Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-12 / 291. szám, szerda

UJSZ0 1951 december 12 tebb dolgozó, aki az állam érdekeit személyes érdekeinek elébe helyezi; a társadalmi és politikai életben a béké­nek és a népek barátságának élenjáró harcosa, lelkes propagandista és agi­tátor. A pártszervezeteknek köteles­ségük, hogy a Pártba való belépésük első napjától kezdve ezekre a tulaj­donságokra neveljék a fiatal kommu­nistákat. Minőségileg kell erősíteni a Pár ot; Sztálin elvtárs kifejezése sze­i int: a munkásosztály legjobb elemei­nek gyűjtőhelyévé, igazi harci vezér­karává kell tenni a Pártot; ez a népi demokratikus országok kommunista­és munkáspáitjainak alapvető feladata. A Német Szocialista Egységpárt, amely a Német Demokratikus Köztár­saságban a német népnek az egysé­ges, demokratikus, békeszerető Né­metországért, az antifasiszta demokra­tikus rendszer megszilárdításáért ví­vott harcát vezeti, nemrég befejezte a tagfelülvizsgálatot és sorainak az osz­tályidegen és ellenséges elemektől való megtisztítását. Ez hozzájárult a Párt szervezeti megerősödéséhez. Nehéz és bonyolult körülmények között dolgoznak a tőkés országok, a gvarm-ti és függő országok kommu­nista pártjai. A dolgozók életszínvona­lának emeléséért, a nép demokratikus szabadságjogaiéit, az ország nemzeti fücrretleriségéért és állami szuveréni­tásaért, a béke fenntartásáért és meg­szilárdításáért folytatott harcuk azt a feladatot tűzi e kommunista pártok elé, hogy terjesszék ki befolyásukat a tömegek körétrn, széles pártonkívüli aktivát tömörítsenek a Párt köré. Ez­zel kapcsolatban nagy jelentőségre tesz szeit a tőkés országok kommu­nista pártjainak mennyiségi növeke­dése. Jónéhány országban, például Fran­ciaországban és Olaszországban, a kommunista pártok a második világ­háború után hatalmas tömegerővé váltak és a dolgozók millióinak elis­merését és támogatását élvezik. Olyan e.ővé váltak, amellyel ezeknek az or­szágoknak reakciós marshallizált kor­mánykörei feltétlenül kénytelenek számot vetni. A békéért, a kenyérért és a szabadságért folyó harc élén min­denütt a kommunista pártok halad­nak; ennek a harcnak széleskörű ki­bontakozása nyomán a többi tőkés or­szágban is növekednek tehát a kom­munista pártok. A számbeli növeke­déssel egyidőben megy végbe e pár­tok szeivezeti, ideológiai és politikai megerősödése is; megszilárdul egysé­gük, erősödik egybeforrottságuk és fokozódik harcképességük. Egves kommunista pártok számára azon­ban, így az Osztrák Kommunista Párt és az Angol Kommunista Párt számára, — amint ezt a pártok veze­tőszerveinek határozatai bizonyítják. — de több más kommunista párt szá­mára ls Igen fontossá válik soraik to­vábbi kiszélesítésének kérdése, külö nősen az ifjúság köréből; fontos fel­adatuk továbbá a pártonkívüli nevelő­munka és a dolgozók tömegei közt végzett politikai munka további javí­tása. A dühöngő leakció eszeveszett ha­zugság- és rágalomhadjárata közepet­te, a demokratikus erők és elsősorban a kommunista pártok üldözése és az ellenük alkalmazott megtorló rend­szabályok idején óriási jelentősége van annak, hogy az új párttagokat szívós kitartásra, bátorságra neveljék, arra, hogy hazájuk érdeke, népük jö­vője érdekében készek legyenek min­den nélkülözésre és önfeláldozásra Az Olasz Kommunista Párt VII. kon­gresszusa nagy jelentőséget tulajdo­nított a fiatal kommunisták nevelésé­nek és határozatában kimondja: „Ar­ia kell törekedni hogy az új pártta­gokat politikai öntudatra neveljük, magasabb öntudatra, mint az egyszerű szakszervezeti öntudat, amely a dol­gozó első lépése az osztályharc út­ján." A kommunista- és munkáspártok azzal, hogy az SzK(b)P tapasztalatai, saját tapasztalataik, mindennapos gya­korlati tevékenységük alapján nevelik a fiatal kommunistákat, még jobban erősítik soraikat, fokozzák harcképes­ségüket, erősítik befolyásukat és te­kintélyüket a tömegek körében. El­szakíthatatlan szálakkal kapcsolódnak össze a dolgozók legszélesebb töme­geivel és ügyük igazába vetett szilárd hittel vezetik a népeket új győzel­mekre a békéért, a népi demokráciá­ért, a szocializmusért vívott harcban. A „Tartós békéért, nép! demo­kráciáért" legújabb számából. A Párt a Központi Bízottság és Gottwald elvtárs vezetése alatt teljesíti nagy építő feladatait A párt kerületi bizottságának üléseiről E napokban üléseznek a Párt kerü­leti bizottságai, ahol megtárgyalják a CsSzKP Központi Bizottságának december 6-iki határozatait és a Párt szervezetek további feladatait. Az SzKP besztercebányai kerületi bizottságának ülése A besztercebányai kerületi bizott­ság teljes ülése a Központi Bizottság határozataival teljes egyetértését nyilvánította. Bohdanovszky elvtárs, a kerületi Bizottság vezető titkára beszámolt azokról a feladatokról, melyeket Gott­wald elvtárs az áruló Slánsky lelep­lezésével kapcsolatban az egész Párt elé tűzött. A záróbeszédet Ondrej Klo­kocs elvtárs az SzKP Központi Bi­zottságának kiküldötte tartotta. A vitában részt vett Felső elvtárs, az apátfalusi Polanából, aki felhozta az üzem munkásainak Slánsky aljas árulása feletti felháborodását. A Po­lana dolgozói a Párt és Gottwald elv­társ iránti szeretetüket azzal a köte­lezettségvállalásukkal fejezték ki. hogy a tervet, melyben egész három hónappal elmaradtak, Sztálin elvtárs születése napjáig teljesítik. A ruzsinai bányászok pedig vállalták, hogy az év végéig néhány száz tonnával túl­teljesítik a tervet. Schmidt, Poláková, Nagy és a többi elvtársak, akik már az első köztársa­ságban Gottwald elvtárs oldalán dol­goztak, szintén felháborodással és utálattal beszéltek Slánsky aljas áru­lásáról. Ajánlották, hogy még jobban és bátrabban kell teljesíteni Gottwald elvtárs irányelvét — kiemelni az ál­lam legjobb támaszait, a munkáská­dereket. Az elvtársak továbbá rámutattak a marx-leninizmus tanításának a fon­tosságára, egyidejűleg követelve az egész Párt és a munkásosztály éber­ségének és óvatosságának emelését. Lelkes egyetértéssel fogadták a Gottwald elvtársnak küldendő távira­tot, melyben többek között ezt írják: »Megnyugvással fogadtuk a CsSzKP Központi Bizottságának határozatát feladatainkról a megvetésre méltó áruló és az összesküvő Rudolf Slán­skyról és annak teljesen biztos tuda­tában, hogy az egész Központi Bizott­ság a Te vezetésed alatt éberen őrzi drága Pártunk tisztaságát és egysé­gét*. Az SzKP nyitrai kerületi bizottságának üiése A nyitrai kerületi bizottság decem­ber 9-én egyhangúlag elfogadta a CsSzKP Központi Bizottságának de­cember 6-k határozatát. Haverük elv­társnak, a kerületi bizottság vezető titkárjának beszámolója után az elv­társak a vitában rámutattak Slánsky káios módszereire, melyeket Pártunk kerületi, járási és alapszervezeteibe akart bevezetni. Krizán elvtárs arról beszélt, hogy miként gátolta Slánsky a szovjet ta­pasztaltok mindennapi munkánkba való bevezetését. A handlovai járási bizottság titkára, Gajdos elvtárs, tolmácsolta a handlo­vai bányászok véleményét Slánsky leleplezésével kapcsolatban. Továbbá említette, hogy az áruló Slánsky mi­ként ellenezte a tömegpolitikai mun­kí kiszélesítését. Beck elvtárs, a komái omi járási bizottság elnöke, vitafelszólalásában többek közöt ezeket mondotta: „Ma Slánsky leleplezése után még nagyobb éberségre van szükségünk, hogy leleplezzük azokat is, akiket Slánky, mint saját embereit a párt­szervezetbe és a gazdasági életbe ül­tetett." Kovács elvtárs, a Nyitra város já­rási bizottságának titkára, felszólalá­sában megemlítette, hogy Slánsky le­leplezése még jobban mutatja, hogy az embereket nem szavaik, hanem munkájuk eredménye szerint kell megítélni. Milos Gosiorovszky elvtárs, az SzKP Központi Bizottságának titkára, záróbeszédében értékelte a vitát és rámutatott arra, hogy a nyitrai kerü­letben az áruló Slánsky leleplezése ügyében teljes a-, egyetértés. A kerületi bizottság határozatot ho­zott, melyben többek között ez áll: A nyitrai kerül t kommunistái és dolgozó népe feltétlenül támogatják a CsSzKP Központi Bizottságának bölcs elhatározását, amely Gottwald elvtárs vezetése alatt a dicső SzK(b)P, Lenin és Sztálin pártja, gazdag harci tapasz­talatainak alapján áll a trockista­bucharinista kártevőkekl és árulókkal szemben, megtisztítja pártunkat az áruló, kártevő, államell nes és párt­ellenes 'elemktől, akiket az áruló Slán­sky vezetett. Szocialista fegyelmet a HUKO építkezésére Társadalmi bojkottal vegyük fel a harcot a munkafegyelem megbontói ellen A Kohászati Kombinát építkezésé­nek munkaszakaszain a dolgozók túl­nyomó része rendre teljesítette az egyéni és kollektív kötelezettségválla­lásokat, szorgalmasan doigoznak a haza és saját maguk javára. Most pedig, amikor az utolsó hónapba lép­tünk, ezekben a hetekben még fokozot­tabb munkalendülettel láttak hozzá, hogy az év közben keletkezett elmara­dásokat behozzák, hogy a nagy tervet teljesíthessék. Pár héttel ezelőtt a munkások tö­megesen vállaltak kötelezettségeket és egyre több munkás teszi fel a kér­dést magának, hogyan felel meg az év végén, a dolgozó népnek, hogyan ad számot üzeme és ő maga a terv teljesítéséről Az öntudatos munkások saraiban már elevenebben mint bármikor él az a tudat, az a szilárd elhatározás, hogy tüzön-vizen keresztül győze­lemre viszik nagy tervünk harma­dik évének feladatát. Ahhoz, hogy ezt az elhatározásukat valóra vált­sák, nem elég csak a maguk szor­galma, fegyelmezettsége és minden erejük megfeszítése, hanem azon kell lenniök. hogy fegyelmezetté, és áldozatkésszé neveljék a még fe­gyelmezetlen társaikat is. A Kombinát dolgozói közül már nagyon sokan megértették, hogy a szocialista gazdálkodás nem képzel­hető el az öntudaton alapuló fegye­lem nélkül. Már száz meg száz mun­kás van, aki igazolatlanul nem mu­laszt és munkaidejében minden per­cet gazdaságosan kihasznál. De előfordul ennek az ellenkezője is. Még nagyon sokan vannak olya­nok, akik nem a munkában járnak az élen. hanem a lógásban, a hanyagság­ban. Szájról-szájra jár az a hír, hogy némelyek nem azért hiányoznak a munkából, mert betegek, hanem azért, mert hanyagok és fegyelmezetlenek. Hogy ez mennyire így van, a követ­kező eset is bizonyítja. Az igazolatlan kimaradások, a ló­gások, felkeltették az üzem vezetőségének figyelmét arra, hogy utána nézzen ennek a tarthatatlan állapotnak és módot keressen megszüntetésére. Többször feltették a kérdést és vita tárgyává tették, vájjon mi lehet az oka annak, hogy egyesek nem jár­nak rendszeresen munkába. Kül<&­féle hibákra és okokra gondoltak, csak arra nem, hogy a barakkokban olyasmi is előfordulhat, hogy az éjjeli órákban mulatoznak és kártyáznak. Hogy ez mégis kitudódott az üzemi őrség éberségének köszönhető. Az üzemi őrség egyik tagja Tomsza Mi­roszlav esténként ellenőrizte a barak­kokban elszállásolt munkásokat, hogy pihenőre tértek-e vagy sem. A legtöbb szobában a munkások pihenőre tér­tek, vagy pedig újságot, könyvet ol­vastak. Ellenben olyan szobákra is akadt, ahol nem pihentek, nem is ol­vastak sem újságot, sem könyvet, ha­nem poharazgatás, pálinkázás, dínom­dánom folyt javában. Aki pedig még kevésnek érezte a mámort a fejében, szenvedélyesen ölelgette a tízliteres demizsont, melyben még egy pár liter pálinka lötyögött. De voltak közöttük olyanok is, akik már tálmélyen néztek a demizson fene­kére, berúgtak és vad össze-vissza­ságban hevertek szerteszéjjel a szobában. Ebben a felelőtlen és szégyenteljes cselekedetben Vrablica Dusán volt a kezdeményező. Nem elégedett meg az­zal, hogy ő maga rossz úton haladt, hanem még a munkatársait is bele­vitte, sőt egyesek azt állítják, hogy a munkásokat megzsarolta, mert a há­zilag készített pacsmag italnak deci­jét 50 koronáért árusította. Kihasz­nálta azokat, kik az alkoholnak hódol­tak. A pálinkát árusította és feketézett vele. Arra viszont nem gondolt, hogy a munkában helytálljon és becsülete­sen dolgozzon. Erre nem is törekedett, mert több esetben nem jelent meg a munkában. De nemcsak Vrablica Dusán hi­ányzott a munkából, hanem azok is, akik vele iszogattak. Nagyon csú­nya és szégyenletes, akik ebben a viselkedésben követték. Különösen azokra szégyen, akiknek jó példát kellene mutatniok a munkásoknak, mint például a mesterekre. Es ép­pen ezek voltak azok, akik nem jó példát mutattak, hanem rosszat. Lássuk csak kik azok, akiknek pél­dás magaviseletet kellene tanúsítani. Mikota Károly gépész, Jakubko János, a HUKOSTAV gazdája, Trcszil Fe­renc és egy Tatranics nevű. Most feltesszük a kérdést, csoda-e. ha a munkások nem ismerik a munka­fegyelmet, ha a mesterek és munka­vezetők, akiknek példát kellene mutat­niok, maguk sem ismerik vagy egy­szerűen nem akarják ismerni. A mun­kafegyelem ilyen körülmények között nem is szilárdulhat meg, mert az ilyen munkavezető sohasem szólhat, ha va­lamelyik munkás nem jelenik meg pontosan a munkában. A munkás könnyen a fejéhez vágja, hogy nem beszélhet munkafegyelemről, rendről az, aki maga sem tartja be. Ez az egyik eset, ami ellen fel kelt venni a harcot a becsületes dol­gozóknak. A másik eset szintén ki­rívó és megengedhetetlen. A szo­bákban még éjjel három órakor is folyt a kártyázás, a hazardírozás, 21-ezés. Az üzemi őrség a kártyázókat már jó­néhányszor szétoszlatta, mert ezek sem jártak rendesen munkába. Reg­gel, amikor fel kellett volna kelni, fekve maradtak s mint akik jól vé­gezték dolgukat, tovább nyújtózkod­tak. A kártyajáték hívei Visnyei Mik­lós, Lizach Mátyás és Rusznyák Vik­tor. Ezek azok, akik inkább a kártyá­zásnak .hódolnak és nem a munka el­végzését tartják szem előtt. Rendkívül nagy jelentőségű és szükséges is, hogy a becsületes dol­gozók maguk vegyék fel a harcot a szocialista munkafegyelem megbon­tói ellen. A fegyelmezetlenek nem­csak hogy komolyan megkárosítják önmagukat, mert az elmulasztott napon nem kapnak munkabért, de közvetlen kárt okoznak munkatár­saiknak is, mert ha a csoportból egyetlen tag hiányzik, meglazul az egész csoport termelése, kisebb lesz a kereset és felborul az egész mun­katerv, csökken a termelés. A legközvetlenebbül is érdeke tehát a szorgalmas munkásoknak, hogy har­coljanak a munkafegyelem megszilár­dításáért. A munkafegyelem megköve­telését nem úgy kell tekinteni, mint ami népszerűtlenséget kelt, 'nanem éppen népszerűségkeltővé kell tenni. Mert a szilárd munkafegyelem kiala­kításában elért minden eredmény kö­zelebb hozza az 1951-es tervév győ­zelmét, megveti további sikereink szi­lárd alapjait és hozzájárul ahhoz, hogy még nagyobb lépésekkel halad­junk előre a szocializmus felé vezető úton, K. I. A Keletszlovákiai Gépmfivek kassai éiüzeme győztesen került ki a határidőért folyó harcból (Folytatás az L oldalról) vastagabb az anyag, másfélszeres vagy kétszeres időbe kerül a vágás. Igy lett a teljesítmény hatszorosa a kézierőnek. Ez azt jelenti, hogy 18 köbméter anyagot 16 ói a alatt lehet felszabni. Kézifűrésszel ez 90 órába került volna. A módosítás Pajor Ti­vadar elvtárs érdeme. A másik ész­szerűsítés szintén arról tanúskodik, hogy a munkások valóban igyekeznek a munkát megkönnyíteni és új munkamódszereket alkalmazni. A mun­kás feladatul kapta, hogy 2000 darab 13 mm hosszú, 35 mm vastag kerek­csapokat készítsen. Kézi szerszámmal óránként 8 darabot lehet elkészíteni. Korecska elvtárs megkísérelte a marógépen, hogy meggyorsítsa, meg­könnyítse a munkáját, de eljárása nem vált be, utána még kézzel kellett segíteni, ami időveszteségbe került. Nem nyugodott meg és a kísérletezést tovább folytatta és ez meg is hozta a gyümölcsét. A vízszintesen forgó fú­rógép tengelyébe egy fát rögzítő vas­tokot' helyezett, egy időleges faálló­kát, belerögzített, egy vashegyet és megpróbált esztergályozni. Az elgon­dolás helyes volt, az eredmény pedig az, hogy most már 8 darab helyett 25—30 darabot is el tudnak készíteni óránként, ami az előbbi eredménynek, mintegy négyszerese. Ily módon ä gyártás meggyorsult és olcsóbbá vált. Az üzem anyagban is, időmeg­takarításban is előnyökhöz jutott. Ha ezt nem' ls tekintik újításnak az üzem­ben, mégis dicséretes és követésre méltó például szolgálhat a munká­soknak. Az üzemnek jól megszervezett muri­kával sikerült idő előtt teljesíteni a tervet és a terv teljesítése után a Kohászati Kombinát építkezésére men­nek dolgozni, hogy ők is hozzájárul­janak ennek a hatalmas békealkotás­nak a megvalósításához. Az üzem dolgozói kollektiven köte­lezettséget vállaltak, hogy 20.000 brU gádorát dolgoznak le. A 20.000 bri­gádóra ledolgozását úgy tekintik, mintha ezzel a dolgozó nép államának tartoznának és tartozásukat már tör­lesztik is. K. L Az üzemek teljesítik az ötéves terv harmadik évének tervét A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónapban a besztercebányai körzet üzemeiben a harmadik tervév időelőtti teljesítésééit folyik a harc. E hónap keretében továbl huszonöt üzem teljesítette a tervet A závadkai hídgyár már november 17-én, a hro­neci vasöntöde november 9-én, a vih­nyei garammenti gépgyár pedig no­vember 23-án teljesítette a tervét. A Szandrik-üzemben az Időelőtti tervteljesítést főleg a mu|ka termelé­kenységének fokozásával, a kimaradás csökkentésével és az új munkamód­szerekkel érték el. A füleki Kovosmalt és a lónyabä­nyai Magnezit-üzem dolgozói a na­pokban sztálini felajánlásokat tettek á terv idő előtti teljesítésére. A HUKO MELLETT TOVÁBB FOLYIK A SZOCIALISTA VAROS KIÉPÍTÉSE • 1952 május l-re tervezték 15 ház­tömb befejezését, amelyben 384 lakás­egység lesz. Az elvtársak vállalták, hogy ez év december 24-re hat ház­tömböt tető alá hoznak E vállalásu­kat elősegítette a »Sarló és kalapács«­üzem moszkvai kohómunkásainak le­vele is. December 5-én a 10. számú ház­tömbön vörös zászló jelezte az első háztömb elkészülését, melyen Kafonyko elvtárs csoportjából a legjobb kőmű­vesek, Racsko, Szlabej, Barberík, Ko zák és Kuzsmík elvtársak dolgoztak. December 7-én Brezina elvtárs cso­portja befejezte a 11. számú háztöm­böt. E csoportban dolgozik Tomasoff elvtárs darus, aki 10%-kal szilárdí­totta normáját és Marvan újító mód­szerét alkalmazza. Jó eredményt értek el a kőművesnők is, akik a 12. számú háztömbön dol­goznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom