Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-06 / 286. szám, csütörtök

1951 december 6 —^— ü

J SZÖ Az USA kormányának újabb durva beavatkozása a Magyar Népköztársaság belügyeibe A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma december 3-án az alábbi jegyzéket adta át az Egyesült Államok budapesti követségének: 1951 november 19-én középeurópai idő szerint 16 óra 14 perckor egy amerikai katonai szállító repülőgép Gvula térségében megsértette a Magyar Népköztársaság határát és 1 óra 41 percen keresztül magyar terület felett repült. A repülőgépet a magyar területen lévő szovjet vadászgépek Pápa város mellett leszállásra kénvszerítették. Az amerikai repülőgép személyzetének tagjai: Henderson kapitány, Swift* kapitány, Duff repülőgépszerelő és James Albert Elam rádiós, kijelentették, hogy a repülőgép a XII amerikai légi hadsereg 85. csoportjához tartozik. E hadsereg vezérkara Wiesbadenben (Németország amerikai megszállási övezetében) állomásozik. Az amerikai katonai repülőgépet, amelyet a szovjet parancsnokság a magyar hatóságok rendelkezésére bocsátott, nyilvánvalóan különleges célokra akarták felhasználni. A repülőgépben megtalálták a ' Magyar Népköztársaság, valamint a Szovjetunió legfontosabb területei, a Csehszlovák Köztársaság és a Román NépköztárA Lengyel Köztársaság R«?rmiinya jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál a diverzáns és kémöandak szervezéséről és pénzeléséről szóló törvény eľen Dr. Staniszlaw Skrzeszewski, a Lengyel Köztársaság külügyminisztere, december 1-én jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok varsói ügyvivőjének. „A Lengyel Köztársaság kormánya — áll a többi között a jegyzékben — szükségesnek tartja, hogy az Egyesült Államok kormányának tudomására hozza a következőket: Truman, az Egyesült Államok elnöke ez év október 10-én aláírta az úgynevezett „kölcsönös biztonságról szóló 1C51. évi törvényt", amely százmillió dollárt irányoz elő „a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Albániában élő, vagy ez országokból elmenekült kiválogatott személyek pénzelésére avégett, hogy e személyeket vagy az Északatlanti Egyezmény szervezetét támogató fegyveres erők alakulataiban tömörítsék, vagy pedig más célokra." Országunk felszabadulása óta az Egyesült Államok uralkodó körei nem kíméltek sem pénzt, sem fáradságot, hogy durva módon beavatkozzanak a Lengyel Köztársaság belügyeibe. A lengyel bíróságok előtt lezajlott perek megmutatták, hogy az Egyesült Államok Lengyelországban akkreditált diplomáciai képviselai és követségi beosztottjai kémkedésre, összeesküvésekre és felforgató cselekményekre szerveztek különféle fasiszta elemeket és anyagilag is támogatták ezeket.— Az Egyesült Államok varsói nagykövetsége mellett működő, úgynevezett tájékoztató hivatal valóságos kémközpont volt és ezért kellett anhak működését beszüntetni. A Egyesült Államok Nyugat-Németország területén már 1945-ben megkezdte a különféle lengyelellenes kém- és felforgató csoportok szervezései. Az Egyesült Államok kormánya többízben megtagadta a háborús bűnösök kiadását. Mikor a lengyel kormány követelte, hogy adják ki azokat a tábornokokat, akik Varsó rombadöntésének fő irányítói voltak, az Egyesült Államok kormánya hallatlan cinizmussal azt válaszolta, hogy „ezen személyekre az amerikai hatóságoknak szükségük van". A „kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvény" nemcsak az Egyesült Államok uralkodó körei lengyelellenes politikájának nyilt beismerése, hanem a háborús előkészületek fokozását is jelenti. Az Egyesült Államok kormánya ezzel a legarcátlanabbul kísérli meg a beavatkozást Lengyelország belügyeibe, durva módon megsérti a nemzetközi jog legelemibb szabr'Iyait, valamint az Egyesrlt Nemzetek Szervezete alapokmányában lefektetett elveket. Ez a törvény rávilágít arra. hogy az Egyesült Államok kormánya milyen messzire ment az agresszió útján. A' Lengyel Köztársaság kormánya a legélesebben tiltakozik a „kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvény" ellen és követeli, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul foganatosítson lépéseket az említett törvény hatályon kívül helyezésére." A Bolgár Népköztársaság kormánya is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a „100 millió dolláros törvény" ellen A bolgár kormány közzétette az ENSz közgyűlés elnökéhez intézett emlékiratát azzal kapcsolatban, hogy Truman aláírta „a kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvényt". Ebből a törvényből — hangsúlyozza az emlékirat — világosan kiderül, hogy az előirányzott összegek célja az, hogy az USA segítségével a népi demokratikus rendszerrel szemben ellenséges érzelmű személyeket és fegyveres csoportokat támogassanak és küldjenek a Bolgár Népköztársaságba gyilkosságok elkövetésére, kémkedés, diverziós felforgató tevékenység kifejtésére. Nyilvánvaló, hogy a világkózvélemény ezt nem minősítheti másként, mint az USA példátlan agresszív cselekedeteként a béke ellen és a békeszerető országok ellen, köztük a békeszerető Bolgár Népköztársaság és a bolgár nép bél^és alkotó munkája ellen. Bulgária kormánya és egész közvéleménye — folytatja az emlékirat —• a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy Truman elnök banditák, kémek és gyilkosok pénzeléséről szóló törvényt írt alá. A bolgár kormány szorgalmazza, hogy az ENSz ítélje el ezt a törvényt és követelje hatálytalanítását. Ottó Grotewohl nyilatkozata Adenauer párisi tárgyalásainak eredményeiről Hétfőn, december 3 án a szociális biztosításról szóló konferenciáin fel szólalt Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság kormányelnöke. Az egyezményekkel kapcsolat, ban, amelyeket Adenauer bonni kan ' cellár Párizsban kötött, Grotewohl kijelentette, hogy ezek az egyezmények a német nemzet léte elleni összeesküvést,

1 egyenesen az agreszszív háború elökészitését szolgálják és megakadályozzák Németország egységének felújítását és arra irányúlnak, hogy tartósan -'megőrizzék Németországnak a külföldi hatalmak tói való függőségét. Ez egyezmények szerint a német népet testvér, háborúba sodorják és a békeszerető nemzetek elleni gonosztevő háborúra kényszerítik. Ottó Grotewohl továbbá hangsú. lyozta, hogy most a kölcsönös megértés politikájának következetes megvalósítása a legfontosabb feladat. »Készen vagyunk, — mondta, — mi épp úgy, mint ezelőtt, hogy meg. teremtsük a kölcsönös megértést. Latbavetjük minden erőnket az össz német választások megvalósításáért, a választásoknak azonban valóban szabad és íüggetlen választásoknak kell ienniök. Ez az álláspont helyes és jogos, összhangban áll a német nép érdekeivel és nem szándékozunk egy lépésnyire sem eltérni tőle. I saság katonai térképeit. Ezenkívül a repülőgépen volt egy tábori használatra alkalmas rádióállomás, hat ej tőernyő és 20 kötegbe göngyölt meleg takaró. A rádióállomás és a takaró kötegek különleges csomagolása arra vall, hogy a repülőgépből való kidobásra voltak elkészítve Az a körülmény, hogy a repülőgépben katonai térképeket, ejtőernyőt és más fent felsorolt tárgyakat találtak, amelyekre rendes repülőutaknál sem mi szükség nincsen, azt mutatja, hogy az amerikai repülőgép a Magyar Népköztársaság határát előre megfontolt szándékkal sértette meg. A személyzet tagjainak kijelentése szerint terv be volt véve, hogy a repülőgép Jugoszláviában időzzön. Ez a tény, valamint az, hogy a repülőgépen a fent felsorolt különleges összeválogatott tárgyak voltak, mutatja, hógy a repülőgépet Jugoszláv diverzánsoknak magyar területen való ledobására szánták, amint ez már korábban is előfordult. A Magyár Népköztársaság kormá nya már 1951 november 24-íki nyilat kozatában ismertette a tények hosszú sorát az Egyesült Államoknak a Ma gyár Népköztársaság rendjébe való durva beavatkozásáról, a Magyar Népköztársaság területén működő kémek. diverzánsok és kártevők ameri kai részről való szervezéséről és támogatásáról. A magyar határnak amerikai katonai szállító repülőgép által bűnös szándékkal elkövetett megsértése újabb tény, a,mely azt tanúsítja, hogy az amerikai hatóságok lábbal tiporva a nemzetközi jog legelemibb szabálvait és durván megsértve a Magyar Népköztársaság szuverenitását, tovább folytatják kémügynökségük tagjainak Magyarországra való átdobását. . Magától értetődik, hogy a magyarországi diverziós és kémtevékenység szervezésén tettenért amerikai hatóságok ilyen természetű tevékenysége a magyar nép felháborodását váltja ki. A fentiek alapján a Magyar Nép köztársaság kormánya határozott tiltakozását fejezi ki az Egyesült Államok kormányánál a magyar határnak az amerikai katonai szállító repülőgép által való megsértése ellen amit kémek és diverzánsok magyar területre való átdobásával kapcsola tos bűnös célból követtek el. A Magyar Népköztársaság kormánya ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar határnak az amerikai repülőgép által elkövetett megengedhetetlen és agresszív jellegű megsértéséért felelős személyeket szigorúan büntessék meg és hogy megfelelő intézkedéseket léptessenek életbe avégett, hogy hasonló esetek a jövőben ne ismétlődhessenek meg. A Magyar Népköztársaság kormánya várja az Egyesült Államok kormányának közlését az ezzel kapcsolatban foganatosított intézkedésekről. Az egyiptomi helyzet December 3-án, hétfőn a brit katonák az eddig legvéresebb két incidenst provokálták ki a szuezi körzetben. A Kairóba vezetp országúttól nem messze a brit katonák tüzet nyitottak az egyiptomi segédrendőrségre és a lövöldözés csaknem hat órán keresztül tartott. További lövöldözés fejlődött ki nem sokkal aztán magában Szuez városában. Az egyiptomi belügyminisztérium hétfő esti jelentése szerint mindkét összeütközés során a brit katonák 14 egyiptomi polgári személyt és 2 rendőrt f lőttek le. 68 egyiptomi — 13 rendőr és 55 polgári személy — sebesült meg. A brftek oldalán 13 katona és tiszt esett el. Kedden egy újabb összeütközés során Szuezben további 20 egyiptomi rendőr és polgári személy esett el, illetve sebesült meg. A Szuezi körzet egyiptomi kormányzója kijelentette, hogy november 16-ika és 25-ike között a brit katonák 12 egyiptomit lőttek le és 131-et megsebesítettek. A brit terror további áldozatai 31 egyiptomi katona és rendőr sebesült és kilenc halott. Hétfőn, a ciprusi Famaguszta kikötőből 3 brit hajó indult el további katonai megerősítésekkel, hadianyaggal és élelmiszerekkel Port-Saidba. Amiről nem beszél Amerika hangja Ez évben az Egyesült Államokat az a borzalmas veszély fenyegette, hogy jó lesz az aratás. A hivatalok nagy aggodalommal számították ki, hány dollárba fog kerülni a „felesleges" élelmiszerek megsemmisítése. Ez a veszély azonban úgylátszik elmúlt, mert mint a Manchester Guardian new-yorki tudósítója írja, van miben reménykedni. „Végül i<s itt van a természet, — írja a Manchester Guardian, — amely kegyes is tud lenni. Égető hőség, homokvihar és ártalmas rovarok jöhetnek segítségünkr^. Énnek következtében az aratás eredmenye 15%-kal alacsonyabb lesz a tavalyinál. Ha a megbízhatatlan természet mégis megjavítaná az aratási kilátásokat, az ártalmas rovarok, a növénybetegségek és a klima remélhetőleg megteszik a magukét. Ez az Egyesült Államok pénzügyminiszterének egyetlen reménysége. Az átlagamerikaiban az a benyomás alakult ki, hogy a harmadig világháborút elveszti... azon a területen, amely őzámára teljesen új, a propaganda és az Eszmék területén. Ezt írja a Combat című francia lap new-yorki kül&síuáosítója cikkében. De ebben a mondatban az is benne van, ami a Combat cikkében alapvétőén hamis: ugyanis az amerikai nép nem vesztheti el a Wall-Street háborúját, mert az sem hideg, sem meleg formájában nem az ő háborúja. Négy év óta az amerikaiak egyre súlyosabb terheket viselnek azért, hogy egy fantasztikus nagyságú hadsereget állítsanak talpra, fegyverkészleteket teremtsenek és támogassák szövetségeseiket, akikről Amerikában az a benyomás alakult ki, hogy a Szovjetunió „megdolgozta- őket". ^ Ez évben minden amerikai állampolgár 500 dollárral járul hozzá a hadikészülődéshez, nem számítva az Európának és Ázsiának nyújtott közvetlen segélyt. Egyre több amerikai teszi fel a kérdést, vájjon meddig tudnak még ilyen őszszegeket kifizetni és meddig tudják folytatni az újrafelfegyverzésre irányuló óriási erőfeszítéseket. Minderről nem beszél Amerika Hangja. Tizenöt hónapi börtönre ítéltek egy haladószelgemű svájci úiságírót A svájci Szövetségi Bíróság Pierre Nicol, haladószellemű újságírót, az aktív békeharcost, 15 havi börtönbüntetésre ítélte. Pierre Nicol már több, mint 20 éve harcol a svájci dolgozók érdekében. A munkapárt lapjánál a Voix Ouvriére című lapnál, mint szerkesztő dolgozott. Cikkeiben mindenkor védelmébe vette a béke ügyét és a Szovjetunió békepolitikáját és mindenkor elítélte az amerikai imperialisták támadó terveit. Azzal vádolták meg, hogy cikkeiben veszélyeztette Svájc függetlenségét. BESZELŐ TETSYEK ANGLIA A „Ministry of Labour Gazette", az angol munkaügyi minisztérium hivatalos lapja néhány adatot közöl, amely szemléltetően mutatja az angol dolgozó tömegek abszolút elnyomorodásá

1. Az ország heti közepes húsfogyasztása a háborúelőtti időszakban 42.000 tonna volt. Ez a mennyiség 1949-re 31.000 tonnára, azóta pedig tovább csökkent. Az angolok most személyenkint mindössze heti 10 deka húst kapnak. A hús ára kétszerese az 1941. évi árnak. (1941 az egyik legsúlyo-abb háborús év volt Angliában.) Mint a Daily Worker jelenti, Osbert Peake, a biztosítási ügyek minisztere kijelentette az alsóházban: a kormány r.em engedélyez családi pótlékot az egygyermekes családoknak. Ugyíinc.ak visszautasították a többgyermekes családok részére folyósított családi pótlék felemelését. SPANYOLORSZÁG „A Mundo Obrero" című Párizsban megjelenő spanyol demokratikus lap jelenti: A madridi Antonio Lopez-utca közepén Jcét és fél méter magas kerítést emeltetett a polgármester. Madrid más pontjain is hasonló kerítéseket emeltek, hogy az idegenek ne lássák a nép nyomorát. A kerítések mögött nyomorúságos kis kunyhók hosszú sora van. A lakók nagyrésze munkás, vagy a déli tartományokból az éhség elől idemenekült 'szegényparaszt. A kunyhókban nincs villany, a közegészségügyi viszonyok elképesztőek. A lakók a kunyhók között húzódó sikátorokat „Caudillo-sugárútnak" és „Ökegyelmessége-ntcának" nevezték el. FRANCIAORSZÁG A francia költségvetés adatai szer'nt egészségvédelemre csak századrészét fordítják annak az összegnek, amit háborús célokra fordítanak. Évenként százezer ember hal meg tüdővészben, hatvanötezer rákos megbetegedésben. Míg a nép egyre inkább elnyomorodik, addig a monopolisták nyereségei nőnek. Míg 1947-ben a legnagyobb ipari vállalatok, bankok, közlekedési és kereskedelmi társaságok tiszta nyeresége 124 milliárd frank volt, addig 1950-ben a tiszta nyereség már meghaladta a 800 milliárd frankot. OLASZORSZÁG Az Olasz Altalános Munkásszövetség jelentése szerint Olaszországban egyetlen család sincs a dolgozók kategóriájában, amelynek létminimuma biztosítva lenne. Potenza tartományban az évi cukorfogyasztás mindössze kilencven grammot ér el személyenkint. Az olasz statisztikák azt is kimutatják, hogy az utolsó őt' esztendőben összesen egy pár lábbeli jutott minden olasz állampolgárra és évenkint egy pár Ijarisnya. Ehhez még hozzá kell venni a négymillió munkanélkülit és akkor teljes képei kapunk az olasz dolgozók gazdasági helyzetéről. JUGOSZLÁVIA ť Az utóbbi években húszezer szegény- és középparaszt volt kénytelen földjét eladni a kulákoknak. Egy-két kuláknak a faluban több jövedelme van, mint a szegény- és kozépparaszt családoknak együttvéve. A „Za Socialisticsku Jugoszlaviju"; a jugoszláv hazafiak egyik külföldön megjelenő lapja megírja, hogy a dolgozó pa* rasztok a leggazdagabb vidéken sem kapnak több napszámot a kulákoktól napi tíz-tizenöt dinárnál. Ugyanakkor egy kiló cukor ára ötszáz dinár. Mint ismeretes, a jugoszláv pénzügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy a vasúti jegyek árát háromszáz százalékkal, a gyógyszerekét hatszáz százalékkal emelték fel. Jelentősen drágult a színházak és a mozi is. NYUGAT-NÉMETORSZÁG Egy München melletti táborban 5tvenegyéves korában éhenhalt dr. Grund fiziológus és matematikus. Éjjeliőr volt, majd munka nélkül maradt. Ócska katonaruhán kívül nem volt más holmija.