Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-01 / 1. szám, újév

Világ proletárjai eg

yesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1952, Űjév 2 Kčs V. évfolyam, 1. szám 1952 SliiSSiSaSSl Űj esztendő kopogtat kapuinkon, a gottwaldi ötéves terv negyedik éve. Szélesre fórjuk előtte a kaput, legyen szabad az út. Jöhetsz, új esztendő, kedves elvtársunk, szívesen és örömmel vár a dolgozók tömege, bizalommal tekint rád a szocializmust épitő haza népe. Bizalommal és örömmel várunk, mint aagyon-nagyon kedves vendéget, mert szívünkből örökre elszállt a félelem és a jövőt biztos és világos színekben látjuk mindnyájan. A jövő már nem húzódik meg valahol a ködös láthatár bizonytalan homályában. A jövő a gottwaldi ötéves terv, a szocialista építés egyenes, Sztálin által mutatott útja, — út, amelyen a Csehszlovákiai Komunista Párt vezetésével járunk. Ezért jöhetsz újesztendő, boldogan köszöntünk, mert tudjuk, napjaid elmúltával még gazdagabbak, még erősebbek, még boldogabbak leszünk. Még több munkáskéz termel majd a régi és új gyárakban és még nagyobb szövetkezeti táblákon szánt, vet és arat a dolgozó paraszt. Szívünk minden melegével köszöntünk, új esztendő, mert bízva bízunk benned, hogy erősebb lesz a béketábor és a rabsága bilincseit lerázva még több szabadságért küzdő nép csatlakozik hozzánk. Erősen és büszkén várónk Kitárt karokkal. Mert tudjuk, az új esztendő építő munkájával még erősebbé lesz a legyőzhetetlen Szovjetunió, Sztálin népe, amely mint hatalmas, győzelmes, bátor testvér áll őrt nyugalmunk, békénk, boldog jövőnk vártáján és a kommunizmus gigantikus építkezéseivel felmérhetetlen súlyt dob a béke és az igazság serpenyőjébe. Nyugodt, tiszta örömmel várunk, mert napról napra erősebb lesz a népi demokráciák tábora, egyre hatalmasabb fegyverré kovácsoiódik a proletárnemzetköziség szent eszméje, amely feltartóztathatatlanul, diadallal terjed az egész világon. Az ó-év alkonyán s az újév küszöbén számadást csinál a jó gazda. Visszapillant, mit végzett az elmúlt esztendő alatt, mivel indul az újévbe, hogy még sikeresebb legyen a gottwaldi ötéves terv negyedik éve. Az utolsó esztendőben mérföldes léptekkel haladtunk előre és nagy utat tettünk meg a felszabadulás óta. Hét mérföldes csizmákkal Haladt nehéz, küzdelmes, akadályokkal teli útján az egységes csehszlovákiai munkásosztály, amely 1945-ben egy zilált és 'X részben lerombolt, szánalmas állapotban lévő kapitalista örökségen kezdte meg a munkát és ma a szocializmus első nagy építkezésein, az ötéves terv három nagyszerű esztendejének eredményeit kihasználva, diadalmas erővel, felkészültséggel, fejlett műszaki és szervezési tudással új világot teremt. A szabadságot, amelyet Sztálin népétől kaptunk ajándékba és amelyért népünk legjobb fiai életüket áldozták, megérdemeltük. Megérdemeltük, mert tudtunk élni vele. Bebizonyítottuk ellenségeinknek, hogy minden fondorkodásuk ellenére felépítjük a szocialista Csehszlovákiát. Megérdemeltük a szabadságot, mert az ország népének bebizonyítottuk, hogy jobban tudunk gazdálkodni, mint ahogyan a kapitalisták gazdálkodtak. Többet, jobbat, olcsóbban tudunk termelni, mint ők és a szocialista értéktöbblet végeláthatatlan vonalban ömlik vissza munkásosztályunk, az állam kezeihez, hogy ott új erő forrásává váljék. Az angol-amerikai imperialistáknak bebizonyítottuk, hogy minden aljas fondorlatuk ellenére sem képesek megakadályozni az építés munkáját. Pedig 1945 óta mindent megtettek, hogy tönkretegyenek bennünket. 1945 április k 35-én, tíz nappal a második világháború befejezése előtt 478 nagy űrméretű, több mint 500 közepes és 16.000 gyújtóbombát dobtak az amerikai szőnyegbombázó kalózok a nehézgépipar szívére, a pilzeni Skoda-müvekre. Ezek a bombák már nem a német fasizmusnak szóltak, hiszen a Skoda-művek április 25-én már egyetlen tonna vasat sem szállíthattak volna a német hadigépezetnek, amely halálos kínokban fetrengett Sztálin katonáinak csapásai alatt. Ezek a bombák, ez a pusztítás nem történt meg addig, amíg a Skodamüvek a német hadigépezetet táplálták. Nem hullottak le a bombák, mert hiszen Truman már akkor az amerikai State departement^en mondott beszédében kijelentette, hogy a német fasizmust fogja segíteni akkor, ha az oroszok győznének. Nem, ezek a bombák nem hullhattak le négy éven keresztül, mert hiszen addig a Szovjetuniót segítették volna. Az április 25-i amerikai ajándék nekünk szólt, a pusztítás nekünk szólt és ezzel megkezdődött az angol-amerikai imperialisták nagy összeesküvése a népi demokratikus Csehszlovákia ellen, hogy megfojtsák, belülről szétrombolják, árulással kikészítsék, tönkre tegyék az új Csehszlovákiát. Nem sikerült! Nem sikerült Lausmannéknak és Zenkléknek, nem sikerült Eettricliéknek és Huszákéknak, nem sikerült Slingnek és Svermánénak és Szlánszkynak sem. Nem sikerülhetett, mert a Párt élén álló bolsevik vezetés és az egyre fejlettebbé váló dolgozó tömegek tanultak a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tapasztalataiból és megtanulták, „hogyan kell kitekerni az ellenség nyakát". Nem sikerült és a szabadság hetedik esztendejébe Pártja vezetésével és Vlagyimir Iljics Lenin nevével és győzelmes zászlaja alatt lép az újjáépített gigantikus pilzeni gépművek munkássága, amely már nem hasonlítható össze a kapitalista idők Skoda-üzemével. A bombák a mi építésünket akarták megsemmisíteni, de nem tudták, mert a pilzeni munkások és a vítkovicei kohászok, Vagy az osztravai bányászok, az újonnan épült szlovákiai gyárak fiatal és fejlődő munkásosztálya, az egész csehszlovákiai dolgozó nép Gottwald elvtárs vezetésével és szeretett szülőpártja irányításával bátran és büszkén kezdett a munkába e dicsőséges sztálini korszak idején. Nem tudtak bennünket megsemmisíteni és minden fondorlatuk hiábavaló, mert a magaskemencék torkán egyre gyorsabb öntésekkel ömlik a vas és egyre nagyobb mennyiségben készül az acél. Múdra, a vítkovicei olvasztár, Miszka Jaroszlav, az osztravai bányász, SzVoboda Václav, a prágai vasesztergályos, Pálfi István, a komáromi hegesztő, a vasesztergályosok, a bányászok, hegesztők, a szén- és vascsata hősei nagyszerű eredményekkel kiáltják oda a szocialista építés minden ellenségének, a háború minden uszitójának: eddig és ne tovább! Vojtecli Csermák cseh munkás, a pilzeni Skoda-gyár egyik kiváló hősének gépe fölött ez a tábla függ: „Itt dolgozik Vojtech Csermák, jónéhány újítójavaslat szerzője, aki normáját átlagosan 200 százalékon felül teljesíti". Ugy érezzük, nyugodtan írhatnánk tovább szikrázó rubinvörös betűkkel — Itt dolgozik Vojtech Csermák, az ötéves terv építője, a béke hőse, egy a százmilliók közül. Itt dolgozik Szvoboda Václav, aki már a harmadik ötéves terven dolgozik, mert gépének sebességét bátran fokozta jóbarátja és segítőtársa, Bortkevics és Bikov segítségével és keze alól villámgyors áradatban szökken a forró acélforgács. Itt dolgozik Pálfi István, aki hegesztőpisztolyának vakító kék fényével lángbetűkkel írja a Dunára készülő hajók oldalára: békét akarok! A Csermák Vojtechek, a Szvoboda Václavok, a Miszkák és Pálfik harcával jutottunk el oda, ahol ma vagyunk, az ötéves teiv állandóan fejlődő, előrehaladó gottwaldi országába, amikor nyugodtan tekiiithetUuk a jövő otó, Ezekben az órákban, ezekben a percekben, amikor az új esztendő küszöbét a dolgozó hadsereg egy ütemben dobogó lába átlépi, vérvörös betűkkel tolul szemünk elé a maitévi számadás. Az ötéves terv harmadik évének felemelt feladatait általában teljesítettük. Dolgozó népünk nagy győzelmét hirdeti a szilveszteri harangszó, de a jó gazda nem elégszik meg az elért sikerekkel, mert tudja, hogy a terv olyan törvény, amelyet minden részletében teljesítenünk, sőt túllépnünk kell. Nyílt szemmel nézzünk munkánkra és valljuk be, hogy ha sok ágazatban teljesítettük is az előirányzatot, némelyik iparágban még nem teljesítettült. Pártunk és kormányunk ismert határozatai a szénbányászat és a kohászat fejlesztéséről világosan megmutatták az utat, amelyen járva leküzdhetjük az akadályokat, behozhatjuk az elmulasztottakat az elmaradás néhány szakaszán. Többet és jobban kell tanulnunk a Szovjetunió élenjáró tapasztalataiból, még jobban érvényesítenünk kell Kovaljev, Makszimenko, Brigyko, Lunin, Korabelnyikova, Zsandarova és mások nagyszerű módszereit, hogy a következő esztendő tervtörvényét minden részletében teljesítsük. Mert az ötéves terv negyedik évének feladatai nagy és merész feladatok. Az 1952-es évben sor kerül nemzetgazdaságunk szerkezetének lényeges megváltoztatására. Az új kohók begyújtásával, a nehéz gépipari, energetikai, cementművek és más fontos ágazatok termelésének kiterjesztésével döntő módon kiterjed nehéziparunk termelése. A már meglévő üzemekben a magasabb műszakiság bevezetésével tovább növekszik a termelés irama. Az 1952-es esztendőben a ne. hézipar részesedése az összállami termelésben eléri az 55 százalékot. De emelkedik a könnyűipar és az élelmezési ipar termelése is és a piacra körülbelül 10 százalékkal több fogyasztási cikk kerül, mint az elmúlt esztendőben. A termelés fokozása életszínvonalunk további emelkedésével jár. Nagy ütemben halad tovább Szlovákia meggyorsított iparosítása, ahol új és hatalmas ipari építkezések összpontosulnak. Az új nagyipari építkezések jelentős részben nemzetiségi Vidéken folynak, ahol Csehszlovákia Kommunista Pártja a sztálini nemzetiségi politika szellemében megteremti a nemzetiségek fejlődésének, boldogabb jövőjének gazdasági alapjait is. Nagy feladat vár Kelet-Szlovákia és Dél-Szlovákia magyar dolgozóira, akik a következő esztendőben és esztendőkben, hisszük, méltóan állják meg a szocialista hazafiasság nagy próbáját. A Köztársaság kormánya legutóbbi Ülésén az 1952-es évi terv biztosításával foglalkozva az egész munkásosztályhoz fordult hívó szavával. Egész dolgozó népünknek szólt azokról a rendkívüli fontossággal bíró feladatokról, amelyekre minden dolgozó figyelmét összpontosítani kell, amelyeket teljesítenünk kell, hogy az országépítés nagy művének további fejlesztésében, a béke nagy csatájában becsülettel álljuk meg helyünket. A szocialista holnapért folyó harc békeharc. A Sztálin-vezette óriási világtábor harca. Rozsnyói bányászok, ezt idézzétek állandóan emlékezetetekbe, kassai, füleld, ftomáromi munkások, erre gondoljatok állandóan, ezért harcoljatok az új esztendő minden órájában a szocialista Iiaza minden üzemében, nagyban és kicsinyben egyaránt. Főleg tl, rozsnyói és rozsnyókörnyéki bányászok, hozzátok fordulunk, amikor az újesztendőt köszöntjük. Mennyit harcoltatok, mennyit küzdöttetek a szabadságért és mindig becsülettel álltátok meg helyeteket a Csehszlovákiai Kommunista Párt vörös zászlaja alatt, tolytaasátob ezt a harcot a győzelemig, mert ez a harc a haza szabadságáért, függetlenségéért, önállóságáért, minden népének boldogságáért folyik. Egy fiatal magyar író, Karinthy Ferenc, egyik könyvében olvashatjuk a következő kis történetet: Az ostromlott Budapest egyik félig beomlott pincéjében, 1944 vérgőzös telén katonaszökevények, munkások, fiatal haladó értelmiségiek ültek együtt. A Vörös Hadsereg egyre erősödő lépteit hallgatták és a szabadságról beszélgettek. í? an közülük, nem tudták megmondani, nem tudták szabatosan körülírni, mit jelent ez a szó: szabadság. Dörögtek az ágyúk, kint az utcákon orgiáját ülte a halál, amikor az egyik munkás megszólalt és valahonnét mélyről vetette oda ezt a kőt szót: szabadság — nehézipar. Sokan még nem értették, milyen kapcsolatban van egymással ez a két szó, de később annál világosabbá vált mindenki előtt. Igen, rozsnyói bányászok. A szabadság és a nehézipar szorosan egybe tartoznak, a nehézipar teszi az országot függetlenné a külföldi imperialisták befolyásától, erősíti a munkásosztály hatalmát, önáHóvá és gazdaggá teszi az országot. Szocialista hazánk szabadsága a ti munkátoktól is függ. Vasércet, vasércet, vasércet követelnek a régi és új kohók, a gombamódra szaporodó magaskemencék és amikor az újesztendő küszöbén viszszagondoltok az elmúlt esztendőre, bírálHtok meg bátran, megtettetek-e mindent a győzelmes békecsata érdekében. Gyűjtsetek még nagyobb erőt és lelkesedést feladataitok elvégzéséhez, tegyétek a béke erős bástyájává a gömöri érchegységet! És ezzel a szóval fordulunk nemcsak a rozsnyói bányászokhoz, hanem az építés frontján harcoló minden dolgozóhoz. Munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek, fokozzátok a békeharcot, bátran előre a negyedik gottwaldi tervév teljesítésére. Vegyetek példát az Osztrava-vidék, a kunesleei Klement Gottwald új kohóművek építő hőseinek példamutatásából, a prágai CsKD Dukla-iizem 11 tagú szerelőcsoportjától, aldknek a vállalat repülőjegyeket adott, hogy karácsony estéjére családjaikhoz -me hessenek és aldk ezt visszautasították; ott maradtak a harc első vonalában, fagyasztó szélben, a hegesztő pisztolyok kék lángjától vemhes kuncsicei éjtszakában. Plachy elvtárs, az egyik szerelő kisfia, amikor kispajtásai megkérdezték, hol van az édesapja, így válaszolt: Apám nem jött haza karácsonyra, az osztravai Donbasz építésén dolgozik, hogy boldog karácsonya legyen mindanyiu"knak. Az építés hőseinek érdemeképpen január 1-én délelőtt 10 órakor e hatalmas szocialista építkezés első óriáskemencéjéből szikrázva perzselőn megindul majd a vas, hogy acéllá edzve, diadalmas boldog életünket, nagy győzelmünket hirdesse, de halált és pusztítulást hozzon a népi demokrácia minden ellenségére. Mert minden tonna acél, minden tonna vas gyermekeink békéjét, hazánk gazdagodását, a reakció halálát jelenti. A sztálini korszak e nagyszerű embereitől vegyetek példát és kezdjétek a harcot elvtársak mindenütt. Harcba a munka magasabb termelékenységéért, harcba a szocializmus győzelméért. Előre Pártunk vezetése alatt, drága Gottwald elvtársunk irányításával, előre az ötéves terv negyedik évének sikeréért. "Slőre a nagy Sztálin nevével, a nagy szabad népek óriási táborában, a Sztálin vezette világbéketábor legyőzhetetlen ereje tudatában, előre elvtársak a diadalmas újesztendőben! Earváti lósató