Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-08 / 288. szám, szombat

UJSZ

0 1951 december 8 saját maguk bizonyságot adtak annak a törvénynek kiadásával, amely 100 millió dollárt szán a Szovjetunió és > népi demokratikus országok elleni felforgató, összeesküvő tevékenyig megszervezésére. Rámutattunk Jugoszlávia elrettentő példájára, ahol sikerrel járt aljas munkájuk, míg másutt gonosztevő ügynökeiket leleplezték és ártalmatlanná tették. Akkor megmondottuk már, hogy a Párt- és államellenes összeesküvés leleplezéséért I nálunk ts súlyos sebet kapott az •me ikai imperialisták terve. Ma, amikor lelepleztük és letartóztattuk Slánskyt, ez a csapás még súlyosabb. A Központi Bizottság februári teljes ülésén foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, hogy a burzsoázia miért és hogyan lopja be és toborozza a forradalmi munkáspártba ügynökeit és kémeit. Megemlítettük Mrva példáját és hangsúlyoztuk, hogy egyes országokban a burzsoá kormány megdöntése után sem szűnt meg az osztályellenség igyekezete arra, hogy a győ zelmes forradalmi párt soraiba újabb ügynököket szerezzen és bevessen sőt minden erejével fokozza azt. Ez áll főként az amerikai imperialistákra, akik új világháborút készítenek elő és az uralkodó Kommunista Párt belsejében toborzott ügynökségük háborús előkészületeik egy részét alkotja. Az áruló és ellenséges ügynök, Slánsky, esete ezt * szabályt újból megerősíti. Egyidejűleg azonban a Központi Bizottság februári ülésén világosan v és félreérthetetlenül megmondtuk mindazoknak, akiket illet: „Nálunk egyetlen ügynőknek vagy árulónak fája sem nő az égig és nem is nő." Végül is minden ilyen latorra sor kerül, mindegyikre sor kerül és mindegyiket eléri a megérdemelt büntetés. Csehszlovákia nem lesz második Jugoszlávia! „Az hiszem, hogy Slánsky esete bizonyítja, hogy amit mondtunk, nem légből kapott állítás. Azt hiszem, hogy amit ez ügyben februárban mondottunk, azt megismételhet jük ma is!" A Slánsky leleplezéséről és elfogatásáról szóló jelentést a Párton belüli és Párton kívüli széleskörű nyilvánosság élénk és spontán helyesléssel fogadta. A jelentés nyilvánosságrahozatala óta a köztársaság minden részéből naponként érkeznek a Központi bizottság címére a pártszervezetek, üzemek, hivatalok és falvak helyeslő határozatainak százai. A foganatosított intézkedéseket helyeslő nyilatkozatokhoz városaink és falvaink népe sok

1 esetben munkakötelezettségeket csatol és ezzel válaszol a köztársaság ellenségeinek fondorlataira. A Párt minden becsületes tagja vetünk együtt érezte, hogy még valahol »valami bűzlik* és velünk együtt úgy vélik, hogy most sikerült nyomra jutni. Slánsky esete mindennél meggyőzőbben bizonyítja, hogy a Párt és vezetése bárkit felelősségre tud vonni tekintet nélkül az illető személyére és magas állására, mihelyt bebizonyul, hogy az illető hűtlen volt kötelességeihez és visszaélt a beléje helyezett bizalommal. Igen, városaink és falvaink dolgozó népe megint látja, hogy teljesen megbízhat a Kommunista Pártban. Egyesek lehetnek árulók, de a Párt mindvégig hű maradt és marad küldetéséhez. A Slánsky leleplezéséről és elfogatásáról szóló jelentés az ellenség táborában rémületet és fejvesztettséget keltett. Főként itthoni árulóink külföldi parancsnokai tudják jól, hogy nagy fegyvert vertünk ki kezükbői. Természetesen ezt nem ismerhetik be nyiltan és ezért annál inkább törekszenek arra, hogy felkavarják a vizet és a zavarosban halásszanak. Hírharangjaik hazug és provokatív »jelentések« és kombinációk áradatát ontják magukból. Arra törekszenek, hogy az emberekkel elhitessék, hogy Slánsky esete után Csehszlovákiában senki sem lehet biztos sorsa felől. Nem úgy van, uraim! Csehszlovákiában minden becsületes és tisztességes polgár nagyon is biztos sorsa és jövője felől. Természetesen, aki nem biztos és akinek remegnie kell a holnaptól, az az önök ügynöke, az önök kreatúrája. Nekik Slánsky esete valóban »mene tekel«. Egyelőre ennyit Rudolf Slánsky esetéről. Egyidejüleg azonban a Központi Bizottság kell, hogy az egész Párt minden szervezetének^ funkcionáriusának és tagjának figyelmét néhány kérdésre és feladatra irányítsa, amelyek ezzel kapcsolatban előttünk áll nak. Tévedés volna azt hinni, hogy Slánsky elfogatásával és ez idő szerjnt ismeretes társainak leleplezésé vei befejeződik az ellenséges ügynökségek elleni harc, befejeződik a harc azok ellen, akik befészkelték magukat nálunk a Pártban, vagy a Párton kívül. Tapasztalatból tudjuk azt, hogy a ellenség nem adja fel harc nélkül az elfoglalt állásokat. Tapasztalatból tudjuk azt Is, hogy az ellenség kitartóan törekszik arra, hogy az elvesztett állásokat ismét visszaszerezze. Ez annyit jelent, hogy a Párton belül és a Párton kívül az ellenséges elemek elleni harc nem egyszerű akció, ha nem mindennapi,, állandó feladat. A búzából naponta ki kell válogatnunk a konkolyt és az ocsút, amint rájövünk, hogy van benne. Az ellenséges ügynökségek elleni mindennapos harcban azonban főként két ártalmas hibától és véglettől óvakodjunk. Mindenekelőtt nem gyanúsítható mindenki; a gyanú keletkezésekor ne hebehurgyán éü elsietve cselekedjünk, ha nem komolyan és okosan, úgy, hogy csak a konkolyt szórjuk ki, de egyetlen szem búzát sem. Másrészt ne siránkozzunk, ne veszítsük el fejünket olyan esetekben, ahol konkolyt találtunk vagy gyomot téptünk ki, még akkor sem, ha sűrűn burfánozna is és ha nagyon magasra nőne is. Az Ilyen gyomlálás csak "használhat a> búzának. Hasonlóan van ez a Párttal is. A Párt megerősödik, ha rendszeresen és állandóan megtisztul az Idegen ellenséges hordaléktól és ha nem habozunk a megfelelő pillanatban kivágni a káros idegen fekélyt, ha akármilyen mélyen belenőtt is a testbe. Karöltve az ellenséges ügynökség rendszeres és folyamatos felszámolá sával meg keli javítanunk a hibákat, megszűntetnünk a károkat, amelyeket a Pártnak és az államnak okozott. Lehetetlen be nem ismerni azt, hogy ezek a károk jelentősek és Párt- és állami életünk különféle területeit érintik. Néhányra közvetlenül akarok rámutatni. Előttünk és ellenségeink előtt is Ismeretes az, hogy a döntő tényező a forradalmi pártba Kommunista Párt. Ez nem csupán a burzsoá uralom megdöntésére folyó harc korszakára áll, hanem ugyanolyan mértékben, ha még nem erősebben a burzsoá uralom megdöntése utáni korszakra, a burzsoázia felett elért győzelem biztosításának, az egész társadalom átépítésének, a szocializmus építésének korszakára is. Lenin és Sztálin nem egyszer mutattak rá arra, hogy a munkásosztály élcsapatának jelentősége e második időszakban nem hogy csökkenne.^ hanem fokozódik. Innét fakad az osztályellenség különleges „érdeklődése" Pártunk iránt éppen ebben a második időszakban. Ebből következik az Is, hogy ez irányban az ellenség a Kommunista Párton belül rejtőző ügynökségének milyen speciális feladatokat szánt. Bár ezek a feladatok rendkívül sokfélék, azt hiszem, hogy mégis összevonhatók egyetlen általános megállapításba: az ellenségnek és ügynökeinek törekvése mindenekelőtt az, hogy megbénítsák a Párt ütőképességét és vonzóerejét, mert ez az első feltétele további, sötét, aljas szándékaik megvalósításának. Hogyan lehet megbénítani a mi körü'ményeink között a Párt ütőképességét és vonzóerejét? Mindenekelőtt az-al, ha meg van zavarva világnézeti és politikai egysége, a lenini-sztálini elmélethez való hűsége, a Szovjetunió és Sztálin elvtársunk iránti odaadása. Lehetetlen nem látni azt, hogy az árulók és összeesküvők minden fajtája és árnyalata tekintet nélkül eredete különbözőségére és az egymásközötti másodrendű ellentétekre ebben a dologban egy követ fúj. A Párt és minden párttag számára a parancs az, hogy gyökerestül tépje ki és állandóan tépdesse ennek a mérges növénynek minden hajtását, bárl ol is tűnjék fel. A Párt ütőképességét és vonzóerejét meg lehet bénítani szervezési politikai egységének megbontásával. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén szó volt már arról, hogy Slánský és társainak tevékenysége azzal a következménnyel járt, hogy megteremtette a Pártban a második vezető központ veszélyét. E veszély felszámolására az első lépés Slánskýnak a központi titkári tisztségből való eltávolításával törtónt, a második lépés pedig a kormányfunkcióból való elmozdításával és letartóztatásával. Azt hiszem, hogy ez csak megerősíti Pártunk szervezési politikai egységét és szoros felzárkózását a Központi Bizottság körül. Slánský esetének visszhangja a Pártban ennek egyik meggyőző bizonyítéka. vetkezményt, a proletárok poklának visszatértét. Olyan emberek ezek, akiket népünk elűzött a hatalomból és jelentős részben megfosztott összerablott vagyonuktól. Mint ahogy ismeretes, a megvadult burzsujok e fajtája minden aljasságra, minden gaztettre képes, hogy kést döfhessen a győzelmes dolgozó nép hátába és ismét a nyakára ülhessen. Az embereknek olyan fajtája ez, akiknek régebbi hatalmukon és vagyonúkon kívül semmi sem szent és akik bárkinek eladják a Köztársaságot, a hazát és a nemzetet, csak segítse őket vissza a húsos fazékhoz. Az ilyen és hasonló emberek aztán külföldi kenyéradójukkal szövetkezve és az ő parancsnokságuk alatt felhasználják itteni talpnyalóikat éa arra törekszenek, hogy szakadást támasszanak a Párt és a tömegek, a polgárság és a kormány között. A hazai és külföldi ellenség minden ehhez hasonló kísérletét méghiúsítani a Párt minden alapszervezetének, funkcionáriusának és tagjainak egyik nagy feladata Az osztályellenségnek egyik főeszköze a Párt ütőképességének és vonzóerejének megtörésére a párttagság és pártvezetés közötti bizalmatlanság felidézése és a pártfe'gyelem megbontása. Az ellenség jól tudja, hogy a Kommunista Párt ütőképességéhez és harci erejéhez a Párt minden szervezetének kölosönös bizalomra van szüksége, felülről lefelé és alulról felfelé. Az ellenség jól tudja, hogy a demokratikus centralizmus lenini és sztálini elve a Kommunista Párt felépítésében ezt az összhangot biztosítja. Ezért nem csoda, ha minden ellenséges ügynök ennek az elvnek érvényesítése ellen uszít léptennyomon. Kell, hogy ez mindannyiunk számára óva intő figyelmeztetés legyen. Mert amit az ellenség akar, az nekünk rossz. Mii kell tehát tennünk? A pártvezetőség adott viszonyainkra alkalmazva Lenin és Sztálin tanítását és állandóan szem előtt tartva minden elvtársunk ne csak megért- j hazánkban 8 szocializmus felépítéséA Kommunista Pr-t egyetlen egyöntetű egész tetejétől aljáig és aljától tetejéig. Az teszi lehetővé ütőképességét és vonzóerejét. Ezért nem lehet ellentét azok között a kommunisták között, akik hivatásszerűen dolgoznak a Párt gépezetébein és azok között, akik a kö»élet más szakaszain végzik munkájukat. Nevezetesen lehetetnem az ellentét a Párt úgynevezett gépezete, valamint az alapszervezetek és a párttagság tömege között. A demokrajjfeus centralizmus lenini és sztálini bolsevik elve megbízható irányítást ad arra, hogyan építsük a Pártot és hogyan teremtsük meg szerveinek és intézményeinek kölosönös viszonyát. Nem kétséges, hogy Slánský és társainak vezetése alatt durván megsértették ezeket a bolsevik elveket. Most már ebben a

x Irányban ls javulás áll be. Újjászerveztük a Központi Bizottság gépezetét tárgyi és személyi tekintetben, újjászervezzük a Párt kerületi és Járási titkárságainak gépezeteit ls. Szükséges azonban, hogy ezt az új szervezetet ennék megfelelő szellem hassa át. Hogy e téren dolgozó se, hanem úgy is végezze dolgát, hogy a Párt választott szervei által meghatározott feladatok hűséges végrehajtója legyen éa hogy nevezetesen törődjön azzal, hogy e feladatok teljesítésére és keresztülvitelére megnyerje minden alapszervezet tagságát. f A fentebb említett kérdéssel szorosan összefügg üzemi, falusi hivatali alapszerveaeteínk, különféle Intézményeink aktivitása ls, szóval minden hely, ahol a Párt alapszervezetei léteznék. Elvtársaink, mindenekelőtt funkcionáriusainak legyenek tudatában annak, hogy a működési körükben levő alapszervezet azt a pártot képviseli amely ebben az államban uralkodó párt és amellett felelős egész dolgozó népünknek, államunknak, nemzetünknek. Ezért semmi, de semmi sem maradhat előttük észrevétlen, nem kerülheti el figyelmüket, ami a dolgozó népet érdekli és érinti. Nem kétséges, hogy nincs olyan kérdés, amelyre a széles tömegeknek ne tudnának felelni, hasonlóan, mint ahogy ezt azelőtt tettük, kivéve természetesen a provokációs és kémkedő kérdéseket, amelyeket az ellenség ügynökei néha közvetlenül vagy közvetve felvetnek. Általában Pártunk és minden alapszervezetének becsületes elvtársai értsék meg, hogy nem élünk elszigelelt térségben, hogy körülöttünk esküdt halálos ellenségek mozognak, akik nem riadnak vissza semmitől abban a törekvésükben, hogy elősegítsék a régi kapitalista .paradicsom" visszatértét és ezzel egyidejűleg miat elkerülhetetlen kőnek végső célját — taktikai eljárásának meghatározásánál, megfeszítve figyelje necsak a Párt szervezeteinek és tagjainak hangját, hanem a városok és falvak széles tömegeinek hangját is. Természetesen a pártvezetőség nem lehet kritikátlan, tudnia kell megkülönböztetni, mely hangok haladók és — a mulhés a jelenlegi ellenséges rémhírterjesztés befolyáía alatt, mely hangok objektíven reakciósak. Ismétlem — objektíven reakc'ósak. Az előbbi hangokat figyelembe kell venni, a többit "legfelelő módon meg kell cáfolni és el kell nyomni. Ezért a Párt vezető szerveinek minden döntésében az az elv érvényesüljön: kétszer mérlegelj, egyszer üss! A legjobb akarat és a legjobb képességek mellett sem várható az, hogy a pártvezetőség határozatai a Párt minden tagjának minden esetben tessenek. A mai időkben azt sem lehet követelni, hogy a Párt minden határozatát rríár előre, széles körben nyilvánosságra hozzák. Sok esetben ez csak az ellenség malmára hajtaná a vizet. Mindebből az következik, hogy a pártvezetőség gyakran olyan határozatok megtételére kényszerül, amelyekről a szervezetek és a párttagság csak utólag szerezhet tudomást. Az ehhez hasonló esetekből lehet-e olyan következtetést levonni, hogy a pártvezetés megsértette a demokratikus centralizmus elvét? Nem! A vezetőség éppen azért vezetőség, hogy mindig és minden körülmények között vezesse a Pártot és az ehhez szükséges döntéseket megtegye. Minden régi kommunista előtt ismeretesek ezek a dolgok, akik a kapitalizmus idején átélték a félillegalitás és az illegalitás korszakát. Elkerülhetetlen, hogy ez ma világos legyen a Párt minden szervezetei, funkcionáriusa és tagja előtt. A kommunista vakon soha sem hisz, de van egészséges osztályösztöne és ha ezenkívül fel van fegyverezve a leninisztálini elmélet minimumával és azzal a képességgel, hogy ezt az etaéletet az adott helyzetre és az adott körülményekre alkalmazza, végül ha olyan pártvezetőség áll előtte, amely letette az államférfiúi vizsgát a burzsoá uralom megdöntéséért és a munkásosztály hatalmának megszerzéséért vívott harcban, akkor soha sem fog habozni a Párt vezető szerveinek döntéseit védelmezni ós teljesíteni, még akkor sem, ha e szerveknek nem volt lehetőségük arra, hogy velük a határozatokat előre megbeszélje. A pártfegyelem kérdésével szorosan összefügg elvtársaink, szervezeteink, funkcionáriusaink és tagjaink állami fegyelmének kérdése is. A népi demo1 kratikus köztársaság az állami igazgatást jelentősen decentralizálta, a helyi, járási és kerületi szerveket nagy, eddig nem ismert jogkörrel ruházta fel. A jogkörrel azonban kaN öltve jár a megfelelő felelősség Is, és az ebből következő állatni fegyelem. Ugyanez áll gazdasági, kereskedelmi és bankvállalatainkra, földműves szövetkezeteinkre, hivatalainkra, kulturális, egészségügyi Intézmé

J nyeinkre, művészeti és tudományos egyesületeinkre, egyszóval egész nyilvános életünkre. Miről van szó?*Arról hogy néhány vezető tényező állami,' gazdasági és más Intézményeinkben tán azt hiszi, hogy a törvények, a felsőbb intézmények előírásai és Irányelvei rájuk nem mérvadók, lehetetlen nem látni azt, hogy az Ilyen és ehhez hasonló trockista-anarchista irányzatokat közéletünkbe közvetlenül az ellenség ügynökei hozták és hozzák be. Annái inkább és annál előbb meg kell értenie mindenkinek, akit Illet, hogy a népi demokratikus állam és ko.mánya nem tűrheti állandóan, hogy közéletünkben bárki 1« megsértse az állami fegyelmei Ebben az országban • tőrvények mindenki számára Írattak! Elvtársnők és elvtársak, befejezem! A Központi Bizottság Elnöksége egyebeken kfvül javaslatot terjeszt elő, hogy a Központi Bizottság Rudolf Slánskyt államellenes tqyékenysége miatt fossza meg a Pártban viselt tisztségétől és tagságától. Azt h'szem, hogy ez egész Pártunk kívánsága és nem kételkedem abban, hogy a Központi Bizottság helyesen dönt. Előre látom ezt a helyes határozatot és erről a helyről felhívást Intézek minden szervezethez, funkcionáriushoz és párttaghoz: Elvtársnők és elvtársak! Felháborodásssal ítéljétek el a megfizetett áruy lókat, bárminő magas funkció és tisztség mögé rejtőztek is — tömörüljetek szilárdan és erősen Kommunista szülőpártotok Központi Bizottsága köré. Zárt arcvonalban Induljatok új küzdelemre a nagy országépítő feladatok teljesítéséérti Tegyünk ígéretet kölcsönösen, hogy minden akadály, az ellenség minden akadékoskodása ellenére és minden jóakaratú ember segítségével Köztársaságunkat a^városok és falvak dolgozó népének örömteli hazájává tesszük! Lenin és Sztálin zászlaja alatt Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpoijti Bizottságának vezetésével győztünk 1948 februárjában. Lenin és Sztálin zászlaja alatt és a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának vezetésével hazánkban a szocializmus felépítésével tetőzzük be a februári győzelmet! (Hosszantartó viharos taps, az ülés résztvevői helyükről felállva kiáltják: „Éljen Gottwald elvtársi'^ •