Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-14 / 292. szám, péntek

Hogyan szervezzünk olvasó- és politikai köröket a gépállomásokon Gépállomásainkon dolgozó fiataljainkra igen jelentős és nehéz szerep vár, sok kemény feladat vár rájuk mezőgazdasá gurik kollektivizálásában is. Ifjúsági Szövetségünknek segítenie kell, fel kell készítenie az itt dolgozó fiatalokat feladataik megoldására. Ebből következik, hogy a gépállomásokon dolgozó fiatalok politikai oktatására különös gondot kell fordítanunk. Egyes járási vezetőségeink mindezt nem látják eléggé világosan, nem nyújtanak kellő segítséget a gépállomásokon működő ifjúsági csoportjainknak. Az érsekújvári gépállomásokon például mindmáig nem szerveztek meg egyetlen politikai kört, nem működik egy olvasókör sem. A járási CsISz funkcionáriusok arra a megállapításra jutottak, hogy a gépállomáson lehetetlen megszervezni az olvasó- és politikai köröket. Ez a helyzet, a politikai oktatásnak ilyen kezelése, a CsISz gyűlésének és munkájának elhanyagolása, rányomja béljegét az egész gépállomás és az ott dolgozó fiatalok munkájára is. Lemaradnak a tervek teljesítésével, elalszik és formálissá válik a szocialista munkaverseny. Mivel indokolják az olvasóés politikai körök megszervezésének lehetetlenségét? Azzal, hogy a trakto.osok havonta csak egyszer járnak be a gépállomásra és egész idejüket kint töltik falvakon. A többi gépállomásokon is ez a helyzet, mégis megszervezték az oktatási évet. Hogyan? Ugy, hogy az egy faluban dolgozó tiaktorosbrigád egyúttal egy olvasó- vagy politikai kört alkot. A munka, vagy a géphiba azonban néha megkívánja, hogy a brigád egyes tagjai másik faluba, vagy a gépállomásra menjenek át ideiglenesen, esetleg végleg. Biztosítani kell, hogy a politikai- és olvasókörök ebben az esetben az áthelyezések miatt se szűnjenek meg, munkájuk ne-boruljon fel. A politikai- és olvasóköröknek tehát egységes ütemterv szerint kell doígozniok, hogy az áthelyezett traktoros folytathassa munkáját a másik falu brigádjának olvasó- vagy politikai körében. Benn a gépállomáson szintén szervezni kell egy olvasó- és politikai kört, hogy a géphiba miatt ott tartózkodó traktoros ezekben a körökben folytatni tudja a kint megkezdett munkáját. Miért merülnek fel „előre nem látott nehézségek"? Ennek nem kis mértékben az az oka, hogy ifjúsági funkcionáriusaink jelentős része nem eléggé ismeri azt a terepet, területet, ahol dolgozik és így az oktatási év tervét nem elég körültekin téssel készítették el, tervük nem igazodik az adott körülményekhez. Előre elkészített sablonos terveiket, a föntről megkapott irányelveket minden változtatás nélkül rá akarják húzni a valóságra. Természetes, hogy ez nem sikerül, természetes, hogy igy „előre nem látott' és „legyőzhetetlen nehézségekbe" fognak ütközni. Ha tervet készítünk, a felsőbb szervek útmutatásait szempontnak, irányelvnek kell felhasználnunk és ezeket be kell tartanunk, de tervünknek igazodnia kell mun katerületünk adottságaihoz, kö rülményeihez. Ha ezt szem dől tévesztjük, akkor tervünket va lóban nem lehet végrehajtani. Egyes __ funkcionáriusaink azonban ebből nem arra a kö vetkeztetésre jutnak, hogy tervük rossz és nagyobb körültekintéssel újat kell készíteni, hanem arra, hogy „a feladat megoldhatatlan". Az figyes funkcionárius azonban mindig meg találja a módját, hogy hogyan lehet a feladatot megoldani, az akadályokat, áthidalni, a nehézségeket legyőzni. Uj oktatási évűnk megkezdésekor a szervezőmunka közben nem egy ilyen, az érsekújvári gépállomás esetéhez hasonló nehézség merült fel, melyeket „előre nem lehet látni". Egyesek azonban arra a megállapításra jutnak, hogy a felsőbb szervek nem látják és „nem tudják, hogy nálunk ezt a feladatot nem lehet megvalósítani". Pedig a feladatokat mindic meg lehet oldani, végre lehet hajtani, csak vannak olyan funkcionár'usaink is, akik nem elég körültekintéssel és szívóssággal fognak hozzá a feladatok végrehajtásához. Ezek a funkcionáriusok azt hiszik, hogy a „szomszéd faluban", a „másik já. ásban" nincsenek nehézségek, ott minden simán, magától megy és csak ők azok a szerencsétlenek", akiket ide, „erre az átkozott helyre" osztották be munkára. Kétségbeesésükben állandóan hajtogatják: „itt nincs megoldási" Pedig a valóságban nincs olyan munkahely, munkaterület, ahol ne lennének nehézségek. Ahol nincs nehézség, ott nincs munka sem és ebből kifolyólag ott nincs szükség funkcionáriusra sem. A funkcionáriusoknak, a p< litikal munkásoknak nem az a feladatuk, hogy tétlenül siránkozzanak a nehézségek felett, vagy ölbetett kézzel belenyugodjanak a „lehetetlenbe". A nehézségeket meg lehet oldani, az oktatási év előtt tornyosuló akadályokat le lehet győzni és legyőzésük éppen funkcionáriusaink feladata. Szőke József. Olvasóköreinkben harcoljunk a burzsoá kultúra ellen Ki ismer olyan fiatalt, akinek ne volna tele a feje mindenféle te, vekkel, bátor gondolatokkal és vágyakkal. Éppen a fiatal az, aki vágyik a szerelem után, a bajtársiasság után, a barátság után, kalandok után, valami hatalmasat akar életében átélni és tenni. Tele van vággyal, felismerni a dolgokat, amelyek mint rejtély mutatkoznak előtte. Az ifjúság e gyönyörű tulajdonságait ki kell " használnunk. Helyesen kell felelni kérdéseikre, utat, irányt kell muta ni merre haladjanak. Ugy látszik, hogy ezt még nem tanultuk meg. A burzsoázia az ifjúságnak e tulajdonságait becstelen és aljas céljaira használta fel. Megkísérelte azt, hogy az ifjú emberek vágyait eltorzítsa, önteltségre neveljen, egyéni érvényesülési vágyat keltsen bennük. Arra törekedett, hogy megtörje a fiatalok jellemét és bebizonyítsa, hogy a becsületes munka az embert nem viszi előre. Kinevette a becsületes, rendes embereket, mert meg akai ta zavarni a vizet, hogy a zavarosban halászhasson. Egymás ellenségeivé akarta tenni őket, el akarta választani a nemzeteket, hugy megmentőjük szerepében mutatkozhassék és ez a'att a hazug maszk alatt a legnagyobb gaztetteket követhesse el. Éppen ehhez használta fel a fiatalok romantikus halamait. Undorító vérengzésekkel, cowboy- és detektív-regényekkel, aljas és limonádé filmekkel, őket. Olyan kultúrával mérgezte a fiatalokat, amelynek tartalmától az ember arca szégyentől piiul. A burzsoá nevelés befolyásával találkozunk ma is. Majdnem minden üzemben, hivatalban és iskolában megnyilvánulnak még maradványai, gigerli öltözködés formájában, illetlen viselkedés és beszélgetés formájában, szélsőséges, erkölcstelen táncokban, az irodalmi szemét olvasásában, stb. Az ilyen jelenségek ellen a lehető h gélesebben kell harcolni. Ezen a szakaszon a legsikeresebb a pozitív harc. Ma már van elegendő új, szép kalandos könyv és film, különösen szovjet film. Uj dalok, új tánczene keletkezett Nem kell majmolnunk a hanyatló amerikai divatot, mert meg van a mi divatunk. Álljanak csak a kitömött úri fiúk csapott vállaikkal, egészséges, gyönyörű fiataljaink mellé és valóban érthetetlen, miért kellene f'atal lányainknak az agyonmázolt amerikai görlőktől tanulniok szépséget. A mi gyökereinknek mélyen a földben kell lenniök. Az anyaföldben, amelyben születtünk. Az Ifjúsági Szövetség nevelése és munkája kell. hogy ilyen irányban folyjék. Ha minden fiatal szeretni fogja hazáját, szeietni fogja felszabadítónkat, a nagy Szovjetuniót, szeretni fogja az egész világ dolgozó népét, amelv harcol azért, hogy sz badon ^lhessen épúgy, mint mi, a béke szilárd és büszke védelmezője, a szocializmus mocskos zenével mérgeztefiatal, derék építője lesz.