Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-13 / 291. szám, csütörtök

1951 december 13. UJSZO SZOVJET EMBER —SZOVJET ELET ^JHiévt a U a tn a k békát a šzonpet em betek? A Szovjetunióban eddig közel 97 millió ember irta alá a Béke VIlágtanács felhívását, amely követeli, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt. Az ívek aláírása még tart és ezzel kapcsolatban a szovjetemberek békeakarata újból hatalmas erővel nyilatkozik meg. Ezt tükrözik vissza a "következő kis írások, a legkülönbözőbb munkaterületeken dolgozó szovjetemberek békevallomásai. m A béke ügye diadalmaskodik! Ukrajna népe talán a legtöbbet szenvedett a fasiszta hordák pusztításaitól, de nézzük meg most Ukrajna városait és falvait, az újjáépített bányákat, a híres Donyecmedencét, a gyárakat, a szovhozokat és kolhozokat! Mindenütt a háború után végzett munka gyümölcse mosolyog ránk. A pusztítás és az építés szembeállásával élő feleletet kapunk, hogy mi a háború és mit jelent a béke. A szovjetembert eltölti az a boldog tudat, hogy öröm a hazáért és a békéért élni és dolgozni. Hatalmas hazánkban a Kárpátoktól a Csendes Óceánig mindenütt a kommunizmus páratlan béke-építkezésel folynak. De nézzük meg ugyanakkor, mit építenek az imperialisták? Hadi repülőtereket, katonai támaszpontokat, flotta-bázisokat, dolgoznak a fegyvergyárak és ontják a hadianyagot Koreába hogy állati kegyetlenséggel megsemmisítsék a békés városokat, az ártatlan embereket. A Szovjtunióban a háborús propaganda bün és törvény védi a békét. Az USA-ban a washingtoni uralkodó körök közreműködésével folyik a nyílt háborús uszítás. De hiába,, a világ jóakaratú emberei erősebbek és meghiúsítják a véres terveket A béke ügye diadalmaskodik! Praszkovja Angella, a Sztaro-Besovi „Zsdánov"gépállomás traktor-brigádvezetője Az új háború felidézőire Hitler sorsa vár Húsz esztendeje dolgozom a szibériai Anzsero-Szudzsenszk bányavárosban. Az elmúlt két évtized minden mozzanatából jól emlékszem, hogyan épült és terjeszkedett a város és hogyan fejlődött a bányatelep. Amikor idekerültem, mindent emberi erő végzett, ma már valamennyi bányában gépesítetten folyik a termelés. Nagy gondot fordítanak a szakképzettségre is, a bányaitechnikumot végzett fiatalok annyi tudással kezdik munkájukat, amennyit régen csak évek tapasztalataival szerezhettünk. Mi, szibériai bányászok az egész szovjetnéppel együtt a békéért dolgozunk, mert tudjuk, hogy a szén amelyet termelünk a békés ipar szükségleteit szolgálja. A másik oldalon, az imperialisták táborában viszont megint azon mesterkednek, hogy háborút robbantsanak ki. Nem ijedünk meg az imperialisták fenyegetéseitől, mert tudjuk, hogy az új világháború felidézőire Hitler sorsa vár. Mi nem azért dolgozunk, tanulunk, hogy a háború elpusztítsa mindazt, amit építettünk. Mi nem könyörgünk a békéért, hanem követeljük a békét! V. .Termakov érdemes bányász, az anzseroszudzsenszkoi IX.-15. akna vájárja. A művész a békeharcban Sohasem lehet elfelejteni azt a barbár pusztítást, amit a fasiszták háborúja zúdított az emberiségre. A mi hazánk is mérhetetlenül sokat szenvedett, sokezer szovjet város és falu pusztult el, óriási kulturális értékek, csodálatos művészi alkotások semmisültek meg. Láttam romokban heverni Künben a Csajkovszkij-múzeumot és a borzalmas pusztítások láttán megtanultam gyűlölni a háborút az emberiség szörnyű ostorát és megtanultam harcolni a békéért. Zeneszerző vagyok és vallom: a művész nem elégedhetik meg annyival, hogy aláírja a békeívet, hanem egész művészetét a békeharc szolgálatába kell állítania. „A győzelem útja" című szimfóniámban a szovjetnépnek a fasizmus sötét erői felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelmét öntöttem zenei formába. „Moszkva—Peking" című dalom a világ két legnagyobb népe, a szovjet és a kínai nép barátságáról szól. Több más kompozíciómnak is a békeharc a témája, most készülő operámban pedig a szovjetnép békés alkotómunkáját írom meg. A zenén keresztül igyekszem megmutatni, hogyan halad népünk a szocializmus felépítése útján Lenin és Sztálin nagy Pártjának vezetésével a kommunizmus napsuga,as csúcsai felé. Vano Muradell, Sztálin-díjas zeneszerző, az OSzSzSzK érdemes, művésze. Dús gyapotmezők a mocsár helyén Ahol ml dolgozunk, a tadzsikisztáni „Sztalabad" szovhoz néhány évvel ezelőtt még elhagyatott mocsaras terület volt. Keményen és kitartó munkával kellett termővé alakítani ezt a tei ületet, de tudtuk, hogy miért dolgozunk, tudtuk, hogy hazánknak minél több gyapotra van szüksége. És három év múlva olyan gyapotunk termett, amilyent még nem láttak Tádzsikisztán mezői. Körülöttünk is kivirágzott az élet: szép lakótelep épült, malmot, mosódát, fürdőt, hűtőházat építettek, bevezették a villanyt Szovhozunk szépen gazdagodik, csupán a terven felüli nyereségből 1,300.000 rubelt írtak a javunkra, amit dolgozóink kulturális és szociális szükségleteire fordítunk. Már elkészült egy 500 férőhelyes kétemeletes munkásklubunk és rövidesen 150 dolgozónk költözik családjával új lakásba A békéért végzett munkánk így hoz nekünk szép és boldog életet. A jövőben még jobban akarunk dolgozni, mert tudjuk, hogy a jobb munka is erősíti a békeharcot A Juscsenko agronómus, a Szocialista Munka hőse. A tudomány a békéért Béke! Leheti szebb, nemesebb célkitűzés az ember számára, mint a bék'ért dolgozni? A szovjet tudósok, akiknek megvan az alkotómunkához minden előfeltételük, híven szolgálják népüket. Bjelorusszia tudósai Is a békés alkotómunka problémáin, népgazdaságunk különféle feladatainak megoldásán dolgoznak. Am nem mindenütt ez a helyzet. Példa erre, hogy míg a szovjet tudomány új felfedezéseivel és eredményeivel az emberiség ( haladását szolgálja, az óceántúli reak: ciós tudósok laboratóriumaiban a tö| meges emberirtás eszközeinek meg1 teremtésén munkálkodnak, ök ebben látják „tudományos" feladataikat. Nézzük meg, mit jelent a tudomány a béke építése terén! Az élenjáró szovjet tudomány lehetőségeket teremt a szovjetföld mérhetetlen kincseinek feltárására és minél gazdaságosabb kihasználására. Megvalósulnak a természetátalakítás nagyszabású tervel a volgai, a dnyeperi, a kőzépázsiai hatalmas építkezések, az óriási védő-erdő övezettelepítések, termőfölddé változnak a sivár sivatagok, az aszályos sztyeppék, a járhatatlan mocsarak. Igy dolgoznak a béke tudósai, de ahhoz, hogy továbbra is így dolgozhassanak, tudományukat fejleszthessék, békére van szükségünk Bjelorusszia tudósai ezért írták alá egy emberként a Béke Világtanács felhívását. Aláírásunk és munkánk erős csapás a háborús gyújtogatókra és új bizonyíték a Szovjetunió békepolitikája mellett. Ivan Luplnovlcs, a Bjelorusz Tudományos Akadémia alelnöke. Dolgozunk a békéért, mert tudjuk, mit jelent a háború Minden jószándéku ember szívében őrzi Sztálin elvtársnak, a béke nagy zászlóvivőjének, bölcs szavait: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette." A szovjetnép mindenütt óriási lelkesedéssel írja alá a Béke Világtanács határozatát és boldogan csatlakoztak az aláírók hatalmas tömegéhez, a most folyó egyik legnagyobb építkezés, a hajózható Volga—Don-csatorna dolgozói is. A békés munka legkorszerűbb gépeivel dolgozunk s hogy újból kifejezzük rendíthetetlen békeakar tunkat, ml: kotrógépkezelők, traktor- és gépkocsivezetők, betonozok és armatúraszerelők békeműszakot vállaltunk, hogy új munkagyőzelmekkel erősítsük aláírásunkat. A sztyeppéken, ahol most a Volga— Doni-csatorna épül a Nagy Honvédő Háborúban a szovjethadsereg hadosztályai harcoltak a fasiszta betolakodók ellen. Gépünk 17 főnyi kezelő személyzetének minden tagja résztvett a fasiszták elleni harcokban. Megismertük a háborút, tudjuk, mit jelent a béke. És' éppen ezért dolgozunk olyan odaadással, mert Ismerjük a béke értékét Is. Megtartjuk és megvédjük mindazt, amiért apánk, testvérünk a vérét ontotta, megvédjük mindazt, amit munkáskezeinkkel teremtettünk. Dolgozni, építeni, alkotni akarunk továbbra Isi A. Uszkov, a Volga—Don csatornaépítés dolgozója, a nagy lépkedő wkavj&to* CÁ tfAtf,£d^Z£J A lublini öntöde és gépgyár két vezető sztahanovistája: Tonya Zsandarova és Ólja Agafonova a szocialista, mun kaAjers eny új formáját kezdeményezte. A két fiatal esztergályozná felhívással fordult a gyár dol. gozóihoz, hogy végezzenek minden egyes műveletnél kiváló minőségű munkát. Látszatra ez mindennapi esemény, válójában azonban nagy jelentőségű versenyformáról vem szó: a két esztergályost a szocialista termelés egyik nagyszerű törvényszerűségét fedezte fel. Azzal kezdődött, hogy a két barátnő: Zsandarova és Agafonova annakidején bekapcsolódott a zBurevesztnyikc-gyár sztahan

0vistái által elindított új verseny mozgalomba, A mozgalom célja: csökkenteni a gyártási költségeket. Megkapták ja sze. mélyes elszámolási lapokat, amelye, ken két rovatot látták: az egyik rovatban az időt, a másikba a feViasznált anyagot kell beírni. Az elszámolási lapok segítségével tehát az önköltségcsökkentés két forrását: az idő. és anyagtakarékosságot lehet megállapítani. Zsandarova és Agafonova egymást váltják a munkában. Még a komszo. mol-szervezetben kötöttek egymással barátságot. Váltáskor nemcsak a gépet adják át egymásnak, de közlik egymássál új tapasztalataikat is. Munkaidő után együtt mennek el a műszáki tanfolyamra és különféle előadásokra. Egy alkalommal Tonya gondterhelt arccal vizsgálgatott egy hibá san kovácsolt munkadarabot. — B a a kovácsműhely mindig hibátlan munkadarabot készítene, akkor sokkal kevesebb időre lentié szűkségünk q, megmunkálásra — mondotta. — Sok percet takaríthatnánk meg, több csavart gyárthatnánk. Ez csökkentené az önköltséget. Tudod mit: követeljük a kovácsoktól, hogy csak hibátlan munkadarabokat szállítsanak nekünk. — Helyes — hagyta rá Ólja, rövid gondolkodás után azonban így folytatta: — De mond csak Tonya, 'meg. győződtünk mi nyár róla, hogy a mi csavarjaink mindig jók? Először for. dúljunk azokhoz, akik utánunk esztergályozzák a csavarokat és kérdez, zük meg, milyennek látják a mi munkánkat. Ez volt a felfedezés első lépcsőfoka. Könnyű megállapítani az előző munkahely hibáit, de arra már nem nagyon gondolunk, hogy az utánunk következő müveleteknél,, hogyan vé. lekednek a mi munkánkról. Ólja gon dolata az önkritikából fakadt. Tonya örömmel jogadta Ólja javaslatát. S íme a két barátnő, akit mindenki csak dicsért, átment Volkovához és Berjozkinához. — Tőlünk hozzátok kerülnek a csavarok. Mondjátok meg, hibátlan munkát végzünk-e mindig? — kérdezte Olga. -— Csavarjaitok természetesen jók, de... Szóval nem mindig iközpontosak*. Ha akárcsak millméternyi pontatlanság van, sok fölösleges munkát kell végeznünk, mondotta Volkova. Szó szót követett s Tonya és Ólja sok tapasztalattal gazdagodva köszönt el Volkovától és Berjo?kinátóL — Képzeld csak el — kezdte Tonya homlokát ráncolva — még a mi munkánkban is fordul elő hiba. S ez így van minden műveletnél. Mennyi értékes idő megy veszendőbe, a hibák javítgatása miatt. Pedig a kárbavesíett idő felhasználásával növelni lehetne a mennyiséget s ez csökkentené az önköltséget. — Vájjon csak ennek az elveszett időnek az értéke terheli-e az önköltséget? — vetette közbe Ólja. — Vegyük például az augusztusi eredményt. Műhelyünk augusžtusban az órákban kifejezett normát 4.3%-kal túlteljesítette. de ugyanakkor 8.5 százalékkal kevesebbet termeltünk a tervelőirány' zatnál. A normát túlteljesítettük, de ugyanakkor nem teljesítettük a tervfeladatokat. Mit jelent ez? — Azt, hogy a munkaidő felhasználása tekintetében túlteljesítettük a normát. azonban sok selejtet gyártottunk. A selejt miatt nem tudtuk teljesíteni a tervet. Itt kell tehát csökkenteni az önköltséget — állapította meg Tonya. S a két egyszerű szovjet lány, akit Lenin és Sztálin pártja nevelt és formált öntudatos szakmunkásokká, megértette: a gyártmányok 'minőségének javítása és az önköltségcsökkentés két olyan tényező, amely nem szerepelhet egymás mellett, egymástól elkülönítve. A kettő a legszorosabb kapcsolat ban van egymássalA kapitalista tár*, sadalomban az a közmondás járja: olcsó húsnak híg a leve. A szocialista termelésben az önköltség csökkentése mellett a-termelés minőségének emelésére törekednek a dolgozók. Zsandarova és Agafonova >kis kiegészítésit végzett a versenypontok között. Az elszámolási lapokon még egy rovatot nyitottak s most már az árú olcsóbbításának nem két, hanem három forrását tüntetik fel a nkiigazított€ elszámolási lapok: az időmegtakarításon és az anyagmegtakaritáson kívül ott szerepel már valamennyi gyártási művelet kiváló minőségű elvégzésének követelménye is. A két sztahanovista esztergályosod mozgalma futótűzként terjed nemcsak a gyárban, hanem az egész országban. Mialatt az imperialisták halálgyáraiban a rombolás őrületével töltik a bombákat. Tonyo és Ólja ez a két szerény szovjet lány, újabb értékes felfedezést ajándékozott a béke ügyének. Mezőgazdasági kiállítások a Szovjetunióban A Szovjetunióban minden évben ősszel kerületi és járási mezőgazdasági kiállításokat rendeznek. Ezek a kiállítások a kolhozok, állami traktorállomások és szovhozok sikereinek szemléi, az élenjáró mezőgazdaság! munkások sikereinek szemléltetői és meggyőző propaganda eszközei. Ezek iránt a kiállítások iránt mindig nagy érdeklődés van. Az elmúlt évben a Szovjetun'óban 2235 kiállítást rendeztek, amelyeket több mint 10 millió ember látogatott meg. Ebben az évben még több kiállítást rendeznek, amelyek közül már többet megnyitottak. Ezeken a kiállításokon sokkal nagyob mértékben mutatják be az egyes mezőgazdasági ágazatok fejlődését, mint 1950-ben. Az odesszai kerületben a kiállításon van gabona, bor, gyapot, burgonya, répa, többféle alma, körte, dtrom és minden más, amit a Fekete-tenger melletti termékeny vi^ék nytyj. A mezőgazdaság gépesítésének és villamosításának pavilonjában a színes diagrammok számai ragadják meg a figyelmet; a traktorállomások száma háromszorosára növekedett új állomásokat rendeztek be véderdősávok létesítésére és a motoros kombájnok százait gyártották. És mindezt a háború utáni, ötéves te/vben. Csak az elmúlt évben a nevelő farmok százait gépesítették. A farmokon bevezették az etetés, a fejés és a takarmányelőkészítés villamos gépekkel való végzését. A kolhozok a legjobb fejősteheneket, tenyész-lovakat és egyéb tenyészá!latokat vitték a kiállításra. Rögtön az első nap több mint 50.000 ember látogatta meg a kiállítást. Hasonló mezőgazdasági kiállításokat nyitottak meg a Szovjetunió más kerületeiben és járásaiban is.