Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-12 / 291. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! -X. süi^ • A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 december 12, szerda 2 Kčs IV. évfolyam, 291. szám A Csemadok helyi csoportjainak minden tagja egyéni kötelezett­ségvállalásokkal vegye ki részét a tagtoborzásból! A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Vezetőségének levele Pártunk Központi Bizottságához Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Prágában Tisztelt elvtársak! A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Vezetőségének elnöksége december 10-ki ülésén meghallgatta a Párt Központi Bizottságának de cember 6ki határozatáról szóló je lentést. Az Ifjúsági Szövetség elnök, sége országunk egész ifjúsága nevé­ben mélységes háláját nyilvánította a Párt, a Központi Bizottság és min denekelőtt Klement Gottwald elv­társ, a köztársaság és a Párt elnöke iránt, hogy erélyes közbelépésével le­leptezte Rudolf Slánsky áruľását, aki a többi aljas és alattomos gonosz­tevővel együtt gaztevö módon vészé lyeztette országunk ifjú nemzedéké­nek jövőjét, amelyet a szocializmus építése ós a legyőzhetetlen felszaba­dító Szovjetunióval való szilárd szö­vetség biztosított számunkra. Éppen úgy, mint a köztársaság minden dolgozójának, nekünk, az if­júságnak is az árulók leleplezése to­vábbi serkentést jelent a szocializmus építésében és a világbéke védelmében kifejtett még szorgalmasabb és cél­tudatosabb munkához. Ezért az Ifjú­sági Szövetség még szorosabban tö mörül tanítója és vezetője, Csehszlo­vákia dicső Kommunista Pártja köré, hogy annak útmutatásával még szor­galmasabban kifejlessze ifjúságunk nevelését a marxizmus-leninizmus győzelmes eszméinek, a lángoló szo cialista hazafiasságnak és a proletár nemzetköziségnek szellemében, hogy engeszthetetlen gyűlöletre nevelje az ifjúságot minden hazai és külföldi ellenség ellen. Az Ifjúsági Szövetség megtesz mindent, hogy a komszo. mol példája nyomán még hatékonyab. ban biztosítsa az ifjúság részvételét az országépítő feladatok teljesítésé, ben iparunkban és mezőgazdaságunk, ban. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, népünk győzelmének szerve, zöje. Éljen Pártunk és köztársaságunk elnöke, ifjúságunk bölcs tanítómeste­re ós barátja Klement Gottwald elv­társunk. Az alsósajói bányászok a kerületi verseny első helyezettjei Kiosztották a díjakat a göraari ércbányák dolgozóinak A kassai kerületi Nemzeti Bi­zottság 52.000 koronás ajándékot adott a gömöri vasércbányák leg­jobb munkacsoportjainak és tech­nikusainak megjutalmazására. A mult héten az üzemi versenyfelelő­sök aktíváján értékelték az üze­mekben folyó munkaverseny ered­ményeit és javaslatot nyújtottak be azokról, akik a versenyben a leg­több pontot értek el. A tízezer ko ronás első díjra mint a legjobb cso­port Simon János Tomko munka­osoportjp, van javasolva az alsósa­jói Mnyaüzemböl, akik a verseny­ben 1.603 pontot értek él. A nyolcezer koronás második díj­ra Melcher István munkacsoportja van javasolva, szintén Alsósa jóról akik 1559 pontot értek el. Mindkét legmagasabb díjra alsósajói bá­nyászokat ajánlottak, ami azt bi­zonyítja, hogy az alsósajói bányá­szok minden igyekezetükkel azon voltak, hogy hazánknak minél több ércet adjanak. Az alsósajói bánya­üzemben a szocialista munkaverseny széles kiterjedése volt egyik előfel­tétele annírk, hogy az ívi tervet a gömöri ércbányák közül elsőnek teljesítették. A harmadik díjat, 6.000 koronát Fajdek János munkacsoportja kapja a javaslat szerint, amely a dobsinai bányaüzemben 1515 pontot ért el a munkaversenyben. A negyedik díjra, 5.000 koronára Meszes István csoportja van java­solva, szintén Dobsináról 1497 pon­tos eredménnyel, az ötödik díjra, 3.500 koronára Pásztor Pál munka­csoportja a dernöi bányából 1331.9 ponttal, a hatodikra, 2.500 koronára Kerekes István munkacsoportja Rozsnyóbányáról 994 ponttal, a he­tedik és nyolcadik 1.500 koronás dijra Hrivnyák János és Ondrej Já­nos munkacsoportjait javasolták, az előbbi a vashegyi bányaüzemből, 932.5 ponttal, az utóbbi pedig Rozs­nyóbányáról 931 ponttal. A legjobb dolgozók kerületi ver­versenyére a műszakiak közül java­solva van első díjra, 5.000 koronára, Rusnyák Sándor, Alsósajóról 1324.6 pontos legjobb eredménnyel. A második díjra, 3.500 koronára, Korcsok Gusztáv műszaki csoportja, Hencei János és Hladní Antal 1092, 1086 és 1082 ponttal. Az említett műszakiak valamennyien a rozsnyó­bányai üzemből vannak. A legjobb műszakiak közül a harmadik dijra, 2.000 koronára, Jarno János, a negyedik díjra. 1.500 koronára Lindtner András, az előb­bi a dobsinai bányából 974 ponttal, az utóbbi pedig a vashegyi bányá­ból 234.7 ponttal. Az új munkamódszerek beveze­tése győztes felelősének első díjára Placskó József van javasolva Alsó­sajóról, a jutalom 1.500 korona, a második díjra 500 koronára Gizela és Hlavács Rozsnyóbányáról. Sztálin elvtárs születésnapjának ünnepségeire üzemeinkből a legjobb dolgozók utaznak Prágába és az ünnepségre feleségüket is maguk­kal vihetik. A rozsnyói üzemekből erre a kitüntetésre a 12 legjobb él­munkást hozták javaslatba, mégpe­dig Dobsináról Fajdek Jánost, Der­nőről Gencsi Lászlót, aki feleségével együtt utazik, Alsósajóról Simon János Tomkot, Melcher Istvánt és Kárász Istvánt, a vashegyi bányá­ból Pasiak Andrást, Márton Ist­vánt. és Blahut Pált, a rozsnyói bá­nyákból Benő Józsefet, Jarábek Já­nost, Hlavács Pétert és lindtner Pált. Csaknem kivétel nélkül felesé­gükkel együtt mennek. . Ezt a javaslatot a gömöri vasérc­bányák üzemi pártszervezeti és a tömegszervezetek képviselői közösen tették. c4z áj pártfaqők m a ľxula - L t ti'uťula neoelhe. A Keleiszlovákiai Gépmüvek kassai éltizeme győztesen került ki a határidőért Solyó harcból A Keletszlovákiai Gépművek kassai élüzeine, december 7-én délután 2 órakor befejezte évi tervét. Az egyes üzemrészek között a versenyben az öntöde került ki győztesen, amely már november 14-től az 1952-es évre ter­mel. Nem véletlen, hogy az üzem idő előtt teljesítette feladatait és az sem j véletlen, hogy üzemünk felküzdötte magát oda, hogy az élüzem címet ki­érdemelten viselje, — mondotta Pind­roch elvtárs. Ezt úgy értük el, hogy a szocialista munkaverseny tömeges alapokra helyezve, az egyéni verseny is kifejlődött. Ebből látható, hogy az üzem veze­tősége sok olyan kérdést oldott meg. ami a többtermelést, a terv idő előtti teljesítését elősegítette. E fontos kér­dések például az anyagtakarékosság, a szocialista munkaverseny valamint a munkafegyelem megszilárdítása voltak. Az öntöde a selejtet 8 száza­lékról 4 százalékra csökkentette ér így az élre került. De sok más egyéb is hozzájárult ahhoz, hogy a legszebb eredményt érje el. Dgy tervezték, hogy három hónap alatt az öntődében megtakarítanak 180.000 koronát és ennek az összeg­nek a megtakarítását egy hónap alatt .megközelítették. Egy hónap alatt 152.000 koronát takarítottak meg. Ezt pedig úgy érték el, hogy az anyag előállításához csak a legszükségesebb dolgokat vételezték fel a raktárból. A rezsiköltség csökkentésévél szép ered­ményt értek el. A terv teljesítéséért folyó harcban az asztalos és a mintakészítő üzem dolgozóinak eredménye is szorgalmas munkájukról tanúskodik. Amióta él­üzem lett, a munkaverseny kifejlődé­sével a munkások közül újítókat ter­melt ki, akik új munkamódszerek al­kalmazására oktatják az üzem dolgo­zóit. Megdőlt a kishitűség és szapo­rodik azoknak a munkásoknak a szá­ma^ai^k önmqguiíjiak és munkatársa-, iknak megkönnyítik a munkát, hogy emelhessék a termelékenységet. Ennek bizonyítékául szolgál az alábbi két eset. Három munkás fa­anyagot kapott. Az előző szabások úgy történtek, hogy kézifürésszel vág­ták el keresztbe a deszkákat. Ez volt a régi szokás. De megszületett az új ötlet. A kézifűrészt félre tették, helyet­te kézzel vezethető, villanyerővel haj­tott körfűrésszel aprítják a deszkát olyan hosszúságúra, amilyenre szük­ség van. Mivel nagyobb mennyiséget kellett szabniok, egyszerű, de ötletes állítható modellt készítettek és tetszés j szerinti hosszúságú méretet vágtak, anélkül, hogy méretezrji, vagy jegyez­ni kellett volna a pontos hosszúságot. Azelőtt, míg kézierővel vágták a desz­kát, átlag egy percbe került a vágás; a villanyhajtású fűrésszel 10 másod­perc alatt van a deszka elvágva. Ha (Folytató*® 2. Oldalon.), A kommunista és munkáspártok a dolgozók életbevágó szociális politi­kai és nemzeti érdekeit fejezik ki, egyedüli, mindvégig következetes és önfeláldozó védelmezői ezeknek az érdekeknek. Minden országban ők ha­ladnak az élcsapatában annak a harc­nak, amelv a békéért s a háborús ké­szülődések, meg az imeperialisták új agresszív kalandokra irányuló előké­születei ellen folyik. A kommunista­és munkáspártok éppen ezzel nyerték meg a széles néptömegek bizalmát. A világ minden országában az egyszerű emberek milliói ezeket a pártokat sa­ját pártjuknak, olyan pártoknak tekin­tik, amelyek velük testestől lelkestől egybeforottak, amelyeknek fejlődése és erősítése a dolgozók életbevágó érdeke. A haladó gondolkodású és be­csületes emberek, a munkásosztály legjobb elemei és a dolgozók egyéb rétegeinek legjobbjai a kommunista pártokhoz vonzódnak. A kommunista pártok sorai szakadatlanul bővülnek, növekszik tekintélyük és befolyásuk a tömegek körében. Az utóbbi évek alatt ideológiailag megerősödött és szervezetileg meg­szilárdult a dicsőséges Kínai Kommu­nista Párt, amely megnyitotta a kínai nép előtt a szocializmus felé vezető utat. és sikeresen irányítja az új élet építését. A párt magábaolvasztotta a kína-' nép legjobb fiait és lányait, hoz­záértéssel neveli őket, s a párt új tagjaival, a fiatal kommunistákkal való foglalkozás során a Szovjetunió Kom­munista Pártjának, Lenin-Sztálin pártjának gazdag tapasztalatát követi. Lengveloiszágban, Csehszlovákiá­ban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Albániában, ahol az államhatalom a dolgozók kezében van, a kommunista- és munkáspártok kor­mányzó pártok, ők a vezető és irá­nyító erői a szocializmus alapjainak építéséért folyó küzdelemnek. A nép­gazdaságnak az iparosítás és villamo­sítás alapján való mindenirányú föl­lendítése a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a nép anyagi és kulturá­lis színvonalának szakadatlan emelé­se, — ezek azok a célok, amelyeknek megvalósításáért a népi demokratikus országok kommunista és munkás­pártjai harcolnak. E célok megegyez­nek országaik dolgozóinak leghőbb törekvéseivel. Az utóbbi évek folyamán a népi de­mokratikus országok kommunista- és munkáspártjainak összetételében nagy változások történtek. A hatalomra­jutás után új tagok és tagjelöltek özönlöttek e pártokba. A szociáldemo­krata pártokkal a marxizmus-leniniz­mus alapján végbement egyesülés nemcsak jelentősen megnövelte a kommunista- és munkáspártokat. Az egyesülés után e pártok soraiban végrehajtott gondos tagfelülvizsgálat — bár némileg csökkentette tagjaik létszámát. — döntő mértékben előse­gítette megerősödésüket, egybeforrott­ságukat és harcképességük növekedé­sét. A felülvizsgálat során ugyanis megtisztították e pártokat a befurako­dott törtető és nyilvánvalóan ellensé­ges elemektől. Lengyelországban, Ma­gyarországon, Romániában, Bulgáriá­ban most folynak a pártszervezetek beszámoló és vezetőségválasztó tag­gyűlései és konferenciái. Ezek arról tanúskodnak, hogy e pártok ideológiai­lag és szervezetileg komolyan meg­^tősödtek, hogy emelkedik az egysze­rű párttagok tömegeinek politikai ön­tudata és aktivitása, fejlődik a párton­k&sP d&fflgfeaíäi, egyre mim*-, tóbban alkalmazzák a gyakorlati párt­munkában a bírálat és önbírálat bol­sevik módszerét. A kommunisták egy­re fokozottabb felelősségérzettel tel­jesítik gazdasági és politikai felada­taikat. A felülvizsgálat idejére elrendelt tagfelvételi zárlatmegszüntetése után a kommunista és munkáspártok ma új alapokon növekednek. E növekedés forrásai: az ipar és a mezőgazdaság élenjáró dolgozói, az ipari üzemek és mezőgazdasá gi termelőszövetkezetek élmunkásai és újítói, a falusi aktivis­ták, az értelmiség legkiválóbb képvi­selői. Ezek mindvégig odaadó hívei hazájuk, népük, a szocializmus ügyé­nek s azzal az őszinte szándékkal lépnek be a Pártba, hogy magukra vállalják annak az óriási felelősség­nek egy részét, amely a Párt vállán nyugszik a szocialista építés vezetésé­ben. E fiatal kommunisták azonban még híján vannak a forradalmi harc­edzettségnek, a politikai éberségnek, nem is szólva elméleti felkészültsé­gük hiányáról. Ennélfogva a kommu­nista- és munkáspártok legfontosabb feladata az új. párttagokkal való rend­szeres foglalkozás, e fiatal kommu­nisták nevelése. A pártoknak a kommunisták neve­lésére bőven állnak eszközök rendel­kezésükre. A taggyűlések, a pártokta­tás különböző formái, az előadások és felolvasások, a pártsajtó, a párt­irodalom. a pártmunkák és azok el­végzésének ellenőrzése — a Párt munkamódszereinek és munkaformái­nak ezt az egész fegyvertárat felhasz­nálják arra, hogy az új párttagokból és tagjelöltekből szívós és erősakara­tú kommunistákat, bolsevik vágású embereket neveljenek, akik aktív ré­szesei országuk szocialista építésének. Az összes párttagok, — különösen a fiatal kommunisták, — kommunista nevelésének, világnézetük kialakításá­nak alapja a pártoktatás, a Párt szer­vezeti szabályzatának történetének és főbb határozatainak. Lenin és Sztálin életrajzának, az SzK(b)P történetének tanulmányozása. A népi demokratikus országok kommunista- és munkás­pártjai nagy munkát végeznek a fia­tal kommunisták marxista-leninista oktatásában. A Magyar Dolgozók Pártja például az 1951-52. évi párt­oktatás megszervezésekor olyan párt­tagok és tagjelöltek számára, akik az­előtt nem vettek részt a pártoktatás­ban, új oktatási formát honosított meg: a politikai alapismeretek tanuló­köreit, amelyekbe körülbelül 80000 embert vontak be. E körök hallgatói 9 hónapon át Sztálin életrajzát, a Magyar Dolgozók Pártjának Szerve­zeti Szabályzatát, a Magyar Népköz­táisaság ötéves tervét. Rákosi Mátyás életrajzát tanulmányozzák. A fiatal párttagokkal való foglalko­zás legfontosabb eleme a pártfegye­lemre, a felelősségérzetre, a bolsevik éberségre nevelés és annak tudatosí­tása, hogy kérlelhetetlen, magatartást kell tanúsítaniuk az ellenséges elemek mesterkedéseivel, a Párt főirányvona­lától való mindennemű elhajlással szemben. A kommunistának, — a tömegek vezetőjének, — mindenkor és minden­ben példaként kell a pártonkívüliek előtt állnia. A gyárban ő a legjobb munkás, ő a kezdeményezője az új munkamódszereknek, a termelés gon­dos, megfontolt vezetője és szerve­zője: a falun ő a kezdeményezője termelőszövetkezetek alakításának, ő tegiWiüM^b és legíegyelmejefc-

Next

/
Oldalképek
Tartalom