Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-01 / 282. szám, szombat

v SZOVJET EMBER A K O MMZJN1ZMU S NAGY GYŐZELMÉÉRT rI3útujagápeStií% ískala — Milyen utat tesz meg: a magasfeszültségű áram az áramfejlesztőtől az ellenőrzőig ? — kérdezi a tanító Csernyikov hallgatótól. Anatolij Csernyikov ránéz a rajzra és teljes biztonsággal vezeti mutatóujját a zöld, piros és sárga vonalakon. — Kitűnő! — mondja a tanító — Megértette a magasfelszültségi.' áram útját és most mondja meg, mit tud a villanymotorról? Csernyikov tovább felel a kérdésekre ... Anatolij Csernyikov egészen fiatal bányász. A bányában 1939-ben kezdett dolgozni. A háború megszakította munkáját, mert a frontra kellett mennie. A háború után leszerelt a Vörös Hadseregből. Amikor azonban visszament a bányába, nem ismert rá. Ott, ahol azelőtt a szénréteget kis fejtőgépek réselték alá, most kombájnok dolgoznak, a földalatti vasutakon pedig villanymozdonyok járnak. Anatolij Csernyikov tovább folytatta munkáját, mint villanyszerelő, de az volt a vágya, hogy szénkombájn-kezelő legyen. Amikor Chanzsenkovban egy gépesítő iskolát rendeztek, az elsők között volt, akik kérték felvételüket... A Donyec-medence valamennyi bányáinál a technikai tanfolyamok és iskolák százai vannak, ahol a bányászok fejlesztik képzettségüket és különféle összetett feladatokat oldanak meg anélkül, hogy a termelésben munkájukat megszakítanák. Az új technika, amely a Szovjetunió széniparában mindenütt be van vezetve, minden gép kezeléséhez magasan képzett kezelőt követel. A szénipari minisztérium elhatározta, hogy a Donyec-medence számára egy külön bányagépészeti-iskolát rendeztet be, ahol az új kádereket képezik ki. « Ezt az iskolát mindazok látogathatják, akik az új gépek kezelését el akarják sajátítani. A hallgatókról az állam gondoskodik. Ösztöndíjat kapnak, jól berendezett internátusokban laknak, ahol jól berendezett ebédlő, könyvtár áll rendelkezésükre. A „Sozvjetszkugol"-tröszt gépesítő iskolájában Chanszenkovban 50 ember tanul. Valamennyinek középiskolai végzettsége van és eddig bányában dolgoztak. A hallgatók legtöbbje bányászcsaládból származik. A kombájnvezetök csoportjában tanul Ivan Sugajev, a csisztjakovszki revír 19-es számú aknájának lakatosa. Fiatal bányász, alig 23 éves. Ugyanebben az aknában dolgozott apia Trofin Sugajev. Az Októberi Forradalomig Trofin Sugajev csákánnyal fejtette a szénréteget és meggörnyedve húzta ki szánkán a szenet. Naponta 12—14 órát dolgozott kevés fizetésért. Iván folytatta apja foglalkozását — bányász lett. De ő már nem ismeri a szánkát. Amikor megszületett, a Donbaszban már szalagasz. tal volt bevezetve. Neki már nem kell a szónréteget csákánnyal fejteni. Az iskola elvégzése után szánkombájnt fog vezetni, amely nemcsak aláréseli a szénréteget, de fel is rakja a szalagasztalra a szenet A tanfolyamon fiatal bányászokat láthatunk, akik nemrégen jöttek c kolhozfalvakből a bányába és elhatározták, hogy a bányász szakmának szentelik egész életüket. Ezek között van Nikolaj Nikolájenko, aki alig 3 éve jött a Donbaszba a kurszki kerületből, Petr Gnyetyenko, a szumszki kerület kolhozistája, Nikoláj Olejnyjkov, volt kolhozista és még sokan mások. Eddig már dolgoztak bányában könnyebb munkálatoknál és most összetettebb szakmát tanulnak. A gépesítök iskolájában tapasztalt tanítótestület működik. Sztyecenko mérnök a tanfolyamon elektrotechnikát, Bjeluszov technikus bányász szakmát, Tverezvyj mérnök a rakodógépek kezelését, az iskola igazgatója, Charin a szénkombájnokról ad elő. llllllMálftllllllllllIIIIIIlltlIllllllitlIIIlllllttfllllllllillllllllillllllllltllllllTllilf||fTiifitlttl Az iskolának jól felszerelt laboratóriuma van. Itt mindenféle anyag és apró modellek találhatók, amire a bányász szakmában szükség van. Vannak villanyfúrók, íúrókalapácsok, az iskola udvarán külön garázsban van a „Donbasz" szénkombájn, villanymozdony és az UNP—l-es jelzésű rakodógép. A laboratóriumokban a hallgatók a modellek szerint tanulnak. Szátszedik és összerakják a különféle gépeket. A hallgatók nem szorítkoznak csupán a laboratóriumi tanításra és előadásokra. Szabad idejükben referátumokat dolgoznak ki különféle kérdésekről leendő foglalkozásokkal kapcsolatban. Nikoláj Bojarise jövendö kombájngépész például leírta, hogy a kombájn alkatrészei hogyan do'gornak kölcsönösen össze. A tanítók naaryrabecsiillék munkáját. Többen a hallgatók közül is kidolgoztak hasonló referátumokat. A hallgatók egyidejűleg tanulmányoznák a Donbasz legjobb szervezőinek, mint például Vaszilij Kucsera, Nyedvig és mások tapaszta'atait akik ma^as teljesítményeket írtek el a színkomb' jnolt kih3?ználS=

:'nál fs a rr.koiógípek tökéletes k

;h~.~ziál's*n51. Ezek a tapasztalptok leövé teszik, hogy a ha'lgntók mé»? tgbban do\<T07-anak a termo''írben és könnyebberi megoldhassák a komplikált feladatokat. A. Jarnial. Őrizzük a Szovjetunió iránti hűségünket Harmincnégy évvel ezelőtt az orosz föld megrendült. Lerázta magáról a cári zsarnokság bilincseit és az orosz proletáriátus új életet teremtett meg a föld egyhatodán. Győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és első gyümölcse, a béke azóta milliók visszautasitfaatatlan követelésévé vált. Százmilliós tömegeket rázott fel álmaiból Lenin és Sztálin nagy eszméje, A Vörös Hadsereg a második világháborúban felszabadította hazánkat a fasiszta uralom alól és megadta dolgozó népünknek a lehetőséget, hogy felépítse államát, mint népi demokráciát, amely megteremti a szocializmushoz vezető utat. Csehszlovákia városaiba,i és falvaiban az építőmunka hatalmas lendületet vett. Dolgozóink ezrei nagyjelentőségű köte. lezettségvállál&sail:l:al bebizonyították őszinte hála&íz tüket a Szovjetunió nipe ós a na,gy Sztálin iránt. Népünk a szovjet néppel és a világ béketáborával a közelmúltban ünnepelte a Nagy OJ.tólcri Szocialista Forradalom. SJ,-ik évfordulóját, amellyel hazánkban kezdetet vett- a Csehsz

1ovák-Szovjet Barátsági Héwpja. Ebben a K&-iipba

n d Igozó r.épibik a Szovjetunió felé fordul és szivében a hála érzetével megköszöni a felszabadulásért hozott sok véráldozatot, azt a ihatalmas anyagi és kulturális segítséget, amily el a mai napig minket elhalmozott. Megkezdődnek az orosz nyelv népi tanfolyamai, hogy megismerkedjünk nagy szomszédunk és barátunk nyelvével és könnyebben átvehessük a szovjet dolgozók munkatapasztalatait és megismerhessük kultúrájút. Sorozatos előadá. sokban tárjuk fel dolgozóinknak a szovjet nép nagy kommunista építkezéseit, munkamódszereit. A kolhozokban elért nagy termelési eredményekről, a micsurini-liszenkói agrobiológia csodáiról tiszta képet nyer parasztságunk; hogy milyen módszerrel alakítja át a tudomány a természetet az ember szolgálatára. A Barátsági Hónap alJcalmából megkezdődött a szovjet könyvhét is, amely propagálja a szocialista irodalom müveit. A szovjet nép, a szovjet élet megismerésével kimélyítjük kapcsola. tainkat a bék

e támaszával és erősítjük a világ béketáborát. Éljen a csehszlovák és szovjet nép megbonthatatlan barátsága! Sljcn példaképünk, a hős Szovjet, unió! Vojtech Gizella, a munkásszerkesztő tanfolyam hallgatója. A Szovje'b=5ráíság Hónapja November elején üzemünk mun ; kássága összejött, hogy megbeszílje a tennivalókat az egész hónapra, t Csehszlovák-szovjet bardtsig kimélyítése céljából. Mindenekelőtt agitkettősöket szerveztünk, akik propagálják ennek a szövetségnek céljá' ás szükségességét. Dolgozóink megértették ezt és 95 százalékban beiratkoztak a Csehszlovák Szovjetbarátok Szövetségébe. Ezzel akarják leróni hálájukat azért a sok segítségért, amelyet már idáig a Szovjetunió nekünk nyújtott. Reggel és délben egy-két felvilágosító cikket olvasunk fel dolgozóinknak, hogy jobban megértsék a Barátsági Hónap jelentőségét. A vezetőség kezdeményezésére üzemünkber megkezdődött az orosz nyelvtanfollyam, amelyen dolgozóinknak egy rí&Ľe örömmel vesz* rí ~zt és a tanulásban mindenütt elég jó előmenetelt tr.nusítanak. A Br.rátságí Hónap tiszteletére dolgozóink felajánlották, hogy a tervet előbb fejezik be, mivel a, hónap ideje alatt és továbbra is igyekezni fognak minél többet és jobban dolgozni. Juricsek István munkáslevelező Szene. Ta^szerzés a Szov^étbatátok Szövetségébe Léván Láván a SĽUB tagjai 1951 november 18. és 25-én, amikor a Szovjetbarátok Szövetségében a2 agitkettősök toborozták a tagokat 127 új tagot szereztek. Mivel a meghatározott körzetben voltak házak, ahol a lakosok nem voltak otthon, a SĽUB tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a kö vetkező vasárnap, tehát 1951. december 2-án még csinálnak egy akciót és elérik a 150 tagot. Ez a szervezés megmutatta nekünk és Léva város közvéleményének hogy aki szivén viseli a Szovjetunióval való barátságot, az nem isméi fáradságot, ha a Szovjetbai átok Szövetsége számára kell dolgoznia Azok a szervezetek, amelyek még a tagszerzésben hátramaradtak igyekeztek a SĽUB tagjaihoz hasonlóan sikeres meggyőző módszerre! elérni, hogy Léva város lakosságs a magyar nemzetiségűek is, lépjenek be a Szovjetbarátok Szövetségébe. a SLUB Járási bizottsága, Léva. j2j ellfo'liú hé i — a b&Ies eszeli tudamanyok jelöltje t! • gyerm : Sz gyermekeinek ör^nieli életét mutatja. A háború után .rit Sztálingrád legszebb utcája, a Béke-utca. Minden háznak van p té^es udvara, ahcl mind a kisebb, mind a nagyobb gyermekek i vr.n cl .jzr.dj hely játékra, szórakozásra. Mindez a szfí'llni gont'Jfcrl'zi - Issza, amely ugyanúgy törődik a jövő generáció, a ekek szükségleteivel, mint a felnőttek munkájával és kényelmével. A harmincas évek közepén járó fiatal burját férfi lép az előadói emelvényre,. Széles vállára jólszabott ruha simul. Homlokára hulló hollófekete haját hátrasimítja és csendesen, nyugodt hangon beszélni kezd... Az ulan-udai Burját-Mongol Kultúrintézet nagy tanácstermében vagyunk, ahol a köztársaság történészei és nyelvészei, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának irkutszki intézetének vendégei gyűltek össze, hogy megvitassák a Burját-Mongol Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság Története című mű első kötetének lektori példányát, amelyen tudósak csoportja, élén Alekszej Okladnyikovval, a történelemtudományok Sztálin-díja

p doktorával, két és fél évig dolgozott. Az emelvényen a fiatal előadó lenyűgöző biztonsággal mozog hatalmas történelmi anyag labirintusában. Elismerő értékelései és bíráló megjegyzései pontosan találók, meggyőzök és minden szempontot felölelnek. Amikor vége előadásának, őszinte elismeréssel fogadja a könyv mélyenszántó, átfogó elemzését. Az egyik vendég, aki most először jár UlanL'ieben, megkérdezte szomszédjától: — Ki volt ez az előaaó? — Pjotr Hadalov, a Burját-Mongol Kultúrintézet igazgatója, a bölaSészeti tudományok jelöltje .. Valamikor — zsellérfiú volt... Azelőtt zsellérfiú volt Pjotor Hadalov és fejlődése, életútja úgy tükrözi vissza azokat a hatalmas kulturális változásokat, amelyek az egész burját-mongol nép életében végbementek, mint ahogy egyetlen csepp vízben benne van a tenger. Pjotr Hadalov hazája a cári Oroszország egyil: legelmaradottabb vidéke volt. Az írniolvasni tudók száma a lakosság 9 százalékát sem érte eL A Nagy Októbert Szocialista Forradalomnak kellett eljönnie, hogy itt is megváltozzék minden. A szovjet kormány fennállása első éveitől kezdve az ország területén lakó minden nép számára megnyitotta az utat a tanulás, a tudás felé, lehetőséget nyújtott arra, hogy megteremtsék és kiépítsék a for.májában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrát„ amely a jobb, a boldogabb élet felé vezet. A kis BajtokVtarojban is, ahol Pjotr lakott, hétosztályos iskola nyílt és a fiúban fellobbant a tanulási vágy. Eszes, szorgalmas tanulónak bizonyult, s amikor elvégezte a hétoszjtályos iskolát, | a Kjahta-i pedagógiai intézetbe került, ! azután pedig Moszkvába utazott. A fiatal kommunista, pártszervezetének ajánlására, elvégezte a pártföiskolát, és letette a moszkvai egyetem bölcsészeti fakultásának vizsgáit is, majd pedig a moszkvai Társadalomtudományi Akadémiát végezte el és sikerrel védte meg a »bölcsészeti tudományok kandidátusai- cím elnyerésére készített disszertációját, amely ezt a témakört dolgozta fel. »Hogyan fejlesztette tovább l. V. Sztálin a nemzetiségi kérdésre vonatkozó marxi tanítást«. A fiatal burját tudós saját és népe életének példáján győződött meg a lenini-sztálini nemzetiségi politika helyességéről, ezt írta meg értekezésében, amely a Társadalomtudományi Akadémia egyik legkomolyabb értékű disszertációja. Pjotr Hadalov most újabb értekezésen dolgozik, legközelebbi célja és feladata a doktori cím megszerzése. Boldog és megelégedett ember. — Nemrégen — mondotta — szülőfalumban jártam; előadást tartottam a nemzetközi helyzetről. S zerge j bár tyám, nem sokkal a háború kitörése előtt végezte el az irkutszl egyetemet, az ottani középiskola igazgatója, Mihail, a másik bátyám a kolhozban dolgozik és együtt lakik szüleimmel, akiknek derűs, nyugodt öregség jutott. osztályrészükül. Tágas házuk van, gyümölcsöskertjük, kis majorság három tehénnel, juhokkal, sertésekkel, baromfival. Ki hinné el, hogy valamikor földhözragadt, éhező, szegény zsellérek voltak? /