Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-08 / 288. szám, szombat

2 UJSZO ŰJ TRÁGYAZÁSI MÓDSZEREK 1951 december 8 A trágyázái kérdése nagyon szorosan összefügg a talajról való nézetekkel. A talajról való elavult nézetekbe V. R. Viljamsz akadémikus szovjet tudós hozott forradalmi változást. Viljamsz arra tanít bennünket, hogy úgy tekintsünk a talajra, mint valami különös természeti testre, amelynek meg van a kezdete, fejlődési ideje és kora. Ez a test a környezet hatása alatt keletkezett a természetben, vagyis a meleg, a fagy, a szél, a víz, élőszervek, vagyis baktériumok, gombák, zöld növények, rovarok, állatok és nagymértékben az ember hatása alatt. Az ember hat a legjobban a természetre, mert beavatkozik a talaj természetes fejlődésébe, rendes műveléssel és különböző növények termelésével. Ezek a hatások hosszú időn át nagy befolyással voltak a kőzetek részeire, úgyhogy a mai talajfajták egyetlen egy nagy talajképződési folyamat fejlődési stádiumait j*lentik. A talaj lényeges tulajdonsága, amellyel különbözik a többi képződménytől, a termékenység, vagyis az a k'pesség, amellyel életet ad bizonyos mennyiségű zöld növénynek. A növénynek szüksége van a következő főtényezőkre: fény, hő, víz és tápanyagok. Hogy a növény rendesen fejlődjön, ezekre a tényezőkre állandóan szüksége van. A fényt és a hőt a növény a naptól kapja, a vizet és a tápanyagokat pedig a gyökereken ke• észtül a talajból szívja. A talaj termékenysége tehát képesség, amely lehetővé teszi a növények vízzel és tápanyagokkal' való állandó ellátását. Mennél több vizet és tápanyagot tud adni a talaj a növényeknek, annál termékenyebb. Az embernek meg vannak a lehetőségei arra, hogy ismereteinek és tehetségének felhasználásával has-' son a talaj víz és tápanyagtartalmára, vagy's, hogy hasson a talaj termékenységére. Fontos, hogy hangsúlyozzuk, hogy a talaj nem holt természeti képződmény, hanem hatalmas menynyiségü élő szervezet él benne, mint például a csúszómászók, a kukacok, különböző rovarok, férgek, de főleg talajbaktériumok. Ezek az apró élő szervezetek nagymértékben hatnak vegvi úton, de bizonyos mértékben fizikailag is a talajra. Táplálékuk kö-" ta. toznak az elhalt gyökerek, levelek, e pusztult állatkák, Istállótrágya, stb Egy hektár föld felszántott rétegében körülbelül 4—5 mázsa ilyen anyag van. A baktériumok és a rovarok azokkal az anyagokkal, amelyeket életük folvmán kiküszöbölnek magukból, olyan elemeket szabadítanak fel a földből, amelyekre a növényeknek nagy szükségük van: foszfort, nitrogént, nátriumot, meszet, stb. Ezenkívül vannak olyan baktériumok is. (mint például a pillangósvirágú növények gyökerein élő baktériumok), ar :elyek lekötik a levegőben lévő nitrogént. A baktériumoknak ugyanolyan elemekre van szükségük, mint a növényeknek. Igy tehát ha nincs elég szerves anyag a talajban, akkor ásványi anyagokból szerzik táplálékukat, mint például műtrágyából. Ez nagyon fontos körülmény, amely nagy szerepet játszik az új trágyázási módsze* rekben. A növények kizárólag csak ásványi anyagokkal táplálkoznak. A napfény segítségével ezeket az ásványi anyagokat testükben szerves anyagokká változtatják. A növények azonlfen szerves anyagokat nem yéhetnek fel. A: emberek már régóta tudják, hogy az istállótrágya fokozza a termést. Később arra is rájöttek, hogy bizonyos ásványi, kémiai anyagok — műtrágyák szintén fokozzák a termést. Csakhogy tévedésbe estek. Azt akarták, hogy kizárólag csak műtrágyával fokozzák a termést. Helyenként abbahagyták a háziállatok tenyésztését. Megfeledkeztek arról, hogy a növények fejlődéséhez szükségesek a talajbaktériumok, amelyek a tápanyagokat készítik számukra. Es éppen az istállótrágya az, amelyben a tápanyagokon kívül még baktériumok is vannak A szovjet mezőgazdasági tudomány legújabb ismeretei szerint egyszerre kell szerves trágyát is és a műtrágyát is használni. Igy a baktériumok elegendő táplálékban, a növények pedig elegendő ásványi tápanyagban részesülnek. Amikor még fennállt az a vélemény, hogy a talaj a kémiai anyagoknak csak holt halmaza, akkor uralkodott még az a nézet is, hogy ezt a halmazt még jobban • kell fokozni különböző müti ágyával. Ezért a műtrágyát finom por formájában készítették, amelyet a lehető legarányosabban összekevertek a talajjal. Az emberek ekkor azt hitték, hogy a tápanyagoknak az a része, amelyre a növényeknek a trágyázás évében nincs szükségük, megmarad, mint „régi erő" a jövő számára. Csak az oldatokat, amelyek gyorsan feloldódnak, használták „a levelekre". A „széles" trágyázásnál a porszerű műtrágyát arányosan összekeverik a talajjal. Igy aztán a növények főleg fiatal korukban kevés tápanyagot kapnak. Ha ezt a trágyát sorokban teszik a földbe, akkor oldatuk túlságbsan erős a növény számára és így a tápanyag oldatból nagyon keveset tudnak felvenni. Igy aztán haszon helyett kárt okoznak. Ezenkívül a poros trágyák nem maradnak meg eredeti állapotukban. Könnyen oldódnak és így a vízzel együtt elpárolognak a földből anélkül, hogy a növénynek bármilyen haszna is lett volna belőlük. Ezek közül a trágyák közül töbhet a talajbaktériumok használnak fel, főleg abban az esetben, ha nem alkalmaztak a föld trágyázására istállótrágyát is. A legkényesebb helyzet azonban a szuperfoszfáttal van. A szuperfoszfátban ugyanis van foszforsav (P2 05), amelyhez a növények nagyon könynyen hozzájutnak. Mennél apróbbra van őrölve a trágya, annál gyorsabban és jobabn változik a talajrészek hatására nehezen oldható anyaggá, amelyhez a növények is nehezen tudnak hozzájutni. A foszfornak csak kis százalékát, kb. egyharmadát használják fel a növények. Ezért a szuperfoszfát adagokat fölöslegesen fokozni kezdték és így értékes gyártmányt pazaroltak anélkül, hogy ezt az értékes gyártmányt a növények felhasználták volna. V. R. Viljamsz kifejtette, hogy a talajt nem szabad túlhalmozni trágyával. A trágyát a termesztett növények fejlesztésének fokozására kell fordítani. A gyakorlatban ez a vélemény beigazolódott. Több műtrágyát sikerült megtakarítani amellett, hogy a talaj termékenysége nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett. Itt ab ból kell kiindulni, hogy épúgy, mint az ember egész életén keresztül nem élhet egy táplálékkal, a növények is különböző fejlődési korukban más és más tápanyagra szorulnak. Eszerint megkülönböztethetünk három fontos fejlődési időt, vagyis eszerint három fajta trágyázást. 1. Alaptrágyázást, vagyis vetés előtti adagot, amelyet a vetés előtt adunk a talajnak. 2. Sorok közötti trágyázást a vetésnél, 3. Fejtrágyázást a növény fejlődésínek Idejében. A vetés előtti alaptrágyázás a növény kifejlett korában való táplálkozására van szánva, amikor ugyanis a virág és a mag keletkezik. Ezt a trágyát a szántóréteg legaljába kell eljuttatni az előlfántós ekével. A trágya ebben a rétegben egészen addig marad, amíg a növény gyökerei el nem érik és el nem használhatják. A növény számára nagyon fontos asorok közötti trágyázás a vetés közben. Az az időszak, amelyben a növény kicsírázik a szemből, nagy szerepet játszik a növény egész életében Hasonló korszak ez, mint az emberné) a szoptatási idő. Ha ebben az időszakban nincs biztosítva a rendes táplálék, akkor a hiányosságok az érett korban is megmutatkoznak. A gyenge, rövid gyökereknek szükségük van könnyen hozzáférhető tápanyagokra, még pedig egészen közel, hogy könnyen felszívhassák. Aránylag kis adag szemcsés szuperfoszfát, körülbelül 50 kilogramm hektáronként 2—4 mázsával fokozza a termést Olyan hatása van tehát, mint 2—3 mázsa szuperfoszfátnak a széles 'trágyázásnál. A fejtrágyázás a növény fejlődési idejében hasonló funtos szerepet játszik. A fejtrágyázás éppen abban az időben használ, amikor a növénynek a legtöbb tápanyagra van szüksége. Ebben az esetben is a lehető legközelebbre kell juttatni a trágyát a növény gyökereihez. Az új trágyázási módszereknél nemcsak az idő és a trágyázás mélysége számít, hanem az is, hogy a műtrágya poros állapotban, vagy pedig különböző nagyságú szemcsékben van. Elvből szemcsés műtrágyát használunk. A szovjet mezőgazdasági tudomány és a kolhozok gyakorlata bebizonyította a szemcsés műtrágya előnyeit. Ma már osak oldatokat gyártanak, a szuperfoszfátot pedig nagyobbrészt szemcsés állapotban hozzák forgalomba, mert így nagyobb hasznossággal bír ós egyúttal munkamegtakarítást ls jelent. "A szemcsés (granulált) trágya használata megfelelő arányban a szerves trágyákkal olyan n.agas termés elérését teszi lehetővé, mint például 1515 máz§a cukorrépát hektáronként, 73.57 mázsa rozst hektáronként, 560 mázsa burgonyát, stb. Ezek az eredmények pedig még nem a végsők. A szovjet kolhoztagok évről-évre magasabb termést érnek el a szemcsés trágya használatával. A szemcsés trágyát a Szovjetunióban nemcsak a gyárakban, hanem magukban a kolhozokban és szovhozokban la gyártják. Sőt mi több, ma már a mi szövetkezeti tagjaink és állami britokaink dolgozói is elkezdték a szemcsés trágya gyártását poros sszuperfoszfátból és megszárított tyúk-, juh- vagy pedig marhatrágyából. Ezt a két anyagot jól összekeverik, bizonyos mennyiségű vizet adnak hozzá As állandó keverés útján (gereblyével, vagy pedig forgó hordóban) különböző nagyságú szemcséket képeznek belőle. A szemcséket a szabadlevegőn megszárítják és > átszitálják, úgyhogy nagyobb szemek ne legyenek mint a vetőmagok. A nagyobb szemcséket széttörik és újra átszitálják. A gyakorlatban különböző arányban használják á szerves trágyát és a szuperfoszfátot. Rendszerint azonban 5 kanna szerves trágyához 1 kanna szuperfoszfátot adnak. A szemcsék képződésének gyorsasága, a szemcsék nagyságá, hasonlósága és szilárdsága a nedvesítés fokától és egyenlőségétől függ. Ha kevés vizet adunk, akkor a szemcsék nagyon lassan képződnek, vagy pedig egyáltalán nem képződnek. Ha képződnek, akkor nagyon törékenyek lesznek. Ha sok vizet adunk, akkor különböző nagyságú szemcsék keletkeznek, amelyek esetleg összeragadhatnak, úgy hogy nehéz lenne őket közönséges vetőgéppel a földbe juttatni. Ha a szemcséket egyenlőtlenül nedvesítjük meg, akkor különböző nagyságú szemcsék egyszerre keletkeznek, ami lényegesen csökkenti használhatóságukat. A tiszta víz helyett nagyon előnyös a trágyáié, vagy pedig hamulúg használata. Igy ugyanis a szemcsékben több lesz a tápanyag és a szervesanyag. A keverékből akkor lesznek a leghamarább szemcsék, ha körülbelül 60—70 százalék nedvességet adunk hozzá. A folyadékot azonban csak akkor szabad a keverékbe juttatni, amikor a szerves anyagokat a szuperfoszfáttal már jól összekevertük. A gyakorlatban nagyon könnyen megállapítható a nedvesség megfelelő foka. A megnedvesített keverékből kezünkbe veszünk egy csomót és összenyomjuk. Ha az fljjak között egy kis nedvesség szivárog ki, akkor a keveréknek megadtuk a szükséges nedvességet. Ha azonban a folyadék folyni kezd a kézen, akkor túl sok vizet adtunk és ebben az esetben fontos, hogy megszaporíteuk a keveréket száraz, szerves trágyával és műtrágyával. Ha a helyes arányban megnedvesített keveréket összenyomjuk kezünkben, akkor körülbelül olyan szilárd lesz, hogy ha 1 méter magasságból leejtjük a kemény földre, akkor szétesik. M agát a szemcsék gyártását úgy végezzük, hogy az összekevert és megnedvesített keveréket tiszta helyen elterítjük körülbelül 4—5 centiméter vastagságban és állandóan gereblyézzük. Gereblyézni egészen addig kell, amíg a szemcsék meg nem szilárdulnak. Ha túlságosan sokáig fogjuk gereblyézni, akkor felszínükre nedvesség jön és összeragadnak. Ebben az esetben egy kis száraz keverékkel szaportíjuk, amely aztán magába szívja a nedvességet Ezt a munkát gépesíthetjük is. Erre a céla nagyon jól lehet használni régi petróleumos vagy fahordókat, amelyeket valamilyen rúdon helyezünk el úgy, hogy lehessen forgatni őket. A hordó -forgatásának következtében a megnedvesített keverék a hordó falain pereg úgy, hogy egy-kettő szemcsékké alakul. Forgatás közben azonban jó egynéhányszor ellenőrizni kell a folyamatot. Nagyon jó, ha olyan berendezést készítünk a hordóra mint a betonkeverőn van, amelyen keresztül állandóan figyelni lehet a szemcsék képződését, illetve irányítani lehet a folyamatot A szemcsés trágya készítésére gyakran használnak olyan berendezést mint a húsőrlő, csakhogy természetesen nagyban. E szerkezet lyukain keresztül átmegy a keverék és a kések feldarabolják. így aztán különböző szélességű és hoszszúságú hengerek keletkeznek, asszerint, hogy hogyan állítottuk be a gépet. Ezek azonban csak a legegysze rűbb berendezések, lehelt ezeknél sokkal előnyösebb gépekkel is szemcséket gyártani. Nagyon fontos az, hogy a szem. csék ne legyenek nagyobbak, mint maga a vetőmag. Hogyha apró szemcsékre van szükségünk (a lucerná nál, máknál stb.) akkor is csak rendesen nedvesítjük meg a keveréket Csakhogy fontos, hogy észrevegyük a azemcsék keletkezésének kezdetét és amikor a szemcsék már elérték a szükséges nagyságot, akkor pár ma. rék száraz anyagot adunk a keverékhez és tovább folytatjuk a forgatást egészen addig, amíg a szemcsék meg nem szilárdulnak. Ha nagyobb szem cséket akarunk elérni (a búzánál stb.) akkor a hordót tovább kell forgatni és csak aztán adunk a keverékhez szára

z anyagot. H a már készen vannak a szemcsék, akkor ki kell szárítani őket. Száraz időjárásban a szabad Sg %laU is száríthatjuk. Nedves tdőiárás tében azonban oajtákban kell szárítani, de természetesen olyan paj. tákba, amelyeket könnyen lehet szeL lőztetni. A szemcséket időről időre meir kell forgatni, egészen adldig, amíg annyira meg nem keményednek, hogy a kézben ne lehessen őket szétnyomni. Ezután ajánlatos, hogy nagyság szerint osztályozzuk őket. A szemcsék vetésénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy nedves időjárás esetén a szemcsés trágyát nem szabad egyszerre vetni a vetőmaggal. A szemcsék ugyanis magukba szívják a levegő nedvességát, megpuhulnak, ráragadnak a vetőmagra és a gépre is, úgy hogy a csévék könnyen betömődhetnek. A vetőgép beállításánál gondolni kell arra, hogy a csorgók annyival nagyobbak legye, nek, mint ahány kilogramm szemcsés trágyát egy.egy sorban el akarunk vetni. A szemcsés trágya vetése után a vetögépet ki kell tisztítani és a fí»i alkatrészeket be kell zsírozni, A szemcsés trágyát a rendes va. téssel együtt juttatjuk a soroklA (hektáronként 50—100 kg az adag) vagy pedig széles trágyázás alkalmával a vetés vagy a kultivátorozáa előtt. Ebben az esettjen 200—300 kg trágyát használunk egy hektárra. Ha szélesen trágyázunk, akkor a szemcsék nagyobbak is lehetnetk, kö. rülbelül akkorák mint a borsó. A szemcsés trágyáknak nem sza bad túlságosan sokat érintkezésben lenniök a vetőmaggal, mert esetleg csökkenthetik a magok csiraképességét Ajánlatos tehát, hogy a vető. maggal már csak közvetlenül a vető gépben keverjük össze. Azt is kell tudni, hogy az egyes növények nem egyformán reagálnak a szemcsékre. A legjobb eredményeket a máknál, a kölesnél, a paradicsomnál, a cukorrá, pánál, lucernánál, rozsnál, búzánál, rizsnél és lennél lehet elérni. Aránylag gyengén reagál a szemcsés trágyára a borsó, a pohánka és egyál. talán nem reagál a bab. és a mustár. A gabonaféléknél a szemcsés trágya hatása körülbelül ötször vagy nyolcszor akkora, mint a szélesen használt poros szuperfoszfáté. Így például 1 kg foszforsav poros szuperfoszfát alakjában a tavaszi búza termését (a Szovjetunióban tett ki. sérletek szerint) 2.4 kilogrammaJ fokozza, míg szemcsés trágya formájában 26 kg-al, vagyis 10.8 szor na gyobb mértékben. S zövetkezeteinkben próbáljuk ld a szemcsés trágyát Győződjünk meg arról, hogy az egyes növények milyen mértékben reagálnak hatására, mégpedig az egyes vetési módszereknél, vagyis az alaptrágyázásnál, a sorokbavetésnél vagy pedig a fejtrá. gyázásnál. Kiváló munka ez a Micsurin.körök számára is, amelyek nagyobb darab földeken kísérletez nek, úgy hogy könnyen összehasonlíthatják az eredményeket és közölhetik a szövetkezetek tagjaival. Ing. MACBANKOV VLADIMÍR Fontos figyelmeztetés a lentermelők számára Az 1951 május 15-én kiadott rendelet, amely szerint a lentermelők az időben beszolgáltatott I.—VIII. minőségi osztályú lenért 100 kg-ként 50 Kčs felülfizetésre jogosultak, már csak december 15-ig van érvényben. Abban az esetben, ha a len átvevő vállalatok nem rendelkeznek elég raktárhelyiséggel és ezért a termelőktől december 15-ig nem tudják átvenni a lent, a termelő jelentse be a len mennyiségét a felvásárló vállalatnál, ahol erről igazolványt kap, amely továbbra is biztosítja jogosultságát a felül fizetésre. Ha a lentermelő ezt megteszi és a len átvevő vállalattól megkapta a fentemlített igazolást, abban a

z esetben 30 nap eltelte után heti 50 fillér raktározási díjra jogosult métermázsánként. További 8 nap letelte után a termelő felveheti a len árának 50 százalékát előlegként a megbecsült súly alapulvételével. A lentermelök használják ki a korai beszolgáltatásról szó'.ó kedvezményt, ne felejtsék el, hogy december 15-ike már közel van és tegyék meg a szükséges intézkedéseket.