel beszélnek a bányászok a tömedék kidöntésénél dolgozó Sztremen Ferencről, Gabona Jánosról és Zachar Adolfról. Munkájukat hűségesen elvégzik a legrosszabb időben is. Az ő hibájukból üres csillehiányra még sohasem panaszkodtak a bányában. Szilicéről, főleg a szövetkezeti tagok közül több brigádos jött a bányába a téli időszak idején. Ezek a brigádmunkások jelentős segítséget nyújtottak a decemberi terv túlteljesítésében és nagyban segítenek az előkészületi munkák elvégzésében, a negyedik tervév megkezdésében. Franciska Etel 25 éves fiatalaszszony a bánya egyedüli női alkalmazottja. A szállításnál dolgozik és férfi munkaerőt pótol az ügyes fiaJó párszáz méterre a hegy gyomrában enyhén lejtő vájat végében dolgozik HLAVÁCS LAJOS VÁJÁR CSOPORTJA Szélesvállú, erős, ötvenen felüli ember a csoportvezető. Mellette dolgoznak Koltás János, Lesták Lajos, Kravec András. A csoport teljesítménye 140 százalékon felüli. Hlavács Lajos régi harcos. 1921 óta meggyőződéses Kommunista Párttag. A magyar megszállás idején politikai magatartása miatt koncentrációs táborba hurcolták. Hlavács elvtá/rs nem szűkszavú ember. Jó politikai agitációt fejt ki munkatársai között. Sokat beszélnek egymás közt a negyedik évi felemelt terv teljesítésének lehetőségeiről. A munkások szilárdan meg vannak arról győződve, hogy ugyanúgy teljesíteni fogják, mint ahogy » a harmadik évi tervet is teljesítették. — Ez CSAK RAJTUNK ÁLL — szokta mondani Hlavács Lajos. — Az irányszámok magasabbak, tehát nekünk is jobban fel kell készülni. Az összes technikusoknak ós bányászoknak még szorosabb együttműködést kell kifej tón iök. Ezen

1'. a legfontosabb, a szocialista r. .aversenyt még szélesebb alapokra helyezni és az új módszereket erősebb iramban bevezetni. A választerveket elfogadtuk és ha ezeket a körülményeket figyelembe vesszük, akkor nemcsak teljesítjük, hanem túl is fogjuk teljesiteni a tervet. Az üzemben az év elején az egyik fejtési szinten be fogják vezetni az áramszolgáltatást. Hatalmas segítséget nyújtanak ezzel a bányászoknak a terv teljesítésében. Ugyanezt a célt szolgálja egy szovjet akkumulátoros motor munkábaállítása is, amellyel a szállítást fogják nagyban megkönnyíteni. Hlavácsóktól nem messze dolgozik Gencsi András, Csapó András és Tóth János társaságában. Éppen robbantáshoz készülődnek. A lyukak már elő vannak készítve. Most tömködik bele a dinamitot szakértő mozdulatokkal. Mindhárman párttagok. Teljesít, ményük 130—140 százalék. Amikor meggyújtják a zsinórok végét, jó távol mennek a robbanás színhelyétől. Hatalmas léghuzat száguld végig a hosszú folyosón a robbanások után. A bányászok számolják a dörrenéseket. „EGY-KETTO-HAROM-NEGY". Minden robbant. Kesernyés, csípős füstszag kezd terjengeni a levegőben. Amíg a füst eloszlik, bőven jut idő a beszélgetésre. Gencsi és Csaipó elvtársak falujukban a pártiskolázást vezetik. Először erről beszélnek egymás között. Később az önellátást szabályozó új kormányrendeletre terelődik a sző. Mivel Rudnán a legtöbb bányász rendelkezik egy-két hold földdel, ez a kérdés gyakran felvetődik. Gencsi András így vélekedik erről a kérdésről: — Régen a bányász kiöregedése után koldustarisznyát akaszthatott a nyakába. Senki sem törődött vele tovább. Érthető, hogy mindenki iparkodott egy-két darab földecskét szerezni addig, amíg erejének teljében volt, hogy biztosítsa magát némileg öregségére, esetleges munkanélküliség esetére. Ma erre semmi szükségünk sincs. Miniden munkásról a legmesszebbmenőén gondoskodik az állam öregségének idején is. a l. A szocializmus építői Klema Gyula kazánkovács harca Ha visszatekintünk a múltba, azokra az Időkre, amikor még; a kapitalista vállalatok uralkodtak a dolgozó nép felett, egyszer s mindenkorra le kell, hogy szögezzük azt a tényt, a munkásnép szabadsága, munkához való joga el volt tiporva. Nem törődtek azzal, hogy a munkásnép hogyan és miként keresi meg a mindennapi falatot, ezer és ezer munkáscsalád asztaláról hiányzott a kenyér. Ennek ellenére a kapitalisták azt akarták elhitetni a dolgozó néppel, hogy a kapitalista rendszer jobb életet biztosít, mint a szocialista rendszer, Es ezt kürtölik világgá ma is, hogy a kapitalista társadalmi rendszerben tejjel mézzel folyó Kánaán van, viszont azt elfelejtik hozzátenni, hogy a jólét, a bőség nem a munkásnép számára van. Ezt nem kell külön hangsúlyozni, különben minden munitás ember nagyon jól tudja, hogy milyen jólétet és bőséget biztosított a kapitalizmus számukra. Saját bőrükön tapasztalták, hogy a kapitalistáktól agyondicsért Kánaánban kiknek volt jó. Ezer és ezer munkás visszaemlékszik és elmondja magáról, hogy milyen körülmények között élt a kapitalistáktól agyondicsért Kánaánban. / Klema Gyula a „Vörös Hadsereg"üzem egyik kiváló munkása elmondotta, hogy zsenge ifjú korában elvesztette apját, árvaságra jutott és a négy árva testvérével együtt csak a nyomor, a nincstelenség jutott ki nekik. Az anyjuk nagyon keservesen nevelte fel őket, és hogy a nyomorukon enyhítsen, a téglagyárba járt dolgozni. De volt olyan idő is, amikor egyáltalán nem volt kenyérkereső, nem dolgozott az anyjuk. A harcból is sokszor kivette részét és a jogos követelésekért sikra szállt, nem rettent vissza a csendörszuronytól sem és a rendőrök gumibotjaitól sem. Hétéves korától való árvaságának ideje sok emléket hagyott a felszabadulásig Klema Gyula elvtárs szívében. Emlékszik azokra az időkre, amikor még mint iskolás gyerek, rossz ruházattal, mezítláb ment téli hidegekben is az iskolába. Nem felejtette el azt sem, hogy az iskolai szünidő alatt, amikor a módosabb gyerekek vígan hancúroztak az udvaron, tízóraijukat majszolva, ö szomorúan nézte mindezeket végig. Neki nem volt vajaskenyere tízóraira. Kleman Gyula elmondotta, hogy az anyja bármennyire takarékoskodott, mégsem tudta mindezeket biztosítani számukra. — Bizony nem egyszer megtörtént, hogy rossz volt a cipő

m és a hideg télben mezitláb voltom kénytelen iskolába menni. Anyám a 40 koronás havi segélyből csak éppen hogy a lakbért tudta fedezni. Voltak a négy testvéreim közül már olyanok is, akik elérték azt a kort, hogy a munkában is megállták volna helyüket és szívesen dolgoztak volna, de akkor a munkábajutás nagyon nehéz dolog volt. — Anyám sokszor elzárta előlünk a kenyeret,' merf'azt akarta, hogy még másnapra is maradjon belőle. A kapitalista rendszer alatt kenyérből sem ehettünk eleget. Az én gyermekeim már másképpen nőnek fel. Nem ismerik a nyomort, a ninostelenséget, ma nincsen szükség arra, hogy a kenyeret elzárjuk előlük, de rongyosan sem járnak és mezitlább sem mennek iskolába, mint én. \ Klema Gyula kazánkovács 3 gyermek apja, akiknek nem azt az életet kívánja, amelyen magának kellett keresztül vergődnie, mert az csak kín, nyomorúság és vergődés volt. De ami a légionja tosabb, hála az első szocialista munkásállam győzelmes hadseregének, ma már ez a múlté. Csak néha néha feltörő szomorú emlék. Kleme Gyulát úgy ismerik a Vörös Hadsereg-üzemben, mint az ötéves terv szorgalmas építőjét. Nem felejtette el a multat, a jövő képét pedig már tisztán látja maga előtt. Ma már nincsen gondja — hogy hol is keresi meg a kenyerét. A Vörös Hadsereg-üzemben dolgozik, melyet ötéves tervünk egyik ajándékának tekintenek, szorgalmasan végzi mukáját, és ezért a normáját márciustól októberig 350%-ra teljesítette. Október hónaptól kezdve tovább fokozta teljesítményét és 350%-ról sikerült neki 500 százalékra emelnie, amit mostanáig tartott. A havi keresete 10—11.000 koronát tesz ki. Becsületes munkájáért tisztességes megélhetést élvez szocialista rendszerünkben. A felszabadulás, a dolgozó nép állama nagy változásokat hozott a lakásába is. Bútort csináltatott, rádiót vásárolt és a családját felruházta. Egészséges, vidám, pirospozsgás gyerekek ugrálják körül az asztalt. / Ma szívesebben dolgozom mint bármikor, — mondotta Klema Gyula elvtárs és mindezt azért teszem, mert a hátammögött nem áll a hajcsár, mint a múltban. Általában szűkszavú, nem szeret sokat beszélni, de dicsekedni legke-" vésbbé. A haza, a dolgozó nép, a közösség irániti szeretetét szorgalmas munkájával juttatja kifejezésre. Az 500 százalékos norma teljesítménye nem mondható véletlennek. Ezt az eredményt a munka jó megszervezésével érte el, nem várja azt, hogy a mester adjon neki anyagot, illetve szabjon/ ö maga a hozzá beosztott Kántor Istvánnal előkészíti. Az 500 százalékos normateljesítményhez nagyban hozzárul az is, hogy műszak előtt egy-két órával hamarább jönnek be és a szükséges anyagot leszabdalják és a munkahelyre készítik. A munkában szereti a rendet és a pontosságot, amiért dicséretet érdemel és a követésre méltó példát az 1951. évre abszencia nélkül zárja le. j Sztálin elvtárs 72-ik születése napjának tiszteletére egy újítási • javaslatot nyújtott be. A nagyméretű könyök gyártását újítási módszerrel egyszerűsítette, ami mind anyag-, mind időmegtakarításban szép eredményeket jelentett. Azelőtt, míg a régi módszerrel történt a könyökcső gyártása, egy könyökcscf gyártásánál 35— 40 százalék ment hulladékba. Az új munkamódszerrel, illetve a jó szabással a hulladékot lecsökkerttette és ma az már csak 6—7 százalékot tesz ki. Az Uj Szó hozzájárulása az SzKP KB-nak pártsajtóra vonatkozó határozata teljesítéséhez üj évtől kezdve az Uj Szó leszállítja előfizetési díját a következő-*képpen. 1952. január hó 1-től a havi előfizetési dij Kčs 40.— negyedévi Kčs 120.— a félévi Kčs 240.— az egész évi Kčs 480.— Az árleszállítás és a lap tartalmi színvonalának további emelése lényeges hozzájárulás b h hoz, hogy az Uj Szó, a csehszlovákiai magyar dolgozók harcos lapja, eljusson minden haladó magyar munkás, földműves Cs az értelmiség kezébe. Az árleszállítás után még fokozottabb lelkeset!éssel terjesszük az írj gzót: * I